Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

Párom brigád vendégei Óvodások a gyárban A Nagykőrösi Konzervgyár 'ceglédi kiszerelő üzemrészé­nek három szocialista kollek­tívája, a Felszabadulás, a Pe­tőfi és a Május 1. brigád száz kis óvodást látott vendégül a nemzetközi gyermeknap alkal­mából. Az ünnepségre meghív­ták az üzemrész nyugdíjasait, a gyáregység gazdasági és tár­sadalmi vezetőit is. A gyereke­ket 2 ezer forint értékű aján­dékkal lepték meg, de az óvo­dások sem jöttek üres kézzel: kedves műsorral köszönték meg a patronáló szocialista brigádok újabb figyelmessé­gét és azt a sok segítséget, melyből egyébként is részült van, hiszen a gyár máskor sem zárkózik el a gyermek- intézmények támogatásától. Zeneiskolások hangversenyei Folytatódnak a zeneiskolai, második félévi bemutató nö­vendékhangversenyek Ceglé­den. A hét elején adtak szá­mot a hamarosan véget érő tanévben tanultakról Dávid Sándor hegedű és Banai Ist­vánná ütős hangszer szakos ta­nulói. Holnap, csütörtököin lép­nek dobogóra Hiimfner Károly rézfúvósai és dr. Molnár Atti- láné hegedű szakos növendé­kei. Szombaton, május 28-án, 18 órakor kezdődik Bognár Jó­zsef hegedű és dr. Zsengellér Ferenc gitár szakos tanítvá­nyainak bemutató hangverse­nye. Vasárnap lépnek fel, dél­után négyórai kezdettel Hache- leva Ludmilla zongora szako­sai, hétfőn pedig Ballag Judit zongora szakos növendékei. A hangversenyekre minden érdeklődőt szívesen látnak. Nyitva a könyvtár Találkozás Kertész Ákos íróval Ismét nyitva a ceglédi könyvtár. A festés befejező­dött, és mától a szokásos nyit­vatartási rend szerint fogadja az olvasóterem látogatóit és a kölcsönzőiket. Holnap, május 26-án, az ünnepi könyvhét alkalmából a városi-járási könyvtárban dél­után hat órai kezdettel író— olvasó találkozó lesz. A talál­kozó vendége Kertész Ákos író és Hajdú Ráfis irodalom- történész. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _ A CEGLÉDI JAPAS ES CE6LE XXI. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1977. MÁJUS 25., SZERDA Megelőzés — gyakori ellenőrzéssel Közrend és közbiztonság városunkban Növelik az önkéntes segítők táborát AZ AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT a megnyitás előtt álló, új •• Ceglédi Karbantartó Üzemébe két műszakos munkaidőbeosztással FELVÉTELRE KERES munkaerőket, az alábbi munkakörökbe: • általános adminisztrátor • pénztáros • számlázó • adminisztrátor (bérelszámolási és munkaügyi gyakorlattal rendelkező) • gépjárműszerelő • fényező • karosszérialakatos • kárpitos • szervizmunkás alsó mosó (férfi munkaerők) felső mosó (férfi, női munkaerők) • segédmunkás • takarítónő • raktári kiodó (gyakorlattal rendelkező) • őr-portás (nyugdíjas is) • autómentő gépjármű vezetésére hivatásos gépjárművezetőt („F/1”) • technikumi végzettségű, gépjárműszerelői szakmával rendelkezőket, munkafelvevő, illetve minőségellenőri munkakörbe. Jelentkezés személyesen: CEGLÉDI KARBANTARTÓ ÁLLOMÁS (a Jászberényi úti fclüljrfró mellett), minden héten kedden ét csütörtökön, 14-től 18 óráig. Levélben, illetve személyesen: AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT, 1441 Budapest XIV., Pf. 71. Miskolci út 157. Munkaügyi osztály. tettek 60 százaléka vagyon el­len, a többi személyi tulajdon ellen irányult. Sok volt a jár­műeltulajdonítás, amely a lo­pások egyharmadát teszi ki. A társadalmi tulajdont főként a termelőszövetkezetekben káro­sították. A társadalmi tulaj­don és a népgazdaság elleni bűntetteket, az ellenőrzés hiá­nyosságait kihasználva, köz­vetlenül vagyonszerzésre kö­vették el. Ezen okulva, jó len­ne, ha a jövőben a közös gaz­daságok mind többet tenné­nek a belső ellenőrzés megerő­sítéséért. A rendőri szervek munkája nyomán fény derült Cegléden a vasúti dézsmálásokkal elkö­vetett visszaélésekre. Tavaly nyolc üzérkedést, egy veszte­getést, egy árdrágítást és egy vásárló-megkárosítást leplez­tek le. Tavaly a személyek elleni bűntettek száma volt a leg­magasabb. Erőszakos és garáz­da tettek miatt több esetben kellett intézkedniük. Sűrített akciókkal, a vendéglátóhelyek, pénztároló helyek és pénzszál­lítások fokozott ellenőrzésével léptek fel a tettek számának csökkentéséért, sikerrel. Meg­állapítható, hogy Cegléden az elkövetett bűncselekményekben nagy szerepe van az alkoholista életmódnak. Számos javaslatot tettek alko­holelvonó kezel ésre-és a város vezető szerveinek javasolták, hogy Cegléden szükség lenne alkoholos detoxikáló állomás­ra, amelynek működése min­den bizonnyal javítaná a köz­rendet és közbiztonságot. A munkák során — gyakor­lati tapasztalataikat is felhasz­nálva — a bűncselekmények megelőzése érdekében, alapos kutatómunkát végeznek. A munkában sokat segítenek az önkéntes rendőrök is. Mivel a bűnelkövető gyerekek száma az utóbbi évben valamelyest növekedett, igyekeznek hatha tósan fellépni, segíteni, nem büntető, hanem nevelő szán­dékkal. A KISZ járási bizott­sága 40 tagú, közrendészetre szakosított ifjúgárdista cso­portjának kiképzését elvállal­ták. Javasolta a rendőrség az ifjúságvédelmi bizottságok és albizottságok működésének fo­kozását. Pedagógusokkal bővült a fiatalkorúakkal foglalkozó önkéntes rendőri csoport. Cegléd forgalombiztonságá­nak helyzete javulást mutat. Ebben a gyakori ellenőrzések sokat jelentenek. Két és fél­szeresére nőtt a megbírságolt gyalogosok száma, szabálysér­tés elkövetése miatt több mint 300 vezetői igazolványt vontak be, ebből a legtöbbet ittas jár­művezetés miatt. A szabály­sértési munka során 2 ezer 195 feljelentést dolgoztak fel, 926 és fél ezer forint bírságot szabtak ki. Helyszíni tárgya­lásra háromszor került sor, hat alkalommal nyilvánosan tettek közzé határozatot, és sokat tesznek a megelőző jellegű propaganda tudatosításáért. A jövőben is számos feladat vár a közrend és a közbizton­ság szerveire. Sokat segíthet­nek azok a fiatalok, akik élet­célul a rendőri hivatást vá­lasztják. Elsősorban érettségi­zett, üzemi munkás fiatalokra számítanak. Növelik az önkén­tes segítők táborát is. Munká­jukhoz, eredményeikhez válto­zatlanul szükség van a lakos­ság megértő támogatására., E. Lakókocsi lesz belőle A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi, (negyei irodája telepén nyolcszemélyes lakókocsi készül, amely a vidéken dolgozók kényelmét szolgálja, A ceglédi telep mun­kásainak rendelkezésére már huszonöt ilyen lakókocsi áll. A képen: a vázszerkezetet hegeszti Ungvári István és Molnár Miklós. Apáti-Tótb Sándor felvétele Járási vetélkedő Zá/ikán nyaralnak a győztesek Kora reggel volt. A járás községeiből a Törteire vezető utakon úttörők kerékpároztak, illetve a termelőszövetkezetek gépkocsijain érkeztek a törteli művelődési házba. A versenyre gyülekező gyer­mekek vidám hangja töltötte be a művelődési ház klubszo­báját. A járási úttörőelnökség az Együtt — egymásért őrsi vetélkedő járási döntőjére hív­ta össze az úttörőcsapatok legjobb őrseit. Skultéty Sándor járási úttö­rőelnök megnyitó szavaiban el­mondotta, hogy a vetélkedő sorozat első fordulója véget ért. Az úttörőcsapatok vetélke­dőin legjobb eredményt elért őrsök az első fordulóban írásos feladatban általános politikai tájékozottságukról adtaik szá­mot. A vetélkedő folytatása to­vábbi két forduló feladatainak megoldását jelenti, melyen sajnos, — a benevezés ellené­re — nem vettek részt a jász- karajenői és a mikebudai út­törőcsapat győztes őrsei. A járási döntőn részt vett és a zsűri munkáját segítette Ha- bony István, a járási pártbi­zottság politikai munkatársa és Sebók Pál városi úttörőelnök. A 12 fordulós délelőtti ver­senyen a résztvevő 9 őrs fe­gyelmezetten, minimális pont- különbséggel oldotta meg a nehéz feladatokat. A jó han­gulatú délelőtti versenyt a törteli erdőben önálló őrsi ebédfőzés és ebéd követte, majd Godó Pál törteli csapa'tvezető szavai után kezdetét vette az Együtt — egymásért őrsi ve­télkedő döntőjének harmadik szakasza, az Edzett ifjúságért akció keretében szervezett 6 fordulós akadályverseny. A vetélkedősorozatot érté­kelve, Habony István elisme­rően állapította meg, hogy_ a versenyek jól szolgálták az út­törőélet .törvényeinek megtar­tását, tovább erősítették az őr. sök közösségi erejét, mérlegre tették az őrsök egész évi mun­káját. A legjobb teljesítményt az abonyi 4459-es II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat Winnetou őrse érte el 256,5 ponttal. A ju­talmuk 10 személy részvéte­lével kéthetes zánkai táboro­zás. Második az albertirsai 1086-os Petőfi Sándor úttörő- csapat Leopárd őrse, harma­dik a törteli 153-as Helmeczy Mihály úttörőcsapat Ságvári őrse lett. A járási pártbizottság könyv­ajándékát a verseny legfiata­labb csapata, a ceglédberceli II. Rákóczi Ferenc őrs kapta. A vetélkedősorozat Skultéty Sándor zárszavaival ért véget, melyben kiemelte az egészsé­ges versenyszellemet, a csapa­tok jó felkészültségét, a csa­patvezetőségek és rajvezetők lelkiismeretes felkészítő mun­káját. II. I. tak a 3 ezer 800 méter magas Tauern-havas aljában és a Karni-Alpok völgyeiben, ke­resve az utat a Száva forrás­vidékére. A hopponmaradt őrnagy a brixeni helyőrség parancsno­kához rohant, az futárt kül­dött Laibachba, a laibachi helyőrséget riadóztatták, és egy osztrák gyalogos ezreddel eltorlaszolták a völgyeket. Szokolék megtorpantak a nem várt puskacsövek láttán, hátrafordulni a szűk völgyben nem lehetett, a peremeket mindkét oldalon gyalogos századok szállták meg, lesál­lásban. És most már azok is megmutatták lövésre kész fegyvereiket. A huszárok meg­adták magukat. Elsőnek Szo- kol Jánost végezték ki, máso­diknak Lengvári Pált, az utó­véd parancsnokát. A történet a 12. számú csá­szári és királyi Nádor-huszár­ezred. fönnállása századik év­fordulóján kiadott emlék­könyvből való. Ekkor, 1901-ben ünnepelte Lembergben a jubi­láló jászkun huszárokat a mo­narchia hadserege. A MAGYAR SZABADSÁG- HARCBAN százával estek el kézműves legényekből, zsellé­rekből, diákokból verbuvált honvédek, sírjaikon gránit obeliszkek magasodnak. Az Aradon kivégzett tábornokok is méltó emlékművek alatt nyugosznak, terek és utcák hirdetik emléküket. A ceglédi Szokol János őrmester és az abonyi Lengvári Pál tizedes eltaposott sírján vadon nőtt virágok nyílnak, fölöttük, a magosban madarak szálldos- nak. Hídvégi Lajos ■ A KUNSÁG ÉS A JÁSZSÁG adta a hajdani Nádor-huszá­rok legénységét, ezért mond­ták őket jászkun hászárok- nak, hivatalosan Palatínus hu­szároknak. 1800-ban alakultak és az ország nádora, latinosar a palatínus volt az ezredtulaj­donosuk. A magyar szabadság- harc előtt sohasem táboroztak hazánkban, mindig máshol Ausztria gyarmatain, Galíciá­ban, Csehországban vagy Itá­liában. Itthon ugyanekkor lengyel dzsidások, olasz piká- sok, cseh dragonyosok és oszt­rák vasasok állomásoztak, itt is, ott is a lakosság fékentar- tására, forradalmi mozgalmak elfojtására. Negyvennyolcban a Nádor­huszárok közt szép számmal voltak Pest megyeiek, járá- sunkbeliek is, akik a veszé­lyeztetett haza oltalmára ha­zaszöktek, átúsztatva folyó­kon, gázolva patakokon, rej­tőzve nappal az erdőkön, hal­kan ügetve az éjszakai ország­utakon. Sokan hazajutottak, másokat elfogtak. A vértanú ceglédi Szokol János őrmester és az abonyi Lengvári Pál ti­zedes emlékezetére hadd mondjam el szökésük és ki­végzésük történetét. Az ezred 1848-ban Prágában állomásozott, ott érte a ma­gyar polgári forradalom híre. Ä legénység suttogott, később egyre erősödő zúgolódással kí­vánta a hazamenetelt. Hát még, amikor kezükbe került Petőfi Nemzeti dala, és a Len- key-század szökésének híre Galíciából! Bállá káplár nyitotta meg a sort, tíz huszárral indult út­nak, szerencsésen haza is ér­kezett. Stréter Lajos kapitány követte őket, egy teljes szá­zaddal. Ebben a században szolgált a ceglédi Kernács István, akinek Dessewffy volt a hadnagya, a hazaszökés egyik kezdeményezője. Hadd idézzem szó szerint az 1886-ban született unoka elő­adásit, aki nagyapjától, a i öreg Nádor-huszártól hallotta: „Több napon át jöttek, éj­szakánként pihentek, a lovak mindig nyereg alatt voltak, csak a hevedert lazították meg rajtuk, amikor etették, itatták őket. Égy alkalommal valame­lyik cseh faluban rajtuk ütöt­tek a császáriak, néhány hu­szárt elfogtak az erdőben. Ek­kor kétfelé szakadtak, a fél századot a tisztek vezették, a másik fél századot egy őrmes­ter. Térképük volt, el tudtak igazodni. Egy hídnál találkoz­tak, ottan egyesült a század, ahogyan akkor mondták, kompánia. Már közel volt a magyar határ, Szakolcánál jöt­tek be az országba. Ahogy De- értek a városba, a trombitások marsot fújtak, a hajnali trom­bitaszóra fölriadt a szakolcai nép, ki ahogy volt, hálóruhá­ban rohant az utcára. Nagy- apámék lenyergeltek, ott ma­radtak egy hétig, aztán indul­tak tovább, jelentkezni -Kos- suthnál. Kilenc lovuk Szakol- cán maradt, véresre tört a há­tuk, nem állták a nyerget, a gazdák ádtak helyettük mási­kat. Ez a század Budavár ost­románál tartalékban állt a Gellérthegy mögött, a Lágy­mányoson. Előtte is, utáni is többfclé csatáztak. Nagyapám Csornánál megsebesült, bevit­ték a pápai kórházba, le akar­ták vágni a karját, de kiszö­kött, betért egy vargához. A mester szalasztott a javasasz- szonyért, az meggyógyította. Egy ujja béna maradt, a kis­ujja és a gyűrűsujja sem gör­bült többé. Idehaza folytatta a csizmadiamestef séget. 1919­ben halt el.” PRÁGA KÖZEL VOLT, félt az osztrák, hogy megszökik az egész ezred, ezért 1849 tava­szán Olaszországba vezényel­ték őket. A nagy menetben egy újabb század jött haza, Virágh Gida főhadnaggyal és Hollán Hugó hadnaggyal. Egy divízió a Zillervölgyi Alpok és a Dél-tiroli Felföld közti völgyekben vonult, hogy majd az Adigie mentén eljusson Ve­ronába. Az Eisack és a Rienz folyók közé szorított Brixen városában nyergeitek le pihe­nőre. Ez a püspöki város, csil­logó tornyaival ugyan nemigen keltette föl érdeklődésüket, minden huszárnak csak a ha­zamenetel járt az eszében. Az újabb szökést Szokol Já­nos szervezte meg, titokban. Másnap hajnalban nyergeitek, és fölvonultak a székesegyház előtti térre. A tisztek ellen­őrizték a menetfölszerelést, s amikor mindent rendben ta­láltak, jelentették áz osztály­parancsnoknak, Stábly őr­nagynak. Az őrnagy kardot rántott, a magasba emelte, majd lendítve mutatta az Eisack hídját, nyugatnak, har­sány indulási vezényszava azonban a torkára forrott, mert a sorból villámgyorsan mellé­je ugratott Szokol János, a korai napfényben megcsillant kardjával keletnek intett, a Rienz hídjának: — Arra van Magyarország! Előre, huszárok! Csak a tisztek csoportja, az osztályparancsnok és az adju­tánsa maradt a téren, a le­génység szilaj éljenzéssel kö­vette az őrmestert, száguldót­Két vértanú jászkun huszár Cegléd város tanácsa előtt e napokban jelentésben számok be a város közrendjének, köz- biztonságának alakulásáról dr Pesti István rendőr őrnagy, a járási-városi rendőrkapitány­ság vezetője. Feladataikat a párt- és ál­lami határozatok, jogsza­bályok, parancsok és uta­sítások alapján, a törvé­nyesség megtartásával végzik. Sokat tettek a bűnelkövetések megelőzése érdekében. A vá­ros közrendjének, közbiztonsá­gának védelmén, a társadalmi tulajdon védelmén túl, fellép­nek azok ellen is, akik mások személyét, javait károsítják. Munkájuk során mit tapasz­taltak, milyen eredményekre jutottak? Cegléden, s hozzá lehet ten­nünk, hogy a járásban is, jó a közrend és a közbiztonság. Ta­valy nem fordultak elő na­gyobb bűnügyek. A rendőrka­pitányság és a vezető testüle­tek között jó kapcsolat alakult ki a megelőzés érdekében. Munkájukhoz megfelelő segít­séget kapnak a Pest megyei Rendőrfőkapitány Ságtól is. Cegléd iparosodó város, Dél- Pest megye kialakuló ipari központja. Nincs messze a fő­várostól, s átutazó forgalmát tekintve, csomópont a'z orszá­gos közlekedésben. Mindez közrejátszik a bűncselekmé­nyek alakulásában. A sok át­utazó, illetve ideiglenesen itt tartózkodó ember között nagy számban akad dologkerülő, csavargó. Hatást gyakorol a köz­rendre és közbiztonságra az útviszonyok és a közvi­lágítás nem megfelelő vol­ta, az iparosodó város vonzása a környező településekre. A rendőrségnek sok munkát ad az ismeretlen tettesek által el­követett bűncselekmények fel­derítése. Az elmúlt öt év alatt a bűn-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents