Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Acélszerkezetek - atomerőműhöz Rekonstrukció előtt a KGYV tápiószeiei gyáregysége A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat — nyugodtan mondhat­juk — Európa legnagyobb és legismertebb kemenceépítő üzemeinek egyike. Több mint 4300 dolgozót foglalkoztat, fő tevékenységi területe a vas- és az acélipar. Speciális építé­sű kemencéit a legfejlettebb vasiparral rendelkező orszá­gok is szívesen vásárolják, en­nek köszönhető, hogy ma már több mint 130 kemencéjük dolgozik világszerte. 1968- ban, amikor a gyár átvette a tápiószeiei hajdani gépállo­más üzemeit, a kohászati be­ruházások és fejlesztések te­rén már ismert név volt a KG Y V-márka j el. Garancia húsz évre Gondokat mindössze az oko­zott, hogy sehogysem tudtak zöldágra vergődni a szerkezeti elemelcet gyártó pai-tnerválla- latokkal. Ezért vették át az egykor 150 dolgozót foglalkoz­tató gépállomást és döntöttek úgy, hogy saját vasszerkezeti elem gyáregységet hoznak lét- rere Tápiószelén. Az egykori telephelyen mindössze két üzemcsarnok állt, ám a 36 mil­lió forintos fejlesztési köl­csönből 1968 és 72 között olyan ipari bázist hoztak itt létre, amely évente már 4 ezer ton­na acélszerkezet előállításá­ra volt alkalmas. 1973-ban kezdődött és nap­jainkban zárult le az a máso­dik beruházási szakasz, amelynek révén sikerült meg­honosítaniuk a kormányprog­ram részét képező könnyű- szerkezetes vázgyártást az új gyáregységben. Nem volt köny- nyű dolguk, hiszen pályázat útján kellett hozzájutniuk ah­hoz, hogy a 320 millió forin­tos fejlesztési kölcsönhöz, amelyből tovább bővíthették üzemeiket, gépparkjukat, és megvásárolhatták az angol Conder-típusú, könnyűszerke­zetes elemek licencét. A csar­nokok és tárolók építéséhez kiválóan alkalmas vázakból az idén már 10 ezer tonná­nyit termelnek és forgalmaz­nak, méghozzá oly módon, hogy a gyártás teljes egészé­ben Tápiószelén történik, fo­lyamatos üzemben. A darabo­lás, az előkészítés, a megmun­kálás, és a hegesztés, hely­ben történik és a kész váz- szerkezetek felületének rozs­damentesítéséért akár 20 esz­tendei garanciát is vállal­nak. Csarnok és daru Az V. és VI. ötéves terv so­rán — a nagy ipari beruházá­sok ütemét szemlélve —nyil­vánvalóan tovább nő a szer­kezeti anyagok iránti igény. Azért döntött úgy a vállalat, hogy az új termék, a nehéz acélszerkezet gyártását Tá- piószelére helyezik, mert így megvan a garancia a megle­vő üzemek, gépek és beren­dezések jobb kihasználására. A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat — mint arról az első ol­dalon beszámolunk —,a teg­nap rendelkezésére bocsátott 183 millió forintból minde­nekelőtt egy olyan, hétezer négyzetméteres szerelőcsarno­kot kíván felépíteni, amely­ben hazánkban elsőként akár 100 tonna súlyú szerkezeti elemeket is készíthetnek. A beruházás előkészítése szem­látomást jól halad. Íróasztal- fiókban Voltak, és a szerződés aláírására vártak az üzem­csarnok tervei, s jókor meg­kezdték a tárgyalásokat a ha­talmas teherbírású daruk gyártóival, a Ganz-MÁVAG- gal is. Magát a beruházást úgy tervezték meg a vállalat szakemberei, hogy azt a lehe­tő legkevesebb tőkésvaluta felhasználásával fejezhessék be. Az új üzemcsarnokot en­nek érdekében főként a szo­cialista országokból érkező gé­pekkel telepítik be. A tápiószeiei gyáregység ez idő szerint 780 dolgozónak ad kenyeret, és az idén mintegy A magyar országgyűlés meg­hívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársa­ság Nemzetgyűlésének küldött­sége. A delegációt dr. Vladi­mir Bonev, a nemzetgyűlés elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja vezeti, tag­jai: Hadi Trajkov Kuzmanov, V aszik Gancsev Vacskov, Kosz- tadin Dimitrov Atanaszov, Jordanka Dimitrova Marova, Prva Georgieva Cekova kép­viselők. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, valamint az ország- gyűlés több tisztségviselője fo­gadta. Jelen) volt Vladimir Vi- denov, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Szerdán a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­220 millió forint értékű új ter­mék előállítása vár a kollektí­vára. Jövőre a vállalat veze­tői tovább emelik ^ mércét, 300 millió forintra. 1979-ben pedig, amikor úgy nyár táján megkezdi a termelést a nehéz­acélszerkezet gyártó üzem, újabb 140 dolgozó állhat mun­kába. Az első évben — 1979- ben — még csak 1500 tonná­nyit állítanak elő az új gyárt­mányból, ám ez is 50 millió forinttal növeli a gyáregység termelési értékét. Egy évvel később az üzem már évi öt­ezer tonna nehéz-vasszerke­zeti elem gyártására lesz ké­pes, amelyből főként nagybe­ruházások építkezéseire szál­lítanak majd. Tápiószeiei ele­mek felhasználásával épül a Paksi Atomerőmű, a Dunai Vasmű konverteres acélmű­csarnoka, valamint a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve is. Tovább A vállalat vezetői azt ter­vezik, hogy a VI. ötéves terv­ben a tápiószeiei gyáregység kapacitását évi 30 ezer tonna könnyű, és 10 ezer tonna ne­héz-vasszerkezeti elem előál­lítására teszik alkalmassá. A rekonstrukció tehát 1980 után tovább folytatódik. Berkó Pál lékművét. A delegáció ezután Georgi Dimitrov emlékművé­nél, a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló személyiségé­nek szobránál helyezett el ko­szorút. Délután a parlamentben megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások, a magyar országgyű­lés és a bolgár nemzetgyűlés Budapesten tartózkodó kül­döttsége között. A magyar de­legációt Apró Antal, a bolgár küldöttséget dr. Vladimir Bo­nev vezeti. Az eszmecserén tájékoztat­ták egymást országaik gazda­sági, politikai életéről, megbe­széléseket folytattak a két or­szág kapcsolatairól, a két leg­felsőbb választott népképvise­leti szerv tevékenységéről és égyüttműködéséről. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. Este a parlament vadászter­mében Apró Antal vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. nisBunm—ma—im Hazánkba érkezett a bolgár nemzetgyűlés küldöttsége Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások möleseit. A nemzetközi kap­csolatok valamennyiünk által együttesen megvalósítandó át­alakításának még csak a kez­detén tartunk. Azt mondom, valamennyiünknek együtt kell cselekednünk, mert az enyhü­lésnek általánosnak és egyete­mesnek kell lennie. Korunk­ban, amikor a technológia olyan viharosan fejlődik, bele­értve a haditechnikát is, ami­kor a világ különböző részei közötti kölcsönhatás egyre szo­rosabbá válik, minden helyi konfliktus könnyen globálissá fajulhat. A . fegyverkezési verseny sajnos folytatódik és fokozó­dik. A NATO legutóbbi, a tag­államok katonai kiadásainak növelésére irányuló ajánlásai, az Egyesült Államok katonai költségvetésének folyamatos felduzzasztása, az új fegyvertí­pusok létrehozására irányuló szünet nélküli erőfeszítései, mindez azt mutatja, hogy elő­készítik a terepet a fegyverke­zési verseny új spiráljához. Mi mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a fegyverzetkorlátozás feladata alapvető a béke megőrzése és az enyhülés fejlesztése szem­pontjából, ha nem vetnek vé­get ennek az ördögi verseny­nek. megint előre nem látha­tó fejlemények küszöbén ta­lálhatjuk magunkat, mint a hi­degháború éveiben. Ez az oka annak, hogy or­szágunk olyan kitartóan és áll­hatatosan sürgeti, fogadjanak el realista intézkedéseket a fegyverkezési verseny beszün­tetése érdekében, s hogy végső soron eljussunk a leszerelésig. Ezen a téren a világ egyetlen más országa sem tett annyi kezdeményezést, mint a Szov­jetunió. Felelősségem teljes tu­datában kijelentem, hogy ké­szek vagyunk .támogatni mind­azokat a javaslatokat, amelyek valóban a fegyverkezési verseny megszüntetésére vezetnek. Ka­tegorikusan visszautasítjuk azonban, olyan javaslatok tá­mogatását, amelyek csak sza­vakat tartalmaznak a fegyver­zet csökkentéséről és valójá­ban nem mások, mint az erők egyensúlyának megbontására, egyoldalú katonai előnyszerzés­re irányuló kísérletek. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban rámutatott, hogy az enyhülés, a leszerelés kérdésé­ben nyilvánvalóan sok múlik a közvéleményen. Tudjuk, hogy valamennyi országban, bele­értve Franciaországot, a legszé­lesebb rétegek viselik szívü­kön a leszerelés ügyét. A Szov­jetunióban nagy tisztelettel hallgatjuk e körök hangját. Ez a népek reményét testesíti meg és mindenütt meg kellene hal­lani. Más kérdésekre válaszolva Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió támogatja az afrikai népek igazságos har­cát és eltökélten ellenez az af­rikai országok belügyeibe va­ló mindenfajta beavatkozást. A közel-keleti helyzet békés rendezése mind sürgősebb jel­leget ölt — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. — E/ér- pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Közel- Kelettel foglalkozó genfi érte­kezlet társelnökei egyetértenek abban. hogy erőfeszítéseket tesznek az értekezlet munkájá­nak 1977 őszén való felújítása érdekében. Magától értetődik, hogy Franciaország figyelembe véve nemzetközi súlyát és be­folyását, hatékonyan hozzájá­rulhat a közel-keleti rendezés­hez, részt vehet biztosításában. A francia—szovjet kapcsola­tok alakulására vonatkozó kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy az 1974. decemberi, legutóbbi franciaországi látogatása óta eltelt időszak a Szovjetunió és Franciaország által együtt megtett hosszú útnak egy ré­szét képezi csupán. Az út De Gaulle és a szovjet vezetők 1966. évi találkozójával kezdő­dött. Azóta pozitív eredmények születtek, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nem­zetközi kérdésekben megvaló­suló összehangolás terén és ez a pozitív folyamat az aram- bouillet-i találkozó után is to­vább tartott. Pozitívan fejlőd­nek a két ország kereskedelmi kapcsolatai is, bár, emlékezte­tett rá Leonyid Brezsnyev, ez még elmarad a lehetőségektől. Most az a fontos, hogy ne veszítsük el együttműködé­sünk lendületét, hanem fokoz­zuk azt. Ami a szovjet felet il­leti, mi őszintén kívánjuk ezt — hangoztatta a Le Monde- nak adott nyilatkozatában Leo­nyid Brezsnyev. Lázár György Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról) Szerdán este az államtanács dísztermében Kalevi Sorsa és felesége vacsorát adott Lázár György, felesége és kíséreté­nek tagjai tiszteletére. Finn részről megjelent a va­csorán Veikko Helle, a nem­zetgyűlés elnöke; Johannes Virolainen miniszterelnök-he­lyettes,-a finn kormány több tagja, köztük Paavo Väyrynen, továbbá Ulf Sundqvist, a Finn Szociáldemokrata Párt titká­ra és Väinö Kaukonen, a Finn —Magyar Társaság elnöke is. A meleg, baráti hangulatú vacsorán Kalevi Sorsa és Lá­zár György mondott pohárkö­szöntőt. Kalevi Sorsa pohárköszön­tőjében a magyar vendége­ket üdvözölve felidézte 1974. évi magyarországi látogatásá­nak emlékét, majd a két or­szág kapcsolatainak alakulá­sával foglalkozott. A szerdai tárgyaláson — folytatta Kalevi Sorsa — a két fél megelégedéssel nyug­tázhatta az utóbbi időben tör­tént újabb pozitív irányú fej­lődést. Az 1975-ben hatályba lépett kereskedelmi megálla­podás pozitív hatásai az utób­bi időben már világosan lát­hatók a két ország közti ke­reskedelmi forgalomban — mutatott rá, A több mint 100 esztendős hagyományokra épülő kultu­rális együttműködés terén Kalevi Sorsa újabb nagy lé­pésnek nevezte a finn—ma­gyar kulturális vegyes bizott­ság áprilisban Budapesten megtartott ülését, az 1977— 1980-as évekre elfogadott munkatervet. Az egymástól el­térő társadalmi rendszerű két ország ilyen sokoldalú együtt­működését mások számára is elfogadható példaképnek mon­dotta. Lázár György pohárköszön­tőjében köszönetét mondva a meghívásért és a szívélyes fo­gadtatásért, tolmácsolta a ma­gyar kormány és nép üdvöz­letét, jókívánságait a finn nép­nek, majd a szerdai tárgya­lásról szólva hangsúlyozta: Ma ismét megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság kapcsolatai — amellett, hogy mindenben megfelelnek azok­nak az elveknek, amelyeket éppen itt, Helsinkiben fek­tettek le, amint erről bárki meggyőződhet — jó példával szolgálnak a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének gyakorlati megvalósítására is. Miniszterelnökünk rámuta­tott, hogy ez a politika, amely egyaránt elnyerte a magyar és a finn társadalom helyeslő támogatását, fontos hozzájá­rulás a népek közötti barátság és az enyhülés ügyéhez, de egyben kötelez is: arra kell ösztönöznie, hogy még többet tegyünk barátságunk elmélyí­téséért. Tárgyalásainkon — fűzte hozzá — egybehangzóan meg­állapítottuk, hogy ehhez jó feltételekkel és még bőségesen I kihasználható tartalékokkal 1 rendelkezünk. Borbély Sándor Pest megyében (Folytatás az 1. oldalról) Ihászi József tájékoztatójá­ban elmondta, hogy évről évre nő a kenyérgabona aránya, egyre nagyobb területet hódí­tanak az intenzív búzafajták, s mind nagyobb területen — az idén 5 ezer 300 hektáron — termesztenek zöldséget, ami különösen itt a főváros szom­szédságában figyelemre méltó. Iparszerűen szervezett kere­tek között, termelési rendszer­ben művelik a szántóterület egyötödét, s különösen a zöld­ség, a gyümölcs és a burgonya termesztésében mérhető le a rendszergazdák termelésszer­vező, -irányító munkájának hatása. Számottevő fejlődést mutathatnak fel a járás gaz­daságai az állattenyésztésben. Tavaly 8 százalékkal nőtt a szarvasmarhaállomány, A me­zőgazdaság nehéziparaként számon tartott szarvasmarha- tenyésztés színvonalának emelkedését jól érzékelteti a következő tény: míg 1975-ben tehenenként éves átlagban 2750 liter tejet fejtek, tavaly 3302 litert, amivel még azt a kimagasló megyei átlagot is meghaladták, amellyel Pest megye az országos rangsorban a második helyet hódította el. Izzasztó kérdések — pergő válaszok E gazdaság kapcsán említ­sük meg, hogy a mezőgazda- sági termelés mellett kima­gasló eredményekről adhat­nak számot a dabasi járásbeli termelőszövetkezetek, élelmi­szer-feldolgozásban, a herná­di baromfifeldolgozó mellett az idei tavaszon új sertés- feldolgozó üzemet avattak fel, a Fehérakác Tsz zöldségfel­dolgozó üzeme, a Vörös Októ­ber sütödét tart fent. Meg­említette a járási első titkár, hogy sokoldalúbbá és szerve­zettebbé vált a nagyüzemi és háztáji gazdaságok feladata, a termelőszövetkezetek gon­doskodnak szakirányításról, szakcsoportok szervezéséről, a vetőmag- és takarmányellá­tásról, Nemcsak a füllesztő káni­kula, hanem a vendég is ala­posan megizzasztotta a házi­gazdákat, akik — dicséretükre' legyen mondva — derekasan állták a kérdések pergő tüzét. Mezőgazdaságról esvén szó, szinte bizonyos, hogy megem- líttetik az időjárás, hiszen a mezőgazdaság szabadtéri nagy­üzem. Ez alkalommal is, s jó okkal, a korán beköszöntött rekkenő nyári hőség volt az indítéka egy sor kérdésnek. Milyen képet mutat a határ, öntöznek-e, hogyan igyekez­nek kellő mennyiségű takar­mányról gondoskodni az állat­tenyésztés élenjárói, nem fe­nyeget-e gabonák kényszer­érése. Mint a válaszokból ki­tűnt, nagyon kellene az eső, de a gazdaságok nem tétlenül re­ménykednek, a lehetőségeik­hez képest igyekeznek pótolni a természetes csapadékot, 20 ezer hektáron öntöznek. Cservenka Ferencné elmond­ta, 1 hogy a megye illetékesei felkészültek a szükségállapotra, kérik a vízügyiek segítségét, működésbe állítják az árvízvé. delmi szivattyúkat és ha szük­séges, engedélyt kérnek a gá­tak védőtöltéseinek átvágására — természetesen ezeket később helyreállítják —, hogy ahol le­het vízzel áraszthassák el a szántóföldi kertészeti növény, kultúrát. De kanyarítsuk a szót egy másik témára, melyből kitűnik, hogy a megyei pártbizottság, pártszervezetek, a tanácsi szak- igazgatás túl azon, hogy a rend­kívüli helyzeten a nagyüzemi gazdaságok segítségére siet, ügyel a teendők összehangolá­sára. Követendő példa konzultációra A kérdés úgy hangzott: mi­ként vállalnak részt a pártszer­vezetek a tervezésben, a gazdál­kodás irányításában, hogyan érvényesül a mezőgazdaság szervezésében az állami kont­roll, s miként igyekeznek meg. teremteni a jó gazdálkodás fel­tételeit. A Pest megyei vezetők elmondták, hogy a zárszámadó- tervtárgyaíó közgyűlések után felkeresték a megye valameny- nyi termelőszövetkezetét, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva egyeztették a fel­adatokat, azzal a szándékkal, hogy minden termelőszövet­kezet a termelőhelyi adottságok lehető legjobb kihasználásával gazdaságosan termeljen, haté­konyan érvényesüljön a megyei munkamegosztás. Borbély Sán­dor ezt a munkamódszert, kon. zultációs formát követendő példaként jegyezte föl, melyre az ország más tájain is célsze­rű sort keríteni. S említsünk még néhány té­mát, amiről a beszélgetésen szó esett: tájékoztatást adtak a vendéglátók a fővárost körül, ölelő tej- és zöldségövezet megteremtéséről, a zöldségfel­vásárlás tapasztalatairól, szá­mot adtak az aratási felkészü­lésről, s nem takargatták azo­kat a gondokat sem, melyek kerékkötői az eredményes gaz­dasági munkának. A program délután üzemlá­togatással folytatódott, a ven­dégek megtekintették a daba­si Fehérakác Tsz szakosított sertéstelepét, a termelőszövet­kezetben Kakucsi Gabriella tsz- elnök adott tájékoztatót a gaz. daság tevékenységéről. Ezt kö­vetően Hernádra látogatott Borbély Sándor, ahol Cserháti Pál a Március 15. Tsz elnöke számolt be a termelőszövetke­zet fejlődéserői, terveiről, s be­mutatta a baromfi feldolgozó és sertésfeldolgozó üzem mű­ködését. A. Z. Látogatás a dabasi Fehér Akác Tsz sertéstelepén. A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet új sertésfeldolgozó üzemében. Geleta Pál felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents