Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-26 / 122. szám

19T7. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK «sr Mccm Parlamenti bizottság állásfoglalása: az anyagmozgatás gépesítése Határozottabb előrelépést sürgetett a rakodásgépesítés­ben, a korszerű szállítási mó­dok szélesebb körű elter­jesztésében a szerdai ülésén az országgyűlés építési és köz­lekedési bizottsága. A Gyar­mati János elnökletével meg­tartott tanácskozáson — ame­lyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke is —, a képviselők az anyagmoz­gatás gépesítését, az árufuva­rozás fejlesztési gondjait, eredményeit vizsgálták. Ábrahám Kálmán közleke­dés- és postaügyi államtitkár tájékoztatójában emlékezte­tett arra, hogy az V. ötéves tervtörvény a műszaki fej­lesztés egyik fő irányaként jelölte meg — különösen az anyagmozgatásban — a mun­kaerő felszabadítását ered­ményező gépesítést. A KPM közlekedési vállala­tai (MÁV, Volán, MAHART) 1975-ben körülbelül 2000 ra­kodógéppel dolgoztak, 1980-ig pedig csaknem 1 milliárd fo­rintot költenek rakodógép- vásárlásra. Az anyagmozgatás gépesí­tésére, a gépgyártás fejlesz­tésére az V. ötéves terv vé­géig 2,4 milliárd forintos köz­ponti állami támogatást ad­nak. Ez a pénz — miután az anyagmozgatás korszerűsíté­sét túlnyomórészt vállalati fej­lesztési alapokból kell finan szírozini — kiegészíti a szű­kös helyi forrásokat. Az előterjesztést követő vi tában a képviselők szóvátet- ték, hogy meglehetősen hosz- szú idő — olykor három esz­tendő is — eltelik a rakodó­gép megrendelése és szállí­tása között Hathatósabb intézkedése­ket sürgettek az úgynevezett egységrakományok elterjesz­tésére, s úgy vélték, hogy na­gyobb ártámogatást kaphat­nának a korszerű szállítási formát alkalmazók. Megálla­pították: a KPM dicséretes erőfeszítéseket tett, a megol­dásban azonban lényegesen nem jutottunk előbbre. Mi­után 1974-ben kormányhatá­rozat született az anyagmoz­gatás gépesítésének fejlesz­tésére, gyorsítására, megje­lölve valamennyi népgazda­sági ág feladatait, a bizott­ság úgy határozott: javaslat­tal fordul a kormányhoz, hogy a Minisztertanács szá­moltassa be a tárcákat az 1974-es határozat végrehajtá­sáról. A vitában felszólalt Ruisz József, Jura to vies Ala­dár, Tóth István, Hegedűs La­jos, Sarudi Sándor, Inokai Já­nos, Mráz Tibor és Varga B. István országgyűlési képvise­lő. Képviselők látogatása egy katonai alakulatnál Az országgyűlés honvédel­mi bizottságának tagjai Pap Jánosnak, a bizottság elnöké­nek vezetésével szerdán láto­gatást tettek a néphadsereg egyik dunántúli alakulatánál. A Vendégeket Horváth Dezső mérnök-vezérőrnagy és Jvíó- rocz Lajos vezérőrnagy fogad­ta és kalauzolta. A honvédelmi bizottság tag­jai a látogatás során meghall­gatták a parancsnok beszá­moló jelentését, megismerked­tek a katonák élet- és munka- körülményeivel. Ezután megte­kintettek több korszerű ki­képzési bázist, a katonák elhe­lyezését és kulturálódását szol­gáló létesítményt, meggyőződ­tek a kiképző és a nevelőmun­ka eredményességéről, öröm­mel tapasztalták, milyen sok­oldalúan gondoskodnak a ka­tonákról. Ellenőrzés a tsz-ekben Szabályminta készül Szerdán ülést tartott a TOT elnöksége. Többi között meg­vitatta a szövetkezeti ellenőr­zést segítő érdekképviseleti munka helyzetét. A területi szövetségek jól támogatják a szövetkezeti ellenőrzést, amely egyre hatékonyabb lesz. Kevés azonban a komplex ellenőrzés is megbízható agrár, közgazdasági és jogász szakem­ber. A vizsgálatok túlnyomó több­sége a számvitellel és a pénz­ügyekkel foglalkozik, viszont alig-alig érintik a termelés, és a gazdálkodás hatékonyságát, a szövetkezetpolitikai tevé­kenységet, az ellenőrök intéz­kedései, javaslatai viszonylag ritkán és bátortalanul vetik fel a felelősségrevonást. Elő­fordul az is, hogy a belső el­lenőrzést követő vizsgálatok során derül fény bűnös cse lekményekre és mulasztásokra. A vizsgálatok gyakran pár­huzamosak — mintegy 15—18 szerv 20—22 féle ellenőrzésre jogosult a tsz-ekben. Az elnökség úgy határozott, hogy az ellenőrzési szolgálta tást tovább kell korszerűsíteni, a szövetkezeti ellenőrzés vala­mennyi formáját összehangolt rendszerré kell fejleszteni. Or­szágosan egységes működési szabálymintát adnak majd ki a területi szövetségek kereté­ben működő ellenőrzési szer­vezeteknek és ellenőrzési in­formációs rendszert alakítanak ki. Az elnökség megvitatta a tsz-ek nem mezőgazdasági te­vékenységének alakulását. Az elnökség felhívta a szövetkeze­tek figyeljnét arra, hogy a kö­zös gazdaságok árbevételének mintegy egyötöde származott az elmúlt években a nem me­zőgazdasági tevékenységből, ezért a továbbiakban is gon­dot kell fordítani ezeknek az üzemágaknak a fejlesztésére és a számukra előirányzott ter­vek teljesítésére. A politikai nevelés aktív segítői A Vöröskereszt V. kongresszusa előtt A KISZ-iskolában, az títtörővasúton Tapasztalatcserén az Omszk megyei ifjúsági küldöttség A sződligeti Ligeti Károly KISZ-vezető képző iskola ked­ves vendégeket fogadott teg­nap. Szovjetunióból, a testvéri Omszk megyéből érkezett négytagú küldöttség ide, hogy a mozgalmi munkával ismer­kedő fiatalok életébe nyerjen bepillantást. Az iskola udva­rán kék ingies, piros nyakken- dős KISZ-esek fogadták a vendégeket. Hat-hétszázan évente Az oktatási központ két éve van itt a Dunakanyar kapu­jában, ahová már idelátsza­nak a Cement- és Mészművek fehér füstöt lehelő kéményei, a Börzsöny-hegység lejtői. — Nálunk talán egy kissé más jellegű a vidék, de Omszk- ban hasonló oktatási központ működik, ahol a komszomo- listák az alapszervezieti élet­ben is jól hasznosítható is­mereteket szerezhetnek — mondja a küldöttség vezetője, Jurij Oslakov, a Komszomol Omszk megyei Bizottságának első titkára. — Hét évvel ez­előtt nyitotta meg kapuit a komszomol iskola a hallga­tók előtt. Évente 600—700 fia­tal szerez itt a későbbi moz­galmi munkához elengedhe­tetlenül szükséges tudnivaló­kat. — Az oktatási programban elsősorban három területet tartunk fontosnak. Minde­nekelőtt azokkal a feladatok­kal akarjuk megismertetni a komszomolistákait, amelyeket a párt tűzött a dolgozók és egyben az ifjúság elé. Nálunk — miként Magyarországon is — a fiatalok védnökséget vál­lalnak egy-egy népgazdasági jelentőségű építkezés fölött Ilyen például a Bajkál—Amur vasútvonal építése, vagy az ál­lattenyésztés fejlesztése. — Iskolánk az omszki vá­rosközpontban van, előadó­termek, könyvtár teszi köny- nyebbé a fiatalok tanulását. Távlati terveinkben szerepel egy modem ifjúsági ház fel­építése, amelyben majd az Omszk megyei komszomol- vezetőképző központ is he­lyet kap. ». A fiatalok élete, munkája központi kérdés Omszik me­gyében. Mindez érthető is, minthogy a megye lakosságá­nak átlagéletkora huszonki­lenc év. A közép-ázsiai, szi­bériai — hajdan ritkán la­kott területet új települések tarkítják. Erről beszélt Va- lentyina Kovaleva, az omsz­ki Kazinckij gyár minőségi el­lenőre. — Üzemünkben vállaltuk, hogy törekszünk jobb minő­ségre, a szebb és olcsóbb áruk előállítására. A részlegünk­ben dolgozó 300 komszomo- lista mindent megtesz válla­lásunk teljesítéséért. A Börzsöny nevezetessége A sződligeti KISZ-vezető képző központ megismerése után Vácra indultak a vendé­gek. A tavaly elkészült mű­velődési központban a város vezetői fogadták őket, majd végigvezették a valóban im­pozáns intézmény termein. Délután a Pest megyei KlSZ-bizottság munkatársai a börzsönyi úttörővasút meg­tekintésére invitálták a kom- szomolistákat. A Dunaka­nyarban hegyek között ka­nyargó — pirosra és fehérre festett — kisvasút a megyei KISZ-fiatalok társadalmi ösz- szefogásának erejét igazolja. Az elmúlt évben valamennyi járás, város és nagyüzem KISZ-esei külön műszakokban, kommunista szombatokon tá­mogatták a vasút kialakítását. Aztán, amikor már elkészült — a Magyar Úttörők Szövet­sége harmincadik évforduló­jára felajánlott — születésna­pi ajándék, hétvégeken segí­tették az állomások parkosítá­sát, a vágányok melletti terü­letek szépítését. Miként a magyar úttörők — A szovjetunióbeli pioní­rok is érzik a felnőttek fele­lősségét és gondoskodását — kapcsolódik a beszélgetésbe Jurij Szokolov, az Omszk megyei Maják község iskolá­jának tanára. — Országunk­ban mindenki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­neplésére készül. A pionírok megyeszerte tanulmányozzák Lenin életútját, munkássá­gát. — Környezetünk rohamo­san iparosodik — fűzi tovább a szavakat. — A pajtások vál­lalták, hogy erejüktől telően gyűjtik a környezetükben fel­lelhető hulladék fémeket, hi­szen azok a későbbiekben jól hasznosíthatók. Ötletgazdag­ságuk, képzelőerejük azon­ban más területeken is kibon­takozik: Valamennyien ku­tatják szülőhelyük történel­mi múltját, felkutatják a nagy idők tanúit. Az úttörővasutat elhagyva, az érdéi sétával folytatták út­jukat a Pest megyei KISZ-bi- zottság és a szovjet komszo- molistáik képviselői. ★ Ma a budiai járás KISZ- esei várják az Omszk megyei komszomol küldöttséget, amely ellátogat az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetbe, a bu­daörsi lakótelepre és a szov­jet és a magyar fiatalok se­gítségével kialakított piliscsa­bai Magyar—Szovjet Barát­ság parkba, valamint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárba. V. F. A VÄCI JÄRÄSI pártbizott­ság és a községi pártszerveze­tek a párt szövetségi politiká­jának fontos, speciális terüle­tének tekintik a Vöröskereszt tevékenységét. A Vöröskereszt- vezetőségekben dolgozók tár­sadalmi munkáját magas érté­kű politikai tevékenységnek ismerjük el. Számos pártta­got kérünk fel pártmunkára a Vöröskereszt-szervezetekben, s rendszeresen értékeljük ezt a tevékenységet. Sokan a Vörös- keresztben kifejtett társadal­mi-politikai ténykedés alapján kerülnek a mozgalmi munká­ba, s közel a párthoz, majd tagjaink sorába. örvendetes, hogy a nők ará­nya minden szinten magas a Vöröskereszt szervezeteiben. A magas arány azonban egyes szervezeteknél azt a téves né­zetet alakítja ki, hogy a Vö­röskereszt nők számára létre­hozott társadalmi szervezet lenne. Ezeket a helytelen néze­teket a politikai munka to­vábbfejlesztése változtathatja meg. A Vöröskereszt vezetésének struktúrája követi a párt- és tanácsi szervekét. Már 1973- ban is hat községi, üzemi csúcsvezetőség működött azo­nos területen. Ez biztosítja az egyértelműbb koordinációt, a cselekvési egységet. Az első évek tapasztalatai meggyőztek ennek az irányító szervnek az életképességéről. Ennek alapja, hogy összefogottabb lett az alapszervezetek irányítása. A járási vezetőség közvetlenül nehezen tudná a százat meg­közelítő alapszervezeteket irá­nyítani. Az áttétel így hasz­nos, megfelelő segítséget nyújt. SOKAT JELENT a Vörös­kereszt tevékenysége az egész­ségügyi szervek számára és vi­szont. Járásunk és a székhely Vác egészségügyi szakigazga­tása közös egészségügyi osztály irányítása alá tartozik. Ez le­hetővé tette a váci kórház, a rendelőintézetek és a körzetek teljes integrációját. Ez az egészségügyi struktúra és a IV. ötéves terv során kialakult mintegy ezer kórházi ágy, ma­gasan képzett egészségügyi ap­parátussal, rendkívül nagy sze­mélyi hátterét képezi a Vörös- keresztnek. Az utóbbi néhány év során szervezettségében és tartalmá­ban egyaránt jelentősen fejlő­dött a vöröskeresztes munka IV. kongresszusuk határozatai alapján. A hagyományos tevé­kenység mellett előtérbe ke­rültek azok az egészségügyi és szociálpolitikai feladatok, ame­lyek a munka szocialista tar­talmának erősítését jelzik. Ha­tékonyan segítenek a családvé­delem, népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtásában, az időskorúakról való társadalmi gondoskodás teljesítésében, a környezetvédelem területén, és sajátos programmal az ifjúság- politika érvényesítésében. Még mindig találhatók azon­ban aránytalanságok is! Ta­valy például 11 szervezetben -2 előadáson vagy beszélge­tésen túl nem volt aktív fel- világosító tevékenység. Ugyan­akkor pl. Göd nagyközségben 6 szervezetben 30 előadást és beszélgetést tartottak 993 ér­deklődő részvételével. Pencen 22 előadáson 799 ember vett részt. A Vöröskereszt a járásban egyre szélesebb társadalmi ala­pokra építve, összehangoltan, jól tájékozódik. A IV. kong­resszus óta továbbfejlődtek, erősödtek a helyi szervezetek. Hatékonyabbá vált a járási vezetőség irányító, és ellenőr­ző tevékenysége. A helyi szer­vezetek száma 1973 óta 81-ről 97-re szaporodott. A taglét­szám az 1973. évi 5328-ról 6912-re emelkedett. JÖ IRÁNYBA A békemozga'om feladatairól Pest megyei egyházi személyiségek találkozója A békehónap keretében ren­dezte a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága a megyei ta­nács nagytermében azt )a béke. gyűlést, melyre tegnap délelőtt csaknem százötvenen érkeztek a megyében élő és dolgozó, különböző felekezetekhez tar­tozó egyházi vezető személyi­ségek és papok A külpolitika időszerű kérdéseiről Várkonyi Tibor, a Magyar Nemzet új­ságírója tartott előadást, majd a résztvevők kérdéseket tettek föl, véleményt mondtak az el­hangzottakkal kapcsolatban. Napirenden szerepelt a helsin­ki konferencia hatása a világ békemozgalmára, a belgrádi ta­lálkozó előkészítése, a két vi­lágrendszer — és a harmadik világ — kapcsolatainak alaku­lása. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkára ismertette főbb vonalaiban a bizottság ötéves programtervét is, melynek megvalósításához a megyében élő papság támogatását kérte. A békegyűlésen jelen volt Lukács József, a megyei ta­nács egyházügyi titkára is. mutat, hogy az egészségügyi előadások mellett egyre inkább teret hó­dítanak a csoportos beszélge­tések, több egészségügyi nap rendezésére kerül sor. Egyes témák iránt (pl. alkoholizmus elleni harc) növekszik az ér­deklődés. A tanfolyamok kö­zül a szülők iskolája és a kis- mamaklubok működnek igen sikeresen. Az egészségnevelés legszer­vezettebb formája a tanfolyam. Ezeknek egy része ma már el­tér a hagyományoktól» Az anyák iskoláját átszervezték szülők iskolájává. A tanfolyam résztvevői között már ott van­nak jelentős számban a férfiak is. A kismamaklubokban — főként Szódon és Gödön — el­sősorban a gyes-en levők vesz­nek részt, s ez az egészségügyi felvilágosítás mellett a társa­dalmi kapcsolatok szilárdságát is jelenti. A tanfolyamok eredményeit a számok is jellemzik: 1973- ban 2659 fő, 1976-ban pedig már 2778 aktíva vett részt ezeken. A legsikereseb­bek az elsősegélynyújtó és az öregek napközi otthonaiban az idős korúak problémáival fog­lalkozó tanfolyamok. Az aktí­vaképzésben a szakosítás ered­ményesen segíti a területi, üze­mi, intézményi munkát. A több napos tanfolyamokon minden esetben, a terület sajá­tosságán túl, a programokban a politikai nevelést segítik a politikai testületek vezetőinek tájékoztató előadásai és kon­zultációi. A környezetvédelem és a tisztasági mozgalom fontos te­rület a Vöröskeresztben. E munkában együttműködnek ä Hazafias Népfronttal és a köz­ségi tanácsokkal. A közterüle­tek tisztaságának, fásításának és virágosításának segítésén túl az elmúlt években az élel­miszer-elárusító helyek és az üzemek tisztaságának ellenőr­zésére is figyelmet fordítottak. Az ipari üzemek 70 százalékát, a kereskedelmi és vendéglátó- egységek 65 százalékát, a me­zőgazdasági üzemek 70 száza­lékát, a községek, iskolák 80 százalékát keresték fel. A lakóházak környékének tisztaságára vonatkozó értéke­lésben viszont sajnos fejlő­dés nem tapasztalható. Sok községben formálissá vált ez a munka. Ennek ösztönzésére az aktívabb tanácsok tavaly több helyen adtak át Tiszta udvar, rendes ház táblát és emlékla­pot az arra érdemes lakóknak. Az idén nagyobb gonddal fog­lalkoznak több községben is a tiszta utcák és virágos főútvo­nalak kialakításával. A szer­vezés alatt álló környezetvé­delmi őrjáratoknak nagy sze­repe van ebben. AZ IFJÚSÁGI vöröskeresz­ma. Az aránytalanságok ebben is megtalálhatók. Van olyan községünk, ahol a lakosság 5,8 százaléka (Zebegény, Vácrátót, Kemence) és van, ahol csupán 1,9—2,5 százaléka (Nagybör­zsöny, Kösd, Kóspallag) vér­adó. Ahol a Vöröskereszten túl más társadalmi szervek is se­gítséget nyújtanak, ott nem marad el az eredmény. Ma már egyre több azoknak a munkahelyeknek a száma a járásban. ahol erkölcsi és anyagi elismeréssel is kifeje­zésre juttatják a többszörös véradók megbecsülését. A járás vöröskeresztes veze­tősége rendszeresen, évenként négy alkalommal tárgyalja meg a legfontosabb feladato­kat. Bitter Antalné, a vezető­ség titkára 19 éve látja el na­gyon lelkiismeretesen funk­cióját, s a vezetőséggel közö­sen jó módszereket alakítottak ki. Például az össztitkári érte­kezletek mellett egyre gyak­rabban tartanak differenciált titkári értekezleteket, ame­lyekre a témától függően hol az intézmények, üzemek, hol a területek titkárait hívják meg. Számos más rendezvényen is részt vesznek. Ezekből ki­emelkedik a törökmezői béke­napon szervezett egészségügyi vetélkedő, a fegyveres testüle­tek véradó szervezőinek talál­kozója, a Családi Lap terjesz­tőinek ünnepi összejövetele. JÖL SEGÍTIK a járási ve­tés nevelés a iárás általános és középiskoláiban folyama­tos. a járási vezetőség mellett működő ifjúsági munkabizott­ság irányitásával. Különféle tanfolyamok, előadások, egész­ségügyi fórumok, vetélkedők, fogápolási és elsősegélynyújtó- versenyek szervezése jelzik sokszínűségét. A családvédelemben külön gondot fordít a járásban a Vö­röskereszt az idős korúak gon­dozásának javítására. A véradás szervezésében év­ről évre egyenletesebben biz­tosított a terv teljesítése, illet­ve túlteljesítése. Évente ezer liternél több vért ad a 3200— 3300 áldozatkész véradó. A fo­lyamatos vérellátáson túl meg­oldották a ritka vércsoportú készenléti brigádok szervezé­sét. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva tavaly 22 szervezetünk­nél emelkedett a véradók szá­zetőség irányító tevékenységét a területről rendszeresen érke­ző információk. A vezetőségi tagok az információk birtoká­ban rendszeresen támogatják, erősítik a gyengébb szerveze­teket. Minden arra mutat, hogy a Vöröskereszt járási irányító, ellenőrző, segítő tevékenysége nyomán az utóbbi években fejlődött, szélesedett «a társa­dalmi aktivisták bázisa. A já­rási vezetőség, a csúcsvezető­ségek és a helyi szervezetek sajátos eszközeikkel eredmé­nyesen segítették a párt politi­kájának a végrehajtását. Ked­vező alapot teremtettek ézek az eredmények a vöröskeresz­tes választások előkészítéséhez, a küldöttértekezletek összehí­vásához, és az országos kong­resszusra való felkészüléshez, Ez most a legidőszerűbb tenni­való, amely alapvetően megha­tározza a munkát. A választási előkészületeik már tavaly megkezdődtek. En­nek során újabb rétegeket is sikerült bekapcsolni a szerve­zeti életbe, a szocialista huma­nizmus diktálta emberbaráti tevékenység továbbfejlesztésé­re. Növeltük a fiatalok, ipari, mezőgazdasági dolgozók és fér­fiak arányát a munkában. Mindez pártunk politikájának végrehajtását is jelenti e spe­ciális területen, a Vöröske­reszt-szervezetek tevékenysé­gében. A választások időszaká­ban a váci járásban 93 helyi alapszervezet, 16 csúcs- és já­rási vezetőséget választottunk. Űj csúcsvezetőségek alakultak a közös tanácsú községekben, összesen 8 helyen. A taggyűléseken a megjele­nés 60—100 százalékos volt, s ez nagyon jó arány. A beszá­molókban a szerény értékelés mellett mindenhol foglálkoztak egészségpolitikánk méltatá­sával, a béke jelentőségével.1 A hozzászólásokban a kiegé­szítéseken túl sok közérdekű egészségügyi, környezetvédel­mi és családvédelmi jellegű kérdést vetettek fel és többen tettek kongresszusi vállalást. Ez is bizonyítja a nagyfokú társadalmi érzékenységet, el­kötelezettséget és aktivitást. EZ ÉV valamennyiünk szá­mára felelősségteljes, komoly feladatokat jelent a Vöröske­reszt további erősítésében és megszilárdításában. Kötelessé­günk ennek a munkának a fi­gyelemmel kísérése, segítése, hogy a Vöröskereszt idei V. kongresszusa a vöröskeresztes munka emelkedő színvonalá­nak forrásává legyen. Barát Endre, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára i i

Next

/
Thumbnails
Contents