Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

mr.xr IMt.r.rrr 1977. JÜNIUS 8., SZERDA Pihenés és hasznosan töltött szünidő A diákok nyári munkavállalásáról A diákok szünidei munká­jával kapcsolatban a szakem­berek felhívják a figyelmet a munkaügyi és az oktatási mi­niszter két éve kelt együttes utasítására, amely szabályozza a tanulóifjúság szervezett szünidei foglalkoztatását. A nyári szünidőben a ta­nulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell tölteniük, a ja­vító vizsgára utalt általános és középiskolások pedig nem vál­lalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkozta­tásához az iskola munkaválla­lási engedélye szükséges, a 16 éven aluliaknak azonban a szülő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulását is íe! kell mutatniok. A 14. életévüket betöltött és az általános iskolai tanulmá­nyaikat befejező gyerekek, a középiskolások, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók munkaideje azonos a vállalat­nál rendszeresített munkaidő­vel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a fiatalokat ennél rövidebb munkaidőben foglal­koztassák. A munkabért egyenként, a munkával arányban, az adott munkakörre, illetve az adott munkára érvényes bértételek alapján kell elszámolni. A vál­lalatok a többi dolgozóhoz ha­sonlóan kötelesek biztosítani az egyéb juttatásokat is, például az üzemi étkeztetést vagy a munkaruhát. A pedagógiai szakemberek felhívják a figyelmet a diákok nyári vakációjával kapcsolat­ban a szülők szerepére. Gon- doskodniok kell arról, hogy a gyerekeknek meglegyen az a pihenő idejük, amely nélkülöz­hetetlen a tanév szellemi és fizikai igénybevétele után a regenerálódáshoz. Ezért az a helyes, ha a tanítás befejezése után a tanulók bizonyos időt játékkal, hasznos szórakozással töltenek, s csak azután men­nek el dolgozni. Túl azon. hogy a munka pénzkeresetet jelent, a végső cél mégis az, hogy a gyermek személyisége kitelje­sedjék. A munkahelyek is vegyék te­kintetbe az életkori sajátossá­gokat, és azt, hogy a tanulók irányítást, felügyeletet, segít­séget igényelnek. — Tárlat Vácott. Június ti­zedikén, a váci Vak Bottyán múzeum főtéri kiállítótermé­ben kezdődik Uhrig Zsig- mond festőművész kiállítása. A megnyitó beszédet dr. Lo- sonczi Miklós művészeti író tartja. Fontos feladat: a fiatalok munkára nevelése Polinszkyr Károly oktatási miniszter nyilatkozata A közelmúltban Szófiában rendezték meg a szocialista or­szágok közoktatási miniszte­reinek II. konferenciáját. A konferencia tartalmi munkájá­ról Polinszky Károly oktatási miniszter, a magyar küldött­ség vezetője elmondotta az MTI munkatársának, Deregán Gábornak: — Három nagy kérdéskört vitattunk meg. Elsőként a kö­zépiskola szerepét tekintettük át az ifjú nemzedék munkára nevelésében, a termelőmunká­ra való felkészítésében. A kül­döttség vezetői részletes tájé­koztatást adtak az országaik­ban folyó iskolai nevelő mun­káról, amelynek kiemelt terü­lete a munkára nevelés, a szakmára való felkészítés, a pályaválasztás előkészítése. Hazánkban például 1951-ben mintegy 96 ezer diák járt, ma ennek több mint kétszerese jár középiskolába. Ugyancsak ez idő alatt alakult ki Magyar- országon a szakközépiskolák hálózata. Felszólalásomban egyebek között arról beszél­tem, hogy a középiskoláknak — az általánosan képző kö­zépiskoláknak is! — ki kell alakítania a tanulókban a munkára való készséget. Alap­vető összetevői ennek a mun­kaszeretet, az általános mű­a hazánkban folyó oktatáskor­szerűsítési munkák, közöttük éppen az említett új pedagógiai dokumentumok. Miként ná­lunk, a szocialista országokban mindenütt előtérben átl nap­jainkban az óvoda iskolaelőké­szítő szerepének növelése, a Püspökhatvanban lesz iskola Most is van iskola Püspök­hatvanban, csakhogy matuzsá­lemi korú: elmúlt százéves. Nem nagy túlzás, ha azt mondjuk, hogy a vakolat tart­ja össze. Ödön hangulatú a négytantermes kis épület, vál­toztatás nélkül szolgálhatna díszletként a Kincskereső kis- ködmön című Móra-regény filmfelvételeihez. Korhű lenne az iskolatábla, a harmonium.,_a , két üvegajtós szertári szek­rény és a vízcsap az ajtó mel­lett. A szűk, sötét folyosóról nyílnak az öregségtől meg­roggyant tanteremajtók. Az udvaron álló, hajdanvolt isko­lamesteri lakásban is taníta­nak két osztályt, s' az innen is kiszoruló gyerekek a műve­lődési házban kaptak helyet. A püspökhatvaniak úgy döntöttek, hogy nekik iskola ' kell. Üj iskola. Nem engedtek Világos, csupa üveg és beton iskolát kezdtek álmodni már 1974-ben. Parkettás osztályo­kat, szaktantermeket. Aztán 1975 elején megmozdult az ügy: a tanács kijelölte az új iskola helyét, közel az orvosi rendelőhöz, gyönyörűszép két- lioldas területet. A püspökhat­vani pártalapszervezet, a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága, meg a szülői munkakö­zösség elhatározták: leteszik a garast. Tekintélyes summa ke­rekedett. A község valamennyi családja önként, buzdítás nél­kül fizetett; volt, ahonnét csak háromszáz tellett, de akadt, ahol kétezer forintot tettek a közös kasszába. Az alig ezerhétszáz lakosú község 300 ezer forintot adott össze és Önként vállalta, hogy minden­ki a kiszabható legmagasabb községfejlesztési adót fizeti 1980-ig. Mert új iskolának kell lenni. Az igény jogosságát minden­hol elismertén:: Ácsán, a kö­zös tanács vezetői, Vácott, a járásiak és Budapesten, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályán. Csakhogy az új is­kolára 300 000 forint kevés pénz. A fejlesztési tervben sem szerepelt, sőt az ötödik ötéves terv előirányzatában sem. A püspökhatvaniak nem engedtek. Végül is bekerült a tervbe 2,6 millió forint, hogy a régi iskolát három tanterem­mel bővítsék, s a lakosság ösz- szeadott pénzéből, no meg tár­sadalmi munkából még egy negyedik tanterem is kitelhet. Nem volt túl nagy az öröm Püspökhatvanban. De csak ak­kor lett elkeseredés, amikor a statikusok kijelentették: nincs mihez bővíteni. A régi iskola falát nem szabad megbontani. Típusterv nem kapható? A püspökhatvani mezőgaz­dasági termelőszövetkezet to­vábbi 300 ezer forintot aján­lott fel az , új: iskola építésére. Volt már 3,2 milliójuk:. Fel­becsülték a lakosság társadal­mi munkáját, a termelőszövet­kezet szocialista brigádjai is felajánlották segítségüket, sőt a tsz ingyen kavicsot ígért, s valamennyi fuvarozást díj­mentesen, és még a kivitele­zést is vállalta. Mindez újabb hatszázezret ér a becslések szerint. A községnek 3,8 mil­liója volt az iskolára. Móvik Lászlóné, a közös ta­nácsú község elnöknője ennyi pénz tudatában kereste fel a Pest megyei Tervező Vállala­tot, ahol legnagyobb örömére talált egy kész típustervet, a vecsési négy tantermes iskola tervét. Kérte a vállalatot, hogy a nem is régi tervet adaptálják. A vállalat szak­emberei felkeresték Püspök­hatvant és talajméréseket vé­geztek, majd rövidesen küld­ték a választ: az iskola építé­sének tanulmánytervét 115 ezer forintért elkészítik. A ki­viteli tervek további költséget jelentettek volna. Így a ter­vezés elvitte volna az össze­adott pénz kétharmad részét. Ez volt a helyzet 1977 február­jában. Bizonytalan várakozás Márciusra tovább bonyoló­dott a püspökhatvani új iskola ügye. Móvik Lászlóné, tanács­elnöknő halvány biztatást ka­pott: mégis hozzájuthatnak a kész típustervhez, s talán va­lamennyi anyagi támogatáshoz is megyei keretből. Ugyan­akkor felmerült a javaslat: építsék fel előregyártóit fa­elemekből az iskolát. Igaz, ez csak tizenöt évre szóló ideigle­nes megoldás, de erre legalább elég a meglevő pénz. Bizony­talan várakozás következett. Olyan kalappal kell köszön­ni, amilyen van — született meg a döntés áprilisra. FOR- FA-elemekből építik az új is­kolát Püspökhatvanban. Felte­hetően nem lehetett könnvű a tanácsi, a politikai és a társa­dalmi vezetők helyzete, amíg meggyőzték a község lakóit, hoffv az igényeket a lehetősé­gekhez kell igazítani. A bele­nyugvás végül is egyöntetű lett, s Móvik Lászlóné csak­nem a teljes siker örömével számolt be arról, hogy milyen lesz az új iskola: — Az győzött meg minket, hogy ez az épület sokkal ol­csóbb, így nem négy, hanem nyolc tantermes iskolát épít­hetünk, két szertárral, tanári szobával és igazgatói irodával. Közművesítjük a telket és így a folyóvizet is biztosítani tud­juk. Már meg is rendeltük a soproni gyárból az iskola ele­meit, és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a lemezfalakat új kötőanyaggal gyártják, így megnövekszik az épület élet­tartama, és jobb lesz az eddi­ginél a hő- és a hangszigete­lés. Még a nyáron elkészítjük az épület alapját társadalmi munkában, decemberben szál­lítják az elemeket és a 78-as tanévet ott indítjuk. Csak egyetlen gondunk van: a köz­művesítés és az épület éppen annyiba kerül, mint amennyi pénzünk van. Viszont a tűz­oltóság csak központi fűtéssel engedélyezi az iskola működé­sét. Ehhez még hiányzik 1,3 millió forint. Májusban a megyei tanács biztosította a hiányzó össze­get a püspökhatvani iskola építéséhez. Nyolc tanterem négy helyett Akár happy end-del zárhat­nánk a történetet. Egy község iskolát akart, önként vállalt áldozatok árán is, és lesz isko­la Püspökhatvanban. Igaz, a kezdeményezéstől számított három év múlva. De ebben nem a helyi tanács a hibás. Látni kell előre, hogy a száz­éves vertfalú épületekhez többnyire nem lehet hozzá- toldani. S azt is: 3,8; sőt még 5,2 millió forint sem elég egy hagyományosan épített négy­tantermes iskolához. Ha előbb döntenek a FORFA-technoló- gia mellett, akkor sok bosszú­ságot kerülhettek volna el a püspökhatvaniak. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályán a napokban megtudtam: Püspökhatvanban négy tantermes FORFA-isko- lát adnak át még az idén, ösz- szesen 2,7 millió forint beke­rülési költséggel. — Négy tan­termes? — Igen. — Nem nyolc? — Nem, ez a hivatalos és érvényben levő kimutatás. A községi tanács elnöknője te­lefonon megnyugtatott: régen megrendelték a nyolc tanter­mes iskola elemeit és szerelé­sét, nincs semmi változás. Amit elhatároztak, meglesz. Kriszt György középfokú iskoláztatás általá­nossá tétele, a szakképzés ará­nyos fejlesztése, a szocialista nevelés-oktatás hatékonyságá­nak fokozása, az átfogó tanter­vi korszerűsítés. A továbbiak­ban a szocialista országok kö­zötti többoldalú együttműkö­désre vonatkozó rendezvény­tervet beszéltük meg, készítet­tüli elő. Ennek keretében — a kormány előzetes felhatalma­zása alapján — megállapod­tunk abban, hogy a közoktatási miniszterek III. konferenciájá­nak hazánk lesz a színhelye 1979-ben. A III. konferencia A tanulók marxista-leninista vi­lágnézetének alakítása az ok­tatás folyamán és a tanórán kívüli munka eszközeivel című témakört tűzi napirendjére. Hét rövidfilm Elhet-e vadmadár a civili­záció árnyékában, és meddig tűrnek az embertűrj fajok? — ilyen és ezekhez hasonló kér­désekre ad választ Bodrossy Félix Vadmadarak című szí­nes, népszerű tudományos filmje. Kiss József A víz és az ember című ugyancsak színes népszerű tudományos filmje a víz útját kíséri nyomon a forrástól a tengerig. György István alkotása A naprendszer című kisfilm a csillagászati ismereteket ele­veníti fel, s beszámol az űr­kutatás legújabb eredményei­ről. Szálkái Sándor A cső című dokumentumfilmjében Komlós János ezúttal ripor­terként jár utána egy szemet bántó városkép-csúfító csőhá­lózat létrejöttének. Paulus Alajos dokumentumfilmje a Ránk figyelnek az iskolába ke­rülő gyerekekre hívja fel a figyelmet, akikben kitörölhe­tetlen emlékként rögződik a felnőttek minden — jó vagy rossz — tette, szava. Az említetteken kívül két további rövidfilm — a Béka című észak-koreai és az Így alakul az orgaringram című román ismeretterjesztő kis­film szerepel még a mozik júniusi műsorán. Több támogatás a műveltség terjesztésére A KÖZSÉGEKBEN a műve­lődési házak, könyvtárak köz­ponti szerepet töltenek be: a kultúra nagyobbrészt közre­működésükkel jut el a lakos­sághoz. Ezért a községekben a művelődési ház és a könyvtár — az iskola mellett — a leg­fontosabb közművelődési in­tézmény. Nem lehet közömbös tehát senki számára: hogyan dolgoznak. A közművelődés természete­sen pénzbe kerül. Nem is ke­vésbe. Az elmúlt tervidőszak­ban például a tanácsi közmű­velődési beruházásokra 133 millió forintot fordított Pest megye. Az .ötödik ötéves terv időszakában ez az összeg már meghaladja a 224 milliót, ami hetvenkilenc százalékkal több a korábbinál. Mégis, mindennek ellenére a helyi tanácsok rendelkezésére álló összegek már nem elégsé­gesek a megnövekedett köz- művelődési feladatok ellátásá­hoz. Ezért volt szükség arra, hogy a tanácsok mellett a he­lyi üzemek, termelőszövétkeze- tek és más gazdasági egységek — az adott lehetőségeken belül — vállaljanak részt a közmű­velődési munka anyagi fedezé­séből. AMIKOR Tíz ÉVE — nem sokkal a termelőszövetkezeti törvény életbelépését követően — Csornádon megalakult a megye első, közös fenntartású művelődési háza, nemcsak a váci járásban, de megyeszerte különcségnek tekintették ezt a kezdeményezést, hiszen sokan azt tartották, hogy a szövetke­zet elsősorban termelőüzem, a kulturálódás segítése pedig ki­zárólag állami, tanácsi feladat. Szerencsére ez a szemlélet már régen a múlté. Elsősor­ban a párt közművelődési ha­tározata segítette a szemlélet- változást, amelynek eredmé­nyeként Pest megye 161 köz- művelődési intézménye közűi ma már 67 működik közös fenntartásban. A szellemi és anyagi erők kon­centrálásában a váci, a ceg­lédi és a ráckevei járás volt a kezdeményező, de rövidesen a monori és a nagykátai járásban is közös fenntartásban műkö­dik majd valamennyi közmű­velődési intézmény. Jelenleg a megye üzemei, termelőszövet­kezetei és más gazdasági intéz­ményei évente mintegy hét­nyolcmillió forinttal toldják meg a tanácsok közművelődési célokra fordított összegét. En­nek eredményeként ma már a művelődési házak többségében az állami és társadalmi támo­gatás összege nem csupán a rezsiköltségelc — bérek, fűtés, világítás, takarítás — fedeze­tére elégséges, hanem művelő- déspolitikailag fontos rendez­vények kiadásaihoz is biztos anyagi alapokat teremt. A MEGYE ERŐFESZÍTÉ­SEIT az országos szervek nem­csak elismerik, hanem saját anyagi erőforrásaikból támo­gatják is. Jó példa erre, hogy a megye művelődési házai, könyvtárai a közelmúltban több mint kétmillió forintot kaptak az országos közművelő­dési alapból is. Az Országos Közművelődési Tanács elnöksége a közelmúlt, ban huszonhárommillió fo­rintot osztott szét új közmű­velődési tevékenységi formák, módszerek kialakításának és terjesztésének támogatásá­ra, valamint a szükséges esz­közök beszerzésére. Ebből az összegből kapott technikai esz­közökre' — elsősorba íj ^audio. vizuális felszerelésre '* 500 ezer forintot a budaörsi műve­lődési ház, 430 ezret pedig a szentendrei megyei művelődési központ. A munkások művelődésének támogatása is a kiemelt felada­tok közé tartozik. Erre a célra a ceglédi művelődési központ és a városi könyvtár 180 ezer forintot kapott az országos közművelődési alapból. A könyvtárak bővítésére és korszerűsítésére, az ismeretter­jesztés hatékonyabbá tételére, valamint az új felnőttoktatási formák bevezetésére 350 ezer forintot kapott az" érdi műve­lődési ház és könyvtár, 100 ezret az albertirsai művelődé­si ház és könyvtár és 70 ezret a ceglédberceli művelődési ház. A MŰVÉSZETI NEVELÉST segítő művelődési közösségek kialakításához is hozzájárul az Országos Közművelődési Ta­nács. Ennek keretében 190 ezer forintot kapott az abonyi mű­velődési ház és könyvtár, 93 ezret pedig a törteti művelődé­si ház és könyvtár. Most a népművelőkön a sor, hogy jól gazdálkodjanak az egyre növekvő anyagi lehető­ségekkel. P. P. MOZIMŰSOR JÜNIUS 9-TÖL JÜNIUS 15-IG CEGLÉD, Szabadság 9—12, délutáni előadás: Próbaidősök 9—12: A pofon 13—15: Az éjszaka a betyároké CEGLÉD, Kamara 9— 12: Válás előtt 13—15: Vihar a szárazföldön GÖDÖLLŐ 9—10: Bizalmi -állásban 11—12: Magamra vállalom 13—15: Aliz már nem lakik itt SZENTENDRE, Terem 9—12: Aliz már nem lakik itt 13—15: Magamra vállalom SZENTENDRE, Kert 9—12: Hárommilliárd lift nél­kül 13—15: Pénzt vagy. életet! VÁC, Madách Imre 9—10, délutáni előadás: Vihar a szárazföldön 11—12, déluiáni előadás: Banditasirató 9—12, esti előadás: Koncert szólópisztolyra 13—15, délutáni előadás: Küldetés Balicsiszcráj- ban 13—15, esti előadás: Pisztolypárbaj ABONY 8— 9: Magamra vállalom 10— 12: Jeremy 13-15: A pofon BUDAÖRS 9— 12: Zorro 13—15: A bátyámnak klassz öccse van DABAS, Kossuth 9—10: Szerelmes Blume 11— 12: A londoni férfi 13—14: Miért ölnek meg egy bírót?* DUNAHARASZTI 9—10: Ezt nem tanultuk 11—12: Kékruhás nő* 13—14: Édes élet I—II.* DUNAKESZI. Vörös Csillag 9—12: A magas szőke férfi visszatér 13—15: Banditasirató DUNAKESZI, Rákóczi férfi szőke újabb 9— 10: A magas visszatér 11— 12: A bosszúállók kalandjai 13—14: Drága John* ÉRD 7— 9: Düh* 12— 16: Fekete gyémántok I—II. FŐT 9—10: Amerikai éjszaka 11— 12: Járvány 13— 14: Düh* ^ GYAL 9—11: Lúdas Matyi 12— 14: Különben dühbe jö­vühk LEÁNYFALU, Kert 9—10: Csizmás Kandúr 11—12: Herkulesfürdői emlék 13— 14: De hová tűnt a 7. szá­zad? NAGYKATA 9—12: Duroc, a katona 13—15: Csodabogarak PILISVÖ3ÖSVAR 10— 12: Szölíletés* 13—15: Afonya, a vagány POMÄZ 9—10: Mostohaanya 11— 12: Bizalmi állásban 13—14: Neveletlenek* RÁCKEVE 9—10: A bátyámnak klassz öcése van 11—12: Ezt nem tanultuk 13—14: A Charlot-k bejárják Spanyolországot SZIGETSZENTMIKLOS 9—10: A második utca foglyai 11—12: A bátj/ámnak klassz öccse van 13—14: Ezt nem tanultuk * Csak 16 éven felülieknek! ** Csak 18 éven felülieknek! Értesítjük önöket, hogy Kistarcsa filmszínháza bizonytalan ideig nem játszik. Üzembe állásáról értesítjük önöket. veltség életkornak megfele­lő színvonala és bizonyos isme­ret- és tapasztalatanyag a ter­melőmunkában. A felszólalók többségének a véleménye meg­egyezett abban, hogy a tanulók munkára és pályaválasztásra való felkészítésének az oktató­nevelő munka folyamatában kell megvalósulnia. — Valamennyi tantárgy össz­hatásaként kell kifejleszteni az alapvető képességeket, készsé­geket, a helyes szemléletet. Természetesen jelentős szere­pük van a technikai ismerete­ket nyújtó tantárgyaknak, a társadalmilag hasznos munká­nak és a pályairányítást elő­segítő szakköri, iskolán kívüli munkának is. Mindez a koráb­binál nagyobb mértékben tük­röződik az elkövetkező évek­ben folyamatosan bevezetendő új iskolai dokumentumokban. — A második témakör az 1975-ös I. miniszteri kpnferen- cia óta eltelt időszak oktatás­ügyi változásait foglalta össze, őszinte érdeklődést keltettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents