Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

Dolgos év A z abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolá­ban a napokban megrendezett tanévzáró ünnepélyen vett búcsút az iskolától, a szülők­től és a gyerekektől Diószegi László igazgatóhelyettes, test­nevelő tanár. Az iskola tantes­tülete nevében ifi. Drávay Jó­zsef igazgató, a nagyközség párt- és tanácsi vezetése nevé­ben pedig Szűcs László tanács­elnök köszönte meig a pedagó­gus négy évtizedes munkáját, majd átadta a Pedagógus Szol­gálat Emlékérmet. Búcsút vett Diószegi Lászlótól az iskola szülői munkaközössége és út­törőcsapata is. Diószegi László 1936-ban Nagykőrösön végezte a tanító­képzőt. Abban az időben nem volt könnyű egy fiatal pedagó. gusnak álláshoz jutni. Csak 1947. szeptember 1-én nevez­ték ki Üllő egyik tanyai isko- Iájához, ahol két éven át egye­dül tanította mind a nyolc osz­tályt. Ezután, 1949-ben, került haza Abonyba, és még ebben az évben beiratkozott a Peda­gógiai Főiskola testnevelő sza­kára. Mint mondja, azért vá­lasztotta ezt, mert gyerekkorá­tól kezdve kedvelte a sportot, különösen az asztaliteniszt és az atlétikát. — Legfőbb igyekezetem volt, hogy fiatalokkal megkedvel­tessem a sportot. Vallom, hogy eredményes munkát csak úgy lehet végezni, ha az ember ed­zett. Sok hasznos tulajdonsá­got fejleszt ki a fiatalokban a sportolás. Növeli az állóképes­séget, fejleszti az akaraterőt, s jó kollektív szellemet segít ki­alakítani. Az Abonyban töltött évek alatt számítása szerint 10 ezer gyereket tanított. Nevelője volt Varga János, Európa-, világ- és olimpiai bajnoknak, és Varga István válogatott kézilabdázó­nak. Kívülük még sok élvo­nalbeli sportolót nevelt, s tíz év óta az iskola tanulói, az ő tanítványai nyerik meg az út­törő-olimpia járási és megyei versenyeit, és nem kevesen jutottak be az országos dön­tőkbe is közülük, jól megállva helyüket. ■Feladatai 1952-ben megso­•*- kasodtak: őt nevezték ki az iskola igazgatóhelyettesé­nek. Megszakítás nélkül, mos­tanáig dolgozott ebben a mun­kakörben. Alapos felkészültsé­get követelt, felelősen irányíta­ni az oktató-nevelő munkát. Hogy melyiket szerette job­ban? Mint mondja, mindkettő­vel szívesen foglalkozott Több évtizedes, jó pedagógiai mun. A sportkitüntetések közül az egyik. káját többszörösen is elismer­ték: a most kapott kitüntetést megelőzte az Oktatásügy kivá­ló dolgozója, 10 éve az úttörő­sportért és a Kiváló úttörőve­zető kitüntetés. — Elfáradtam egy kicsit, ezért mondok búcsút a peda­gógusi pályának. Hogy milyen érzés?... Nagyon sajnálom az egyik lányosztályt: jó képes­ségű minden gyerek, egytől egyig jeles osztályzatot kaptak testnevelésből __ Di ószegi László 36 éve a tele­pülés sportéletének irányítója. Amikor 1949-ben Abonyba ke­rült, az MHK-mozgalom helyi irányításával bízták meg. Rö­vid idő alatt csaknem ezer ver­senyzőt sikerült mozgósítania. Hasonló lelkesedéssel dolgo­zott a továbbiakban is a nagy­község sportéletének fejleszté­sén. Először a sportkör el­nökségének tagja volt, 1970-től pedig elnöke. Legszívesebben az 1958-as esztendőre emlék­szik vissza, amikor az orszá­gos spartakiádversenyen az abonyi kézilabda- és sakkcsa­pat első, a női tornacsapat pe­dig második lett. Az iskola tanulóinak közreműködésével 10 pálya építését szervezte meg és irányította, nem véletlen hát, hogy munkásságáért egye­bek között a Testnevelés és sport eredményes dolgozója, valamint a Magyar Népköztár­saság Sportérdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. A közéletbe már Üllőn be­kapcsolódott. Itt, Abonyban, tagja a tanács művelődési ál­landó bizottságának, s elnöke a sportbizottságnak. Negyed­századdal ezelőtt választották be a tanácsi testületbe. A KULONBUSZ SZOLNOKRA A CVSE labdarúgóinak osztályozója Már megkezdődött az NB íll-ba jutásért kiírt osztályozó, melyen a Ceglédi VSE a Jász­berényi Vasassal és Török- szentmikiássál került egy cso­portba. Az első mérkőzést — igen sok jászberényi szurkoló biztatásától kísérve — a Jász­berény nyerte meg, 5:3 arány­ban, Törökszenfcmiklós ellen. Nagy szüksége lesz tehát a Vasutasnak arra, hogy minél hathatósabb buzdításban ré­szesüljön ő is, ezért a CVSE labdarúgó szakosztálya vasár­nap, délután két órai indulás­sal, különbuszt indít Szolnok­ra, a CVSE—Jászberény talál­kozóra. Jelentkezni a játék­bolttal szembein, Űcsai hírlap­árusnál lehet. A különbusz a Vasutas Sport- csarnok elől indul. r. l. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Idősebb házaspár szo­ba konyhás, óléskam- rás lakást keres meg­határozott időre. Vá­laszt: „Megegyezéssel 170 579” jeligére kérjük a Magyar Hirdetőbe, Cegléd, Teleki utca 30. Nyársapáton, Béke utca 25. sz. alatt (Ta­nácsházzal szemben) 2 szoba, összkomfor­tos családi ház eladó vagy Cegléden meg­egyezéssel elcserél­ném. Érdeklődni va­sárnap. Családi ház eladó. — Cegléd, Buzogány ut- ca 20. szám alatt. Elcserélném szövetke­zeti földszintes, erké- lyes lakásomat kertes házért. Választ: „Meg­egyezés 170 574” jel­igére a Magyar Hirde­tőbe, Cegléd, Teleki utca 30. _____________ Ce gléd, Árok utca 5. szám alatti ház eladó. Tanya eladó termő gyümölcsössel és sző­lővel. Mikebuda, I. dűlő 34. szám. Cigány Lajos._________________ El adók nagyméretű ajtók és spalettás ab­lakok jó .állapotban levők. Cegléd, Csörgő utca 11. Beköltözhető ház el­adó, Szajkó utca 2. sz. Érdeklődni: Ceg­léd, Tükör utca 17., Ungváriék. _______ Má sfél éves gyerme­kem mellé napi 8 órá­ra gondozónőt kere­sek. Cím: Cegléd, Ál­latkórház. Eladó 400 négyszögöl építésre alkalmas sző­lő épülettel a Szüret utcában. Érdeklődni: Cegléd, Bezerédi utca 7. Délután 5 órától. Férfi esküvői ruha (szmoking) kölcsön kapható. Cegléd, Be­zerédi utca 7. Eladnám vagy elcse­rélném OTP-átválla- lással két és fél szo­bás, gázfűtéses örök­lakásomat hasonló kertesért. Cegléd, Bem utca 2. A/12. Keveset használt sötét háromajtós szekrény eladó. Cegléd, Alkot- mány utca 47. sz. Eladó ház. Puskin ut­ca 28. sz. Érdeklődni lehet: Cegléd, Budai út, XI. kér. 229. sz. özv. Kovács Istvánné- nál. ____________ Mo dern mély gyer­mekkocsi éladó. Ceg­léd, Lehel utca 1. 73 éves magányos fér­fi kis járáshibával hozzá illő özvegyasz- szonyt keres élettárs­nak, aki lakással ren­delkezik. Némi anya­gival és nyugdíjjal rendelkezem. Választ: „Ceglédiek előnyben 170 551” jeligére kérem a Magyar Hirdetőbe, Cegléd, Teleki utca 30. szám._______________ El adó XI. kér. öreg­szőlőben 1100 négy­szögöl terület szőlő­terméssel és beköltöz­hető épülettel. Érdek­lődni: Cegléd XI. kér. Görbe utca 11/A. sz. Eladó 2 szoba össz­komfortos, udvari házrész lakható mel­léképülettel kedvez­ményesen. — Cegléd, Besnyő utca 10. A ceglédi Téglagyár felvesz egy fő bérel­számolót. Jelentkezés: Cegléd. Budai utca ’ Téglagyár gyárvezető- jénél.___________________ Eladó 536 négyszögöl szőlő zöldhalomban. — Érdeklődni lehet: Cegléd. Juhász Gyula utca 38._______________ Ta nya eladó 700 négy­szögöl területtel. Ceg­léd, Vett út 113. nagyközségben pár évvel ez­előtt megindult járdaépítési akcióban is érdemeket szer­zett: ő szervezte meg az első munkát a Csiki Gergely ut­cában. Most a Hunyadi utca járdaépítését szorgalmazza. Közéleti tevékenysége elisme­réseként megkapta a „Felsza­badulási jubileumi emlékér. met” és az „Abonyiak Abo- nyért” emlékplakettet. T'Jiószegi László is azok kö- zé a nyugdíjas emberek közé tartozik majd, akik a 60. életévük után is tevékenyek, dolgosak. — Sok mindent szeretnék még ezután is tenni — mondta. — A sportkörben az elnöki megbízás 2 év múlva jár le, a tanácstagságom pedig 1980-ig szól. Mindkét megbízásnak sze­retnék eleget tenni. Továbbra is irányítom az asztalitenisz­szakosztály tevékenységét, és arra törekszem, hogy az Edzett ifjúságért mozgalom még too fiatalt mozgósítson. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc PEST NEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS C XXI. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM 1977. JÜNIUS 24., PÉNTEK Az összefogás meghozta az eredményt Kiváló termelőszövetkezet A népgazdaság más ágaza­taihoz hasonlóan a mezőgazda­ságban is a termelőerők össz­pontosítása a fejlődés egyik el­engedhetetlen feltétele. Csak így érhető el, hogy valóban nagyüzemi módon, korszerű technológiákat alkalmazva, a meglevő gépek teljesítőképes­ségének maradéktalan kihasz­nálásával, intenzíven növel­jék a hozamokat az állatte­nyésztésben és a növényter­mesztésben egyaránt. Ennek felismerése vezette a ceglédi járás jó néhány termelőszövetkezetét is ar­ra az elhatározásra, hogy egyesítsek termőterületü­ket, állatállományukat, egyéb anyagi javaikat, megteremtve a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás korszerű, feltételeit. Szép eredményekkel büsz­kélkedhet a törteli Dózsa Ter­melőszövetkezet is, amely 1975 elején alakult, a helyi Arany­kalász és Rákóczi Tsz egyesü­lésével. A gazdaság dolgozói 5 ezer 300 hektárnyi közös te­rületet vallhatnak magukénak, melyen a jól előkészített és végrehajtott egyesülés ered­ményeként, az eddiginél sok­kal hatékonyabbá vált a mun­ka. Igaz, kezdetben az egye­sülésnek nem egy ellenzője Vitt a virtus... Munka után hazafelé, kabá­tomat hátamra vetve, jólesik a séta a kellemes tavaszban. Gyerekkiabálásra leszek fi­gyelmes. — Részeg, részégi — csúfo- lódik három tíz év körüli fiú a túloldalon. Egyik karjukkal egy dülöngélő férfi felé mu­togatnak, a másikban iskola­táska. Először annyira meg­lep a dolog, hogy nem tudom, mit szóljak hozzá. Utam kocsma előtt vezet el. Előtte kerékpárok teszik szűkké a járdát. Gondolok egyet, belépek a helyiségbe. A megtántorító szagtól óvato­sabban kezdem venni a le­vegőt. Szétnézek. A pultnál és a fémvázas állványoknál fér­fiak álínak, s néhány nőt is felfedezek. Poharukat szoron­gatva beszélnek egymással. Fújják a cigarettafüstöt. A sarokban egy kövér férfi me­rev szemekkel bámulja üres poharát. Hogy ne legyen feltűnő az ajtóban-álldogálásom, a pult­hoz lépek, kérek egy pohár sört. A csapos kerek arca fénytelen, inge nyakán, lát­szik az izzadság. Megkérde­zem hány ember fordul meg itt naponta? Nem válaszol. — Tessék a söre! — teszi elém a poharat félig habbal. — Mennyi fogy naponta a sörből? Nem szólal meg rögtön, vé­gigmér előbb, közben egy szürke ronggyal törülgetni kezdi a pultot. — Nem tudom. — Arrébb húzódik és a következő ven­déghez fordul. Rám pislant még, gyanúsnak talál. Mikor kilépek újra az utcára, elolva­som a feliratot: Falatozó. ★ Havonta 10—20 személyt ré­szesítenek alkoholelvonó keze­lésben Cegléden. Ez évente 100—150 embert jelent, és legalább ugyanennyi családot érint K. J. ceglédi lakos 32 éves, de többnek látszik. Néhány hónappal ezelőtt önként je­lentkezett elvonókúrára. Aka­dozó szavai vallomásnak is beillenek: — Tudja az ital... De, hagyjuk, hogyan kezdődött. Az, a lényeg, most már túl vagyok rajta. Azóta nem nyaltam a pohárhoz. A züllés útján ne­héz a megállás. Visszafordu­lás? Mindig akadnak have­rok, akik... Inkább nem mon­dok rájuk rosszat. Különben is bennem volt a hiba. Egyik fizetésnap végig akartuk jár­ni az összes helyet a város­ban, ahol italt mérnek. Vitt a virtus bennünket. — Családi életünk alig volt. Feleségem némán, titokban sírva tűrt. Szinte egyedül ne­velte a gyerekeket Míg egy­szer egy reggel kifakadt: nézd. ez nem megy így tovább. Tel­jesen tönkreteszed magad, meg minket is. A gyerekeink­nek apára van szükségük. Nem panaszkodott, nem csi­nált jelenetet. Másnap elmen­tem jelentkezni alkolelvonó kezelésre. — Azóta vettünk új ruhákat, kirándulni is voltunk. Kifes­tetjük a lakást. Kicseréljük a tévét is. Feleségemmel jól megvagyunk, de érzem, még nem tudtam teljesen feledtet­ni az elfecsérelt éveket. Bizo­nyítanom kell még, hogy meg­változzon az emberek véle­ménye rólam. — A minap a kisebbik lá­nyom a homokban játszott, leguggoltam hozzá segíteni. Egyszer csak rámnéz és azt mondja: — Apu, hát veled játszani is lehet!? Nyári munkaidő a városi tanácson A városi tanács végrehajtó bizottságától kapott tájékozta­tás szerint, a nyári időszak­ban, augusztus 31-ig, a városi tanács szakigazgatási szervei­nek munkaideje — hétfőtől csütörtökig — reggel fél nyolc­tól, délután négy óráig, pénte­ken reggel fél nyolctól, dél­után hálom óráig, szombaton reggel félnyolctól, déli tizen­két óráig tart, de a félfogadás változatlan. akadt, a tagok közül sokan féltették háztáji gazdaságukat, s a vezetők is aggódtak né- hányan: nem megalapozat- lan-e a két tsz egyesülése? Az eredmények azóta már iga­zolták a döntés helyességét, ám tanulságos sorra venni mindazt, ami Törteién tör. tént az utóbbi két esztendő­ben. A legnagyobb gondot az el­térő munkaszervezet és mun­kadíjazás, valamint a külön­böző belső szabályozás okoz­ta. Ezek rendezésénél termé­szetesen, azt az ésszerű mód­szert alkalmazták, mellyel a kétféle szabályzatból a legelő, nyösebb részeket vették be az új irányító rendszerbe. A gaz­daság vezetői vallják: az új szabályzat kiállta a próbát, jól irányítja a ter­melőszövetkezet belső éle­tét. Az egyesülést előkészítő bi zottság álláspontja szerint az új szövetkezetnek mindkét gazdaság szakembereire szűk- sége van. Többségük a helyén is maradt, voltaképpen ugyan­azt a munkát végezte továbbra is, mint az egyesülés előtt. Va- lamennyiük szorgalma, a ter­melőszövetkezet pártszerve­zetének politikai és cselekvé­si egysége azt eredményezte, hogy a törteli Dózsa Tsz tisz­ta jövedelme 1975-ben meg­közelítette a tízmillió forintot, tavaly pedig jóval meghaladta a 17 millió forintot is. „Az eredmények önmagukért be. szélnek, tagjaink, vezetőink egyaránt jól látják: az egye­sülés gazdasági szükségszerű­ség volt” — állították joggal a szövetkezet vezetői. E nagyszerű eredmények elérésében nagy szerepet ját­szott a sikeres szocialista 'munkaverseny is, melynek mozgósító erejére most is szá­mítanak. A gazdaságok dol­gozóinak fele tagja az itt tevékenykedő 34 szocialista brigád vala­melyikének, igyekezetü­ket több elismerés bizo­nyítja. Több közösség elnyerte már a termelőszövetkezet kiváló brigádja címet is, mint pél­dául a juhászok Súgván End­re brigádja. A gazdasági mutatók ked­vező változásával egyidőben javultak a szövetkezetben a dolgozók élet- és miunkakörü 1 - ményei, szociális helyzete. Nagy gondot fordítottak pél­dául arra, hogy a nehéz fizi­kai munkát gépek alkalmazá­sával tegyék feleslegessé, ha­tásos vegyszerekkel segítet­ték a növényvédelmet, s több 'millió forintot fordítottak a szociális körülmények javí­tására. A két korszerű szarvas- marhatelepem és a sertéstele­pen hideg-meleg vizes für­dővel ellátott szociális épüle­tet emeltek a dolgozóknak, de hasonló várja munka végez­tével a melléküzemek mun­kásait is. E gondos figyelem életkörülményeik iránt per­sze, nem csupán időleges, hi­szen mindig akad javítani­való, s a jobbat, kényelme­sebbet a szövetkezet vezető­sége a továbbiakban is igyek­szik megteremteni. Ennek is betudható, hogy az említett telepeken nincs munkaerő­gondjuk. .. A törteli Dózsa Tsz azok közé a közös gazdaságok kö­zé tartozik, mely elegendő géppel, berendezéssel rendel­kezik feladatai ellátásához. Az igen jónak mondható műszaki színvonal érthe­tően magas szakmai fel- készültséget követel a dol­gozóktól, kiknek képzésére, általános és szakmai műveltségének gya­rapítására nagy figyelmet for­dítanak a gazdaságban. Az elmúlt két esztendő során so­kan végezték el például az ál­talános iskolát, jó néhányan pedig érettségi vizsgát tet­tek. Jól szolgaija a politikai képzést, hogy már évek óta rendszeresen megindítják a szövetkezetben a marxizmus —leninizmus esti középisko­lájának kihelyezett tagozatát. Tavaly például 17-en végez­ték el a növényvédelmi is­mereteket nyújtó tanfolyamot, jelenleg pedig egyebek között szarvasmarha- és sertéste­nyésztőket képeznék. Az elmúlt években elsősor­ban az állattenyésztési ága­zatokat fejlesztette a szövet­kezet, legnagyobb mértékben a szarvasmarha-tenyésztést. Jelenleg több mint 1600 szarvasmarhát tartanak és gondoznak. Egy-egy tehenük 1975-ben még csak átlagosan 2 ezer 778 liter, tavaly már 3 ezer 301 liter tejet adott, az idén azonban már átlago­san 3 ezer 400 litert várnak. Nem maradt el az elismerés sem: a 'megyei tej termelési versenyben a 100 hektárra szá­mított átadott tej mennyi­sége alapján, a törteliek az el­sők lettek. Nagy volumenű a sertéste­nyésztés is. Sertésállomá­nyuk eléri a 7 ezret, telepük korszerű takarmánykeverővel és szárítóval, pótenergiát szol­gáltató üzemmel és vágóhíd­dal felszerelték. S hogy évek óta eredményesen működik, elsősorban az itt dolgozó, jól felkészült szakembereknek köszönhető. Tavaly 7 ezer 600 hízó­sertést adtak közfogyasz­tásra, az idén már ezerrel többet ígérnek. Több mint kétezer juhot is gondoznak, s egy-egy jószág­ról évente átlagosan több mint hat kiló jó minőségű, gyapjút nyírnak. A kiváló eredmények alapján a megyei állattenyésztési felügyelőség juhászainkat törzstenyészetté nyilvánította. E gazdaság másik ágazatá­ban a szántóföldi növényter­mesztés a legfontosabb. Első­rendű feladata érthetően a jó- ezágállomány ellátása megfe­lelő minőségű és mennyiségű takarmánnyal, de számotte­vő az árutermelő jellege is. Hatszáz hektárnyi kukoricá­juk betakarításakor 1975-ben például átlagosan 62,8 mázsa termést kaptak hektáronként, búzát 800 hektáron termesz­tenek, mely tavaly átlagosan 40,8 mázsa termést adott. Ugyancsak jól fizetett a lu­cerna: 1975-ben 76,8 mázsát hektáronként, az idén 72 má­zsás átlagtermést várnak. Zöldségkertészetükben zöld­borsót. paprikát és korai pa­radicsomot nevelnek, s mint­egy kétezer négyzetméternyi fólia alatt termesztenek egyéb zöldségféléket. A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb ter­mést adott szőlőjük, almafá­ik viszont jól meghálálták a gondoskodást: tavaly hektá­ronként 101 mázsa gyümöl­csöt gyűjthettek be. S akik az egyesülés előtt háztáji gazdaságuk miatt ag­gódtak, most örömmel nyugtázzák, hogy a szövetkezet nagy gondot fordít a háztáji és kisegí­tő gazdaságok segítésére. Bizonysága ennek, hogy a ház-' táji gazdálkodást is fő ágazat­ként kezelte. Egyébként e té­ren is jeleskedtek a törteli tsz tagjai: a sertésfelvásárlásban elért eredményeik alapján a Pest—Nógrád megyei Állat­forgalmi Vállalat értékelése szerint az első, egyéb háztáji tevékenységük alánján pedig a második helyezést érték el a Dél-Pest megyei T«z terü­let' szövetség versenyében. S amire a törteliek joggal a legbüszkébbek: tervszerű, alapos munkájukat a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter magas elismeréssel i"t-a1ma7+a. a gazdaságot Ki­váló terme1 nyilvánította. Khim Antal 1 l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents