Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
Nehéz félév után Sokat segítettek a szocialista brigádok f A kéményseprők munkája kétszáz esztendő alatt nem sokat változott A szolgáltatásnak alig gépesíthető élőmunkaigényes része ez a tevékenység. A kémények száma pedig a megyében egy év alatt több mint hétezerrel szaporodott, míg a kéménysepréssel foglalkozók száma csökkent. Ezért, hogy az év első hat hónapjában a tervezett termelési értéktől mindössze fél százalékkal maradt el a kommunális (kéményseprő) ágazat, komoly sikernek számít a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályha- építő Vállalatnál. — Hogy ezt elértük — mondta a vállalat igazgatója, Kord- hordó Endre —, kizárólag szocialista és munkabrigádjaink áldozatkészségének köszönhet* jük. A gödöllői kirendeltség Békabarátság brigádja és a nyáregyházi Április 4. brigád nagyon sokat segített a budai és szentendrei járásban dolgozóknak, ahol mintegy 40 százalékos a létszámhiány. A félév folyamán a feladatok is változtak: a környezetvédelmi előírások szigorúbbá válásával az idő- és munkaigényes 7* 1 Átugorva E sztendőnként körülbelül ötmillió forintot költ a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat arra, hogy ifjú emberekből szakmunkásokat képezzen, öt év alatt, azaz a középtávú tervidőszak idején ez huszonötmillió, s ha mindhárom évfolyamot tekintjük, akkor átlagosan 550— 600 jövendő szakemberré*!, ma még a gyermekkoron alig túljutott pályakezdőről van szó. A kiadás, nagy, de sajnálni márcsak azért sem szabad, mert más út nincsen; az építés, a szerelés gyors technikai fejlődése elengedhetetlenné teszi azok táborának növelését, akik értő módon bánnak a korszerű eszközökkel. Mielőtt lépnénk egyet gondolatmenetünk útján, írjuk le azt a keserves igazságot, hogy a megye iparában és építőiparában egyre nagyobb gondokat okoz a képzett munkaerő hiánya. Ez a gond annál súlyosabb, minél gyorsabb a technikai, technológiai fejlődés. így már világosabbá válik az a környezet, amelyben az építőipari vállalat erőfeszítései elhelyezkednek. A szak- képzettség bővítését, a szakképzettek táborának gyarapítását ugyanis sokféle módon szorgalmazzák. A szakmunkástanulók, holnap jának egyengetésén túl például gondot fordítanak a felnőtt szakmunkások isme. reteinek korszerűsítésére — s ennek jegyében fontolóra vették vállalati oktatási központ szervezését, hogy még célratörőbb lehessen a továbbképzés —, módot találtak a felnőttek szakmunkásvizsgáinak rendszeres lebonyolítására. Azt, miféle kusza szövevényen kell átjutni az ilyesfajta "feladatok végrehajtásánál, igazolja: próbálkozásaik kudarccal jártak akkor, amikor a népgazdasági és vállalati együttes érdekekből kiindulva, nekiláttak a több szakmás képzés megszervezésének. S okféle oka lehet egy. egy ilyen kudarcnak, ám a szóban forgó esetben a döntő tényező a dolgozók érdektelensége volt. Egyetlen szakmájukkal is úgy és ott boldogulnak, ahogy, ahol csak akarnak. Válogathatnak a kínált munkahelyek között, kissé elavult szakmai ismereteik ellenére is örömmel látja bármelyik építőipari vállalat őket, miért bajlódnának akkor a második szakma fogásainak elsajátításával?! Ezért nem meglepő, akadt olyan szakmunkás, aki a hívó szóra, tanuljon, sze :ez- zen még egy szakmát a meglevő mellé, azzal felelt: ha nem hagyják békén, akkor kilép, < őt ne agitálják! Az ilyesfajta tapasztalatok birtokában már nem furcsa az a tény, hogy bár a vállalat erőfeszítései tiszteletre méltóak a szakmunkás- képzésben és továbbképzésben. a szakmunkások létszámon belüli arányát évek óta nem képesek növelni! örülniük kell már annak, is, ha ez az aránv nem apad vészesen. Az egyik oldalon tehá‘ ott lelhetjük a folyam í ;.i- san korszerűsített állóeszközöket, a nagy teljesítmé. nyű gépek több műszakos kihasználásának szorgalmazását, a másikon viszont az évente 750—800 ki- és belépőt, a szakmai ismeretek fokozatos elértéktelenedését. Nehogy illúziókat, tápláljunk, nincs szó speciális helyzetről, amit ’eírtunk, nem egyedi eset. Ezzel teljesen azonos tapasztalatokat mutat fel például a Váci Kötöttárugyár, a Papíripari Vállalat szentendrei gyára szakképzési, továbbképzési gyakorlata. Ezeken a helyeken súlyosbítja a gondokat, hogy a két vagy három műszak természetes követelmény, s ezt a fiatalok, a tekintélyes jövedelemtöbblet ellenére, alig vállalják. A kötő- és hurkoló szakmunkások havi átlagbére — kerekítve — hatszáz forinttal több, mint azoké, akiknek csak betanították a munkaműveleteket. Mégis, a szakmunkástanulókat kötéllel kell fogai, s nem ritka eset, hogy akiket a váci gyár kiképzett, azok két év múlva már bolti eladók, adminisztrátorok — kevesebb pénzért! —, hivatalsegédek. R öpke pillantást vetve a papírgyártásra: a szakképzettek kellő létszámának hiánya azért súlyos gond, mert a technológia kényes, egy balfogás sok tízezer forint értékű eelejtet okozhat. A papír- gyártás folyamatos üzem, itt szó szerint értendő a meleg váltás — egyik műszak a másiktól veszi át az üzemben levő gépeket —, megengedhetetlen, hogy a műszakok szakmai hozzáértése alapvetően különbözzön. Megengedhetetlen, de egyre nehezebben elérhető. A város annyifajta munka- alkalmat kínál, amennyi kétszer több jelentkezőnek is elegendő lenne, nincs semmiféle érdek vagy kényszerítő erő a tanulásra, a szakmai ismeretek óhajtására. Azt a rést, melyet a technika, technológia korszerűsítése, s az általános szakmai hozzáértés színvonalának emelkedése között fölfedezhetünk, nem lehet átugrani! Bármennyire is oiz- tatják a vállalatokat, tegyenek erőfeszítéseket a szak- munkáshiány enyhítésére, lényegesebb változásban nem reménykedhetünk. S azért nem, mert a gondot tápláló források kívüles- nek a vállalati körön, hosz- szú évek fölhalmozódott, s megoldalanul hagyott ellentmondásaival kell szem. benézni. A termelő állóeszközök mai, alacsony kihasználtságának lényeges oka, hogy nincs megfelelő számban melléjük kellően képzett ember, nagy értékű berendezéseket kezelnek kény- szerűségből olyanok, akik szakmai „tudása” kéthetes betanítás! A szakképzés és jövedelem- politika elhatárolódása a gyökér, ahol a miért magyarázata rejlik. S mert ez a gyökér még ma sem kap megfelelő figyelmet, törvényszerű: az idén sem sikerült teljesíteni a megyében a szakmunkástanulók felvételénél a terveket. Idén sem, ahogy a hetve- . nés években valamennyi esztendőben ez volt a helyzet. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! megelőző tűzrendészet! vizsgálatot mostantól öt év helyett négyévenként kell elvégezniük, miáltal a munkáskezek hiánya még érezhetőbbé vált. E gondok ellensúlyozására, a hasznos munkaidőalap kihasználásának javítására, megszervezték a központi kéményseprő brigádot. A brigád hat tagját pontos munkaterv szerint a hét két napján mikrobusszal szállítják a rosszabbul ellátott területekre. A szakma gépesíthető része a kémények műszeres vizsgálata. Harmadik éve, hogy folyamatosan élnek ezzel a lehetőséggel, és ez idő alatt mintegy másfél millió forintot fordítottak műszerek beszerzésére. A korszerű technikai segítségével megbízhatóbbá és gyorsabbá válik a többi között a széndioxid és szénmonoxid tartalom, valamint a hatásfok mérése. A dolgozók 150 órás tanfolyamon ismerkedhetnek meg az új berendezések használatával. Évente átlag harmincain vállalják a tanulást Legnagyobb gondjuk jelenleg, hogy nincs olyan vállalat, vagy szövetkezet az országban, ahol a kéményseprők munkaruhájának elkészítésére vállalkoznának. Egyelőre még eléldegélnek a tartalékból, de előfordulhat, hogy jövőre a Kéményseprő és Cserépkályha- építő Vállalat egy új profillal gazdagodik: mupkaruhakészí- tő részleggel. A „csináld magad” mozgalom keretében kényszerültek a kéményseprő szerszámok készítésére is, ugyanis ezek — tegyük hozzá veszteséges — gyártását is megszüntették az erre hivatott cégek. Anyagellátottság szempontjából építőipari részlegük sincs sokkalta szerencsésebb helyzetben. A cserépkályha-készítő üzem eddig Romániából kapta a csempét, de február óta (a Romániának gazdaságilag is súlyos szerencsétlenséget jelentő földrengés következtében) nem kapnak anyagot, s így a már felvett rendeléseket sem tudják teljesíteni. A cserép- kályhaépítők tehát tervüknek háromnegyed részét se teljesíthették. Tekintettel arra hogy az építőipari részleg hozza a vállalati nyereség jelentős hányadát, eredménytervük sem alakult a vártnak megfelelően. A hat embert foglalkoztató gázszerelő egység ugyan jól dolgozott, de a lemaradást nem tudta ellensúlyozni. Az előirányzatnak megfelelően folyik az ügyviteli munka gépesítése a vállalatnál ami szintén munkaerőgondokat hivatott megoldani. 1978. január elsejére a tervek szerint az irodai teendők 90 százalékát már gépeik végzik majd. H. K. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI, ÉVFOLYAM, 163. szám Ára 80 fillér 1977. JULIUS 13., SZERDA DUBROVNIK Losond Pál megbeszélései Sztane Dolanccal bosonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki' Tanácsának elnöke — aki pihenőjét Dubrovnikban tölti —, megbeszélést folytatott Sztane Dolanccal, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége végrehajtó bizottságának titkárával. Megbeszélésükön a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről volt szó. Kormányközi egyezmény a gaheikovo— nagymarosi vízilépcsőrendszer építéséről Befejeződött a magyar—csehszlovák gazdasági vegyes bizottság ülése Jegyzőkönyv-aláírással kedden a Parlamentben befejezte munkáját a magyar—csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság 14. ülésszaka, amelyen Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek, a vegyes bizottság társelnökei vezették a tárgyalásokat. Megállapították, hogy a legutóbbi ülésszak óta kedvezően fejlődött a két ország közötti gazdasági és műszakitudományos együttműködés. Számos szakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá. A gabeikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer előkészítő munkálatai a befejezéshez közelednek. Az építés megkezdéséről és az üzembe helyezésről mindkét fél kialakította álláspontját, s ennek megfelelően az ülésszakon előkészítették a kormányközi egyezményt, amelynek aláírására a közeljövőben sor kerüL A csehszlovák küldöttség kedden elutazott Budapestről, A Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula búcsúztatta a vendégeket. Ott volt Václav Mo- ravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Még a héten földbe kerül a másodvetés magfa Gyújtópontban Pest megyében a zöldség-, gyümölcstermesztés Minisztertanácsi határozat alapján alakult meg, és tartotta első ülését tegnap a Pest megyei zöldség-gyümölcs termesztési koordinációs operatív bizottság. A termeléssel és a forgalmazással kapcsolatos kérdések megvitatásában részt vettek a meghívott termelőszövetkezetek képviselői, a Zöldért-vállalat, a konzervgyárak, a hűtőipar, a Hungarofruct, az állami gazdaságok és a területi szövetségek küldöttei. Dr. Nyemcsok János, a megyei (pártbizottság alosztályvezetője, vitaindítójában hangsúlyozta, hogy áz érdek- azonosság és az információcsere együtt segítik összehangolni a kereslet-kínálat arányait. A termelés biztonságára való törekvés egyik adott és eléggé kihasznált útja: a termelők és forgalmazók közötti szorosabb, gyakoribb kapcsolatteremtés lehetősége. Ahhoz, hogy a megfelelő jelzőrendszer időben és hatékonyan működjék, Saját erőből szárítótorony IBII Saját erőből, 4,5 millió forint értékben 2 év alatt készítette el a Bábolna típusú szárítótornyot a tápiószőlősi Űj Barázda Tsz. A múlt hónap végén avatták, azóta kifogástalanul végzi a munkáját. A teherautók már a tisztított gabonát viszik Nagykállóra, a Gabona Tröszt raktárába. Gelcta Pál felvétele néha nem kell más, mint felvenni a telefonit, s naprakészen tájékoztatni egymást — mondotta. A vitaindító gondolatok a legaktuálisabb témakörökben fogantak: az eddigi forgalmazás tapasztalatairól, az árkérdésekről, a partnerkapcso- latpk milyenségéről, a tárolás gondjairól, az integráció lehetőségeiről, a termelési biztonságot elősegítő különböző összetevőkről esett szó. A többletáru elhelyezésének gondjairól szólva idézték a MÉM tájékoztató adatait, mely szerint országosan, évente mintegy 400 millió forintba, azaz 15 ezer vagonnyi termékbe kerül népgazdaságunknak az az áruveszteség, ami abból a sajnálatos tényből ered, hogy a gazdaságok és az átvevők munkája sokszor nincs szinkronban. Központi irányelv, hogy minden megtermelt árut át kell venni, akkor is, ha nem esik szerződési kötelezettség alá; s nemcsak a termelői közhangulat szintentartása okán, hanem a közvetlen hasznosság, hasznosíthatás miatt is. Az átadás-átvétel gondjai a tárolás-feldolgozás gondjaihoz kötődnek. A termelőgazdaságok viszont joggal nehezményezik, hogy a megművelt, betakarított vagy betakarítható növényeket zökkenőkkel, késlekedve veszik át nemegyszer, sőt az sem ritka, hogy kifizetik az árát, de a terményre nem tartanak igényt. A Pest megyei Zöldért Vállalat képviselőjének véleménye szerint, legégetőbb gond napjainkban a káposzta- dömpiag. Az időjárási viszonyok alakulása folytán a Jtoral fajták érési ideje átnyúlt a nyárba, ezért egyszerre nagy mennyiség zúdult a piacokra. Magas víztartalma miatt tárolni nem lehet, exportigény pedig csak az őszi fajtából van. Mivel két hét alatt nem lehet átvenni két hónapnak megfelelő káposztamennyisóget, így arra kéri a termelőket, napi 50 mázsánál többet ne szedjenek fel, mert egyszerűen nincs hoya tenni. Kevés a tárolókapacitás, ekkora mennyiséghez. A túrái Galgamenti Tsz szakembere ily módon vétózta a kérést: a megfelelő ütemezés miatt tehát augusztus végén adják-e le a most felszedett káposztájukat? Holott ők pontosan annyit termeltek, mint amennyire leszerződtek. S túl a tárolási nehézségeken, ilyen esetben a minőségromlással Is kell számolni: magyarán az a káposzta augusztusban már forgalmazásra alkalmatlan lesz. A jobbító szándékú vitában szó esett a másodvetések fontosságáról,' ídőbeniségéről, a karfiol-, a karalábé-, a zöldpaprikaellátás nehézségeiről, a gyümölcshelyzetről. Dr. Nyemcsok János és Békés Sándor a megyei tanács osztályvezető-helyettese ösz- szegezte az elhangzott véleményeket, javaslatokat. Megállapították, hogy a termelési biztonság érdekében melynek megalapozása az itt összejöttek egyik fontos feladata —, mielőbb ki kell egyenlíteni azt a mintegy 1 milliárd forintnyi terméskiesést, melyet a megyében a vízkár, a fagykár, és a jégkár okozott ez évben. Gyors választ kell tehát adni az érdeklődőknek arra, hogy milyen terméket milyen mennyiségben vessenek, hogy a károsult területek hasznosuljanak. A gyors és pontos információcsere hozzásegíti az érdekelteket ahhoz, hogy időben, lehetőleg még ezen a héten földben legyen a mag vagy a palánta, s hogy a másodvetésként megtermelt árualap [mielőbb fogyasztási cikké váljék. Be. L KÖZÉLET Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke tegnap fogadta Henrik Hol- ger Haxthausen rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Dán Királyság új magyar- országid nagykövetét, aki átadta megbízó levelét Ugyancsak kedden fogadta az Elnöki Tanács helyettes elnöke Ahmed Ghezal rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Tunéziai Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízó levelét. Az átadásoknál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Nagy János külügyminiszter-helyettes, illetve dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. ' Milan Vondruska, cseh oktatási miniszter vezetésével kedden delegáció érkezett hazánkba, Polinszky Károly oktatási miniszter meghívására.
