Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Elkészült a ceglédi tejkombinát Avatás: a jövő héten — Új termékek kerülnek forgalomba Dr. Simka István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója pénteken tájékoztatta az újságírókat o tejipari termelés alakulásáról, összefüggésben azzal, hogy május 24-én — a Nemzetközi Tejszövetség ajánlására — nemzetközi tejnapot rendemek. A tejipar legfőbb törekvése idén, hogy bővítse a választékot, illetve a vásárlóközönség igényeinek megfelelően — a lehetőségekhez képest — szélesítse a kínálatot. A tejipar egész sor új termék gyártását tervezi. Idén a Gervais-Danohe francia— NSZK-beli konszerntől vásárolt gyártási eljárás felhasználásával két hétig eltartható epres és citromos joghurthabokkal jelennek meg, ezek a cikkek Nyugat-Európában már nagy sikert arattak. Valószínűleg augusztusban árulják már. Később pudingokat s más desszertjellegű termékeket árusítanak újdonságként. Kajszi, eper és meggy ízesítésű habosított túrókrémeket is küldenek az üzletekbe. A zalai tejipari üzemben újféle füstölt sajtot állítanak elő s új termék lesz a répcelakiak hőkezelt sajtkrémje. Növelik a magasabb 3,6-os zsírtartalmú tejkínálatot és szélesítik a választékot a kávés és a karamellás tejjel. Megjelenik a szobahőmérsékleten 6 hétig tárolható úgynevezett tartós tej, mégpedig alaktartó csomagolásban. Ez évben hozzák forgalomba piackutatási céllal a kávéval, punccsal és csokoládéval ízesített tortakrémeket, amelyek megkönnyítik majd a háziasszonyok munkáját. Nem tudják egyelőre kielégíteni az igényeket a fűszerezett krémtúrókkal. Valame- i lyest javítja az ellátást a szegedi gyártású, ugyancsak több hétig eltartható fűszerezett túrókeverék, amely új ízeket hoz az étkezésben. A nemzetközi tejnapon a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat hat Pest megyei iskolában térítésmentesen ad minden tanulónak tejet vagy kakaót. Az akció során Alsóné- medi és Vác körzetében 3—3 iskola összesen csaknem 4000 tanulója kap friss tejet, kakaót. Május 20. és június 15. között Pest megye tizenkét településén tartanak kóstolóval egybekötött sajt- és tejtermék- bemutatói. A nemzetközi tejnap leg jelentősebb Pest megyei eseménye lesz, hogy fölavatják a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat és 17 tsz közös tejüzemét Cegléden. A 72 millió forintért épített feldolgozó naponta 50—60 ezer liter tejet használ fel. Ugyancsak a tejnaphoz kapcsolódik, hogy a váci tejüzem — mint hírül adtuk — egy hónapon belül egy újdonsággal, a csomagolt kávés tejjel jelentkezik a Dunakanyarban és Vác környékén. Kezdetben a kávéval ízesített tejből 5000 liternyit csomagolnak félliteres zacskókba és kétdecis poharakba. Választás a monori járási pártbizottságon Az MSZMP monori járási bizottsága pénteken ülést tartott. Ezen megjelent Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Cselényi Dezsőnek, a párt- bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta A párttagság marxista—leninista felkészültsége, a propagandamunka tapasztalatai a járásban című jelentést, majd feladattervben rögzítette az ezzel kapcsolatos teendőket. Személyi kérdésekben is döntött a járási pártbizottság^ Skribek Józsefet, a monori járási pártbizottság párt- és tömegszervezetek reszortvezetőjét megválasztották a pártvégrehajtóbizottság tagjának, a járási pártbizottság titkárának. Felmentés - választás a KISZ Pest megyei bizottságán A KISZ Pest megyei bizottsága tegnap aktívaülést tartott, amelyen dr. Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, a KISZ Központi Bizottságának legutóbbi üléséről tartott tájékoztatót, majd a XI. világifjúsági találkozó előkészítésével kapcsolatos megyei feladatokat vázolta. Ezt követően ülést tartott a KISZ Pest megyei bizottsága. Ezen személyi kérdésekben döntöttek. Tóth Andrást, a KISZ Pest megyei bizottságának titkárát — mivel a KISZ Központi Bizottsága szervezési osztályának helyettes vezetője lett — érdemeinek elismerésével felmentették tisztségéből. Utódjául Maczkó Józsefet, a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának volt titkárát választották meg. Törzsgárda a Mechanikai Művekben Az aranygyűrűsök becsülete Jobb gyár lehet az országban a miénknél, de szebb, az biztosan nincs — mondogatják tréfás-komolyán a Mechanikai Művek központi — törzsgyárának dolgozói. A nagykapun belépő a Diósd és Érd között elterülő üzemben első látásra megállapíthatja: sok túlzás nincs a szavaikban. A vállalat, amely fő profilként kondenzátort, olajkályhát és az utóbbi időben telefonkészülékeket gyárt, valóban kellemes munkahelyet nyújt dolgozóinak. — Ez is közrejátszik abban, hogy a létszámnak mintegy nyolcvan százaléka törzsgárda- tag? — kérdezem Dobro- vitzky Antálnét, a 8-as párt- alapszervezet titkárát, a üzemi pártbizottság tagját. Aki, maga is 27 éve dolgozik a Mechanikában. Szerződött kedvezmények — A vállalat gazdasági és mozgalmi vezetése évek óta sokat tesz a kulturált munkahely és a korszerű szociális ellátottság érdekében — feleik — Ám, vannak ennél lényegesebb dolgok is. Például, az üzemi demokrácia nálunk nem holmi szólam, nem formális. Az emberek beleszólhatnak a vállalat dolgaiba, így valóban magukénak érezhetik a gyárat. Vagy: olyan törzsgárdasza- bályzatot készítettünk — a vállalati kollektív szerződéshez csatolva —, amely a leg- messzebbmenően biztosítja a törzsgárdatagok erkölcsi és anyagi megbecsülését. Együtt lapozgatjuk a szabályzatot és nem állom meg, hogy föl ne jegyezzek néhányat a jogok és a kötelességek közül. Az év végi részesedés felosztásából többlet részesedés illeti meg a törzsgárda- tagokat, mégpedig a ledolgozott évek arányában, differenciáltan. Maximálisan nyolcvan százalék is lehet ez a pluszrészesedés... 20 éves vállalati munkaviszony után aranyjelvény, három nap szaI badság és ezer forint jutalom jár... A kötelességek is egyértelműek: a törzsgárdatagok mutassanak példát a termelésben és a szocialista együttélés szabályainak megtartásában; foglalkozzanak a fiatokkal, úgy, hogy rövid idő alatt megismerjék a szakmát és megszeressék munkahelyüket; védjék a társadalmi tulajdont ...! — Nálunk a törzsgárdatagok — mondja Dobrovitzky Antalné — előnyben részesülnek az egyetemi felvételi kérelmek elbírálásakor, a segélyek, üdülőjegyek elosztásakor, vagy a lakásépítési kölcsön odaítélésekor... „Úgy érzem: hazajövök” A 25 éves törzsgárdatagok - nak pedig különleges ajándékról gondoskodnak. Május elsején 55-en vehették át a gyár emblémájával díszített — méretre készített — arany pecsétgyűrűt. Egyikük, Piczer Ilona, a serlegfolyató műhelyben diszpécser, most éppen „besegít” kondenzátort mosni. Mert, hogy kevés az ember. Azért, néhány percre abbahagyja a munkát. — Talán kinevet, de én akkor sem mennék el innen, ha elzavarnának. Betanított munkásként vettek fel, három műszakba, 2,67 forintos órabérrel — emlékezik vissza. — Gyalog jártunk át sok társammal Törökbálintról — ide vagy öt kilométer, esőben-hóban. örültünk, hogy munkát találtunk. Most meg ?! Kényelmes autóbuszon szállít be a vállalat — minden bejárót... Nekem 14,50 forint az órabérem, igazán elégedett vagyok. Erkölcsi megbecsülés? ... Alig hiszem, hogy máshol nagyobb lenne! Kaptam miniszteri kitüntetést, kiváló dolgozó jelvényt és jutalomból a Szovjetunióba utazhattam ... Nekem ez a gyár mindent jelent az életemben. Megbecsülnek, szeretnek. Naponta úgy érzem: hazajövök. Munka Érdemrend bronz fokozat és számos egyéb kitüntetés fémjelzi Hamál Ká- rolyné munikásútját. ö is büszkén mutatja ujján az aranygyűrűt. Negyedszázad — igen nagy idő. A múltat, a kezdetet nem szívesen idézi. __ Kislányként, 1950-ben a kő művesekhez vettek fel, segédmunkásnak; akkor bővítették, a vállalatot —1- mondja. — Az első évem rettenetes nehéz volt, ám azután kialakult a sorsom. Huszonkét évig a fémtömegcikk gyáregységben dolgoztam — présgépen ... Nem, higgye el, egyáltalán nem unalmas munka az. Most is, ha szükséges, és szükséges, túlórában „segítek” — a gyárnak. Szabad szombaton is. A közelmúltban ugyanis más, könnyebb munkakört kaptam. Újak, többért ? Mint a vállalati párt-végrehajtóbizottság tagja — a nőfelelős funkciót bízták rá — jól látja az elmúlt 25 éve alatt megtett utat, az elért eredményeket. De a gondokat is. Nem is rejti véka alá véleményét — Több módon is érezzük a megbecsülést, nem véletlen, hogy ide kötődünk a gyárhoz. Esetenként azonban hátrányos helyzetbe kerülünk és valójában a vállalaton kívül álló okok miatt. Előfordul például, hogy felvesznek új embereket magasabb órabérrel, mint, amit mi elértünk. Tudjuk, kénytelen a vállalat így tenni, hiszen alacsonyabb órabérért nem jönnek munkások ... Azért ez mégsincs rendjén, hiszen, mi régiek, már semmi pénzért nem mennénk máshová. A Mechanikai Művekben idén ketten 12—12 napon át ingyen nyaralhatnak — juta- lomszabadságon — a vállalat üdülőjében, amelyhez még 1500—1500 forint pénzjutalmat is kapnak. 35 éves munkaviszony után írja ezt elő a törzs- gárdaszabályzat. Dodó Györgyi Tudománnyal a népért Ma ül össze a TIT Pest megyei szervezetének VII. küldöttgyűlése ^ Tudománnyal a népért — ez a mottója ^ a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ^ Pest megyei szervezete VII. küldöttgyűlé- £ sének. A budapesti Kossuth Klubban ma ^ lezajló tanácskozáson az elmúlt öt eszten- £ dő ismeretterjesztő tevékenységét vitatják $ meg a küldöttek, s határozzák meg a toá vábbi feladatokat. K ^ Az elnökségi beszámoló — melyet az ^ alábbiakban kivonatosan ismertetünk — ^ azt elemzi: mit tettek a lakosság politikai, % általános és szakműveltsége gyarapításé- ^ nak érdekében a VI. küldöttgyűlés óta el- ^ telt időszakban. A mérleg kétségkívül po- | zitív: a TIT Pest megye szervezete ered- $ menyesen töltötte be tudományos-isme- 2 retterjesztő feladatát. Fontos szerep a közművelődésben Közismert: a TIT nagyon fontos szerepet tölt be a közművelődésben. Nemcsak azért, mert tevékenysége nyomán növekszik a lakosság természettudományos és műszakitechnikai műveltsége, s csak ezen ismeretek állandó gyarapítása segítheti elő a termelés technikai és technológiai megújulását, az iparban és a mezőgazdaságban, ami gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek. Azért is, mert segít feltárni és megérteni az embereknek a világban, a mai társadalomban betöltött helyét, feladatát, s ezzel jelentős mértékben hozzájárul a környezetét és önmagát alakító ember formálásához. önmagukban már a számok is sokat mondanak. öt esztendő alatt harmincnégyezer rendezvényt tartottak, majd négyezerrel többet, mint az előző időszakban. A huszonhárom szakosztály rendezvényeinek 1 millió 318 ezer résztvevője volt, ami tekintélyes szám. A fokozódó érdeklődés legfőbb magyarázata: az előadások nyolcvan százaléka különböző akadémiák, szabadegyetemek és komplex előadássorozatok keretében hangzott el. Vagyis a korábbi éveket jellemző egyes előadásokat felváltották a nyolc-tíz előadásból álló sorozatok, ami azt is jelenti, hogy a hallgatók így sokoldalúbb ismeretekhez juthatnak. A megye legjobb szakemberei, valamint országos hírű tudósok egész sora a legkorszerűbb ismereteket adta át ezeken a rendezvényeken a hallgatóknak. Az igények változására jellemző: az 1974 —75-ös évadban — amikor először került sor a komplex tematikák alkalmazására — még csak kilenc ilyen sorozat fejeződött be. Egy évvel később már huszonhét, a most záruló évadban pedig hetven komplex előadássorozatot szerveztek. Hármas célkitűzés A megyei szervezet huszonhárom szakosztályának tevékenységét a közművelődés hármas célkitűzése jellemezte: a dolgozók politikai-világnézeti nevelése, a termeléssel összefüggő szakismeretek terjesztése és az általános műveltség színvonalának emelése. A társadalomtudományi szakosztályok tevékenységét a fejlett szocialista társadalom építésének követelményei: a szocialista demokrácia szélesebb körű kibontakoztatása, a szocialista erkölcsi nevelés magasabb szintre emelése, az állampolgárok jogainak és kötelességeinek tudatosítása határozta meg. A jog megismerése révén nyílik mód és lehetőség az állampolgárok részvételére a közéletben. A jogi ismeret az általános műveltség szerves része és elengedhetetlen ahhoz, hogy a mindennapi élettel kapcsolatos ügyek intézésében eligazodjanak. A filozófiai, pedagógiai és lélektani szakosztályok legfőbb tevékenységét az egyéni és a közösségi érdek összhangjának problematikája, az anyagiasiság és a kispolgári nézetek elleni küzdelem határozta meg. Ugyanakkor nem feledkeztek meg a tudományos és technikai forradalom napi problémáinak gyors megválaszolásáról sem, bevonva e munkába a természettudományi szakosztályok előadóit is. / A közgazdasági ismeretterjesztés igyekezett lépésit tartani a gyorsan változó világ igényeivel. A szakosztály munkájának gerincét a mindenkori aktuális közgazdasági, gazdaságpolitikai előadások alkották. Sok előadás foglalkozott az V. ötéves terv országos és megyei célkitűzéseivel,,az árak változásának okaival, a cserearányok romlásának gazdálkodásunkra gyakorolt hatásával, az életszínvonal-politika kérdéseivel, és így tovább. Első helyen: a munkások Érdemes megemlíteni, hogy az 1180 akadémiai előadássorozatból 173-at kizárólag ipari munkások számára szerveztek, s ennél is több volt a munkásfiatalok számára rendezett ifjúsági akadémia. Ez jól szemlélteti, hogy a TIT Pest megyei szervezete tevékenységének középpontjában az iparban dolgozó munkások öntudatának, általános és szakműveltségének fejlesztése állt. Amíg 1972-ben az ismeretterjesztő rendezvények harmincnégy százalékán vettek részt fizikai dolgozók, ez az arány 1976-han már majd hatvanegy százalékra emelkedett. Az akadémiák hallgatóinak többsége mindenütt a szocialista brigádok tagjaiból kerültek ki. Ezt fő feladatának tekintette a TIT megyei szervezete, így kívánva hozzájárulni a szocialista brigádmozgatom fejlődéséhez, a szakmailag jól képzett, munkáját magas fokú öntudattal végző, a közéletben is szerepet vállaló új típusú ember formálásához. A szocialista brigádvezetők fórumainak kidolgozott tematikákban helyet kapott a többi között a szocialista brigádmozgalom szerepe, jelentősége a munkaversenyben és az újítómozgalomban, a munkaerkölcs és a munkafegyelem erősítésében és az üzemi demokrácia érvényesülésében. E fórumokon rendszeresen napirenden voltak azok a kérdések, amelyek összefüggnek az MSZMP XI. gong- resseusának határozataiban megjelölt gazdasági feladatokkal. Az a tapasztalat, hogy azok az előadások, amelyek összefüggésben voltak a szocialista brigádok munkahelyi életével, munkakörülményeivel, közgazdasági kérdésekkel, erkölcsi és anyagi elismerésükkel, nagy érdeklődést váltottak ki. Ezek az előadások a résztvevőket olyan ismeretanyaghoz juttatták, amelyek a velük szemben támasztott követelmények teljesítését segítették. Az eredményes munkát segítette, hogy a munkások részére tartott előadássorozatok tematikáját a legtöbb üzemben társadalmi vezetőség állította össze, és így a helyi pártós szakszervezeti vezetőség az üzemi műszaki vezetőivel együtt elérte, hogy olyan témák szerepeljenek ezeknek az előadássorozatoknak a programjában, amelyek szükségességét az élet veti fel, s amelyek a dolgozók igényeit is kielégítik. Örvendetes tény, hogy folyamatosan növekedett a jövendő munkásosztály, a szakmunkástanulóknak tartott rendezvények száma is. A cél az volt, hogy ezek a tanulók elsősorban olyan ismeretanyag birtokába jussanak, amelyet a szervezett iskolai oktatás keretei között csak kismértékben, vagy egyáltalán nem szerezhetnek meg. Nem egyedül a társulat jó munkáját dicséri, hogy egyre több munkást kapcsolnak be az ismeretterjesztésbe. Bizonyítja azt a helyes szemléletváltozást is, amely kötelezővé teszi a munkahelyi vezetők számára a munkások művelődésének segítését. Jól példázza ezt az is, hogy amíg 1970-ben a megye vállalatai, üzemei és intézményei még csak 360 ezer forintot fordítottak ismeretterjesztő tevékenység támogatására, ez az ösz- szeg tavaly már meghaladta az 1 millió 250 ezer forintot. Változatos formák A beszámoló részletesen elemzi az ismeretterjesztő munka stílusának változását. A fokozódó népszerűség okát abban látja, hogy egyre több előadássorozat keretében rendeznek vitát, konzultációt, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy az eddig passzív hallgatókból aktív közreműködők lehessenek. Erre azért is lehetőség kínálkozik, mert egy-egy előadás átlag hallgatói létszáma harmincnyolc. Egy kisebb közösségben pedig mindig jobban lehet vitázni, véleményt cserélni, mint egy ötven-hatvan tagú társaságban. Az egyre gazdagodó ismeretterjesztő program egyik alapvető feltétele, hogy a TIT minél nagyobb számban kapcsolja be a megye értelmiségét ebbe a munkába. Jelentős előbbrelépés történt ebben is, A megyei szervezet taglétszáma az elmúlt öt évben több mint ötven százalékkal, 1133-ról 1731-re emelkedett, örvendetes az is, hogy egyre több egyetemi, illetve főiskolai hallgató kapcsolódik be az ismeretek terjesztésének igen fontos munkájába. A TIT megyei szervezete egyre több előadói konferenciát rendez, hogy jól felkészült előadói gárda oldhassa meg a megyében fontos köziművelődési feladatát. Így biztosítja minél alaposabb felkészülésüket. A jó előadók mellett a munka eredményességét segítette az is, hogy a megyei, illetve a járási-városi szervezetek mellett tovább emelkedett a helyi TIT-csoportok száma is. Jelenleg már harminc működik a megye településein. ★ A beszámolót a mai küldöttgyűlésen vita követi, majd megválasztják a megyei szervezet új vezetőségét, a TIT országos választmányaiba delegált tagokat, valamint az országos küldöttértekezlet megyei képviselőit.
