Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

f 1977. JÜNIUS 16., CSÜTÖRTÖK (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János a délelőtti tár­gyalásokat követően a debre­ceni városi tanács Kossuth- termében délben díszebédet adott Nicolae Ceausescu tisz­teletére. Részt vettek az ebé­den a két vezető politikus kí­séretének tagjai, továbbá Haj­Kédér János: A határmenti találkozó első napja dú-Bihar megye és Debrecen párt- és állami vezetői. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőt mondott, melyre Nicolae Ceausescu válaszolt. Tárgyalásaink együttműködésünk továbbfejlesztésére irányulnak Mélyen tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm önt, Ceausescu elvtárs, a kísé­retében érkezett román bará­tainkkal együtt, itt, e gazdag hagyományokkal rendelkező .városban, Debrecenben — kezdte paaánköszöntőjét Kádár János. Találkozónkra annak a tö­rekvésnek a szellemében ke­rült sor, amely népeink barát­ságának erősítésére, pártjaink és országaink együttműködésé­nek továbbfejlesztésére, kap­csolataink bővítésére irányul. Szilárd meggyőződésünk, hogy népeink csak együtt tudnak boldogulni. Ehhez megfelelő alapokkal rendelkezünk, hiszen alapvető céljaink és érdekeink azonosak. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1972-ben járt önöknél, tárgyalt a Román Szocialista Köztársa­ság párt- és kormányküldött­ségével, és megújította a ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dést. Elismeréssel szólhatok arról, hogy együttes munká­val előrehaladást értünk el az akkori találkozón elfogadott megállapodások valóra váltá­sában. Pártunk Központi Bizottsá­ga, kormányunk meg van győ­ződve arról, hogy a kapcsola­tok további bővítése a kölcsö­nös érdekek alapján mindkét ország népeinek javát szolgál­ja. Ügy gondoljuk, hogy gaz­dasági együttműködésünkben céltudatosabban és közvetle­nebb módon lehetne foglalkoz­ni a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek fel­tárásával, azok realizálásával és egyáltalán a szomszédság­ból fakadó gazdasági előnyök kihasználásával. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a kulturális érté­kek cseréjére is. Országaink sokoldalú kap­csolatainak fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocia­lista Köztársaságban élő ma­gyar nemzetiség léte. Bővülő politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és tudományos együtt­működésünk megfelelő keretet nyújt nemzetiségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocializmust építő országaink jószomszédi viszonyának. Kö­zös érdekünk, hogy nemzetisé­geink összekötő kapocsként járuljanak hozzá népeink ba­rátságának erősítéséhez. Tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves vendégeink! Pártunk, kormányunk és ■népünk nagy figyelemmel kö­veti azt. a munkát, amelyet a szomszédos Románia népei, a Román . Kommunista Párt ve­zetésével folytatnak, a szocia­lista társadalom építésében. Ismerjük és nagyra becsüljük, eredményeiket, örülünk sike­reiknek. Meggyőződésünk, hogy az alkotó munka nyomán a Román Szocialista Köztár­saság újabb sikereket ér el az ország iparosításában, a mező- gazdasági hozamok növelésé­ben, a nép életszínvonalának emelésében, amit szívből kí­vánunk önöknek. Saját helyzetünkről szólva elmondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyze­te szilárd, a magyar nép szo­cialista nemzeti egységbe tö­mörülve, eredményesen dol­gozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok, az V. ötéves terv feladatainak , vég­rehajtásán. NéDünk saját ün­nepeként készül megemlékez­ni a világtörténelmi jelentősé­gű Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60 évfordulójáról. A nagy tettel végrehajtó szovjet nép iránti érzéseit az évforduló tiszteleté­re indított széles körű szocia­lista munkaversenyben is ki­fejezi. Szocialista építőmunkánk közben nem csekély akadályo­kat is 'ie kell küzdenünk, de minden okunk megvan arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Terveink világosak és reálisak, a dolgozó nép hatal­ma szilárd, a nép követi a pár­tot, s megbízható barátaink és szövetségeseink vannak. Kedves elvtársak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életben. Egyide­jűleg van jelen és hat az eny­hülés történelmet formáló irányzata, és az imperialista körök különböző ellentáma­dásai az enyhülés ellen. Mi to­vábbra is azt tartjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyoknak, amelyek az enyhülés tenden­ciájának alapját képezik, hosz- szú távon meghatározó a sze­repük a nemzetközi folyama­tok alakulásában. Ezzel ösz- szefüggésben különösen fontos az, hogy még összeforrottabb és egységesebb legyen a szo­cialista országok közössége, még szélesebb legyén az eny­hülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért, a leszerelésért, hogy az enyhülés folyamata visz- szafordíthatatlanná váljék. A siker záloga a szocialista kö­Nicolae Ceausescu: zösség egysége és összefogása minden haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és tá­mogatásával — folytatja kül­politikai vonalát. Erőfeszíté­seit a Varsói Szerződés tagál­lamaként, közös állásfoglalá­saink és kezdeményezéseink szellemében a szocializmus, a haladás, a béke erőinek növe­lésére összpontosítja. Szo­lidáris a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom har­ci osztagaival a demokratikus kibontakozásért vívott harc­ban; támogatja a népek nem­zeti felszabadító harcát; a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésén fáradozik. Tisztelt Ceausescu elvtárs! Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befejezé­sül kifejezzem azt az őszinte reményemet, hogy mostani ta­lálkozónk újabb lendületet ad a magyar—román kapcsola­tok fejlődésének. Biztosítha­tom önöket, hogy kapcsola­taink erősödésében továbbra is meghatározó szerepet tulaj­donítunk pártjaink szoros együttműködésének. Meggyő­ződésem, hogy kapcsolataink­nak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján történő erő­sítésével tesszük a legjobb szolgálatokat népeinknek, a közös szocialista céloknak. A kölcsönös bizalom alapján és a közös erőfeszítések nyomán erősödik népeink testvéri ba­rátsága, és még gyümölcsözőbb, szakaszba jut együttműködé­sünk. Emelem poharamat Ceausescu elvtárs és vala­mennyi kedves román vendé­günk egészségére; a Román Szocialista Köztár­saság felvirágoztatására; országaink együttműködésé­nek elmélyítésére; a szocializmust építő ma­gyar és román nép megbont­hatatlan barátságára! Kétnapos találkozónk széles körű véleménycserére nyújt alkalmat Tisztelt Kádár János elvtárs! Kedves magyar elvtársaink és barátaink! ^ Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság Ál­működésünket erőteljesen fejlesszük. Népeink gyors haladását a szocializmus útján csakis az együttműködés és a tartós ba­rátság révén biztosíthatjuk. Szeretném kifejezni meg­val és aktívan részt veszünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. Nemzetközi kapcsolatainkat szilárdan a teljes jogegyenlő­ségnek, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás tiszte­letben tartásának, a belügyek- be való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek az el­vére, az erőszak alkalmazásá­nak és az erőszakkal való fe­nyegetőzésnek a mellőzésére alapozzuk. Az európai biztonság és együttműködés megvalósítása érdekében azzal az elhatározás­sal veszünk részt a ma kezdő­dött belgrádi összejövetelen, hogy a munkálatok újabb erő­teljes lendületet adjanak a hel­sinki dokumentumokban fog­lalt előírások megvalósításá­nak, amelyek egységes egészet jelentenek mind a széles körű és korlátjain gazdasági, műsza- Id-tudoimányos és kulturális együttműködés fejlesztése te­kintetében, mind pedig főként az európai katonai készültség­csökkentésre való áttérés te­kintetében, ami nélkül nem le­het szó békéről és biztonság­ról Európában. Ügy véljük, meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy nagyságra való tekintet nélkül az összes államok egyenlő jo­gokkal vegyenek részt a nem­zetközi élet komplex problé­máinak megoldásában. Ilyen értelemben fontos szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szerve­zetére és más nemzetközi szer­vekre, amelyek a legmegfele­lőbb szervezeti kerettel rendel­keznek ahhoz, hogy demokrati­kus megoldásokat hozzanak és hogy az összes államok aktívan részt vegyenek a nemzetközi problémák megoldásában, a bé­ke biztosításában. Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves elvtársaink és bará­taink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nemze­tiségű, Romániában pedig ma­gyar nemzetiségű állampolgár rok. Minden egyes ország prob­lémáinak megoldása természe­tesen az illető pártra és ál­lamra hárul. Mi arra törek­szünk, hogy a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom épí­tése során nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dol­gozóknak a legjobb munka- és életkörülményeket biztosítsuk, lehetővé tegyük számukra sze­mélyiségük teljes kibontakoz­tatását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak ak­tívan részt kell venniük az összes tevékenységi területek vezetésében, abból, hogy min­denkinek lehetősége legyen a saját nyelvén hozzájutni a tu­domány és a kultúra vívmá­nyaihoz. Véleményünk szerint annak a körülménynek, hogy államaink területén nemzetisé­gek vannak, valóban pozitív tényezőt kell jelentenie, ösz- szekötő hidat — hogy ugyan­azokat a szavakat használjam — a pártjaink és népeink kö­zötti tartós együttműködés fej­lődésében, a szocializmus es a kommunizmus építésének út­ján. Szeretném kifejezni én is még egysaor azt a meg­győződésemet, hogy találko­zónk és ipegbasizeieseirak új lehetősegeket nyitnak meg a román—magyar együttmű­ködés fejlődése előtt. Bár sok mindent megvalósítottunk ed­dig, úgy velem, még nagy perspektíváink vannak — és mindent meg keil tennünk, hogy együttműködésünk és különösen termelési kooperá­ciónk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbeszéléseink kétségtelenül ahhoz is hozzájárulnak, hogy nemzetközi együttműködésün­ket szorosabbá fejlesszük. Szo­lidaritásunknak, a többi szo­cialista országgal és a más ha­ladó és antiimperialista erők­kel való együttműködésünk­nek az erősítésével egyre cse- lekvőbben fogunk hozzájárulni a biztonság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben emelem poharamat az országaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együttműködésre; a baráti magyar nép jólétére és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelen levő többi magyar elvtárs egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimperia­lista erők egységére és együtt­működésére; A világ összes népeinek bé­kéjére és együttműködésére! ★ Délután a megyei pártbi- * zottsás? székházában folyatód- tak Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései, a két kíséret tagjainak részvételé­vel. A tárgyalásokat — amelye­ken a két ország belső hely­zetéről tájékoztatták egymást és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét beszélték meg — a barátság, a szívélyesség légkö­re jellemezte. A felek tárgy­szerű, konstruktív szellemben vitatták meg a kölcsönös ér­deklődésre számottartó kérdé­seket. Mindkét fél örömmel nyugtázta az eszmecsere létre­jöttét. Kifejezte reményét, hogy a megbeszélések — a kölcsönös szándékoknak, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság népei érdekeinek megfele­lően — új lendületet adnak az együttműködés további fejlő­désének. A kétnapos határmenti ba­ráti találkozó első munkanap­ja a késő délutáni órákban ért véget. Nicolae Ceausescu szerda es­te kíséretével együtt hazauta­zott Debrecenből. A repülőté­ren a román vendégeket Ká­dár János és kíséretének tag­jai búcsúztatták. A határmenti baráti talál­kozó előzetes programjának megfelelően, ma Nagyváradon folytatják a munkát. Spanyol választások Végeredmény délelőttre várható Szerdán reggel 9 órakor — magyar idő szerint 8 órakor — szerte Spanyolországban 42 000 szavazóhelyiségben je­lentette ki ünnepélyesen a vá­lasztási bizottság elnöke; A szavazás megkezdődött! Több mint 23.5 . millió 21 éven felüli spanyol állampol­gár adhatta le szavazatát, hogy negyven év után először sza­badon megválaszthassák az új cortes tagjait. A kormány minden szüksé­ges intézkedést megtett a sza­vazás zavartalan lefolyásának biztosítására, a hadsereget és a rendfenntartó erőket készen­létbe helyezték. Hivatalosan este nyolc óra­kor (magyar idő szerint hét óra) be kellett volna fejeződ­nie a szavazásnak. Több mad­ridi és vidéki körzetben azon­ban a szavazás megnyitásakor hiányzott néhány párt listáját feltüntető szavazólap. Emiatt csak később kezdhették el a szavazást, és a választások le­zárására is csak a tervezettnél egy—másfél órával később ke­rült sor. Az eddigi adatok szerint a választásokon való részvétel számottevő; Madridban dél­után 5 órakor több mint 60 százalékos volt. A választásoknak a terve­zettnél későbbi lezárása azt is jelenti, hogy az első részered­mények csak az éjjeli órákban várhatók, nem hivatalos vég­eredmény pedig csütörtökön délelőtt. A szavazás eddigi jelentések szerint nagyobb incidensek nélkül, az ország nagy részé­ben nyugodt körülmények kö­zött folyt le. Leonyid Brezsnyev az enyhülés perspektíváiról Az SZKP KB főii'kárának interjúja a francia Le Monde-ban Ügy gondolom, senki számá­ra nem kétséges, hogy a hel­sinki megállapodások az álla­mok közötti kapcsolatok, az európai és az Európán kívüli helyzet pozitív befolyásolásá­nak jelentős potenciálját fog­lalják magukban — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Le Mon­de hasábjain szerdán — öt nappal franciaországi utazása előtt és a belgrádi értekezlet megnyitásával egy időben. A helsinki záróokmány ezen túlmenően már kézzelfogható politikai realitássá vált a nem­zetközi életben, s aktívan ér­vényesül. Sok minden történt már, noha a különböző terüle­teken a haladás egyenlőtlen volt. A záróokmány ugyanis — és az európai értekezlet vala­mennyi résztvevője egyetért e tekintetben — az államok ki­terjedt cselekvési programja az európai béke megszilárdítá­sára, hosszabb időszakra kidol­gozott program. Különösen alá szeretném húzni: ez a program annál jobban fog megvalósul­ni, minél kisebb számban lesz­nek kísérletek az államok kö­zötti kapcsolatok megmérgezé- sére. Az Európában megvalósuló békés egymás mellett élés és az ideológiai harc közötti ösz- szefüggésre vonatkozó kérdés­re válaszolva Leonyid Brezs­nyev kijelentette; Az utóbbi években jelentős haladás történt abban az irány­ban, hogy Európa a tartós bé­ke és biztonság földrészévé váljék. Véleményünk szerint ez a cél elérhető, mindazonáltal meg vagyunk győződve arról, hogy az ideológiai harc, vagy­is az eszmék harca ekkor sem fog megszűnni. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. Mivel a földön különböző társadal mi rendszerű államok élnek, illetve élnek együtt, az e rend­szerekre jellemző különböző vélemények, eszmék, ideoló­giák fennmaradnak, és semmi­féle egyezmény nem fogja megszüntetni őket. Korunkban azonban elképzelhetetlen és veszélyes megkísérelni ilyen vagy olyan eszmék, ilyen vagy olyan ideológiák győzelmét erővel, fegyverekkel biztosíta­ni. Az ideológiai harcnak nem szabad pszichológiai háborúvá fajulnia, azt nem szabad az államok és néoek belügyeibe való beavatkozásra használni, nem szabad politikai és kato­nai konfrontációra vezetni. Ha nem így történik, az ideológiai vita katasztrófává alakulhat, amelyben, mondhatnánk, em­berek milliói vesztenék el éle­tüket és koncepcióikat egy­aránt. ‘ Csak az élet, a történelmi gyakorlat és a tettekkel való bizonyítás adhat választ a két társadalmi rendszer és az ideo­lógiák között folyó vitára. Tér- mészetesen mi, kommunisták, mélyen meg vagyunk győződve a szocialista rendszer felsőbb­rendűségéről, arról, hogy a szocialista és kommunista esz­mék jobban megfelelnek a tár­sadalom és minden ember re­ményeinek és életfontosságú érdekeinek. Az SZKP KB főtitkára rész­letesen szólt az enyhülés pers­pektíváiról, hangsúlyozta, hogy a détente fokozódó mértékben határozza meg a nemzetközi arénában az események alaku­lását és jellegét, bevonul az emberek hétköznapi életébe, megszokottá válik. Mindazonáltal sohasem gon­doltuk, hogy már mindent megtettek és nyugodtan be le­het gyűjteni az enyhülés gyü­\ 1 győződésemet, hogy a népeink j iránti felelősségérzettől áthat- ! va úgy fogunk cselekedni, J hogy biztosítsuk számukra a , szocialista és a kommunista jövőt, az együttműködést és a barátságot. Ami a román népet illeti, jelenleg minden erejét arra összpontosítsa, hogy megvaló­sítsa a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megterem- I tésének a Román Kommunis- i ta Párt XI. kongresszusán ki- j dolgozott programját. Tudjuk, hogy az önök orszá­gának dolgozói is kiemelkedő eredményeket érnek el a haza gazdasági-társadalmi fejleszté­sében, a Magyar Szocialista I Munkáspárt XI. kongresszusán , hozott határozatok megvalósí- 1 tásában. örvendünk ezeknek a I sikereknek, s újabb eredmé- I nyékét kívánunk önöknek, kedves elvtársak, a szocialista építésben, a nép életszínvona­lának emelésében. Románia megkülönböztetett figyelmet fordít az összes szo­cialista országokkal, az új l rendszert építő népekkel való | barátság, együttműködés és I szolidaritás erősítésére. Ugyan- I akkor sokoldalúan fejlesztjük | kapcsolatainkat a fejlődő or­szágokkal, a fiatal független államokkal, az el nem kötele­zett országokkal. Aktívan támogatjuk a népeknek a kolonial izmus és a neokolo- nializmus felszámolásáért, a fajüldöző és apartheid-poli­tika ellen vívott harcát A békés egymás mellett élés szel­lemében együttműködési kap­csolatokat tartunk fenn társa­dalmi rendszerre való tekintet nélkül a világ összes államai­lamtanácsa és kormánya, va­lamint a magam nevében tol­mácsolhatom önnek, kedves Kádár elvtárs és kedves ma­gyar barátainknak legszívélye- sebb üdvözletünket és elvtársi jókívánságainkat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszereteteit, amellyel a baráti Magyar- ország földjén fogadtak, a meleg fogadtatást, amelyben Debrecen lakossága részesí­tett. A fogadtatásban né­peink egymás iránti tisztele­tét és megbecsülését, az orszá­gaink és pártjaink közötti jó­szomszédi, baráti és együttmű­ködési kapcsolatok megnyilvá­nulását látjuk. Örömmel állapítom meg, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­írásainak szellemében pozití­van fejlődnek gazdasági, poli­tikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A román—magyar árucsere-for­galom az 1971—1975-ös ötéves tervidőszakban 2,2-szeresre nőtt. A ma megkezdett kétnapos, debreceni és nagyváradi talál­kozónkon és megbeszélésein­ken minden bizonnyal széles körű véleménycserére lesz al­kalmunk a román—magyar kétoldalú és nemzetközi ko­operáció és együttműködés eszközeiről, és útjairól né­peink, a szocializmus és a vi­lágbéke érdekében. Valóban minden feltételünk megvan ahhoz, hogy együtt-

Next

/
Thumbnails
Contents