Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

WM* Hccm 4 1971. MÁJUS 18., SZERDA A művészeteknek mindenekfelett a nép felemelkedését kell szolgálniuk Megkezdődött a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének közgyűlése Pozsgay Imre kulturális miniszter felszólalása más városban épültek műte­remlakások. Az új létesítmé­nyek jelentősen hozzájárul­tak ahhoz, hogy a szövetség a korábbiaknál fokozottabban támogathatta a fiatal művé­szek szakmai fejlődését és tár­sadalmi beilleszkedését. A továbbiakban a képző­művészet elvi, ideológiai és szakmai problémáiról szólt, hangsúlyozva, hogy ezek meg­oldásában a művészeti írók eddigieknél nagyobb segítsé­gére és aktivitására lenne szükség. Végezetül köszöne­tét mondott a Művészeti Dol­gozók Szakszervezetének a szövetség munkájához nyúj­tott segítségéért, támogatá­sáért. Ezt követően Blaski János és Németh Aladár, a szövet­ség képzőművész-, illetve ipar­művésztitkárai adtak számot e két művészeti szakterület eredményeiről, hiányosságai­ról, majd megkezdődött a be­számolók fölötti vita. j anale. Nyomatékosan kiemel­te; ugyanakkor elsőrendű fel­adat, hogy a társadalom igé­nyeinek megfelelő és a művé­szeti közízlést kedvezően for­máló alkotások szülessenek. Alkotó társainak nevében is javasolta és hasznosnak vélte, ha a Képcsarnok kiállítótermei­ben elvi és művészi megfonto­lások alapján önálló tárlaton mutatnák be az egyes művé­szeti stílustörekvések képvise­lőinek alkotásait. Véleménye szerint így jobban lemérhe- tőbbek volnának az eredmé­nyek, illetve a közönség véle­ményét és reagálását is egy­értelműbben lehetne értékel­ni. ★ A Magyar Képzőművészek Szövetségének X. közgyűlése ma a beszámolók fölötti vitá­val folytatja munkáját. Pályakezdő fiatalok a MÉM-ben Sok munkahely közül választhatnak a gödöllői mezőgazdászok Az élet igényeihez igazodva A közművelődés változó formái Kedden Budapesten a MOM Szakasits Árpád művelődési házának nagytermében meg­kezdődött a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége X. közgyűlé­se. A hazai képző- és iparmű­vészet jelenét felmérő és jövő útját meghatározó kétnapos ta­nácskozáson — festők, szobrá­szok, grafikusok, iparművészek és képzőművészeti írók — kép­ző- és iparművészetünk vala­mennyi szakágazatának képvi­selői — soraikban a Pest me­gyei szervezet tagjai — vitat­ják meg a csaknem ezer mű­vészt számláló szövetség utób­bi négy évben végzett munká­jának tapasztalatait, eredmé­nyeit, gondjait és feladatait. A közgyűlést, melyen a többi Mikó Sándor főtitkár ter­jesztette elő a továbbiakban a négy évvel ezelőtt megválasz­tott elnökség beszámolóját. A főtitkár rámutatott, hogy az utóbbi időben jelentősen fokozódott a művészeteknek á társadalom iránti felelőssége, amely növelte a szövetség mű­vészeti-esztétikai feladatait is. Ezek megoldásában komoly elvi és ideológiai segítséget nyújtott az MSZMP XI. kong­resszusának határozata. A szö­vetség ennek szellemében vett részt egyebek között a közmű­velődési törvény előkészítésé­ben, amely a korábbiaknál tá- gabb lehetőségeket és feltéte­leket teremt a közművelődési feladatok megoldásához. En­nek egyik legfontosabb terü­lete a vizuális esztétikai neve­lés, az ezzel összefüggő tenni­valók tisztázására és a kuta­tások megszervezésére külön­bizottságot hoztak létre. A vizuális esztétikai neve­lés terén jelentősebb esemény volt az 1975-ben és a tavaly megszervezett képzőművészeti világhét. Ezek teremtették meg az alapját az első, egész or­szágot átfogó és mozgósító képző- és iparművészeti isme­retterjesztésnek, amelynek ke­retében összesen csaknem 400 kiállítást, számos képzőmű­vészeti előadást, tárlatveze­tést, közönség-művész talál­kozót szerveztek és 12 új kép­zőművészeti alkotást, illetve létesítményt avattak föL i A referátum részletesen ele­mezte ezután a szövetség nemzetközi tevékenységét, a szocialista országok társszer­vezeteivel kötött együttmű­ködési egyezmények szere­pét, jelentőségét. Szólt arról, hogy e munka tervek alapján számos fontos, a képzőművé­szeteket érintő témát dolgoz­tak fel közösen. A szovjet szö­vetséggel például a vizuális nevelés szerepéről és a közté­ri szobrászat elvi-gyakorlati kérdéseiről, az NDK társszö­vetségének képviselőivel pe­dig az ipari formatervezés helyzetéről rendeztek ered­ményes szakmai tanácskozást. A referátum hangsúlyozta a szövetség területi szerveze­tei munkájának jelentőségét és rámutatott; e szervezetek különösen a helyi tanácsok­kal való együttműködés kiala­kításában, a kultúrpolitikai feladatok széles köre eredmé­nyesebb megoldásában értek el eredményeket. Egyebek kö­zött ennek köszönhető, hogy országszerte mind több fiatal képző- és iparművész talál otthonra a vidéki városok­ban. A biztató eredmények ar­ra ösztönzik a szövetséget, hogy a jövőben még nagyobb hatáskört és szervezettebb tá­mogatást nyújtson területi bi­zottságainak. Az általuk szer­vezett kiállítások és tárlatok ugyanis nemcsak az egyes vá­rosok kulturális életét gazda­között megjelent Pozsgay Im­re kulturális miniszter, Somo­gyi József Kossuth-díjas szob­rász, kiváló művész, a Képző- művészeti Főiskola rektora, a tanácskozás soros elnöke nyi­totta meg. Ezután Kiss István Kossuth- díjas szobrászművész, a szö­vetség elnöke szólt arról az eredményes alkotómunkáról, amely az utóbbi 4 esztendőben jellemezte művészeti életünket. A legjelentősebb eredmény azonban a kultúra iránt egyre erőteljesebben megnyilvánuló igény, amely egyben jelzi a képzőművészet előtt álló fel­adatot is. Azt, hogy a művé­szetnek mindenekfelett a nép felemelkedését kell szolgálnia. Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter kedden a miniszté­riumban fogadta a tárca irá­nyítása alá tartozó felsőfokú oktatási intézmények végzős hallgatóinak képviselőit és az intézmények állami, párt- és KISZ-vezetőit. Részt vett a ta­lálkozón a minisztérium és az ágazati szakemberek több ve­zetője. A tárca terű le én vég­ző több mint kétezer pálya­kezdő fiatal elhelyezke Usi le­hetőségei kedvezőek; minden végzős hallgató általában két munkahely közül választhat. Gödöllőn a mezőgazdasági ka­ron például ötszörös, Debre­cenben közel négyszeres, Keszthelyen háromszoros, a sporoni faipari karon pedig Az Interkoncert nemzetközi koncertigazgatóság rendezésé­ben a következő hetekben is több együttesünk és szólis­tánk képviseli zenei életünket határainkon túl. Május 26-án és 27-én a 18 tagú Liszt Ferenc Kamaraze­nekar a bulgáriai Pazardzsdk- ban, illetve Szófiában hang­versenyez. a Kodály Vonósné­gyes pedig a hónap utolsó nap­ján az NSZK-beli Überlingben ad koncertet. Szólistáink közül a hónap során Szirmay Márta a londoni Covent Gardenben ötször éne­keli Klyta: Mnestra szerepét. Szőnyi Olga operaénekes a bé­csi Staatsoperben, Kun Zsuzsa A vasárnap — ünnep. Falun különösen az. Ha a ház asszo­nya dolgozik is egész héten, vasárnap mégis több fogásos, ünnepi eledelt varázsol az asz­talra. Az ünnepi ruha is hoz­zátartozik a vasárnaphoz. A sétához, sport- vagy kulturális programhoz egyaránt szinte kötelező. Meg a vendégséghez. E formaságok" nélkül talán nem is lenne ünnep az ünnep. Az új közönség A meglepetés akkor éri az embert, ha vasárnap délután elmegy mondjuk az érdi mű­velődési központ valamelyik programjára. Jönnek a hely­béliek, ünnepi öltözetben, az eseményhez illő komolysággal. Aztán jönnek a melegítőbe, farmerbe öltözött nevetgélő, hangoskodó pestiek, akik érdi, Érd környéki víkendházaikban töltik a hétvégét s szombat­vasárnapra levetik városias öl­tözetükkel együtt komolysá­gukat is. Nem moziba-színház- ba vágynak, sokkal inkább olyan előadásra, amelyből megtudhatják, hogyan metsz- szék gyümölcsfáikat, mit mivel permetezzenek, a Wuxal való­ban serkenti-e a zöldségfélék növekedését s létezik-e olyan gyomirtó, amely a kiskertek­ben feleslegessé tenné a ka­pát. öt-hat évvel ezelőtt mindez még elképzelhetetlennek tűnt. Ma természetes, nemcsak az érdieknek, hanem a fővárost övező üdülőterületeken szinte mindenütt. Az, hogy ezrek vol­tak kíváncsiak a háromnapos üllői mezőgazdasági tájkiállí­tásra és vásárra, s nemcsak helybeliek, hanem a hétvégi házak tulajdonosai is, ma már hozzátartozik az életünkhöz. A dunakeszi galambkiállítá­soknak hagyománya van. A pomázi Porpáczy Aladár kert­barátklub vagy a fóti kertba­rátok Somogyi Imre köre kiál­lítások sorával bizonyította már, hogy a csöppnyi kertek­ben is országos elismerésre méltó dolgokat produkálhat­nak azok, akik szabad idejüket valamiféle hasznos tevékeny­séggel kívánják eltölteni. A mindennapi munkához A közművelődés formái, módszerei gyorsan változnak. Mikor, mit kíván az élet, a közművelődésnek ahhoz kell négyszeres a pályázati felhí­vások száma. A végzősök kö­zül 625-en tanulmányi szerző­déssel rendelkeznek. A leen­dő fiatal diplomások több mint 70 százaléka állami gazdaság­ban, termelőszövet Kezeiben, élelmiszeripari üzemben, er­dőgazdaságban helyezkedhet el. A találkozón a miniszter megköszönte az egyetemek és főiskolák vezetőinek, tanárai­nak és társadalmi, ifjúsági szervezeteinek eredményes ok. tató-nevelő munkáját, majd a záróvizsgákra való felkészü­lésről és a fiatalok további terveiről megbeszélést folyta­tott a hat egyetemről és há­rom főiskoláról érkezett vég­zős hallgatók képviselőivel. balettművész Szófiában, Ko- rondy György pedig Romániá­ban lép fel. Május 17-től Csen- gery Adrienn operaénekes a müncheni operában három­szor lép fel Brünhilde szerepé­ben, Kasza Katalin operaéne­kes pedig a hónap második felében öt estén lép a genfi opera közönsége elé. Med- veczky Ádám karmester má­jus 20-tól különböző lengyel városokban négy hangverse­nyen, Sass Sylvia operaénekes Frankfurtban, Ránki Dezső Ljubljanában, Lehel György karmester pedig Zágrábban vendégszerepei egy-egy alka­lommal. igazodnia, mert csak akkor töltheti be a társadalomban el­foglalt helyét, szerepét. A közművelődés sok hajszál­gyökérrel kapcsolódik minden­napi életünkhöz. Ezek felde­rítése nélkül korszerű közmű­velődésről aligha beszélhetünk. Megtalálni azt, aminek köze van a mai életmódhoz, napi foglalatosságainkhoz. Ez a fel­adat s nem is kevés. A tudományos-technikai for­radalom hatására az élet gyor­san változik körülöttünk. Év­százados szokások felejtődnek el s újak teremtődnek, s vál­nak életünk jellemző tulajdon­ságává. Bizonyos fajta techni­kai-technológiai szakművelt­ségre ma már annak is szük­sége van, akinek a mindennapi munkája ezt a fajta tudást nem igényli. Az orvost gépkocsija alapve­tő műszaki ismeretek megszer­zésére serkenti. A hobbikert­tel rendelkező esztergályos a mezőgazdaság tudományával ismerkedik. A hivatalnok oda­haza barkácsol, fúr-farag, hogy egyéni ízléséhez alakítsa ottho­nát. Az űrkutatás fejlődése a legkülönbözőbb foglalkozású emberek figyelmét kelti fel a csillagászat, a világmindenség megismerése iránt. A bel- és külföldi turizmus fellendülése földrajzi, művészettörténeti is­meretek gyarapítására ösztö­nöz, idegen nyelvek tanulására serkent. Embert formálók Vagy vegyünk egy más pél­dát. A csaknem húsz eszten­dős múltra visszatekintő szo­cialista brigádmozgalom most teljesedik ki igazán, amikor a hármas jelszó mindhárom kö­vetelménye egyaránt hangsú­lyossá vált. Az a törekvés hív­ta életre két-három esztendő­vel ezelőtt az első brigádklu­bokat, hogy maradéktalanul eleget tehessenek a harmadik követelménynek — a nagyobb műveltség, a több tudás meg­szerzésének — mert beigazo­lódott, hogy csak így válhat kulturáltabbá, tartalmasabbá életük. Szemléleti változásra van szükség ahhoz, hogy ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy A kakucsi általános iskola úttörőélete változatos és gaz­dag. Bállá Ferenctől, az iskola igazgatójától azt kérdeztük: mi teszi azzá? Együtt — egymásért — Az úttörő- és kisdobos­avatás nálunk nagy és ünne­pi esemény, amelyen az egész falu lakossága részt vesz — mondja Bállá Ferenc. —Mégis ajándékozzuk a felavatott gye­rekeket, mivel május utolsó vasárnapján, gyermeknapon tartjuk az ünnepséget. — Az év akcióprogramja az Együtt — egymásért. Ezen- belül iskolánk célja, hogy mindenki végezze el a nyolc osztályt. A tanulópárok sze­repe nálunk nem vált formá­lissá, a délutáni szakszerű kor­repetálások is intenzívek. Az akcióprogram keretén belül kirándulásokat szervezünk a környékbeli erdőkbe, helysé­gekbe. Komoly játék — Szakköreink népszerűek a pajtások körében — fűzi to­vább a szót az iskolaigazgató. — Horváth Márton osztályfő­nök, rajvezető irányítja a helytörténeti szakkör mun­káját. összeszedik a község­ben föllelhető értékes tárgya­kat, régi munkaeszközöket. Ha elég nagy és színvonalas anyag gyűlik egybe, bemutatják há­zikiállításon. Irodalmi szak­körünk az Ady-centenáriumra készül. A centenáriumi ün­nepségre irodalmi műsort ál­lítanak össze. Szavalóversenyt be van-e ragasztva a naplóba; ne abban lássák a könyvolva­sás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyv­tárból; ne abban lássák a mű­velődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt kaptak ró­la — hanem abban, hogyan formálja az embert, a maga­tartást. E szemléleti változást segítik elő a klubok, amelyek egyre inkább a közösségi élet fórumaivá válnak gyáraink­ban, üzemeinkben, művelődési intézményeinkben. És gyorsan változó életünk hívta életre például a kisma­maklubokat is, amelyeknek legfőbb célja, hogy a fiatalasz- szonyok a gyermekgondozás három esztendeje alatt se sza­kadjanak el a közösségtől. És célja az is, hogy ezt a három esztendőt, gyermekük gondozá­sa mellett önmaguk tudásának gyarapítására is fordíthassák. A megyében Tápiószentmár- tonban alakult meg az első ilyen jellegű klub. Itt nemcsak programokat szerveznek a kis­mamáknak, hasznos elfoglalt­ságot és az ismeretek gyarapí­tásának lehetőségét teremtve meg ezzel, hanem arról is gondoskodnak, hogy a gyerme­kek se maradjanak felügyelet nélkül ez idő alatt. Azóta Szá­dén, Tóalmáson, Tápiógyör- gyén, Abonyban s másutt is működik már hasonló közös­ség, bár még nem sikerült mindenütt megoldani a gyer­mekek felügyeletét. A közösség hasznára Az út, amelyen haladunk, világos és egyértelmű; min­denki részvételével tovább erősíteni a létbiztonságot, ja­vítani a szociális életkörülmé­nyeket, fejleszteni az emberek­ben rejlő tehetséget, alkotó­erőt, hogy azt a közösség, egész népünk felemelkedésére hasznosíthassuk. Csak ilyen cél ösztönözhet szüntelen jobb munkára, tanulásra, művelő­désre. És ebben a folyamatban a közművelődés egyre nagyobb szerepet kap. A népművelőkön a sor, hogy az élet, a gyorsan változó világ igényeihez iga­zodva e nagy feladatnak meg­feleljenek. Prukner Pál is hirdetünk. Az orosz szak­kör tagjai rendszeresen leve­leznek szovjet pajtásokkal. Bebizonyosodott, hogy az írás­beli gyakorlás pontosabbá te­szi a gyerekek nyelvtudását. Kémiai szakkörünk a járási és megyei tudományos-tech­nikai szemlére készül. — Iskolánk egyik büszke­sége a tűzoltószakkör. Heti egy órában elméleti és gya­korlati oktatáson részesülnek tanulóink. Nagyon komolyan veszik a játékot, egyenruhá­juk van, az ügyesebbek elő­léptetést is kaphatnak. A já­rási tűzoltóversenyeken min­dig részt vesznek. Mindenki kedve szerint A honvédelmi szakkör mun­kájáról a vezető, Schulz Ist­ván beszélt. — A szakkör elméleti fog­lalkozásán legutóbb a haza- szeretet fogalmáról, a honvé­delem jelentőségéről beszél­gettünk. Minden második szombaton gyakorlatot tanunk légpuskával. A céllövészet az iskola egyik legnépszerűbb sportja. Sajnos, kevés a ver­senyzési lehetőség. Ennek el­lenére a honvédelmi kupa versenyén tavaly második he­lyezést értek el diákjaink. Az igazgató rávilágított a lelkes munka egyik titkára: a szakkörök vezetését soha, senkinek nem tette kötelező­vé. Mindenki olyan különfog- lalkozást tart, amit szívesen vállal. Nem teherként, hanem kikapcsolódásként... Pósa Zoltán Fontos feladat: a vizuális esztétikai nevelés gitják, hanem az egész hazai képzőművészeti élet tovább­fejlesztésének letéteményesei is. Az utóbbi években egye­bek között Vácott és számos Alkotóink felelős partnerei a kulturális kormányzatnak A vitában felszólalt Pozsgay Imre kulturális miniszter. Hangsúlyozta: olyan érték­rendre van szükség, amely az esztétikai értékeken túl egy­értelmű politikai értékeket is tartalmaz. Hiba lenne, ha a politika elvesztené azt a ké­pességét, hogy beleszóljon a dolgok alakulásába, és nem vállalna részt a művészeti élet, a művészeti közélet irá­nyításában, alakításában. Nem kisebb hiba azonban, ha a po­litika ott szól bele az esztéti­kai feltételek, stílusok, a kö­zönség és az alkotók érdekein túlmutató viszonyok alakítá­sába, ahol az már nem fel­adata. Ezért fontos, hogy kul­turális életünk irányítói meg­találják a helyes utat és társ­ként, mintegy beszélgetőpart­nerként segítsék a művésze­ket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy, bár a szocializ­musban a művészet nem áru, a művészeti alkotás azonban ugyanabban a társadalomban születik, amely önmagát egye­lőre csak az áru-pénz viszo­nyok között tudja megszervez­ni, újratermelni. Ezért első­sorban azt kell vizsgálni, hogy ezek a viszonyok valódi érté­keket szolgálnak-e. Rámutatott a miniszter: ar­ra kell törekedni, hogy erő­södjék a képző- és iparmű­vészet állami intézményei iránti bizalom. Szükséges, hogy a szövetség és tagjai a közös gondok leküzdésében is nyílt, felelős partnerei legye­nek a kulturális kormányzat­nak, amely segítő szándékkal kíséri figyelemmel a képző- művészeti és iparművészeti élet fórumait, tiszteletben tart­ja az alkotói szabadságot és számít e fórumok támogatá­sára — mondotta befejezésül. A Pest megyei szervezet képviseletében A vitában felszólalt Farkas Ádám szobrászművész, a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­sége Pest megyei szervezeté­nek titkára is. Több megyei képzőművész véleményét tol­mácsolva elsősorban a műal­kotások bemutatásának és for­galmazásának gondjairól be­szélt. Külön hangsúlyozta: töre­kedni kell arra, hogy a művé­szileg jelentős alkotások egy­re nagyobb nyilvánosságot kapjanak, s azok mindinkább a társadalom szolgálatában áll­Zenei életünk a határokon túl KAKUCSI ÚTTÖRŐK Régiségeket gyűjtenek —Ady centenáriumra készülnek / i í i

Next

/
Thumbnails
Contents