Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

1977. MÁJUS 31., KEDD Leonyid Brezsnyev televíziós beszéde (Folytatás az 1. oldalról) R területen láthatóan még nagy erőfeszítésekre van szük­ség. A legfontosabb az, hogy | az amerikai kormányzat egé- | szén reális álláspontra helyez­kedjen, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből in­duljon ki. Készek vagyunk részleges intézkedésekre is Ami a Szovjetuniót illeti, erről a közelmúltban már be­széltem és most még egyszer megismétlem: mi nem kímél­jük erőnket a fegyverkezési hajsza mennyiségi és minőségi korlátozásáért, sem pedig a kölcsönösen elfogadható igaz­ságos feltételek mellett végre­hajtandó leszerelésért vívott harcban. Ha nem lehet azon­nal kimozdítani helyéből az ide tartozó problémák sokasá­ga által alkotott kőtömböt, egy csapásra megoldani a háború utáni években felhalmozódott összes kérdéseket, akkor mi készek vagyunk a részleges intézkedésekre. Végtére is a részleges nagyon szerény kife­jezés ezekre az intézkedésekre, hiszen bármelyikük végrehaj­tása elodázná bizonyos mér­tékben a háború veszélyét, megkönnyítené a fegyverkezé­si hajsza terhét, amely a dol­gozó tömegekre hárul. Miről van szó? Azzal kezdem, hogy a nuk­leáris fegyverek további elter­jedése megengedhetetlen. E fegyverek birtoklásának újabb országra való ki terjedése egyi­kük biztonságát sem növelné és semmiképp sem segítheti elő a mostanáig kialakult vi­szonylagos egyensúly megőrzé­sét. Növeli viszont a nukleáris konfliktus keletkezésének ve­szélyét, mégha véletlen konf­liktusról van is szó, és akkor semmiféle nukleáris ernyő nem véd meg a halálthozó fergetegtől. Ezért, van szükség további erőfeszítésekre e prob­léma hatékony, egyetemes megoldásához. A továbbiakban indítványoz­zuk olyan megállapodás meg­kötését, amely megtiltja a tö­megpusztító fegyverek új faj­táinak és rendszereinek kifej­lesztését. Ezen mindenki csak nyerhet. A varsói szerződésbeli szö­vetségeseinkkel együtt állást foglaltunk amellett, hogy a helsinki tanácskozás résztve­vői megegyezzenek: lemonda­nak az atomfegyverek első- kénti bevetéséről egymás ellen. Az e kérdésben folytatandó tárgyalás és a probléma meg­oldása nemcsak önmagában lenne fontos. Meggyőződésem, hogy ezzel új lehetőségek nyíl­nának meg a hagyományos fegyverzet csökkentésére is Európában, különösen ott, ahol e fegyverek koncentrációja igen nagy. Együítes erőfeszítésekkel Nem sorolom fel, mi min­dent javasoltunk az utóbbi években a háborús veszély csökkentésére, ezek a javasla­taink jól ismerteik. Azért ter­jesztjük elő őket, mert a kato­nai erő növelésének politikája egyre élesebb, határozottabb ellentétbe kerül a nemzetközi biztonság érdekeivel. És kezde­ményezéseink értelme is azo­nos: biztonság a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszere­lés útján. Persze azok a pozitív megol­dások, amelyeket említettem, sok állam és nép együttes erő­feszítéseit igénylik. És mind­egyik számára széles tevékeny­ségi terület nyílik. Nem kétsé­ges, hogy egy olyan hatalom, mint Franciaország, jelentősen hozzájárulhatna ehhez az ügy­höz. Figyelmünket megragadta Valery Giscard d’Estaing elnök 1976. október 12-i tv-nyüatko- zata arról, hogy Franciaország elkötelezte magát az általános es teljes hatékony leszerelés eszméje mellett. Ez fontos nyi­latkozat. Többször volt már alkal­mam arról beszélni, hogy mi­lyen kedvező hatást gyakorol az enyhülés az egész nemzet­közi légkörre. Nem látok okot ennek az értékelésnek a meg­változtatására. Mégis helyén­való megállapítani, hogy az enyhülés néhol egyfajta önál­tató megnyugvást szült. A legnagyobb emberi jog fontos biztosítéka Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy a béke és az enyhü­lés ügyének mindenki ügyének kell lennie. Amit a béke meg­szilárdítása útján elértünk, az nem végső határ, hanem csak új akciók kiindulópontja. Mi készek vagyunk a cselekvésre, s reméljük, hogy Franciaor­szág is ebben az irányban fog haladni. Az európai biztonsági érte­kezleten részt vevő valamennyi országnak módja van arra, hogy jóakaratát ismét de­monstrálja a gyakorlatban a küszöbönálló belgrádi találko­zóval összefüggésben. Mi azt szeretnénk, ha ez a találkozó az előzetes elképzeléseknek megfelelően a helsinki szellem folytatása és továbbfejlesztése lenne, újabb láncszem az eny­hülési folyamat fejlődésében. Elérhető-e ez? Elérhető, ha a találkozót az együttműködés és nem a viszályok fórumának tekintik, így készülnek fel rá és így bonyolítják le. Nagy fe­lelősséget vállalna magára az, aki megkísérelné más irányba terelni a találkozót. A béke megszilárdítása a az élethez való jognak az egyik legfontosabb biztosítéka. Az legnagyobb emberi jognak — élétet azonban mi sem egy­szerűen létként, hanem em­berhez méltó létként értelmez­zük. Magától értetődő, hogy a különféle társadalmi rétegek és politikai erők különféle tár­sadalmi eszmékhez tartják ma­gukat. Népünk hatvan évvel ezelőtt komolyan és megmásít- hatatlanul megválasztotta a maga útját — a szocializmus és a kommunizmus útját. Számok, tények, összehason­lítások segítségével felmérhe­tők azok az eredmények, ame­lyeket ezen az úton elértünk. Minderről hosszan kellene be­szélni. Ezért engedjék meg, hogy kiválasszak egy mércét — az embernek a társadalom­ban elfoglalt helyzetét. Ennek alapján elmondhatjuk; ma minden szovjet ember meg van győződve arról, hogy soha nem válik munkanélkülivé, hogy megszerezheti a kellő iskolá­zottságot, hogy képessége és tehetsége nem kallódik el, hogy nem hagyják sorsára be­tegség esetén, hogy öregségé­nek éveiben biztosítva lesz anyagilag, hogy nem kell nyugtalankodnia gyermekeinek sorsa miatt. Azt hiszem, ez nem kevés, de nem minden, amit elértünk, s még többre törekszünk. A békeszerető lenini külpolitika szellemében A Szovjetunió tizedik öt­éves népgazdaságfejlesztési tervének végrehajtása még kedvezőbb társadalmi-gazda­sági feltételeket teremt az or­szág dolgozói számára. A Szovjetunió új alkotmánya — amely össznépi megvitatás után kerül majd elfogadásra — politikai és jogi alapot te­remt a fejlett szocialista tár­sadalom demokratizmusának további tökéletesítéséhez. Ügy tervezzük, hogy a szovjet ál­lam alaptörvénye rögzíteni fogja a Szovjetunió külpoliti­kájának lenini elveit, követke­zetes békeszerető irányvona­lunkat. Az alkotmány erre vo­natkozó pontjai egybehangzóak lesznek a nemzetközi viszo­nyokban fejlődő új kedvező irányzatokkal. Leonyid Brezsnyev befeje­zésül röviden a szovjet—fran­cia kapcsolatokról szólt. Eze­ket egészében véve jónak ítélte meg. Egyben bejelentette, hogy három hét múlva Párizsban találkozik Giscard d’Estaing elnökkel és más francia állami és politikai vezető személyi­ségekkel. — Remélem — mondotta —, hogy ez a találkozó lehetővé teszi számunkra, hogy újabb lépést tegyünk a francia— szovjet együttműködés, a béke és a nemzetközi enyhülés meg­szilárdításának útján. Todor Zsivkov Moszkvában Megkezdőitek a szovjet—bolgár tárgyalások Todor Zsivkovnak, a Bol­gár Kommunista Pált Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, az államtanács elnöké­nek vezetésével hétfőn bol­gár párt- és kormányküldött­ség érkezett a Szovjetunióba, hivatalos, baráti látogatásira. A fellobogózott vnukovói koímáinyrepülőtéren a bolgár vendégeket Leonyid Brezs­nyev, Alekszej Koszigin, And­rej Gromiko, Konsztantyin Ruszakov és más szovjet hi­vatalos személyiségek fogad­ták. Todor Zsivkov tisztele­tére katonai díszszázad sora­kozott fel, s eljátszották a két ország állami himnuszát. A repülőtérről Todor Zsiv­kov a szovjet vezetők kísére­tében a Kremlben kijelölt szálláshelyére hajtatott. Üt­közően több tízezer moszk­vai köszöntötte a vendége­ket. Délután a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—bolgár tárgyalások. A tanácskozáso­kon részt vesz Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, és Konsz- taratyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, illetve bolgár résziről Todor Zsivkov, vala­mint a bolgár párt- és kor­mányküldöttség tagjai. Este az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány a Kremlben díszvacsorát adott a bolgár vendégek tiszteletére. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov beszédet 'mondott. Leonyid Brezsnyev aláhúzta a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságában megkez­dett munka jelentőségét. Meg­győződésünk, hogy a belgrádi találkozónak hidat kell képez­nie a holnap felé, ki kell bő­vítenie a lehetőségeket az európai és a világbéke megszi­lárdítását szolgáló új kezde­ményezések számára — mon­dotta. Megerősítette, hogy a Szovjetunió rendezett jószom­szédi kapcsolatokra törekszik Kínával. Egyszersmind szeret­nénk — hangsúlyozta —, ha Pekingben megértenék, hogy hálátlan és kilátástalan dolog a népek óhajával ellentétesen fellépni, szembeszállni min­dennel, ami jó és egészséges a nemzetközi viszonyokban. Todor Zsivkov kifejezte re­ményét, hogy a helsinki euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezleten részt vevő országok előkészületben levő újabb belgrádi találkozója a béke és az együttműködés ne­vében megkezdett párbeszéd folytatása lesz. Befejeződött a Mexikói Kommunista Párt XVII3. kongresszusa A mexikói fővárosiban szom­baton befejeződött a Mexikói Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Az újjáválasz­tott Központi Bizottság első ülésén ismét Arnoldo Marti­nez Verdugo-t választotta meg a KB főtitkárává és 11 tagú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. A hatnapos tanács­kozáson a párt 500 küldötte két határozatot fogadott eh Ezek követelik az ország par­lamenti választási rendszeré­nek, az agrárreforminak, vala­mint a munka- és a büntető- törvénykönyvnek a módosítá­sát. Husák Bagdadban Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtit­kára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke hétfőn hivatalos látogatásra Bagdad­iba érkezett. A csehszlovák ál­lamfő a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről és időszerű nemzetközi problé­mákról folytat eszmecserét az iraki vezetőkkel. Odera menii Frankfurt Az NDK—lengyeB barátság demonstrációja A lengyel párt- és állami küldöttség, amely szombaton érkezett kétnapos hivatalos lá­togatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba, vasárnap Edward dereknek, a Lengyel Normalizálódik a helyzet Angolában A zavargások idején megölték az MPLA és a kormány néhány vezető politikusát Az ADN, hírügynökség hely­zetjelentése szerint az angolai fővárosban a sikertelen ellen- forradalmi puccs után ismét normalizálódik az élet. Luan­dában az MPLA Központi Bi­zottsága és az angolai kor­mány Agostinho Neto elnök irányításával ellenőrzi a hely­zetet. Továbbra is érvényben van az éjszakai kijárási tila­lom. A főváros valamennyi stratégiailag fontos pontját a hadsereg és a rendőrség jár­őrei tartják ellenőrzésük alatt. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke szóm­Gromiko levele az ENSZ főtitkárához Ideje konkrét lépéseket tenni az crőszakkizárási szerződés megkötésére Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió álamdó ENSZ-képvi- selője átadta Kurt Waldheim- nek, a világszervezet főtitká­rának Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter levelét, amely többek között leszöge­zi : A nemzetközi erőszakkizá­rási szerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslat vi­lágszerte kedvező visszhangot keltett. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka, miután megvitatta és teljes egészében jóváhagy­ta a javaslatot, felszólította a világszervezet tagállamait, hogy folytassák a Szovjetunió által előterjesztett szerződés- tervezet tanulmányozását, s mondják el véleményüket és javaslataikat. A tervezet vitá­ja az ENSZ-közgyűlés 32. ülés­szakán folytatódik. A Szovjetunió úgy véli, hogy az eltelt időszak teljes mér­tékben alátámasztotta az erő­szakkizárási szerződés megkö­tésének időszerűségét és fon­tosságát, s ideje konkrét lépé­seket tenni e kérdés haladék­talan megoldása érdekében. Ez megfelelne valamennyi kis- és nagy ország alapvető érdekeinek, a nemzetközi bé­ke és biztonság megerősítése érdekeinek. A nemzetközi helyzetnek az utóbbi években tapasztalt javulása kedvező lehetőségeket teremt e célok eléréséhez. Ismeretes, hogy az erőszak alkalmazásáról, illetve az erő­szak alkalmazásával történő fenyegetésről való lemondás elve a nemzetközi kapcsola­tok egyik alapvető normájá­vá . vált, s helyet kapott az ENSZ alapokmányában, az eu­rópai biztonsági értekezlet zá­róokmányában, az el nem kö­telezett országok legfelsőbb fórumainak határozataiban és más fontos nemzetközi doku­mentumokban. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy egyes államok eltérnek ettől a nor­mától, s ennék következmé­nyei veszélyeztetik a béke ügyét. Világszerte fennma­radt a feszültség több tűzfész­ke, s időről időre újak kelet­keznek. A fokozódó fegyver­kezési hajsza komolyan ve­szélyezteti az emberiség sor­sát. Ilyen körülmények között a Szovjetunió véleménye sze­rint haladéktalanul újabb in­tézkedéseket kell tenni az erő­szakkizárás elvének megvaló­sítására, a nemzetközi kapcso­latok megmásíthatatlan tör­vénnyé tételére, hisz a nem­zetközi erőszakkizárási szer­ződés megkötése kedvező fel­tételeket teremtene a fegyver­kezési hajsza megfékezésére és a leszerelés elősegítésére is. Az erőszakkizárás elvének szerződésben foglalt kötele­zettséggé tétele, amelyet ki­egészítene az erőszakkizárás konkretizálása, kétségtelenül fokozná valamennyi aláíró ál­lam felelősségét az elv szigo­rú tiszteletben tartásáért. A Szovjetunió által az ENSZ-tagállamok .elé terjesz­tett nemzetközi erőszakkizá­rási szerződéstervezet szerint a szerződés résztvevői kötele­zettséget , vállalnának arr-a, hogy kölcsönös kapcsolataik­ban, s általában a nemzetközi kapcsolatokban nem alkal­maznak erőszakot, illetve erő­szak alkalmazásával va­ló fenyegetést valamely állam területi sérthetet­lensége, vagy politikai füg­getlensége ellen, illetve az ENSZ céljaival összeegyeztet­hetetlen célok érdekében, Ugyanakkor a szerződésben semmi sem sérti a részt vevő államoknak az ENSZ alapok­mányában, illetve általuk ko­rábban megkötött megállapo­dásokban foglalt jogait és kö­telezettségeit. Nyilvánvaló, hogy bármely állam, amely el­len agressziót követnek el, az ENSZ alapokmányának 51 cikkelyében leszögezett, az egyéni és kollektív önvéde­lemre vonatkozó jogok értel­mében visszaverheti az agresz- sziót és harcolhat következ­ményeinek felszámolásáért, A szerződés ugyanis nem csorbítja a gyarmati népek jo­gát, hogy minden rendelkezé­sükre álló eszközzel harcolja­nak szabadságukért és füg­getlenségükért. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülés­szaka előtt fontos feladat áll — gyakorlati intézkedéseket kell hozni a nemzetközi erő- szakkizárási szerződés elkészí­tése és megkötése érdekében. A Szovjetunió azt várja, hogy a nemzetközi erőszakkizárási szerződés megkötésére tett szovjet javaslat mélyre ható és sokoldalú elemzése nyomán az ENSZ-tagállamok konst­ruktív álláspontot foglalnak el, és hozzájárulnak a javas­lat gyakorlati megvalósításá­hoz. A Szovjetunió a maga ré­széről készen áll arra, hogy a többi tagállammal együtt, ha­ladéktalanul hozzákezdjen e szerződés kölcsönösen elfogad­ható szövegének összeegyez­tetéséhez. baton este rádióbeszédet mon­dott. Közölte az ország népé­vel, hogy a pénteki luandai zavargások idején megölték az MPLA és a kormány néhány vezető politikusát. Néhányuk tetemét a fővárosban, egy el­szenesedett autóroncsban ta­lálták meg. A kormányellenes zavargá­sok áldozatául esett Saydi Mingas pénzügyminiszter, Pau­lo Silva Mungungo és Euge­nio Verissimo da Costa, az MPLA Központi Bizottságá­nak és a Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsának tag­jai. Több magas rangú kato­natisztet is meggyilkoltak. A puccsisták a törvényes kor­mány elleni harcukban ugyan­olyan terrormódszereket hasz­náltak, mint a két imperialis­tabarát szakadár szervezet, az FNLA és az UNITA zsol­dosai. Neto elnök kijelentette, hogy az MPLA Központi Bi­zottsága és a népi köztársa­ság kormánya szigorúan fog eljárni a puccskísérlet fele­lőseivel szemben. A zavargá­sok szervezőit és résztvevőit a forradalmi törvények alap­ján ítélik majd eh A népi köztársaság elnöke kijelentette, hogy a zavargások nem térítik el a fiatal népi köztársaság vezetésiét az eddig bevált irányvonaltól. Követ­kezetesen folytatják a Szovjet­unióhoz, Kubához és a több* szocialista országhoz fűződő kapcsolatok erősítését és fej­lesztését. A rádió újabb részleteket közölt a zavargásokról. A töb­bi között elmondta: a puccsis­ták megtámadták Luanda Sao-Paulo nevű börtönét és onnan olyan rabokat akartak kiszabadítani, akiket tavaly a népi köztársaság elleni im­perialista agresszióban való aktív részvételük miatt ítéltek el. Luandából érkezett hírügy­nökségi jelentések szerint a zavargások irányítói, az MPLA Központi Bizottságából koráb­ban frakciós tevékenység mi­att kizárt és börtönből kisza­badított Nito Alves és Jose Vandunem szökésben van. Neto elnök az alkotmány 32. cikkelyével összhangban fel­mentette tisztségéből Pedro Fortunato Luis Manuet-t, Lu­anda tartomány eddigi kor­mányzóját. Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett az NDK —lengyel barátságot demonst­ráló frankfurti találkozón. Az NDK—lengyel határ legna­gyobb Odera_menti városában megtartott 10Ö ezres nagygyű­lésnek több mint 20 ezer fia­tal lengyel vendége is volt. Ott voltak az NDK-ban működő diplomáciai képviseletek veze­tői, köztük dr. Szűrös Mátyás, berlini magyar nagykövet. Erich Honecker, az NSZEP főtitkára, az NDK államtaná­csának elnöke és Edward Gie- rek egyaránt méltatta a szom­bat este Berlinben aláírt új, 25 évre szóló NDK—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést. Honecker hangoztatta, hogy a szerződés uj fejezetet nyitott a két ország kapcso­lataiban. Edward Gierek ki­emelte: barátságunk, együtt­működésünk — amire büszkék vagyupk — a szocializmus műve, és az Odera—Ne isse ha­tár a béke szimbóluma Euró­pában. A lengvel párt- és állami kiidlttség az Odera menti Frankfurtból hazatért Varsóba. Pham Van Dong Helsinkibe érkezett A finn kormány meghívá­sára vasárnap hivatalos lá­togatásra Helsinkibe érkezett Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke. Az ország veze­tőivel folytatandó tárgyalásain mindenekelőtt a kétoldalú kap­csolatok bővitéséről lesz szó. A MOZAMBIKI népi fegy­veres erők nagyszabású ellen- támadásba mentek át a rhode- siai csapatokkal szemben, amelyek vasárnap hatoltak be az ország területére. DOLORES IBÁRRURI, a Spanyol Kommunista Párt el­nöke az asztúriai Felguera- ban nagygyűlésen találkozót’ választókerületének lakossága val. NYIKOLAJ PATOLICSEY szovjet külkereskedelmi mi­niszter és Hatojama Icsiro ja­pán külügyminiszter Tokióban aláírta a két ország 1976— 1980-ra szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodását. Egyidejűleg jegyzékeket cse­réltek a szovjet Távol-Kelet és Japán közötti partmenti ke­reskedelem fejlesztéséről. A HOLLAND TÜSZŐK sor­sában hétfőn a kora esti órá­kig nem következett be váltó, zás, noha az asseni sajtóköz­pontban délután olyan hírek terjedtek el, hogy a meg­egyezés a dél-malukui terro­ristákkal küszöböl áll.

Next

/
Thumbnails
Contents