Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

1977. MÁJUS 21., SZOMBAT A nagyvilág irodalmából Az amerikai irodalom a múlt században az angol mó­di szerint „öltözködött”, szel­lemi gyarmat voltának felszá­molása a XX. századra várt. Az évszázadforduló meghoz­ta számára a szépirodalom­ban a nemzeti önállóságot. A most bemutatásra kiszemelt amerikai kisregénykötet szer­zői már nemcsak arról tanú­sítanak, hogy Amerika gaz­dasági és szellemi hangsúlyai világméretűéit, hanem arról Pillantás Amerikára OROSZLÁNRÓL YKOK Az utóbbi évek egyik leg­nagyobb könyvsikere volt. Irwin Shaw nagyszabású re­génye. Harmadik kiadásban lát napvilágot, ezúttal az A Világirodalom remekei cí­mű sorozat legújabb kötete az amerikai irodalom legjobb­jait gyűjtötte egy fedél alá. öt kisregényt tartalmaz. Ezek a művek és alkotóik (Fitzge­rald, Porter, Steinbeck, Faulkner, Hemingway) jelen­tették az amerikai próza „be­törését” Európába a két vi­lágháború között. Közös vo­násuk, hogy mindannyian szinte egy időben léptek szín­re, s valamennyien hagyo­mányteremtőén. Nincsen talán a világiro­dalomnak még egy olyan alakja, akit a magyar olvasó- közönség olyan jól ismer, mint Hemingwayt. Szinte minden alkotása megjelent magyar nyelven. A Nobel-dí- jat az öreg halász és a ten­ger című kisregényéért kapta, mely most e kötetben is sze­repel. Jellegzetesen olyan mű ez, melyet nem elég újra és újraolvasni anélkül, hogy ne mélyednénk el lírai szépségé­ben. A szimbolikus és realista elemek keveredésének meste­ri alkalmazásával előttünk bontakozik ki Hemingway írói és emberi hitvallása: „az ember nem arra született, hogy legyőzzék”. Santiago a regény hőse, az első Heming- way-hős. akinek győzelmét Europa Kiadó gondozásában. Az elbeszélések korszakát él­jük, a mai lüktető élettem­pónak ez a műfaj kedvez. Mégis mi az oka, hogy ez a Történelem j egyzőköny vekből Dokumentumkötet a magyar mezőgazdaságról csaknem ezer oldalra rúgó — terjedelmileg is hatalmas — alkotás „divatkönyvvé” vált? Az ok egyrészt abban keres­hető, hogy olyan időszakot ölel fel, amelynek részesei ma is élnek. A siker másik eredője a mű izgalmas cselek­ményvezetésének köszönhető. „Az Oroszlánkölykök vala­mennyi szereplője és esemé­nye a képzelet szülötte, s nem azonosítható élő személyek­kel és megtörtént események­kel” — mondja az író. Mind­ezek ellenére a képzelet szü­lötte események véresen iga­zak. E. K. Hitvallás a szabadság mellett Angela Davis politikai önéletrajza A könyv címlapjáról isme­rős arc tekint az olvasóra. Jól ismert davisi haj, szép fekete arcéi, nyílt tekintet. Arról vall politikai önéletrajzában, az Életemben, hogy amikor meg­írta művét, nem magára gon­dolt, hanem azokra az embe­rekre, eseményekre és erőkre, akik és amelyek jelenlegi meg­győződése feié vezették, azok­ra gondolt, akiket ártatlanul meghurcolt az amerikai rendőrség. Családjára gondolt, elvtársaira, akik világosságot adtak; fekete bőrű nővéreire és fivéreire, mindazokra, akiknek emberségén nem vehettek erőt a falak, a rácsok és a halál­kamrák; és elsősorban azokra, akik tovább harcolnak, míg történelmünkből egyszer s mindenkorra ki nem törlik a fajgyűlöletet és az osztály tár­sadalom igazságtalanságait. Tehát o szabadságért író­dott ez a könyv. S olyan em­ber írta, aki szenvedett ártat­lanul, aki megjárta Amerika börtöncelláit, s akinek volt bá­torsága küzdeni az emberi szellem ébrentartásáért, Nem kertel, nyíltan meg­mondja: azért üldözték, mert kommunista, mert fel merte emelni szavát az emberi mél­tóság megőrzése érdekében. Angela Davis bátor, meg nem alkuvó nő, akit sem tes­tileg, sem lelkileg nem tudtak megtörni, aki a börtön minden megpróbáltatását elviselve, hű marad elveihez. Könyve tehát vádirat az amerikai rendszer ellen, ahol üldözik a haladó gondolkodá- súakat, ahol a fajgyűlölet, mint valami ősi járvány: az ország társadalmi életének minden ízébe, minden sejtjébe beleette magát. Leírja gyermekkorát, miként élt a család; a rabszolga­ősöket, barátait, iskoláztatását, azt, hogy a megkülönböztetés miatt mennyit kellett szenved­nie. Miként nyiladozott a sze­me; hogy Birminghamiben és Alabamában hogyan nyert te­ret a polgárjogi mozgalom s miként kötelezte el magát e mozgalom mellett, majd ho­gyan ismerkedett meg a kom­munista eszmékkel. Leírja a börtönéletet, azt, hogy az el­mebajosok közé rakták, hogy figyelték. Leírja, hogy iszonyú volt e kiszolgáltatottsága. S vé­gül mégis győzött, mert a vi­lág jobbik fele vele volt. Az Európa kiadónál megje­lent kötet hitvallás a szabad­ság, az emberség mellett. Jó megfigyelő, apró dolgokat is pontosan leír. Írónő, aki szen­vedélyesen és nagy megjele­nítő erővel rajzolja meg az amerikai társadalmat, úgy, ahogyan látja. Elkötelezett, művelt, elemző elme vallomá­sa ez a könyv, akit az igazság, az emberekbe vetett hit vezé­relt. G. S. A Corvina Sorozatok folytatásai ■ újdonságai- Művészeti évkönyv Uitz Béla grafikája Bajkay Éva róla szóló kötetének címlapjáról Reprezentatív művészeti ki­adványokkal, érdekes könyv- bemutatókkal, könyvkiállítás­Ki gondolná, hogy egy gazdasági felügyelői jelentés is lehet izgalmas olvasmány? Egymás után sorakoznak a kö­tetben, amely Dokumentumok a magyar mezőgazdaság törté­netéről (1945—1948) címmel a Kossuth gondozásában jelent meg, a száraz adatok, helyzet- elemzések, számok és tények. Szikár a közlés módja, mégis érdekes, mert olyan korban történt, amikor a történelem­ben új szelek fújdogáltak. Ez­redéves ország született újjá, s megtörtént a földosztás, meg­valósult a magyar parasztság álma: földhöz jutott. Erről van szó, az 1945 és 1948 közötti időszakról. Milyen volt ez? A mai fiatal nemzedék számára már törté­nelem, hogy szinte a semmiből kellett akkor újjáteremteni a mezőgazdasági termelést. A dokumentumokból kitetszik, hogy az állatállomány nagy ré­sze elpusztult. Hiányzott az igaerő, és a gazdasági felszere­lésnek is nagy része tönkre­ment, például 740 ezer lószer­számból mindössze 145 ezer maradt meg. Ilyen veszteségek után kellett megindítani a ter­melést. A földreform során több mint 640 ezer földnélküli vagy kisbirtokos kapott földet. Az új gazdák szinte két kezük­kel munkálták meg földjüket, s kezdték el a termelést Az agrártársadalom struktú­rája is megváltozott. A föld­reform és az államosítás kö­vetkeztében új tulajdon- és üzemi viszonyok jöttek létre. Az uradalmak helyén kisbirto- kok keletkeztek, amelyek az első esztendőkben — rendkí­vüli nehézségek ellenére — gyorsan fejlődtek, de már lát­ni lehetett, hogy nem tudják felvenni a versenyt a kiala­kuló állami nagybirtokokkal és szövetkezeti gazdaságokkal A kisgazdaságok saját erőre tá­maszkodtak. Igaz, az indulás­nál termelési bizottságok ala­kultak, s a földművesszövetke­zetek segítették a termelőket és főleg az értékesítésben és beszerzésben. Mennyi gond, törődés és nehézség adódott akkor a me- i zőgazdaságban! Nem volt iga­erő, rosszak voltak a szántó­gépek, szerszámok, termelni mégis kellett. Vetőmag is ke­vés került, meg silány is volt, mégis vetettek a parasztok, mert élni, boldogulni akartak, megmutatni az országnak-vi- lágnak, hogy tudnak dolgozni, termelni. Fellendült a terme­lés, megindult a mezőgazdaság a felemelkedés útján. Miköz­ben egyszerű kétkezi földmű­velők jegyzőkönyveket szer- kesztgettek, leveleket körmöl- tek, gazdasági jelentéseket tet­tek, nem is gondolták, hogy történelmet írnak. Ezek ma már levéltári anyagok és do­kumentumok, amelyek ténye­ket közölnek, s közben jól be­mutatják a társadalmi válto­zásokat, s a felszabadulás utá­ni politikai helyzetet. E dokumentumok nyomta­tásban eddig még nem jelen­tek meg, a kutatók és a szer­zők összegyűjtésükkel és kö­tetbe való rendezésükkel hasz­nos munkát végeztek. A doku­mentumkötet pedig az egész mezőgazdaság helyzetét tár­gyalja a felszabadulás utáni években. Lényegében forrás­anyagokat tartalmaz a népi demokrácia történetéhez, hi­szen a dokumentumok meg­mutatják az 1945—1948 közöt­ti időszakot is, azokat a sors­döntő gazdasági, társadalmi és politikai változásokat, ame­lyek Magyarországon akkor végbementek. Megmutatják, hogy a nagyüzemi termelés fenntartá­sát (sok helyen az uradalmi nagybirtokok helyén állami gazdaságok alakultak) és fej­lesztését nem szubjektív té­nyezők, hanem gazdasági tör­vényszerűségek határozták meg már korábban is — bár eltérő történelmi körülmények között — és ma is. Hiszen ob­jektív törvények hatnak és irányítják a szocialista-szövet­kezeti nagyüzemi termelést is, megszabják a fejlődés ütemét, tartalmát. Ezt bizonyítja a könyv, ezért hasznos, mának is szóló a kö­tet. Gáli Sándor Művészek szemével A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata so­rozatainak újabb darabjaival, valamint egy szép memoárkötettel, művészi fényképalbum­mal jelentkezett az ünnepi hétre. MI KETTEN Jól tette a kiadó, hogy második, javított kiadásban jelentette meg az ünnepi alkalom­ra Derkovits Gyulánénak a férjéről írt, Mi ketten című emlékező kötetét. Tisztelgésül is festészetünk kiemelkedő, tragikus sorsú alak­ja, igaz emberi-művészi helytállása előtt, másrészt az iránta megnyilvánuló olvasói ér­deklődésnek is eleget téve. A képanyaggal gazdagon illusztrált — szinte önálló képgyűj­teménnyel gazdagított — kötet a hűséges társ és segítő, felesége: Dombai Viktória szubjek­tív, mégis igazul látó szemével mutatja be Derkovitsot a mának. Mégis jó, ha megfo­gadjuk Körner Éva előszavának tapintatos fi­gyelmeztetését, hogy elsősorban ne az adatok­ban merüljünk el, ne azt bogarásszuk, hanem az életregényben, aDban a történetben mé- lyedjünk el, amelyet csakis ő, a tanú és a társ írhatott meg. ’Ez teszi ugyanis elsősorban maradandóvá a könyvét, és a Derkovitsról szóló oly sok írás után is aktuálissá napjaink­ban. Derkovits Gyula önarcképe 1919-ből MAI MAGYAR MŰVÉSZET A kiskönyvsorozatban egyik legismertebb művészeti írónk Szíj Rezső írása jelent meg Xantus Gyuláról, valamint Koczogh Ákos könyve Tevan Margitról. Xantus Gyula életútját közérthető elemzés­ben, 16 színes reprodukcióval mutatja be a könyvecske. Sorai közelebb hozzák az olva­sóhoz képzőművészetünk érdekes, különös egyéniségét, forma- és színvilágát. ^ A híres Tevan család ötvösművész tagjáról szóló kötet hosszú idő után az első, amely az ötvösművészettel foglalkozik. Helyesen tette — az iparművészeti tanulmányairól különö­sen ismert szerző —, hogy rövid áttekintést nyújt a család történetéről is, Tevan Adolf és Tevan Andor munkásságáról. Ugyancsak 16 reprodukció gazdagítja a lapokat. A bemuta­tott alkotások szakszerű, közérthető elemzésé­vel nemcsak Tevan Margit világhírű művei­vel, hanem az ötvösművészet rejtelmeivel is megismerteti az olvasót. SZÍNEK VARAZSA A nemrég elhunyt, sokoldalú művésznek, Domanovszky Endrének egyik legavatottabb ismerője Bertalan Vilmos. Most megjelent kötetében a művész gobelinjeit mutatja be, elsősorban az 1968. és 1973. között készülteket Figyelembe veszi ugyanakkor a több évtize­des alkotó folyamatot, mely a művek kelet­kezésével szoros összefüggésben áll. Vázolja mindezekkel párhuzamosan Domanovszky al­kotói periódusait és leglényegesebb stílusje­gyeiket A kötet 28 színes, egész oldialias reprodukció teszi teljessé, és a mondanivalót láttatóvá. Ta­nulmány és kép kiválóan érzékelteti a kötet címébe foglalt színek varázsát. MAGYAR TÄJAK Czeizing Lajos, Balázs Béla-díjas fotómű­vész hazánk legszebb, legjellegzetesebb tájait örökítette meg valóban festői felvételeken. Mint előszavában írja: nem feltérképezni akarta az országot, nem azt kereste, hogy mi hiányzik, mi nincs meg, nem leltári beszámo­lót akart, hanem elsősorban a természetet kereste, e föld ősi lakóinak és mai emberé­nek hazáját, otthonát. Petőfit választotta mot­tójául : Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled?... Nem versenyez a fotóművész sem, képei mégis a gyakran ismert részletek bemutatá­sával is új felfedezésként hatnak a tájak új arcukkal fordulnak felénk. Az ország min­den részéből összesen 122 felvételt, köztük 16 színes képet nyújt át a kötet. Külön öröm, hogy a felvételek majd egyhatodához, 18 képhez Pest megyei tájat választott témájául, így pilisi tájakat, Dobogókőt, Visegrádot, Nagymarost, a Dunakanyart, Zsámibékot, Tiny- nyét fedezhetjük fel újólag is Czeizing Lajos szemével. sál készült a Corvina Kiadó az ünnepi könyvhétre. Az idén lenne 90 éves a modern magyar és egyetemes forradalmi művészet kiemel­kedő egyénisége, Uitz Béla, Az ő munkásságának az 1910- es évek második felére eső szakaszáról ad képet a Ma­gyar Grafikusok sorozatban a Bajkay Éva esszéjével meg­jelenő, 3 színes és 9 fekete­fehér reprodukciót tartalma­zó mappa. Bajkay Éva egyéb­ként június 9-én du. fél 6 órakor a Magyar Nemzeti Galériában az Uitz-kiállítás területén, június 2-án du. 0 órakor pedig az MSZMP bu­dapesti III. kerületi 7/13-as körzetében diavetítéssel il­lusztrált előadáson mutatja be a mappát. Az utóbbi elő­adást az Uitz Béláról készült dokumentumfilm kíséri. A Szovjetunió Népeinek Művészeti Emlékei sorozat legújabb kötetében rendkívül gazdag kultúrájú ország, Azerbajdzsán művészete ele­venedik meg kiváló fotómű­vészünk, Gink Károly nagy­szerű felvételei és Turánszky Ilona régész kitűnő tanulmá­nya nyomán. Az albumról jú­nius 1-én du. 6 órakor a Szovjet Kultúra Házában dr. Gombos Károly, a Kelet­ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója tart diavetítéssel kísért előadást. A Művészet és Elmélet so­rozat is új kötettel jelentke­zik. Művészek, barátaim cím­mel Mihályfi Ernő válogatott képzőművészeti írásait kapja kézhez az olvasó. Igazi csemegének ígérkezik a korunk művészete iránt ér­deklődőknek a Művészet ’76 című kötet. A jövőben rend­szeresen megjelenő évkönyv bázisa a Művészet című fo­lyóirat, de a hazai sajtó más fórumain megjelent érdekes és jellemző kérdésekkel fog­lalkozó írások is helyet kap­tak a szép kiállítású, 199 szí­nes és 245 fekete-fehér képpel illusztrált kötetben. A Művé­szet ’76 anyagából kerekasz- tal-beszélgetés lesz a buda­pesti Kossuth Klubban május 23-án du. 6 órakor, neves mű­vészettörténészek részvételé­vel. A beszélgetést Rapcsányi László vezeti. Faulkner. Dél-Amerika zárt erkölcsi világát mutatja be Tűz és tűzhely című kisregé­nye. A mű azt ábrázolja, hogy ezek az emberek önmaguk ál­dozatai, s a bűnös múlt meg- bélyegzi a jelen cselekedeteit is. Katherina Anna Porter az amerikai irodalmon belül a leghaladóbb polgári szárnyhoz tartozik. Kisregényei egyirá­nyú cselekményvezetésűek. A Bor délben című mű egy századfordulói, dél-texasi farm zárt világának lírai ké­pe. Fokozatosan bontakozik ki előttünk Mr. Thomson becsületes, csendes élete, mígnem e tiszta becsületes­ség kergeti öngyilkosságba. A fojtott hangulatú kisregény a sorsa elől menekülni nem tudó emberi tragédiának köl­tői megéneklése. F. Scott Fitzgerald az első világháború utáni időszak író­ja. A dzsesszkorszak szülötte. A húszas évek amerikai aranyifjúságának világát be­lülről látta, Így lett e nemze­dék életformájának hiteles ki­fejezője. „Megharcolták és megnyerték a háborút... s a diadalmas háború szép hasznot hozott” — kezdi e gúnyorosan keserű szavakkal a Május 1. New Yorkban cí­mű kisregényét. A győztesek mámora és mulatozása na­gyon is felemás, a lelkek el­durvultak, eltorzultak. is, hogy ez a több nemzet fiából kovácsolódott ország túlméretezettsége milyen ve­szélyeket hordoz önnön népe és a világ számára is. nem követi fizikai megsem­misülés, s ez az a momen­tum, mellyel az írónak mű­vészileg is sikerült tovább­lépnie: megteremtvén a hu­manizmus és az életigenlés szimfóniáját. Az Egerek és emberek al­kotója sem ismeretlen a ma­gyar közönség előtt. Stein­beck járt hazánkban is. E művének tapsolhattunk a Nemzeti Színház és a mis­kolci Nemzeti Színház elő­adásán. A mű lélektani drá­ma, ugyanakkor nagyszerű társadalomrajz. George, az örökké úton levő, otthontalan napszámos és a szellemi fo­gyatékos. Lennie tragédiájá­ban az emberi kiszolgáltatott­ságot ábrázolja sötét színek­kel. Az . elátkozott Dél” íróia ÜT KISREGÉNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents