Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-19 / 143. szám
Ülést tartott a városi tanács Továbbßmnit ®i és sz&tiálpűlitíkmellátás Fogtechnikai laboratórium létesül Gödöllő város tanácsa e heti ülésén az ügyrendi, az egészségügyi bizottság és a műszaki osztály munkáját értékelte. Ezt megelőzően Benedek János tanácselnök számolt be a két tanácsülés között végzett munkáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Az ügyrendi bizottság tevékenységéről dr. Barabás Andor, a bizottság elnöke adott számot a tanácsnak. E testület feladata figyelemmel kísérni a tanácstagok megbízatásának törvényességét, az összeférhe- hetetlenségi ügyeket, évenként felülvizsgálni a tanács szervezeti és működési szabályzatát stb. Az öttagú bizottságban egyetemi tanár, munkaügyi és építési szakember, és két jogász foglal helyet. Az 1973. évi tanácstagi választások óta összeférhetetlenségi ügyet nem kellett tárgyalni, a tanácstagok választásának törvényessége ellen sem merült fel kifogás. ' Törvényesség Megvizsgálta a bizottság a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok és panaszok sorsát. E tekintetben bizonyos előrelépésről számolhattak be. Az első időkben ugyanis néhány tanácstag panaszolta, hogy a szakigazgatási szervek nem mindig reagálnak az indítványokra, javaslatokra. Az évről évre ismétlődő ellenőrzésekkel sikerült elérniük, hogy a javaslattevők és a panaszosok, valamint a tanácstagok legalább írásbeli választ kapnak. A bizottság még ezt is kevesli, arra törekszenek, hogy az észrevételek alapján tett intézkedésekről is tájékoztassák az érdekelteket, és azt is megnézik, hogy a javaslatokat megvalósították-e. Egyre inkább azt a gyakorlatot szeretnék követni, hogy a bizottság önállóan vizsgálja meg a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységét, a törvényesség és az időszerűség szempontjaiból. E célból szoros kapcsolatot akarnak kialakítani a szakigazgatási szervekkel és az azokkal együttműködő tanácsi bizottságokkal is, egy-egy kérdés megvitatására együttes üléseket kezdeményeznek. Az ügyrendi bizottság ebben az évben az ügyfélfogadási rend tapasztalatait, és a lakóbizottságok tevékenységét tárgyalja meg. Ehhez minden bizottsági tagnak hosszabb ideig kell adatokat gyűjtenie, másképp az eredményes munka elképzelhetetlen. A tanácsülés határozatában elfogadta az ügyrendi bizottság beszámolóját, és felkérte, hogy az államigazgatási munka és a hatósági tevékenység ellenőrzésében fokozottabb szerepet vállaljon. Javaslatok Ezután dr. Szabó Gyula, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról tett jelentést a tanácsülésnek. Először fölsorolta az elmúlt években tett javaslatokat. Ezek között szerepelt OFOTÉRT- szaküzlet és -műhely létesítése, a rendelőintézet régi épületének lebontása, a segítségre szoruló öregek társadalmi gondozásának megszervezése, szennyvíztársulat megalakítása; indítványozták a Rákospatak szabályozását, szennyvízderítő építését, több szemétlerakóhely kijelölését, a gyermekélelmezés konyhai feltételeinek javítását, a csökkent munkaképességűeknek munkalehetőség megteremtését. A bizottság ellenőrizte a városban működő élelmiszer- és italboltokat, éttermeket, konyhákat, ebédlőket, a piacot és a vágóhidat, az orvosi ügyeletet. Idei első ülésüket a szociális otthonban tartották, ahol ellenőrizték a betegek elhelyezését, étrendjét, konyháját, ebédlőjét, az orvosi ellátást. Javasolták a körzeti ápolónők bevonását a házi betegellátásba, a körzeti orvos és a szociális otthon együttműködését. Az említett J javaslatok már megvalósultak, 1 vagy a megvalósulás szakaszában vannak. Feladatok Nem tartotta kielégítőnek a bizottság a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására kapott választ, mely szerint „a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására nem látjuk szükségesnek szociális foglalkoztató létesítését.” Továbbra is aktuálisnak tartja ezenkívül a következőket: fogtechnikai laboratórium létesítését a városban, az Alsóparkban talált víz hasznosítását, tapasztalat- csere céljából együttes ülést testvérvárosunk, a váci városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságával. A tanácsülés ezt a jelentést is elfogadta, és felkérte az egészségügyi és szociálpolitikai bizottságot, hogy az ellenőrzés fokozása végett hatékony együttműködést alakítson ki az egészségügyi és a művelődési osztállyal. Befejezésül interpellációra került sor. Dr. Barabás Andor kérdésére a tanács elnöke közölte, szeptemberre elkészül a vezeték, s lehet majd telefonálni a Stromfeld lakótelepről is. K. P. Fonalat festenek A festőüzemben igen magas páratartalom mellett dolgoznak. Szükségessé vált a párátlanító elszívó berendezés felszerelése. Képünkön: Székely Ferenc és Boroscti József munka közben. ☆ A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában naponta több mint 6 ezer kilogramm gyapjúfonalat festenek különböző színűekre. Bcncsik József a keretre függesztett fonalat gép segítségével a festékbe helyezi. Ifj. Fekete József felvételei úv-k-vÁPESriVÍÉ j LÖN KI AD AS A vJ5.! IV. ÉVFOLYAM. 143. SZÁM 1977. JÜNIUS 19., VASÁRNAP Naponta, he fente utaznak. Munkájukra ezután is számít a város A bejárók helyzetérő! tárgyalt a párt-vb Kétlakiak, ingázók, bejárók, eljárók, betelepülők és betelepülni szándékozók — róluk, sajátos helyzetükről tárgyait a minap a városi pártvégrehajtóbizottság, alapos felmérés alapján. Ha a számok nem embereket takarnának, érdektől, vágyaktól, érzelmektől, szokásoktól és megszokások által vezetett és sarkallt nőket és férfiakat; pályájuk elején álló fiatalokat, akiket vonz a város, a főváros, az ismeretlen, a tá- gabb lehetőségek; idősebbeket, akik már nem szívesen vájnak meg szokott helyükből —, egyszerű volna a megoldás. Gödöllő keresőképes lakosságának 30 százaléka bejáró; a város ötven intézményében dolgozók 37 százaléka máshonnan, a környező falvakból. Budapestről, sőt, más megyékből jön naponta, vagv hetente. Matematikailag mi sem egyszerűbb; megcserél- lük az idejárókat az eljárókkal. A fennmaradó hét • százalék szóra sem érdemes, nem gond, nem probléma. Emberek De, nem számokról, hanem érző emberekről, fizikai, szellemi képességekkel, munkaerővel megáldott lényekről van szó. A Gödöllőre naponta vagy hetente érkezők seregének majd 70 százaléka munkás; többségük két, illetve három műszakban dolgozik. A 31 százalék jelentős hányada kiválóan képzett szellemi dolgozó. Az idejárok öt és fél ezres rétegének kisebbik hányada nő, s az anyák, háziasszonyok, ha nem muszáj, nem tetézik amúgyis sokfajta elfoglaltságukat utazással, várakozással, átszállással. Az erősebb német is a 30—50 év közöttiek képviselik a legnagyobb számban, ugyancsak érthetően: a korosabbakat csituló vérük óvja a fölösleges mozgástól Politikai arculata miben sem különbözik a bejárók táborának a helyben lakókétól. A számokat tekintve legalábbis. Tíz-tíz százalékuk párt- és KISZ-tag, százból nyolcvankettőnek van szak- szervezeti tagsági könyve. A bejárók húsz és fél százaléka társadalmi tisztségeket tölt be munkahelyén, habár — mivel alkalmazkodniuk kell közlekedési eszközhöz, napi két- három órás utazáshoz —. kedvezőbb sorsú társaiknál ritkábban vállalnak politikai és társadalmi munkát. Előfordul-e súrlódás bsjáLecsdási tilalom, másodfokú vízkorlátozás A városi tanács elrendelte a locsolási tilalmat, az üzemekben pedig életbe léptették a másodfokú vízkorlátozást. A kerttulajdonosok éjjel tizenegytől hajnali négyig öntözhetnek, az üzemeknek 15 százalékkal kell mérsékelniük vízfogyasztásukat. Valamelyest enyhített a gondokon az eső, de a takarékosság továbbra is igen fontos. A tanáccsal együtt minden gödöliőit arra kérünk, ne pocsékolja a vizet, a kerttulajdonosok, autójukat tömlővel mosók gondoljanak a magasabb helyeken lakókra, akiknek csapjaiból ezekben a száraz napokban alig folyik a víz. Vidám érettségizők A helyszínen, vérbeli alma mater. Vastag falak, széles ablakpárkányok, keményfaajtók. Itt, az aszódi gimnázium háromszintes, öreg, sárga épületében megfontoltan visszhangzanak a léptek is: történelmi a levegőVálaszthatnak Az igazgató, Cser László, felvilágosít: a két kötelező érettségi tantárgy: matematika, magyar nyelv és irodalom. Elóooiből választhatnak a maturandusok, írásban, vagy szóban kívánnak felelni. S ha írásban nem sikerül, még egy menetre van lehetőség. Két további tárgyat a diákok jelölnek meg. Ha az egyetemen központi dolgozatot írnak, ez egyben az érettségi jegy alapja is. Van olyan diák, aki csak egy tárgyból, magyarból ad számot a bizottság előtt tudásáról, vagy ne adj isten, tudatlanságáról. Az utóbbitól ebben az osztályban nem kell tartani, mondják a szülői munkaközösség szorgoskodó tagjai, s a tanárok. A IV/B jó képességű osztály. Matematikatagozatosok, s ez a félelmetes hírű tantárgy eleve megszűri a jelentkezőket. A végzősök mind a húszán szeretnének továbbtanulni. Az érettségi és a felvételi új rendszere nincs ellentmondások híján. Kovács Istvánná fizika- és Gergely Pé~ terné biológiaszakos tanárnők erről panaszkodnak. A felvételik anyaga, a gondos előkészületek ellenére sem igazodik az oktatott törzsanyaghoz. Az orvosi egyetemen például százhúsz pontból tízet lehetett kapni egy olyan biológiai kérdésre, amelyet — tekintve, hogy olvas- mány-jellegű —, a tanárok nem is oktathatnak. Ismerve a túljelentkezés mértékét, a pedagógusok aggódnak, hogy munkájuk eredménye viszonylagossá válik. A fizikafelvételin sem jártak jobban a diákok, a magas követelmények nem a biztos tudáson alapulnak. A felkészüléssel pedig nem volt baj. A IV/B- sek közül többen szerepeltek rendszeresen a középiskolai matematikai lapok fizikarovatának feladatmegoldó- versenyében. Könnyű kezdés Tóth Jóskával a büfében beszélgetünk. Arcán, mozdulatain nyoma sincs izgalomnak: írásbelije, felvételi dolgozatai jól sikerültek. Utolsóelőtti az osztály névsorában, csak magyarból felel. Másodikos korában döntötte el. hogy Villamosmérnök lesz. Vattay Péter zárja majd a sort. ő sem rest viccelődni, mókázni, szintén magyarból indul, s Moliére-t szeretni húzni. A gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karára jelentkezett. Közben megérkeznek az első vizsgázók. Benedek Árpád — a többiek véleménye szerint — könnyű kérdést kapott: Madáchról, Az ember tragédiájáról kellett beszélnie. Ügy érzi, nem volt rossz amit mondott, csak éppen a kor megh atározása hibád - zott. Aztán Budai László jön, arcán széles vigyorral, s kérdés nélkül is azonnal beszámdL A romantikát húzta, Viktor Hugót. Hogy jó kedvű, az enyhe kifejezés. Bátonyi Lászlóné orosz— német szakos tanár, először ül a vizsgabizottságban, mint osztályfőnök, jobban izgul tanítványainál: — Sok örömöm telt már a fiúkban és a lányokban. Kedves, szorgalmas, tehetséges társaság, jó közösséget alkottak. Nem félek az érettségitől sem, a matematikai írásbeli átlaga 4,5. Imponáló adat. De vajon a reáltárgyak nem szorítják-e hattérbe a történelem, a világnézet, az irodalom és az esztetétika oktatását? Juhász Gyula irodalomtanár: — Mindössze ketten-hárman érdeklődnek a humán tárgyak iránt. Az érdeklődési kör meghatározza a tudásszintet, s mivel a tanrend, a specializá- ció erre lehetőséget ad, kétségkívül utat tör magának némi szakbarbárság. Ilyen körülmények között a magyar, a történelem tanárainak az a feladata, hogy az összefüggésekre mutassanak rá, s igyekezzenek el<!rni, hogy a politikai, esztétikai kultúra egységbe kerüljön a természettudományos ismeretekkel. Magabiztosan Bent a vizsgateremben a felelők tízpercnyi időt kapnak, tömören, a lényegre, a fontos ismeretekre koncentrálva kell vizsgázniuk. Garami Katalin biztonsága csodálnivaló. Bár a keze remeg, a hangja nem. Az elnök, dr. Simon Gyula magyar—olasz szakos tanár, Monorról érkezett. Az ebédszünetben kérdezem véleményét: — A magyar- és a történelemfeleleteken is meglátszik, hogy a tanulók szeretik a matematikát, a fizikát. Gondolkodásuk logikus. Önállóak, nem okoz gondot, hogy ki- töltsék a tízpercnyi időt. Saját véleményüket is beleszövik a feleletekbe, viselkedésük megnyerő, s ez is a jó közösségre vall. Hízelgő megállapítások, ünnepiek. Tárgyilagosságukat persze, csak később nyerik el, az elkövetkező hetek, hónapok. évek során. Megfelelni önmagunk és a társadalom előtt, ez az igazi érettségi vizsga. S hozzá a kulcsot e júniusi napokban kapia meg az aszódi négy nappali és három levelező osztály diáksága. Gáti Zoltán * rók, pontosabban kétlakiak és helyben lakók között? Előfordul. Az utóbbiak nehezményezik, hogy a faluról jövőknek sokkal nagyobb a jövedelmük, otthon, a kis földből. vagy a nagy kertből hasznot húznak. Életmód Ára van azonban ennek is. A sok túlóra — hisz túlmunkát is szívesen vállalnak —, a nehéz ’mezőgazdasági munka eredménye a nagyobb anyagi jólét, következménye, a hajszolt életmód, a kulturá- lódásból, szórakozásiból, a szabad idő hasznos és kellemes eltöltéséből való kimaradásuk. Munkájukért, teljesítményükért mégis megbecsülést. elismerést^ érdemelnek a társadalomtól — országosan 64 milliárd forint értékű mező- gazdasági terméket állítanak elő évente. Vannak bejárók, akik saját kocsin közlekednek, de a többség a tömegközlekedési eszközöket használja, a MÁV, a HÉV, a Volán járműveivel közelíti meg munkahelyét. Legtöbb panaszuk is ezzel kapcsolatos, jóllehet, a közlekedési vállalatok előzékenyen a bejárók többségéhez, igazították a menetrendet; jó- néhány üzem, intézmény bérautóbusszal száüítja be és haza dolgozóit. Közérzetük alakulásában nagy szerep jut a kiskereskedelemnek. Gödöllőn az elmúlt években jelentősen javult az ellátás, de a folyton növekvő igényekkel nem tudott lépést tartani. Az új boltok, üzletek jobbára a helybelieket szolgálják, távoles- nek a községekből beutazók útvonalaitól. Nyilván ezért is kérik sokan, hogy a MÁV— HÉV-végállomásokom létesítsenek ABC-áruházat. Ezzel a párt-végrehajtóbizottság is egyetért, határozatában szorgalmazza új bolt építését. Egészségügyi ellátásuk — a járási-városi hálózat integrációs folyamatával arányosan — javult. De panaszolják. hogy a szakorvosi rendelés nem igazodik szabad idejükhöz. A Domony-völgyi- ek orvosi, az isaszegiek szakorvosi rendelőt hiányolnak. Nem tartott lépést a gyermekintézmények feilődése sem a növekvő igényekkel. Jövőjük Á bejárók lakáshelyzete jó. Többségük saját házban él, elterjedt az olajtüzelés, a háztartások 60—70 százalékában propán-bután-gázzal főznek. A háztartások gépesítettségi foka jó. Emelkedett a vizes csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, bár néhány járási település közművel való ellátottsága gyenge. A gödöllői járásból bejárók közül mind többen szeretnének a városban letelepülni. Lehetőségeikhez mérten a város és az intézmények vezetői is támogatják ezt a törekvést. Az elmúlt hat évben kétszázharminc-kétszáznegyven család jutott lakáshoz különböző erőforrásokból. Gödöllőnek, az itt működő intézménveknek ezután is szükségük lesz a környező falvakból bejárók munkájára. A város politikai és állami vezetőségének ezért mindent el kell követnie, hogy a fizikai és szellemi képességeiket itt hasznosítók jól érezzék magukat, ne szenvedjenek hátrányt azért, mert ne»" heiVHen laknak. Kör Pál t 4 ■
