Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

1977. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK 3 Töretlen a tanácsi vállalatok fejlődése A felügyeleti ellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács vb Korunk meghatározó irányzata változatlanul az enyhülési politika Az Országos Béketanács elemezte a békeépítők varsói világközgyűlésének munkáját Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület elsőként azt a beszámolót vitatta meg, amely a költségvetési és fel­ügyeleti-gazdasági ellenőrzé­sek • 1976. évi tapasztalatait összegezte. A terjedelmes írás­beli anyaggal egybehangzóan, a végrehajtó bizottság megál­lapította, javult az ellenőrző vizsgálatok tervszerűsége, ugyanakkor továbbra is nagy szükség van arra, hogy az ed­diginél jobban kapcsolódja­nak be az ágazati szakigazga­tási szervek ebbe a munká­ba. Fontos tapasztalata a fel­ügyeleti vizsgálatoknak, hogy a nagyközségeknél a koráb­bihoz mérten szembetűnő a fejlődés, s ennek köszönhetően a költségvetési intézmények kilencven százalékánál került sor ellenőrzésre. Hasznosnak bizonyult az is, hogy a városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai megtárgyalták az ellenőr­zések főbb megállapításait összegező jelentéseket, s meg­tették a szükséges intézkedé­seket. Megnőtt tavaly a különböző mulasztásokért felelősségre vontak száma, ez azonban nem a hibák gyarapodásának tudható be, hanem a szemé­lyes felelősség következete­sebb érvényesítésének. Dinamikus termelésbővítés Szorosan kapcsolódott az előzőekhez az a jelentés, ame­lyet a megyei tanácsi vállala­tok 1976. évi gazdálkodásáról készítettek, s amelyet ugyan­csak megtárgyalt tegnapi ülé­sén a testület. A tanácsi ipar- vállalatok termelésének nö­vekedése tavaly háromszoro­sa volt az országosnak, s ez a dinamizmus jól kapcsolódott ahhoz a célkitűzéshez, hogy korszerű, keresett árukból kí­náljanak többet az előállítók. Elsősorban o Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat bővítette nagy léptekkel termelését, s úgy, hogy gazdagították a vá­lasztékot, importcsökkentést tettek lehetővé. Ehhez hason­lóan, elismeréssel értékelte a végrehajtó bizottság a Pest megyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat munkáját is. Lényeges tapasztalatként húzta alá a végrehajtó bizott­ság, hogy a szigorúbb gazda­sági szabályozók ellenére — ezek 1976. január elsején lép­tek életbe — a tanácsi válla­latok többségének nyeresége a tervezettnél nagyobb lett. Ez azt bizonyítja, jelentős tartalékok rejlenek még min­dig az üzem- és munkaszer­vezésben, a takarékosságban, az iparvállalatok esetében a termékszerkezet változtatásá­ban. A további haladáshoz jó támaszt nyújt az is, hogy a megyei tanácsi vállalatoknál összesen 500 millió forintot tesz ki a fejlesztésekre fordít­ható pénz az 1976. évi munka alapján, s ennek nagyobb ré­szét beruházásokra költik. Szervezettebben — hasznosabban A tanács végrehajtó bizott­sága ezt követően a megyei költségvetési üzemek tavalyi gazdálkodásáról -szóló jelen­téssel foglalkozott. A megyé­ben összesen huszonegy költ­ségvetési üzem tevékenyke­dik, s egyre növekszik szere­pük a községi, városi fejlesz­tési célok elérésében. Tavaly összesen 331 millió forint volt a költségvetési üze­mek árbevétele, a növekedés, 1975-höz mérten, 7,2 százalék. A feladatok nagyobb részét az építőipari munkák adiják, s örvendetes, hogy bővült az ál­lami lakások karbantartása és felújítása. Ez utóbbihoz te­kintélyes forrást kínált az ál­lami támogatás emelkedése, s végül is a 12,5 millió forin­tos lakóházjavítási pénzügyi keretet célszerűen használ­ták fel. Hasznosan dolgoznak a költségvetési üzemek a gyermekintézmények hálóza­tának bővítésénél, az új tan­termek kialakításánál, a helyi közművek létrehozásánál. Elismerve az eredménye­ket, a végrehajtó bizottság a jelentést megtárgyalva, fölhív­ta az érintett tanácsok, s a költségvetési üzemek vezetői­nek figyelmét a' nagyobb szer­vezettség fontosságára, s arra, hogy az eddiginél gyor­sabban fejlesszék az üzemek kommunális tevékenységét, támogassák a telephelyek kor­szerűsítését, s tegyenek meg­felelő intézkedéseket az anya­gi ösztönzés javítására. A nevelés eszköze Tavaly összesen 9484 sza­bálysértési feljelentésben kel­lett eljárniuk a tanácsoknak — dierült ki abból a jelentés­ből, amelyet a tanácsi sza­bálysértési ügyintézés hely­zetéről terjesztettek a végre­hajtó bizottság elé. Az írásos anyag tárgyalásakor a végre­hajtó bizottság tagjai öröm­mel állapíthatták meg, a kü­lönböző tanácsoknál egyaránt Tájékoztató jelentések az öntözésről, a földvédelemről javult a szabálysértési ügyin­tézés, hatásosan érvényesül az az elv: a bírságolás a ne­velés eszköze. A helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai rendszere­sen megtárgyalják a szabály­sértési ügyek intézésének ta­pasztalatait,, s helyes, hogy a bírságolási határozatok je­lentős részét a szabálysér­tési bizottságok hozzák. Az eljárásnak magának is na­gyobb a nevelő ereje, ha a fe­lelősségre vonás bizottság előtt történik, s az érintettek a büntetést is igazságosabb­nak fogadják így el. Szükség van viszont a bírságolási gya- lcorlat egységesebbé tételére, mert ilyen tekintetben —mu­tatott rá a végrehajtó bizott­ság— a megye egyes terület­részei között nagyok az elté­rések. A testület összegezé­sül megállapította, a szabály­sértési ügyintézésben a javu­ló személyi és tárgyi feltéte­lek eredményeképpen erősö­dött a szocialista törvényes­ség, az eljárások döntő több­ségükben megfelelnek a jog­szabályi előírásoknak. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a továb­biakban tájékoztató jelentést vett tudomásul az öntözés­fejlesztési, talajvédelmi és üzemen belüli vízrendezési program megvalósításáról. Az ilyen, ún. meliorációs célokra a megyében 1971 és 1976 kö­zött összesen 253,5 millió fo­rintot költöttek, s ez az ösz- szeg sokrétű feladatok sike­res végrehajtását tette lehe­tővé. Ugyanpsak tudomásul vette a testület azt az össze­foglaló jelentést, amelyet a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztett elő a földvédelem és a melio­rációs tevékenység helyzeté­ről, az erről folytatott orszá­gos vizsgálat Pest megyei ta­pasztalatairól. Ezt követően, az egyéb ügyek sorában a végrehajtó bizottság irányelveket foga­dott el az állami lakó- és üdülőtelkek, továbbá a nagy- üzemileg nem művelhető föl­dek tartós használatbaadásá- ra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, s úgy hatá­rozott, hogy az irányelveket a Pest megyei Tanács Közlö- nyébeh nyilvánosságra hozza. Engedélyezte a végrehajtó bi­zottság, hogy a szigetszentmik- lósi 1. sz. Általános Iskola 1977. június 1-től Bíró Lajos nevét vegye fel, így is meg­örökítve a neves természettu­dós emlékét, aki öt esztendőn át, 1908 és 1913 között Sziget- szentmiklóson lakott. Végül határozatot hozott a testület az Arany János pedagógiai díj és emlékérem 1977. évi oda­ítéléséről, amelyet az idei pe- dagögusmap alkalmából nyúj­tanak át. M. O. Szerdán — az Országház Vadásztermében — ülést tar­tott az Országos Béketanács. A május 6—11. között Var­sóban járt magyar békemozgalmi küldöttség beszámoló­ja alapján elemezték a békeépítők világközgyűlésének munkáját, Boldizsár Iván, az OBT alelnöke vezette a ta­nácskozást. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartóz­kodó— a világközgyűlésen is jelen volt — vietnami, ar­gentin, mexikói, kolumbiai és panamai békemozgalmi delegációk is. Búnffy György színművész elszavalta Radnóti Miklós Himnusz a békéhez és Várnai Zseni A béke című ver­sét, majd a résztvevők meghallgatták Varsóban járt de­legációnk vezetőjének, dr. Trautmann Rezsőnek, az El­nöki Tanács helyettes elnökének beszámolóját a béke- építők nagy találkozójáról, küldötteink cselekvő rész­vételéről a világközgyűlésen. — A békeépítők világköz­gyűlése — mondta dr. Traut- mann Rezső — méreteivel és egész munkájával jól tükröz­te azt az igazságot, hogy a je­lenlegi világhelyzetben, a két­ségtelenül fellelhető ellent­mondások ellenére is, válto­zatlanul az enyhülés korunk meghatározó irányzata. — A közgyűlésen — amely­nek plenáris és munkabizott­sági tanácskozásain összesen 1260 felszólalás hangzott el — az egyik legfontosabb gon­dolatként fogalmázták meg: nemcsak azért van szükség az enyhülésre és a békés egymás mellett élésre, hogy ne törjön a világra a harmadik világ­háború, az emberiség ne pusz­tuljon el, hanem azért is, mert a világ élelmiszer-, energia- és nyersanyaggondjait csak úgy lehet megoldani, ha a fe­lelős kormányok együttesen törekednek az enyhülésre, az együttműködésre. A tanácsko­zás jelentőségét mutatta, hogy résztvevőihez több mint 30 ál­laim- és kormányfő, vezető politikus küldött üzenetet, köztük L. I. Brezsnyev, Ká­dár János és Kurt Waldheim is. — Varsó bizonyságát adta annak is, soha ilyen árnyalt és sokrétű nem volt még a békestratégia, mint most. Van átfogó program az általános és teljes leszerelésre, megvan­nak az elképzelések a hozzá­vezető úton szükséges lépé­sekre, a célhoz vivő lépcső­Ismerkedés a beruházásivásárával fokokra. Ezek közül kulcsfon­tosságú a megegyezés a hadá­szati támadó fegyverekről, a vlagyivosztoki egyezmény alapján. Van program a nuk­leáris fegyverek, a vegyi és a környezeti hadviselés, a leg- szörnyűbb tömegpusztító esz­közök korlátozására és van elképzelés a hagyományos ha­dászati erők csökkentésére. A tárgyalóasztalokon ott vannak a javaslatok a katonai költ­ségvetések mérséklésére, s arra, hogy a megtakarítást miképpen fordítsák az embe­riség legsürgetőbb szükségle­teinek kielégítésére. Mindezek birtokában a 70-es évek bé­kemozgalma, mint az ország­határokon átívelő internacio­nalista tömegmozgalom — teljesítheti hivatását — hang­súlyozta dr. Trautmann Rezső. Csakis így járulhat hozzá ah­hoz, hogy a népek igazi érde­keit kifejező nemzetközi bé­keprogram lendületesen ha­ladjon tovább a megvalósu­lás útján, és a hidegháború időszakát visszafordíthatatla­nul felváltsa a tartós béke idő­szaka. Az ülésen felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Szólt arról, hogy a békés egymás mellett élés elvét gyakorlattá kell tenni a nemzetközi élet egé­szében; csak így oldhatók meg az emberiség nagy sorskér­dései. Ebből mindenki részt vállalhat: munkájával, a né­pek közötti barátság ápolásá­val, a hazája iránti szeretet elmélyítésével. A felszólalók sorálban Makól- di Mihályné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának alelnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell tanítani a fia­talokat mindenütt a világén a béke építésére. Dr. Phung Van Cung, a Vietnami Bé­kéért Küzdő Bizottság elnök­ségének tagja köszönetét tol­mácsolt népünknek az önzet­len segítségért. Lőrinc Tamás, az OBT alelnöke a világköz­gyűlés leszerelési témákkal foglalkozó bizottságának mun­káját ismertette. Szilágyi Bé­la, az OBT alelnöke a közel- keleti helyzet igazságos és be­less rendezését szorgalmazó munkabizottság tanácskozá­sát ismertette. Üdvözölte az Országos Béketanács ülésé­nek résztvevőit Joaquin Mo- lano Campuzano, a Kolum­biai Béketanács elnöke. Med- veczki Mihály, a Danuvia központi szerszám- és készü­lékgyár mérnöke a fiatalok mind nagyobb tömegeinek bé­kemozgalmi tevékenységéről szólt. Dr. Sütő Gyula, az OBT titkára a béke- és barátsági hónap programját ismertet­te. V. Nagy Imre, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tan­székvezető professzora a világ­közgyűlés környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó szek­cióüléseiről számolt be. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püs­pök, a Béke-viláigtanács tag­ja, az egyházi személyiségek, a hívők békeóhajának adott kifejezést. Az OBT ülése Boldizsár Iván zárszavával fejeződött be. A Madách Színház tagjai a megyei pártbizottságon Cservenka Ferencné fogadta a Suhlban járt művészeket A Telefongyár nagydíjas termékei előtt is megállt Németh Károly. Képünkön: dr. Rózsavölgyi Ferenc vezérigazgató ad tájékoztatást a Körséta a BNV-n A BNV megnyitója — mely­ről az első oldalon számolunk be — után a vendégék körsé­tát tettek a vásár területén. Elsőként a tudományos intéz­mények nagyszabású környe­zetvédelmi bemutatóját keres­ték fel. Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese ismertette a Balaton környe­zetvédelmére kidolgozott kon­centrált kutatási programot, amely a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek szoros együttműködését irá­nyozta elő. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyette­se a Balaton vízrendezésének programját, illetve üzemelési terveit és az iszapolódás meg­akadályozására tett erőfeszíté­seket szémléltető ábrákat mu­tatta be. Polinszky Károly oktatási miniszter az oktatásügy kiállí­tási részlegénél köszöntötte a körséta vendégeit, akik tájé­koztatást kaptak arról, hogy két év alatt a felsőoktatási intézményekben 650 talál­mányt és újítást dolgoztak ki és ezek jó részét az iparban sikerrel alkalmazták. A kiállítás B-pavilonja kö­vetkezett ezután, ahol a nehéz­ipari vállalatok tartanak be­mutatót. Simon Pál nehézipari miniszter üdvözölte az érkező­ket, akik a hazai műanyag­ipar fejlesztéséről tájékozód­tak. Ezután Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter fogadta a vendégeket, a 18-as pavilonban, az építőipari kiállítók bemutatótermében, ahol 31 vállalat képviselteti magát. Nemeslaki Tivadar ko­hó- és gépipari miniszter a D-pavilonban kalauzolta a körséta résztvevőit. A vendégek megtekintették az A-pavilon vitrinsorát is, gyár kiállításáról. ahol fényképek, dokumentu­mok, makettek szemléltetik a KGST-országok több közös be­ruházását, így a Vinnyica—Al- bertirsa között létesítendő 750 kilovoltos távvezetéket, a hat szocialista ország közös beru­házásaként épülő 2750 kilomé­ter hosszúra tervezett orenbur- gi gázvezetéket, és az uszty- ilimszki cellulózkombinátot. A körséta résztvevői felke­resték az A-pavilon szovjet bemutatóját, ahol a vendége­ket Vlagyimir J. Pavlov, a Szovjetunió ' magyarországi nagykövete köszöntötte és ka­lauzolta. A körséta a híradástechnika, a műszeripar és a számítás- technika bemutatóján folytató­dott, majd a bolgár műszer­ipari vállalatok kiállítását, Ausztria műszeripari termé­keit, Lengyelország bemutató­ját, a Ganz Műszer Művek új gyártmányait (köztük azokat , is, melyeket Gödöllőn állítot­tak elő), a csehszlovák ipar újdonságait tekintették meg. A Telefongyár kiállításán megnézték a BNV nagydíjával kitüntetett új átviteltechnikai rendszert. Az NSZK korszerű ipari ter­mékeivel ismerkedtek ezután, majd megálltak a japán Jetro cég információs standjánál is. Ellátogattak a finn kiállítás­hoz, a dánok és svédek után az olasz és a liechtensteini be­mutatókat keresték fel. Meg­tekintették a 33 USA-beli ki­állító egyikének kőolajipari berendezéseit. A holland, francia, svájci és NSZK-beli termékek után a szabadtéri kiállító területen a járműipar gépeivel ismerked­tek, egyik érdekességként a Volvo és a Csepel Autógyár kooperációjában készülő va­riálható terepjáró autóval. A körséta befejezése után délután 2 órakor megnyitotta kapuit a vásár a nagyközönség előtt is. Az NDK-beli testvér-me­gyénkben, Suliiban a közel­múltban lezajlott Pest megyei napokon igen nagy sikerrel szerepelt a budapesti Madách Színház is, amelyet egyébként évek óta közvetlen, jó kapcso­latok kötnek a megyéhez. Nya­ranta a Szentendrei Teátrum műsorában lépnek föl, év köz­ben pedig rendszeresen ven­dégelőadásokat tartanak ugyan­csak Szentendrén, a megyei művelődési központban, de Vá­cott és Százhalombattán is. A megye művelődési életé­ben kifejtett tevékenységüket köszönte meg tegnap, szerdán délelőtt Budapesten, a me­gyei pártszékházban Cserven­ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára, aki Bárinkai Osz- kárnénak, a pártbizottság tit­kárának, valamint az illetékes megyei párt- és tanácsi veze­tők társaságában fogadta a Suhlban járt művészeket. Részt vett a találkozón: Ádám Ottó, a Madách Színház igaz­gatója, Kerényi Imre rendező, Bencze Ilona, Cs. Németh La­jos, Koltay János, Orosz Ist­ván, Paudits Béla színművé­szek és Springer Márta drama­turg. sezett az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsá- ga. A dr. Pesta László elnök­letével megtartott ülés napi­rendjén az egészségügyi intéz­mények integrációjának Haj- dú-Bihar megyei végrehajtá­sa, tapasztalatai szerepelnek. A széles körű vitában kifej­tette véleményét dr. Palotai Sándor, (Pest megye 15., da- basi választókörzet), dr. Kiss A megyei pártbizottság első titkára köszönetében hangsú­lyozta, hogy a színház művé­szei Suhlban magas színvonalú, elmélyült fellépéseikkel nagy elismerést váltottak ki. Sze­repléseikkel hozzásegítették ahhoz, hogy a két testvérimegye barátsága még tartalmasabb legyen, de egyben öregbítették a szocialista magyar színházi kultúra hírnevét is. Köszöne­tével együtt reményét fejezte ki, hogy a nagynevű színház tagjai továbbra is szívesen járnak Pest megyébe és előse­gítik a főváros és a megye kö­zös törekvései mellett az ön­álló kulturális gócpontok ki­alakítását. Ma már Pest me­gyében számos ilyen magas szintű lehetőség van, amelyhez gyümölcsözően járulnak hozzá a Madách Színház művészei. A bensőséges légkörű talál­kozón a színház tagjai öröm­mel számoltak be további ter­veikről a megyében, melyek közül kiemelkedik az idei nyá­ri előadássorozat a Szentend­rei Teátrumban. Sikerrel foly­nak a Shakespeare Tévedések vígjátékának próbái, amelyet ezúttal is a sajátos színpad kö­rülményeihez alkalmaznak. Anna, dr. Radnal Éva, dr. Bognár Rezső, dr. Lakatos Pál, dr. Kaposvári Júlia, Nics Já­nos, Tóth Géza és dr. Pesta László országgyűlési képvi­selő. A bizottság tagjai a Debrece­ni Orvostudományi Egyetemen, a megyei tanács berettyóújfa­lui kórház-rendelőintézetében és Hajdúszoboszlón is látoga­tást tettek. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Debrecenben ülésezett Szerdán Debrecenben ülé­k

Next

/
Thumbnails
Contents