Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

Tűzvédelmi kiállítás Mindenkit érdekelhet Tűzvédelemről mindenkinek rfmmel kiállítás nyílik a 3elügyminisztérium kiállító- ;ermében, Budapesten, a VI., Népköztársaság útja 55. szám alatt Nyitva: hétköznap 10—18 óráig, vasárnap 10—14 óráig. Hétfőn szünnap. 3íai program Ifjúsági klub Ma, szombaton délután 6 órától este 10 óráig Kenyeres Bálint discoműsorára minden érdeklődőt vár a kocséri mű­velődési ház ifjúsági klubja. Megérett a paprika * y \jyy ' Szedik a csemegepaprikát szelében. Képünkön a Mészöly a Mészáros János Tsz kerté- Gyula brigád munka közben. Bálint Lajos felvétele SPORT Fiatal labdarúgók városunkban A Pest megyei labdarúgó if- válogatott keret edzőtá­ra Nagykőrösön kerül sor, június 20-tól július 2-ig. A fiatalok a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban kapnak szállást és a Ki­nizsi-sporttelepen edzenek majd. A 18-as keretben szere­pel az Nk. Kinizsi négy fia­talja: Gömöri János, József Attila, Dajka József és Né­meth Ambrus is. A megyei ifjúsági labdarú­gó-válogatott csapatok torná­ja egyik csoportjának mérkő­zéssorozatát városunkban ren­dezik. Június 28-án, 29-én és július 1-én Szabolcs, Hajdú és Pest megyék, valamint Buda­pest ifiválogatottjai a Kini­zsi-sporttelepen döntik el, hogy ki jut az országos dön­tőbe. Évek óta nem volt ilyen rangos ifjúsági labdarúgó- mérkőzéssorozat Nagykőrösön, s a mostani, az itteni után­pótlás elismerését is jelenti. Színvonalas mérkőzésekre van kilátás, mert országos élvonal­beli csapatok fiataljai is itt lesznek, s a legjobbak a jövő évi országos ifjúsági váloga­tott magját adják majd. ASZTALITENISZ Kettős, megyei férfi rang­adó jellegű asztalitenisz csa­patbajnoki mérkőzést rendez­tek a Sportotthonban. Nk. Kinizsi II— Perbáli Tsz SK II 10:10. Színvonalas ösz- sze csapáson reális eredmény született. Győztesek: Kőházi (3), Perlaki (2), Pörge (2), Hor­váth (1); Kőházi—Perlaki (1), Horváth—Pörge (1). Perbáli Tsz SK ifi—Nk. Ki­nizsi ifi 6:4. Gy.: Berecz (2), Kustár (1), és Tóth I. J.—Be­recz (1). ÜGYESSÉG — BÁTORSÁG A helyi általános iskolák megrendezték az újszerű ügyesség—bátorság tömeg­sport-vetélkedő iskolai verse­nyeit és bemutatóit. A legjobb őrsökkel az Ifjúsági sporttele­pen került sor a városi döntő­re. Az V—VI. osztályosok küz­delmét az Arany-iskolások, a III—IV-esekét holtverseny után a petőfisek nyerték. A győztesek és a helyezettek ér­tékes jutalomban részesültek. Szombati műsor ATLÉTIKA 1 Szeged: Ifjúsági vidéki, Pécs: serdülő A-korcsoportos vidéki egyéni bajnokság. KÉZILABDA Mislcolc: a középiskolás (diák) bajnokság országos dön­tője. MODELLEZÉS Szeged: országos repülőmo­dellező bajnokság. SPORTLÖVÉSZET Tormási lőtér, 9 órától: az MHSZ Kupa 6. fordulója. S. Z. A szolnoki rádió műsora Június 20-tól 26-ig Hétfő: 16.30—17.00: Szlovák műsor. 17.00—18.00: Hírek. Anyanyelve a táj. Riportös.z- szeállítás a 75 éves szolnoki Művésztelepről. Szerkesztő-ri­porter: Pálréti Ágoston. 18.00 —18.30: Alföldi krónika. Sporthírek. Kedvelt melódiák. Népszerű előadók. Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőze­tes. Kedd: 17.00: Hírek. Film­slágerek. Nyugdíjban, de nem tétlenül. Pár perc dzsessz. Közben: Szemle üzemi la­pokból. Üttörőhíradó. A mun­kapadoknál is hatékonyan. Trömböczki Péter jegyzete. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Könnyűzene. Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda: 17.00: Hírek. Régen hallott énekkettősök. A költő felesége. Lukács Huba nép­dalfelvételeiből. 17.30: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági maga­zin. 18.30: Alföldi krónika, örökzöld melódiák. Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőze­tes. Csütörtök: 17.00: Hírek. 17.05: Hét közben. Zenés ri­portműsor. Szerkesztő Ke- ^resztes Ágnes. A tartalomból: lűszakkezdés. Mennyi a har- ainckettő? Segítség, meglop- ak! Nyáron egyszerű. Gyer­ektragédiák. Beszteri Lajos 18.00—18.30: Alföldi lka. Piaci körkép. Beát­áé. Hírösszefoglaló. Lap- nűsorelőzetes. kéntek: 17.00: Hírek. Stú- aódium. Hummel Adagio és variációk. Előadja: Egyed József oboa és Nagy Pál zongora. Messze van Vinnyicá- tól Albertirsa. Szemle a 750 kilovoltos távvezeték fogadó- állomásán. A riporter: Zentai Zoltán. Könnyű hangszer- szólók. A cukorgyárak hátor­szága. Balogh György riport­ja a Héki Állami Gazdaság­ról. Délutáni koktél új pepi­ta tánclemezeiből. 18.00—■ 18.30: Alföldi krónika. Ci­gánydalok. Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00—18.30: Rá- dióvíkend. A tartalomból: Ritmus-rodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. Hét végi kalei­doszkóp. Szerkesztő: Dalocsa István. A tartalomból: A nap hírei, eseményei. A héten tör­tént. Heti karcolatunk: üveg­ben vagy díszüvegben. Pala­tínus István írása. Idegen- vezetőnk ajánlata. Hétvé'i program és sportműsor. Elő­zetes alföldi napilapokból. Vasárnap: 17.00—17.30: szlovák műsor. Szerkesztő: Zelman Ferenc. A tartalom­ból: Hogyan készülnek a nem­zetközi fesztiválra? Pillanat­képek az örménykúti embe­rekről. A hét — szlovák lapok tükrében. 17.30—18.00: Stafé­ta. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00—18.30: Bemutatjuk a domaházi népdalkört. A mis­kolci stúdió ajándékműsora. Szerkesztő: Varsányi Zsuzsa. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Piaci jelentés Pénteken a reggeli esős idő­ben kisebb piac volt. A sze- mestermény-piacra csak né­hány termelő hozott árut, a búza literjét 4, a morzsolt ku­koricáét 3,50 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con a cseresznye 16—20, a meggy 15—25, az őszibarack 25—35, a szamóca 14—23, ri­bizli 15, piszke literje 6—8, zöldbab 40, paradicsom 25—40, uborka 10, újburgonya 7—8, óburgonya 5—6, karfiol 14—20, káposzta 5, zöldborsó 3—10, retek csomója 2, zöldség 3—5, zöldhagyma 2, a zöldpaprika darabja 1,60—2,50, saláta 1 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 130—150, a jórcét 60—90, a kacsát 80—120, a tyúktojást 1 forintért adták. A halszövetkezet árudájá­ban az élő halat 12—25, a pulykaaprólékot 24, a csirke- szárnyat 30, a kacsahúst 37, és a sült halat 63 forintért mér­ték. nagykűrösI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1977. JÜNIUS 18., SZOMBAT Az országot járja a brigád Birkanyírás - nagyüzemi módszerekkel Nemzetközi versenyre készülnek Percegnek a nyírógépek, szaporodik a birkákról le­hulló gyapjú. A hodály szé­les ajtajában a rakományra várnak a teherautók. A tik­kasztó hőségben is gyorsan megy a munka. Piroska Já­nos, a juhnyíró brigád vezető­je megtörli a homlokát. Reggeltől estig — A Gyapjúforgalmi Vál­lalat hét-nyolc fős brigádja március 1-től járja az ország termelőszövetkezeteit, ahol a na-gybundájú birkákat nyír­juk meg. A nyírás mintegy négy hónapig tart, ezalatt 60—62 ezer birkát nyírunk meg. Most itt dolgozunk a ko­cséri Üj Élet Tsz-ben. — Az ország mely vidékein fordultak meg eddig? — Az idén Szabolcs-Szat- már megyében kezdtük, majd Komárom, Bács-Kiskun, Bor­sod, Heves és Pest megye tsz-ei hívtak bennünket. So­kát dolgoztunk Tiszalökön, Mezőkeresztesen. — Van-e különbség a rég­múlt és a jelen technikája között a nyírásban? — De még milyen nagy kü­lönbség van! Régen ollóval vágták le a gyapjút, ma már elektromos gépekkel. — Hová viszik a lenyírt gyapjút? — A Gyapjúforgalmi Vál­lalat begyűj főtelepére, Buda­pestre. Innen aztán a moso­dába kerül, majd a tiszta, bá­lázott gyapjút a feldolgozó üzemekbe viszik. — Hogyan telik a napjuk? — Reggel hattól este hatig talpon kell lennünk. Regigei a kések élezése után mindenki utasítás nélkül nekilát a mun­kának. Vannak segítők, akik a birkákat a nyírás helyére terelik, valamint a levágott gyapjút elhordják. A kevés déli pihenő után újra folyta­tódik a munka, este hatig. Minden munkahelyen kapunk szállást és étkezést is. Nagyon fontos a fürdési lehetőség is. — S a hazalátogatás? — Szinte az egész brigád a Kunságból származik, de mindenki Budapesten lakik. Ritkán megyünk haza, mert Szabolcs megyéből nem lehet gyorsan Pestre érni. Innen, Pest megyéből gyakrabban hazautazunk. Egyébként Ko- cséron már ötödik éve mindig ez a brigád nyírja a birkákat, nagyon kedves hely ez a köz­ség. A munka befejeztével Törteire megyünk, majd Abonyba és még több megyei tsz juhászatába. Hárman utaznak — Jó fizetést kapnak? — Mindenki meg van elé­gedve a munkabérrel. Egy birka nyírásáért 12 forintot kapunk. Naponta 4—500 fo­rintot mindenki megkeres. A vállalat 3—4 hónapi fizetetten szabadságot is ad. Gát-oldal, Török köz Régi és új utcanevek a. Nagykőrösön a századfordu­ló utánig használatos utca­névrendszer nem volt régi ke­letű, mindössze 40 évig alkal­mazták. Egy 1924-ben hozott polgármesteri határozat sze­rint azonban a régi utcanevek és házszámok már annyira el­avultak, hogy a rendszerte­lenség miatt „még a helyi vi­szonyokkal ismerős itteni la­kosoknak is szinte lehetetlen az eligazodás. Így halasztha­tatlan rendészeti feladat a mai kerületi sorszámozás helyett a házaknak utcánként való szár­mazása. Ezzel kapcsolatban szükséges egyes utcaneveknek a megváltoztatása is, mivel a képviselőtestület kívánatosnak tartaná, hogy a mai ötletszerű elnevezések helyett az egyes utcák nevében helytörténelmi vonatkozások és a magyar történelem egyes kimagasló személyiségei örökíttessenek mag. Ugyanezt az alkalmat kell felhasználni arra is, hogy az újonnan beépített és jelen­leg külterülethez tartozó, de a város belterületével szervesen összefüggő kerületi városré­szeket a város közönsége a belterülethez csatolja.” Tücsökből hattyú Az 1928-as változtatások egyaránt hoztak eredményeket és vadhajtásokat. Valóban ne­mes gesztus volt a hálás utó­kortól az aradi 13 vértanúról elnevezni utcákat. Hangulatos irodalmi névbokor alakult ki a VI. kerületben, s ekkor terjed el a történelmi Magyarország hegyeiről, vizeiről átkeresztelt nevek sorozata is. Természete­sen Horthy Miklósnak is fel kellett kerülni az utcanévtáb­lákra, s a Ceglédi út egy része esett áldozatul. A 256 utca vi­szonylag logikus rendbe ke­rült, bár néha a jószándék litikusának szobra a Szabad­ság téren van felállítva.” Egy nem egészen sikeres változtatás 1968-ból való: han­gulatos és hagyományos triászt bontottaik meg akkor, amikor a Pásztor és a Bárány utcák mellől elvették a Juhászt, Mé­száros János nevét adva neki. Mészáros Jánosnak biztosan jutott volna hely a tormási új utcák között, Németh Irén, Absolon Sarolta, Ifjúság útja és Béke útja szomszédságában. Jó választás A legújabb változások talán az épülő lakótelepen tapasztal­hatók. Űj városrészt kellett el­nevezni, s jó választás volt a Vági István lakótelep név. Er­dei Ferenc szobra különösen hangulatossá tudta tenni ezt az egységet. Kedvesek a mezőre kifutó utcák nevei: Gyopár, Szivárvány, Bíbor, Kikelet, Fülemüle, Csalogány, Zöldme­ző. Ezek a nevek egyúttal arra is szép példával szolgálnak, hogy a hagyományok meg­mentése nem is olyan nehéz... Ugyanilyen jól sikerültek a tormási virágnevek is. Végezetül álljon itt Péter László, Szeged utcaneveinek jó ismerője tollából egy na­gyon lényeges irányelv: Az ut­canév nem egyetlen módja a nagy történelmi, politikai, mű­vészeti személyiségek iránti tiszteletadásunknak. Életmű­vük kiadása, terjesztése, szob­raik, emléktábláik fölállítása, iskolák, intézmények nevében történő hagyományozása az utókor számára megannyi le­hetőség. Az utcanévadást a vi­tathatatlan nagyság ellenére is korlátozhatják külső, alaki és nyelvi szempontok. Szabó Attiláné (Vége) — Mióta dolgozik a válla- lalatnál? — Ha jól számolom, 41 éve. — Volt valamilyen kiemel­kedő esemény a nyírás folya­mán? — Nem, de júliusban lesz. Mégpedig a 'szovjet Kauká­zusban. A brigádunkból hár­man utazunk a KGST-álla- mok keretében megrendezés­re kerülő juhnyíróversenyre. Míg beszélgettünk, szorgal­mas emberek gyűjtik zsákok­ba a sokasodó gyapjút. Az elektromos nyírógépek olajo­zásra várnak. Megszűnik a zaj, csend uralkodik a hatal­mas hodályban. Ebben a csendben beszélgettünk a bri­gád egyetlen női tagjával. — Furcsa, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő juh- nyírást nő is vállalja. — Szerintem nem furcsa. Szentesen például csak női nyíróbrigádok vannak. Ugyan­úgy bírjuk a fizikai munkát, s ugyanannyit teljesítünk, mint bármelyik férfidolgo­zónk — vélekedik Raffael Antalné. — Családi életre jut idő? — A férjem is ebben a bri­gádban dolgozik, így figye­lemmel kísérhetjük egymás munkáját is. Két gyermekünk van, ősszel már iskolába megy a nagyobbik. — Keresetükkel 'elégedet­tek? — Igen szép keresetünk van. Naponta mintegy négy­száz forint. Az eddig itt el­töltött 15 év is bizonyítja, hogy nincs kifogásom a bére­zés ellen. Persze, a kereset sok mindentől függ. Így a birkák számától, a gyapjú mi­nőségétől is. Sokkal könnyebb nyírni a tiszta bundájú bir­kákat, mint a sáros, gubanco­sokat. Jő a minőség Üjra megindulnak a nyíró­gépek, kezdődik a munka. Urban Béla juhtenyésztési felügyelő is indul a dolga után. — Mi ellenőrizzük a juhok tenyészképességét — mondja. — A nyírás alkalmával ada­tokat gyűjtünk. Ellenőrizzük a birkák testsúlyát, a gyapjú minőségét és mennyiségét. — Milyen minőségű az idei gyapjú? — Tisztasága, így minősége is jobb a tavalynál. — Mennyi gyapjút ad egy juh? — Változó mennyiségű és minőségű gyapjút mérünk na­ponta le. A legkevesebb öt kiló, a legtöbb 6,5 kiló volt, amelyet lenyírtak egy birká­ról. Már a nap hanyatló sugarai fénylenek az ollókon, mikor a befejezéshez közeledik a juh- nyírás. Leállnak a percegő gépek, beolajozzák a nyírógé­pek késeit, másnap újra várja, őket a munka. A távolban pedig a megnyírt birkák fal- kája közeledik a meleget adó akolhoz. A juhász füttyszava hallatszik a közeledő nyáí mögül. Már nem látszanák a színek: sem a zöld mező, nem a barna gyapjúhalom ... Borzák Tibor m látunk ma a moziban? A pofon. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott.) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. ÉJSZAKAI ELŐADÁS Ne sírj tele szájjal. Előadás kezdete: 22 óra. r 1 i többet rontott,' mint használt. Sajnáljuk pé- :ul, hogy a hangulatos Kutyaszorító köz Nyereg utca lett, a Babóssor, amely Tárogatóvá változott, a gyorsan pergő Csiga közből Csiga utca alakult, a Tücsök­köz pedig Hattyú utcává vál­tozott. Indokolatlannak tűnik a Madár—Szajkó utcáknak Tátra—Tihany utcákká szeli- dülése is, ugyanez a sors ju­tott a Kácsa—Szárcsa utcák­nak (Kuruc—Labanc utca). A Gyászköz a régi temető folya­matos beépülése miatt az An­gyal nevet kapta, s az Árok utcából átkeresztelt Tündér utca szomszédságában egészen jól fest. Kustár ismét Az újabb 20 év nem hozott változást az utcanevekben, bár a háború és a felszabadu­lást követő események nem vonultak azért el nyomtala­nul. 1945. januárjában Musso­lini által kibérelt Kustár utca végre visszanyerte eredeti jo­gát, a Bálvány utca lakói ké­résére föladhatta idegen hang­zású Pilsudszky nevét, hogy 1969. március 21-én felvehes­se Zsembery Gyuláét. A Hor­thy Miklós útból újra Ceglédi út, a Horthy István útból pe­dig Abonyi út válhatott. Szándék maradt csupán a Ceglédi út egy részének Sza­badság útra való átváltoztatá­sa is, ellenben a Kossuth tér ezt a nevet kapta meg. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban Pest vármegye szociális fel­ügyelőjének átiratában a kö­vetkezők olvashatók: „A Kos­suth térnek Szabadság térré átváltoztatásával a demokrá­cia hódítását szándékozott ki­fejezésre juttatni és helyesnek tartja azt a körülményt, hogy a szabadságharc nagynevű po-

Next

/
Thumbnails
Contents