Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

1977. MÄ JUS 1., VASAK fi AP merer 4/fir f V/Ölll (W A bizalmat fizeti vissza 1562-ben pontosan megjelölték a kőolajfinomító helyét. 1965-ben már működött az évi egymillió tonna kőolaj feldolgozá­sára alkalmas atmoszférikus és vákuumdesztillációs üzem. 1976-os adat: évente 7,5 millió tonna feldolgozott kőolaj hagyja el Százhalombattát. Szüntelenül fejlődd gyáróriás. A gépmonstrumok között emberi sor­iok formálódnak. Itt csak egyetlen dolog számít: a munka. Jótékony balszerencse melési és termékfenntartás: osztály ifjú dolgozói. Még az üzembe helyezés előtt átnézték a tolózárakat. De jó példakénl említhetnénk a maleinsav-an- hidrid üzemet, ahol meg kel­lett teremteni a háromműsza­kos, folyamatos termelés fel­tételeit, a létszámgondok vi­szont megnehezítették mind­ezt. A KISZ - bizottság felhívá­sa azonban eredményes volt: a vállalat különböző területeiről sikerült harminc ifjúmunkást ideirányítani. Tavaly ősszel pe­dig kezdődhetett a próbaüzem, Gátai Tamás nagy lelkese­déssel elevenítette fel az 1974- es ifjúsági parlament egyik hozzászólását: — Ez az esemény azért volt említésre méltó, mert akkori­ban először rendeztünk ifjúsá­gi parlamentet. Az egyik fel­szólaló javasolta, hogy a vál­lalati munkásszállón valame­lyik emeleten fiatal, gyermek­telen házasoknak rendezzenek be lakásokat. A hozzászólás si­kert hozptt: KISZ-bizottságünk javaslata alapján azóta is húsz, fürdőszobás lakrészben ifjú házasok élnek a munkásszál­lón. Addig lehetnek itt, amíg nem jutnak lakáshoz. Célba ért törekvések S hogyan alakult Gátai Ta­más további sorsa? Már nem KISZ-titkár: 1976-ban átadta a stafétabotot fiatalabb társá­nak. Jelenleg pedig a kőolaj- és propán-bután tárolóüzem vezetője: hatvan ember mun­kájáért és egymilliárd forint értékű berendezés zökkenő- mentes működéséért felelős. S mindemellett a Műszaki Egye­tem vegyipari-gépészmérnöki karának ötödéves hallgatója: jövőre kézhez kapja diplomá­ját. — Ügy éreztem, vegyészei­ből tudok annyit, hogy a mun­kámat felelősséggel elvégez­hessem. Sokkal inkább érez­tem a gépészmérnöki ismere­tek hiányát: a korszerű és mo­dern berendezésekhez is érteni kell!. S talán így egy kissé kár­pótolva érzem magam a veszp­rémi évekért is ...- Búcsúzóul, fényképeket mu- tatV két kisgyereké, az egyéves Dóra, és a hároméves Zsuzsa mosolyog önfeledten. Gátai Tamás 1971-ben kötött házas­ságot, feleségét is helyben, az anyaggazdálkodási osztályon ismerte meg. — A lakótelepen 1972-ben másfél szobás lakást kaptunk. Ügy hiszem, én már végleg le­telepedtem ebben a városban. Soha nem felejtem el, hogy bíztak bennem akkor is, ami­kor teljesen kilátástalannak tűnt az életem ... Falus Gábor 25 é ves az OMÜV CIPÉSZEK ALAPÍTOTTÁK, MŰSZERT KÉSZÍTENEK Fennállása 25. évfordulóját ünnepelte tegnap a törökbálin­ti művelődési központban az Orvosi Műszer és Vasipari Szö­vetkezet. A Pest megyei KI- SZÖV« vezetősége által alapí­tott öt vándorzászló egyikét el­sőként a törökbálintiaknak adományozták. A vándorzász­lót Bán Antal, a Pest megyei KISZÖV vezetőségének tagja adta át Trombitás Jánosnak, a szövetkezet elnökének. Ünnepi beszédében a szövet­kezet elnöke elmondta, hogy 1952-ben a főképp cipészek és fodrászok alapította szövetke­zet jelenleg viszonylag tiszta profilú, csupán műszereket: szintjelző és kapcsoló készülé­keket, továbbá a hazai bútor­gyárak számára rugóbetéteket gyárt. A szövetkezet 120 dolgozójá­nak többsége törzsgárdatag, azaz több mint öt éve van Tö­rökbálinton. Közülük öten: Trombitás János, Csörögi Ist­vánná, Spengler Józsefné, Ta­más Sándorné és Szőke Lajos- né 20 éve a szövetkezet tagjaij ezért aranygyűrűt kaptak. szállóján tért nyugovóra. Ko­ra reggel pedig új környezeté­vel ismerkedett. Mindez 1969- ben történt. Gátai Tamás pedig meghá­lálta a bizalmat: helytállt, nem beszélt feleslegesen, nem ma­gyarázkodott. Amit rábíztak, elvégezte. Egyáltalán nem volt megle­pő, amikor 1970-ben az induló aromás-extraháló üzembe ke­rült blokk-kezelőnek. Erről a beosztásról tudni kell: a mű­szakvezető mérnökök utáni legfontosabb poszt, magas fo­kú szakértelmet kívánnak a teljesen automatizált berende­zések. S ezt követően már gyorsan peregtek az esemé­nyek: az aromás-extrahálóban megalakult a KlSZ-alapszer- vezet, amelynek titkára Gátai Tamás lett. 1972 áprilisában újabb je­lentős feldatot kapott. A ké­szen álló atmoszférikus vá­kuumdesztillációs üzembe he­lyezték több társával , együtt azért, hogy a szovjet szakér­tőktől tanultakat a későbbiek során hasznosítani tudják. Ugyanebben az évben novem­ber 7-én megkezdődött a pró­baüzem, s ugyanekkor válasz­tották meg Gátai Tamást a vállalati KISZ-bizottság titká­rává. Felejthetetlen évek Négy izgalmas és élménydús esztendő következett. — Olyan korszaka volt ez életemnek — mondja —, ame­lyet soha nem felejtek el. Az üzem szinte a szemünk láttára gyarapodott, s úgy érzem, KISZ-védnökségünk is teljes sikert aratott. Nemcsak a mi fiataljaink, hanem a kivitelező vállalatok KISZ-esei is együtt dolgoztak azért, hogy a beru­házás második üteme minél előbb megvalósuljon. S jó volt látni, ahogyan valamennyien át érezték: az ország energia- igénye'úgy kívánja, bogy-arie«- hető leggyorsabban kezdjék meg működésüket az új üzem­részek. Ennek érdekében vállalták azt, hogy igyekeznek előbbre­hozni az átadási határidőket, s a gyorsított ütem közepette is helytállnak. Ha szűk volt va­lamelyik kivitelező vállalat kapacitása, a DKV KISZ-eseire mindig számíthattak. A potvíz- tisztító mű átadásában renge­teget segítettek a műszerauto­matika osztály fiataljai, a gé­pészeti és üzemfenntartási osz­tály KISZ-esei, valamint a ter­Képleték és vegyértékek. Kora reggel már az asztalnál ült és kockás füzete fölé hajol­va savakkal, lúgokkal foglal­kozott. Este úgy kellett ágyba- parancsolni, soha nem érzett fáradtságot. Már gyermekko­rában, győri iskolai évei alatt vegyésznek készült, s amikor megkapta Veszprémből a fel­vételéről szóló értesítést, alig­ha volt nála boldogabb e föld­kerekségen. Teljesülhetett ré­gi vágya... A nyurga, 31 éves fiatalem­ber így vallott élete alakulásá­ról: — Harmadéves voltam, ami­kor kimaradtam a Veszprémi Vegyipari Egyetemről. Túlsá­gosan elapróztam magam, iro­dalmi színpadot, filmszakkört rendeztem, mindenben benne voltam, s közben a tanulásra nem jutott időm. Magam te­hettem mindenről, s a búcsú­záskor úgy hittem, nincs to­vább. Szertefoszlottak gyer­mekkori álmaim... Kitartása arra ösztönözte, hogy eredeti terveiről még így se mondjon le. A kollégiumból elindult munkát keresni. Szol­nokra utazott a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalathoz. Balszerencséjére — vagy éppen szerencséjére? — a személyzetis és a főosz­tályvezető éppen külföldön jártak, s egy adminisztrátor azt tanácsolta neki, hogy adja be az önéletrajzát, majd két hét múlva értesítik levélben, szük­ség van-e rá, avagy sem. Le- törten távozott. A fővárosba érve eszébe jutott, hogy az egyik barátja nemrégiben me­sélt a közeli százhalömbattai olajfinomítóról... — Még diákkoromban meg­szoktam, hogy mindig hordok magamnál menetrendet. Meg­néztem, mikor megy a legkö­zelebbi vonat.. .Baktára,,és„lfe utaztam. Magam sem» tudóm miért, de már a szerelvény ab­lakából, a napsütésben fénye­sen csillogó, óriási tornyokat megpillantva úgy éreztem: itt gyökerét ereszthetek ... Gyorsan pergő események Nem csalódott. A személyze­ti osztályon közölték: a propá- nos-bitumenmentesítő üzem­be kerül — csőkemencefűtő- nek. Aznap este már a Dunai Kőolajipari Vállalat munkás­A Kapitányréten Döntenek, darabolnak — Ebben új módszert vet­tünk át a lengyelektől — ka­pom a tájékoztatást. — Kép­magnóra rögzítjük a fakiter­melés összes fázisát, és ezt az ember, a gép, a munka tárgya és a környezet kapcsolatában elemezzük. Az értékelés ta­pasztalatai szerint tervezzük korszerűsíteni az óvórendsza­bályokat. [ Elemózsia — papírban. Márianosztra és Kóspallag kö­zött vagyunk a Börzsönyben. A dolgozók hozzáláttak a le­döntött tölgyek gallyazásához és darabolásához. A gerincen, ahol úgyis gyérebb az erdő, most, hogy a motorfűrészek megkopasztották, nincs, ami ellenálljon a süvítő szélnek. Hanzerik Mihály tizenöt éves kora óta dolgozik az erdőn, most ötvenkét éves. Papírba göngyölt ebédjére nézek, amit akkor csomagolt vissza, mikor odaérkeztünk. — Nem unalmas mindennap hideg ételt enni? Rám néz, mint olyanra, aki­nek nincs jobb dolga, csak ilyeneket kérdezni. Közben a lóval odaáll egy farönkhöz, és felköti a láncot. — Dehogynem... El is kel­ne az a meleg étel,.. Napról napra a száraz étel nem olyan jó. Az utolsó mondatot mintha csak önmagának mondaná ... Tovább megyek egy másik munkacsapathoz: — Hány órát dolgoznak a motorfűrésszel naponta? — Hát, az attól függ — mondják évődve. — Az körülbelül mennyi? — kérdezem. — Hát, három-négy órát is fűrészelünk — jön rögtön a válasz. — Tudnak arról, hogy csak kétszer egy órát lenne szabad? Mondják, hogy tudják... Dehát teljesítménybérben dol­goznak ... És ha rossz az idő, kevesebbet tudnak termelni, valamikor azt is be kell hozni. A beszélgetést már -nem tud­juk tovább folytatni, Burik István hív, hogy szálljak be mellé a vezetőfülkébe. Indu­lunk vissza. A teherautó most lefelé küszködik rakományá­val. — Látja, milyen egy kutya munka ez? ... Én sofőr vagyok, nem a fakitermelésnél dolgo­zom ..., de segítek a kollé­gámnak, mivel nincsenek ele­gen. Amióta itt vagyok, sokah elmentek innen. Egyre keve­sebb az ember. Nehéz ezt csi­nálni télen-nyáron, hóban, szélben, vagy akár a füllesztő melegben. Megérkeztünk Kapitányrétre. Kézszorítás. Kiszállok. Burik István kihajol a vezetőfülke ablakán, és utánam szól: — Aztán jót írjon rólunk! | Érdekek. Az ERTi-ben--------------- megállapították, ho gy ellentmondás van az er­dőgazdaságok és a dolgozók pillanatnyi, illetve távlati ér­dekei között. Az erdőgazda­ságoknak a nagy teljesítmény, a munkásoknak a nagy kere­set a pillanatnyi érdekük. A túlfeszített munkát azonban az egészség károsodása nélkül nem lehet négy-öt évnél to­vább folytatni. Ha viszont tiszteletben tartják az óvórend­szabályokat, az erdei munká­soknak 25—30 éven át semmi bajuk. Valójában ez utóbbi az igazi, a közös érdek. Liszkai László — Hozzánk jött? ... No, húz­za meg ezt, ha szomjas, védő­ital van benne. Iszom. Friss forrásvíz. — Látja, nyáron ez hűt min­ket, télen pedig ez melegít Felszedelőzködnek és men­nek dolgozni. — Délelőtt döntés volt, most pedig lóval közelítünk, motor­fűrésszel darabolunk, elrom­lott a csörlőstraktorunk — kezdi a beszélgetést Hering István vágásvezető erdész. Mintha az előző „védőital” megfeküdte volna a gyomro­mat. Megkérdezem, mi van ak­kor, ha nincs forrás a közel­ben? — Akkor reggelenként min­denki otthonról hoz magával vizet. A legközelebbi község nem több, mint öt kilométer ide. I Kullancs és vibráció. Az ‘___________________ Er­dé szeti Tudományos Intézet központjában dr. Szász Tibor főosztályvezetővel beszélge­tünk. Elmondja, hogy a mun­kaegészségügyi csoport azon fáradozik, hogyan csökkent­hetné a nehéz fizikai munkát. Másik fontos feladata: eljárá­sok kidolgozása a foglalkozási ártalmak megelőzésére, vagy a már ebben szenvedők gyógyí­tására és rehabilitálására. A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések a vioráció és a zajártalom miatt lépnek fel. Ezenkívül foglalkoznak még a kullancsok által terjesztett ví­rusos agyhártyagyulladással is. Gyakoriak az erdei munká­sok között az emésztőszervi és fogmegbetegedések, ame­lyek a rendszertelen táplálko­zás következményei. A moz­gásszervi ártalmak kialakulá­sában jelentős szerepet játszik a mostoha időjárás. A kullancs okozta agyhár­tyagyulladás vírusa a vérbe kerülve magas lázat okoz. Sú­lyos esetben bénulásra is ve­zethet.' Ezért : vált szükségessé az... .ország:,f éűprképezésé: any nak megállapítására, hogy a különböző tájakon milyen arányban találhatók a vírust hordozó kullancsok. Tavaly az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság munkásai kö­zött folytatott vizsgálatok fel­mérték, hogy az itteniek 10 százaléka már átesett a fer­tőzésen. Az erdészeti dolgozók között az ÉRTI által szerve­zett első védőoltás-sorozatnak már a végére értek. Az intézet egyik tanulmá­nyában olvashatjuk: A vibrá­ciós megbetegedést a motorfű­részről a dolgozók kezére át­terjedő rezgés okozza. Káro­síthatja a felső végtagok ér­rendszerét, idegeit, a kéztő- csontokat, ezenkívül izületi­mozgásszervi elváltozásokat i3 okozhat. A vibrációs megbe­tegedések megelőzésénak leg­jobb munkaszervezési módja az, hogy a dolgozó naponta maximum kétszer egy órát dolgozik motorfűrésszel, s a két fűrészelési szakasz között három órán, át más, vibráció­mentes tevékenységet folytat. S ez így is lenne rendjén. A munkaegészségügyi cso­port harmadik lényeges tenni­valója a munkavédelem és a balesetelhárítás kutatása. Az erdőgazdaságokban a többi termelési ágazathoz viszonyít­va magasabb a balesetveszély. A megelőzésre kell a hang­súlyt helyezni. Egy ország akkor önellátó fával — átlagos népsűrűségéi feltételezve —, ha összterüle­tének 22 százaléka erdő. Ma­gyarország földjének jelenleg 17 százalékán zúgnak az erdők, az ezredfordulóig 20 százalékra emelkedik ez a szám. Hazánkban tavaly mint­egy 10 millió köbméter fát használtak fel. Ennek csak­nem felét importból kellett beszerezni. Az erdészetre általában a munkaerőhiány jellemző. Ezért meglevő fakészletünkből sem termelhetünk ki annyit, amennyit lehetne. Az erdészet­ből elsősorban a lakóhelytől távol levő munkahelyek, a meredek, nehéz terep, a hi­deg, a csapadék, a rekkenő nyári hőség miatt vándorolnak el az emberek. Féltik az egész­ségüket. Másodsorban azért mennek el, mert a fakiterme­lés a gépesítés ellenére meg­terhelő fizikai munka. Például egy 30 fokos lejtőn 10 kilo­grammos fűrésszel felfelé ha­ladó munkás percenként kö­rülbelül 13 kilokalóriát fo­gyaszt. A munkaélettani kuta­tók szerint a műszak átlag­percére megengedett energia- veszteség 4 kilokalória. | Tereppótlék. Az T|0ividf­rr ki Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaság nagy­marosi erdészetében járunk. A vágásvezető erdészt ke­resem, de nem találom sehol. A Kóspaüagtól nem messze fekvő Kapitányréten hirte­len megpillantok egy rönkö­ket szállító Tátra terepjárót. Burik István, a gépkocsi veze­tője beültet maga mellé. Be­csomagolja az ebédet. — Újságíró?... Na, szálljon be... Majd fenn befejezem az ebédet, a személygépkocsi­val soha nem érnének fel — mondja, és már beindítja a motort. Társa, Schottner János át­adja a helyét az ülésen, és hátramászik a platóra. A kék Tátra .meglódul. Hosszú, vége­láthatatlan erdei, úton hala­dunk. '‘A''teKérautö küszködik felfelé, a motor zihálva prüsz­köl. — Eddig egy forint pluszt kaptunk minden kilométerért a nehéz terep miatt. Most ezt visszavették, mivel azt mond­ták, hogy ez terepjáró, és ezzel nem jár a pótlék — meséli ne­vetve a kocsivezető, miközben látja, hogy majd kiesem a fül­kéből. Fent éppen vége van az ebédszünetnek. A munkások a tűz körül ülnek. Először für­készve nézik az idegent. tóival, olyan tárgyköröket ta­nítanak, amelyek felölelik a trópusi-szubtrópusi területek növény- és állatvilágának, főbb termesztett növényeinek, fontosabb tenyésztett állatfa­jainak speciális ismeretét, va­lamint a fejlődő országok me­zőgazdaságának fejlesztési kérdéseit, makró- és mikróö- konómiai szinten egyaránt. Az .egyetem dolgozóin kívül az egyes területek trópust járt leg­illetékesebb hazai szakértői is már az indulás percétől kezd­ve derekasan kivették részü­ket a vállalt feladatok teljesí­téséből, köztük számos világ­hírű tudóst, akadémikust és neves utazókat is találhatunk. A kitűzött célt többféle oktatá­si forma egyidejű alkalmazá­sával próbálják minél tökéle-- tesebben elérni. Külföldiek és hazaiak európai szocialista országból érkező egyetemista, vala­mint más hazai egyetemek né­hány diákjai is engedélyt kap a speciálkollégiumok hallga­tására. A hallgatóság lelkesedéséért, több éves munkájáért cserében az osztály ma még nem tudja semmiféle olyan dokumentum­mal, „papírral” ellátni kirepü­lő évfolyamait, melyek révén bármiféle külön előnyhöz jut­hatnának (néhány éves hazai gyakorlat után) akár a TESCO, akár a FAO, vagy más intéz­mények kiküldetésre váró szakembereinek listáján. Az osztály azonban számon tart­ja őket, s bíz& benne, hogy a legjobbaknak (vagy tán a legszerencsésebbeknek?) mód­juk lesz a trópusokon is bizo­nyítaniuk, hogy nem volt hiá­bavaló az évek munkája. A harmadik oktatási formá­ban a már végzetj külföldi ag­rármérnökök, szakemberek szá­mára egy-egy szakterületen speciális továbbképző tanfo­lyamokat szerveznek. Nemrég fejezte be tanulmányait Gö­döllőn egy iraki, és két egyip­Az oktatás első formája az Agrártudományi Egyetemen tanuló ázsiai, afrikai és latin­amerikai diákok számára köte­lező meleg égövi tárgyak elő­adásainak, szemináriumainak, gyakorlatainak, megosztása. Ezek a tantárgyak javarészt megegyeznek a második okta­tási formában résztvevő ma­gyar hallgatók részéről elsajá­títandó tananyaggal. Ez utób­bi forma lényegében véve spe­ciálkollégium, azzal a megkö­téssel, hogy az érdeklődők nagy száma miatt különböző felvételi szigorításokat kellett életbe léptetni. A képzés idő­tartama a fenti formáknál 5 félév, melyek tárgyaikat te­kintve követik a Mezőgazda­ságtudományi Kar tunulmá- nyi rendjét. A szakmai oktatá­son túlmenően a magyar hall­gatók kötelező intenzív nyelv- tanfolyamokon is részt vesz­nek három világnyelv (angol, spanyol, francia), valamelyiké­ből. Egy-egy évfolyam érintett külföldi hallgatónak száma 15 —20, magyar hallgatóinak szá­ma pedig 20—30 között válto­zik. Évfolyamonként egy-két megismerjek és vásárolják ... Érthető, hogy az NDK eseté­ben miért éppen a mezőgazda- sági gépgyártás és a vegyipar a fő mecénások! Nagyon is lo­gikus, nem minden üzleti megfontolástól mentes hozzá­járulás ez a vállalatok részé­ről, mivel a külkereskedelmen keresztül busásan visszafizető- dik az így befektetett pénz. Érdemes megfontolni ha­zánkban is a lipcsei tapasztala­tokat, mivel a szellemi expor­tot bizonyos mennyiségi és minőségi szint elérése után a szaktudás életre keltéséhez szükséges technikai, technoló­giák, licencek exportja követi. Pekli József Érdemes megemlíteni, hogy az anyagi problémák megoldá­sának milyen frappáns, de rendkívül ésszerű megoldási módját találták meg a világ­hírűvé vált lipcsei trópusi in­tézet munkatársai. Mint a nemrégen Gödöllőn járt Fröh­lich professzor, az intézet igazgatója elmondotta, a lip­cseiek ma már több millió márkás költségvetéssel, százta­gú szakembergárdával dolgoz­nak, s jó néhány trópusi kí­sérleti állomást is működtet­nek. Mindezek anyagi fedeze­tét pedig azok a gazdasági szervezetek, vállalatok és in. tézmények adják, amelyek a legérdekeltebbek abban, hogy termékeiket az egész világon tömi csoport, mindegyik más­más programmal. Az említett csoportok egyébként államkö­zi egyezmények keretében, a TESCO közreműködésével ér­keztek hazánkba. A képzés időtartama csoportonként, cél­programonként változó, általá­ban 3—12 hónap. A tanfolya­mok államvizsgával zárulnak, melynek során a hallgatók szá­mot adnak ismereteikről. Si­keres vizsgák után az egyetem oklevelet ad ki. A negyedik oktatási formá­ban fiatal külföldi szakembe­rek, kutatók számára kiadott témákban doktorandusok, as­piránsok, tanulmányutasok to­vábbképzése folyik. Az osztály tervei között sze­repel egy olyan oktatási forma megvalósítása, amely — első­sorban anyagi eszközök híján — ma még csak inkább elgon­dolás. A már végzett, kikülde­tésre váró hazai szakemberek szervezett melegégövi tovább­képzéséről lenne szó. A hang­súly a szervezettségen van, mivel jelenleg még csak szór­ványosan fordul elő, hogy egy- egy kiküldött felkészítéséhez szakmai segítséget adnak az osztály munkatársai — igaz viszont, hogy a mostani körül­ményeik között nem is igen futná többre. A tervek való- raváltásának reáíis alapját csak a néhány éven belül lét­rehozandó Melegégövi Me­zőgazdasági Intézet alkothatná. Az intézet megszervezésének elsősorban anyagi gondjai van­nak, mivel nem kis gazdasági terhet jelent egy ilyen speciá­lis intézmény létrehozása és fenntartása. Visszatérülő befektetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents