Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1977. JŰNIÜS 15., SZERDA Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J A hétköznapok hősei Téglával telt kemencék A blokk keresettebb Az agyag építőipari fel- használásának kezdete mi­tológiai homályba vész, Me­zopotámiában született a fel­fedezés: a törekes vályogot égetni kezdték. Részben en­nek köszönhették felvirágzá­sukat a folyamközi városálla­mok. A hagyomány szerint a bábeli torony is égetett téglá­ból készült. Külszíni kitermelés A hétköznapok gondjaival, a feladatok vázolásával kez­dődik beszélgetésünk a ceglé­di téglagyárban. Komár Béla gyárvezető szívesen játékoz- tat. A Szolnok megyei Téglá­éi Cserépipari Vállalat gyár­egysége a ceglédi üzem, 123 dolgozója közül 35 nő. — Munkánk nem könnyű — mondja a gyárvezető. — Ennek ellenére a tervet mégis sikerült túlteljesíteni, pedig nálunk is munkaerőhiány van. 1976-ban 16,5 millió nyerstéglát és ebből 15 millió egységtéglát, köznapi nevén kis méretű téglát gyártottunk. Főleg B—30-as blokktéglát állítunk elő, ezt kívánják a közületek, vállalatok, tsz-ek és a lakosság is keresi. Kis méretűből csak 3 millió ké­szült. Sajnos, a kereslet rend­kívül változó, s ez kihat a ter­melésünkre is. Ha a nagybe­ruházások száma nő, emelke­dik a kereslet. Jelentős sze­repet vállalt a gyár a lakos­ság igényeinek kielégítésében, ebbe a TÜZÉP és az ÁFÉSZ útján kapcsolódunk be, a töb­bit közvetlenül értékesítjük. A ceglédi üzem félig hagyo­mányos technológiával mű­ködik, szükséges lenne a re­konstrukció, de az igen sokba kerül. — Az Építőanyag-ipari Tröszt olyan helyen kezd be­ruházásokat, ahol az agyag­kincs kiváló minőségű, és húsz évig teljes kapacitással képes üzemelni a gyár. Egy ilyen téglagyár jelenleg 200 millió forintba kerül. Ez nagy összeg, ráadásul a ceglédi agyag csak közepes minőségű. Az agyagásványok az őskő­zet múlásából keletkeznek, kémiailag alumínium-sziliiká- tok. A savanyú kőzetből ala­kulnak ki a kaolinitek, ame­lyek a tulajdonképpeni tégla-, cserép-, kerámia-alapanyagok. Az alföldi agyagelőfordulá­sok a negyedkor pleisztocén- holocén fordulóján, 15—50 ezer éve alakultak ki. E kor­szakból való a ceglédi agyag is. Az agyagkincs-kutatásokat az Építőanyag-ipari Tröszt geológiai részlege végzi. A helybeli agyagbánya külszíni termelésre alkalmas, teljesen sík terület. Főleg a felső sár­gaagyag homok tartalmú, minőségrontó, hat méter mélységig egyenletes minősé­gű, nyolc méternél mélyebb­ről gazdaságtalan kitermelni. Két műszakban 150 köbméter agyagot bányásznak ki, ez na­ponta 40—43 ezer kis méretű tégla előállításához elegendő. Fele agyag, fele víz Polónyi Ferenc karbantartó Ismertet meg a gyártás tit­kaival. Először a nyersgyártó részlegbe vezet, ahol hozzánk csatlakozik Horváth István művezető. A kotrógép csillére rakja az agyagot, Diesel-mozdonyok hozzák, az út kilométernyi. Ezúttal mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk Konz Já­nos temetésén megjelentek, rész­vétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. A gyászoló család. Az érkező agyag két henger­soron megy keresztül, közben vízzel elegyítik. Az agyagtész­ta a vákuumprésben kapja meg végleges formáját. A nyerstégla fele víz, ezer kis- téglához 3 mázsa Kgnitport adagolnak. A szalagról lekerülő nyers­téglák a függőcsillékre ke­rülnek, ezeken jutnak a szá­rítóba Természetes körülmé­nyek között három hét alatt, műszárítóban három nap alatt száradnak. Egy megrakott függőcsille 9—10 mázsa. — Nem túl nehéz itt a munka? — kérdezem a műve­zetőt. — Dehogynem. — Látom, nők is dolgoznak itt, ők milyen segítséget kap­nak? — Két szocialista brigád van, lényegében műszak sze­rint szerveztük őket. Az üzemidő reggel héttől este tí­zig tart. Kivételes esetben a kisgyermekes anya reggel hétkor kezd és folyamatosan dolgozik egy műszakban. — A gyár sokat segít a dol­gozóknak a tanulásban is. 1968 és 1971 között mintegy harmincán fejezték be az ál­talános iskolát. Most is jár­nak néhányan, ketten a dol­gozók esti középiskoláját vég­zik. A szocialista brigádtag­ság feltétele az általános isko­lai végzettség. Múzeumba, moziba, kirándulásra együtt megy a kollektíva. Élénk a sportélet, most készül társa­dalmi munkában egy kis mé­retű labdarúgópálya. — A kereset átlagosan 2 ezer 100—2 ezer 500 forint, az elszedők 3 ezer forint kö­rül, az égetők 3 ezer 500— 4 ezer 500 forint körül kap­nak, de a béreket befolyásolja a szakértelem és az eltöltött idő is. A gyár megbecsüli hű­séges dolgozóit. Vannak né­hányan, akik hosszú évtize­dekkel ezelőtt kerültek ide, nemrég Bencsik Lajos kapott arany pecsétgyűrűt. Ma sem hagyta el teljesen a munka­I helyét, négy órát dolgozik. Az építkezésben várnánk na­gyobb segítséget, bizony van­nak fiataljaink, akiknek jól jönne az anyagi támogatás a lakásépítéshez. Három harang A szakember tudja, ha a körömmel megkarcolt nyers­tégla krétaszínt ad, csak hat százalék vizet, úgynevezett kristályvizet tartalmaz. A gyárban két kemence műkö­dik, széntüzelésűek. Titokza­tos alagútba lépünk a XVI. kapun keresztül, ahol a su- berpapír mellett 40—50 fok meleg van, ezzel a lemezzel irányítják a tüzet. A berakó szakaszt szinte utoléri a lehű- lési szakasz vége, ahol kibont­ják a befalazott kaput és ki­szedik a kész téglát. A bejárati ajtóval szembeni kisebb nyílást tréfásan róka­lyuknak nevezik, ezek a rések a füstcsatornába vezetnek. A tüzet csigás áttétellel, kemen­ceharanggal irányítják, egy kemencéhez három harang tartozik. A kemenceplatón Abonyi István áll, a 2-es kemence égetője. Sorra lenézünk a rif- niken (lelátókon), szakszerűen magyarázza, ez itt még az előtűz, mert fekete az alja. A fény erősödik, szinte áttetsző az izzó tégla, megközelíti a 800 fokot. Ahol teljesen letisz­tul, ott a hőmérséklet 900— 950 fok, ez a főtűz. A főtűz feletti lelátókon adagolják a szénport. Minden mozdulat­nak megvan a jelentősége, ha túlhevítik a téglát, megvasa- sodik. A felesleges meleget el­vezetik, ezzel fűtik a szárítót. Akik itt szorgalommal dol­goznak, nem keresik könnyen a kenyerüket, a hétköznapok hősei, mint a bányászok vagy a kohászok. Surányi Dezső Magyar csikók külföldre Évente hétmillió dollár Országosan 14—15 ezer kis- csikó születésére számítanak az idén — ebből mintegy ezer Pest megyében látja 'meg a napvilágot. Az Országos Lótenyészté­si Felügyelőség örvende­tesnek tartja, hogy meg­nőtt a tenyésztési kedv. A mezőgazdaság gépesítésé­vel ugyanis olyan nézetek kezdtek elterjedni, hogy az ál­lati vonóerő feleslegessé vá­lik — ezért hanyatlásnak in­dult a jó hírű magyar lóte­nyésztés. A statisztika szerint 1958- ban még 724 ezer lovat tar­tottak- számon, az idén már csak száznegyvenezret. Az élet megcáfolta a téves nézeteket: bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaságban, kü­lönösen a háztáji tevékeny­ségben, a gép mellett is nél­külözhetetlen régi, hűséges se­gítőtársunk — a ló. Az is egy­értelműen világossá vált. hogy nemcsak mint munkaállat nyújt hasznot, de sok más, előnyös bevételi lehetőséget is biztosíthat a gazdaságok­nak. a gazdáknak. Pest megyében például nagy keresettségnek ör­vend a gödöllői lovasisko­la. Egyre több résztvevővel tart­ják meg a Vörös Október' Tsz visegrádi lovasiskolájának tú­ralovaglásait. A toki Egyet­értés, a pomázi Dunakanyar, a kocséri Petőfi tsz is mind több bevételi lehetőséghez jut az idegenforgalmi lovagolta­tásból. A magyar ló jó exportcikk is. Nemcsak a verseny- és sportlovak jelentenek jelen­tős valutabevételt, de — kü­lönösen az utóbbi években —, mind több vágócsikót adhat­nak el főként Olaszországba és Franciaországba. Az el­múlt négy esztendőben — éves átlagban — hat-hét mil­lió dollár valutabevételt je­lent ez a népgazdaságnak. Növeli a tenyésztési ked­vet az is, hogy az év elején módosították, illetve meg­szüntették a tsz-tagok háztá­ji lótartásának régebbi tilal­mát. Mindezek oda vezettek, hogy a lótartás és -tenyésztés or­szágosan is, megyénkben is egyre kedvezőbb feltételek közé került. A tök! Egyetér­tés Tsz például, már öt évvel ezelőtt felismerte az ebben Lisztcsomagolók Cegléden, a Körösi úti malomban naponta 60—70 mázsa lisztet, búzadarát csomagolnak egy, két és öt kilogrammos zacskókba. A tételek a város és a járás boltjaiba kerülve, segítik a közellátást. Apáti-Tóth Sándor felvétele VÁLOGATTAK, VÁSÁROLTAK Elfogytak a kapós könyvek EMELKEDETT A FORGALOM Szepesi Pálnét, a ceglédi könyvesbolt vezetőjét arra kér­tem, mondja el, milyen köny­vekkel gyarapította könyvtárát a könyvhéten? Kiváncsi vol­tam, egy könyvárus milyen műveket vásárol. — Elsőként említem Moldo- ványi Ákos Ország, város, hí­res ember és Angela Davis Életem című könyvét. Az Ady- évfordulóra kiadott gazdag vá­lasztékból Vezér Erzsébet könyvét választottam. Meg­vettem még a Ki mondta? Miért mondta? című szállóige gyűjteményt és Sulyok Katalin riportkönyvét, amelyben a férj. hezmenés kérdéseiről ír. Ka­cérkodom még, ha az utánren- delésünk megérkezik, a Ma­gyar Néprajzi Lexikonnal is, amely oly hamar 'elfogyott, hogy nekem már nem jutott. Viszont még időben sikerült gondoskodnom az ünnepi könyvhét alkalmával, évről év­re megjelenő antológiák egy- egy példányáról, amelyeket az első napokban sokan kerestek. — Milyen más slágerei vol­tak a könyvhétnek Cegléden? — Nehéz lenne mindet fel­sorolni. Könyvheti vendégeink, Asperján György, Fekete Gyű-, la és Ladányi Mihály művei kapósak voltak. Az utóbbi kö­tetéből — a dedikálás napján — vagy százat adtunk el. A verseskötetek közül Aprily La­jos válogatott versed — a Koz­- exportból rejlő lehetőségeket: telivér- tenyészetük, versenylovai — egyre több győzelmet aratnak a hazai galopp-pályákon. E sikereken felbuzdulva, a? ócsai Vörös Október visegrá­di lovasiskolájában is meg­kezdődött a versenylótenyész­tés. Az egyéni gazdák is mind több figyelmet for­dítanak lóállományuk nö­velésére, és ezt a megyei tenyésztési felügyelőség is sokoldalúan segíti. Különösen az állomány mi­nőségi fejlesztését mozdítják elő, nemcsak szakmai tanács­adással, hanem — egyebek között oly módon is, hogy az üllői, apajpusztai és dömsö- di törzstenyészeteken kívül a községekbe kihelyezett, fe­deztetőállomásokon, jó minő­ségű apaállatokat bocsátanak a tenyésztők rendelkezésére. Minden jel arra mutat, hogy a hagyományosan jó hírnek örvendő magyar lótenyésztés ügye. most kilábal óban van a hullámvölgyből. Ha szám­ban nem is éri el a régebbi színvonalat — de minőségben, a mai igényeknek megfeled­en. már a közeljövőben túl­szárnyalja azt. K. Z. mosz kiadásában — mind el­fogytak. Krúdyt újra felfedez­ték az olvasók. Moldova György népszerűsége változat­lan, mindkét kötete keresett volt. Örkény Istvánt is meg kell említeni. A külföldiek kö­zül Jane Austen Emma és Mary Renault Égi tűz című re­gényét említeném. Marzio Ga- leotto Mátyás királyról szóló korabeli anekdotagyűjteménye is csemege volt. B. J. Mind a négy sportágban fo­lyik a városi csapatbajnokság. A legkevesebb eredmény a labdarúgók mérkőzéseiről ér­kezett. Labdarúgás: Az üzemi I. osztályban: Ta­lajjavító Vállalat—Hordógyár 3:3. Az utcák—terek I. osz­tályban: Budai út—Csúzli SC 5:4, Öregfiúk—Derby SC 4:0, öregfiúk—Csúzli SC 4:2. Sakk: Néhány meglepő eredmény­nyel szolgált a legutóbbi há­rom forduló, így a Vasipari Szövetkezet alig tudta legyőz­ni a PENOMAH-ot, míg a ta­valyi bajnok, s most is első helyen álló Földhivatal nem bírt a Sütőipari Vállalattal. Az első két helyezett elhúzott a mezőnytől. Eredmények: Vasipar—PE- NOMAH 3:2, Földhivatal- Volán 20. 5:0, Sütőipar—Cipő­ipar 5:0, Lenin Tsz—Volán 1/11. 4:1, Földhivatal—Cipő­ipar 5:0, Vasipar—Volán 20. 5:0, PENOMAH—ÉVIG 3:2, Lenin Tsz—Sütőipar 3:2, Vas­ipar—Cipőipar - 5:0, Sütőipar— Földhivatal 3:2, ÉVIG—Volán 20. 5:0, PENOMAH—Volán 1/11. 4,5:1,5, Lenin Tsz—KÖZ­GÉP 5:0. A KÖZGÉP—ÉVIG és a KÖZGÉP—Volán 1/11. mérkőzéseket elhalasztották. . Az élcsoport állása: 1—2. Földhivatal, Vasipari Szövet­kezet 38—38 ponttal. 3—4. PE­NOMAH és Lenin Tsz 27—27. 5. ÉVIG 24, 6. Sütőipari Vál­lalat 23 ponttal. Kézilabda: Férfi: ÉVIG—Volán 17:15 (11:11). Legjobb dobók: Csicsó. Molnár (5—5), illetve Radnóti, Egervári (4—4). A BAJNOKSÁG ÁLLASA 1. KÖZGÉP 2 .2-------- 42-24 4 2. ÉVIG 3 111 43-47 3 3. Vasipari Szöv. I — 1 — 14-14 1 4. Volán 2 --- 2 27-41 0 Nő i: ÉVIG—Volán 7:4. Leg­jobb dobó: Szalonnás (7), ill. Baki (4), ÉVIG—Május 1. Ru­hagyár 6:6. L. d.: Szalonnás (5), ill. Tóth (3). Cipőipar— Május 1. 9:2. L. d.: Miklósné (3). A Kórház—Volán mér­kőzés eredményét (9:1) amiatt, hogy a kórház csapatában iga­zolt játékos is szeretjeit, meg­semmisítették, s a két pontot Október közepétől Kulturális rendezvények A tervezett ütemnek megfe­lelően halad a Ceglédi ősz programjainak előkészítése. A hagyományos kulturális ren­dezvénysorozat október 15-től november 7-ig tart. Az aratás kezdetét a június végi napokra tervezik a ceglé­di járás termelőszövetkezetei. Az előzetes járási becslés sze­rint 40,5 mázsa hektáronkénti átlagot várnak, ami 3892 va­gon búzát jelentene, az egyéni területeket bele nem számítva. Őszi árpából 35 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést jeleztek az előzetes becslés szerint. a Volán javára (0:0-ás gól. aránnyal) írták. AZ ÉLCSOPORT ALLASA: 1. Cipőipar 3 3--------21- 6 S 2. É VIG 3 111 19-27 3 3. Kórház 2 1 — 1 17- 6 2 Asztalitenisz: Női „A” csoport: Pedagó­gus—Cipőipar 3:2, Posta— KÖZGÉP 5:0. „B” csoport: Le­nin Tsz II.—Tangazdaság 4:1, Lenin Tsz II.—Konzervgyár 5:0, Vízkutató—Volán 1/11. 5:0, Lenin Tsz II.—PENOMAH 3:2, PENOMAH—Városgazdál­kodás 3:2, Vízkutató—Kon­zervgyár 3:2, Konzervgyár— Volán 1/11. 4:1. Férfi ,,B” csoport: Lenin Tsz II.—Városgazdálkodás 8:1, Posta—Élelmiszerkisker. 8:1, MÁV Távközlés—Tangazdaság 9:0. MÁV Távközlés—Konzerv­gyár 6:3, KÖZGÉP II.—'Város­gazdálkodás 8:1, PENOMAH —Városgazdálkodás 9:0. KÖZ­GÉP II.—Vízkutató 9:0. PE­NOMAH;—Élelmiszeririsker. 9:0, Konzervgyár—Élelird- szerkí «iker. 5:4. Konzervgyár —Volán 20. 9:0. A mezőnyben még három veretlen van, a KÖZGÉP és a Lenin Tsz II. csapata, és a MÁV Távközlés. U. L. Vízilabda CEGLÉDI VSE— BÉKÉS CS AB A 18:3 (4:1, 5:1, 4:1, 5:0) Cegléd: Sárközi, Beck II., Papp, Komáromi, Beck I., Ungvári, Kelemen. Csere: Pá- kozdi, Kisfaludy, Tóth. Tankó. Edző: Kelemen István. Góllövök: Papp (6), Kele­men (3), Ungvári (2), Kisfalu­dy (2), Beck I. (2), Beck II. (1), Komáromi (1), Tóth (1). Cegléd 800 néző. Vezette: Csordás F. Fölényes győzelmet arattak a ceglédi vízilabdázók, a sze­rény játéktudású csabai együt­tes ellen. A hazai játékosok, úszásban, erőnlétben és lövő­erőben messze felülmúlták el­lenfelüket, és ilyen arányban is megérdemelten nyertek. A következő mérkőzés Bu­dapesten a Budapesti Vízügy csapata ellen lesz. Városi szakszervezeti bajnokságok A földhivatal elvesztette verethnségét l i J

Next

/
Thumbnails
Contents