Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
1977. MÁJÜS 31., KEDD xMiftm Felébreszteni a hagyományok ápolásának igényét Nemzetiséginyelv-oktató óvónők találkozója Törökbálinton A nemzetiségi oktatásnak kettős a feladata. A pedagógus személyiségformáló, nevelő munkáján kívül a fiataloknak ágit beilleszkedni a sajátosan -ghatározott nemzetiségi mik- , társadalomba. Nemzetiségi ,jtformára neveli a felnövekvő generációt. Kialakítja bennük a nemzetiségi hagyományok tiszteletét, segít megtalálni a kapcsolatot a magyar és a nemzetiségi kultúra között. A két kultúra vonzásában élő óvodás gyerekek bonyolult feladatot adnak az óvodai pedagógusoknak. A három-hatéves korú fiúk és lányok nyelvezete kódokat tartalmaz, beszédkészségük még nem emelkedett a művelt köznyelvi szintre A kétnyelvűség fokozza a rendelkezésükre álló mon- datmodellek rendezetlenségét. A nemzetiségi óvodák jövőbeni fontos feladata, hogy megfelelő iskolai nyelvvé fejlesz- sze a nemzetiségi és a magyar nyelvet. Az óvodában a gyerekek ne csak nemzetiségi nyelvórákat, kapjanak, hanem igyekezzenek minél több foglalkozást az adott nyelven megtartani. Az óvónő munkájához szervesen hozzátartozik a szülők felvilágosítása. Tudatosítani kell a lakosságban a két kultúrához tartozás jelentőségét. Ma, amikor a nyelvtudás szerepe annyira megnövekedett, bűn lenne kihasználatlanul hagyni a több nyelv elsajátításának kézenfekvő lehetőségét. A nemzetiségi hagyományok értékeit értő és ismerő szülők példája felébreszti a gyerekekben is a hagyományok ápolásának igényét. A kétnyelvű oktatásban az óvodák szerepe alapvetően fon- | tos. Nem lehet elég korán el- j kezdeni a tanulók spontán nyel- i vi ismereteinek, a két kultúra 1 iránti ösztönös fogékonyságának rendszeressé, tudatossá tételét. Éppen ezért aktuálissá vált, hogy azokon a településeken, ahol az iskolákban van nemzetiségi nyelvoktatás, vagy kétnyelvű oktatás folyik, a közeljövőben létrejöjjön a nemzetiségi óvoda is. Távlati terv, hogy havonta minél többször legyenek úgynevezett nemzetiségi napok, amikor a gyerekek a foglalkozásokon és a szünetekben csak nemzetiségi nyelven beszélgetnek. Mindezekről a fontos témákról cseréltek tapasztalatokat tegnap Törökbálinton az acsai, budakeszi, budaörsi, dabasi, du- naharaszti, dunavarsányi, gal- gagyörki lórévi, pilisborosjenői, pilisszentkereszti, pilisvörösvá- ri, pomázi, püspökhatvani, solymári, sóskúti, szigetcsépi szigetszentmártoni szigetújfalui, taksonyi, tököli és vecsési nemzetiségi óvodák óvónői, Stark Ferencnek, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi oktatási bizottsága titkárának vitaindítója után. A találkozón részt vett Mógor Béla, az MSZMP budai járási bizottságának titkára, valamint Réger Antal, a magyarországi németek, Such János a magyarországi szlovákok, Mándics Mihály, a magyarországi délszlávok demokratikus szövetségének titkára is. p. X. Szárított alma A Nagykőrösi Konzervgyár nagykátai telepén Binder NSZK gyártmányú géppel szárítják a gyümölcsöt, naponta kilenc, tíz mázsa almát. Halmágyi Péter {elvétele A tagdíjbesorolás irányelvéről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szocialista munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A továbbiakban a jövő évi tagdíjbesorolás irányelveiről tárgyalt. A tagdíjbesorolás elvei lényegében változatlanok maradnak. A besorolás alapja az éves, egyesi szakszervezeteknél azonban az egyévesnél rövidebb időszakban elért átlagkereset. A besorolás időszakát a szakmai sajátosságoknak megfelelően az érintett szak- szervezet elnöksége határozza meg. A teljesítmény- és órabérben dolgozóknál a havi törvényes munkaidő alapján járó teljesítmény- és órabért, a bérpótlékokat, a bérköltség terhére elszámolt prémiumokat, jutalmakat, az év végi részesedést és a másodállás utáni keresetet, a havidíjasoknál a havi alapbért, a bérköltség terhére elszámolt s rendszeresen folyósított kiegészítő kereseteket, a forgalomtól függő jutalékot, a bérpótlékokat, a bérköltség terhére elszámolt prémiumokat, jutalmakat, az év végi részesedést és a másodállás utáni keresetet kell figyelembe venni. Ha valaki egy hónapnál hosszabb ideig betegállományban van, akkor a táppénznek megfelelő tagdíjat kell fizetni. Akkor is az új keresetnek megfelelően kell tagdíjat fizetni, ha évközben jelentősen és tartósan csökken valakinek a keresete. Az átlagkereset kiszámításakor nem kell figyelembe venni a túlmunka-díjat, a jutalmazási keretből elszámolt jutalmat és a mellékfoglalkozásból származó jövedelmet. A nyugdíjba menők nyugdíjösszegük szerint fizetnek tagdíjat. Aki magasabb nyugdíjat kap, önkéntesen az előírtnál nagyobb összegű tagdíjat is fizethet. A fizetésnélküli szabadságon, a gyermekgondozási szabadságon levők és az idénymunkások havi tagdíja három forint. A szabadságon levők munkába állásuk után természetesen tényleges keresetük szerint fizetnek szakszervezeti tagdíjat. A szakmunkástanulók és a felsőoktatási intézmények hallgatói havonta két forintot fizetnek. A hatékony helyi igazgatásért Budai járási tapasztalatok a tanácsi munka pártirányításából Fontos szerepet töltenek be a párt politikájának meg- vtalósításában a szocialista társadalom politikai rendszerének különböző szervezetei. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a proletárdiktatúra- állami szervezete. A párt XI.' kongresszusa határozatban fogalmazta meg, hogy: „Államunk, a szocialista építés fő eszköze... Növekszik szocialista államunk szerepe a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, a létfeltételek javításában, a szocialista tudat- formálás, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén és az ifjúság nevelésében". Jelentőségénél fogva pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít az államélet elméleti és gyakorlati kérdéseire, a párt és az állam helyes kapcsolatának kialakítására, fejlesztésére, az állami élet pártirányítására. A párt és az állam kapcsolatának fontos jellemzője, hogy a párt vezető szerepének szüntelen fejlesztése és az állami szervek tevékenységének javítása egymással összefüggő feladatok. A tanácsok jelentős funkciót töltenek be államrendszerünkben; mint a szocialista állam szervei, területükön — a rendelkezésre álló eszközökkel megvalósítják — a proletárdiktatúra gazdaságszervező, kulturális-nevelő funkcióját. A tanácsok párt-irányítását sajátossá teszi, hogy a tanácsi szervezetben különböző típusú szervek működnek. Az országgyűlés által 1971- ben elfogadott új tanácstörvény lényeges szervezeti változást eredményezett a tanácsi szervezetben. Mint ismeretes, a járási tanácsok helyébe lépő hivatalok látják el e szántén az államigazgatási feladatokat, s feladatkörükben előtérbe került a községi tanácsok segítése és ellenőrzése. A pártirányítás fontos jellemzője, hogy a felsőbb pártszervek határozatai alapján„ a megyei döntések ismeretében a célkitűzések fő irányait a járás választott párttestületei hagyják jóvá, A döntések előkészítésében, d feladatok kimunkálásában a hivatal vezetése és apparátusa megfelelően részt veS2. A párthatározatok Végrehajtásának helyzetét testületi üléseken tárgyaljuk, rendszeresen értékeljük. Tavaly például a járási párt-végrehajtóbizottság — a hivatal elnökének ellőterjesztésében — nyolc alkalommal tárgyalt A hét című televíziós műsor most vasárnapi adásáról szólva, a divatos közhellyel azt mondhatnám: nem véletlen, hogy két bizonyos tudósítás közvetlenül egymás után került benne a nézők elé. Ám ebben az általában mindig céltudatosan összeálr lított műsorban ezúttal talán mégis a szerkesztői meggondolástól független tényező, tehát némiképpen a véletlen játszott közre. A moszkvai televízióval szinte egy- időben sugározták Leonyid Brezsnyev vasárnapi beszédét. (Amelyet egyébként mai lapunkban ismertetünk.) Ebben a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősségérzettel ismételten a fegyverkezési hajsza folytatásának megszüntetése mellett szállt síkra. megismételve korábbi konkrét javaslatait. Elhangzottak a nagy jelentőségű szavak és Brezsnyev arcát, alakját a képernyőn egy budapesti intézmény váltotta föl. A kardiológiai intézetbe vezette nézőit a riporter és érdekes beszélgetéseket hallhattunk az ott dolgozó vezető orvosokkal, orvostudósokkal, miközben bepillantottunk az új, legkorszerűbb, drága műszerekkel, életmentő gépekkel fölszerelt, a közelmúltban. átadott kórházépület falai közé. Ezenközben arról is értesülhettünk, hogy számos más országból is jelentős érdeklődés mutatkozik az itt folyó szívműtétek, szívbetegek eredményes' gyógyítása iránt. Nemcsak szakkörökben, hanem mindenekelőtt az érdekelt betegek körében. Az intézet vezetői azonban arra — az egyébként méltányolható — álláspontra helyezkedtek, hogv addig nem fogadnak szívpanaszosokat Mégsem vé... külföldről, amíg itthon is „sorbaállás’' mutatkozik a rászorulók között. Óriási az az áldozatvállalás, sok millió az' az összeg, amelyet államunk az intézetre fordított, de az igények egyelőre még ennél is nagyobbak. (Munkaerőgond is közrejátszik, de ez sem választható el teljesen az anyagiaktól.) Hol van hát itt a bevezetőmben említett véletlen, miként függ e két közvetítés össze egymással? Azon a látszólagos vékony szálon függ össze, amely a megtermelt javak fel- használásának módját jelenti. Magyarán: mire költi javait, nemzeti jövedelmét egy-egy nép, vagy még pontosabban, hogy mire kénytelen költeni. Meri a Szovjetunió párt vezetőjének felelős szavai és a béke híveinek aggódó intései napjainkban már minőségileg i* többet jelentenek a korábbinál. Nemcsak arról van szó (ami természetesen magábanvéve sem kevés, magábanvéve is elsőrendű érdeke az emberiségnek), hogy meg kell akadályozni újabb katasztrófát, el kell kerülmi az újabb világháborút. Bízzunk és higgyünk benne, hogy éppen a szocialista országok ereje, s az általános nemzetközi erőviszonyok számunkra ked.vező eltolódása folytán ez mindinkább elkerülhető lesz földünkön, hiszen a békés egymás mellett élés kölcsönös érdek, s az enyhülés folyamata immár visszafordíthatatlan A brezsnyevi felhívás éppen ezért többről szól, mélyebbre mutat. A józan észhez fordul: az emberi erő, munkáskéz, alkotószellem anyagi javait ne fordítsuk oktalan fegyverek gyártására. Csökkentse minden ország a hadi kiadásait. Mint megfogalmazta: megkell könnyíteni a fegyverkezési hajsza terhét, amely a dolgozó tömegekre hárul Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy csökkentse minden ország a hadikiadásait. Ne költsünk drága milliárdo- fcat tömegpusztító fegyverekre, amikor még vannak a földön éhező országok, amikor a tőkésországok viszonylagos jóléte közepette is nyomorgók, nélkülözők, munkát keresők élnek a határaikon belül, s amikor — ne szégyelljünk magunkról sem szólni — a szocialista országokban is volna még mire költeni : több iskolára, óvodára, lakásra, művelődési intézményre, vízhálózatra utakra, gyógyintézetekre... Mint az új, nagyszerű kardiológiai intézet, ahol a szívbetegek százainak adják majd (s adnák kellő továbbfejlesztéssel még többnek is) vissza az éleibe vetett hitét,, reményét, munkakedvét, s a legtöbbet: magát az életet. V olna hát itt is, ott is mire költeni a nemzet pénzét, jobbra, szebbre hasznosabbra, mint a fegyverkezés. Lehet, hogy a véletlen játszott közre a két televíziós közvetítés egymásutániságában. Ám nem véletlen az összefüggés a békejavaslatok tendenciájában. Nem véletlenül hangzik el .most újólag az okos szó, amikor a helsinki okmányok jószándékú valóra váltására megvan a mód. Ezek az összefüggések nem véletlenek. Tudatos politika, tuda. tos törekvésének részei. L. Z. olyan jellegű napirendeket, amelyek a járás társadalmi, gazdasági életének fontos területeit érintették. Ezekkel kapcsolatban a testület eredményesnek ítélte meg többek között a cigánylakosság helyzetének javítására hozott határozat végrehajtását, illetve kezdeti lépéseit a járás több településében (pl. Érd, Páty), a nagycsaládosok lakáshelyzetének javítására irányuló erőfeszítéseket, az „Egy üzem — egy iskola”, az „Egy tanuló — egy könyv” mozgalmakat. További feladatokat jelölt meg azonban az érdi, budaörsi lakótelepek építésének előkészítésében, a művelődési házak, könyvtárak fejlesztésében, és abban, hogy a családi események társadalmi megrendezése színvonalasabb legyen, A lakosság művelődésügyi, egészségügyi, szociális ellátottságát, a szolgáltatói igények jobb kielégítését szolgáló erők és eszközök koncentrálását a járási pártszervek kezdeményezik. Közreműködésük alapján bővült a járási hivatal és a gazdasági- társadalmi szervek közötti együttműködés. Ez elősegítette egyebek között azt, hogy a kommunista műszakok bevételeit gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel, vagy támogassák a lakásépítéseket, illetve a járási úttörőtábor korszerűsítését. A végrehajtó bizottság az együttműködés területeként jelölte meg a művelődési intézmények közös fenntartásbavéte- Jét. az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom szervezését és irányítását. A járási hivatal apparátusában működő pártszervezet sikerrel segíti a párt politikájának érvényesülését, a várthatározatok végrehajtását a hivatali apparátus munkájában. Figyelemmel kíséri a felettes szervek, valamint a liivatalvezietés döntéseinek hatását, az apparátusi munka helyzetét. Indokolt esetben javasolja egy-egy döntés felülvizsgálatát, illetve a végrehajtás jobb megszervezését. A pártoktatás, szabad pártnapok szervezése útján segíti, hogy a párttagok és párton- kívüld dolgozók tájékozottsága, felkészültsége színvonalasabb legyen. Végrehajtó ' bizottságunk megállapította, hogy a hivatali pártszervezetnek további tennivalói vám nak az ügyintézés egyszerűsítésének, gyorsításának, a közszolgálat kultúráltságának fejlesztésében. Az úi tanácstörvény életbelépését követően nagy figyel- ■ mez igényelt a pártszervek részéről a községi tanácsok munkájának minden irányú fejlesztése, a hatáskörök bővüléséből adódó új feladatok és követelmények biztosítása, önállóságuk növelése, nép- képviseleti jellegük erősítése. A helyi pártszerveket e feladatra a járási Pártbizottság tudatosan felkészítette. A települések ■ fejlődése szükségessé tette — a felsőbb nárt- határozatok elvei alapján — a községi pártbizottságok és pártvezetcségek létrehozását. Ez kedvezőbb feltételeket teremtett a hatékonyabb párt- irányításhoz. 1971-ben mindössze három helyen, ma a 18 közigazgatási egységet képező településeink közül nyolc nagyközségben, illetve közös tanácsú községben működik pártbizottság. A községi pártszervek eivi-politikai irányítása hatékony. Ezt támasztják alá az alapvető községpolitilcai kérdésekben a testületi állásfoglalások. a cselekvési programok elkészítése és végrehajtása. Az érdi nagyközségi pártbizottság pl. a pedagógusok lakáskörülményei javítására hozott határozatot, s ennek eredményeként a tanács 1973 óta 11 pedagóguscsaládnak adott önálló lakást. A tanácsi apparátus egy része kezdetben nem volt kellően felkészült a hatáskör bővülésére. Beruházási vonalon szinte mindenütt a szakigazgatásban jelentkeztek problémák. átmenetileg nőtt a 30 napot meghaladó ügyek száma. gyakrabban kérték a helyi pártszervek segítségét a panaszosok építési, telek- és adóügyek intézésében. A ta- nácsapparátusbeli minőségi cserék és a továbbképzés eredményeként azóta javulit a szakigazgatási munka színvonala . A pártirányítás elvi-politikai célkitűzéseihez nélkülöz- hetetlennnek tartjuk a párt káderpolitikai elveinek érvényesítését. Erre a járási, illetve a községi pártbizottságok és pártvezetőségek egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Az elmúlt évek személyi változásai kedvezően hatottak a tanácsok munkájának irányítására, fejlődésére, A községi választott tanácsi testületek összetételében is tükröződnek a párt káderpolitikái elvei. Ennek megfelelően nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista tanácstagok jó arányának, hiszen a tanácstagi munka példamutató ellátásáról meggyőző érveléssel, ’ nevelő, felvilágosító munkával elősegítik a párt politikai célkitűzéseinek érvényesülését a tanácsok munkájában. A kommunista tanácstagok tevékenységét a pártszervezetek egy részében figyelemmel kísérik, ma azonban ez még nem vált általánosan kiialla- kult gyakorlattá. A pártszervezeteik egy része nem számoltatja be őket rendszeresen munkájukról és szükség esetén kollektív állásfoglalással nem szab irányt további feladatuknak. Ahol viszont rendszeres a beszámoltatás, ott aktivitásuk fokozódott mind a tanácsüléseken, mind a lakossággal való kapcsolattartásban, A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kommunista tanácstagcsoportok egységes állásfoglalása meghatározó a testületen belül. Megmutatkozott ez pl. a pilisvörösvári és törökbálinti vízműtársulás létrehozását elhatározó döntésben és a feladat végrehajtásának - megszervezésében. A közös tanácsú községekben az eredményes pártirányítás fontos tényezője, hogy a székhelyközségben pártbizottság, vagy pártvezetőség működik-e. Tapasztalataink az előbbiek esetében kedvezőbbek. A pártbizottságok függetlenített titkárai többet és mélyrehatóbban tudnak foglalkozni az irányító munka tartalmi és szervezési kérdéseivel. Ez a testületi irányítás színvonalában is érezteti hatását. így például Zsám- bék—Tök közös tanácsú községben. Kétirányú segítséget igyek. szik nyújtani a budai járási pártbizottság a községi pártszervek irányító munkájának fejlesztéséhez. Titkári értekezleteken ismertetjük a tanácsi munkával összefüggő testületi állásfoglalásokat, s ezzel egyben tartalmi és módszertani útmutatást is adunk. Napirendeket javasolunk a pártszervek testületéinek megtárgyalásra, tapasztalatcsere- lehetőséget biztosítunk a jó kezdeményezések elterjesztésére. A pártapparátus tagjai a területiéi el ősi munka során észrevételeikkel, javaslataikkal segítik a testületi ülések napirendjeinek előkészítését és a döntést. A tanácsi munka pártirányítása a járás területén az elmúlt években összességében tovább fejlődött, tartalmában módszereiben gazdagodva hoz- záiárult a tanácsi szervek tevékenységének fejlődésébe-'. A járási párt-végrehajtóbi- zottság a további tennivalók fő irányaként jelölte meg: a községi pártszervek irányító tevékenységének növelését, az állami rendelkezések figyelemmel kísérését, a párt káderpolitikái elveinek gyakorlati érvényesítését, s mindezek útján biztosítani a tanácsok önkormányzati jellegének erősödését és a testületik működésének, javítását Ezzel egvütt fontos a választott tgejaik cselekvő közéleti tevékenysége. és a helyi tanácsok még hatékonyabb igazgatási munkája. KRASZNAI LAJOS, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára
