Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

A gondok enyhítésére hosszabb idő szükséges Parlamenti bizottság a szolgáltatásokról Testvérmegyénkböl, Omszkból érkeztek Szovjet ifjúsági delegáció Pest megyében A küldöttség a repülőtéren, az érkezés után. Balról jobbra: Alekszander Nyikolajevies Kargin, Jurij Gergovjevlcs Oslakov, dr. Arpási Zoltán, Valentyina Petrovna Kovaleva és Jurij Nyikola- jevics Szokolov. Halmágyi Péter (elvétele Fehér Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: Fejlesztésre költött mil- liárdok s szervezeti intézke­dések egész sora bizonyítja: a lakossági Szolgáltatások bő­vítése, színvonalának emelé­se fontosságának megfelelő fi­gyelmet kap. Mégis: az összes­ségében kedvező képet fogya­tékosságok árnyalják, sok he­lyen jogosan panaszolják a ki­szolgálás pontatlanságát, laz al­katrészhiányt, a hosszú határ­időket, a lakáskarbantartási tevékenység elmaradását s azt, hogy néhol még mindig alábecsülik a kisipar jelentő­ségét — így összegezhetők azok a vélemények, amelyek az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának keddi, a lakossági szolgáltatások helyzetét elemző ülésen el­hangzottak. A Horváth Lajos elnökletével megtartott ta­nácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alel- nöke, Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Az Országos Tervhivatalnak a lakossági szolgáltatások gondjait és eredményeit ösz- szegező tájékoztató jelentése leszögezi: a IV. ötéves terv esztendeiben — amikor a fej­lesztési feltételek biztosítására az állami költségvetés kere­ken 3 milliárd forint támoga­tást juttatott — sikerült meg­teremteni a legfontosabb szol­gáltatási ágak hosszabb távú felfutásának anyagi-műszaki bázisait. Az V. ötéves terv éveiben folytatódik a fogyasztási szol­gáltatások erősebb ütemű bő­vítése, a tervek főként a nők háztartási munkáját könnyítő textiltisztítási, valamint a la­káskarbantartási szolgáltatá­sok fejlesztését célozzák. Ami a lakáskarbantartást illeti: jóllehet 1977rtől csaknem fél- milliárd forint állam támo­gatással megkezdik a hálózat országos kiépítését, a gondok enyhítésére azonban hosszabb időre van szükség. A vitában kitűnt: a képvi­selők javaslatai, indítványai egybevágnak avval a feladat­sorral, amelyet az Országos Tervhivatal szabott meg szol­gáltatáspolitikai teendőként Miután visszatérő gond, hogy nem zökkenőmentes a szolgáltatóhálózat alkatrész- ellátása, meg kell kezdeni a kis- és középszériás alkat­részgyártó, felújító bázisok kialakítását. A szolgáltatás­fejlesztéssel foglalkozó kor­mányhatározatok egyik fő eredményének tartották a képviselők, hogy megnöveke­dett az állami vállalatok ér­dekeltsége a szolgáltatásban. A vitában felszólalt Katona Imre, Pályi Sándorné, Szabó Kálmán, Antal Imre (Pest megye, 19. vk.), Mráz Tibor, Ollári István és dr. Kovák Béla (Pest megye, 16. vk.) or­szággyűlési képviselő. Az el­hangzottakra Drecin József válaszolt. Kedden ismét szakmai na­pot tartottak a tavaszi BNV-n. A vásárváros több hazai dele­gációt és külföldi vendéget fo­gadott. Felkeresték a BNV-t az MSZMP megyei bizottságai­nak gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai és osztályvezetői, akiket Kovács Gyula külkereskedelmi minisz­terhelyettes fogadott. S. He­gedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével a nép­front delegációja is meglátogat­ta a kőbányai vásárközpontot. Ugyancsak kedden kereste fel a BNV-t a KISZ Központi Bi­zottságának és a DÍVSZ mun­katársainak küldöttsége. derek fogadta Győri Imrét Hazaérkezett a küldöttség A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására május 21—24 kö­zött látogatást tett Lengyelor­szágban Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Győri Imrét fogadta Edward Gierek, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára. Jerzy Lukaszewiczcsel, a LEMP Politikai Bizottságának póttagjával, a Központi Bi­zottság titkárával folytatott baráti légkörű tárgyalásokon áttekintették a két ország fej­lődésiének, társadalmi-polfirtikai életének időszerű feladatait. A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek az MSZMP és a LEMP közötti kapcsolatok, s kifejezték el­tökéltségüket, hogy a proletár­internacionalizmus szellemé­ben tovább fejlesztik és mé­lyítik a két párt és nép együtt­működését, testvéri barátsá­gát. Győri Imre és kísérete kedden hazaérkezett Buda­pestre. A külföldi vendégek sorá­ban Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési ál­lamminisztert fogadták a vásá­ron, aki elismeréssel szólt a látottakról. Nyilatkozatában elmondta: Magyarország és az NSZK vállalatai között több mint 250 gyártási kooperáció van érvényben. Közölte, hogy egymás gazdaságának jobb megismerésére a jövő évben magyar napokat tartanak majd Münchenben. Hriszto Popov bolgár külke­reskedelmi miniszterhelyettes, aki ugyancsak megtekintette a BNV több kiállítását, nyilat­kozatában különösen a magyar híradás- és számítástechnika, valamint a közlekedés kiállí­Tegnap a szovjetunióbeli testvéri Omszk megyéből ifjú­sági küldöttség érkezett Ma­tott berendezéseiről szólt el­ismerően. Tegnap a BNV-n újabb üz­letkötésekre is sor került. A TECHNOIMPEX vezetői szov­jet, NDK-beli és jugoszláv partnerekkel írtak alá megálla­podásokat. A BNV keddi eseményeihez tartozik, hogy a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Te­lefongyár, a nyugatnémet Siemens és a svéd Ericsson megalakította a „százévesek klubját”. Mind a négy híradás- technikai gyár több mint száz évvel ezelőtt alakult meg. A négy vállalat igazgatóját Nyi- redy László, a BUDAVOX ve­zérigazgatója köszöntötte, ok­levelet és emlékérmet adott át részükre. gyarországra, a KISZ Pest me­gyei bizottságának a meghívá­sára. A delegációt Jurij Ger- govjevics Oslakov, a Komszo- mol Omszk megyei bizottságá­nak első titkára vezeti, tagjai: Alekszander Nyikolajevies Kargin, a Komszomol kru- tyinszki járási bizottságának első titkára, Valentyina Pet­rovna Kovaleva omszki gyári munkásnő és Jurij Nyikolaje- vics Szokolov, Maják község általános iskolai tanára. A vendégeket a repülőtéren dr. Árpási Zoltán', a KISZ Pest megyei bizottságának első tit­kára fogadta. Délutáni prog­ramjukban Százhalombatta megtekintése szerepelt', elláto­gattak a 2-es számú általános iskolába, melynek tanulói ba­ráti kapcsolatokat alakítottak ki az omszki pionírokkal. Ezt követően megtekintették a Du­nai Kőolajipari Vállalatot, s elbeszélgettek az üzem KISZ- fiataljaival. Este a Pest megyei KISZ-bizottság vacsorát adott a vendégek tiszteletére, ame­lyen részt vett Cservenka Fe- BmDBHBBHBBmBHB rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ma a szödligeti Ligeti Ká­roly megyei KISZ-vezetőképző iskolába látogatnak el a ven­dégek, majd ezután Vác város nevezetességeivel, mai arcula­tával, gyáraival ismerkednek. Délután megtekintik a börzsö­nyi úttörővasutat. A budai já­rás KISZ-fiataljainak életéről, munkájáról kapnak képet csü­törtökön a küldöttség tagjai; ellátogatnak az érdi Bentavöl- gye Termelőszövetkezetbe, a budaörsi lakótelepre és a szov­jet és magyar fiatalok segítsé­gével kialakított piliscsabai Magyar—Szovjet Barátság parkba, valamint az Ipari Sze­relvény és Gépgyárba. Pénte­ken reggel a KISZ Pest megyei bizottságán a megyei KISZ- vezetőkkel találkoznak a kom- szomolisták. A megbeszélés té­mája a baráti kapcsolat továb­bi elmélyítése. Délután a dele­gáció tagjai kirándulást tesz­nek a Dunakanyarba. A kül­döttség vasárnap utazik visz- sza a Szovjetunióba. Ismét szakmai nap a BNV-n A megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai titkárai a vásáron „Unokáink öröksége: a forradalom” Somogyi József brigád Százhalombattán A brigádot még nem így hívják. A Dunamenti Hő­erőmű ifjúsági kollektívája holnap, csütörtökön dél­után veszi fel Somogyi József nevét. Az ünnepségnek külön jelentőséget ad, hogy Somogyi József leánya, Somogyi Bronyiszlava Josefovna Omszkból Százhalom­battára érkezik. Részese lesz a tiszteletadásnak, része­se annak a hálás megemlékezésnek, ami a magyar in­ternacionalista mártírt megilleti. Bronyiszlava Jose­fovna 1974-ben már járt szűkebb hazánkban. Pest me­gyében és Omszkba hazatérve, a Százhalombattáról vitt magyar földet elhelyezte az omszki magyar in­ternacionalista emlékművénél. Szoros az a szál, amely Bronyiszlavát Pest megyéhez fűzi. Ezt a barátságot élteti édesapja emléke és az a forradalmi életút, amit édesapja, példáján leánya is választott magának. So­mogyi Bronyiszlava Josefovna — bár már akkor két kisgyermeket nevelt —, részt vett a Nagy Honvédő Háborúban és azok között volt, akik egészen Berlinig űzték a fasiszta ellenséget. A történelem írta életét Somogyi József. emléke Omszkban és hazánkban is él. A Tiszapolgáriban, 1877-ben vagy 1880-ban (a dokumentu­mok pontosításán a történészek ma fáradoznak) született, ké­sőbb a cipész szakmát válasz­totta, 1913-ban belépett a Magyar Szociáldemokrata Pártba. A párt tagja volt ak­kor is, amikor behívták ka­tonának és az orosz frontra vitték. 1914-ben már a cári hadsereg fogságába esett, S'zu- dova Visnyán. Somogyi József élettörténe­te egy darabkája a szovjet hatalomért folyó harc törté­nelmének. Az ellenforradalmi erők 1918. tavaszán már Omszkot is fenyegették. Kelet felől Kol- csak admirális hordái, nyugat felől pedig a fellázadt cseh­szlovák ellenforradalmi had­test támadta a szovjet hatal­mat. Az omszki kommunis­ták a magyar internaciona­listákkal együtt minden harc­képes erőt mozgósítottak a reakció ellen. A kommunista csoportok központjának meg­bízásából Ligeti Károly fel­hívással fordult a külföldi dol­gozókhoz a Forradalom című omszki magyar újságban. Az 1918. március 3-i számban ír­ta: „Veszélyben a szocialistái« közös hazája! A mi hazánk, a ml kincsünk, a nü jöven­dőnk, gyermekeink, unoká­ink, egyetlen öröksége: a for­radalom!.. Fegyverre! Ez a felhívása az orosz munkások és parasztok kormányának. Fegyverre! Ez a mi felhívá­sunk Is, a magyar hadifog­lyok forradalmi bizottsá­gáé.” Egymás után alakultak a zászlóaljak és indultak a tűz- vonalba. 1918. június 8-án Omszkot bevette az ellenség, Ligeti Károlyék kénytelenek voltak visszavonulni. Ezekben a harcokban sebesült meg Li­geti Károly, majd fogságba esett és vesztette sok bátor partizán életét. , Az ellenforradalom tom­bolt. A fehérek Szibériában is kegyelenül leszámoltak a szovjet hatalom híveivel. Szá­zával vetették börtönbe őket, kínozták a foglyokat és soku­kat végezték ki. Közöttük Li­geti Károlyt. A szibériai fe­hérterror magyar áldozatai­nak száma több ezerre tehe­tő. Illegalitásban, dacolva a veszéllyel Nem lehetett azonban olyan terror, olyan üldözés, hogy a magyar kommunista interna­cionalisták ne tevékenyked­tek volna illegálisan, ne vet­tek volna részt a partizánmoz­galomban. Az omszki illegális szervezetnek több mint há­romszáz magyar tagja volt, ezek különösen sok gondot okoztak a kolcsakistáknak, A szervezet munkáját Somogyi József és Radó Ödön irányí­totta. A kolcsakista hadsereg kém­elhárító osztályának vezetője így számol be erről: „... Omszkban külön nemzet­közi bolsevista szervezet mű­ködik, főleg a hadifoglyok körében „Külföldi Proletár Lé­gió” néven. Itt a különböző nemzeti csoportok arányosan képviselik magukat. A legerő­sebb és a leginkább konspi­rativ szervezet a magyaroké. Az adatok alapján külön ügy­nökséget bíztam meg a szer­vezethez tartozó személyek felfedésével.,. Augusztis első napjaiban a parancsnokság Somogyi József, a magyar in­ternacionalista. megállapította, hogy a hadifog­lyok körében bolsevista jelle­gű kiáltványt terjesztenek és azt is tisztázta, hogy e mögött egy Somogyi József nevű ha­difogoly áll, aki Polacseket letartóztatása óta a 270 tagú szervezetben helyettesítette. . Dacolva az életveszéllyel, Szibéria-szerte nőtt az illega­litásba 'vonultak szervezete. Megalakították az OK/b/P Szi­bériai Területi Bizottságát 1919-ben már tízezres tömege­ket átfogó partizánmozgalom­má nőttek, állandó rettegés­ben tartva a kolcsakistákat. Az elesettek és a bebörtönö- zöltek helyére újak álltak. Omszkban Radó Ödön és So­mogyi József irányításával az üzemekben, a fegyver- és lőszerraktárakban, a katonai sütödékben és katonai raktá­rakban dolgozók között kom­munista sejtek alakultak. A gyűjtőtáborok foglyai is szer­vezkedtek. A szökött foglyok számára illegális lakásokat tartottak fenn, illegális gyű­léseket szerveztek. Fegyvert, lőszert szereztek. Élelmiszert zsákmányoltak. Somogyi Jó­zsef lakásán hamis Kolcsak- bankókat gyártottak. Somo­gyi József felesége gyógyszer- tárban volt pénztáros — álta­la használták fel, cserélték ki a hamis bankókat valódira, amit az illegális szervezet hasz­nára fordítottak. A robbantóosztag parancsnoka A magyar kommunisták részt vettek az omszki proletárok fegyveres felkelésében. A let­tek és a külföldiek csoportja 650 fővel szerepelt. Radó Ödön a III. vasúti körzet törzsének főnöke volt, 240 magyar har­cos tartozott ide. Somogyi József a robbantóosztag pa­rancsnokaként harcolt. Három omszki vasútvonalat kellett megsemmisíteniük. A decem­beri felkelésre Somogyi József már három osztagot állított fel. A fegyveres támadást 1918. december 22-re tűzték ki. Áru­lás következtében azonban a kolcsakistáknak néhány órá­val az akció megkezdése előtt sikerült letartóztatniuk az egyik felkelő körzet vezérka­rát és több gyülekezési pon­tot körülzártak. Két körzet­ben azonban megkezdődött a fegyveres harc. A kolcsakis- ták egy angol zászlóalj segít­ségével elfojtották a megmoz­dulást. Radó Ödön menekült a városból, de elfogták — a krasznojarszki börtönbe zár­ták. Az omszki bolsevikok 1919. február 1-re újabb fegyveres felkelést szerveztek, amely­ben Somogyi Dózsef vezetésé­vel ismét nagy szerepét ját­szottak a magyarok. Nekik kellett volna lefegyverezniük azt a kolcsakista ezredet, amely az erődítményben volt elszál­lásolva. Ezt a felkelést is le­verték. A kolcsakista kémelhárítás jelentéseinek sora jelzi, hogy a nagyszerűen konspiráló ma­gyar szervezet az omszki bol­sevikok egyik erős csoportja volt. A kémelhárítás parancs­noka írta: „Omszkban a földalatti bol­sevik szervezkedés központja a magyar szervezet, amely hár­mas csoportokra tagolódik és a legszigorúbb konspirációval működik, olyannyira, hogy... a legenergikusabb munkával is csak egyes személyek vagy hármas sejtek emelhetők ki. . . .. .. mintegy 300 olyan ember tartozik ide, aki elméletileg és gyakorlatilag jártas a haditu­dományban.” 1919. június első napjaiban tartották meg az OK/b/P so­ron levő városi pártkonferen­ciáját, amelyen az új taktika kérdéseit vitatták meg. Új városi pártbizottságot válasz­tottak. Az öt választott tag között találjuk Somogyi Jó­zsef nevét is. Két nappal a felszabadulás előtt A kolcsakista kémelhárító­szervezet 1919. júliusában le­tartóztatta Polacsek Istvánt, augusztusban pedig Somogyi Józsefet. Nem tudták meg­törni őket kínzásokkal sem. Általuk nem jutottak az il­legális szervezet nyomára. So­mogyi József még 1919. no­vember 8-án szerepelt a bör­tönlistán. .. November 12-én a várost felszabadította a Vörös Had­sereg. Somogyi József a fel- szabadulás előtt halt meg. Ki­végezték. Pol József, aki tagja volt az illegális bolsevik szerve­zetnek, így emlékezik: .. Siettem megtudni, él-e Somogyi József, azonban kö­zölték velem, hogy Somogyit Kolcsakék kivégezték és no­vember 30-án lesz a kivégzett forradalmárok temetése. Részt vettem ezen a temetésen és Éti Ferenccel együtt vittük So­mogyi József koporsóját. So­mogyi József teste kairddal volt összckaszabolva.” Novemberben lesz hatvan éve, hogy győzött a forrada­lom. A győzelem kivívásában dicső nevet szerzett Somogyi József.. A forradalmár leánya, aki Pest megye testvérmegyé­jében, Omszkban él, második hazájába látogat. Együtt ápol­ja a magyar rokonokkal édes­apja emlékét. Sziklai Sándorné dr., a történelemtudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents