Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
Korszerű zöldségárudák Az ÁFÉSZ Ceglédi és Kecskeméti utcai élelm.iszeráru házai előtt korszerű pavilonokat állított fel, melyekben zöldséges gyümölcsféléket árusítanak. Mint az ÁFÉSZ áruforgalmi osztályán elmondották, arra törekednek, hogy a pavilonokat mindig friss áruval lássák el. A lakosság máris megkedvelte a két árudát, melyben egyre többen vásárolnak gyümölcsöt és zöldséget. Szobor és emlékérem Erdei Ferenc mellszobra — Somogyi Árpád alkotása — lassan már megszokott részévé vált a Ceglédi úti városképnek, noha ünnepélyes leleplezése még várat magára. A város nemcsak ezzel a szoborral fejezte ki elismerését és háláját a nagy tudós iránt. A polgármester elnöki iratai között őrzött feljegyzései szerint, még életében több alkalommal megkapta az Arany János emlékérmet, először 1937-ben, A magyar kertkultúra című előadásáért, mely július elsején hangzott el a rádióban, majd 1939-ben. Pót- harasztról tartott rádióelöadá- sáért és ugyanabban az évben, a július 3-án tartott rádióközvetítés előkészítéséért. Az Arany János emlékérmet Dezső Kázmér polgármester alapította, s a kitüntetettek törzskönyve szerint, melyet a Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztályán őriznek, ezzel az éremmel a tudomány, a művészet, a sport és a gazdasági élet kiváló művelőit tüntették ki. NAGYKÖRÖST JL “ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1977. JUNIUS 30., CSÜTÖRTÖK MILYEN LEGYEN A NAPKÖZI? Áz igények növekedése várható Mivel töltik idejüket a kisdiákok a napközis foglalkozások alatt? Tanítási napokon, persze, elsősorban tanulással, ám ez nem jelenti azt, hogy öt órán keresztül a könyv fölé görnyedve magolják a másnapi leckét. Erre mindössze egy-két óra jut, a többi időt kellemesebb foglalatossággal töltik. Például fejlesztik kézügyességüket: ezermesterkedéssel, albumkészítéssel, hímzéssel, biztos kezet kívánó játékokkal. Sokan töltik az időt különböző szakkörökön, úttörő- és sportfoglalkozásokon, zeneórákon. Mások báboznak vagy népi táncokat gyakorolnak. Jut idő olvasásra, zenehallgatásra, dia- filmnézésre, sőt, a televízió gyermekműsoraira is. A lehetőségek tulajdonképpen kimeríthetetlenek, hiszen eddig még csak azokat soroltuk fel közülük, melyek a teremben lelhetők fel! A gyerekek azonban nem ülnek mindig a négy fal között. Mozgásigényük miatt ezt ráSPORT Kosárlabda-mérkőzések Kosár 1 abdása ink legutóbb Idegenben mérkőztek a bajnoki pontokért, majd a mono- riakat a gimnáziumudvari pályán fogadták. NB II férfi: Salgótarjáni Kohász—Nk. Pedagógus 121—70 (59—38). Nk.: Mocsai, Spindelbauer (8), Ábrahám (6), Zsákai (34), Nagy A. (12); csere: Mairosfi (10), Sz. Nagy. A jobb tarjániak biztos győzelmet arattak, akiknek 205 centiméter magas középjátékosát csak nehezen tudták zavarni a körösiek. Megyei felnőtt, női: Nk. Pedagógus—Dunai Kőolaj (Százhalombatta) 67—51 (29—15). Nk.: Matuskáné (9), Molnár (4), Kiss (8), Kulcsár (26), Pásztd (4); csere: Pécsi (2), Bartha 14), Bencsik, Takács J. A körösi lányok biztosan, de a vártnál jóval kevesebb különbséggel győzték le újonc ellenfelüket. Megyei serdülő, fiú: Dunai Kőolaj—Nk. Pedagógus 43—34 (18—20). Monori Gimnázium —Nk. Gimnázium 65—38 (36—14). Megyei serdülő, leány: Dunai Kőolai—Nk. Pedagógus 49—6 (27—4). TEKEHÍREK Kocséron, megyei tekecsa- csapat-bajnoki mérkőzésre került sor. Kocséri Tsz SK—Nk. Mészáros Tsz SK A 5:3 (2253—2206); egyéni pontszerzők: Farkas Z. (397), Papp S. (387), és Farkas F. (370). A Ceglédi KÖZGÉP B—Nk. Mészáros Tsz SK B mérkőzést a ceglédiek pályabővítési munkák miatt későbbre halasztották. BIRKÓZÁS Budapesten az FTC — bolgár és román válogatottak részvételével — színvonalas, kétnapos, nemzetközi ifjúsági birkózóversenyt rendezett. A népes, mintegy 300 fős mezőny nagyon erős volt. A kötöttfogású 60 kilogrammosok súlycsoportjában (16 induló közül) Apró Balázs (Nk. Kinizsi) az ötödik helyen végzett, ami igen értékesnek mondható. Ezzel egyidőben szintén kétnapos volt a Dunaújvárosban megrendezett kötöttfogású Kohász Kupa-viadal, 70 körüli indulóval. A négy körösi fiatal közül ketten dobogóra jutottak. 42 kg-ban (4 induló volt) Strázsi Gyula első, öcscse, Strázsi Pál harmadik lett. A dunaújvárosi felnőtt országos II—IV. osztályú kötöttfogású viadalon áz időeltolódás és vissza indulás miatt nem indult körösi sportoló. „ GO-KART Kecskeméten rendezték az országos gokart-bajnokság harmadik fordulóját. Az I. osztályban Kecskeméti József (egyesületen kívüli) géphibával csak egy futamot tudott végigküzdeni. III. osztályban 96 induló volt, a szintén nagykőrösi Halmi József igen jól szerepelt és a népes mezőnyben összesítésben a kilencedik helyen végzett. S. Z. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR MODELLEZÉS Nagykanizsa: hajómodellek országos bajnoksága. juk sem lehetne kényszeríteni. Mindenesetre nagyon hozzáértő pedagógusnak kell lennie annak, aki elvállalja, hogy e lehetőségek közül szinte percenként váltogatva a gyerekeknek is tetsző foglalkozást vezessen. Nem véletlen hát, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta az általános iskolai napközi otthon helyzetét, s a pedagógusok folyamatos továbbképzését szorgalmazta. A város napközi otthonjai jelentős fejlődésen mentek keresztül, s egyre inkább érvényessé válik az a megállapítás, hogy a feladatok ellátására a legsokoldalúbban képzett, legkiválóbb nevelőket kell felkérni. E fejlődést jelzik a napközi otthonok felszerelési tárgyai is. Egyre több audiovizuális eszköz, játék, könyv, kézi- munkázáshoz, barkácsoláshoz szükséges anyag, szerszám között válogathatnak a kisdiákok. A felszerelések javítására, pótlására évenként átlagosan 52 ezer forintot fordít a városi tanács. Gondot okoz azonban, s még nagyobb terhet ró a pedagógusokra, hogy a napközis termek többsége tanteremként is szolgál, s ezért padokkal van berendezve. Ez nemcsak az otthonosság érzetét csökkenti, hanem általában lehetetlenné teszi, hogy kisebb, különböző tevékenységet végző csoportok alakuljanak, vagy ,a terem közepén együtt já'tsz- szanak a tanulásban elfáradt kisdiákok. A városban eddig mindösz- sze három olyan termet sikerült kialakítani, mely kizárólag napközis célokat szolgál. Ezeket a termeket kellene még jobban kihasználni — mondják a pedagógusok —, különösen nyáron, amikor ösz- szevont foglalkozások szervezésével jelentősen csökkenthető lenne a szünidőt is tanteremben töltő gyerekek száma. Nem elhanyagolható gondról van szó. A városban ezerharminchat általános iskolás vette igénybe az elmúlt tanévben a napközis szolgáltatásokat, s csaknem egynegyedüknek nyáron is szüksége JEGYZET Bukfenc van ezekre. Ilyenkor természetesen csak kevés időt töltenek a termekben, ám jól tudják, hogy szünidő van, s szeretnék még otthonosabban érezni magukat. A napközi otthonok fejlesztése, bővítése egyébként nemcsak a gyerekek, a szülik és az iskolák érdeke, hanem az egész városé. A munkaerőhiánynyal küzdő Nagykőrösön különösen fontos, hogy azok is munkát vállaljanak, akik ma kényszerűségből, mert gyermeküket nem vették fel a napközibe, otthon maradtak. Tavaly 30 jelentkező gyereknek nem jutott hely. Elenyésző szám, s joggal lehetünk elégedettek a napközis ellátással. Persze, Nagykőrösön összesen 2 ezer 883 általános iskolás van, s csak 35 százalékuk napközis. ' Várható hát az igények növekedése, s számítanunk kell arra is, hogy ezeket csak társadalmi összefogással elégíthetjük ki. F. P. Csirkék a közös gazdaságban A Mészáros János Termelőszövetkezet baromfitelepén 30 ezer csirkét nevelnek. A képen: Tóth Istvánná és Radios Józsefné gondosan ellenőrzött tápot szór a csirkék elé. Bálint Lajos felvétele CSIRÁI PAL ES CSALADJA Rádióközvetítés a városról SOK KÖZREMŰKÖDŐ Kedves élményben volt része azoknak, akik a minap délelőtt végighallgatták a Petőfi Rádióban a Szabad szombat Nagykőrösön című adást, melyet Csikai Pál nyugdíjas tanár Tanárky Béla utcai házából közvetítettek. A nagy napra az ország négy részéből jöttek össze a Csikai gyerekek, családostul. Márta szobrászművésznő. Bitó János építész felesége, Anikó; Erős Sándor orvos felesége, Zsóka; Eőry Kálmán építész felesége, s ifj. Csikai Pál kertészmérnök. A család a 90 éves dédnagyMár csak hárman Ismét felvette a kalapácsot Gyermekei tanárok lettek Áz Örkényi -úton jártam, s meglepetve láttam, hogy régi, híres kovácsműhelye előtt lovat patkói Szarka György 76 éves kovácsmester. — Ügy tudtam, hogy évekkel ezelőtt nyugdíjba ment, és a műhelyét bérbe adta egy fiatal mesternek — érdeklődtem. — így volt — mondja —, de bérlőm, Juhász István, januárban felmondott, és elment -dolgozni a Mészáros János Tsz-be, én pedig működési engedéllyel újra felvettem a kalapácsot. Régi jó megrendelőimet csak nem küldhe- tem el... — Nem bizony — szól bele a beszélgetésbe a lovát pat- koltató Rab Balázs. — Ezt a drága jószágot — mutat a lovára — nem is merném másra bízni. Közben a gazda felemeli a hatalmas, szép ló jobb első lábát, melyet patkolás előtt gondosan megvizsgált Szarka mester. — Mit ér ez a ló? — kérdezem tőle. — Testvérek között is negyvenezer forintot... — De nehéz manapság dolgozni — panaszkodik Szarka György —, most is, hogy meg tudjam ezt a lovat patkolni, egyik nyugdíjas ismerősömtől, Halápi mestertől kellett néhány patkószeget kérni, mert egyik körösi boltban se lehet kapni. Az egyikbe a múltkor ugyan érkezet 20 kiló, de elvitték a környékbeliek. — Mióta üti a vasat? — Ha jől számolom, 65 éve. Pesten tanultam ki a szakmát, Tóth Béla akkori híres kovácsmesternél. Levizsgáztam a lópatkolásból, s az autókarosszéria- és féderkészítésből is. — Szarka mester sok ló elrontott patáját rendbe hozta — szól közbe Rab Balázs. — Még most is járnak hozzá a környékről is. — Fiatal koromban volt olyan nap — emlékezik a múltra a mester —, amikor 322 patkót is felvertem, pedig, abban az időben, közel 50 kovács verte a vasat Nagykőrösön. Most már csak hárman vagyunk, Habenczius és Kötődi mester, meg én. — A gyermekei nem folytatták a mesterséget? — Nem. Mindhárman tanárok. K. L. Keresett a szódavíz ’A Pest megyei Pincegazdaság nagykőrösi szikvízüzemében a nagy melegben megnövekedett a forgalom. Az 1. sz. Volán gépkocsija több mint 3 ezer 500 üveg és ballon szódavizet szállít naponta a boltokba. Képünkön: Bujdosó László gépkocsivezető és Barna Benjámin rakodómunkás munka közben. Várkonyi Pál felvétele mamával és az unokákkal együtt huszonegy tagot számlál. A rádióműsort Turián György rendezte, Antal dmre és Kertész Zsuzsa vezette. A műsorvezetők bemutatták Csikaiék barátságos otthonát, a sok szép szobanövényt, a kitömött madarakat, a pompás szőlősgyümölcsös udvart, és megszólaltatták a család majd minden tagját: Csikai Pált az egykori tanítóképezdei tanárt, a TIT városi titkárát, a kertbarát klub elnökét, a vadászt és méhészt Megismerkedtünk; feleségével, aki makói kislány korában színésznő szeretett volna lenni, s aki szereti az irodalmat és a muzsikát, de a szőlőben is szívesen dolgozik, és nagyon szép énekszámmal és szavalattal szerepelt a műsorban. Beszélgettek Csikai Márta szobrászművésznővel, akinek nevét Baján, Egerben. Karcagon, Kaposvárott, Nagykőrösön, Szegeden és Vácott dicsérik szobrai, de legbüszkébb arra a plakettre, melyet édesapja 70 éves születésnapjára készített. A zene-számokká 1 élénkített gazdag műsorban, a Csikai család mellett, pár perces ismertetésekben Nagykőröst is bemutatták. Tarnavölgyi Sándor, a tanács tervosztályának vezetője vázolta, hogy Nagykőrös gyáripara nagyvonalúan fejlődik, s a lakosság 52 százaléka már az iparból él. A negyedik ötéves terv során a városban ezerháromszáz lakás épült, és az ötödikben ugyanennyit terveznek építeni. Szabó Sándor, az Arany János művelődési központ munkatársa elmondotta, hogy a központot Kis István Igazgató 30 éve vezeti, s a szakkörök sorában kiemelkedik a 95 éve alakult férfikar. Dr. Novák László múzeumi igazgató, a nagykőrösi Arany-kultuszt és az Arany János Múzeum fejlesztését ismertette. A továbbiakban Kertész Zsuzsa Csikai Pálné 90 éves édes anyjával beszégetett. Leskó László, a konzervgyár párttitkára a konzervgyárat mutatta be, mely központi és fióktelepein mintegy négyezer dolgozót foglalkoztat, s évi tízezer vagon konzerv a termelése. Végül Rab Balázsné, a pipagyár dolgozója beszélt az évente 75 —80 ezer pipát gyártó híres kis gyárról. Értéke volt a sikeres rádiókövetítésnek Bicskey Tibor közreműködése, aki a műsort Arany János; Vén gulyás című költeményének művészi előadásával zárta. Mit látunk ma a moziban? Felragyog tiszta, szépfényil csillag, I—II. rész. Színes, magyarul beszélő szovjet történelmi film. Előadás kezdete: 6 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÚTI ISKOLÁBAN Minden bizonyíték ellene szól. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 óra. I Világéletemben azt hittem, hogy a bukfencezés igen köny- nyű tudomány. Gyakoroltam is annak idején a papsajtos, porcsinfüves árokparton éppen eleget, s eszembe sem jutott, hogy az Edzett ifjúságért mozgalom egyik kezdeményezője vagyok. Nem is voltam az, hiszen soha senkit rá nem beszéltem, hogy akkori szóhasználatommal élve, velem együtt hengerbucskáz- zon. Igaz, erre .nem is volt szükség, mindenki a maga örömére ugrándozott a földön, az akácfák árnyékában. Azóta, persze, nagyot fordult a világ! Még cigánykereket sem igen szabad hányni, hiszen piszkos lesz a kezünk. Hát még hengerbucskát! Tönkremenne tőle a drága pénzen 'vett, szép ruha, a tengerészkék, rézgombos kabátka, a jerseynadrág! / Egyszóval a feledés homályába merült, sok minden mással együtt a hajdan volt gyerekek időtöltése. Talán akik külömtornára járnak, találkoznak ezzel a gyakorlattal is hébe-hóba, ám a többiek igencsak kisemmizettnek érezhetik magukat. Alighanem erre jöttek rá a megyei ifjúsági találkozó sportrendezői is, amikor — valószínűleg néhány idősebb kollégájuk tanácsára — az előírt próbák közé tizenvala- hányadiknak a bukfencezési is beiktatták. Kapott is az alkalmon az ötezer pályázó, s hányták a hengerbucskát előre, hátra, oda-vissza, ahogy csak bírták. Szemmel láthatóan mindegyiküknek jólesett a forgolódás, ám igazán jó' eredménnyel csak kevesen dicsekedhettek. Még szerencse, hogy a rendezők inkább figyeltek az igyekezetre, mint a kivitelezés szépségére. Szerencse, mert az derült ki, hogy már bukfencezni sem tudunk. (Titokban magam is próbát tettem, igen gyenge eredménnyel.) E régi foglalatosságot úgy elfelejtettük, mintha ki sem találták volna. Könnyű lenne azt mondám, hogy ez a testnevelő tanárok hibája, csakhogy nem ez az igazság. A hiba bennünk van, a ma felnövekvő nemzedékek szüleiben, akik nem engedjük gyerekeinket nekiszaladni a gyermekláncfűvel pety- tyezett rétnek, hogy ott kedvükre ugrándozzanak, bukfencezzenek. Bennünk, akik elfelejtettük klottnadrágos ifjúságunk alapvető igazságát, mely szerint egy gyerek vagy tiszta, vagy boldog. Túlzás? Természetesen az, ám érdemes lenne elgondolkodnunk rajta. Farkas Péter
