Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

1977. MÁJÜS 31., KEDD xMiftm Felébreszteni a hagyományok ápolásának igényét Nemzetiséginyelv-oktató óvónők találkozója Törökbálinton A nemzetiségi oktatásnak kettős a feladata. A pedagógus személyiségformáló, nevelő munkáján kívül a fiataloknak ágit beilleszkedni a sajátosan -ghatározott nemzetiségi mik- , társadalomba. Nemzetiségi ,jtformára neveli a felnövek­vő generációt. Kialakítja ben­nük a nemzetiségi hagyomá­nyok tiszteletét, segít megtalál­ni a kapcsolatot a magyar és a nemzetiségi kultúra között. A két kultúra vonzásában élő óvodás gyerekek bonyolult feladatot adnak az óvodai pe­dagógusoknak. A három-hat­éves korú fiúk és lányok nyel­vezete kódokat tartalmaz, be­szédkészségük még nem emel­kedett a művelt köznyelvi szintre A kétnyelvűség fokoz­za a rendelkezésükre álló mon- datmodellek rendezetlenségét. A nemzetiségi óvodák jövőbe­ni fontos feladata, hogy megfe­lelő iskolai nyelvvé fejlesz- sze a nemzetiségi és a magyar nyelvet. Az óvodában a gyere­kek ne csak nemzetiségi nyelv­órákat, kapjanak, hanem igye­kezzenek minél több foglal­kozást az adott nyelven meg­tartani. Az óvónő munkájához szer­vesen hozzátartozik a szülők felvilágosítása. Tudatosítani kell a lakosságban a két kul­túrához tartozás jelentőségét. Ma, amikor a nyelvtudás sze­repe annyira megnövekedett, bűn lenne kihasználatlanul hagyni a több nyelv elsajátítá­sának kézenfekvő lehetőségét. A nemzetiségi hagyományok értékeit értő és ismerő szülők példája felébreszti a gyerekek­ben is a hagyományok ápolá­sának igényét. A kétnyelvű oktatásban az óvodák szerepe alapvetően fon- | tos. Nem lehet elég korán el- j kezdeni a tanulók spontán nyel- i vi ismereteinek, a két kultúra 1 iránti ösztönös fogékonyságá­nak rendszeressé, tudatossá té­telét. Éppen ezért aktuálissá vált, hogy azokon a települése­ken, ahol az iskolákban van nemzetiségi nyelvoktatás, vagy kétnyelvű oktatás folyik, a közeljövőben létrejöjjön a nemzetiségi óvoda is. Távlati terv, hogy havonta minél több­ször legyenek úgynevezett nem­zetiségi napok, amikor a gyere­kek a foglalkozásokon és a szünetekben csak nemzetiségi nyelven beszélgetnek. Mindezekről a fontos témák­ról cseréltek tapasztalatokat tegnap Törökbálinton az acsai, budakeszi, budaörsi, dabasi, du- naharaszti, dunavarsányi, gal- gagyörki lórévi, pilisborosjenői, pilisszentkereszti, pilisvörösvá- ri, pomázi, püspökhatvani, solymári, sóskúti, szigetcsépi szigetszentmártoni szigetújfa­lui, taksonyi, tököli és vecsési nemzetiségi óvodák óvónői, Stark Ferencnek, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi okta­tási bizottsága titkárának vi­taindítója után. A találkozón részt vett Mógor Béla, az MSZMP budai járási bizottsá­gának titkára, valamint Réger Antal, a magyarországi néme­tek, Such János a magyarorszá­gi szlovákok, Mándics Mihály, a magyarországi délszlávok de­mokratikus szövetségének tit­kára is. p. X. Szárított alma A Nagykőrösi Konzervgyár nagykátai telepén Binder NSZK gyártmányú géppel szárítják a gyümölcsöt, naponta kilenc, tíz mázsa almát. Halmágyi Péter {elvétele A tagdíjbesorolás irányelvéről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülé­sén megvitatta a szocialista munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos szakszervezeti fel­adatokat. A továbbiakban a jövő évi tagdíjbesorolás irányelveiről tárgyalt. A tagdíjbesorolás el­vei lényegében változatlanok maradnak. A besorolás alapja az éves, egyesi szakszerveze­teknél azonban az egyévesnél rövidebb időszakban elért át­lagkereset. A besorolás idősza­kát a szakmai sajátosságoknak megfelelően az érintett szak- szervezet elnöksége határozza meg. A teljesítmény- és óra­bérben dolgozóknál a havi törvényes munkaidő alapján járó teljesítmény- és órabért, a bérpótlékokat, a bérköltség ter­hére elszámolt prémiumokat, jutalmakat, az év végi része­sedést és a másodállás utáni keresetet, a havidíjasoknál a havi alapbért, a bérköltség ter­hére elszámolt s rendszeresen folyósított kiegészítő keresete­ket, a forgalomtól függő juta­lékot, a bérpótlékokat, a bér­költség terhére elszámolt pré­miumokat, jutalmakat, az év végi részesedést és a másodál­lás utáni keresetet kell figye­lembe venni. Ha valaki egy hónapnál hosszabb ideig be­tegállományban van, akkor a táppénznek megfelelő tagdíjat kell fizetni. Akkor is az új ke­resetnek megfelelően kell tag­díjat fizetni, ha évközben je­lentősen és tartósan csökken valakinek a keresete. Az át­lagkereset kiszámításakor nem kell figyelembe venni a túl­munka-díjat, a jutalmazási ke­retből elszámolt jutalmat és a mellékfoglalkozásból származó jövedelmet. A nyugdíjba menők nyug­díjösszegük szerint fizetnek tagdíjat. Aki magasabb nyug­díjat kap, önkéntesen az előírt­nál nagyobb összegű tagdíjat is fizethet. A fizetésnélküli sza­badságon, a gyermekgondozási szabadságon levők és az idény­munkások havi tagdíja három forint. A szabadságon levők munkába állásuk után termé­szetesen tényleges keresetük szerint fizetnek szakszerveze­ti tagdíjat. A szakmunkásta­nulók és a felsőoktatási intéz­mények hallgatói havonta két forintot fizetnek. A hatékony helyi igazgatásért Budai járási tapasztalatok a tanácsi munka pártirányításából Fontos szerepet töltenek be a párt politikájának meg- vtalósításában a szocialista tár­sadalom politikai rendszeré­nek különböző szervezetei. Ezek között kiemelkedő je­lentőségű a proletárdiktatú­ra- állami szervezete. A párt XI.' kongresszusa határozat­ban fogalmazta meg, hogy: „Államunk, a szocialista épí­tés fő eszköze... Növekszik szocialista államunk szerepe a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek ki­elégítésében, a létfeltételek ja­vításában, a szocialista tudat- formálás, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szo­ciális gondoskodás területén és az ifjúság nevelésében". Jelentőségénél fogva pár­tunk megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az államélet elméleti és gyakorlati kérdé­seire, a párt és az állam he­lyes kapcsolatának kialakí­tására, fejlesztésére, az álla­mi élet pártirányítására. A párt és az állam kapcsolatá­nak fontos jellemzője, hogy a párt vezető szerepének szüntelen fejlesztése és az ál­lami szervek tevékenységé­nek javítása egymással össze­függő feladatok. A tanácsok jelentős funk­ciót töltenek be államrend­szerünkben; mint a szocialis­ta állam szervei, területükön — a rendelkezésre álló eszkö­zökkel megvalósítják — a pro­letárdiktatúra gazdaságszer­vező, kulturális-nevelő funk­cióját. A tanácsok párt-irányí­tását sajátossá teszi, hogy a tanácsi szervezetben külön­böző típusú szervek működ­nek. Az országgyűlés által 1971- ben elfogadott új tanácstör­vény lényeges szervezeti vál­tozást eredményezett a taná­csi szervezetben. Mint isme­retes, a járási tanácsok he­lyébe lépő hivatalok látják el e szántén az államigazgatási feladatokat, s feladatkörük­ben előtérbe került a községi tanácsok segítése és ellenőr­zése. A pártirányítás fontos jellemzője, hogy a felsőbb pártszervek határozatai alap­ján„ a megyei döntések is­meretében a célkitűzések fő irányait a járás választott párttestületei hagyják jóvá, A döntések előkészítésében, d feladatok kimunkálásában a hivatal vezetése és apparátu­sa megfelelően részt veS2. A párthatározatok Végrehaj­tásának helyzetét testületi üléseken tárgyaljuk, rendsze­resen értékeljük. Tavaly pél­dául a járási párt-végrehaj­tóbizottság — a hivatal elnö­kének ellőterjesztésében — nyolc alkalommal tárgyalt A hét című televíziós műsor most vasárnapi adásáról szólva, a di­vatos közhellyel azt mondhatnám: nem véletlen, hogy két bizonyos tudósítás közvetlenül egymás után ke­rült benne a nézők elé. Ám ebben az általában mindig céltudatosan összeálr lított műsorban ezúttal talán mégis a szerkesztői meggondolástól független tényező, tehát némiképpen a véletlen játszott közre. A moszkvai televízióval szinte egy- időben sugározták Leonyid Brezsnyev vasárnapi beszédét. (Amelyet egyéb­ként mai lapunkban ismertetünk.) Eb­ben a Szovjetunió Kommunista Párt­jának főtitkára az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősségérzettel ismétel­ten a fegyverkezési hajsza folytatásá­nak megszüntetése mellett szállt sík­ra. megismételve korábbi konkrét ja­vaslatait. Elhangzottak a nagy jelentőségű sza­vak és Brezsnyev arcát, alakját a kép­ernyőn egy budapesti intézmény vál­totta föl. A kardiológiai intézetbe ve­zette nézőit a riporter és érdekes be­szélgetéseket hallhattunk az ott dolgo­zó vezető orvosokkal, orvostudósokkal, miközben bepillantottunk az új, leg­korszerűbb, drága műszerekkel, élet­mentő gépekkel fölszerelt, a közelmúlt­ban. átadott kórházépület falai közé. Ezenközben arról is értesülhettünk, hogy számos más országból is jelentős érdeklődés mutatkozik az itt folyó szív­műtétek, szívbetegek eredményes' gyó­gyítása iránt. Nemcsak szakkörökben, hanem mindenekelőtt az érdekelt be­tegek körében. Az intézet vezetői azon­ban arra — az egyébként méltányol­ható — álláspontra helyezkedtek, hogv addig nem fogadnak szívpanaszosokat Mégsem vé... külföldről, amíg itthon is „sorbaállás’' mutatkozik a rászorulók között. Óriá­si az az áldozatvállalás, sok millió az' az összeg, amelyet államunk az intézetre fordított, de az igények egyelőre még ennél is nagyobbak. (Munkaerőgond is közrejátszik, de ez sem választható el teljesen az anyagiaktól.) Hol van hát itt a bevezetőmben em­lített véletlen, miként függ e két köz­vetítés össze egymással? Azon a látszólagos vékony szálon függ össze, amely a megtermelt javak fel- használásának módját jelenti. Magya­rán: mire költi javait, nemzeti jövedel­mét egy-egy nép, vagy még pontosab­ban, hogy mire kénytelen költeni. Meri a Szovjetunió párt vezetőjének felelős szavai és a béke híveinek aggódó inté­sei napjainkban már minőségileg i* többet jelentenek a korábbinál. Nem­csak arról van szó (ami természetesen magábanvéve sem kevés, magábanvéve is elsőrendű érdeke az emberiségnek), hogy meg kell akadályozni újabb ka­tasztrófát, el kell kerülmi az újabb vi­lágháborút. Bízzunk és higgyünk ben­ne, hogy éppen a szocialista országok ereje, s az általános nemzetközi erővi­szonyok számunkra ked.vező eltolódása folytán ez mindinkább elkerülhető lesz földünkön, hiszen a békés egymás mel­lett élés kölcsönös érdek, s az enyhülés folyamata immár visszafordíthatatlan A brezsnyevi felhívás éppen ezért többről szól, mélyebbre mutat. A józan észhez fordul: az emberi erő, munkás­kéz, alkotószellem anyagi javait ne fordítsuk oktalan fegyverek gyártására. Csökkentse minden ország a hadi ki­adásait. Mint megfogalmazta: megkell könnyíteni a fegyverkezési hajsza ter­hét, amely a dolgozó tömegekre hárul Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy csökkentse minden ország a hadiki­adásait. Ne költsünk drága milliárdo- fcat tömegpusztító fegyverekre, amikor még vannak a földön éhező országok, amikor a tőkésországok viszonylagos jóléte közepette is nyomorgók, nélkü­lözők, munkát keresők élnek a határai­kon belül, s amikor — ne szégyelljünk magunkról sem szólni — a szocialista országokban is volna még mire költe­ni : több iskolára, óvodára, lakásra, mű­velődési intézményre, vízhálózatra utakra, gyógyintézetekre... Mint az új, nagyszerű kardiológiai intézet, ahol a szívbetegek százainak adják majd (s adnák kellő továbbfej­lesztéssel még többnek is) vissza az élei­be vetett hitét,, reményét, munkaked­vét, s a legtöbbet: magát az életet. V olna hát itt is, ott is mire költeni a nemzet pénzét, jobbra, szebbre hasznosabbra, mint a fegyverke­zés. Lehet, hogy a véletlen játszott közre a két televíziós közvetítés egymásutá­niságában. Ám nem véletlen az össze­függés a békejavaslatok tendenciájá­ban. Nem véletlenül hangzik el .most újólag az okos szó, amikor a helsinki okmányok jószándékú valóra váltására megvan a mód. Ezek az összefüggések nem véletlenek. Tudatos politika, tuda. tos törekvésének részei. L. Z. olyan jellegű napirendeket, amelyek a járás társadalmi, gazdasági életének fontos te­rületeit érintették. Ezekkel kapcsolatban a testület ered­ményesnek ítélte meg töb­bek között a cigánylakosság helyzetének javítására hozott határozat végrehajtását, il­letve kezdeti lépéseit a járás több településében (pl. Érd, Páty), a nagycsaládosok la­káshelyzetének javítására irá­nyuló erőfeszítéseket, az „Egy üzem — egy iskola”, az „Egy tanuló — egy könyv” moz­galmakat. További feladato­kat jelölt meg azonban az ér­di, budaörsi lakótelepek épí­tésének előkészítésében, a művelődési házak, könyvtá­rak fejlesztésében, és abban, hogy a családi események tár­sadalmi megrendezése szín­vonalasabb legyen, A lakosság művelődésügyi, egészségügyi, szociális ellá­tottságát, a szolgáltatói igé­nyek jobb kielégítését szol­gáló erők és eszközök kon­centrálását a járási pártszer­vek kezdeményezik. Közre­működésük alapján bővült a járási hivatal és a gazdasági- társadalmi szervek közötti együttműködés. Ez elősegítet­te egyebek között azt, hogy a kommunista műszakok bevé­teleit gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel, vagy támogassák a lakásépí­téseket, illetve a járási úttö­rőtábor korszerűsítését. A végrehajtó bizottság az együtt­működés területeként jelölte meg a művelődési intézmé­nyek közös fenntartásbavéte- Jét. az Edzett ifjúságért tö­megsportmozgalom szervezé­sét és irányítását. A járási hivatal apparátu­sában működő pártszervezet sikerrel segíti a párt politiká­jának érvényesülését, a várt­határozatok végrehajtását a hivatali apparátus munkájá­ban. Figyelemmel kíséri a felettes szervek, valamint a liivatalvezietés döntéseinek ha­tását, az apparátusi munka helyzetét. Indokolt esetben javasolja egy-egy döntés fe­lülvizsgálatát, illetve a végre­hajtás jobb megszervezését. A pártoktatás, szabad pártna­pok szervezése útján segíti, hogy a párttagok és párton- kívüld dolgozók tájékozottsá­ga, felkészültsége színvonala­sabb legyen. Végrehajtó ' bi­zottságunk megállapította, hogy a hivatali pártszervezet­nek további tennivalói vám nak az ügyintézés egyszerű­sítésének, gyorsításának, a közszolgálat kultúráltságának fejlesztésében. Az úi tanácstörvény életbe­lépését követően nagy figyel- ■ mez igényelt a pártszervek ré­széről a községi tanácsok munkájának minden irányú fejlesztése, a hatáskörök bő­vüléséből adódó új feladatok és követelmények biztosítása, önállóságuk növelése, nép- képviseleti jellegük erősíté­se. A helyi pártszerveket e feladatra a járási Pártbizott­ság tudatosan felkészítette. A települések ■ fejlődése szüksé­gessé tette — a felsőbb nárt- határozatok elvei alapján — a községi pártbizottságok és pártvezetcségek létrehozását. Ez kedvezőbb feltételeket te­remtett a hatékonyabb párt- irányításhoz. 1971-ben mind­össze három helyen, ma a 18 közigazgatási egységet képe­ző településeink közül nyolc nagyközségben, illetve közös tanácsú községben működik pártbizottság. A községi pártszervek ei­vi-politikai irányítása haté­kony. Ezt támasztják alá az alapvető községpolitilcai kér­désekben a testületi állásfog­lalások. a cselekvési progra­mok elkészítése és végrehaj­tása. Az érdi nagyközségi pártbizottság pl. a pedagógu­sok lakáskörülményei javítá­sára hozott határozatot, s en­nek eredményeként a tanács 1973 óta 11 pedagóguscsalád­nak adott önálló lakást. A tanácsi apparátus egy ré­sze kezdetben nem volt kel­lően felkészült a hatáskör bő­vülésére. Beruházási vonalon szinte mindenütt a szakigaz­gatásban jelentkeztek problé­mák. átmenetileg nőtt a 30 napot meghaladó ügyek szá­ma. gyakrabban kérték a he­lyi pártszervek segítségét a panaszosok építési, telek- és adóügyek intézésében. A ta- nácsapparátusbeli minőségi cserék és a továbbképzés ered­ményeként azóta javulit a szakigazgatási munka szín­vonala . A pártirányítás elvi-politi­kai célkitűzéseihez nélkülöz- hetetlennnek tartjuk a párt káderpolitikai elveinek érvé­nyesítését. Erre a járási, il­letve a községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak. Az elmúlt évek személyi változásai kedvezően hatot­tak a tanácsok munkájának irányítására, fejlődésére, A községi választott tanácsi testületek összetételében is tükröződnek a párt káderpo­litikái elvei. Ennek megfele­lően nagy jelentőséget tulaj­donítunk a kommunista ta­nácstagok jó arányának, hi­szen a tanácstagi munka pél­damutató ellátásáról meggyő­ző érveléssel, ’ nevelő, felvilá­gosító munkával elősegítik a párt politikai célkitűzéseinek érvényesülését a tanácsok munkájában. A kommunista tanácstagok tevékenységét a pártszerveze­tek egy részében figyelemmel kísérik, ma azonban ez még nem vált általánosan kiialla- kult gyakorlattá. A pártszer­vezeteik egy része nem szá­moltatja be őket rendszeresen munkájukról és szükség ese­tén kollektív állásfoglalással nem szab irányt további fel­adatuknak. Ahol viszont rend­szeres a beszámoltatás, ott aktivitásuk fokozódott mind a tanácsüléseken, mind a la­kossággal való kapcsolattar­tásban, A gyakorlati tapasz­talatok azt mutatják, hogy a kommunista tanácstagcso­portok egységes állásfoglalá­sa meghatározó a testületen belül. Megmutatkozott ez pl. a pilisvörösvári és törökbálin­ti vízműtársulás létrehozását elhatározó döntésben és a fel­adat végrehajtásának - meg­szervezésében. A közös tanácsú községek­ben az eredményes pártirá­nyítás fontos tényezője, hogy a székhelyközségben pártbi­zottság, vagy pártvezetőség működik-e. Tapasztalataink az előbbiek esetében kedve­zőbbek. A pártbizottságok füg­getlenített titkárai többet és mélyrehatóbban tudnak fog­lalkozni az irányító munka tartalmi és szervezési kérdé­seivel. Ez a testületi irányí­tás színvonalában is érezteti hatását. így például Zsám- bék—Tök közös tanácsú köz­ségben. Kétirányú segítséget igyek. szik nyújtani a budai járási pártbizottság a községi párt­szervek irányító munkájá­nak fejlesztéséhez. Titkári ér­tekezleteken ismertetjük a ta­nácsi munkával összefüggő testületi állásfoglalásokat, s ezzel egyben tartalmi és mód­szertani útmutatást is adunk. Napirendeket javasolunk a pártszervek testületéinek meg­tárgyalásra, tapasztalatcsere- lehetőséget biztosítunk a jó kezdeményezések elterjeszté­sére. A pártapparátus tagjai a területiéi el ősi munka során észrevételeikkel, javaslataik­kal segítik a testületi ülések napirendjeinek előkészítését és a döntést. A tanácsi munka pártirá­nyítása a járás területén az elmúlt években összességében tovább fejlődött, tartalmában módszereiben gazdagodva hoz- záiárult a tanácsi szervek te­vékenységének fejlődésébe-'. A járási párt-végrehajtóbi- zottság a további tennivalók fő irányaként jelölte meg: a községi pártszervek irányító tevékenységének növelését, az állami rendelkezések figye­lemmel kísérését, a párt ká­derpolitikái elveinek gyakor­lati érvényesítését, s mind­ezek útján biztosítani a ta­nácsok önkormányzati jelle­gének erősödését és a testüle­tik működésének, javítását Ezzel egvütt fontos a választott tgejaik cselekvő közéleti te­vékenysége. és a helyi taná­csok még hatékonyabb igaz­gatási munkája. KRASZNAI LAJOS, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára

Next

/
Thumbnails
Contents