Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

SZERDAI LEVEL A nappal égő lámpából KEDVES OLVASÓNK! Ön szerencsés ember, mondtam, levelét olvasva. 'Aztán gyorsan helyesbítet­tem, hiszen nem ismerem Önt, honnan tudhatnám, milyen tapasztalatai van- nak*" a pazarlásról, a gaz­datudat hiányáról, a közös vagyon herdálásáról. Bele­nyugodni ugyan ma sem tudok, de már nem fur­csállom, amit Ön igen. Furcsának találom, Írja, hogy itt, az alsóparki lakó­telepen már délután hat órakor felgyújtják a sétá­nyon a közvilágítási lám­pákat, és reggel nyolc óráig égnek, csak akkor oltják el őket. Azért szaladt ki a szá­mon a szerencsés jelző, mert lámpagyújtási ügyek­ben gazdag tapasztalatok­kal rendelkezem. Lesújtó tapasztalatokkal. Egy, ma­gyar viszonylatban óriási gyárban dolgoztam, ahol nem egyszer és nem két­szer sok ezer égő ontotta fényét, akkor is, amikor a legolcsóbb hőforrás önzet­lenül, felhőktől nem zavar­tatva sugarazta be a gyár területét. Világítottak a mennyezeti lámpások, nem különben a gépek, munka- padok asztali világítótestei, rendületlenül pörögtek a különböző motorok akkor is, ha a gép közben állt. Az öltözőből a műhelybe jövet, néhány körte kap­csolója kézreesett, regge­lente, odaérve, szorgalma­san lekattintottám őket. Társaim észrevették buzgal­mamat, tudomásul vették, még figyelmeztettek is, ha borongós hangulatom vagy más miatt megfeledkeztem volna róluk. Arról nem számolhatok be, Kedves Olvasóm, hogy példámat bárki is követte volna. Lé­vén némi tekintélyem, nem bántottak, megelégedtek azzal, hogy tréfásan lám- paoltogatónak becéztek. Annál inkább zokon vet­ték később némelyek, mert nem lelkesedtem a lámpa- oltogató brigádok gondola­tára. Kitört az olajválság, mindenki a takarékosság­ról kezdett beszélni, meg­jelentek a központi utasí­tások, s mint nálunk szo­kás, azonnal szerettek vol­na eredményeket felmutat­ni. Sorra érkeztek az üze­mi lap szerkesztőségébe vállalások, javaslatok. Üton-útfélen megállítottak, korszakalkotó ötleteket súglak. Lelohadtak azon­ban nyomban, amikor ren- re hangoztattam ellen ja- vaslatomat: szívesen írok a villanyoltó brigádokról, de csak akkor, ha órafel­húzó brigádot is alakíta­nak. Miért ne? Szerintem a fölöslegesen égő villanyok leoltásának épp olyan ma­gától értetődőnek kellene lennie, mint az órák felhú­zásának. Csakhogy az órák zöme személyi tulajdonban van, hamar észrévesszük, ha megállnak. A közvilágí­tást ellenben a nagy közös zsebből fizetjük, ezért a többletköltséget nem vagy csak nagyon áttételesen ér­zékeljük. Tény és való, a közös vagyonnal kevésbé bensőséges a kapcsolatunk, mint azzal, amit személye­sen birtokolunk. Itt és ezétt kellene előtérbe lép­nie az érzelemmel szem­ben az észnek. S azért tar­tottam helytelennek a vil­lanyoltó brigádokat, mert általuk az árammal való takarékosság reszortfel- adatlá szűkül, a takarékos­ságra való felhívás pedig különleges helyzet külön­leges intézkedésének. Holott éppen, hogy nem az. Nem is a szegénység jele. Ellenkezőleg. Minél' gazdagabb egy nemzet, népgazdaság, annál na­gyobb érdeke minden meg.- termelt értéket megbe­csülnie, Többünk véleménye sze­rint, írja Ön szerényen, és óvatosan, elég lenne e,ste hét órakor felgyújtani és reggel ötkor eloltani az ut­cai lámpákat. Tudjuk, te­szi hozzá, a gyújtást és az oltást automata végzi, de hát az automatát be lehet állítani más időpontra is. így igaz. Magyarul: fe­lelősen és önállóan kellene cselekedni, nem várni az utasításra, amely hivatalo­san is közli, itt a nyár, hosszabbak a nappalok. Kör Pál ÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1977. MÁJUS 25., SZERDA Érdeklődésük a régi Fontes láncszemei a városi pártszervezet tömegkapcsolatának Sok szállal kapcsolódnak lakóterületükhöz A pártszervezetek felada­tai alapjában véve azonosak: képviselni, hirdetni a párt politikáját, a gyakorlatba át­ültetni. megvalósítani a kü­lönböző szintű pártszervek határozatait, ellenőrizni a párt- politika érvényesülését. Hely­től. működési területtől füg­gően, mégis jelentős eltéré­sek lehetnek a hogyanban. Nyilvánvaló, hogy más mód­szerekkel és eszközöíkkel dolgo­zik, mondjuk egy gazdag mun­kásmozgalmi hagyományokkal rendelkező nagyvállalat alap­szervezete, mint egy termelő- szövetkezeté, másképp egy ke- reskededlmi alapszervezet, mint egy iskolai. Motiválja tevé­kenységüket az alapszerve­zetbe tartozó párttagok politi­kai fölkészültsége, mozgalmi tapasztalata is. Erejükhöz mérten Ilyen értelemben különösen sajátos a körzeti alapszerve­zetek élete. Gödöllőn tagsá­guk kilencven százaléka nyug­díjas. Zömüknek nemcsak sok munka jutott osztályré­szül, hanem nagy tapaszta­latra tettek szert a politi­kai, mozgalmi küzdőtéren is. Munkahelyükön sokrétű po­litikai tevékenységet fejtet­tek ki. Érdeklődésük ■ nyug­Fiáta lók kezdeményezése Társadaimi munkával segítik az építkezést A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságá­ban a szarvasmarha-tenyész­tési ágazat fejlesztése, a tej­termelés fokozása indokolta a tervet: lS80-ra 624 férőhe­lyes tehenészeti telepet kíván­nak létesíteni. A kínálkozó le­hetőségek azonban — június­ban 660 Iloistein-friz üsző érkezik a gazdaságba —, sür­gős intézkedéseket követel­nek a mezőgazdasági üzem kollektívájától. A nagyszerű tulajdonságokkal rendelkező, kiváló tejelő állatokat nyáron a nagygombosi kerület legelőin helyezik el. de őszre már fedett, korszerű férőhelyekre van szükségük. Módosították tehát a tervet: a korábbinál nagyobb, 1100 férőhelyes, komplett, ipari rendszerű telepet keld megépí­teni, méghozzá a kiegészítő helyiségeket kivéve, rövi- debb idő alatt, még az idén. A korábbi elképzelésekben nem szereplő, feszített mun­kát igénylő építkezés nehéz feladat elé állítja a tangazda­ságot. Építőipari részlegének kapacitási értéke egy év alatt 35 millió forint. Az új létesít­mény építési költsége ennek duplája. Megoldást kellett ta­lálni, s ehhez járult hozzá a KISZ-esek társadalmi mun­kafelajánlása. A gazdaságban április 16- án választottak új KISZ-bi- zottsógot. Az összevont tag­gyűlés’ felhívással fordult va­lamennyi dolgozóhoz: a KISZ szervezésében mindenki vállaljon egy- egy szombat-vasárnapi társadalmi műszakot. A munkaakció híre hamar elterjedt a gazdaságban. Má­jus 7-én, 8-án a gödölllői ke­rület és a központ dolgozói vonultak az építési területre. Derakasan kitettek magukért: 127 köbméter földet termel­tek ki. A tehenek szállásául AG- ROKOMPLEX-rendszerű épü­letek szolgálnak majd, A vas­szerkezet tartópillérei alá be- tontuskókat kell elhelyezni. Az első épület kiásott alapjá­ba május 14-én és 15-én már beöntötték a betont. Nyolc­van KISZ-es dolgozott, negy­venen a test vérszervez,étből, a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia KISZ-szervezetéből ér­keztek segíteni, velük társa- dadimimunka-szerződést kötöt­tek a gazdaság fiataljai. A múlt hét végén a nagy­gombosi kerület KISZ-istáin és, dolgozóin void a sor, ők vették át a stafétabotot: a kö­vetkező épület alapozását kezdték meg. Miéit mass Mié a ntozihm ? Kevés a kulturált szórakozá­si lehetőség Gödöllőn. Azt hi­szem, ez nemcsak az én véle­ményem. Elhanyagolt kocsmák viszont akadnak. Gondoltam, ha már így van, menjünk mo­ziba, nézzünk meg egy filmet. A szép, átalakított moziban nem kell bokáig járni a szotyo- lában, mint annakidején. Tisz­ta, kellemes a környezet, szép lambériák díszítik az oldalát, mennyezetét. Szóval szemnek jó, de annál rosszabb a fülnek: a hang annyira erős, hogy c szöveg gyakran érthetetlen. Miként érthetetlen az is. hogy azelőtt volt büfé,, mos*, miért nincs? V. Ha aiz alapok elkészültek, a vasvázak összeszerelése gyor­sabban megy, következés­képp minden remény megvan arra, hogy a Koltai Tibor vezette KISZ-szervezet felajánlása, a széles üze­mi összefogás, az év vé­géig eredményes lesz, s a telep szükséges részei jó­val a határidő előtt elkészül­nek. G. Z. díjas korukban is élénik. Ere­jükhöz mérten, részt vállal­nak a mai feladatokból, fi­gyelemmel kísérik a város éle­tének minden rezdülését. Pártmunkájuikat lakóhelyükön végzik, hiszen volt üzemük, szövetkezetük életébe még azok sem tudnak érdemben beleszólni, akik továbbra is bejárnak, vagy át sem jelent­keztek. Főképp a régebben nyugdíjazottakra vonatkozik ez. A gazdasági élet rohamos fejlődése, változása még a benne élőktől is összponto­sítást kíván, ha nem akarnak elmaradni, ha tevőlegesen részt kívánnak vállalni a min­dennapok alakításából, irá­nyításából. A körzeti pártszervezetek jelentőségét az adja — ezt hangsúlyozta a városi párt- Végrehajtóbizottság, amikor nemrég értékelte tevékeny­ségüket —, hogy a lakóhelyen képviselik a párt politikáját, magyarázzák cél jait. Sok szál­lal kapcsolódnak lakóterüle­tükhöz: tanácstagok, tanács­tagi körzetek aktivistái. la­kóbizottsági tagok, a társadal­mi munka kezdeményezői és szervezői. Fórum Koruk, egyesek egészségi állapotuk miatt bizonyos mér­tékig távol vannak az élet sűrűjétől, ezért kevésbé ér­tik 'mai gazdasági helyzetün­ket, életszínvonal-politikánk új vonásait. Az üzemek, intéz­mények mai helyzetét és ered­ményeit tíz-tizenöt évvel ez­előtti ismereteik alapján íté­lik meg. A pártbizottság felelősség­gel, más városok tapasztala­tait is felhasználva irányítja a körzeti alapszervezetek pat­ronálórendszerét is. Tájékoz­tatásukat, politikai tovább­képzésüket hasznosan szolgál­ják a vitakörök. Igen kedvel­tek a fórumszerüen megtar­tott, összevont taggyűlések is. A körzeti pártalapszerve- zetek élete tervszerű. Féléves if Mmttek — m mozognak Társadalmi munkával ké­szült el a Stromfeld Aurél sé­tány melletti parkban a gyer­mekek és felnőttek közös ját­szótere. Újdonság, hogy a gyermekeiket sétálni, játszani kísérő szülök is hasznosan tölt­hetnék el szabad idejüket: őket tornaszerek várják. Örül­Barcza Zsolt felvétele hetnénk, hogy végre egészséges környezetben, gyermekeinkkel együtt mozoghatunk — s mégis, mit látni? Csak a kisfiúk és a kislányok élvezik a homokozót, a hintát. A szülők pedig csak akkor indulnak a nekik épült tornaszerekhez, ha bátor cse­metéiket kell leszedniük róluk. Kár. munkatervek alapján dolgoz­nak, vezetőségi üléseket ha­vonta, taggyűléseket kétha­vonta tartanak. Az évenként két-három alkalommal meg­tartott összevont taggyűlése­ken a város vezetői adnak, tá­jékoztatást számukra és vá­laszolnak kérdéseikre. Mun­kájukat és a mozgósítást ne­hezíti, hogy működési terü­letük igen nagy, nincsenek saját helyiségeik, minden ren­dezvényt a pártbizottság székházában tartanak meg. Együttműködés A nyugdíjasok alapszerve­zeteiben az altalánosnál je­lentősebb helyük és szerepük van a pártcsoportoknak, ame­lyek rendszeres kapcsolatot tartanak az idős és beteg párt­tagokkal. Tovább javult a városi ta­nács és a körzeti pártalap- szervezetek együttműködése. A titkárokat meghívják a tes tületi ülésekre, s a tanács ve­zetői is részt vesznek a tag­gyűléseken. Az együttműkö­dés negatívuma, hogy a ta­nács a feladatokat helyezi előtérbe, a vélemények, ja­vaslatok kikérése esetlegei, A körzeti pártalapszerve- zetek állandó munkakapcso­latban vannak a Hazafias Népfront járási bizottságával is, fontos láncszemei a váro­si pártszervezet tömegkapcso­latának, elismerésre méltó részt vállalnak a várospoliti kai feladatok megoldásából, a vezetőségek tagjai, a cso­portbizalmiak lelkesen és ered­ményesen teljesítik pártmeg- bízatásaikat. K. P Születésének háromszázadik évfordulóján Ráday Pálra emlékeznek Előadás, sportnapok Születésének 300. évforduló­ján Ráday Pálra, az iskola név­adójára emlékezik május 26- án, holnap, a péceli gimná­zium igazgatósága, tantestüle­te és tanuló ifjúsága. A Ráday-napok megnyitó ünnepségét délután öt órakor tartják, az iskola aulájában. Először dr. Esze Tamás akadé­mikus tart előadást Ráday Pál munkásságáról, majd Jancsó Adrienne és Faragó Laura, il­letve a gimnázium irodalmi színpada ad műsort. Pénteken és szombaton sportnapot rendeznek az is­kola növendékei. Műsor a szociális otthonban Nagy sikerű műsort adott a Vakok Országos Szövetségének zenekara és színjátszó csoport­ja a városi szociális otthon gon- dozottainak. Az est első részében a ze­nekar Bach, Beethoven és Brahms műveit szólaltatta meg, majd a színjátszó csoport tag­jai jeleneteket és verseket ad­tak elő. Akácvirág Tegnap a Rákóczi úton jár­tam. A Rákóczi úton, ahol nincs villamos, ahol csak ezernyi autó ontja a gázt, el­árasztva vele az utca katla­nát, ahol felnőtt és gyerek, nő és férfi — mint magam is — rövid félórás séta alatt tele­szívja magát benzingőzös füst- tel. Mondom, a Rákóczi úton jártam. Majd alig egy óra múlva már itthon, Gödöllőn voltam, ahol jó mélyet lélegez­tem a gödöllői akácerdő virá­gainak a város utcáit elárasz­tó, kellemes illatából. Micsoda különbség! Tisztelem hát Tessedik Sá­muelt, az akácfa-telepítés ha­zai úttörőjét, aki még talán nem is sejtette, nemcsak az al­földi homokot köti meg ked­ves fáival, de egészségünket U óvja velük. K. Z. P. Űröm az ölömben Jé, hogy olcsó, de hűtsön is Szüleim lassan nyugdíjba j mennek, s még nem volt hű­tőgépük. Elképzelhető örömük, amikor a legutóbbi Keravill- vásáron olcsón, ezernyolcszáz forintért vettek Elektrosvit hű­tőgépet. E vásárlás révén azonban j közelebbi ismeretségbe kerül- j tek a Ramovillal. A gép ugyan- i is nem működött. Pénteki na- j pon bejelentették az aszódi ki- j rendeltségen, ahol megígérték nekik, hogy hétfőn vagy ked­den megnézik. Nem nézték meg. Édesanyám újból bemen*. Aszódra. Most azzal nyugtatták meg, mire hazaér Ikladra, ott lesz a szerelő. Édesanyám hazaért — szere­lő sehol. Ezután édesapám kereste fel a Ramovillt, ő kissé erélyeseb­ben lépett fel, valószínűleg en­nek köszönhető, hogy kijött a szerelő. Beállította a hűtőgé­pet vízszintesre, csavargatott rajta, majd kijelentette, reggel­re hűteni fog. Kért ötven forint kiszállási díjat — a garanciá­lis készülékre. Elismervényt nem adott, a garanciajegyet sem töltötte ki. A gép azután sem hűtött. Üjabb bejelentésre, azt a vá­laszt kapták szüleim, vagy ki­cserélik a hűtőlapot, ami két- három hétig is eltarthat, vagy adnak nekik egy másik gépet. Három hete tart a hercehur­ca, szüleim kezdik ellenszenv­vel nézni g technikát, és szo­rongva várják, vajon lesz-e üzemképes hűtőgépük a sza­vatossági idő letelte előtt? B. E. PUSZTÍTOTT a jeceso Tizenháremimiiió forintos kár Mogyoródon Ítéletidő tombolt péntek éj­jel az ország több megyéjében. Az orkánszerű széllel párosuló jégeső óriási pusztítást vég­zett a mogyoródi Arany János Termelőszövetkezetben: tíz hektáron letarolta a paradi­csomot, tizenöt hektáron a paprikát. Teljes a veszteség a százhektáros zöldborsótáblán is, százhúsz hektáron elverte a jég a rozsot. A kilencvenhá- rom hektárnyi szőlőből húsz hektáron 100, a többin 50—60 százalékos a kár. Nem kímél­te a jégeső a búzát, a burgo­nyát, a hagymát és a gyümöl­csöst sem. A kármegállapító bizottság első felmérése szerint, 12—13 millió forint veszteség érte a gazdaságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents