Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

1977. MÄJUS 21., SZOMBAT £££•« -é/Ps ff k/u nap DUNABOGDANYBOL Kő - Békásmegyertől Paksig A szocialista brigádok összehangoltan dolgoznak A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányája évente 50 ezer tonna követ termel vízépítéshez és 30 ezer tonnát útépítéshez. Képünkön Fodor Vilmos robbantómester előkészíti a robbantást. Követ szállítanak dömpe­rek, kővel megrakott uszá­lyok simulnak a folyóparthoz, a bányában éppen robbantás­hoz készülődnek. A faluban, a dunabogdányiak azt tartják, a robbantás időpontjához órát lehet igazítani, olyan pontos. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kő­bányájának irodaházában Knáb Mihállyal, az üzem ve­zetőjével az .első negyedév terv teljesítéséről, a további feladatokról beszélgetünk. — Az idei tervünk több mint 18 millió termelési értéket tartalmaz, az első negyedévet túlteljesítettük mindhárom kőfajtából. Vízépítéshez, utak alapozásához termelünk kö­vet, valamint faragott követ is állítunk elő — mondja az üzem vezetője. — Különösen a vízépítéshez szükséges kö­vek kitermelésében értünk el szép eredményeket. Az első negyedévben 2000 tonnával, áprilisban pedig 3000 tonná­val termeltünk többet A kü­lönbség abból adódik, hogy a téli hónapokban rosszabb idő­járási viszonyok közt, nehe­zebb dolgozni. Fontos feladata a bányának a lakótelepek építéséhez szük­séges kőmennyiség előállítá­sa is. Például a békásmegyeri lakótelepre a toronydaruk alapkészítéséhez innen szál­lítják a követ, a paksi építke­zéshez is soron kívül adjuk a kért mennyiséget. A Bajai Víz­ügyi Igazgatóság hathatósan segíti munkájukat, megszer­vezi a vízi úton történő szál­lítást. Ez megkönnyíti a terv­feladatok teljesítését. A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság is a megrendelőik közé tartozik, az idén mintegy 10 000 tonna követ szállítanak részükre, az emberek sokszor szabad szombatokon is dolgoz­nak, hogy ne legyen lema­radás. — Vállalt kötelességeinket természetesen csak tervszerű munkával, jó munkafegye- ienjmel tudjuk teljesíteni — mondja az üzemvezető. — Ezért mi nagy gondot fordí­tunk a szocialista brigádmoz­galomra, hiszen az ő lelkes munkájuktól sok minden függ. Az üzemben 10 szocialista bri­gád dolgozik, ebből 9 fizikai dolgozók alkotta kollektíva. Van köztük 2 vállalati kiváló brigád és 6 aranykoszorús bri­gád. A robbantó-, a fúró-, a fejtőbrigádok , összehangolt munkája a robbantások jó előkészítésében, az anyagta­karékosságban, a hatékony munkamódszerek alkalmazá­sában és elterjesztésében je­lentős. Tavaly például két­millió forintot takaríthattunk meg a tervezett önköltségből. A járásban meghirdetett kommunista szombaton min­den brigád dolgozott: 400 tonna követ raktak hajóra, és 400 tonnát — szaknyelven szólva — tengelyre. De a kö­zösségek nemcsak a munká­ban állnak helyt, a község ok­tatási intézményeit is patro­nálják. A jó eredmények ellenére gyakran vannak munkaerő­gondjaik. Most is kilépett négy ember: erdészethez, víztársu­lathoz mentek dolgozni. A bányában nehéz a munka, a környékbeli üzemek, vállala­tok jobb munkalehetősége­ket, több pénzt tudnak adni, ezért hagyják itt az üzemet. Aki viszont megszereti ezt a szakmát, az ittmarad. Ezért lehet mindenkor számítani _ a szocialista brigádokra, az ott dolgozó munkások jelentős többsége törzsgárdatag. .- ’'ró ' y • í |IÉI ■ ' m \,„,„„,,s,,sssssssss/ssssssfssr/ssssssssfssssssssssstsssssss?///ss„ssssssfsssfrssss/ssssssssssr/-ssssssjstssssssssssssssssssssss^ Érvényesül a hármas követelmény Erősödött a kádermunka demokratizmusa Három évvel ezelőtt, 1974 áprilisában a városi pártbi­zottság már összegezte a ká­der- és személyzeti munka tapasztalatait, az eredmények figyelembevételével intézke­dési tervben rögzítette az irá­nyító pártszervek és alapszer­vezetek legfontosabb tenni­valóit. A Központi Bizottság, vala­mint a megyei párbizottság káder- és személyzeti mun­káról szóló határozataira épü­lő intézkedési terv birtoká­ban határozták meg a helyi feladatokat, a pártszervezetek is'az eltelt három évben alap­vető feladatnak tekintve e te­vékenységet. Felkészítették a középtávú politikai és szak­mai beiskolázási terveiket, rögzítették a hatásköröket, a véleményezési jogköröket. Munkájukban mindjobban az az elv érvényesül, hogy a káderekről ott döntenek, ahol tevékenységüket a legjobban ismerik. Gyakorlattá vált, hogy a párt- szervezetek hatáskörébe csak a legfontosabb funkciók tar­toznak, ezáltal többet és kö­rültekintőbben tudnak foglal­kozni a káderekkel. A kezdeti bizonytalanságok után az is kialakult, milyen káderkérdé- sekben dönt a taggyűlés és, milyenekben a vezetőség. Po­zitív jelenség, hogy az állami, gazdasági vezetők a döntések előtt időben kérnek véleményt a pártszervezetektől, az ille­tékes pártszervektől. Az elmúlt három év káder- és személyzeti munkájának eredményeit a közelmúltban ismét összegezte a városi párt­végrehajtóbizottság. Az elem­zés során megállapították, hogy a pártszervezetekben erősödött a kádermunka po­litikai jellege, demokratizmu­sa, a káderek nevelésében na­gyobb hangsúlyt kap a politi­kai képzés, a vezetőkkel szem­ben támasztott hármas köve­telmény is mind határozot­tabban érvényesül. Az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerül a káderutánpótlás kérdé­se. A pártszervezetek többsé­gében a káderutánpótlási és -képzési tervek megalapozot­tak és különös gondot fordítanak a politikai és vezetési színvonal emelésére. A kihelyezett marxista kö­zépiskolák és az esti egyetem jól segítik a politikai felké­szítést. A párt- és gazdasági vezetők közül sokan végeztek speciális kollégiumot, szakosí­tót. Viszont a középszintű gazdasági vezetők politikai képzettségét javítani kell az elkövetkező időszakban. A káderek nevelésének fon­tos eszköze a minősítés. Erre a munkára is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a párt­szervezetek. Több helyen kö­zéptávú és éves minősítési tervet készítenek, ezáltal jobb az előkészítő munka, a minő­sítések időben elkészülnek, tartalmasabbak. A vezetők munkáját a hármas követel­mény alapján ítélik meg. Kez­detben a szakmai követelmé­nyek kaptak nagyobb hang­súlyt, ma már a politikai fel- készültség vizsgálatánál nem­csak a végzettséget nézik, ha­nem olyan kérdéseket is: mit tett a vezető a munkahelyi demokrácia kiszélesítéséért, hogyan segítette a párthatáro­zatok végrehajtását, hogyan neveli a kádereket, A káder- és személyzeti munka hatékonyságának, to­vábbfejlődésének alapvető feltétele, hogy az állami és gazdasági vezetők értsék és érezzék: a káderekkel való törődés a vezetői tennivalók fontos része. A bekövetkezett szemléletváltozás bizonyítja, hogy a személyzeti vezetők ki­választása megbízása is kö­rültekintőbb, munkájuk poli­tikai súlyát, jelentőségét el­ismerik. Ennek eredménye­képp a szövetkezeitekben a személyzeti teendőket már nem csatolt munka­körökben látják el, hanem önálló előadókat al­kalmaznak. A végrehajtó bizottság az el­következő időszak tennivalóit is meghatározta. Ezek között szerepel, hogy a tömegszer­vezeti, főleg szakszervezeti tisztségviselők politikai kép­zettségét növelni kell. Fokoz­ni kell a pántszervezetek ak­tivitását, politikai érzékeny­ségét, több figyelmet kell for­dítani az új vezetők, különösen a fiatalok nevelésére, segíté­sére, a szövetkezetekben folyó káder- és személyzeti munká­ra, ’ a pártszervezetek ellenőr­ző tevékenységére. — Győztes őrsök. A szent” endrei munkásőrség történetét feldolgozó pályázaton részt vett úttörőőrsök közül első díjat nyert a Rákóczi úti isko­la úttörőcsapatának Rózsa őr­se és a pomázi 2-es számú is­kola Napsugár őrse. A győzte­sek egyhetes nyári táborozáson vesznek részt. Válasz cikkünkre Csobánka ellátása ügyében Lapunk április 2-i számában, a szentendrei oldalon riport­ban számoltunk be Csobánka község ellátási gondjairól. Cik­künkre megérkezett a válasz a pest—Komárom—Nógrád me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól. A választ a továbbiakban is­mertetjük. A községeket ellátó fió­kunknál megvizsgáltuk az el­múlt két hónap rendeléseit, ezek kielégítettségét, így magunk is meggyőződhettünk, hogy az újságcikkben szerep­lő hiányosságok sajnos fenn­álltak. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a vásárlóközönséget többnyire nem érdekli, hogy a keresett árut miért nem kap­ja meg. Ügy gondoljuk azon­ban, hogy a szerkesztőséget tájékoztatjuk néhány problé­máról, ami részben feleletet adhat a csobánkai helyzet­képre. Kétségtelen nem rendjénva- ló, hogy egy községben hóna­pokig ne legyen sör. Ehhez azonban tudni kell azt is, hogy a sörellátás nagyrészt a söripar feladata. Pest-Ko- márom-Nógrád megye sörel­látásáról vállalatunk csak 5 százalékban gondoskodik. Az igények és a rendelke­zésekre álló mennyiség tekin­tetében az édességáruknál is hasonló a helyzet, azzal a kü­lönbséggel, hogy az árut több­ségében a Magyar Édesipar ál­lítja elő, tehát nem közvetle­nül import. Az édesiparnál je­lenleg folyó rekonstrukciót ed­dig többnyire csak a negatí­vumokon keresztül éreztük. A húsvéti csokoládéárukból az előzőleg szerződésben rögzített mennyiséget nem tudta bizto­sítani az ipar, így a forga­lommal arányosan, csökkentett mennyiségeket tudtunk szállí­tani kiskereskedelmi partne­reinknek. Természetesen mi is kö­vettünk el hibákat, amelyek feltárása megtörtént és az el­látásért felelős Buda vidéki fiók vezetőinek figyelmét fel­hívtuk, hogy kezeljék figyel­mesebben Csobánka ellátásá­nak ügyét. Vass János főosztályvezető Kényszerlépés után - további bonyodalmak Két héttel ezelőtt, lapunk május 7. számában a szent­endrei oldalon Kényszerlépés a konyha miatt című cikkünk­ben megírtuk, a város alsófo­kú oktatási intézményei ellá­tására új, modem konyhát építenek a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola szomszédságában. A Közös tulajdonság: a tudásvágy Pillanatkép felvételi vizsgáról — Izgulsz? — Nagyon. — Te már voltál bent? — Most me­gyek. — Mit kérdeznek? — Ki tudja? — Nehéz volt? — Tőlem csak a tételt kérdez­ték. — Azért egy kávét jó lenne inni. — Én az egyik írás­beli kérdésre semmit sem tudtam felelni. — Tudod, hogy milyen államtípus van ná­lunk? , Ellesett mondatfoszlányok a szentendrei városi-járási párt- bizottság folyosóin. Mérnökök és gépkocsivezetők, műszaki vezetők és tsz-tagok, energe­tikusok és autószerelők. Ke­zükben könyvek, jegyzetek. Álldogálnak, idegesen topog­nak, beszélgetnek. Vizsgahan­gulat, uralkodik. Az írásbelin már túl vannak, most folyik a szóbeli. A marxizmus—leniniz- mus esti egyetemre felvételiz­nek. Az idén a szentendrei járás­ból 39-en, a városból 32-en je­lentkeztek marxista egyetem­re. A jelentkezők száma év­ről évre emelkedik. Három bizottság előtt folynak a szó­beli vizsgák. Néhány jelentke­zővel mi is beszélgetünk, a várakozás perceiben. A SZÜLÉSZNŐ Sisa Katalin a városi szülő­otthon dolgozója, szülésznő. Pártonkívüli, KISZ-tag. Ta­valy végezte el a marxista kö­zépiskolát. — Magamtól jöttem, nagyon szeretek tanulni. Materialista felfogású ember vagyok, mar­xista isniereteimet akarom bő­víteni. Ha sikerül a felvételi és elvégzem az egyetemet, sza­kosítóra is szeretnék jönni. Hogy sikerült az írásbelim? Érzésem szerint közepesen. Arra a kérdésre nem tudtam pontos választ adni, hogy nemzeti jövedelmünk, milyen arányban oszlik meg fogyasz­tási és felhalmozási alapra. A többi válasz, úgy gondolom, jó volt. A MŰVEZETŐ Kovács Vince, a Szentend­rei Ipari Szövetkezet mű­vezetője már rögösebb élet- utat járt be. 1937-ben született Hajdúszováton. — Eredeti foglalkozásom gépkocsivezető. Amikor 1957- ben szülőfaVimban megalakult a pártszervezet, akkor lettem én is pártag. Az idén január­ban a szövetkezet kommunis­tái alapszervezeti párttitkár­nak választottak meg. Az esz­mét én magaménak vallom, azért jelentkeztem marxista egyetemre, hogy elméleti se­gítséget kapjak mindenna­pi munkámhoz, a párttitkári teendők ellátásához, hogy megfelelően tudjak politi­zálni, agitálni. Már régebben is jelentkeztem volna, de családi okok miatt nem jö­hettem. Házat építettünk, s ez évekig minden energiámat le­foglalta. Párttitkárként so­kat kell beszélgetni az embe­rekkel, ott kell lenni köztük, esetenként vitatkozni is ve­lük. Munkámhoz feltétlenül szükség van az ideológiai mű­veltségem gyarapítására. AZ ENERGETIKUS Herceghalmi Lászlóné, a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat energetikusa így fogal­maz: — Gazdasági munkám mel­lett alapszervezeti KISZ- titkár vagyok. Ügy gondo­lom, a fiatalokkal való foglal­kozáshoz, törődéshez jó segít­séget kapok itt. Hogy sikerült az írásbeli? A szocialista for­radalom jellemzőit egy kicsit összekevertem. Különben nem voltak nehezek a kérdések. Remélem felvesznek. Szako­sítóra is szeretnék járni majd. Közben a pártbizottságok munktársaitól, akik a felvé­teli bizottságok tagjai közt voltak, megtudtuk, az írásbe­li jól sikerült. Az elérhető 29 pontszámból a jelentkezők többsége 22—24 pontot szer­zett. *A szóbeli vizsgán különö­sen azok szerepelnek jól, akik a közelmúltban végezték el a marxista középiskolát. Az írásbelin még idegesek vol­tak a jelentkezők, de a szóbe­li vizsga kötetlenebb légköre már feloldotta a feszültséget. A TECHNIKUS Polgár Tibor, a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár pomázi gyárában technikus, a fonodái alapszervezet párttitkára. Bu­dapesten lakik. Tíz évvel ez­előtt végezte el a marxista kö­zépiskolát. Pesten is jelentkez­hetett volna egyetemre, de ő Szentendrét választotta. __ Ideköt a munkám — mo ndja, idejárnak munkatár­saim, ismerőseim. Nem jelent túlságosan nagy megterhelést, ha hetenként egyszer majd Szentendrére kell utazni. Mi hozott ide? Ha az ember el­kötelezettje lett egy eszmének, ismerje meg alaposan. Párttit­kári munkámhoz is nagy se­gítséget ad ez az iskola. A LAKATOS Varga József, az Óbuda Termelőszövetkezet lakatosa. Mielőtt a személyes beszélge­tést megkezdenénk, egy sta­tisztikai adatot is feltétlenül meg kell említenünk. A járás­ból jelentkezett 39 felvételi­ző közt az Óbuda Tsz-nek 19 dolgozója van, tehát a jelent­kezőknek majdnem 50 szá­zaléka. Dicséretre méltó arány. — Harmincegy éves vagyok — mondja Varga József —, négy gimnáziumot végeztem, a marxista középiskolát 1974- ben fejeztem be. Nemrég nagy megtiszteltetés ért: beválasz­tottak a termelőszövetkezet pártbizottságába. Ügy érzem, az ilyen komoly feladatokhoz fel kell nőnie az embernek, sokat kell tanulni. Az írásbe­li vizsgán, egy kérdésre nem tudtam. Majd a szóbelin ja­vítok. Nem izgulok különösen, esti gimnáziumba jártam, ott hozzászoktam a vizsgákhoz. ★ öt vélemény, öt indíték a tanulásra. De az ötféle élet- utat megjárt emberekben va­lami közös: a tanulni vágyás. Saját elhatározásból, illetve a megnövekedett feladatok tel­jesítése, a megtisztelő meg­bízás érdekében akarnak tu­dásban gyarapodni. konyhát már át kellett volna adni, de hát nem készült el, mert az építők anyaghiányra, műszaki és munkaerőgondok­ra hivatkoznak. A konyha kivitelezője a tahitótfalui Kék-Duna Szak- szövetkezet építőipari részle­ge. Pócsmegyeri irodájában felkerestük Gyárik József fő­építésvezetőt, hogy megtud­juk, mikor készül el a konyha és mi az oka a késlekedésnek. — Tavaly március 11-én kezdtük el a munkát az épít­kezésen — hangzik a válasz. — Egy ezer személyre főző konyha és 200 személyes étte­rem kivitelezését vállaltuk december 20-ra. A kivitele­zés értéke akkor hatmillió fo­rint volt. Az építkezést a szentendrei Városgazdálkodá­si Vállalat kezdte el; megcsi­nálták az alapozási munká­kat, de rosszul. Az építésvezető egy, 1976. április 13-i keltezésű ügyira­tot tesz elém, másoljam ki belőle a lényeget, érdemes. A városi tanács pénzügyi, terv- és műszaki osztályának szóló levélben ezt írják: „A mun­katerületet szakszövetkeze­tünk megbízottja építési nap­ló alapján átvette. Az átvétel alkalmával a Városgazdálko­dási Vállalat által készített alapozási munkálatok mére­teit nem ellenőriztük. Az át­vétel kizárólagosan a munka- terület átvételére vonatkozott. A további munkálatok foly­tatása során derült ki az a tény. hogy a Városgazdálkodá­si Vállalat által készített ala­pozási munka szerkezeteiben és méreteiben eltér a kiviteli tervtől”. Ezután felsorolják az ész­lelt hiányosságokat és közük, a fenti okok alapján a vállalt határidőt nem tudják tarta­ni. Még egy bonyodalmakat oko­zó lépést is meg kell említe­ni. Az 1975. december 11-én készült jegyzőkönyvben a vá­rosi tanács kénviselője kije­lentette: az épülethez szük­séges központi fűtés, szellő­zés, felvonó és belső beren­dezések beépítésére már le­szerződött és külön intézke­dett. Valószínű semmiféle intéz­kedés nem történt, mert 1976. március 17-én felvettek egy emlékeztetőt, amelyben a ta­nács kérte a kivitelezőt: a fen­ti munkákat vállalja el. Idéz­zük a megállapodás szövegét: „A kivitelező vállalja, hogy az anyagbeszerzéshez szüksé­ges lépéseket megteszi, a meg­rendelőlevelet megírja, de ké­ri a beruházó segítségét, kö­zösen tegyenek meg mindent, hogy a nehezen beszerezhető anyagokat biztosítani tudják”. — Már megjött a két szén- tüzelésű kazán — folytatja az építésvezető —•, amikor ta­valy december 8-án a tanács értesített bennünket, hogy olajtüzelésre akarnak átállni. Természetesen ez újabb bo­nyodalmat okozott. A tanács csak 1977. január 5-én közli, milyen típusú kazánokra van szüksége. Tessék, itt a meg­rendelőlevél, még aznap meg­rendeltük a kazánokat. Sze­retném hangsúlyozni, hogy a tanács is segített a beszerzés­ben. A visszaigazolás szerint május végén kapjuk meg a kazánokat, ezért mi a konyha és az étterem átadását szep­tember 25-re tűztük ki. A ta­nács ezt a határidőt nem tud­ja elfogadni, mert szeptember elején® kezdődik a tanév. — Ennyi bonyodalom után mit lehet tenni? — Vállaljuk, hogy a kony­hát július végére elkészítjük — mondja Győrik József. — A kazánházakat pedig augusz­tus 15-én adjuk át. Két héttel ezelőtt megje­lent cikkünkben felvetettük a kérdést: miit tesznek a ki­vitelezők? Ez a válasz. Minden mentár nélkül. kom­Az oldalt irta: Kiss György Mihály Foto: Geleta Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents