Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
1977. MÁJUS 8., VASARNAP Vöröskereszt-világnap Sikeres kongresszusi Pest megyében Ma, május 8-án 114 éve annak, hogy Henri Dunant megalapította a Vöröskeresztet. A humanitárius szervezet szellemét tükrözi az idiei világnap jelszava, Vöröskereszt: Együtt a békéért. Ezt a mondatot olvashattuk azoknak az ifjú vöröskeresztes pajtásoknak a sapkáján is, akik a Magyar Vörös- kereszt ez év októberében megrendezendő kongresszusa tiszteletére tartott Pest megyei elsősegélynyújtó versenyen mérték össze szakismereteiket, s gyakorlati készségeiket tegnap Cegléden, a Földvári Károly Általános Iskola épületében. Elméletben és gyakorlatban is Az ötpróbás vetélkedőn nem volt könnyű helytállniuk az elsősegélyt nyújtó úttörőknek. Talán olvasóink sem ismerik mindannyian a kérdőívre adott válaszokat: ki alapozta meg hazánkban a tbc elleni küzdelmet, mikor alakult meg Magyarországon az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom, s hogy miről szól az 1864 augusztusában született genfi egyezmény. És a gyakorlat? Háztartási balesetek sérültjeit kellett ellátniuk. Az ütőeres vérzés elállítása nyomókötéssel csakúgy pontosságot kíván, mint a közlekedési baleset sérültjeinek, a vegyszermérgezettnek, az áramütéstől eszméletét vesztett fiatalnak, s a tornatermi baleset sebesültjéinek ápolása. A pajtások alaposan felkészültek: Pest megye minden általános iskolájában megtart tották ebben a tanévben is az ifjú egészségőr ■ tanfolyamokat, s az iskolai elődöntők után öt-öt fős csapatok mérhették össze ügyességüket a járási-városi küzdelemben. A mostani megyei versenyen már a tizenhárom legjobb csoport vett részt. Helytálltak. A jutalmuk sem maradt el: a győztesek — akik a Vöröskereszt-világnap jelszavát választották fedőnevéül —, a ráckevei Árpád fejedelem úttörőcsapat tagjai. A Szép kupa, az aranyérem és az elsősegélynyújtó láda mellett kéthetes zánkai táborozást nyertek, akárcsak a második helyezett, a Solferino jeligével versenyző váci Damjanich János úttörőcsapat pajtásai. A társadalmi munkán felül De nemcsak az ifjak vizsgáztak jól, hanem a felnőttek is. A megye több mint 55 ezer vöröskeresztes aktivistája az elmúlt évben 11 ezer 'liternyi vérrel segített a rászorulókon. Több mint kétezer egészség- ügyi előadást hallgattak meg több mint 95 ezren. Eredményeiket bizonyítják azok a beszámolók is, melyek a napokban minden Vöröskereszt csúcsvezetőségi és küldöttválasztó gyűlésen szólnak a magyarországi szervezet IV. kongresszusa óta eltelt négyéves időszak munkájáról. Megyeszerte lezajlottak már az atapszervi választások, s 715 helyi és 52 középfokú iskolai szervezetben foglalhatta el helyét az új vezetőség; s küldötteket is választottak. A gyűléseken határozati javaslatok, felajánlások születtek, amelyeknek mindegyike tanúsítja: fejlődik, erősödik megyénkben a Vöröskereszt, növekszik a taglétszám. A javaslatok többsége az egészségvédelmi, környezetvédelmi feladatokkal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel foglalkozott. Kiemelkedő felajánlást tettek a gödöllői vöröskeresztes szervezetek, melyek ezerórányi társadalmi munkát vállaltak a város parkosításában és a gyermekjátszóterek ^építésében. Sok helyütt új kismamaklubokat szerveznek, gazdagítják a gondozói tevékenységet. r A Mérleg az Óbudából A világnap előtt tartotta csúcsvezetőség- és küldöttvá- lasztó értekezletét az Öbuda Term előszöveíkezet négy vö- rösikeresztes aliapszervezeté- nek harminc képviselője. Mi- kecz Szabolcsúé csúcsititkár beszámolójából kitűnt: a szövetkezet 336 aktivistája lelkesen dolgozott az elmúlt négy évben. A Vöröskereszt taglétszáma itt 1973 óta 180-ról 336-ra emelkedett, s a térítésmentesen adott vér mennyisége 133 százalékkal nőtt ugyanezen időszak alatt. Harminchatan vettek részt az elsősegélynyújtó képzésen, s négyen önkéntes ápolónői tanfolyamot végeztek. Dicséretes a gondoskodás, amellyel a szövetkezet nyugdíjasai iránt viseltetnek: rendszeresen látogatják őket, segítenek a tüzelő felhordásában és az ügyes-bajos apróságok intézésében. Tagjaik 2440 órányi társadalmi munkát végeztek a parképítésben, s ez ad sajátos színezetet a szövetkezet Vöröskereszt-szervezete munkájának. Méltán nyerték el tehát 1974-ben a Minta Vöröskereszt-szervezet címet, melyet azóta őriznek. Az Öbuda Termelőszövetkezetéhez hasonlóan zajlanak a hónap végéig megyészerte a csiúcsvezetőség- és küldött- vál'asztó értekezletek, majd a járási-városi választásokon dől el, kik képviselik a megye 44 700 felnőtt és 19 ezer ifjú vöröskeresztesét a szeptemberi megyei vezetőség- és küldöttválasztó gyűlésen. Vasvári G. Pál Hajóépítő Pattognak a szikrák, de véd a kesztyű. Jurás András autó- génvágója nyomán alakul a hajó bordája a MAHART du- naharaszti üzemében. Geleta Pál felvétele Hogy több legyen (12.) Megteremteni a termelő, a felvásárló és a feldolgozó érdekazonosságát A közvéleményt hosszabb ideje élénken foglalkoztató kérdés a zöldségtermelés és -ellátás helyzete. A tavalyi kedvezőtlen időjárás különösen előtérbe helyezte a problémát. A kormányzat gyors és hatékony intézkedéseket tett a keletkezett feszültségek feloldására. Terven felül növelték a hiányzó termékek behozatalát, ami az év második felében már kedvezőbbé tette a lakosság ellátását. Ugyanakkor számos, a termelés fokozását, a felvásárlás, a forgalmazás, az ágazat jövedelmezőségének javítását szolgáló rendelkezés született. Szerződéses keretek között A kormányszintű intézkedések — s a területi és üzemi pártszervezetek hatékony gazdaságpolitikai munkája — a megye zöldségtermesztésében már tavaly éreztették hatásukat. A több éve tartó csökkenési tendencia megváltozott: a zöldségtermőterület 2,7 százalékkal nőtt a megyében, elérte a 16 800 hektárt. Ezentúl a gazdaságok többsége a pártszervezetek ösztönzésével kereste az újabb lehetőségeket, 2280 hektáron termeltek másodvetésű zöldségféléket. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságok, a Pest megyei MÉK és az ÁFÉSZ-ek sokat tettek a kisegítő gazdaságok zöldségtermelésének segítésére. Minden községben kialakult az a szervezet, amely megfelelő segítséget nyújt a kistermeléshez, biztosítva, hogy az itt megtermelt árut — elsősorban szerződéses keretek között — felvásárolják, növekedjék a központi árualap. Ma Milliárdok a közlekedés javítására A beruházások Pest megyei vonatkozásait vizsgálta az SZMT elnöksége Pest megye egész lakosságát közvetlenül is érintő kérdésekről' tárgyalt, legutóbbi — pénteken megtartott — ülésén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén nem kisebb horderejű kérdés szerepelt, mint a megye közlekedésének helyzete, különös tekintettel az V. ötéves tervidőszak során várható beruházásokra és fejlesztésekre. A téma fontosságával kapcsolatosan mindössze annyit illik megjegyeznünk, hogy Pest megye munkaképes korú lakosainak több mint hatvan százaléka reggelente valamilyen közlekedési eszköz segítségével jut el lakóhelyétől munkahelyére. Eltűnnek a felfagyások Pest megye közlekedési helyzete azonban nemcsak emiatt különbözik a más megyékétől. A főváros közelsége és az agglomeráció sajátos feladatok elé állítja nap mint nap a közlekedési szakembereket, nem is beszélve a legutóbbi télről, amely jelentős károkat okozott úthálózatunkban. Az eddigi felmérések szerint a fagykárok értéke közel jár a 260 millió forinthoz, s tovább súlyosbítja a gondokat, hogy a megyei tanácsnak mindösz- sze 140 millió forint áll rendelkezésére a rekonstrukcióhoz. Ez indokolja azt, hogy miért éppen a tömegközlekedés szempontjából legfontosabb utak felújításához kezdtek hozzá halasztást nem tűrő gyorsasággal. A megyei utak egy része a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága kezelésében van, a tanácsi felügyelet alá tartozó úthálózat hossza pedig négyezer kilométer körül van. Amíg azonban az országos arány szerint a hazai tanácsi utak 33 százaléka szilárd útburkolatú, addig a megyében ez az arány az országos átlagnak csak fele. Az idén Pest megyében 70 kilométer hosszban szélesítenek, korszerűsítenek utakat, a KPM úthálózatából, a tanácsok, viszont az V. ötéves terv időszakában 72 kilométer hosz- szúságú belterületi úthálózat kiépítését tervezik, 130 millió forint értékben. A Korszerűsít a MÁV és a Volán A megyei személyszállítási forgalomból, friss adatok szerint, 52 százalékban részesedik a vasút. Sajnos, a korszerűsítések és a beruházások ellenére sem csökken a zsúfoltság a Budapest—Nagykáta Budapest—Cegléd és Budapest —Dajosmizse vasútvonalakon, ahol naponta — a felmérések szerint — három-négyezer embernek kell állva utaznia. A megye vasútvonalain a kocsik kihasználtsága 88 százalék körüli, míg az említett három vasútvonalon olykor a 114 százalékot is eléri. A MÁV Budapesti Igazgatósága pályakorszerűsítésekre, mintegy há- rommilliárd, automata biztosítóberendezésekre 700 millió, a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosítására pedig 390 millió forintot használ fel a tervidőszak során. E fejlesztések, az ingaforgalomra azonban nem lesznek különösebb hatással. A megyei személyszállításból 1975-ben 28 százalékban részesedett a Volán 20-as számú Vállalat, amely különösen az előző ötéves terv során költött hatalmas összegeket fejlesztésre, beruházásokra. 1970 és 75 között 550 új autóbuszt vásároltak. Ennek egy részét selejtpótlás céljából, s csupán 148 szolgálta az állomány gyarapodását. Az új járművek természetesen nagyban segítették a várakozási idő lerövidítését, s növelték az utazás kényelmét. A vállalat V. ötéves terve szerint az au- j tóbuszállomány 10,7 százalékkal nő majd. Ez az adat évi 8—10 autóbusz üzembe állítását jelenti. A vállalat úgy próbálja orvosolni az utasok panaszait, hogy korszerű autóbuszait a menetrendszerű elővárosi és távolsági, valamint idegenforgalmi járatain egyaránt közlekedteti majd. A korszerű buszok a — Skodák, és az Ikarus 20'0-asok — üzembe állításától azt várják, hogy a helykihasználtság a jelenlegi 42 százalékról 38-ra csökken majd. A vállalat egyébként 1980-ig befejezi ceglédi, érdi, monori forgalmiműszaki telepeinek építését és a BKV fejlesztési programjához kapcsolódva átad a forgalomnak Szentendrén egy új autóbusz-pályaudvart. Ugyanakkor megkezdik Cegléden és Gödöllőn egy-egy hasonló pályaudvar építését. Az új szerelvények segítettek A Budapesti Közlekedési Vállalat Pest megye területén négy HÉV-vonal és tíz autóbuszvonal révén elsősorban a közvetlenül a fővárosba irányuló ingaforgalom lebonyolításában vesz részt. A HÉV- ek részesedési aránya a személyforgalomból mintegy tíz százalék, az autóbuszoké tíz és fél százalék. Az elmúlt ötéves terv során megvalósult HÉV-beruházások főként a főváros közlekedését korszerűsítették. Lényeges javulást csak az új szerelvények vásárlása jelentett a Pest megyeiek számára. Sőt, a BKV — hivatkozva a fővárosban jelentkező gondjaira — a megyét érintő járatain az V. ötéves terv során is csak szin- tentartó beruházásokat tervez. Ugyanez mondható el — a Szakszervezetek megyei Tanácsa elnökségének megállapítása szerint — az állami közúthálózatról és a vasúthálózatról is. B. P. már 166 felvásárlótelep, 440 felvásárlásra kijelölt üzlet, 170 zöldségtermelő szakcsoport működik. Több, mint 800 ezer négyzetméterre nőtt a fólia alatti termesztés. Önmagában kevés a több Az erőfeszítések és az eredmények jó alapot teremtettek ahhoz, hogy a termelés növelését, a gazdaságosságot javító intézkedések valóban hatékonyak legyenek. Az e cikksorozat keretében eddig bemutatott vállalati, üzemi törekvések jelzik, hogy minden területen kialakult és hat az a jó politikai légkör, amelyben eredményes lehet a zöldség- termelés fellendítését előmozdító munka. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy önmagában nem elegendő több zöldséget termelni. Gyorsan romló áruféléről lévén szó, időben és zökkenőmentesen kell gondoskodni a termék felvásárlásáról, forgalmazásáról, illetve feldolgozásáról. Sok esetben előfordult, hogy a kiemelkedő termés a felvásárló és feldolgozó kapacitás szűkössége miatt ugyanúgy gondot okozott, mint az áruhiány. A helyzetet bonyolította, hogy a termelő és felvásárló érdekei nem minden esetben találkoztak. Az említett intézkedések kedvezőbb helyzetet teremtettek, s ez a termelés növelésében az ez évi szerződéskötésekben már lemérhető. Látnunk kell azonban, hogy folyamatos munkát kíván az érdek- azonosság megteremtése, hisz több tényező tartós összehangolása a feladat. Kis veszteséggel — gyorsan A termelési színvonal folyamatos emelkedésének feltétele: a mindenkori technikai lehetőségek hasznosítása. Ennek szükségességét bizonyítja, hogy a zöldségfelvásárlási árak emelését megelőzően is több gazdaság akadt, amely magas szinten szervezte meg a zöldség termelését és így nyereséget könyvelhetett el. A termelési színvonal állandó és fokozatos javítása nélkül az ösztönző intézkedések hatása évről évre mérséklődne és így, egy idő után, ismét feszültség keletkezne. Tovább kell javítani a termelők és a felvásárló, feldolgozó vállalatok közötti összhangot. A feladat az, hogy a megtermelt áru a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön fogyasztásra vagy feldolgozásra. Az általánossá vált szerződéses kapcsolatok nagyfokú szervezettséget és rugalmas, pontos ütemezést igényelnek, mind a felvásárló, mind a termelő vállalattól. Különösen sok a tennivaló a válogató, előfeldolgozó és tároló kapacitások bővítésében. Mindez nem valósulhat meg a forgalmazásban érdekelt szervezetek hatékony anyagi közreműködése nélkül. Hat bázis a megyében A zöldségtermelésben továbbra is lesznek olyan termények, melyeknek előállítása belátható időn belül nem gépesíthető, termesztésük kézimunka-igényű. Ezeknek a termékeknek az előállításáról sem mondhatunk le. A fólia alatt termesztett zöldségfélék mellett ilyen az uborka’ a zöldpaprika és részben a friss fogyasztású paradicsom. Az üzemeknek szervezetten, több lehetőség kihasználásával kell megteremteni a feltételeit, hogy a csúcsidőben, a szedés idején elegendő legyen a munkaerő. Ez azonban nemcsak a termelő ügye! Keresni kell az együttműködést elsősorban az üzemen belüli munkaerő időszakos átcsoportosítására, tanulók szervezett fogadására, a térségben működő ipari üzemekkel való együttműködés lehetőségeire. Az ágazat gyors ütemű, egyenletes fejlődése megkívánja, hogy gyorsuljon a műszaki előrehaladás, javuljon a gépesítettség és a gépellátás, gondoskodjanak arról, hogy a tudományos eredményeket előbb a gyakorlatban alkalmazzák. A zöldségtermelés fejlesztésével intenzíven foglalkozó gazdaságokban az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értek el a termelés fejlesztésében, a hozamok növelésében és a technológiák korszerűsítésében. Elismerésre méltó, hogy a zöldségtermelést Pest megyében öt termelési rendszer szolgálja, és további ötöt most szerveznek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium éppen az elért eredmények alapján ez ideig hat üzemet jelölt ki zöldség- termelő bázisgazdaságnak. Tucatnál is több azoknak a száma. amelyek minden tekintetben elérik ezt a színvonalat, termelésszervező tevékenységük a megye számos gazdaságában érvényesül. A termelő, felvásárló és feldolgozó szervezetek érdekazonosságon alapuló hatékony együttműködését szolgálja, hogy a megye legjelentősebb zöldségtermelő gazdaságai, a Zöldért vállalatok és a konzervipar zöldségtermelési együttműködést alakított. Ennek programjában szerepelnek mindazok a kérdések, amelyek az ágazat harmonikus fejlődéséhez szükséges egyeztetést, ezzel együtt a termelés fokozását, az ellátás javítását, exportlehetőségeink jobb kihasználását segítik. A zöldségtermelésben jelentős szerepe van a megyében működő tudományos intézmények és a termelő üzemek javuló együttműködésének és közös munkájának. A gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a Kertészeti Egyetemmel kötött megállapodások egyik alapvető célja a tudományos eredmények átplántálása a gyakorlatba. A kistermelőket is segítve A zöldségtermelésben is hosszú ideig szükség lesz a háztáji és kisegítő gazdaságokban termelt terményekre. Indokolt tehát, hogy ezek a már kialakult hálózat révén segítséget kapjanak. A kedvezőbb feltételek megteremtésében egyaránt szerepe van a mező- gazdasági nagyüzemeknek, az ÁFÉSZ-eknek, a Zöldért vállalatoknak. A termelés fokozását szolgáló eddigi munka tapasztalatai a nagyüzemi és a kistermelést nézve egyaránt kedvező. A felvásárló szervek feladata továbbra is, hogy minden fogyasztásra alkalmas árut átvegyenek. A szervezettség javítása azonban azt is igényli, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek termelésüket szerződéssel biztosítsák és, hogy az általuk integrált háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének mind nagyobb részére is szerződést kössenek a forgalmazó vállalatokkal. Égy gondoljuk, hogy az intézkedések hatásaként várható, hogy a termelő, felvásárló és feldolgozó üzemek munkájának összehangoltsága javul. Csak ezen az alapon biztosítható igen fontos terményekből, termékekből a kiegyensúlyozott ellátás megteremtése. Dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője 1