Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

IV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1977. JÜN1US 30., CSÜTÖRTÖK Ikarus 266-os buszok a városban Gyorsabb, kulturálíabb közlekedés ARAT AZ ORSZÁG. Szű- kebb hazánk, a gödöllői já­rás tizenegy szövetkezeti és egyetlen állami gazdasága is. Járásunkban 16 ezer hektár kalászos vár beta­karításra. Gazdaságaink op­timális időben, jó minőség­ben végezték el a gabona­félék vetését. A búza, a rozs, az árpa és a többi ka­lászos jól telelt; gazdag termést ígér a határ. Ezért sem mindegy, hogy milyen minőségben és mennyi idő alatt taikarítjálk be. A közös gazdaságainkban dolgozók egy része még em­lékszik az egykori aratá­sok nehéz, fáradságos mun­kájára, a kézi kaszálásra, marokszedésre, kévekötés­re, keresztbe rakásra és es­ti pihentetőnek a kaparék összegyűjtésére; a gereblyé- zésre és az azt követő haj­nali kelésre. Majd a máso­dik menetre: a behordásra, asztagolásra. HAGYOMÁNYOSAN Pé­ter-Pál kor kezdődött az aratás, és István király napján kötött be a gép. Egészrészes, fél- és három­negyed részesek tömege dolgozott a gabonaföldeken. A napokban lezajlottak az aratás rajtját jelentő gépszemlék; vizsgáztak a gépek, de azok is, akik köz­vetve vesznek részt a nagy nyári munkában. Szorgal­mas szakemberek keze nyo­mán 119 üzemképes kom­bájn áll készen a teljes éré­sű gabona veszteség nélküli betakarítására. Figyelembe véve üzemképes gépeink számát, és gabonatermő te­rületünket, tíz-tizennéev napos aratásra számítha­tunk. Az elmúlt hetek jégveré­sei és viharai sokhelyütt megdöntötték a gabonát, még nagyobb próbára téve embert és gépet. A betakarítás mindig is nagy munka, nagy felelős­ség volt — ma is az. Ké­szülve az aratásra, ez a fe­lelősség érződik kombájno- sokon, gépjavítókon, vezető­kön, és mindazokon, akik az aratásban valamilyen formában részt vesznek. Járásunk ipari üzemei és a közös gazdaságok pártszer­vei megállapodtak abban, hogy a kombájnhoz értő ipari munkásoknak szabad­ságuk egy részét ebben az időben adják ki, ezzel is példázva a munkás-paraszt szövetséget. v ÖSSZEHANGOLT MUN­KÁRA van most szükség, hiszen az aratás országos ügy. Mindenki felelőssége, hogy a megtermett gabona időben, jó. minőségben, mi­nél kisebb veszteséggel ke­rüljön a tárolóhelyekre. Or­szágos ügy, mert a szántó­földi növénytermesztés nagy hányadát képviseli, számot­tevően befolyásolja a me­zőgazdaság egész termelési tervét. Közös gazdaságaink perc­nyi pontosságú terveket ké­szítettek a szállításra, a szárításra és az átvételre. Tárolókapacitásunk hatszáz vagonnal nőtt a járásban, ami enyhít gondjainkon, de gazdaságainknak fel kell készülniük a helyi tárolási lehetőségek kihasználására. S mint tavalv is, számítunk minden ember szorgalmas részvételére és helytállásá­ra, az aratástól a raktára­kig történő szállításig, mert csak így érhetjük el, hogy a nagy munka végén el­mondhassuk: teljesítettük az V. ötéves terv döntő évé­nek gabonatermesztési ter­véből ránk háruló részt. BÍZVA JÁRÁSUNK SZORGALMAS NÉPÉBEN, ez minden bizonnyal való­ra válik. Ehhez kíván a já­rás párt- és állami vezetése sok sikert. Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára Régóta vártak erre a napra a Volán Vállalat 20-as számú üzemegysége gödöllői főnöksé­gének dolgozói és a város la­kói. Az autóbuszpark felújítá­sának nyitányaiként 8 darab Ikarus—366-os tí­pusú panorámás jármű érkezett a városba. Lehet őket utánozni Bárkinek is jutott eszébe, csak dicsérni lehet az ötletet, Pécelen, az OTP-házak előtti parkban a szülők fatuskókat helyeztek el, felállítottak né­hány játékszert. Az alig pár hete elkészült hinta és homo­kozó sok gyermeket vonz. S milyen megnyugtató, hogy az apróságok nem a forgalmas úttesten futkosnak, nem a kö­zeli vizesárokban csatangol­nak, hanem biztonságban, ál­landó szülői felügyelettel ját­szanak. Ezek a szülők nem vártak segítségre, sem pedig kérésre, maguk láttak hozzá a munká­hoz. Mint ahogy azok is, akik rendszeresen ápolják a parkot, kaszálják a füvet, kapálnak, takarítják a gyalogutakat. La­kókörnyezetükért végzett munkájukat lehet utánozni. Nyílt levél az módi edzőkhöz Két labdarúgóedző levelet küldött szerkesztőségünkbe. Seres Gyula és Székely József, a.z Aszódi Spartacus ismert szakemberei. Nem volt sze­rencséjük személyesen talál­kozni velem, írják, s kémek, hozzam nyilvánosságra sorai­kat. Arról van szó, hogy a most befejezett bajnoki év után nem kívánnak tovább dolgoz­ni a sportegyesületben. Mi­előtt a lényegre rátérnék, megemlítem, hogy az aszódi eset nem egyedülálló. A baj­nokság végén edzők és játéko­sok válnak meg csapatuktól. A vérfrissítés hagyományos. A cél: a csapatok erősítése, de hogy ez mennyire válik be, az Anyakönyvi hírek Született: Béres János László és Bene Éva Terézia: János, Se­bestyén Sándor Ferenc és Me­gyeri Mária: Csaba, Horváth Károly és Mészáros Jolán: Ró­bert. Szerdi Imre és Cuhmül- ler Viola: Annamária, Palya Zoltán és Balázs Margit: Krisztina, Hajdó Árpád és Do­bi Katalin: Gábor. Szabó Im­re Győző és Schlégl Erika Má­ria: Erika, Lakatos András és Baranyi Erzsébet: Angéla, Tóth Sándor és Tóth Ilona: Sándor, Ferencz Alajos és Rá­tái Mária: Zsuzsanna. Puskás András és Sas Aranka: Aran­ka, Kovács Pál és Klopcsek Terézia: Edit, Zólyomi Károly és Muri Zsuzsanna: Piroska, Ivicsics András és Sipos Mar­git Mária: Brigitta Margit, Könczöl István és László Már­ta Ildikó: Péter, Bolcskei Jó­zsef Ferenc és Radics Éva Sa­rolta: József, Nagy József és Bereczki Anna: Tibor. Varga Zsigmond és Abordán Etelka: Etelka. Orosz József és Soós Magdolna: Zsolt, Maszlag Zol­tán és Szabó Mária: Zoltán, Hegyi István és Tóth Erzsébet: Krisztina, Veres Zoltán Béla és Győri Judit Aranka: Judit, Makó József és Kamhal Zsu­zsanna Ágnes: Zsuzsanna, Ve­res László és Nagy Erzsébet: Bernadett, Marton István és Mlinárcsek Mária: Rita Mária, M.atyóka János és Kóti Jolán Mária: Csaba, Darázs András és László Gyöngyi: Beatrix, Fekete Sándor és Harkai Ju­lianna: Attila, Liohi László és Helembai Erzsébet: Tamás, Kiss László és Szőke Julianna: Tamás, Volenties László és Ökrös Jolán: Krisztina, Ritecz László és Sereg Erika: And­rás, Balogh Gyula és Borsos Eszter: Zsuzsanna, Pálinkás Ferenc és Nagy Erzsébet: Krisztina, Kákái Tibor és Genest" Erzsébet: Tibor, Valen- tényi Mihály és Nemesi Erzsé­bet: Tímea, Ondrisek István és Barvics Ilona Mária: Ilona, Rab János és Túrái Zsuzsan­na Mária: Noémi Renáta, Ba­kos János és Balcsók Margit: Balázs, Kovács Gábor és Cso­rna Ilona: Ilona, László Jó­zsef és Kénoszt Eméíia: Tí­mea. Házasságot kötött: Erdősi Csaba Lajos és Krakikai Zsu­zsanna, Klupp Róbert és Dá­vid Erzsébet, Turbucsz István és Gergely Klára, Kálmán Im­re és Cseri Anikó, Uzsáik Mik­lós és Horváth Mária, Yusufu Philip és Surányi Mária Ilo­na. Elhunyt: Karácsony János (Gödöllő, Isaszegi út 96.). majd a következő bajnoki idényben dől el. Idízek a levélből: Nagy re­ményekkel jöttünk haza, és az első hónapokra már jó erőből álló csapatot hoztunk össze. A vezetőség és a sportszerető kö­zönség vágyát, a megyei I. osz­tályba való feljutást mégsem tudtuk valóra váltani, néhány játékos rossz hozzáállása mi­att. Közrejátszott még, hogy a szakosztályvezető és az edző munkáját senki sem segítette. A megválasztott vezetőség tag­jai, egy-két kivétellel, még c sportpályára sem mentek ki (május 1 és augusztus 20 kivé­telével). Ilyen körülmények között nehéz jó eredményt el­érni. A két szakembernek minden bizonnyal igaza van! Ki se kellene tennem a lábamat a városból, hogy hasonló esettel találkozzam. De az is igaz, hogy sokan vannak, a több­ség, akik fáradságot nem is­merve fáradoznak csapatu­kért, a sportért. Elég ha Hu­szár Jánost említem, aki már 75 éves. és 30 éve tevékeny­kedik Domony sportéletében. Sok csalódás érte már, de min­dig volt ereje újrakezdeni. Pedig előfordult, hogy Do­mony csapata is nehéz hely­zetbe került, de Huszár János mindig a kiutat kereste. Tüzetesebben tanulmányoz­va a bajnoki táblázatot,, meg­állapíthatjuk, a két aszódi ed­zőnek nincs mit szégyenkez­nie. Három héten át voltak első helyezettek és az 5. hely­nél lejjebb egyszer sem kerül­tek. Nem akarom a felelőtlen játékos és más szereplők mentségét keresni, magam is azt hiszem, az aszódi fiatalok­ban több efő rejlik, többre ké­pesek a mostani eredménynél, mésem hiszem, hogy a főváros a legjobb megoldás. Kedves Seres és Székely sporttárs! Mielőtt távoznának, tegyenek mérlegre mindent, és gondoljanak arra, hogy az önök által vezetett csapatok kialakításába mennyi energiát fektettek, s lehet, hogy a kö­vetkező bajnokság már meg­hozza a várt eredményt. Van, amikor az embernek a szívére kell hallgatnia. Csiba József Prpbaút előtt A MÁV-állomás mögötti ideiglenes buszpályaudvaron katonás rendbe állították az új gépkocsikat, amelyeknek Rába—Man motorjáról, me­nettulajdonságairól, kényeimé, női kedvezőek a tapasztalatok. A gépkocsivezetők és a mű­szaki telep dolgozói előzőleg az Ikarus-gyárban és a válla­lat Andor utcai telepén is­merkedtek a korszerűbb, s így nagyobb szaktudást kívánó buszokkal, hogy jó gazdái le­hessenek a drága jószágok­nak, s a hibákat gyorsan és szakszerűen ki tudják javí­tani. A nyolc busz több mint kilencmillió forintba ke­rült, s hamarosan újabb hat darab érkezik, ezek a helyközi forgalomban Nagytarcsa, Cinkota, Kerepes, Csornád — vesznek majd részt. Az ünnepségen Reisz Gyula, a Volán 20-as számú üzem­egységértek igazgatója adta át a buszokat Bársony Endré­nek, a1- gödöllői főnökség ve- zetőjének, aki emlékeztetett a korábbi idők közlekedési ne­hézségeire, s a vállalat dolgo­zóinak nevében ígérte, hogy megbecsülik a drága jármű­veket. Czangár Gyula felvétele A probaúton a GF 03—96 for­galmi rendszámú autóbuszon — kormánya mögött Mondok László ült — a Hegy utca felé indultak a vendégek. Mondok László, a Pro XJrbe brigád vezetője, aki a kollek­tíva nevében szocialista meg­őrzésre vette át a buszokat, elégedetten nyilatkozott új munkaeszközéről. Hámori György, az MSZMP városi bi­zottságának titkára és Bene­dek János, a városi tanács el­nöke is a próba járat utasa volt. A városi tanács elnöke a la­kosság véleményét is megfo­galmazta : — Nagy öröm, hogy ilyen tömegközlekedési eszközöket kaptunk. (Kérjük a vállalat dolgozóit, hogy szolgálaton kívül is gondoljanak a közlekedő emberre és őrködjenek valamennyien a nagysze­rű gépek jó állapota felett. Az új buszok ismét felvetik a régi problémákat. Minél előbb meg kell építeni az úi buszpályaudvart, a műszaki telenet, s az útviszonyokat is javítani kell, hogy gyors, kulturált s a buszokat kímé­lő közlekedésünk legyen. Cs. J. Visszajárnak tanácsért A tanárok és diákok éves munkáját értékelő tamévzáró konferenciával befejeződött a tanév a Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kolában. Az érettségi eredmé­nyeiről, tapasztalatairól, a diá­kok továbbtanulásáról tájékoz­tatott Heltai Miklós Oábor igazgató. — Miihd a negyvenkét ne­gyedikesünk érettségi vizs­gát tett. Egyiküknek, sajnos, nem siketült a szóbelije, javí­tóvizsgára kellett utasítani. Magyarból és matematikából kiemelkedően jók voltak a gyerekek. Nyugodt, magabiztos, szín­vonalas feleletekét hallot­tunk. — Gimnáziumunknak évek óta jók a felvételi arányai, a jelentkezőik 40—70 százaléka kerül felsőbb iskolákba. A fő­iskolára, egyetemre járók is jól megállják helyüket, az utóbbi öt év(»en mindössze ketten szakították meg tanul­mányaikat. Az idei érettségi­zettek közül huszonhatan je­lentkeztek orvostudományi, műszaki, agráregyetemre, illet­ve tanító- és tanárképzőbe. A többiek — egy kivételével — szakmát tanulnak. Tévé-rádió- műszerészek, kozmetikusok, nyomdai fényképészek lesz­nek. — Az isko'a befejezésiével nem szűnik meg kapcsola­tunk a diákokkal. Augusztusban újra találko­zunk, megbeszéljük a felvételi vizsgák eredményét, korrepe­tálunk. Ami nagy ereim szá­momra, solkam jönnek vissza hozzánk tanácsért, segítségért. B. LEÁNYOK, ASSZONYOK Nők dicsérete Kevés az olyan mezőgazda- sági termelőszövetkezet, ame­lyikben a dolgozók negyven­egy százaléka harminc éven aluli, s ennek a létszámnak a fele nő. Az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezetben nagyon sok leány és asszony dolgozik. Pálinkás Tibornéval, a nőbi­zottság elnökével beszélgetünk a gazdaság asszonyainak éle­téről. — Két éve elértük azt, hogy a védett korúak kivételével mindannyian megszerezték az általános iskola nyolc osztá­lyáról a bizonyítványt. Közép­vezetőink közül három nő. Ügy érzem, a munkahelyeken megvalósul az egyenlő mun­káért egyenlő bér elv, a kü­lönbség a teljesítmények elté­réséből adódik. — Önök mivel segítik a gye-1 sen levő kismamákat? — Tizenhét anyuka van gyesen, a kötelező ötszáz fo­rinton felül megkapják a ház­táji földet, és a tizennégy éven aluli. gyermekek után já­ró évi két, öt és kilenc nap fizetett szabadságot. — Sokszor hallottam azt, a falusi asszonyok nem érnek rá szórakozni, tanulni. Reggel­től estig a határban dolgoz­nak, utána a család és a ház körüli munka vár rájuk. Mi­lyen közös megmozdulásokra tudják rábírni őket? — Tizenegy brigádunkból négy női. A brigádmozgalom­mal együttjár a kiránduláso­kon, rendezvényeken való részvétel. Szerződést kötöttünk az aszódi Petőfi Sándor könyv­tárral, negyedévenként me­gyünk színházba, nyáron fü­rödni a Zsóriba. Asszonyaink brigádvetélkedőn is részt vet­tek, télen kézimunkákat küld­tek a Nők Lapja által meghir­detett pályázatra. Díjat nem kaptak, de már az is nagy szó. hogy el merték küldeni mun­kájukat. — Milyen elképzelések sze­rint dolgoznak, vesznek-e ót tapasztalatokat más nöbizott- ságoktól? — Bizottságunknak is meg­van a maga ügy- és munka­rendje. Tavaly küldöttségünk járt a dunavarsányi termelő­szövetkezetben, az idén ők küldik el képviselőjüket Ik- ladra. — Akadnak munkahelyek, ahol nem szívesen alkalmaz­nak asszonyokat, mondván, nagy a szájuk, szülni men­nek ... A Galgaparti Termelő- szövetkezetben milyen véle­ménnyel vannak a lányokról, asszonyokról? — Csak dicsérni tudjuk őket. Lelkesek, szorgalmasak, helytállnak az üzemekben éppúgy, mint a földeken. Bár­milyen munkát rájuk bízha­tunk, és őszintén bneg kell' mondjam, kitartóbbak a fér­fiaknál. B. E. Takarmány — télire Csömörön a Szilasmenti Egyesült Tsz 3. számú területén mintegy 40 vagon lucernát már levágtak, mellyel a tsz tehén- állományának téli takarmányellátását biztosítják. Képünkön: Kovács József és Bor Lukács, a frissen vágott takarmánynö* vényt billenős kocsiról rakja le. Ifj. Fekete József felvétele' 1 Aratás idején

Next

/
Thumbnails
Contents