Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

1977. MÁJUS 24., KEDD «KVC» 4/2?' Tg Kfirnav Pest megyében gazdag anyag Megőrzik a délszláv műemlékeket A Magyiarországi Délszlá­vok Demokratikus Saövet sá­sén ek tiiitkánsóga tegnap dél­előtt Szentendrén. a megyei művelődési központban ülé­sezett. Mándics Mihály fő­titkár, országgyűlési képvise­lő elnökletével a hazai délszlá­vok műemlékeinek, szellemi és tárgyi hagyatékainak hely­zetét vitatták meg. , A magyarországi délszlá­vok műemlék jellegű hagya­téka elsősorban az egyház­ra űvésizatre és az ehhez kap­csolódó intézményekre korlá­tozódik — állapították meg a tanácskozáson. A templomok egy részét már védetté nyil­vánították. védelmük, gondo­zásuk azonban még nincs megoldva mindenütt. Csobánkától Szentendréig Pest megye igen gazdag délszláv műemlékekben. A leg­több Szentendrén található. A görögkeleti püspöki székesegy­ház (Saborna Beogradska) 1756 —1763 között épült barokk stílusban, egyike a legmonu- mentálisabb XVIII. századi szerb templomoknak. Az 1752- ben épült Blagovestenszka templom a legszebb XVIII. századi szerb templomok kö­zé tartozik. S ugyancsak Szent­endrén található még a Po- zsarovacska, a Tyiprovacska és a Preobrazsenszka temp­lom is. — Pest megye — sőt, az ország — legrégibb görögke­leti temploma Ráckevén ta­lálható. A XV. században épült része gótikus, a harang­torony felső része azonban már barokk stílusban épült. A csobánkai <zerb templom szintén fc&iw&S, akárcsak a pomázi és budakalászi, a váci és a szigetcsépi. A lórévi gö­rögkeleti templom azonban már copf stílusban épült. _A templomok mellett — el­sősorban Szentendrén — sok lakóházat nyilvánítottak mű­emlékké, illetve műemlék-jel­legűvé. Ezek közül is kiemel­kedik a Görög utcában talál­ható Dumsics-ház, amely XIV. századi eredetű és bésőgó- tikus stílusban épült. Szent­endre másik jelentős délszláv műemléke a copf stílusban épült, volt görögkeleti szerb iskola, amelyben ma a Fe- renczy Múzeum kapott he­lyet. Egyházművészeti gyűjtemény A Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye művészeti gyűj­teménye 1964-ben nyílt meg Szentendrén. A gyűjtemény betekintést ad a magyarorszá­gi szerbek évszázadokra visz- szanyúló gazdag kulturális és művészeti hagyatékába. Ma­gába foglalja a régi budai püspökség — melyet még a XVI. században alapítottak — és a püspöki kincstár tár­gyait, könyvtárát és archívu­mát. Ugyanakkor megtalál­ható iitt sok Budapest-kör- nyéki, baranyai, Duna és Ma­ros menti templom anyaga, sőt, azoké a településeké is, ahonnan még a török idők­ben, de főleg 1690 után, az Arsenije Carnojevic vezette nagy népvándorlás során át­települtek a szerbek. A gyűj­temény ikonjait nemrég res­taurálták az újvidéki Szerb Matioa Galériájában és a belgrádi Nemzeti Múzeum­ban. Sajnos, állapították meg a tanácskozás résztvevői, a szentendrei kiállítás épülete nem felel meg a követelmé- nyekmek. (A nemrég restau­rált ikonokon gombásodás kezdődik. Az épületet ezért a Pest megyei Tanács tataroz­tatja, bővíti.) Az Iparművésze­ti Múzeum tervei között sze­repel, hogy az elhagyott szerb templomok . restauráltatott ikonjait is itt helyezi majd el, ha az épület megfelelő lesz tárolásukra. Húszezer kötet A szerb kézírásos és nyom­tatott könyveket, a szerb kul­turális hagyomány e kivéte­les jelentőségű emlékeit szin­tén Szentendrén őrzik. A több mint húszezer kötetes gyűj­temény legnagyobb részét az egykori budai pravoszláv püspökök magánkönyvtára nak kötetei alkotják. De meg­találhatók itt a szentendrei, székesfehérvári, győri, rácal­mást, bajai és mohácsi temp lomok kéziratos könyvei, va­lamint az ország egyetlen szerb kolostorának, a grábó- ci kolostornak a könyvei és kéziratai is. A könyvtárat a magyar műemlékvédelemről szóló törvény alapján védetté nyilvánították és a budapesti Állami Széchényi Könyvtár felügyelete alatt áll. P. P. Elindult a barátsághajó Tíz szocialista ország szov­jet baráti társaságának mint­egy 200 képviselője vasárnap az Amur szovjet gőzösön Iz- mailból barátsági túrára indult a Dunán. A hajóútra a vendég­látó Szovjetunióból, továbbá Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Kubából, Lengyelország­ból, Magyarországról, Mongó­liából, az NDK-ból, Romániá­ból és Vietnamból érkeztek résztvevők. German Tyitov szovjet űrha­jós a TASZSZ tudósítójának elmondotta, hogy a barátság­túrát a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére rendezték még. Az Amur megáll minden Duna menti szocialista ország kikötőjében. A túra résztvevői tegnap találkoztak a romániai Galati dolgozóival. Tovább erősödik az együttműködés Befejeződött az MHSZ és testvérszervezeteinek tanácskozása Vasárnap befejeződött ha­zánkban a szocialista országok honvédelmi és sportszerveze­tei vezetőinek ez évi tanácsko­zása az együttműködés továb­bi elmélyítéséről. A több na­pos két- és több oldalú ta­nácskozásról készült jegyző­könyvet a Magyar Honvédelmi Szövetség országos központjá­ban írták alá az MSZMP test­vérszervezeteinek vezetői. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója je­gyében lezajlott tanácskozás részvevői vasárnap megko­szorúzták Budapesten a Lenin- szobrot, majd virágot helyez­tek el a Tanácsköztársaság és a gellérthegyi felszabadulási emlékmű talapzatánál. Este Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára búcsúvacsorát adott a küldöttségek vezetői és tagjai tiszteletére. A tanácsko­zás résztvevői hétfőn elutaztak hazánkból. remteni a szellemi erők jobb kihasználásának feltételeit. Lényegesen nagyobb feladatok megoldására lennének képesek azok a szakemberek, akiket ma még nem képzettségüknek megfelelő munkakörökben fog­lalkoztatnak. VEZETÉSI MUNKASTÍLUS A vezetés hatékonyságának egyik fontos feltétele, hogy a vezető megtalálja a megfelelő összhangot munkatársaival. A különböző felmérések három­féle — tekintélyen alapuló, kö­zösségre támaszkodó és szabad folyást engedő — vezetési munkastílust vizsgáltak. Vidé­ki gyárakban és üzemekben végzett felmérés szerint a te­kintélyen alapuló vezetés ti­zenöt százalékban, a közösség­re támaszkodó nyolcvanéra százalékban, míg a szabad fo­lyást engedélyező csak három százalékban érvényesül. Ez lényegesen kedvezőbb a fő­városi tapasztalatoknál, ahol az arányok megoszlása hu­szonegy, hatvanöt és tizenhá­rom. Ez arra enged következ­tetni, hogy a vidéki kollektí­vák szorosabbak, nagyobb az egymásra utaltság, jobbak az emberi kapcsolatok. Gyakran ismétlődő véle­mény volt a felméréseken, hogy a vállalati tervek meg­alapozatlanok, sokszor ötlet- szerűek. illetve a szervezés hiányosságainak következté­ben az üzem vasy üzemrész munkájának alkalmi jellege érvényesült. Sok volt a feles­leges munka r ia .i észrevétel is. Vezető szervek, irányító hatóságok sokszor olyan táv­lati tervezési munkálatokat végeztettek el, néha több vál­tozatban is, amelyről eleve tudták: hogy pénzügyi fedezet hiányában kivitelezésre nem kerül. Később közük is ezt az illetékes szervek, s a kollek­tív munka eredménye a pa­pírkosárba kerül. Szintén a vezetési munka­stílus fogalomkörébe tartozik a műszakiak megbecsülése. A felmérések során megkérde­zettek tizennyolc százaléka válaszolta csak azt, hogy kellő megbecsülésben részesül. A megbecsülés alatt a válasz­adók nemcsak az anyagi elis­merést értették, hanem azt is, hogy képzettségüknek meg­felelő munkakörben foglalkoz­tatják-e őket, igényt tartanak-e véleményükre, javaslataikra. CSAK KÖZÖSEN Amikor a műszaki értelmi­ség helyét és szerepét vizsgál­juk, nem kerülheti el figyel­münket az értelmiség és a munkásság szövetségének kér­dése. Az értelmiség csak úgy növekedhet, ha híven szolgál­ja a munkásosztály vezető sze­repének, szocialista céljainak megvalósítását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt állásfoglalásaiban hangsúlyozta: a munkásosz­tály, a parasztság és az értel­miség közös célra törekszik, az osztály nélküli társadalom felépítésére. E cél elérésének útja a szövetség. Az értelmiségnek, mint a munkásosztály szövetségesének a kérdése szervesen összefügg a társadalom életében betöl­tött szerepének felismerésével Ez a szövetség a fejlett szo­cializmus évítésének idősza kában a párt vezetésével két fő irányban fejlődik és erő­södik. Az első az, hogy mind a munkásosztály, mind az ér­telmiség egyre nagyobb mér­tékben kapcsolódik be az osz­tálykülönbségek megszünteté­sének folyamatába, mindenek­előtt a szellemi és a fizikai dolgozók közötti határok el­mosódásába. E területen kü­lönösen fontos a szaktudás és az eszmeiség egysége, hiszen éppen ez határozza meg a tu­dományos-technikai forrada­lom szocialista jellegét: a munkások és az értelmiségiek közös ügye a szaktudás és az eszmeiség eevségének elérése. A második irány: a mun­kásosztály és az értelmiség egyre aktívabb részvétele ab­ban a folyamatban, melynek során megszűnnek a különb­ségek a falu és a város, az ipán és a mezőgazdasági mun­ka között. E szövetség az alapja an­nak is, hogy a műszaki ér­telmiségnek egyre jobban ki­bontakozhat társadalmi gazda­sági és politikai tevékenysége. A fejlett szocializmus felépíté­se közös ügy. Ebben a közös tevékenységben jelentős a műszaki értelmiség feladata: a meglevő anyagi lehetőségek r- igények szinkronjai megte­remtve dolgozz^ ' gazdasági céljaink megvalósításán. Dr. Németh József kandidátus, egyetemi docens A mezőgazdaság fejlődése Pest megyében Beszélgetés Cservenka Ferencijével, a megyei pártbizottság első titkárával s A Népszabadság mai számában közli a Cservenka Ferencnével készített interjút, amelyet az alábbiakban egyidejűleg adunk közre. Az ország mezőgazdasági te­rületének 6,4%-a. Pest megyé­ben van, ezen belül a kerté­szet, a gyümölcs- és szőlőterü­let aránya még ennél is na­gyobb, meghaladja a 10%-ot. A főváros körül mindenkor jobbak voltak a gazdálkodási és értékesítési lehetőségek. E speciális helyzet kívánta meg, hogy Pest megye a népgazda­sági kötelezettségein belül mind nagyobb mértékben já­ruljon hozzá a főváros ellátá­sához is. Cservenka Ferencnével, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjával, a Pest megyei pártbizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogyan tesznek eleget ezeknek a kívá­nalmaknak. Ipari-mezőgazdasági — Ez a hajdan erősen me­zőgazdasági megye ma már népgazdaságilag is jelentős ipari megyévé vált. Száz­halombatta, Csepel Autó, a vá­ci üzemek, a budapesti ipar nem szorították háttérbe a me­zőgazdaság tevékenységét? — Egyértelműen állíthatom, nem! A megye mezőgazdasá­gának fejlesztésére nagyon nagy gondot fordítunk. Nép- gazdasági kötelezettségeink e téren is számottevőek. A szö­vetkezetek és az állami gazda­ságok úgy korszerűsítették, alakították termékszerkezetü­ket, hogy az jól szolgálhassa a népgazdasági igényeket. A me­zőgazdasági termékek legna­gyobb felvásárlója az állam. A termelőnek mindig a felvásár­ló igényeihez kell igazodnia, ha értékesíteni akar. A mi gaz­daságaink nagy érdeme, hogy egyre erőteljesebben töreked­nek a népgazdasági célokból Pest megyére háruló újabb és újabb feladatok vállalására. Ez már túlmegy azon, hogy kötelességteljesités, itt már egyre nagyobb a pártos öntu­dat. — Tudna erre példát is mon­dani? — Nem is egyet, de talán a légszemléltetőbbet említem. A dunavarsányi Petőfi Tsz-nek a legkorszerűbb tehenészete és jelentős sertéstelepe van, a ta­karmány- és zöldségtermelése mellett. Negyedszer kapta meg a Kiváló szövetkezet kitüntető minősítést. Jövedelme jó, a gazdaságra azt lehetne mon­dani, hogy kialakult. Vezető­sége mégis belevágott egy 110 milliós beruházásba, egy nagy nyúltelep létesítésétje. Miért? Mert a vezetőség arra gondolt, hogy az ország tőkésdeviza-be- vételéhez így hozzá tudnak já­rulni. Egyre több az ilyen pél­da. Tehát Pest megye mező- gazdasága a népgazdasági fel­adatokból jelentős részt vállal. Az élelmiszeripar is gyors ütemben fejlődik. bá tesszük a termelést, és en­nek hasznát látja a népgazda­ság, a főváros és a megye élel­miszer-ellátása is. Többször el­hangzik és ezért itt jegyzem meg, téves felfogás, hogy Pest megyének kell ellátnia Bu­dapestet. Ez országos fel­adat. Amivel Pest megye hozzá tud járulni, az az, hogy maximálisan teljesítve a nép- gazdasági terveket, szorgal­mazza a háztáji felhozatalt, a fővárosi tsz-üzletek jó ellátását és kielégíti a megyei igényeket is. Mert, ha megfelelő a megye lakosságának ellátása', az nagy­mértékben tehermentesíti a fő­várost. — Sokszor elhangzik, hogy a Pest megyei szövetkezetek csak a piaccal törődnek, nem mindig az élelmiszer-ellátás szempontjából legfontosabb cikkeket termelik. Mi erről a véleménye? — Persze előfordul ilyen is, de az igazság az, hogy mező- gazdasági nagyüzemeink az utóbbi években gyorsan fejlőd­tek, egyre több terméket állí­tanak elő, és számottevően hozzájárulnak a népgazdasági igények kielégítésiéhez. A szövetkezetek egyesülése is ilyen irányban hatott. Elő­segítette a korszerűsítést, a nagyüzemi lehetőségek kihasz­nálását, a termékszerkezet ja­vítását. Az is kétségtelen, hogy a fő­városi és a Pest környéki tsz- ekben a melléküzemági tevé­kenység nagyobb az országos­nál. Ennek összetételében tu­datosan növeljük az élelmi­szer-feldolgozás és a szolgál­tatás arányát. Az ipari tevé­kenység jövedelmének jelentős részét pedig a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítják az üzemek. A nagyüzemekben az egy te­hénre jutó tejtermelés me­gyénkben 1976-ban 300 literrel emelkedett, és elérte a 3100 li­terit. Ezzel országosan a máso­dik helyezést és miniszteri el­ismerést kapott a megye. Kor­szerűsödött a sertéstenyésztés is. A kocaállomány az 1976-os év elején 28 ezer volt, míg most 38 ezer. Nőtt a kenyérga­bona vetésterülete és hozama is. 1961-ben még csak 85,5 ezer tonna gabona termett, 1976- ban pedig már 226.5 ezer ton­na. Kukoricából 1961-ben 186 ezer tonnát adtak gazdasá­gaink. 1976-ban viszont 423 ezer tonnát tek felújítására, szakszerű ke­zelésére is. Persze ezt így el­mondani nagyon egyszerű, de nem fejezi ki, mennyi társada­lompolitikai, gazdasági gond, probléma adódik közben. — 1961-ben még 258 szövet­kezet volt a megyében, ma pedig csak 89. Milyen célt szol­gáltak az egyesülések? I Termelési övezetek — Az utóbbi időben a sajtó­ban, a rádióban és a televízió­ban mind több szó esik a fő­város ellátási övezete kialakí­tásának szükségességéről. Mi a helyzet e tekintetben? — E kérdésnek ilyen formá­ban történő felvetése, úgy gon­dolom, talán a nem pontos in­formációból fakad. Ezek az övezetek ugyanis már formá­lódnak. A megye vezetői már évek óta számolnak azzal, hogy az átlagosnál nagyobb mérték­ben kell szövetkezeteinknek hozzájárulniuk a főváros ellá­tásához. Megteremtettük a tej-, a hús- és a zöldségövezetet. A IV. ötéves tervben szakosított szarvasmarha-telepeket hoz­tunk létre. Fokozatosan 50 kor­szerű telep épült meg, és az V. ötéves tervben újabb 16 lé­tesül, A 41 ezres tehénállo­mányt az V. ötéves terv végé­re 49 ezerre növeljük. A termelés fejlesztése más területen is tervszerű, tuda­tos. Pánthatározatttal a me­gyéhez kerültek a koráb­ban a fővároshoz tartozó tsz-ek. Ezeknek a tsz-eknek ugyanis fokozatosan fogyott a földjük a főváros terjeszkedé­sével arányban. Eddig több, volt budapesti tsz egyesült a földdel rendelkező Pest me­gyeiekkel. Ez lehetővé teszi az egységesebb politikai és gazda­sági fejlesztést, a szövetkeze­tek munkájának jobb össze­hangolását. A termelés anyagi, technikai bázisának koncentrá­lásával pedig még hatékonyab­Termelés és telepítés — Azt is mondják, hogy a Pest megyei szövetkezetek fő­ként azt termelik, amit köny- nyen, gazdaságosan tudnak ér­tékesíteni, ami a legnagyobb hasznot hozza, holott a zöld­ség- és gyümölcsellátást kel­lene javítani. Tény, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés az elmúlt években nem volt éppen gazdaságosnak mondha­tó. Várható-e ennek ellenére a fejlesztés? — Már említettem, hogy a látszat, különösen pedig a szó­beszéd és a tény nem mindig fedik egymást. A megyei ve­zetésnek a gazdaságokkal együttműködve meghatározott elgondolása, terve alakult ki a zöldség- és gyümölcstermesz­tésre. Ezek a tervek összhang­ban vannak a népgazdaság fej­lesztési tervével. Reálisak, és a nagyüzemi gazdaságok meg is valósítják azokat. Bizonyítja ezt, hogy az ország zöldségter­melésének 14%-át Pest megye adja. Ebben az évben már csaknem 20 ezer hektáron ter­melnek a gazdaságok zöldsé­get. Az V. ötéves terv végére 110 ezer tonnával több zöldsé­get termelünk, mint 1975-ben. vagyis 330 ezer tonnát éven­te. Ennek érdekében alakítot­tuk ki a szakosított gazdasá­gok hálózatát. A megyében 12 olyan szövetkezet van, amely­nek mindegyike több mint 500 hektáron, főágazatként foglal­kozik zöldségtermesztéssel. Ezt már úgy tekinthetjük, mint ami a zöldségtermelő öve­zet alapja. Hasonló a helyzet a szőlő- és a gyümölcstermesztésben is. A megyében 41 ezer hektár szőlő és gyümölcsös van. Ezek egy ré­sze elöregedett és felújításra szorul. De van telepítési prog­ramunk, amely szerint az el­következő években közel 2000 hektáron szőlőt, 4000 hektáron gyümölcsöst telepítenek a gaz­daságok. Gondolunk a zártker­— A megyében nagyon hosz- szú, alapos előkészítő munka folyt az egyesülések megalapo­zására. A nagy gazdaságok fo­kozatosan alakultak ki, átgon­dolt, az egyesülést elhatározók részletesen kidolgozott koncep­ciója alapján. Így több gyenge szövetkezet is erősebb partner­ra talált, és fejlődésük legyor­sulhatott. Az egyesüléseket minden al­kalommal megfelelő politikai, sokirányú egyeztető munka előzte meg. Volt olyan szövet­kezet, ahol ez 3—4 évig tartott. Az átszervezést követő évek­ben ugyanis Pest megyében az átlagosnál gyengébb gazdasá­gok működtek. A fővárosi ipar közelsége és a megye fejlődő ipara elvonta a munkaerőt, igy nagy létszámhiánnyal küszköd­tek. A jó gazdasági adott-, ságok, a különböző párt- és kormányhatározatok ösztön­zően hatottak a mezőgazdasá­gi tevékenységre, ez hozott alapvető változást. Megalapozottan — A gazdasági fejlődés mi­lyen társadalmi változásokat hozott? — Most nemzedékváltás megy végbe a szövetkezetek­ben is. Azok a vezetők, akik 15 —20 évvel ezelőtt elévülhetet­len érdemeket szereztek a szö­vetkezeti gazdaságok kialakí­tásában, lassan nyugdíjba men­nek. Felnőtt egy olyan nemze­dék, amely már alig ismeri az egyéni gazdálkodást, a kispa­raszti munkát, a magántulaj­dont. Az új generáció a szövet­kezetben vált vezetővé, nagy­üzemi, szakmai ismerete van. A szövetkezetekben dolgozók mindinkább szakképzett mun­kásokká válnak. Szemléletüket a közös tulajdonhoz való vi­szonyuk határozza meg, hiszen őket még álmukban sem kísér­ti a földéhség. Sok, az orszá­gosnál jóval több mun­kás, alkalmazott dolgozik a tsz-ekben. Ez is erősíti a mun- kás-paraszit szövetséget, és elősegíti gazdaságaink egész­séges fejlődését. — A mezőgazdasági termelés megyei fejlesztéséről, az eddi­gi tapasztalatok hasznosításá­ról milyen elképzelések van­nak? Melyek a megye ötéves szövetkezetpolitikai tervei? — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének növelésére a jövőben is megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tunk. 1976-ban a mezőgazdasá­gi termékek termelése országo­san 3%-kal csökkent. Pest me­gyében viszont 4 százalékkal nőtt. Terveink szerint ez évben a megye mezőgazdasága mint­egy 8—9°/0-kal növeli termelé­sét. Ügy tervezzük, hogy a nö­vénytermesztés hozama mint­egy 10—12%-kal, az állatte­nyésztés 7—8%-kal nő. Gondot fordítunk az iparszerű terme­lési rendszerek továbbfejlesz­tésére. Az utóbbi 8—10 esztendőben olyan gazdaságok alakultak ki, a termelés színvonala olyan mértékben javult, amire ma­gunk sem gondoltunk. A dán- szentmiklósi Micsurin almás­kertjének, a vecsési Ferihegyi Tsz zöldségtermesztésének, a hernádi Március 15. Tsz, az ér­di Bentavölgye. a ceglédi Szov­jet—Magyar Barátság tsz-ek és más gazdaságok eredmé­nyeinek láttán a külföldi szak­emberek is elismerésüket fejez­ték ki. Arra törekszünk, hogy a zöldség- és gyümölcsterme­lés a népgazdaság igényeinek megfelelően fejlődjön és elő­segítse az export növelését, a főváros és a megye lakosságá­nak jobb ellátását. A háztáji gazdaságok terv­szerű fejlesztését, biztonságát a szövetkezetek a termelési feltételek javításával, a szer­ződéses kapcsolatok bővítésé­vel segítik. Támogatunk min­den gazdaságos és korszerű el­járást. Mindez mutatja, hogy mezőgazdasági üzemeink erő­södnek. s egvre több terméket adunk a népgazdaságnak — mondotta befejezésül Cserven­ka Ferencné. Gáli Sándor 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents