Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
Elfen és erősödlek ca munbásositáiy, m szövetkezeti parasztság, az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. Az ülésen — amelyen részt vett Borbándi János miniszterelnök-helyettes is — dr. Sághy Vilmos miniszter számolt be a belkereskedelem helyzetéről. Egyebek közt elmondta, hogy az idén 8,5 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak a kereskedelemben. A fő törekvés, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és az áruellátás kiegyensúlyozott, az élelmiszerekből a tavalyinál jobb legyen. Ezit követően Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke egyházpolitikai kérdésekről tájékoztatta az értekezlet részvevői! Napirenden aBnlaton-part Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A Balaton-part közegészség- ügyi és egészségügyi helyzetéről tárgyalt pénteken a Parlamentben dr. Pesta László elnökletével az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke is. A Somogy, a Veszprém és a Zala megyei közegészségügyi szervek által összeállított beszámolót Piri Ida, a Veszprém megyei Tanács egészségügyi osztályvezető főorvosa terjesztette a bizottság elé. A beszámolóhoz Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A Balaton környéki településeken az ivóvízellátás a negyedik ötéves tervben lényegében megoldódott, a napi víztermelés megkétszereződött. Ma már Már az E3—N-re készülnek Uj alkatrészek a SZIM nagymarosi gyáregységében Ez az EMU—250-es esztergapad, amit Néder János gépszerelő Javít, egyik iparitanuló-intézetből éirkezétt a nagymarosi gyáregységbe. Bozsán Péter felvétele Bár az esztendő első két hő- I tavasz óta külföldről is kapnapját lemaradással zárta, első negyedévi tervét mégis sikerrel teljesítette a Szerszámgépipari Művek nagymarosi gyáregysége. Az is biztos, hogy néhány héttel ezelőtt még nem nyilatkozhatott volna ennyire derűlátóan a gyáregység vezetője, hiszen január és február folyamán aikkora volt a lemaradásuk, hogy eilefisúlyozására kétezer túlórát kellett bevetniük; az idén rendelkezésükre álló túlórakeret felét. — Az év elején szinte null- pontról kezdtünk — mondja Sümegi József, a gyáregység vezetője. — A tavalyi év vége soha azelőtt nem látott hajrával köszöntött be nálunk. Üzemeink raktárai szinte kiürültek, s nemhogy arra nem volt lehetőség, hogy januárban ütemesen kezdjük az évet, de arra sem, hogy valami kevés rátartást engedve, előre dolgozzunk egy keveset. A túlóraakcfó végül is meghozta számukra a várt sikert. A gyáregység első negyedévi tervét 105 százalékra teljesítette. Dolgozói az eredetileg tervezett. 9,8 millió forintos termelési értéket valamivel több, mint félmillió forinttal teljesítették túl, ami az évkezdés buktatóinak ismeretében rendkívüli, elismerésre méltó eredménynek számít. A munkát nehezítő körülmények között a második helyen a létszámhelyzet szerepelt. A gyáregységben a marós- és esztergályoshiány szinte már krónikus méreteket öltött. Az egyetlen, ami az adott helyzetben vigasztaló lehet, az, • hogy a gyáregység forgácsoló szakmunkásainak kétharmada olyan törzsgárdatag, aki úgy tűnik: véglegesen megtalálta számítását a nagymarosi üzemben. A SZIM gyáregységére az elkövetkező két és fél hónap során is nagy feladatok várnak. Termelésük felét a SZIM által készített szerszámgépek időszaki karbantartása teszi ki, a fennmaradó kapacitást pedig az alkatrészgyártás tölti ki. Sorra érkeznek hozzájuk az ország legtávolabbi vidékeiről is a felújításra váró gépek, sőt nak SZIM-masinákat, felújításra, generálozásra váró szerszámgépeket. A gyáregység alkatrészgyártó üzemében a Szerszámgépipari Műveik által gyártott gépekhez készülnek különféle alkatrészek, gépegységek és különtar- tozékok. amelyekkel megnövekszik a gépek teljesítménye és bővül a megmunkálható munkadarabok méretválasztéka. Bár a SZIM csak jövőre kezdi meg új termékének, az E3—N típusú esztergapadnak a sorozatgyártását, az üzem már most felkészült az ezekhez szükséges alkatrészek előállítására. A jövő év elejétől egyébként már csak E3—N- alkatrészek készülnek a nagymarosi gyáregységben. A második negyedév hasonlóan az elsőhöz, a nagy feladatok jegyében telik a SZIM nagymarosi gyáregységében Sümegi József elmondta, hogy nem látványos sikereket várnak az elkövetkező két és fél hónaptól. B. P. olyan csőhálózat öleli körül a Balatont, amely a további fejlődés igényeit is kielégíti. Gondoskodnak a rendezett település-egészségügy másik fontos feltételéről, a szennyvíztisztításról is. Gondot jelent viszont a szemét és hulladék elszállítása és kezelése. A tanácsok mindkét parton létrehoztak — több településre kiterjedő — szolgáltató vállalatokat; különösen eredményesen tevékenykedik az északi parton a negyedik ötéves tervben alakított két regionális szervezet. A mostani tervidőszakban létesítendő újabb két telephellyel további lényeges javulás várható. Az újabb becslések szerint az ország üdülőterületein mintegy három és fél millió üdülő fordul meg, közülük mintegy egymillióan szervezett üdülésben vesznek részt. Ezen túlmenően hétvégeken mintegy 2— 2,5 millió víkendező is felkeresi az üdülőterületeket, jelentős részük a Balatont. A legújabb higiénés, bakteriológiai vizsgálatok szerint vizének minősége — Keszthely kivételével — első osztályú, fürdésre és — kezelés után — ivóvíz- ellátásra alkalmas. A Balatont és környezetét jogi, közgazda- sági és társadalmi védelmi gyűrű is őrzi. Az egészségügyi kormányzat kiemelt feladatának tekinti a Balaton környék egészségügyi ellátásának fejlesztését. A következő időszak fontos és kiemelt feladata a betegellátás feltételeinek javítása, a hatékonyság fokozása, a tervezett fejlesztések megvalósítása. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a Balatonnak .és környezetének a védelme közös feladat, a meglévő értékek védelmében, megToecsülé- sében mindenkinek: üdülőknek, a Balaton mentén lakónak és dolgozónak van tennivalója. Többben felhívták a figyelmet a Zala folyó víztisztaságának fontosságára és a Balaton védelmében a Kis-Balaton szerepére. Elismeréssel szóltak a képviselők azokról a tudományos kutatásokról, amelyek szerepet játszanak a víz minőségének. tisztaságának védelmében. A szociális és egészség ügyi bizottság javasolja az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának; vizsgálja meg. hogy mindent megtesznek-e a mezőgazdasági üzemek a tó vize, a környezet védelméért. A vitában felszólaltak dr. Kaposvári Júlia, dr. Lakatos Pál és dr. Pesta László képviselők, Koplár Lajos, a Zala megyei Tanács elnöikihelyettess, dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese, a Balaton koordináló tanácsának elnöke, Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára, dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályvezető főorvosa. Az utánpótlás alapvető forrása Kádermunka a megye KISZ-szervezeteiben Pest megye Kisz-aiapszervezeteiben az elmúlt hetekben csakúgy, mint országosan, ismét a számadáson és a tervezésen volt a sor. Mérlegre került mindenütt az elmúlt egy esztendőben végzett munka, és megfogalmazásra a kis közösségekre váró, egy esztendőre szóló tennivaló. Jó tájolóval rendelkeznek ehhez fiataljaink. Pártunk XI. és ifjúsági szövetségünk IX. kongreszusának határozatai lelkesítő távlatot adnak. A KISZ-alapszervezetek túljutottak már az első taggyűléseken. Ezeken a munka, a tennivalók megbeszélése mellett fokozott figyelmet kapott a vezetőkkel való foglalkozás is. Hiszen minden alapszervezeti közösség vezetőséget választ magának, új tisztségviselők bevonásával, vagy a régiek megerősítésével. A jövő évi munka sikere nagyrészt ezeken a fiatal vezetőkön múlik. Az ő figyelmükön, lelkesedésükön, ügyszeretetükön. Így áz ifjúsági szövetségben folyó munka nem választható el a kádermunkától, a KISZ-vezetőkkel való foglalkozástól. A kádermunka valóstartalmát, a vezetőkkel való rendszeres foglalkozás fontosságát központi párt- és KISZ- dokumentumok határozzák meg. Az ifjúsági szövetségben folyó kádermunkában tehát az időszámítás nem — az egyébként rendkívül fontos, a KISZ aktuális kérdéseit tárgyaló, a szervezet egészére kiható — 1974. áprilisi KISZ KB határozattal kezdődik. A kádermunka tapasztalatait elemezve azonban — több kedvező hatása miatt — mégis érdemes ennek tükrében szólni. Az 1974. áprilisi határozat eredményeként alaposabb, jobb lett a munka az alapszervezetekben. Van egyéni feladatvállalás, van munkalehetőség, s ami még fontosabb, el kell számolni a munkával. Hogy mit jelent ez? A KISZ- tagnak, a KISZ-vezetőnek önmaga vállalását az ót legjobban ismerő közössége, az alapszervezete előtt. Jelenti egy-egy év összes törekvéseinek, nehézségeinek vállalását. Jól vagy rosszul. Ma már elmondható, egyre több tagnál és egyre többször jól! Színvonalasabb és rendszeresebb, a társadalom ügyeire érzékenyebben reagáló lett az ifjúsági szövetségben a munka. De szelektáló is! A feladatok tömege, a közösség elé kerülés elválasztja egymástól a körülményeseket, a mindenben hibát keresőket, a kényszeredetten dolgozókat, és az őszinte, jó szándékú, lelkes KISZ-tagokat. És ez így természetes! Mint ahogy az is, hogy évről évre egyre több tehetséges, aktív fiatal kerül felszínre. Olyanok, akik jó „közkatonák”, s olyanok is, akik előléptetésre alkalmasak. A SZOVJET KULTÚRA ES TUDOMÁNY HAZABAN Szellemüá és testiiá ápolásnak találkozója a gödöllői hét alkalmából A Puskin nyelvintézetnek jó kapcsolata van hazánk pedagógusaival. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában immár második éve rendeznek konzultációkat, szemináriumokat a Pest megyében élő és tanító orosz szakos tanároknak. Az idei zárószeminárium április 27-én lesz. Az ugyanitt nemrég lezajlott tudományos konferenciára négy Pest megyei küldött volt hivatalos. A gödöllői hét alkalmából pénteken több mint 120 Pest megyei pedagógus, illetve orvos, ápolónő és asszisztens találkozott szovjetunióbeli kollégáival, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Gödöllőről és a járásból érkezett művelődésügyi dolnyinszkij Vszevolod Anatoljé- vics nyelvintézeti tanároknak. Egyebek között kíváncsiak voltak arra, vannak-e a Szovjetunióban analfabéták, menynyi a pedagógusok nyugdíja, van-e lehetőség a Szovjetunióból hazánkba, illetve tőlünk a Szovjetunióba utazni, a szak- szervezet támogatásával. A vendéglátók válaszaikban elmondották, hogy a szovjet pedagógus addig dolgozhat, ameddig egészsége engedi, tehát ha eléri a nyugdíjkorhatárt, nem kell feltétlenül abbahagynia a munkát. A nyugdíj a fizetés 60 százaléka, azaz 80—120 rubel. A Szovjetunióban (1970-es adat szerint) a lakosság 99,7 százaléka írástudó. A tapasztalatcsere-látogozók több mint 30 kérdést' gatásokra főként a testvérme- tettek fel Irina Alckszandrova I gyék pedagógusaihoz utaznak Lacsinyinszkaja és Lacsi- • a szovjet tanárok és tanítók. Az egészségügyi dolgozók 180 kérdésére Morozova Li- gyia Alexandrova, Novodrano- va Melapavlovna é> Csernomor Vlagyimir Vlagyimirovics válaszolt. A megjelenteket érdekelte a Szovjetunió orvosellátottsága, az orvosok szakképzettsége, létszáma, az egészségügy irányítása. A szovjet orvosok válaszait jól kiegészítette az Egészségügy őrsége című film. Este a Bajkál étteremben a pedagógusok, orvosok és szovjet kollégáik fehér asztal mellett rendezett baráti találkozóján részt vett Benedek János, Gödöllő város tanácsának elnöke, dr. Mersány Géza városi, járási főorvos és' Barkóczy István, a gödöllői tanács művelődésügyi osztály! vezetője is. 1 U. Gy. E beszámoltatásoknak és az azokat követő, évről évre megismétlődő választásoknak öntörvénye van. Csak azok maradhatnak ugyanis felszínen, csak azok élvezhetnek újra és újra bizalmat, akik dolgoztak, akik bizonyítottak. Ez a gyakorlat és a mögötte levő tapasztalatok ugyanakkor cáfolnak is. Cáfolják annak a még fellelhető gyakorlatnak a tartósságát, hogy KlSZ-vezető- ket — különösen alapszervezeti és KISZ-vezetőségi szinten — benyomások alapján javasoljanak megválasztásra. Megyénkben ma már egyre kevésbé fordul elő az éppen kéznél levő, az itt-ott látott jó szereplés alapján megismert — de valójában egyáltalán nem ismert — KISZ-vezető ajánlása, beválasztása különféle testületbe. A vezetesre alkalmassá tehető fiatalok vezetővé nevelése a kádermunka igen fontos része. A hangsúlyt a vezetésre alkalmassá tehető fiatalok nevelésére kell helyezni. Melyek azok a nehézségek, amelyekkel a vezetők kiválasztása, képzése és nem utolsósorban megtartása során kell megküzdenünk? Kezdjük a legfiatalabbak — az úttörőszövetségből a KISZ- be növő gyermekek — körüli kérdésekkel. Hányszor és hányán kérdik: a szép úttörőélet még szebb, még lelkesebb gyermekei, kis vezetői, hová tűnnek a gyermekszervezetből kinőve? Legalább azok, akik már úttörőként is tisztséget viseltek, akik már 13—14 évesen is bizalmat kaptak, akik végigjártak őrsvezetőképző táborokat, úttörőtalálkozókat, úttörőparlamentet, és sorolhatnám' tovább a gyermeket emberré faragó, a jó szélbe [kiállító közéleti fórumokat. Nem, nem vesznek el! Csak nincs, aki kézen fogja őket. Persze — káderkiválasztásról beszélve — azt is látni kell, nehéz 14 évesek vezetővé neveléséhez hozzákezdeni. Nehéz, mert ez nem egyik napról a másikra eredményt hozó feladat, hiszen éveken keresztül, vezetőképző táborból, vezetőképző táborba küldve kell figyelni a gyerekeket. De nehéz azért is, mert rengeteg türelmetlenséggel kell megküzdeni. Az a jó, ha az úttörőkor végénél kezdjük a KISZ-ve- zetők kinevelését. A megyében a legjobb, a legrátermettebb úttörővezetőket kézről kézre ádjuk. Ily módon úttörőtáborok meglátogatása, úttö- rőtanácskozásokon a KISZ képviselete nem szükséges teher, hanem az ifjúsági szövetség jól felfogott érdeke. Igaz, sok még az értetlenség is. Különösen az alapszervezetekben vannak gondjaink. Az egyre terebélyesedő úttörő— KISZ-testvérkapcsolatok, az üzemi nyitott kapuk akciók, az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulójára készített „születésnapi ajándékok” azonban sokat használtak ennek a szándéknak. Nehezebb dolog a szervezeten belüli élmény biztosítása az éppen beérkezett, a kezdeti lépéseket tevő fiatal vezető számár^. Évek óta tudjuk, hogy az alapszerve- zefci titkárok cserélődése nagy, a vezetőké még nagyobb. Bár évről évre egyre többen kerülnek újraválasztásra. Jellemző adat: néhány éve még két választás között (két esztendő alatt) a megyében az alapszervezeti vezetőségek teljes egészében kicserélődtek, napjainkra viszont — az elmúlt év adatai szerint — csaknem 60 százalékos stabilitást sikerült elérni. Vannak azonban olyan tényezők is, amelyeken nem lehet változtatni. Mint például az életkori sajátosságokon. Azonf hogy a fiúk elmennek katonának, a fiatal- asszonyok szülési szabadságra, többen munkahelyet változtatnak, mások továbbtanulnak vagy elköltöznek. Van azonban olyan tényező is, amely segíti a fluktuációt, s amelyen együttes erővel, a párt, a gazdasági, a szakszervezeti vezetés segítségével lehet változtatni. Ez pedig a munka során szerezhető élmény hiánya, a fiatal vezetőt ért csalódás. Az ifjúsági vezetők képzése nem egyenlő az intézményes, KISZ-iskolai vagy más, szervezett képzéssel. Ennél többet jelent. Jelenti a már előzőekben elmondottak megvalósítását, a fiatalokkal való emberi foglalkozást. De jelenti a személyes példamutatás hatását, fontosságát is. Itt rólunk van szó! Rólunk, mindenekelőtt, akik végigjártuk az ifjúsági munka, az ifjúsági mozgalom lépcsőfokait alapszervezetektől ilyen vagy olyan középvezetői vagy még magasabb funkciókig. Rólunk van szó, akiket idősebb KISZ-vezetők fedeztek fel, s akik fiatalabbak első szándékait segítettük. Rólunk, akik eredményeket tudhatunk magunk mögött, s akik hibákat követtünk el, s közben észre sem vettük, hogy tanítottunk. Tanítottuk azokat a jóra vagy a rosszra — hiszem, hogy döntő többségüket a jóra —, akik felnéztek ránk. Fontos a személyes példamutatás, mint a vezetők nevelésének talán nem is periférikus területe. Csiak a negatív hatásokra utalva, hány, de hány fiatal távolodott el a vezetéstől azért, mert felfedezte környezetében egyes vezetőknél az elvtelenséget, másoknál a meggyőződés hiányát? A szervezeti keretek Pest megyében a KlSZ-veze- tők képzéséhez biztosítottak. Lehetőségeink megfelelnek az ifjúsági szövetség célkitűzései, a tagság ideológiai felkészültsége és aktivitása által támasztott igényeknek. KISZ-is- kolánk; továbbképzési rendszerünk képes hosszú távon biztosítani a szövetségben dolgozó — alapszervezeti, középszintű és területi — vezetők felkészítését. De nem kevés gondunk is van. Rendkívül bonyolult feladat a közösség és az egyén, gyakorta családi, munkahelyi gondokkal súlyosbított érdekeit összehangolni. Nehéz a rendelkezésre álló kapacitást is kihasználni, úgy felkészíteni fiatalokat, ifjúsági vezetőket, hogy ez — nagyon helyesen — mind kevesebb munkaidő-kiesést jelentsen. Nagy tartalékaink vannak a KISZ-en kívüli képzési területeken is. Mindenekelőtt a párt különböző képzési formáiban való részvételben. Pest megyei adatok azt mutatják, hogy KISZ-vezetőink egy része jó közösséget talált és megfelelő politikai ismereteket szerez a marxista—leninista esti középiskolákban, egyetemeken, egyetemi szakosítókon, több hónapos és egyéves pártiskolán, mégis még szervezettebbé lehetne tenni fiataljaink beiskolázását. Ebben elsősorban a KlSZ-szer- veknek kell többet kezdeményezniük, okos, megalapozott, jó javaslatokkal előállniuk. A színvonalas kádermunka, a vezetők kiválasztása, képzése és működése nem a KISZ magánügye. A Kommunista Ifjúsági Szövetség — amint ezt a magyar munkás- mozgalom története és napjainkban a megyei tapasztalatok is igazolják — a párt, állami és társadalmi szervek káderutánpótlásának alapvető forrása. Ez a küldetés ifjúsági szövetségünkre és ránk, ifjúsági vezetőkre nagy felelősséget ró. Ez áthatja a KISZ- szervezetekben napjainkban folyó munkát, új lendületet adva szervezeteinknek, tagságunknak az új mozgalmi esztendőben jelentkező feladatok ellátásához. így ezen az úton, ezen a felelősségen alapulva válik eggyé a társadalom és a Kommunista Ifjúsági Szövetség érdeke. ARPÄSI ZOLTÁN, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára * ) i
