Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

4 Várják a járás és a város úttörőit Véget ért a tanítás. A nyá­ri szünetben, a kisiskolások legnagyobb élményéi közé tartozik a táborozás. Cegléd városából és a járásból so­kan ajiár szülök azok közül, akik a hatvanas évek elején a boldog szerencsések között eljutottak Balatonszárszóra, a sátortáborba. Akkor még egy kiadós eső után az ügyetlenebből körül- árkolt sátrak lakói kötélen, ponyván száríthatták átned­vesedett cipőiket, ruháikat. Ám, aki csak egyszer is járt .Szárszón, alig várta, hogy új­ra ott tolthesse a nyár egy részét... Az első épületek, a kony­ha, és a kezdetben félig nyi­tott oldalú ebédlő, tizenöt éve készültek el. Azóta a járás és város sok száz úttörője, ifjúkommunis­tája, szocialista brigádja dolgozott itt társadalmi . munkában. A korszerű, egészséges kö­rülmények megteremtésében sokat segítettel? Cegléd és a járás állami, társadalmi szer­vei és gazdasági egységei. Ma már modem étkező, több hideg-meleg vizes zuhanyo­zó várja a nyaralókat, kik az otthonos faházakban, kényel­mes heverőkön alkatnak. Tegnap vidám énekszóval köszöntötték az első turnus­ban érkező kisdobosok, út­törők a táborvezető Ivanics Bertalant. A gyerekek rövid idő alatt birtokukba vették a faházakat, elhelyezték cso­magjaikat, melyeket külön- teherautó hozott ide Cegléd­ről. A rendezkedést követő­en ünnepélyes zászlófelvo­nással megnyitották a tábort. Az ismerkedési esten az őr­sök. rajok műsoros bemutat­kozása következett. Tíz órára elcsendesedett minden, mert ..korán”, fél hét órakor volt a másnapi ébresztő. Sebők Páltól, a város úttö­rőelnökétől megtudtuk, hogy június 18-tól július 15-ig há­rom turnusban több mintI [ négyszáz pajtás üdül majd a ' Balatonnál. Az úttörőelnökség jó elő­re elkészítette a tábor na­pirendjét és a fő progra­mokat. A napi élet irá­nyításában, szervezésében természetesen, részt kap a tábori úttörőtanács is. A tíz nap alatt sok rendez­vény várja a pajtásokat:meg­ismerkednek az Együtt — egy­másért úttörőmozgalom to­vábbi feladataival, megemlé­keznek a KISZ zászlóbontá­sának huszadik évfordulójá­ról és több műsort, közös fog­lalkozást szerveznek a jövő esztendőben Kubában meg­rendezésre kerülő Világ .Ifjú­sági Találkozó jegyében. Nem feledkeznek meg a sportren­dezvényekről sem, amiket az Edzett ifjúságért jelszó szel­lemében .hirdetnek meg. A kisdobosok, úttörők a számta­lan játék, fürdés, labdázás és kirándulás mellett' tudásukat is gyarapítják: a tábori tíz­próba teljesítésével számot adnak többek között mozgal­mi ismeretekről, elsajátíthat­nak különböző alapvető egész­ségügyi és hasznos táborozá­si tudnivalókat. A túrák előtt közösen beszélnek a felkere­sendő helytörténeti neveze­tességekről. Kirándulásokat szerveznek Balatonfüredre, Tihanyba és Balatonföldvár- ra. Az utolsó estén a záró­tábortűzvél pedig megemlé­keznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalop*' hegeiről. K. D. Felnőtt szakmunkásjelöltek A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében rendszeresen indítanak felnőtt dolgozóknak kétéves munka melletti szak- munkásképző-tanfolyamok Jelenleg 13 dolgozó készül a június vég,* szakmunkásvizsgára, akik az Eötvös téri tanműhelyben készítik vizsgamunkáikat. Apáti-Tőth Sándor felvétele Kérvények, kérések A ceglédi kertváros története To/dy Ferenc is írt róluk A hobbikért régi keletű Cegléden, csak éppen másként nevezték, egyszer kiskertnek, másszor veteményesnek vagy zöldséges kertnek, de mondták pitlikertnek és selyemkert­nek is. A Déli út alatt a Csutak Kálmán utca és a Mi- zsei út között sorakoznak szá­zával, lezárva a Várkonyi Ist­ván utcával. A sokféle elneve­zés abból ered, hogy kilenc- venhárom holdnyi a jobbágy­telkekkel, azaz kertekkel szemben ezek csupán két-há- romszáz négyszögölesek, s ha­tárosak a régi Gerjén zakato­ló Pitlimalommal és a Se­lyemréttel. Cegléd egyetlen városrésze, melyhez a gazdáknak nem volt jussuk. Zsellér, értelmisé­gi és kézműves kapott itt he­lyet, mind olyan ember, kinek egy talpalatnyi földje sem volt. A kimérés a XIX. szá­zad elején kezdődött, lícium­mal védett portáinak beépíté­se pedig az első világháború után. E területet már kezdet­ben mérnök parcellázta, ki és vonta meg útjait, a Madár, So­mogyi Béla, Erdő, Sarló, Kör­te és Kertész utcákat. Szerencsére az utolsó utca nevét nem változtatták meg, helyes volna ezután is meg­hagyni e kétszáz éves múltú Kertész utca nevét, mely az it­teni sajátos életre emlékeztet. Itt még ma is jelentős a zöld­ségtermesztés és virágnevelés. Cegléd legcsöndesebb kerü­lete ez, barátságos házaival, kedves, gyöpös útjaival. Mint­ha távoli nyaralóvidéken jár­na az ember Gépkocsik zúgá­sa, motorok berregése a távol­ból, csak mint halk zsongás hallatszik. Az utcák féloldalán aszfaltjárda könnyíti lépte­inket, s mint faluhelyen, utcai csapokból nyomjuk ki az ivó­vizet. Iskolai és munkaidőben egy lélek sincs kint, a kertvá­rosiak beljebb vagy kijjebb dolgoznak az üzemekben, vál­lalatokban, hivatalokban, mű­helyekben, vagy tanulnak az intézetekben. A kertekből vio­lák és bazsalikomok illata árad. Csöndesség honol erre­fele, s ha nagyritkán embert látni, az is fékezi a városon fölvett sietős tempót, járása lelassul, nagyokat szippant a pormentes levegőből. Szanató­riumi békesség, ez idegnyug­tató, gyógyító. Régi kérvények sárgulnak az uradalom levéltárában, kertet kérők, s a kérelmekben szociográfiai adalékok, ki miért kér? Zsemlye István kovácsmester 1826-ban ,,a’ még hátra levő veteményes Kerteknek való Földek közzül egy Darabkát annak Üdéjében ki mutattatni kegyesen mél- tóztasson a Tekintetes Uradal­mi Tiszti Szék. Már naponként tizenöt esztendeje, hogy a’ Méltóságos Uradalomnak és az érdemes Városnak adó fizető­je vagyok, melly üdők alatt az Isten öt gyermekkel meg ál­dott és így heted magammal vagyok; az élet módja pedig mai világban igen keserves reám nézve, mert az több hoz­zám hasonló mester ember Társaimnak meg szaporítása végett olly heteket is számlál­hatok, hogy egy garast sem kereshetek.” Ugyanebből az esztendőből Dely János tanító így kér: „Én egyrészről a Helybeli Refor- mata Fiúk Oskolájának eggyik Tanítója, másrészről pedig mint itt való Laíkos, a’ Méltó­ságos Uradalom Kegyelme alatt magamat meg fundál- ván, meg Feleségesedtem a’ múlt 1825-ik Esztendőben, Edj Háznál egyébbel nem bírok, mellytől a’ rendes Taxámat mint Lakos tartozom fizetni, semmi más Jószágom, mellyből Eledelemre, Ruházatomra tar- tozandókat megszerezhetném, nints, csak azon ötven Forint Conventióm, mellyből kénte- lenittetem táplálni magamat ’s tselédjeimet, ezért engemet, alázatosan könyörgőt méltóz- tasson edj ki veteményes kert­nek való Földre érdemesíteni.” Kalákában épült a ház A harmadikat is vállalja Kerítésre, bútorra gyűjtenek Dánszentmiklóson, a Nyár­egyházi úton, Jeruska Sándor háza kalákában, azaz rokoni segítséggel, 1975-ben épült. A három és fél szobás, takaros porta ma már a dánszentmik- 'lósi tsz autóvillamossági mű­szerészének, a monori járási pártbizottság adminisztrátorá­nak, a hároméves Sanyinak és az egyéves Lacinak az otthona. Az édesanya, a gyermekgondo­zási segélyt igénybe véve. szin­te egész napját a gyermekeivel tölti. Sok-sok főzeléket főz ne­kik, mert a húst nem nagyon szeretik, pedig a ház körül ne­velődik a csirke, a tyúk. Együtt a család Esténként fél hét körül va­csoráznak. Olyankor van együtt a család, akkor beszélik meg a szülők a nevelés gondjait. Jeruska Sándorné elmondta, hogy a szülői házban, Nyáregy­házán, délben zajlottak le a családi megbeszélések. Édesap­ja kőműves volt, édesanyja be­dolgozó, megtudták szakítani a munkát a közös ebéd elfo­gyasztására. Mondják, kinek milyen az evése, olyan a munkája. Ha a mondásra adni lehet, akkor Je- ruskáéknál is rendben mennek a dolgok. — Sok gonddal jár két kis­gyermek nevelése, nem gondol arra, hogy étkezdéből hozza az ebédet? — Az állami gazdaságból vagy a tsz-ből hordhatnánk, de messze van tőlünk, és említet­tem már, hogy a gyerekek nem nagyon húsosak. Nagy a ház és a kert, a rendbentartáshoz kell az idő. Szeretem az étkezések hangulatát, talán azért, mert gyakran eszembe jut az édes­anyám, aki mindig terített asz­tallal várt minket haza az is­kolából. — Nekem és annyi sok tár­samnak a gyes életbelépése teszi lehetővé, hogy láthatom, mint tanulnak és étkeznek egyre szebben a gyermekeim. A délutánok — A két fiú társaként nem szeretnének kislányt is? — Különösen a férjem akar harmadik gyereket, talán lesz a fiúknak kis húguk. — Lakásuktól elég messze esik az óvoda, miként oldják meg majd a gyermekek odavi- telét, ha letelik a gyermekgon­1 dozási szabadság? Csolnoky Imre katolikus ta­nító: „tudván azt, hogy a’ töb­bi Tanító társaim a’ Méltósá­gos Uradalom és a’ Tekintetes Tiszti Szék kegyelméből fe­jenként vagy Szöllő vagy kert földeket kapván, énis a’ leg mélyebb alázatossággal egy kis veteményes kertnek való földért bátorkodom a’ Tekin­tetes Tiszti Szék színe előtt könyörögni: először, mint hogy a’ városban még majd egész­len esméretlen és járatlan va­gyok, a’ konyhámban való szükségessebb Zöldcségeket sem kaphatok pénzemértis, melly okból sokszor a’ Levest is minden Zöldcség vagy gyö­kér nélkül kénteleníttetek meg enni. Másodszor: Többed ma­gammal lévén, hogy azon köl- cségtolis fel szabadulván, leg alább a’ konyhámra való szükségeseket pénzen ne kén- telenittesek meg venni. Har­madszor: mivel a’ Kvártély Udvaris közös, külömben szgk is, annál fogva Kertecs- két nem keríthetek.” A katolikus tanítók kvár­télyháza, szolgálati lakásai, a mai földművesszövetkezeti ét­terem volt, benne lakott Bischof f József igazgató is, akinél 1813-ban a budai német Toldy Ferenc, a későbbi ma­gyar irodalomtörténetírás aty­ja megtanult magyarul. Férfi­korában meglátogatta váro­sunkat, és önéletrajzában visz- szaemlékezett nevelőszülei ve­teményeskertjére is, a Bi- schoff-lányok gyakran sétál­tak ki vele a Kertész utcán a család selyemkertjébe, sárga­répáért, zöldségért, hagymáért, paprikáért, uborkáért, ka­porért. Hídvégi Lajos — Ezen sokat gondolkodunk és mindig arra a megállapítás­ra jutunk, hogy csak akkor megyek ismét dolgozni, ha a gyerekek felsőtagozatosok lesz­nek. — Hogyan lelnek a délután­jaik? — Általában sétálni me­gyünk a közeli kiserdőbe, zöl­det szedünk a malacoknak, es­ténként meg a lánykori társas­játékaimmal játszunk. A ro­konságból tevődik össze a ba­ráti körünk. Olvasni is szere­tünk, de mostanában a gyere­kek miatt, a szépirodalom he­lyett a fantasztikus irodalmat kedveljük. A tévéműsorok ide­jén kézimunkázom, kézimun­káimmal díszítem a gyerekszo­bát. — Mennyi a jövedelmük? — A férjem háromezer forin­Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Ertólcei-emzési M unkabizotísá- ga vendégül látta a rostocki dr. Alexander Luthard profesz- szort, aki a magyar szakem­bereknek előadást tartott a Német Demokratikus Köztár­saságban szerzett értékelem­zési tapasztalatokról. Elmondotta, egyebek között, hogy sokat foglalkoznak ku­tatással is. Ismertette az ér­Járási labdarúgás: Az utol­só forduló újabb fordulatot hozott a járás legjobb labda­rúgócsapatainak vetélkedésé­ben, az előzőekben már több héten át vezető Ceglédbercel visszaszerezte az első helyet vetélytársától, a Törteitől, így kiharcolta a jogot, hogy in­dulhasson a megyei bajnok­ságba kiírt osztályozón. A mindent eldöntő rangadó előtt a Törtei két ponttal, de rosszabb gólkülönbséggel állt az élen, egy pontot kellett volna szereznie Ceglédberce- len. Ezt nem sikerült elérnie, elsősorban azért, mert már az első félidőben is több biztos gólhelyezetet hibázott, a ha­zaiak viszont értékesítették a lehetőségeket. S ez végül győ­zelmet, bajnoki címet ered­ményezett számukra. Az 1976—77. évi járási lab­darúgó-bajnokság tehát a ru­tinosabb, s most szerencsé­sebb csapat sikerével Végző­dött. A találkozó sportszerű keretek között zajlott le, ami­ben nagy része volt a jól bí­ráskodó játékvezetőnek, Hor­váth Józsefnek is. A Nagykőrös II. és a Dán­szentmiklós tartja jó formáját a „B” csoport két összecsapá­sán mindketten nyertek. Az ifjúságiaknál az Abony együt­tese óriási fölénnyel végzett az élen, 11 ponttal előzte meg az őt követő, második helye­zettet. Eredmények. Felnőttek: Abony—Bem SE II. 1:5, Ceglédbercel—Törtei 4:2, Nagykőrös II.—Karatetétien 3:0. Albertirsa II.—Dánszent- miklós 1:2. A bajnokság végeredménye „A”-csoport 1. Ceglédbercel 20 15 2 3 67-23 32 2. Törtei 20 14 1 2 48-25 32 3. Bem SE n. 20 10 3 7 76-29 23 4. Abony 20 7 2 11 40-35 16 „B”-csoport 5. Dánszentm. 20 11 3 6 42- 44 25 6. Nagykörös II. 20 6 4 10 35- 39 16 7. Karatetétien 20 4 5 11 34- 60 13 8. Albertirsa II. 20 1 1 18 20-100 3 Az utolsó két fordulót két csoportban rendezték meg. Ifjúságiak: Abony—Kecskéscsárda 7:1, Ceglédbercel—Törtei 4:41. tot keres, a családi pótlék 720 forint, a gyermekgondozási se­gély jelenleg 1800 forint. Eny- nyiből élünk, sőt takarékosko­dunk. Az említett kiserdőből a fácánok, nyulak átjárnak a ker­tünkbe, és lerágják a növénye­ket. Be kell kerítenünk a tel­künket, s még az egyik szoba bútora is hiányos. Balaton — Amióta összeházasodtak, voltak szórakozni? — Ha színházra, mozira és nyaralásra gondol, akkor nem. Még nászúton se voltunk, azért örülök annyira annak, hogy az idén elmehetek a férjemmel Siófokra, a tsz bérleményébe. Addig a fiaim a nagyszülőknél nyaralnak. V. Gy. tékelemzés NDK-beli mód­szereit, s a velük elért ered­ményeket. Az értékes és érde­kes előadás után a hazai szak­emberek számos kérdést tet­tek fel a professzornak. A válaszokban többen olyan vállalatok címét kapták meg a vendégtől, melyek hasonló munkaterületen foglalkoznak ezzel az egyre jobban előre­törő új tudománnyal, az ér­tékelemzéssel. A bajnokság végeredménye „A”-csoport 1. Abony 12 II — 1 47- 5 22 2. Ceglédbercel 12 5 1 6 19-37 11 3. Törtei 12 1 1 10 10-37 3 „B”-csoport 4. Karatetétien 10 8 — 2 37- 9 16 5. Dánszentm. 10 2 — 8 7-52 4 Megyei kézilabda: A Ceglé­di VSE női csapata itthon fo­gadta s legyőzte a Budakalász együttesét, s így kilencre ga- rapította pontjai számát. Ceglédi VSE—Budakalász 13:9 (9:5). CVSE: Steffner — Lengyel, Csendes Józsefné (1), Molnár (5), Hódos (5), Vigh, Farkas, Katona (2). Mindjárt kezdéskor három­gólos előnyt szerzett a CVSE, amit azután végig megtartott a találkozó folyamán. A végig vezető ceglédiek megérdemelt győzelmet arattak, amiben so­kat számított Molnár és Hó­dos gólerőssége, ők ketten több gólt szereztek, mint az ellenfél játékosai együttvéve. Ifjúsági: CVSE—Budakalász 17:6. Góldobók: Dancsó (5), Körsztös, Gyöngyösi (3—3), Bencsik, Kiss, Bíró (2—2). VASÁRNAPI MŰSOR Tömegsport: Egy hete el­maradt a területi MEDOSZ sportnapon a lövészek küz­delme. A 10—10 férfi- és női együttes találkozóját most, 9 órától, a törteli úti lőtéren rendezik meg. Ökölvívás: Hosszabb szünet után a Vasutas Sportcsar­nokban este fél hat órai kez­dettel újra rendeznek barát­ságos ökölvívó csapatmérkő­zést, a Ceglédi VSE a bajaia- kat látja vendégül. Előrelát­hatóan — a serülő, Ifjúsági és junior korosztályokban — 14— 15 pár lép szorítóba. Labdarúgás: Az utolsó for­dulóra kerül sor a labdarúgó NB III. ez évi küzdelemsoro­zatában, a 17 órakor kezdődő mérkőzésen ez a Bem SE utolsó lehetősége, hogy bizto­sítani tudja helyét az első tíz között, vagyis hogy elkerülje az osztályozót. Ehhez mini­málisan le kell győznie a Kiskunhalast, de szükséges az is, hogy szerencsésen alakul­janak a vetélytársak eredmé­nyei. A Bem SE a 11. helyen várja a sorsdöntő fordulót. U. L. Vendég az NDK-ból Értékelemzési tapasztalatok Ceglédbercel visszaszerezte az első helyet Kézilabdások győzelme a Budakalász ellen

Next

/
Thumbnails
Contents