Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Vizeink védelméért Szennyvíztisztító épül a városban Félmillió forintos büntetés Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezetének adatai sze­rint az emberiség 85 százaléka egészségtelen vizet iszik. Évenként közel félimilliárd ember betegszik meg szeny- nyezett ivóvíztől. A világ min­den negyedik kórházi ágyán víztől fertőződött beteg fek­szik, egy év alatt 5 millió gye­rek hal meg, mert nem jut egészséges ivóvízihez. Már egymilliárd... A tiszta víz, sőt, általában a víz egyre nagyobb kinccsé válik. A régi háztartások­ban egy ember napi vízszük­séglete mintegy 15 liter volt. Ma, a komfortos lakásokban élők ennek több mint tízsze­resét fogyasztják! Megnöve­kedett az ipar és a mezőgazda­ság vízfelhasználása is. Min­dent egybevetve, alig egy év­tized múlva hazánk napi víz- szükséglete lakosonként szá­mítva meghaladja majd a 3 ezer 500 litert is. Van ennyi vizünk? Igen, van, ám ennek egyetlen csepp- jét sem szabad elpazarolni, szennyezéssel felhasználhatat- lanná tenni. A néhány évvel ezelőtt végzett számítások szerint hazánkban a vízszeny- nyezéssel okozott közvetlen károk összege elérte az egy­milliárd forintot. A környe­zetvédelmi törvény megalko­tása óta javult a helyzet, ám ezek a számok mégis arra intenek, hogy a víz tisztasá­gára, a készletek gazdaságos kihasználására fokozottabban kell ügyelni. Még azokban a városokban is, melyekben vizeink szennyezettsége egye­lőre nem okoz gondokat. Nagykőrösön az ivóvíz mi­nősége általában megfelelő, A vízmű egészségügyi szem­pontból kifogástalan ivóvizet szolgáltat. A hálózattól füg­getlenül fúrt közkutak vizé­nek vas. és mangántartalma, a KÖJÁL vizsgálatai szerint, nagyobb a kívánatosnál, ám ez a fogyasztást nem zavar­ja. Természetesen, előfordul­hat, hogy a kutak berendezé­seinek hibája miatt a víz szennyeződik. A rendszeres el­lenőrzés ezeket az eseteket időben kimutatja. A város vé­dőnői folyamatosan megkap­ják a közkutak elemzési ada­tait, s körzeteik lakóit ezek­ről szükség esetén tájékoztat­ják. Ennek a megelőző tevé­kenységnek köszönhető, hogy a víz minőségére különösen érzékeny csecsemők körében is rendkívül ritka a közkutak vize által okozott megbetege­dés. Az ásott kutak vize ál­talában nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ez nem mai je­lenség. A lakóhelyek közelé­ben mélyített víznyerő aknák tulajdonképpen mindenkor szennyezettek voltak. Nem tervezési hiba Ivóvizeink minősége eszerint megfelelő. Az esti órákban elő­forduló vízhiány megszünte­tése csupán technikai feladat, melynek megoldására minden előkészület megtörtént. Ez a helyzet, bármennyire is megnyugtató, nem terel­heti el a város lakóinak fi­gyelmét a felszíni, és az ezek­kel kapcsolatban levő talaj­vizek szennyezettségéről. A csak mezőgazdasági művelés alatt álló területeket érintő csatornák műtrágyáktól és nö­vényvédő szerektől szennye­ződnek, ám ezek többnyire csak időszakosan szállítanak vizet. Szennyező hatásuk ma még nem számottevő. Jóval több gondot okoz a Kőrös ér, mely a város ipari és háztar­tási szennyvizeit gyűjti össze. Szerencsére ennek a természe­tes vízfolyásnak megfelelő az öntisztulása. Ezért Nagykőrös a Tiszát — ahová a Kőrös ér ßzakad —, már nem szennye­zi. Sőt, azt a vizet három ter­melőszövetkezet is felhasznál­| ja öntözésre, minden káros következmény nélkül. I Ennek ellenére feltétlenül meg kell oldani a Kőrös érbe bocsátott szennyvizek haté­konyabb tisztítását. Az erre vonatkozó terveket az illetékes KEVITERV már nagyrészt el­készítette. Jelenleg a több megoldást felvázoló elképze­lések bírálata folyik. A gon­dot az okozza, hogy a kon­zervgyár szennyvízcsatorna- hálózata és tisztítóművé, mely a város szennyvizeinek túl­nyomó hányadát is felveszi, nem képes a megnövekedett igényeknek megfelelni. Ez nem tervezési hiba. A mai szennyvíztisztító üzem az 1970-es üzemi rekonstrukció­hoz kapcsolódva, ideiglenes jelleggel épült. A végleges szennyvíztisztító telepeket az elkövetkező két évben kell megépíteni. Jelenleg a gyár évenként közel 2 millió köb­méter szennyvizet bocsát ki, s közben a város többi üze­mének s lakótelepeinek szenny­vizét is tisztítja. A 60 ezer köbméteres oxidációs tározó, mely a biológiai szennyvíz­tisztítást végzi, a leggondosabb kezeléssel sem láthatja el fel­adatát. Sokba kerül A technikai feltételek ja­vítását nem csupán a jogsza­bály, hanem az a vízszennye­zésért fizetendő büntetés is sürgető feladattá teszi, mely­nek összege ma már eléri az évi félmillió forintot. A kon­zervgyár hátrányos helyzetét aligha enyhíti, hogy a szenny­vízelvezető csatorna rendsze­rébe csatlakozó üzemek, in­tézmények a tisztításból rá­juk eső költségeket megtérí­tik, hiszen ezek szennyvíz- kibocsátása gyakorlatilag el­enyésző a konzervgyáré mel­lett. Mindenesetre, a mainál biztatóbb jövő képe bonta­kozik ki szemünk előtt, s nem is elérhetetlen messzeségben. Nagykőrös lakóit érthető módon kevéssé érdekűik a kon­zervgyár csak igen nagy költ­séggel megoldható gondjai, noha ezek azonosak a városéi­val. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak, munkatársaknak, ismerő­söknek, jó szomszédoknak, akik drága feleségem, édesanyánk, nagyanyánk. Panp Lászlóné szül. Gál Mária temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek és nagy bánatunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Paprikát nevelnek A Mészáros János Termelőszövetkezet kertészetében 5 ezer palánta cecei paprikát nevelnek. Katona Dénes naponta többször locsolja a kis növényeket, melyeket hamarosan fólia­házakba ültetnek ki. Varga Irén felvétele VERSENY AZ ERDŐBEN Természetjáró úttörők Milyen jelenít ős esemény al­kalmával vehették át az úttö­rők az első vörös nyakkendőt? Mikor jelent meg a Pajtás el­ső száma? Mikor készült el az Úttörő vasút? A mai úttörőknek ezek a kérdések már a történelmet idézik. Érthető izgalommal forgatták hát a mozgalomtör­téneti kiadványokat azok a pajtások, akik csapatukat kép­viselték az Arany János Út­törő Természetjáró Kupa ver­senyen. A nagyerdőben kijelölt 5 kilométer hosszú útvonalon nemcsak térkép és terepisme­retüket, hanem ügyességüket és elméleti felkészültségüket is bizonyítani kellett. — Ezzel, a most negyedszer megrendezett versennyel — mondja Bujdosó Agnes, a vá­rosi úttörőelnökség megbízott elnöke — a fiatalok hazasze­retetre és honvédelemre ne­velését igyekeztünk segíteni. Nagyszerű alkalom volt ez az egységes versenyszellem * ki­alakítására, és a természet szépségeinek megismerésére. Nem véletlen, hogy ezt az egyfordulós, gyalogos tájéko­zódási és természetjáró csa­patvetélkedőt a környezetvé­delmi hét alkalmából hirdeti meg a városi úttörőelnökség és az Elektromos természet- járó szakosztály. — Elégedett-e a versennyel? — Rendkívül jól sikerült. A részt vevő 60 pajtás, a négy körösi úttörőcsapat 15 ver- senycsapaitának tagja, alaposan felkészült erre az erőpróbára. Sajnos az időjárás nem volt a legkedvezőbb, mégis mindenki fegyelmezetten tette a dolgát, s igen jó eredmények szület­tek. Persze, mint minden ver­senyen, itt is voltak gyengéb­ben szereplő csapatok, ám ezek tagjai is élményekkel, is­meretekkel gazdagodva tértek haza. Nagy szerepe volt ebben az Elektromos természetjáró szakosztály tagjainak, akik fá­radtságot nem ismerve segítet­ték a pajtásokat. Az Arany János úttörő ter­mészetjáró kupát az előző há­rom versenyen az Arany Já­nos úttörőcsapat nyerte, így a serleg végleg a csapaté lett. Az új kupát most a Petőfi Sándor úttörőcsapat, verseny­zői vitték egy évre " haza. A legjobb versenycsapatot az Arany-iskolások küldték a nagyerdei túrára. Ök tárgyju­talmat kaptak. Mit látunk ma a moziban? Küldetés Bahcsiszerájba. Iz­galmas szovjet film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Húgó, a víziló. Magyar— amerikai film. Előadás kezde­te: 19 óra. ■jjSPur NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1977. MÁJUS 18., SZERDA Új technológia: több tej Termesztési rendszerekhez csatlakoztak Támogatják a kistermelőket Amikor, a Mészáros János Termelőszövetkezetben össze­állították az idei évre szóló programot, a gazdaság bruttó termelési értékének 8 százalé­kos növelését tűzték ki célul. Ez persze sokrétű, összetett munkát kíván, melynek eddigi teljesítését a közelmúltban ér­tékelték a szövetkezetben. Szó volt a főbb ágazatok munká­járól, a várt és az elért ered­ményekről, valamint arról, hogy mi mindent tettek a ko­rábban megfogalmazott célo­kért. Mint a szövetkezet elnöké­nek, Fekete Józsefnek be­számolójából kitűnt, különösen jó eredményt értek el a tavalyihoz viszo­nyítva a szakosított szarvas­marha-telepen. Az év első négy hónapjában ugyanis 2 ezer 462 hektoliter tejet fejtek a szaktelepen, és ez 55 száza­lékkal több a tavalyi, hasonló időszaknál. A telepen jelenleg kétszáz­hetven jószágot gondoznak, számuk az év végére megha­ladja majd a háromszázat. S bár a szövetkezet I. számú részlegének tehenészetét foko­zatosan felszámolják, az első négy hónapban itt is több tejet termeltek, mint tavaly. Az egy tehénre jutó átlagos tej hozam egy évre számítva 2 ezer 359 liter, míg a szakosított tehe­nészeti telepen 2 ezer 771 li­ter. Mindent összevetve, a gazdaság egészét tekintve, a tejtermelés 45 százalékkal nö­vekedett, s az első négy hó­napban elért« a 2 ezer 900 hektolitert. Mindez elképzelhetetlen lett volna hozzáértő, lelkiismere­tes munka nélkül. Nagy gon­dot fordítottak az itt folyó munka körültekintő megszer­vezésére: jól képzett szakem­berre bízták a gazdaság állat- tenyésztésének irányítását, megfelelő gondossággal szelek­tálták az állatállományt, na­gyobb figyelmet fordítottak a szarvasmarháit takarmányozá­sára, elsősorban a takarmá­nyok összetételének pontos meghatározására, valamint a jószágok igényeinek megfelelő körülmények kialakítására. A szakosított telepen ápri­listól új fejési technológiát al­kalmaznak: a fejőgénekre új- típusú fejőfejeket szereltek, me­lyek alkalmazásának elsajátí­tásában, a tehenészek betaní­tásában nagy részt vállaltak a HSZV-rendszer szakemberei. A tapasztalatok e rövid idő alatt is igen kedvezőek, hi­szen szinte az egyik napról a másikra 200 literrel nö­vekedett a termelés, s az­óta még kedvezőbbek a hozamok. Horgászok Nap mint nap benépesül a Csónakázó tő partja: horgászok várnak szerencséjükre. Képünkön: a Petöfi-iskola diákjai nagy fogásban reménykednek. Varga Irén felvétele A kedvező változást hozó új technológia alkalmazásával egyidőben áttértek az úgyneve­zett zöld etetésre, ami szintén a tej hozam növekedését ered­ményezte. S mint a szakembe­reik örömmel állapították meg. a várakozással ellentétben a tej minősége alig változott, s így összességében elmondható, hogy a már régen indokolt s hiányolt technológiai módosí­tás igen kedvező eredmények­kel járt. A termelőszövetkezet HSZV- rendszerű húshasznosítású te­henészetében 309 állatot gon­doznak, de a tervek szerint az év végére a tehenek száma el­éri a háromszázhatvanat. Az idéVi januártól májusig 247 borjú született, s további 33 jószág születése várható. Befejezték a telep bővítését, elkészült két új tehénistálló, a régi 100 férőhelyest 160 férő­helyesre alakították át, s befe­jezés előtt áll az elkülönítő és növendékistálló. A további hónapok tennivalója a terep- rendezés, a telep út- viz- és villanyhálózatának kiépítése, továbbá az áthajtó rendszerű betonsilók alkalmassá tétele a silózásra. A cselekvési program össze­állításakor fontős feladatnak jelölték a növénytermesztés szerkezetének egyszerűsítését is. s emiatt megszüntették például a cukorrépa, a mus­tár és a takarmányrépa ter­mesztését. A nagyobb hozamok remé­nyében elhatározták, hogy csatlakoznak a kiváló ered­ményeket elérő termesztési rendszerekhez így kerül sor arra, hogy még az év elején tagjai lettek a pilisi burgonyatermesztési rend­szernek 100 hektáron termesztett bur­gonyával, s a Rákóczifalvi Ga­bona- és Iparnövénytermesztési rendszernek 1200 hektáron ter­mesztett búzával és 500 hektá­ron nevelt kukoricával. Az idén, hasonlóan a tava­lyihoz, 589 hektárnyi fővetésű zöldséget termesztenek, para­dicsomot 125, zöldborsót 399, uborkát 14, fejeskáposztát 26, sárgarépát 20 hektáron. Re­mélik, hogy az idén jobban fi­zetnek a másodvetésű zöldség­félék, melyből uborkát és ká­posztát termelnek, a szükséges vetőmagot már időben besze­rezték. Növelni kívánják a burgonya vetésterületét, idén már 116 hektáron termelik e fontos növényt, ami az előző évinek 141,5 százaléka. Fontos része a cselekvési programnak, melynek végre­hajtását ugyancsak nagy figye­lemmel ellenőrizték a szövet­kezetben, a munkaerőgazdál­kodás színvonalának javítása. Sajnos ebben nem lépett előre, főként az erő- és munkagépek kedvezőtlen műszaki állapota és egyéb szervezési hiányossá­gok miatt. A szövetkezet gazdálkodása módot ad a háztáji termelés segtíéséne, fejlesztésére is. ezt szem előtt tartva dön­töttek úgy a szövetkezet vezetői, hogy bővítik a kis­termelőknek nyújtott tá­mogatást. Például vetőmagot vásároltak, s hogy a növény jobban fi­zessen. a korábbinál jobb mi­nőségűt. A háztáji gazdasá­gokban tartott állatok takar­mányozásának megkönnyíté­sére folyamatosan juttattak lucerna termőterületet a szö­vetkezet tagjainak, s ezen kí­vül május elsejéig 230 mázsa terményt és 26 ezer palántát adtak a kistermelőknek. Ez idő alatt 3 ezer 400, összesen 3 ezer 267 kilónyi sertést vásároltak fel. Értéke meghaladja a 9 millió forintot, szemben a ta­valyi 2 millió 300 ezer forint­tal. SPORT Kézilabdabravúr Több csapatunk játszott a különböző kézilabda-vetélkedő keretében. MEGYEI EGYESÜLETI BAJNOKI Toldi-pálya, nők: Nk. Toldi DSK—Budaörs Sasad Tsz SK 8—6 (7—4). Nk.: Ácsbog — Szabó, Rekeczki, Bató (4), Né­meth (1), Ulicska (1), Csizma. zia (2); csere: Somogyi. A rangadó jellegű mérkőzés első félideje gyors, színvonalas, nagyon küzdelmes játékot ho­zott. Szünet után keményen, de sportszerűen védekezetek a csapatok és nagyon nagy küz­delem volt minden labdame­netnél. A körösiek dicséretet érdemelnek a bajnokjelölt le­győzéséért. Budaörs Sasad Tsz SK ifi—Nk. Toldi DSK ifi 14— 1 (5—0); q. jobb és gyorsabb vendégek biztosan nyertek; góldobó: Ádám. A Nk. Kinizsi —Verőcemarosi KSK férfi fel­nőtt és ifjúsági mérkőzést az ellenfél kérésére későbbre ha­lasztották. ÖSSZEVONT JÁRÁSI, NŐI Kinizsi-sporttelep: Nk. Ki­nizsi—Alsónémedi Tsz SK 20—5 (13—2). Nk.: Hajnal — Vasas M. (1), Zoller (4), Rácz (1), Dudás (6), Vass Á. (5), Pa- tyi (3); csere: Kurucz. A főleg kombinatív akciókból jó hely. zeleket kialakító hazaiak biz­tos és megérdemelt különbsé­gű győzelmet arattak. MEGYEI NŐI. DIÁK BAJNOKI Gimnáziumi pálya: Ceglédi Közgazdasági DSK—Nk, Gim­názium 10—8 (5—4); a gól­erősebb csapat nyert; gd.: Vass M. (4), Deli (2), Dudás és Tóth (1—1). Ceglédi Mezőgaz­dasági DSK—Nk. Gimnázium 8—4. BARÁTSÁGOS TALÁLKOZÓK Alföldi Olajbányász (Szol­nok)—Nk. Kinizsi 27—20 (16— 8). A Kinizsi-sporttelepen az NB Il-es ellenféllel a felké­szülést jól szolgáló mérkőzést vívtak a körösi férfiak. Cegléden a CVSE—Nk. Ki­nizsi női találkozón a megyei ellenfél jobb és sokkal gólké- pesebb volt. A KONZERVGYÁRBAN A konzervgyári férfi üzemi bajnokság mérkőzéseire 2 X 20 perces találkozókkal több na­pon a Kinizsi--sporttelepen ke­rült sor. Végeredményben vil­lanyszerelők, Il-es telep, for­gácsoló, dobozüzem sorrend született. SZERDAI MŰSOR KÉZILABDA Tata: a diákbajnokság te­rületi döntője. KOSÁRLABDA Toldi-sportcsarnok, 7.30-tól: a diákbajnokság délkeleti te­rületi döntője (7.30-kor Nk. Gimnázium—Kiskunfélegy­házi Varga DSK női mérkő­zés). Gimnáziumi labdajáték­terem, 14.50: Nk. Gimnázium —Monori Gimnázium serdülő női, 15.50: serdülő fiú megyei bajnoki mérkőzés* , S. Z. 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents