Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-16 / 140. szám
I ««Vor Tg </(map 1971. JÜNIUS 16., CSÜTÖRTÖK Kiállítások Pest megyében A Fényes szelek nemzedékének kiállítását 197S decemberében a Magyar Nemzeti Galériában láthattuk. Most az anyag egy részét a nagymarosi művelődési házban tekiniíieijttk meg Július ÍJ-ig naponta. Sárdy Brutus emlékkiállítását július 31-ig nézhetik meg az érdeklődők a Mátyás király Művelődési Házban, Visegrádon, hétfő kivételével naoonta 11-től 18 óráig. Uhrig Zsigmond festőművész kiállítása a főtéri tárlathelyiségben tekinthető meg Vácott július 10-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óra között. Gyurcsek Ferenc és Blaskú János szobrai naponta nézhetők belső udvarán, július 3ft-ig. A Fényes szelek nemzedéke, Nagymaroson 1945-ban. kezdődött igazán népünk történelme. Ennek egyik döntő része, hogy az addig kallódó tehetségek lehetőségekhez jutottak. Munkás- és parasztfiatalok hallották, olvasták a népi kollégiumokba hívó felszólításokat, és százával, ezrével érkezett Budapestre, Szegedre, Nagymarosra az ország minden részéből — a Fényes szelelc nemzedéke. Erz volt az a József Attila által óhajtotta, jósolta „új raj”, mely új társadalmunk hívására érkezett a tudomány és művészet újonnan alakult műhelyeibe arszágépítö elszántsággal. Az egyik, a Nagy Balogh János Népi Kollégium Pap Gyula vezetésével Nagymaroson alakult, s számtalan tehetséget pallérozott, növelt művésszé. Pap Gyula a festői, saobrászi gyakorlás melleit mélyreható politikai, irodalmi, zenei továbbképzésben részesítette tanítványait az új idők szellemében, de kicsit a Bauhaus jegyében. Most Nagymaroson a Nagymarosról induló alkotók közül Kis Nagy András, Dallos Ferenc, Mazsarojj Miklós műveiben gyönyörködhetünk — pályájuk delelőjére érkeztek. A Fényes szeleik nemzedékének tagjai közül, akik nem Nagymarosról rajtoltak, az utóbbi időben többen használták művészetükben a Dunakanyar pompájának friss motívumait. Elsősorban Batári Lászlóra, Séday Máriára, Kiss 'ferézre, Kórusz Józsefre gondolok, de tekintélyes azon népi kollégiumokban hajdan nevelkedő festők száma, akik közül mesterhiű- veket rohamozó szinten Vecsé- si Sándor Dömsödön, Cs. Nagy András Vácott alkot jelenleg. Ezúttal is két jelentős művel szerepelnek a nagymarosi tárlaton. Valóban lenyűgöző a művek árnyalatokban felvonuló áradata, mely a minőség szintién igazolja azt, hogy e kallódéiból mentett tehetségvonulást egy minőségileg új társadalom hívta elő az évezredek névtelenségéből. Ennek a nemzedéknek ma már neve van, munkás- és parasztfiatalokból lettek művészek, de azért milliók dolgoztak, hogy azzá váljanak. A tények önmagukért beszélnek. Csohány Kálmán, Segesdy György, Kovács Ferenc, Blaski János, Kántor Lajos, Gross Arnold, Vecsési Sándor, Szurcsik János, Vigh Tamás hazai és külföldi művészeti díjakat szereztek az egykori népi kollégisták közül, s az eredmények csűrbe gyűjtése ma is erősödik, nem lezárt, Imnem termő folyamat. Annak Különösen örülhetünk, hogy az egykori népi kollégisták közül többen kapcsolódnak Pest megye képzőművészeti életéhez. Vigh Tamás Visegrádon, Monos József Vácott alkot, Nagy Sándor szobra a Fóti Gyermekvárosban serkenti emberségre az emberjelölteket, — Koncz Béla Tápió- szelén, Kiss Teréz Vecsésen született. Itt lenne az ideje, hogy gyűjteményes kiállításon mutatkozzanak be szülőfalujukban. összegezve a nagymarosi tárlat tanulságait, jó érzés arra gondolni, hogy az általános I iskolások a vendégkönyv tanúsága szerint örömmel fedezik fel a szép képek és szobrok varázsát. Mi azt is tudjuk, hogy ezekért az értékekért egy egész nép dolgozott, ezt a minőséget alapozta a Fényes szelek hősi korszakában. Sárdy Brutus emlékére, Visegrádon Visegrádon a Mátyás Király Művelődési Házban nyílt meg Sárdy Brutus festőművész emlékkiállítása. Az ő anyagát is meg a váci művelődési központ Kis Nagy András: Jáuos (plakett) Nagy Balogh a nagymarosi Fényes szelek kiállításához hasonlóan a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönözték. Sárdy Brutus életműve; európai hírnevű festőrestaurátori tevékenysége. Mellékesként nagyszerű tájképeket festett a nekünk is oly kedves pomázi, csobánkai, visegrádi tájakról. Most ezt láthatjuk, s életművének nagy hasznát. Azt, hogy a rendszeres elmélyülés, a mesterek műveinek minuciózisos tanulmányozása tájképfestészetének sajátos értékeit is meghatározta. Miiben rejlik ez? Abban, hogy nagyvonalú aprólékossággal festette meg az őszi erdőt, a virágzó cseresznyefát, Nagykevély magaslatát. Ez az aprólékosság nem kicsinyesség, hanem a szüntelenül elemző ember finomsága és alapossága; egyéniség a javából, karakter, aki a csönd szigetén élt, s ezt halála után is megőrizte hátrahagyott műveivel. Uhrig Zsigmond képei... Uhrig Zsigmond a tehetség, a szorgalom, a rendszeresség és a gyű jlőszenvedély alkotóelemeiből szervezi művészetét évtizedek óta. Aba-Novák Vilmosnál tanult rajzolni, a festői Ismereteket Rudnay Gyulánál szerezte meg a Képzőművészeti Főiskolán. Szentendrén született, Gödön él, festői életpályája 1945-ben kezdődött. Azóta több ezer képet rajzolt, festett Zebegényről, Nagymarosról, Gödről, Dunakesziről — bolgár és holland tájakról —, több egyéni kiállítása nyílt Budapesten, Dunakeszin, Gödön, Vácott, Abonyban — továbbá a hollandiai Delftben. Festészete merő megszólítás — színek hatalmas szótárával, karcos vonalvezetés áradatával ábrázolja a gödi lápot, balatoni halászokat, kecskeméti dinnyéseket, rotterdami kikötőt, a tér köznapjainak eseményeit. A dolgok, tájak varázsát egyéni nézőpontból szemléli, ebben rejlik egyénisége. Vonzódik a munka festői lát- tatásához: így idézi a kányási bányászokat, a műszakváltást, csilléseket, hajógyárat, betonkeverőket, szőlőmunkást. Enciklopédikus alkat, minden érdekli. Az epikus szenvedély okozza témagazdagságát. Csendélet és frontfejtés, Ipoly- part és bolgár mecset, piac, fasor, timovói részlet, gödi patak, komp, mátrai táj, nagymarosi gyümölcsös, mind-mind festői leltárának fontos darabja. A rézműves apa utódja még főiskolás korában kapott Nemes Marcell és Szinyei-díjat, legjobb munkáit a Magyar Nemzeti Galéria, a Legújabb- kori Történeti Múzeum, a Pest megyei Tanács és a Kulturális Minisztérium őrzi. Minden festői műfajt ural, legyen az rajz, akvarell. olaj, pasztell. Közérthetősége a felfedezés erejével hat. így tudjuk meg édesanyja portréjából, hogy az öregség szépsége a jóság, így tudjuk meg az alvó férfi eldőlt alakjából, hogy a szender is telített feszültséggel. Festői- leg nevezi meg az emberi dolgokat, szinte mindent: a szín és forma dicsérő szavaival. Lelkesedik palóc faluért, vitorlás öbölért, hevülten jegyzi fel Zakopane hómaradványát, a sumeni török negyedet. Megrakja a teret csillékkel, virágokkal, mert a természet és a társadalom is megrakta. Ö csak észreveszi és átadja nekünk a festészet eszközeivel. Arany János említette költői összegezésében, hogy minden ember számára nyílik egy virág. Ez mélységes igazság, de nem mindenki találkozik élete virágával. Uhrig Zsigmond megtalálta, ez jelenti művészetének áramlását. ...Gyurcsek Ferenc és Blaskó János szobrai Vácott Remek belső udvara van a váci Művelődési Központnak, de igazi lehetőségeit Blaskó János és Gyurcsek Ferenc szobraival érte el. Ez pontos jelzés arra vonatkozóan, hogy rendszeresen szükséges a jövőben ilyen jellegű tárlatokat tartani e zenét és plasztikát hívó csöndes belső térben. Most Gyurcsek Ferenc és Blaskó János művei ébresztenek gondolatokra szépségükkel. Szépségükkel, mely igaz.- ság. Gyurcsek'öklökkel és erős tekintettel érvelő Siquieiros portréja itt is rendkívül szug- gesztív, akár a Magyar jakobinusokat elemző csoportja a formák eggyéforrottságával, dé a munka drámájára is helyes alakzatot talál Darusában. Szépek lófejei, bennük az állat csöndes méltóságát jelzi, a puszták és a sztyeppéik derűs magányát. Blaskó János méltó társa Gyurcsek Ferenc művészetének, jól hangolódnak egymáshoz a szobrok, — szemléletben és minőségben. Különösen Károlyi Mihályról mintázott portréja megoldott, mert az anatómiai forma szabályos fegyelme és visszafogottsága szellemiségének érzelmi és intellektuális alapokon nyugvó helytállását hangsúlyozza. Losonci Miklós Kulturális statisztika Alkalmazzák : január 1-től Űjabb lépés az ügyvitel egyszerűsítése fellé: a Minisztertanács határozatának megfelelően, a tárcák, így a Kulturális Minisztérium is felülvizsgálja és megújítja a statisztikai rendszert, az informálás folyamatát. Amint a minisztériumban elmondták: a kulturális statisztika viszonylag új keletű, az utóbbi 25 évben alakult ki, mégis több vonatkozásban túlhaladott. Időközben ugyanis sokrétűbb, gazdagabb lett a kulturális tevékenység, lendületesen fejlődik a köz- művelődés, különösen az erre vonatkozó párthatározat és törvény megjelenése óta. Az új statisztikai rendszer az eddiginél átfogóbb képei nyújt a közművelődésről, Július 8 Bemutató a Körszínpadon Az idén 19. évadját kezdi Budapesten a Városligetben a Körszínház, s már javában tartanak az idei újdonság, Rabelais Gargantüa és Panta- grüel című színművének próbái. A körszínházibelli előadás a világirodalomból került a színpadra. Az irodalmi anyagot Benedek MarceU, Fáber András, Faludy György, Kemény Katalin munkái alapján dr. Jós- fay György közreműködésével dr. Süpek Ottó válogatta és fordította. A körszínházi bemutatót színpadra alkalmazta és rendezi Kazimir Károly. A díszleteket Rajkai György, a kosztümöket Márk Tivadar tervezte. Az előadás zenéjét Novák János állította össze. A főbb szerepeket Kozák András, Bitskey Tibor, Nagy Attila, Drahota Andrea, Esztergályos Cecilia, Komlós Juci, Szirtes Ádám alakítják. A július 8-i bemutatót követően augusztus 7-ig 14 előadáson láthatják a nézők az adaptációt. Vándorló vörösnyakkendősök Harmincezer úttörő üdül táborban Alig száradt meg a tinta a oizonyítványokon, megkezdődött az általános iskolások igazi vakációja: a Pest megyei kisdiákok nagy örömére ezen a héten mindenütt megnyílnak az úttörőtáborok. S a gazdag program mellett a számadatok is örömteliek: a nyáron összesen Harmincezer vorösnyakikenűos üdül majd szervezetten a vízparton, vagy a hegyekben. A legfrissebbek a vándor- táuoron. lakói voltak: már az elmúlt hót végén útnak indultak. A barangolás célja az, hogy a gyerekek kutassak fel és járják végig hazánk történelmi nevezetességeit, ismerjék és becsüljék az erdőt, a természetet. Az útvonalakat úgy állították össze, hogy a gyalogos túrázásból adódó nehézségek leküzdésével, a programok teljesítésével erősödjön az úttörők közösségi szelleme, erkölcsi és fizikai edzettsége. A résztvevők teljesítik a tábori próba követelményeit is. Pest megyében három útvonalat járnak végig a gyerekek — két hét alatt. Minden bizonnyal emlékezetes marad a részt vevők számára a börzsönyi túra, ahol felkeresik Királyrétet, Nagy hideghegyet, Kóspallagot, Ze- begényt és Vámosmikolát is. Szentendrével és környékével ismerkednek meg a gyerekek a Voröskő-útvonalon, ahol megtekintik Viseqrádol és Esztergomot. A Ságvári- vándortábor útvonala pedig szintén érinti Szentendrét, de iránya a budai járás felé halad: Csobánkán és Pilisszán' tón át eljutnak Tinnyére és Budakeszire is. A hét első napján fogadták már vendégeiket a tíz, javarészt Balaton körül fekvő váltótáborok: nyolc turnusban száz-száz vörösnyasiken- dős tölti el gondtalanul szünidejének egy részét. E táborokról tudni kell: nemrégiben valamennyi tanácsi kezelésbe került. A gondos előkészítés eredményeként szinte mindenütt javultak a körülmények: az ellátás és a szállás a korábbiakhoz képest egyaránt jobb lett. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy — a korábbi évekkel ellentétben —, ezúttal jóval több önálló csapattáborban nyaralnak általános iskolások. Az ok: a társadalmi összefogás eredményeként — mindenekelőtt az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából — számtalan csapatnak sikerült kiegészítenie tábori felszerelését. Példaként említhetnénk a százhalombattai általános iskolások Ságvári Endre úttörőcsapatát, akik a két városi nagyüzem, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű önzetlen és segítőkész támogatásában részesültek. S ha már a követésre méltó ebeteknél tartunk, hadd említsük meg a nagvkőrösi úttörők Bala- tonakaliban levő táborát: a városi tanács jóvoltából minden héten friss zöldséget és gyümölcsöt szállítanak a gyerekeknek. Izgalmasnak ígérkezik ez a nyár a diósdi és a gyömrői úttörők számára, hiszen az eredeti tervek szerint kerékpáros túrára indulnak. A váci járásbeli vörösnyak'ken- dősök pedig a csehszlovákiai Lévára, a gödöllői városbeliek pedig Tyn-be utaznak, s felkeresik a szomszédos országban élő pajtásaikat. F. G. HETI FILMJEGYZETi Robin Hood nyila Jelenet a Robin Hood nyila című filmből. Balról Borisz Hmelnyickij. Ha valaki összeállítaná az alaphősök névsorát, tehát azoknak a listáját, akik bizo-' nyos fajta hőstípust testesítenek meg, bizonyára igen előkelő helyen jegyezné Robin Hoodot. A halálosan pontos nyíllövések mestere, a felülmúlhatatlan íjász, aki egyben gáláns lovag, útonálló, szegények istápolója, gazdagok meg- sarcolója, gentleman és rablóvezér, szívtipró szépfiú és vas- öklű verekedő, egyszóval szu- perman, ahogy ma mondanánk, az angol középkor legendás alakja volt. Hogy élt-e, hogy valóban Locksleynak hívták-e, hogy tényleg nemesember volt, akitől különböző fondorlatokkal elvetették a birtokát, s ezt bosszulta meg igazságtevő, igazságosztó kalandjaiban, vagy hogy sok hasonló figura tetteiből alakult ki az ő legendárium, az ma már nem lényeges. Kalandhőssé lett, mint any- nyian, s különösen amióta — szájhagyományok, régi krónikák és elbeszélések alapján — Walter Scott, a nagy romantikus regényíró beleszőtte alakját egyik legnépszerűbb itörténelmi regényébe, az Ivan- hoe-ba, Robin Hood valósággal élő alakká vált. A kalandjaiban rejlő pompás lehetőségeket már korán felismerte a film is. Se szeri, se száma a Robin Hood történeteknek, melyekből filmek — néha valóban izgalmas, sodró lendületű filmek — lettek. Kalandfilmek, kalandfigurákkal, kalandhőssel. (Az idősebb nemzedék bizonyára jól emlékszik még az egyik klasszikus Robin Hood filmre, s benne a főszereplő Erroll Flynnre). Mi az oka, hogy időről időre felbukkan egy-egy újabb Robin Hood film, különböző nemzetek filmgyártásának vállalkozásában? Elsősorban talán az, hogy a kaland halhatatlan. Egy jól megcsinált, izgalmas kalandfilm ma is biztos siker, mert leköti a nézőt, legyen bár kisiskolás vagy nagypapa. A moziban szeretünk izgulni, szeretünk drukkolni a rokonszenves hősnek (vagy hősöknek), szeretjük a nagy lovaglásokat, üldözéseket, lövöldözéseket, verekedéseket. Hogy íjjal lőnek-e, vagy eodt- tal, s hogy pompás lovakon kergetik egymást a szereplők, vagy pompás autókon, az tulajdonképpen egyremegy. Emellett persze a kalandfilmeknek van még egy vonzó alaptulajdonsága. Az tudniillik, hogy mindig az igazság győz benne, hogy mindig a jó ügy diadalmaskodik. Mint a népmesékben. Ezért is mondják so. kan, hogy a kalandfilm (na meg a kalandos regény különböző válfajai) korunk népmeséje. A mozik most egy újabb Robin Hood filmet vetítenek. A Robin Hood nyila szovjet alkotás, és nagyon hűségesen követi a fentebb elmondott alapelveket. Szerge} Taraszov rendező, (aki Kirill Rapaport társaságában a forgatókönyvet is írta), a témának sheer- woodi erdőben játszódó egyik változatát meséli el, melyben a félelem és gáncs nélküli Robin Hood, a gentleman rablóvezér a szegények istápolója és a gazdagok — főként a gazdag papok — ostora. Ellenfele égy nemtelen lovag, Guy de Gis- born, akivel különféle összetűzései adódnak, de (mi sem természetesebb) mindig Robin kerekedik felül. Van közben egy kis szerelem, egy kis ármány, sok lovaglás, vívás, verekedés, miegyéb, ami csak kell. Robint a rokonszenves, daliás, Borisz Hmelnyickij (a Taganka Színház társulatával nálunk is járt színész) játssza, s ez a tizenéves lánynézők szívét is megfogja dobogtatni. Eldorádóban A XIX. századi realista regény kedvelt típusa volt a vidékről felkerülő, ambíciókkal teli fiatalember, aki a nagyvá. rosban, vagy fővárosban karriert akart csinálni, és csinált is, bár többnyire nem a legfeddhetetlenebb módszerekkel. E fiatal embereket, hol Julien Soréinak, hol Rastignacnak, hol Bel Aminak hívták, hol Stendhal, hol Balzac, hol Maupassant írta meg őket, s hol egy, hol több szépasszony segítette e fiatalembereket sikerhez, vagyonhoz, hírnévhez — és szerelemhez. Heinrich Mann Eldorádóban című regénye (eredeti címe: lm Schlaraffenland, Dinomdá- nomországban) 1900-ban jelent meg, s az író első igazi sikerét hozta. Az ő hőse, Andreas Zumsse is nagyravágyó ifjú, aki karrierjét úgy egyengeti, hogy a már nem éppen fiatal, de dúsgazdag Adelheid Türckhei- mer szeretője lesz. Ez is karriertörténet tehát, melynek hőse a szegény polgárság köréből küzdi fel magát a nagypolgárság, a pénzarisztokrácia kő. rébe, majd onnan hullik visz- sza. Heinrich Mann a kései, már erősen hanyatló polgárság szatirikus-kíméletlen rajzát adja ebben a könyvben, pontosabban: e hanyatló polgárság német vetületét, melynek hátterében megvillan az első világháború előtti Németország mohó és gátlástalan világhatalmi törekvése, gyarmatosítá- si célkitűzése. Ebből a nem túl eredeti, de nem is érdektelen könyvből készített filmet az NDK televízió, Kurt Jung-Alsen rendezésében. Sajnos a film még kevésbé lett érdekes, mint a könyv volt. A filmvariáción még erősebben átütnek az irodalmi elődök, elsősorban talán a Maupassant-regény (Bel Ami) hatásai. A rendezőnek nem volt semmi különösebb mondanivalója ezzel a filmmel, azt pedig, hogy miképp csinál karriert egy csinos ifjú egy örege, dő nagytőkés öregedő felesége jóvoltából, majd miképp hullik vissza a kisszerűségbe, már elmondták mások is, többször is, jobban is. A farmer felesége Hogy a legjobb színészek sem csinálhatnak önmagukban jó filmet, arra ez az amerikai film, Jan Troell műve, szinte klasszikus példa. Mert azt senki sem vitatja, hogy Gene Hackman kiváló színész, sem azt, hogy Liv Ullmann, Ingmar Bergman filmjeinek sztárja legalább olyan jó színésznő. Közös filmjük mégis unalmas, érdektelen, rossz. Takács István 4
