Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Legyen üdülőkörzet A horgásztanyák jövője Közügyet véd a szigor A HORGÁSZAT, sokat fej­lődött az elmúlt évtizedben. A MOHOSZ-nak jelenleg 168 ezer tagja van, s ebből mint­egy 330 horgász a ceglédi egyesület tagja. Ez lényegé­ben azt jelenti, hogy a tégla­gyár melletti régi bányatár­nákból kialakított tavak ezer­ötszáz ember számára nyúj­tanak pihenést, kikapcsoló­dást A 32 holdnyi víztükör to­vább bővül, hamarosan a tég­lagyár átadja a negyedik ta­vat. Csupán a 2 holdnyi ne­velőtóban elhelyezett haliva­dék 350 ezer forintot ér. Herman Ottó 1887-ben adta ki A magyar halászat könyve című munkáját, azóta —mint Varga Domonkos írtja — a horgászok agyafúrt módon ki­találták a csodabotokat, cso­daorsókat, csodazsinórokat, csodaúszókat, csodavillantó- kat. A horgászok, vagy mond­juk úgy, pecások sportnak tekintik passziójukat, ha nem is képes tökéletes izomfárad­ságot adni hódolójának, a nyu­godt víztükör, az idegrend­szeri megterhelés kiváló fel- oldója. Varga Domonkos teszi fel a kérdést a Vizek könyvé­ben: Mi kell a horgásznak? „Első renden nem hal. Ha csak hal kellene, elmenne a halcsamokba, és ott válasz­taná ki, melyik tetszik neki. Nem kerülne annyi fáradság­ba, és sokszor még költségé­be is kevesebbe, mint így, hogy horoggal fogja. Olyan ez egy kicsit, mint a lottó... vagy talán, mégis inkább a to­tóhoz hasonlíthatnánk, ment a hozzáértés is számít azért, nemcsak szerencse... Pedig a horgásznak eredmény kell. Minél nagyobb siker.” A vonat lassít, az utasok lehúzzák az ablakot, fürkészik a horgásztavakat. Különösen az első tó mellett sok ház áll, csak a Budai út felőli részre nem lehet bérletet szerezni, ez itt a halak pihenőhelye. A vizek és a parton épített há- ; zak beletartoznak a ceglédi összképbe. Horváth György elnökkel beszélgetek, egy fél délelőt­töt rám szán, szavaiból érez­ni, az élete, mindene az, amit csinál. A horgászegyesület áll élete középpontjában. A szabályzat értelmében a vízparti sávot kiparcellázták, ennek évi bérlete négyzetmé­terenként egy forint, a máso­dik évtől csak 50 fillér. 40—60 négyzetméter egy horgászta- nyta területe, melyre a bérlő két éven belül köteles ízléses épületet építeni. Kikötés az is, hogy könnyen mozgatható legyen, bár ez sokféle prob­lémát vet fel, hisz, ha meg­szűnik a bérleti jogosultság,. stabil építmények nehezen ér tékesíthetők. Az egyéni igénylők auto­matikusan megkapják az épí­tési jogot, hia a bérleti díjat kifizették, viszont vállalatok és intézmények az építkezés­hez a tanács műszaki osztá­lyától kaphatnak engedélyt. Jelenleg már kilenc vállalat épített, illetve épít dolgozói számára ízléses horgásztc- nyát. A KÖZGÉP 160 szentély számára tervezi tanyáját, a hordógyár két ERDÉRT-fa- házat állít fel. ÖRÖMMEL LATOM, hogy az elmúlt három évben sokat csinosodtak a házak, szeren­csére az egyesület szigorú. 1976-ban három horgásztanya lebontását kellett elrendelni. A másik gond, hogy nem épí­tenek a kíváht határidőn be­lül a bérlők, így el is veszítik a területi jogot. Tehát van szigor, amit helyeselni lehet, hisz közügyet szolgál. Nincs egységes irányelv a horgásztanyák kivitelezésére, formájára vonatkozóan, ez annyiban jó, hogy elkerülik az egyesületi tagok a típushá­zak kényszerét, ugyanakkor sok ízléstelen ház is megje­lenhet a tóparton. Az anyagi lehetőségek határain belül, kis találékonysággal viszony­lag olcsón, szép házakat lehet építeni. Készülhet az épület lécből (fenyőrönk hulladék- léce na túriakkal is mutatós), különféle lemezekből, téglá­ból, de minden esetben ko­moly alapot kell készíteni. Nem minden lemez alkalmas mozaikos festésre, ilyen a papírrost és a pozdor, a fur­nérlemez viszont sokféle mó­don hasznosítható. A nagyobb talajegyenetler,séget érdemes feltölteni, mert olyan tél vé­ge, mint az idei, tönkreteheti a horgásztanyát. A közgyűlési határozat ér­telmében tilos növényvédő szereket alltalmazni, mivel a vízbe mosódik, még a pétisó is csak ősszel szórható ki, ugyanis hínárosít. — Tiltja a horgászegyesü­let a kertészkedést a bérelt területen? — kérdezem Hor­váth Györgyöt. — Szó sincs róla. Inikább ösztönözzük. Minél szebb le­gyen a környezet, a házakat ne gaz vegye körül! Bekap­csolódtunk a Hazafias Nép­front által indított Tiszta víz, rendeß Itörnyezet mozgalom­ba. 1976/77-ben 5000 facsemetét ültettek, sajnos, sok a törés­kár. nem mindenki érzi ma­gára nézve kötelezőnek a fi­gyelmességet, pedig a fásítás Cegléd a hazai lapokban A Magyar Ifjúság 17. szá­mában Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, egykori eeg_ lédi funkcionárius felszólalá­sát olvashatjuk, melyet a szo­cialista brigádvezetők V. or­szágos tanácskozásán mopdott el. ★ A BVSC Híradójának leg­újabb száma közli Magyar László ceglédi sportvezető­nek, az egyesület új elnökhe­lyettesének életútját és port­réját. ★ A Magyar Konzervipar leg­utóbbi három számában fog­lalkozik Cegléddel. Az ÉDOSZ- tól 17 gyermek kapott üdülő­beutalót, a bizalmiak vetél­kedőjéről és Hernádi Lajos KISZ-titkár munkásságáról olvashatunk. ★ A Dunaújvárosi Hírlap a Cegléd határában fúrt ter­málkút hasznosításáról ír. ★ A Népszabadság április 26-i számában arról olvashatunk kis képes riportot, hogy a Ceg­lédi Állami Tangazdaságban megkezdték a kukorica veté­sét. ' ★ A Kertészet-Szőlészet ápri­lis 14-i száma Surányi Dezső tanulmányára hívja fel a fi­gyelmet, mely a kajszibarack, fák fertőzésével foglalkozik. A Könyvtáros Egyesület 5. számú tájékoztatójában az olvasáskutatási bizottság pá­lyázatának ceglédi nyerteséről ad hírt. ★ A Szolnok megyei Néplap április 20-i számában a Ceg­lédtől Szajolig terjedő vasúti pályafenntartási munkákról esik szó. ★ A Szabad Föld április 24-i számában Tömörkény István­ra emlékeznek, aki Cegléden született. ★ A Ruházati Munkás áprilisi számában a Május 1. Ruha­gyár ceglédi Széchenyi bri­gádjának vezetőjével, Hor­váth Jánosnéval készített ri­portot olvashatjuk. ★ A Volán Hírlap április 21-i számában a ceglédi önálló fő­nökség által szervezett mun­kavédelmi vetélkedőről adott hírt. ★ Az Űj Tükör 19. számában Baranyi Ferenc nyilatkozik Ceglédről írandó riportköteté­ről és költészetéről. M- T. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk V. Nagy Ferenc teme­tésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhí­tették. A gyászoló család. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1977. MÁJUS 18., SZERDA Az emblémán: CEGLÉDTEJ Kezdődik a termelés az áj üzemben Három járás ellátását segítik Tankautókban érkeznek a tejszállítmányok a tag-gazdaságok tehenészeti telepeiről. Apáti-Tóth Sándor felvétele Harminc éve kezdte meg te­vékenységét a ceglédi gazdák társulása nyomán létrejött tej­szövetkezet. A Beloiannisz és Szőlő utca sarkán álló épület­ben a kezdetben mindössze öt alkalmazott dolgozott. Az évek során a szűkös udvar zsúfolt beépítésével kialakult a város központjában az egész nap za­jos gépekkel dolgozó, nagy te­herautó-forgalmat lebonyolító tejüzem. A korszerűtlen körülmények között mind nehezebbé vált a növekvő igények kielégítése. A zavartalan közellátás biztosítá­sára a Középmagyarországi Tejipari Vállalat, valamint ti­zenhét termelőszövetkezet meg­alapította a Ceglédi Tejipari Közös Vállalatot. 1974-ben megkezdték az előmunkálato­kat az ipartelepen, egy ötven­ezer liter tej feldolgozására al­kalmas üzem épült. Most éjt nappallá téve se­rénykednek a munkások és vezetők, hogy beállítsák a gépeket, és rövidesen meg­indítsák a folyamatos ter­melést. A tágas, fehér mozaik pado­zatú, kék csempével burkolt NYARSAPATON Növekszik a háztáji jószágáfioúy BÉRBE ADJÁK A PARLAGFÖLDEKET Mint ismeretes, a termelő­szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodása eredményesen segíti a lakosság ellátását. Er­ről beszélgettünk Nyársapáton Klein Imre nyugdíjas agronó- mussal, a Haladás Termelő­szövetkezet háztáji bizottságá­nak elnökével. — Termelőszövetkezetünk — mondotta — igyekszik előse­gíteni a tagok háztáji gazdál­kodását. Községünkben is nö­vekszik a szarvasmarha-te­nyésztés, és a gazdaság gon­doskodik a háztáji tej beszál­lításáról. A nyársapáti tsz-ta­gok tavaly 2 ezer 213 hekto­liter tejet adtak le. A sertéstenyésztést is támo­gatja a tsz. A háztáji gazdasá. gokban 1976-ban hizlalt 830 sertést is a termelőszövetke­zet értékesítette. Az idén ezer sertés hizlalására számítanak. A jószágok takarmányozásá­hoz a tsz lucernaföldet oszt ki a tagoknak. A háztáji bizottság fontos feladatának tartja, hogy a Ha­ladás Tsz minden talpalatnyi földjét megműveljék, ezért a parlagon levő területeket ösz- szeíratták, és méltányos bérért a tagoknak használatba adják. gi Tejipari Vállalattól szerzik be a vajat s a hatvanféle saj­tot. A több mint százötven mun­kást foglalkoztató zavartalan működését jól felszerelt tm-k- műhely biztosítja. A hatékony termelékenységet azonban nemcsak a korszerű gépek se­gítik. A dolgozók munkahelyi szo­ciális körülményei szinte tel­jesen megváltoztak. Az egész­ségügyi követelményeknek megfelelően fekete és fehér öltözőket építettek. Az elsőben az ut­cai ruhákat, a másikban a hófehér üzemi köpenye­ket, nadrágokat, kabátokat tartják. A barátságos ebédlőt bár­mely vendéglátóipari vállalat szívesen elfogadná étterem­ként. Külön ételmelegítő kony­ha is készült, az ebédet a Ma- gyai—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetből szállítják. A műszak után a dolgozókat tágas, csempézett zuhanyozóhe­lyiségek várják. Úgy tervezik, hogy a szépen parkosított ud­var egyik sarkában labdarúgó- pályát építenek, társadalmi munkában. A raktárban nagy bálákban áll a műanyag-fólia. Június el­sején megbontják és Dél Pest megye boltjaiban a zacskós tejeken, kakaón és tejfölös po­harakon hirdeti majd a szépen kaligrafált felirat, hogy meg­kezdte működését városunk új üzeme, a CEGLÉDTEJ. Zeneiskolai növendékek hangversenye A Ceglédi Állami Zeneisko­lában folytatódnak az év végi növendékhangversenyek, ame­lyeken a tanulók eredményeik­ről, közönség előtt adnak szá­mot. Hétfőn Somlyói József hegedűszakos tanulói léptek dobogóra, kedden Hajnal Il­dikó zongoraszakosai hangver­senyeztek. Szerdán 18 órakor Vannay Jánosné zongorasza­kosainak bemutatója, csütörtö­kön, 18 órai kezdettel, Varga György klarinétosainak elő­adása következik. Vasárnap, május 22-én délután fél négy órai kezdettel Béres Károlyné zongoraszakos növendékei sze­repelnek a zeneiskolában. Az érdeklődőket szívesen látják., 1 á i, i hozzátartozik az esztétikus környezetihez. — De van más gondunk is — mondja Horváth György. — A terület hovatartozása, mert ez belterület, s a vizek közé ékelve kisebb kukorica­földek találhatók. Valami cse­reföld jó lenne, hiszen sze­retnénk tovább parkosítani; játszóteret, liabdarúg ópályát létesíteni. A villanyt is ha­marosan tovább vezetik. Így él egy sízűkebb közös­ség, a horgászegyesület, a vá­ros szélén, gonddal, de sok örömmel is. Találomra benyi­tok egy kerti kapun, kedves házaspár fogad, Tokaji Mi­hály és felesége. — Az életet köszönhetem a vízpartnak, hajnalban kelek, s jövök ki, lesni a napfelkel­tét, a madárcsácsergést. Sú­lyos betegség miatt százalé- koltak le, de állapotom már javul, van értelme ismét az életnek, jöhetnek ide nyugod­tan az unokák. Kertészkedek isi, minden van a kertben: dísznövények, zöldségek, néhány tő ribisz­ke, szőlő és szamóca —mond­ja a gazda. Látom, a szomszédban, nagy gondosan, homokot hintenek a szurokföld felszínére. Szó­ba elegyedünk. Kiderül, nyom­dászok, keli a napfény, a ki­kapcsolódás. Újpesten lak­nak, a gyermekkor hozta vissza, no, meg a rokonság. Bátyi Árpád nagyszerű hor­gásztanyát épített saját erő­ből. Minden szabad hét végét Cegléden töltik. Szellemes megoldással a padlásteret is hálónak alakították ki, az unokák az emeleten alsza­nak. Szemközt egy szerényebb kivitelű ház, mint tudom, vér­beli sporthorgász hajléka. Egyszerű, alkalmas szertár­nak, véd az időjárás viszon­tagságaitól. Sokat látom kinn Molnár Mátyást, aki nemcsak a fogási teljesítményre helye­zi a hangsúlyt, nem húshor- gásiz. Vizsgálja a halak táp­lálkozási szokásait, mert hasz­nos a snecik fogásához. Té­len pedig aktívan részt vesz az oktató munkában. A SOKFELE EMBERT a hasonló érdeklődés tartja együtt, ki-ki siet ide horgász­ni, pihenni, kibicelmi. A kör­nyezet fontos, mert mind­nyájunk környezete is, s en­nek formálása nagyban függ a horgászegyesület és a felügye­leti szervek munkájától. Surányi Dezső Kézikönyvek — tanulóknak Festés miatt szünetel ezen a héten a könyvkölcsönzés a ceglédi városi és járási könyv­tárban. Az érettségire készü­lők és a továbbtanulók a gyer­mekkönyvtárban — helyben olvasásra — a kézikönyvtár anyagát használhatják. A gyermekkönyvtár kedden, szerdán és pénteken 9—18 óráig, szombaton 13—18 óráig tart nyitva. csarnokban a krémsárga tartá­lyok és gépek közt már ott áll­nak árura várva á ládák, kan­nák és rekeszek. Az automata gépsornál két asszony dolgo­zik, próbálják a tej-csomagolót. A tejföl-poharazó is gombnyo­másra működik. A kannákat, műanyag edényeket gépek mossák, fertőtlenítik és szárít­ják. Pintye Attila igazgató el­mondta, hogy területükön, a ceglédi, monori és nagykátai járásokban 250 ezer ember el­látásáról gondoskodnak. A te­jet és kakaót a régi üzem te­rületének megfelelő nagyságú hűtőkamrában tárolják. Ide kerül a helyben készülő tej­föl, túró és tejszín is. A többi tejterméket különböző helyek­ről rendelik majd meg. A Bu­dapesti Tejipari Vállalattól kapják az ízesített joghurtokat, a közkedvelt pudingokat. Szol­nokról hozzák a juh- és krém­túrókat, a Középmagyarorszá­Csővezctéken fut a pasztőrözött tej a tasakoló automatákhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents