Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

SZERDAI LEVÉL A tájékoztatás hézagairól KEDVES OLVASÓNK! Az újságíró politikus: nem engedheti meg magá­nak, hogy intézményekről, személyekről, események­ről ellen- vagy rokonszenv alapján írjon vagy hall­gasson. Szigorúan igazod­nia kell az alapelvhez, miszerint a közérdek hatá­rozza meg, mi kerül bele a lapba és mi marad ki. Biztosan azért hallgattak a múlt heti fórumról, írja ön levelébén, mert ott a lapot is bírálták. Való igaz, hangzottak el észrevételek a Gödöllői és Vidéke ol­dalról. Tömören a lénye­gük: olyasmiről mulasztot­tuk el tájékoztatni a lakos­ságot, ami széles rétegeket érdekel s állandó beszéd­téma. Észrevettem, folytat­ja, hogy a lap jelenlevő képviselője mérgesen hall­gatta végig a kérdéseket és válaszokat, nyilván­valóan a kritilca miatt. Megnyugtathatom, Ked­ves Olvasóm, a lap jelen­levő képviselője egyáltalán nem volt mérges. Ebben egészen biztos vagyok, hi­szen én voltam ott. Nem dühös, szomorú voltam. S nem azért voltam bánatos, mert a szocialista munka­helyi demokrácia tárgykö­rében összehívott fórumon véletlenül sem erről be­széltek, a kérdezők egytől egyig ellátási, várospoliti­kai, fejlesztési, közlekedé­si problémákat feszegettek, csupa olyan dolgot tehát, amiről a korábbi nők fó­rumán volt szó (ahol egyébként férfiak is meg­jelentek) s amiről bő tudó­sítást közöltünk. Beszámolónk címe pedig ez volt: Kijelölték a műve­lődési ház helyét. Nem ál­lítom, hogy mindenről ír­tunk cikkünkben, amiről a nők fórumán szó esett. Am csodák csodája, mind­arról igen, amit a mostani kérdezz-felelet kritikusai számon kértek. Egyebek között a kastély sorsáról is. Említettük, ha most kezde­nének hozzá a restaurálás­hoz, legalább kétszázmil­lióba kerülne. Jóval többe, mint amennyi Gödöllő vá­ros teljes évi költségveté­se. Már csak ezért sem lát­szik reálisnak művelődési házként való fölhasználása. És milyen a véletlen: aki figyelmesen olvassa lapun­kat, még arról is tájéko­zódhatott néhány hete, hogy az Árammérőgyár vezetősége évente hányszor ad, csekély térítés ellené­ben buszt szocialista bri­gádoknak, kiránduláshoz. Az említett tudósítás címadása viszont nagyon is tudatos volt. Gödöllő évtizedes álmáról, a műve­lődési házról ugyanis sok­szor írtunk már, azt azon­ban a helykijelölés körüli huzavona miatt még egy­szer sem közölhettük, hol épül majd föl, de mihelyt véglegessé vált, hivatalos helyről is elhangzott az A'sóparl; neve, a lehető leggyorsabban hírül adtuk. Ezek utón arra is vála­szolhatok, miért nem ír­tunk a múlt heti fórumról. Az ott elhangzottakról nemegyszer adtunk • már hírt lapunkban. Amiről pedig nem, még annyira cseppfolyós, hogy egyelőre korainak látszik világgá kürtölni. Egyáltalán nem hisszük, hogy a tájékoztatásban nincsenek hézagok, hogy oldalunk minden esetben feladata magaslatán áll. Nem esünk kétségbe, ha hibáinkat, tévedéseinket, szóvá teszik, hiszen ma­gunk, is haponta megfo­gadjuk, holnap még jobb, pontosabb újságot teszünk az olvasók asztalára. Ko­molytalanná válik azonban a kritika olyan ember szá­jából, aki nem olvassa la­punkat, vagy, ha igen, csak — hézagosán. Kör Pál IV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1977. JUNIUS 22., SZERDA Házinyúltenyésztők között Veresegyházon Valutát hoz a hasznos időtöltés A közművelődési munka sokszínűségét bizonyítja, hogy a művelődési házak az önte­vékeny művészeti csoportok fenntartásán kívül, nagy gon­dot fordítanak a különböző klubok, szakkörök működte­tésére, a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésére is. Sokrétű az a tevékenység is, amit a munkahelyeken, a termelési kultúra színvonalá­nak emeléséért folytatnak a különböző szakmai tanfolya­mok szervezésével. Ezt a célt szolgálja a kertbarátmozgalom támo­gatása is, a házikert-tu- lajdonosok klubjainak patronálása. Messzi környéken híres a veresegyházi művelődési köz­központ házinyúltenyésztő klubja. Több mint száz tagja civilben üzemekben dolgozik, vezetőjük Vankó István: — Öt évvel ezelőtt szervez­tük meg a klubot. Akkor még csak néhány ember foglalko­zott nyúltenyésztéssel. Ez a foglalatosság nemcsak jó idő­töltést jelent, hanem anyagi előnyökkel is jár. A házinyúl exportja jelentős valutát je­lent az országnak, így a te­nyésztők is kedvező értéke­sítési lehetőséghez jutnak, Türelmes agiíációs és nevelőmunkával Az üzemek is sokat tehetnek Kosárfonórészleg Mária besnyőn Korábban megjelent cik­künkben a járás községei­ben élő cigány lakosság hely­zetével foglalkoztunk. Nézzük meg, hogyan él a városban a cigány lakosság ? Gödöllőn, a 60-as évek' kö­zepéig csak teljesen beillesz­kedett cigányok laktak. A vá­rossá nyilvánítás után, a jó közlekedési viszönyok, a fő­város közelsége tömegesen vonzotta ide őket a környező megyékből. Jelenleg körülbe­lül ezerkétszázötven cigány lakos él a városban, ötven százalékuk beilleszkedettnek tekinthető: élet- és munkakö­rülményeik azonosak az or­szágos átlagéval. Harmincöt százalékuk beilleszkedése fo­lyamatban van, ők állandó munkahellyel rendelkeznek, életkörülményeik azonban nem kielégítőek, a társadalom segítségére szorulnak. A töb­biek a hagyományos cigány életmódot folytatják, állan­dóan változtatják lak- és munkahelyüket, gyermekeik rendszertelenül járnak isko­lába, engedély nélkül épített házakban laknak. A megoldás A 416 munkaképesnek majdnem a fele, 180 nem dol­gozik sehol. Ezek zöme nő. A munkaviszonyban álló asszo­nyok jelentős hányada otthon van, gyermekgondozási segé­lyen. A nők munkába állása több szempontból is üdvös lenne: gyermekeik bölcsődébe, óvodába kerülhetnének, s az iskolát is rendes időben kezd­hetnék. Tévedés ugyanis ^rra gondolnunk:, hogy az otthon levő anyuk nevelik gyermekü­ket: iskolázottság híján, ala­csony kulturális szintjük miatt erre képtelenek. A ci­gány hagyományoknak meg­felelő neveléssel ma már nem sokra mennek a gyermekek. Hátramaradottságukat mutat­ja, hogy a kisegítő iskola 134 tanulója közül 79 cigány. Es az arány javulása nem vár­ható, hiszen hiába a tavaly, Máriabesnyőn létesített óvoda, ha az agitáció hatására is, a 172 bölcsődés és óvodás korú közül mindössze hat jár böl­csődébe és huszonkilenc óvo­dába. A megoldás? Türelmes agi­tációs és nevelőummka azért, hogy az eddigieknél sokkal többen vállaljanak munkát és lehetőleg minden gyermek bölcsődébe, illetve óvodába kerüljön. Ebből a munkából vezetnek, társadalmi szerve­részt kell vállalnia a rendőr­ségnek, a Vöröskereszt-szer­zeteknek, a pedagógusoknak, nevelőknek, védőnőknek. A tanács terveiben szerepel leg­alább harminc embert foglal­koztató kosárfonó részleg lé­tesítése Máriabesnyőn: ez is szerény hozzájárulás a meg­oldáshoz. Szakképzés A munkaügyi szerv felku­tatta azokat a nyolc általánost végzetteket, akik segéd-, il­letve betanított munkásként dolgoznak: a szakmunkás­képző intézettel együttmű­ködve, az 1977—78-as tanévtől kezdődően, felnőttképzést rendszeresítenek számukra. A városban levő vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények szin­tén kínálnak munkalehetősé­get, s megteremtik az üzemen belüli továbbtanulás feltéte­leit, az analfabéta munka- vállalóknak alapismereti tan­folyamokat szerveznek, ami­ként a lakóhelyeken is. Ezek talán sikeresebbeknek ígér­keznek a kötött formáknál, az érdeklődés nagyobb irántuk. A cigány lakosság beillesz­kedésének elősegítésére az üzem is sokat tehet. Az ál­landó munkahellyel rendelke­zők fele brigádban dolgozik, huszonöt százalékuk szocialis­ta brigádtag. Ezek a kis kö­zösségek is alkalmasak lehet­nek a hátrányok leküzdésé­nek meggyorsítására. A sokszor i emleigietetit és kárhoztatott gyakori munka­hely-változtatás is összefügg a hátrányos Jielyzettel. Legin­kább azért hagyják ott mun­kahelyüket, mert máshol több fizetést kaphatnak ugyanazért a segéd- és betanított mun­káért, melyre közismerten nagy a kereslet. A cigány la­kosok pedig általában mást nem vállalhatnak, hiszen szakképzettsége kevésnek van. Lakás Milyenek a városban élő cigányok lakáskörülményei ? Az elszórtan lakók hajlékai megfelelnek: az átlagos kö­vetelményeknek. Hivatalosan cigánytelep jelenleg nincs a városban, de például a Bla- háné utca egyik telikén vagy a Napsugár utcában megér­tek kialakítására a feltételek. Máriabesnyő némely területén vegyes települések alakultak ki: ott, nem kielégítő lakás- körülmények között, körülbe­lül százhetvenen élnek. A tanács minden évben ki­utal lakásokat cigány csalá­doknak. A rossz körülmények között élők azonban inkább családi házat szeretnének épí­teni. Évről évre nő a telek­igénylők száma. Ez azt bizo­nyítja, hogy a cigány lakos­ság egyre nagyobb hányada megtartja a jogszabályokat, törvényes keretek között akar építkezni. A beilleszkedés meggyorsí­tására a közművelődési tevé­kenységet is hatékonyabbá szándékoznak tenni. A cigány lakosság gondjaival foglalko­zó operatív bizottság a műve­lődési házzal közösen klubot tervez létrehozni Máriabes­nyőn. K. P. Kis csoport voltunk, amikor 1972 telén összejöttünk a mű­velődési házban, hogy elő­adást hallgassunk meg a te­nyésztésről. Az Agrártudomá­nyi Egyetem közelsége lehető­vé tette, hogy kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek beszéljenek a lehetőségekről, ismertessék az egészségügyi előírásokat, a gazdaságos munka feltételeit. Sokat járt közénk dr. Pacs István egye­temi kutató. Az első tenyész­állatokat a Kisállattenyésztési Kutató Intézetből hoztuk. Az ottani kirándulásokon tapasz­taltuk, hogy a házinyúl igé­nyes, tisztaságot és rendszeres gondoskodást kívánó jószág, s ócska ketrecekben, korsze­rűtlen feltételek között, a tisztaság elemi feltételeinek betartása nélkül, a nyúlte- nyésztés nagyon drága mu­latság. S amint elnézem a ketre­ceket, a hófehér nyuLakat, s a ketrecek ajtajaim elhelyezett „fejtáblákat”, amelyek a^t jelzik, mikor mennyi volt a szaporulat, a nyulak heti sűlyszaporódása és ehhez mennyi tápot használtak fel, ahogy a kezembe veszem a neomusztoxot, az iozánt és az egyéb, hasmenés, kokcidiózis eilen javallt gyógyszerek üve­geit, inkább laboratóriumban érzem magam, mint „csak” egy háztáji nyúlistállóban. A társaság ma már havonta két, két és fél ezer nyulat ad át a felvásárló szövetkezet­nek. A termelési kedvet épp­úgy növeli a rendszeres felvásárlás, a folyamatos tápellátás, mint a közös tapasztala­tok átadása, a klubélet nyújtotta élmények sokasága. A klub nélkül nehéz volna a közös érdeklődésű embe­rek összefogása; itt lehet di­csekedni, tanácsot adni, s a szakirodalom is itt található meg. Éppen kirándulásra ké­szülnek. Július 3-án Pomázra és Szentendrére utaznak. — Pomázon — mondja Vankó István — kiváló házi­nyúltenyésztők telepeit láto­gatjuk meg. Ebből azért ne gondolja, hogy nekünk nin­csenek szép telepeink; már a televízió is felfedezett ben­nünket. De a tapasztalatcse­re szükséges. Ami ma kor­szerű, holnapra elavul. Persze nemcsak a nyulakat nézzük meg a kiránduláson. Öncélú, szakbarbár gyülekezet volnánk, ha kizárólag csak a nyulak- kal foglalkoznánk. Szentendre történelmi emlékeivel, neve­zetességeivel, a Dunakanyar természeti szépségeivel is megismerkednek a klubtagok. A sokoldalúan képzett, harmonikus egyéniség ki­alakítását kívánjuk segí­teni a klubunkban folyó munkával, még akkor is, ha alaptevé­kenységünk szakjellegű, A művelődési központ se­gítsége sokat jelent a klub­nak. Amellett, hogy helyisé­get ad, hogy előadókat szerez, lehetőséget nyújt a tagok za­vartalan együtüétére, s a kirándulás útiköltségét is té­ríti. Megéri? Nem sajnálják a látszólag - fölösleges kiadásit? Nem! Arra vállalkoztak, hogy szervezik a Veresegyházon élő emberek szabad időjének hasznos eltöltését, kinek-ki- nek az érdeklődése szerinti művelődés lehetőségét. F. M. Ne riadjanak vissza a büntetéstől Vízpazarlók Pécelen Bár a nagy kánikula egye­lőre múlni látszik, s az ég csatornái egyre gyakrabban megnyílnak, nem időszerűtlen a vízről beszélnünk. A péceli nagyközségi tanács a minap tekintette át a község vízellá­tási helyzetét. Nánai József, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat péceli üzemmérnökségének ve­zetője tájékoztatójában el­mondta, hogy a község kútjai- nak átlagos napi teljesítménye 1356 köbméter víz, s ennek elégnek kellene lennie, hiszen a vízfogyasztás csak napi 850 —900 köbméter. A kánikulai napokon az üzemmérnökség dolgozói naponta 1650—1700 köbméter vizet szolgáltattak, s mégis a község magasabban fekvő részein gyakran nyitot­ták meg hiába a csapokat, amiért a felelőtlen vízpazarlók okolhatók. Előfordul, hogy az alacsonyabb területeken lakók akkor is elárasztják kertjeiket, amikor tudják, hogy másutt nincs víz. S bár a kertészke- dők vízigénye is méltánylan­dó, ilyenkor figyelembe kelle­ne venniük az elsőrangú szem­pontot: legalább ivó- és mos­dóvize lehessen mindenkinek. A normális fogyasztás dupláját mérték az utóbbi hetekben, nem csoda tehát, hogy a 450 köbméteres víztárolók is ki­ürültek. A követelmények tudatosítá­sára és a szigorúbb ellenőrzés­re a tanácsnak kellene na­gyobb gondot fordítania. Nem elegendő, hogy a vízfogyasztá­si korlátozásokat csupán a pár száz méteren belül hallható hangosbeszélőn adják hírül. A PVCSV üzemmérnöksége már tavaly ismertette a korlá­tozások tartalmát. Első fokú korlátozás esetén, reggel 6 és délelőtt 10 óra között tilos tömlővel locsolni, a másodfokú pedig teljes locsolási tilalmat jelent. Ahhoz azonban, hogy a rendelkezéseiének foganatjuk is legyen, az eddigieknél foko­zottabb összefogásra van szük­ség, S nem szabad visszariad­ni attól sem, hogy a vízpazar­lókat bírsággal sújtsák. A. I. Eltűnnek a kátyúk JELENLEG VERSEGEN DOLGOZNÁK A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának és a váci üzemmérnökségnek nem csu­pán a megrongálódott utak ki­javítását sürgető levelek vála­szaira futotta erejéből: a jó idő beálltával, hozzáfogott a kátyúk betöméséhez, és az ala­posan tönkrement útszakaszok felújításához. A munkálatokat azóta is folyamatosan végzik munká­sai, akik jelenleg Versegen dolgoznak. Isaszegi kispályás labdarúgás Bajnok ez ÁFÉSZ csapata Befejeződött az isaszegi kis­pályás labdarúgó-bajnokság. Az utolsó két fordulóban a Jó kondíció a vizsgákhoz Végéhez közeledik a vizs­gaidőszak az Agrártudományi Egyetemen. A tanulás hajrá­jában elfáradt diákoknak jól esik . egy kis kikapcsolódás. A sok ülésben elfáradt izmaikat a nemrégiben elkészült kon­dicionáló parkban is felfrissít­hetik, ahol az egyetem bar- kácsszakkörében készült-erősí­tő tornaszerek, súlyzók várják őket. Barcsa Zsolt felvételei következő eredmények szület­tek : Pedagógus—Dány 4—2, ÁFÉSZ—Aradi tér 4—1, Erdő­alja—KTSZ 3—3, Aradi tér— KTSZ 6—4, ÁFÉSZ—Dány 10—2, Erdőalja—Öregfiúk 3—2. Az utolsó fordulót követően az isaszegi Rózsa kisvendéglő­ben adta át Hargitai Mihály, a szervezőbizottság nevében az okleveleket és a díjakat. A végeredmény: 1. ÁFÉSZ 2. Aradi tér 3. Pedagógus 4. KTSZ 5. Dány 6. Erdőalja 7. öregfiúk 60—21 21 pont *2—20 15 pont 31—30 14 pont 29—37 10 pont 31—43 10 pont 15—27 8 pont 18—48 4 pont Az ÁFÉSZ csapata egy évig őrizheti a vándorserleget. A sportszerűségi versenyt a dá- nyi csapat nyerte, a legjobb góllövő címet a 14 gólt szerzett ÁFÉSZ-játékos, Hegedűs Ist­ván kapta meg. Ajándékuk egy-egy kerámia váza, a dija­kat a Pécel—Is.aszeg ÁFÉSZ és <áz isaszegi LIGNXFER Ktsz ajánlotta fel. Rókát befogni tilos A várcsi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti csoportjától kapott tájékoztatás szerint, a rókák befogása, irtása, nyúzá- sa stb. tilos és veszélyes. Aki a határban elhullott rókát ta­lál, azonnal jelentse a csoport­nak, vagy az állatorvosnak.

Next

/
Thumbnails
Contents