Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
1977. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Sajtótalálkozó Pest megyében Tájékoztatás a megyei pártbizottságon Látogatás a budai és a szentendrei járásban A Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezésében — az MSZMP Pest megyei bizottságának meghívására — két napon át Pest megyével ismerkednek a megyei napilapok főszerkesztői és az országos napilapok belpolitikai szerkesztői. Szerdán reggel Budapesten, a megyei pártszékházban Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtott tájékoztatást a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, terveiről, eredményeiről és arról a sajátos szerepről, amelyet a főváros körül betölt. Számos, ezzel kapcsolatos kérdésre is válaszolt a találkozó résztvevőinek, akik között megjelent Király András, a MUOSZ főtitkára és Pásztor János, a MUOSZ főtitkárhelyettese is. A találkozó tartalmát meghatározó tájékoztatás után a megjelentek — Gabányi Lajosnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének és Krasznai Lajosnak, a budai járási párt- bizottság első titkárának vezetésével — Budaörsön, Erden és Törökbálinton a nagycsaládosok kedvezményes lakásépítési akciójának eredményeivel ismerkedtek, s megtekintették az ennek keretében épült szép otthonokat. Az első nap záróprogramja a szentendrei járásban zajlott. Itt, Visegrádon és környékén, a pilisi parkerdőgazdaságot keresték föl, Márkosi Lajos főmérnök és Marosvári Tamás mérnök ismertette a „főváros tüdejének” fejlesztési elgondolásait, s mutatta be a kiépülő panorámautat, valamint a vidék nevezetességeit. A találkozó ma Vácott folytatódik. Társadalmi viták a polgári törvénykönyv módosításáról Az elsőt a Pest megyei Bíróságon rendezik Társadalmi vitára bocsátja a polgári törvénykönyv módosításáról szóló javaslat főbb kérdéseit júniusban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és az Igazságügyi Minisztérium. Törvényeink között kiemelkedő helyet foglal el az 1959. évi IV. törvény, köznyelven: a polgári törvénykönyv. A paragrafussor az állami, a gazdasági és a társadalmi szerveknek, valamint az állampolgároknak elsősorban vagyoni viszonyait szabályozza: a tulajdonjogi viszonyokat, a szerződéses kapcsolatokat, továbbá az öröklési jogot, s rendezi a személyhez fűződő egyes nem vagyoni jogokat is. A polgári törvénykönyv megalkotása óta eltelt több mint másfél évtized alatt egész népgazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- viszonyok, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok jelentősége a termelés és az áruforgalom megszervezésében. E változások szükségessé tették a törvény átfogó reformját. A polgári törvénykönyv módosításának célja a vagyoni viszonyokra vonatkozó más, alacsonyabb szintű jogszabályok alapvető rendelkezéseinek (például szállítási szerződések, vállalatok vállalkozási szerződései) beépítése a polgári törvény- könyvbe: a jelenlegi szétszórt, bonyolult szabályozás áttekinthetőségének biztosítása. A társadalmi fejlődés jelenlegi követelményeinek megfelelő szabályozás azoknak a céloknak az érvényesítése, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. A Hazafias Népfront a Magyar Jogász Szövetséggel közösen szervezett vitákon továbbra is a törvényalkotás demokratizmusának szélesítését, az állampolgárok közéleti részvételét kívánja szolgálni.- A társadalmi viták időpontja és helye: június 6-án 9 órakor a Pest megyei Bíróságon, ugyanezen a napon 10 órakor Egerben, 14 órakor Szolnokon és Szekszárdon, június 7-én 15 órakor Zalaegerszegen, Pécsett és a budapesti népfrontbizottságoknál, június 8-án 14.30 órakor Szegeden, június 10-én 14 órakor Debrecenben és Szombathelyen. Tűzoltók Pest megyében Emberek, miüiárdok megmentő! „A tűz az ember barátja.” Tavaly 855 esetben kellett kivonulniuk a Pest megyei állami tűzoltóknak. Ellenségünk: az emberi gondatlanság, a nemtörődömség. Az elmúlt évben 13,5 millió forint volt a tűzkár, 15 ember meghalt, 49 megsérült, 10 ember életét megmentették. Nehéz évük volt a tűzoltóknak: a szárazság miatt a károknak megközelítően felét az erdő- és az avartüzek tették ki. Így pontos. Nem írhatjuk, hogy okozták, mert a szárazság csak a legritkább esetben okoz tüzet; az eldobott csikk, a szabálytalanul rakott tábortűz, a kiskertekben a gazégetés annál inkább. Idén az első negyedévben sokat javult a helyzet: „mindössze” 115 tűz volt ás a kár alig haladja meg az egymillió forintot. Azonos érdekek Ez nem csupán a körülmények szerencsésebb alakulásának köszönhető, hanem a tűzoltók jobb munkájának is. Mégsem könnyű leírni a hivatalos megnevezéseket: Tűzvédelmi egység parancsnoksága: tűzvédelmi szervezetek. Hiszen a tűzoltók nem a tüzet védik, hanem mindannyiunk tulajdonát, a társadalom vagyonát és az emberek életét. — A védelem fogalom a megelőzést rejti magában — mondta Újvári András ezredes, megyei tűzoltóparancsnok. — Ezt segíti a hatósági jogkör is. Minden elenőrzé- sünknél igyekszünk rugalmasan kialakítani véleményünket, de nem tehetünk olyan engedményeket, amelyekkel emberek életét és a népgazdaság értékeit veszélyeztetnénk. Ezért lelkiismeretesen ellenőriznünk kell a tűz elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok megtartását minden termelőüzemben és intézményben. Víz és habágyúk S annak a hasznát is csak a megmentett értékekben lehetne meghatározni, hogy a tűzoltóság műszaki felkészültsége az elmúlt években jelentősen növekedett. Az új járművek berendezései közül kiemelkedik a percenként hatezer liter habot sugárzó gép, a négyezernyolcszáz és a háromezerötszáz liter teljesítményű víz- és habágyúk, a háromezer kilogramm percenkénti teljesítményű poroltó. A hagyományos fecskendőket is folyamatosan kicserélik korszerűbbekre. S az egyre szaporodó középmagas épületek új tolólétrák beszerzését tették szükségessé. — Csak jól képzett emberek képesek megfelelően alkalmazni a magas színvonalú technikát — egészítette ki a fentieket Nagy Zsolt őrnagy, a megyei tűzoltóság parancsnokhelyettese. — Ezért nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szakmai továbbképzésnek. Valamennyi hivatásos és önkéntes tűzoltót kiképeztünk a korszerű berendezések használatára. Ezzel párhuzamosan fiatalítottuk a tűzoltóállományt, és rendszeres gyakorlatokkal sikerült tovább javítani a fizikai állóképességet is. Mind a tűzoltásban, mind a tűz megelőzésében szinte felmérhetetlenül nagy segítséget kapunk megyénk ötezer önkéntes tűzoltójától. r •• Ötezren önként Valóban, a községekben látható leginkább, hogy az önkéntes tűzoltók mennyire együtt _ élnek lakóterületük közösségével. Részt vesznek a politikai ünnepek megrendezésében, a községek fejlesztését szolgáló társadalmi munkákban. De természetesen, nemcsak az önkéntes tűzoltók, a hivatásosok is. Százezrekre tehető annak a munkának az értéke, amelyet a tűzoltók a saját laktanyájuk fejlesztése érdekében végeznek. Kiemelkedő eredményeket értek el a váci, a ceglédi, a gödöllői, a szigethalmi és a dabasi tűzoltók. Mindezek mellett a városok, községek beruházásainak megvalósításához is jelentős társadalmi segítséget adnak az állami tűzoltók. Íme néhány példa, lekerekített adatokkal: a százhalombattai iskola bővítésén 700 órát, a ve- csésl iskolán 300-at,' a kistar- csai megyei kórház építéséti ezerhétszáz órát dolgoztak. S számokban nehéz meghatározni — talán nem is ez a fontos —, azt a segítséget, amelyet az óvodák, a játszóterek, az iskolák karbantartásához adnak rendszeresen. — Tűzoltóink túlnyomó többsége Pest megyében lakik — mondja érthető büszkeséghetett a párt tömegkapcsolaitaával t* indokolni, hiszen a közvélemény régebben még ilyen színvonalú volt. Most gyökeresen más a helyzet: a közvélemény ma már nem helyesli, hanem általában elítéld azt a magatartást, amikor párttag egyházi szertartáson vesz részt, viszont elvárja, hogy ott legyen az egyházi temetésen. A párt reálisan számol ezzel a körülménnyel is, noha, a kérdés megítélésében nem a közvélemény a döntő, hanem a párt elvi politikája, a pártfegyelem erősítése, a párttagsággal járó követelmények fokozása. A KISZ-tagokkal szembeni követelmények némiképpen eltérők. A KISZ a párt kommunista ifjúsági szövetsége, és egyben az egész magyar ifjúság egységes szocialista szervezete. Ebből az elvből kiindulva a KISZ szempontjából a vallásosságot alapelveiben a párttagsággal szemben támasztott követelményekhez hasonlóan ítéljük ugyan meg, de messzemenőleg figyelembe véve a KISZ eltérő sajátosságait, konkrét körülményeit is. A lényeg abban foglalható össze, hogy a KISZ szervezeti szabályzata nem tekinti eleve kizáró oknak a vallásosságot, vagyis a KISZ reálisan számol azzal, hogy tagjai közé vallásos világnézetű fiatalok is bekerülhetnek, viszont a KISZ-ben, mimt kommunista ifjúsági szervezetben, a vallás nem magánügy. Tehát a KISZ szempontjából két dolgot kell egymástól világosan megkülönböztetni. Az egyik annak megítélése, hogy ki lehet a KISZ tagja, a másik pedig az, hogy a KISZ-tagok esetében közömbös-e a világnézeti meggyőződés, magánügy-e a vallásosság. Arra, hogy ki lehet a KISZ tagja, egyértelmű választ ad a szervezeti szabályzat, amely helyesen nem írja elő követelményként a tudatos ateista meggyőződést, lehetővé téve azoknak a fiataloknak a felvételét is, akiik valamilyen módon vallásosak. Az adott körülmények figyelembevételével, a különböző helyek sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni ezt az elvet is. Más és más lehet a helyzet, eltérhetnek a világnézeti követelmények, mondjuk, a nehezebb körülmények között dolgozó községi KISZ- szervezetek, tanyaközpontok . stb,, illetve a nagyüzemi fiatalok, vagy egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Az utóbbiaknál magasabbra lehet állítani a mércét, fejlettebb világnézeti szintet lehet megkövetelni, de egyetlen területen sem lenne helyes eleve ateista meggyőződéshez, kiforrott materialista világnézethez kötni a KISZ-be való felvételit, hiba lenne kimondani, hogy akinél kimutatható valamiféle vallásosság, az nem lehet KISZ-fag. A KISZ aiz ifjúság kommunista nevelő iskolája, a KISZ-es élet a párttagságra való felkészülés egyik legfontosabb erőpróbája, a kommunistává válás kezdete. Ezért a KlSZ-korosztály- tól nem lehet eleve megkövetelni a kiforrott világnézeti meggyőződést, s a KISZ-be való felvételnél sem lenne helyes az ateista világnézet kizárólagosságát kimondani. Tudjuk, hogy a maiterialista meggyőződés, az ateista világnézet tudatos vállalásához vezető út nem mindenkinél egyforma: vannak, akiket gyermekkoruktól az új világnézet szellemében nevelnek, s minden átmenet nélkül kialakul bennük az ateista világnézeti meggyőződés, másokat viszont vallásos hatások is értik, s vagy vallásossá válnak, vagy pedig keveredik bennük a régi és az új világnézet. Megfigyelhető igen gyakran, hogy az ember új világnézete először vallási közömbösséggel párosul, a vallásos világnézettől való eltávolodás első időszakában még nem alakul ki benne a tudatos ateista meggyőződés. Ez különösen jellemző a fiatalok világnézeti fejlődésére, s nem kevés azoknak a száma, akik a fenti értelemben nem rendelkeznek teljesen kiforrott materialista világnézettel. Róluk a KISZ nem mondhat le. tömörítenie és segítenie kell őket abban, hogy világnézetük magasabb színvonalra emelkedjék. Ebből következik, hogy a vallás a párthoz hasonlóan, a KISZ-ben sem magánügy. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a KISZ egyetlen világnézete, a marxizmus—leninizmus elfogadására, materialista, ateista meggyőződésre neveli tagjait, s ezért a KISZ-taigság egy részének világnézetében meglévő vallási előítéletek ellen is fellép, ami eszmei harcot jelent. Ennek eszköze a világnézeti nevelés, a KISZ-tagság meggyőzése a marxista—leninista világnézet helyességéről, igazságáról, valamint arról, hogy a vallás, minit hamis tudat, kibékíthetetlenül ellentétes a marxizmus—leninizmus világnézetével. A KISZ-ben sem lenne helyes megengedni a vallásos nézetek terjesztését, hiba lenne teret nyitni a vallás befolyásának. a hittételek elfogadásának. A KISZ-tagsággal járó követelmény, hogy az ifjú kommunisták ne vegyenek részt egyházi szertartáson, kivéve az egyházi temetést, ne támogassák, ne segítsék az egyházak, a hitfelekezetek vallási tevékenységét, mutassanak példát a marxizmus—leninizmus Iránti elkötelezettségükkel, éljenek a szocialista erkölcs és életmód szellemében. körültekintően, nagy hozszá értéssel kell folytatni, a vallásos világnézet maradványaival rendelkező KISZ-tagok nevelését, ügyelve arra, hogy nem egyforma mélységben él bennük a vallási tudat. A vallásosság különben is jórészt érzelmi töltésű, mindenképpen hiba lenne megbélyegezni, kigúnyolmi altokat, akik még nem mindenben szakítottak a vallási előítéletekkel. A marxizmus—leninizmus tanításaitól eltérő világnézeti meggyőződést is tiszteletben tartva, nem tehetünk azonban elvi engedményeket, nem lehetünk közömbösek a vallásossággal szemben, nem mondhatunk le arról, hogy a KISZ minden tagját segítsük ae új világnézet elfogadásában, erősítsük ifjúságunkban a szocializmus ügye és eszméink iránti tudatos elkötelezettséget. DR. FÖLDI PÁL gél Újvári András —, így hát természetes számukra, hogy néhány órával hozzájárulnak szűkebb hazájuk gazdagításához. A társadalmi munkát úgy szerveztük meg, hogy az embereket nem kellett agitálni. „Békében nem válnak hőssé a katonák” — tartja a mondás. Ezt a nem teljesen igaz gondolatot úgy is átfordíthatnánk: tűzben méretnek meg a tűzoltók. Csakhogy a mondás így sem teljesen igaz, amint az eddigiek is mutatják. Hiszen a Pest megyei hivatásos és önkéntes tűzoltók nemcsak a lángok mellett állnak helyt. A kevésbé látványos, mindennapi építő munkából is önfel- áldozóan veszik ki részüket. Kriszt György Előadás a politikai akadémián Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában, Wirth Ádám. az MSZMP KB politikai főiskolájánál' tanszékvezető tanára tartott előadást A szocialista tudatosság szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom időszakában címmel. Az előadáson — amelyet Fodor László, az MSZMP KF osztályvezető-helyettese nyitott meg — részt vettek a párt ver zető propagandistái, valamint ideológiai, politikai és társadalmi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelentet:, Zsebek - gyűrött cédulákkal Béremelés előtt a Váci Kolöiiárugyárban Másfél héttel ezelőtt, lapunk 20-1 számának első oldalán megjelent cikkünkben tájékoztattuk olvasóinkat a kormánynak a tervben előirányzott béremelésekről hozott határozatáról. A bérintézkedések, amelyek az iparban a második és harmadik műszakban dolgozóknak különösen nagy kedvezményeket jelentenek, hazánkban összesen 1 millió 200 ezer — ezen belül csaknem egymillió fizikai — dolgozó keresetét növelik. Ők kétszázan Vácott, a Kötöttárugyárban kissé elébe vágtak az eseményeknek. 1976 tavaszán a vállalat vezetői ügy határoztak, hogy azokban az üzemekben, amelyekben hovatovább katasztrofálissá vált a létszám- hiány, a második műszakban dolgozóknak pótlékot fizetnek. A döntésre nem valamiféle belső indíttatás adott okot, hanem az a kényszer, hogy a varródá-- ban — mert hiszen erről az üzemről van szó — egyre kevesebben vállalták az akkori alacsony órabérek mellett a délutáni munkát. Arról, hogy Vácott, a Kötöttárugyár üzemeiben milyen, forintokban is kifejezhető váltó, zásokat hoz majd a Minisztertanács múlt heti ülésén hozott határozat, Sasvári Károlyié, a gyár munkaügyi osztályának vezetője így beszél: — Dolgozóink közül — csak a fizikaiakról beszélve most — egy műszakban 405-en, kettőben pedig 1421-en dolgoznak. A három műszakos munkahelyek száma viszonylag kevés. A területeken dolgozók össz- létszáma, valamivel 220 fölött van. Három műszakban, folyamatos üzemben termel a festődé, a kikészítő és a kötöde. Két műszakban foglalkoztatjuk a konfekcióüzemek dolgozóit. Nálunk csak a varrónőket érintette a tavalyi műszakpótlék. összesen 700 lányt és asz- szonyt, akiknél a százszázalékos teljesítmény után járó órabér átlaga 10 forint volt. Ezt szorozza be nyolc órával. Náluk a második műszakért tavaly június óta már 18 százalék pótlék jár. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a varrónőknek adott műszakpótlék népszerűvé tett bárkit is a vezetők vagy a varrodaiak közül. Igaz, a pénz megajánlásának célja nem a nehéz munka elismerése volt, hanem az, hogy a gyár igyekezzen megtartani a termelésben kulcsszerepet játszó varrónőket. Ám másutt, más üzemekben, ahol a munka legalább akkora figyelmet követelt az emberektől nem adtak műszakpótlékot. Egyszerűen azért, nem, mert nem adhattak. A béralap ugyanis nem gyújtható tetszés szerint, s a gyár rendelkezésére álló pénzösz- szeget a legésszerűbben akarta felhasználni. Július elsejétől — mért hiszen ekkor lép életbe a kormány határozata — a váci üzemben is megváltozik a helyzet. A második műszakban dolgozók húsz-, a harmadik műszakosok pedig negyven-1 százalékos pótlékot kapna' majd. A folytonos munkarendben foglalkoztatottak pe dig további 10 százalék pót lékban részesülnek. „...hallottátok ?” Megszokott délelőtt ez a mai szabászaton. A hosszú asztalokon akár a rétestésztát úgy te rítik, gombolyítják a végekre hosszú csíkokban lesikló anyagot. Racskovszki Zsigmondné 1968-ban érkezett a gyárba. Órabére 12 forint 50. Darabból rés. Ha jól dolgozik és sokat túlórázik a 12,50 akár húsz forintra is fölmehet. Egyébként kétműszakos. — Mekkora többletre számít? — Havi 180 forintra. Ezzel együtt körülbelül 3 ezer 800, négyezer forint körül keresek majd havonta. Séikora Sándorné, is szabász. Régén felterítő volt, aztán hogy kevesebb, lett a szabász átminősít,ették. Most három hónapig a régi kereset átlagát kapja. Még három hete van hátra, s attól kezdve any- nyit keres majd, amennyit termel az új beosztásban. — Gyorsan terjedt a hír az üzemben? — Másnap reggel mindenki úgy jött be, hogy azt kérdezte: „hallottátok?” Volt aki úgy tudta; hogy a délelőtti műszak után is pótlékot adnak. Mások azt hallották, hogy egybe adják ki a húsz, plusz negyven százalékot Aztán gyorsan tisztáztuk az egészet. Számolgatva, bizakodva Nemcsak a szabászat dolgozói voltak bizonytalanok, ha. nem a varrodaiak is. Az ő esetükben ugyanis az 1976. júliusában megajánlott műszakpótlék 18% volt. Ez kisebbfajta riadalmat keltett az üzemben, mert sokan tudni vélték, hogy mivel ők már megkapták, idén júliusban egy árva fillér sem jár nekik. Aztán a szak- szervezeti bizottság munkatársai nekik is megmagyarázták, hogy semmi ilyentől nem kell tartaniuk. Nemcsak hogy a többiekével együtt nő majd a keresetük, de a kormányhatározat egyben az egy évvel ezelőtti vitákat is tisztázza majd: Mert az üzemben nemcsak varrónők dolgoznak ám. Vannak ott agyusztálók, szálazók, a vasalók, sőt a meósok is, akik számíthatnak a pluszpénzre. Sok még a találgatás, a vitás kérdés. Annyi azonban biztos, hogy az üzemekben sokan gyűrött kis cédulákkal a zsebükben járkálnak. Azokról a papírosokról van szó, amelyeken még akkor melegében, csütörtökön este a tévéképernyő előtt vagy másnap műszakkezdéskor kiszámították, s kusza számokkal felírták; vajon mit jelent majd a hónap végén az a bizonyos húsz vagy negyven százalék. A papírosok várhatóan júliusig lesznek forgalomban, ekkor kapják meg ugyanis, az első. eddiginél magasabb fizetést az emberek. < Az országban összesen ' 1 millió 200 ezren, Pest megyében is sok ezren. B. P.
