Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

1977. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Közművelődés a felsőoktatásban Országos tanácskozás Visegrádon Visegrádon pénteken három­napos tanácskozás kezdődött, amelyen a felsőoktatási intéz­mények közművelődési bizott­ságainak vezetői vitatják meg az egyetemek és főiskolák köz- művelődési 'tevékenységének helyzetét, feladatait. Az első napon felsőoktatási intézmé­nyeink belső és külső közmű­velődési feladatait és az ezzel kapcsolatos munkaterveket vitatták meg a résztvevők. A tanácskozáson értékelik az Egyetemisták és főiskolások a közművelődésért, mozgalom eredményeit Hétezer kötet a DKY-ban Könyvtárava tás Százba lo m ba ttá n Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című költeményét hallhatták a vendégek tegnap délután bevezetőül azon a ben­sőséges hangulatú ünnepségen Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, ame­lyet az üzemi könyvtár avatá­sa alkalmából rendeztek. Vö­rösmarty ma is aktuális ver­sét Marumel Ferenc, a százha­lombattai Villon irodalmi színpad vezetője tolmácsolta, majd Gabányi Lajos, a Pest megyei pártbizottság osztály­Ötvenéves iskolajnbilenm Dunakeszin Hazalátogattak az öregdiákok is A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzemének lakótelepén 1927-ben háromtantermes is­kolát építettek. Az elmúlt fél évszázad során az iskola Du­nakeszi legnagyobb oktatási intézménye lett. Az általános iskola mellett gimnázium is létesült, s ■ napjainkban már több mint ezer diák tanul itt. Az ötvenedik évforduló tisz­teletére diákok, pedagógusok, szülők és volt növendékek nagy igyekezettel kutatták fel az iskola fél évszázados tör­ténetének jelentős állomásait, s gyűjtötték össze a doku­mentumokat, fényképeket. Tegnap délelőtt Dunakeszin zászlófelvonással és a József Attila Művelődési Központban rendezett iskolagyűléssel kez­dődött a kétnapos ünnepség- sorozat a fél évszázados év­forduló alkalmából. A Himnusz elhangzása és Novák István iskolaigazgató megnyitója után Rubik László, a városi pártbizottság titkára ünnepi beszédében kiemelte: az iskola pedagógiai eredmé­nyeit gazdagítja, hogy a nap­pali tagozat mellett a dolgozók szakközépiskolájában mintegy 200 felnőtt tanul. A gimnáziu­mi levelező tagozat és a dol­gozók általános iskolája is fontos feladatot tölt be a munkásművelődésben. A kö­zeljövő tervei közt szerepel, hogy tornatermet és újabb négytantermes szárnyat építe­nek az eddigi épületek mellé. Az ünnepi iskolagyűlésen ezután az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést vették át dr. Fenyő Ferencné és Ke­lemen Irén tanárok, a minisz­teri dicsérő oklevelet pedig Torma Győzőné, Vigh Sándor- né tanár és Várkuti Józsefné tanítónő. Ezután leleplezték az iskola falán elhelyezett emléktáblát, majd Török Sándor, a városi tanács elnöke megnyitotta az ötvenéves az iskola kiállítást. A délutáni programban sport- verseny, műsoros vetélkedő, Rhodesiáról szóló dokumen­tumjáték és kisdobos kulturá­lis bemutató szerepelt. Ma délelőtt a tanár—diák találkozót követően az iskolai művészeti csoportok és kóru­sok ünnepi hangversenyt ad­nak. A műsorban az iskola egykori diákjai, köztük Fonyó József és Fonyó István szín­művészek, a Martinék Árpád vezette ABC-száj harmonika trió, valamint Sebestyén Ág­nes és Selley Zoltán előadó­művészek is fellépnek. Dél­után gimnáziumi sportverse­nyekkel, filmbemutatóval és zászlófelvonással fejeződik be a kétnapos jubileum. Megkezdődtek a Szép, magyar beszéd versenyek A Szép magyar beszéd Ka- zinczyról elnevezett országos versenyének döntője pénteken megkezdődött Győrött. A há­romnapos programsorozat a Kazinczy Ferenc Gimnázium­ban vette kezdetét a Kazinczy - szobor megkoszorúzásával. Ezt követte a városi tanács díszter­mében az ünnepi megnyitó, amelynek résztvevői meleg ün­neplésben részesítették Péchy Blanka Érdemes Művészt, a Kazinczy-díj alapítóját. UJ POLITIKAI KÖNYVEK A filozófia időszerű kérdései Ha nem érinti is a napi po­litikát a filozófia, mégis idő­szerű napjainkban is, hiszen sok olyan kérdést világít meg, amelyek általában szóba ke­rülnek, beszélnek róla az em­berek nemcsak az egyeteme­ken, a politikai tanfolyamo­kon, hanem egymás között is. A tudományos elmélet jobb megismerése érdekében is­mertetünk néhány filozófiai művet a Kossuth-könyvek kö­zül. Lenin : Mi a teendő ? Éppen hetvenöt éve, hogy Lenin megírta ezt a művét, amely az akkori oroszországi körülményekre alkalmazta és egyben továbbfejlesztette Marx és Engels eszméit a pártról, mint a munkásmoz­galom forradalmasító, vezető- és szervező erejéről. Nem ki­mondottan filozófiai műve ez Leninnek, hiszen a pártról szóló viták késztették meg­írására, de mégis sok filozó­fiai vonatkozása van, minde­nekelőtt az opportunizmusra, a burzsoáziára és burzsoá ideológiára vonatkoztatott fe­jezetek. Egyben megállapítot­ta, hogy a behódolás a spon­taneitásnak polgári mentalitás. Filozóíiailag vizsgálva a hely­zetet. A dogmatizmus és a „kritika szabadsága” című fe­jezetben pedig kifejti ide vo­natkozó nézeteit. Hangsúlyoz­za, hogy „a dogmatizmus, a doktrinérség”, „a párt meg­csontosodása” károsan befo­lyásolja a mozgalom erejét, és gondolatnélküliséghez "Vezet, gátolja a forradalom előreha­ladását. „Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozga­lom sem” — hangoztatja Le­nin. S ez ma is érvényes, időt­álló megállapítás. Nemcsak egy kialakuló pártra vonatko­zik, hanem a hatalmon lévőre is. Hiszen mai nyelvre lefor­dítva a tételt: csak a marxiz- mus-leninizmus eszméinek ta­laján, annak birtokában, a proletárdiktatúra nemzetközi tapasztalatainak figyelembe­vételével lehet eredményesen harcblni a nemzetközi impe­rializmus ellen. De nem nél­külözhető a párt vezető szere­pe a szocializmus építésében sem. Ebben a munkájában fejtet­te ki a sajtóra vonatkozó né­zeteit, hangsúlyozva, hogy az újság nélkülözhetetlen eszköz, fegyver a párt kezében, hiszen „a lap nemcsak kollektív pro­pagandista és kollektív agitá­tor, hanem kollektív szervező is”. Azóta persze változtak a viszonyok, de Lenin megálla­pítása ma is érvényes és a megváltozott körülmények kö­zött sem csökkent a tömeg­kommunikáció (újságok, rádió, televízió, film) szerepe, sőt nö­vekedett. A háromnegyed századdal ezelőtt megírt művet kiadó A marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak kiskönyvtára soro­zatban jelentette meg újra, vezetője méltatta az új könyv­tár jelentőségét. — Nem egészen két eszten­dővel ezelőtt vetődött fel elő­ször az üzemi könyvtár létesí­tésének gondolata — mondot­ta. — Hogy mégis ennyi ideig váratott magára? Ellenzői is akadtak a gondolatnak, mond - ván, gazdag műszaki könyvtá­ra van a vállalatnak, s egy üzem számára az a legfonto. sabb. Való igaz, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnak első­sorban jó műszaki szakembe­rekre van szüksége, de az itt alkalmazott, korszerű techni­ka megköveteli: a szakembe­reknek ne csak a műszaki kép­zettsége legyen korszerű,, de legyenek sokoldalúan müvel­ma egy korszerű üzemi könyv­tárat avathatunk. A rövid ünnepi beszédet követően dr. Körösi Lászlóné könyvtáros mutatta be a ma már hétezeröiszáz kötetből ál­ló könyvtárat a megjelentek­nek. Mint mondotta, jelenleg még csak háromszáz olvasójuk van, azoknak többsége is a ki­helyezett hat brigádkönyvtár tagja. Az, hogy a vállalat há. romezer dolgozójából most még csak ennyien beiratkozott olvasók, az abból ered, hogy ko­rábban a szó igazi értelmében vett könyvtári munkára — helyiség hiányában — nem kerülhetett sor. Pedig nagyok az igények, hiszen a vállalat­nál több mint százhatvan szo­cialista brigád dolgozik. Több­iek, materialista világnézetnek, haladó politikai gondolkodá­súak. Ezért is döntött végül úgy a vállalat társadalmi és gazdasági vezetése: a közmű­velődési könyvtárra szükség van. E döntés nyomán a válla­lat függetlenített népművelőt és könyvtárost alkalmazott. A szakszervezeti bizottság fel­emelte a könyvvásárlásra for­dítható összeget. Az SZMT köz­ponti könyvtára megkétszerez­te letéti állományát. S ami minden dicséretet megérdemel: az AV—7. üzem Magyar—Szov­jet Barátság ifjúsági szocialis­ta brigádja az ágazat kiváló brigádja cím elnyerésekor ka­pott jutalomból húszezer fo­rintot ajánlott fel a könyvtár köteteinek gyarapítására. Mind­ez együtt tette lehetővé, hogy ségük kulturális vállalásai kö­zött szerepel az olvasás és a könyvtári tagság is. Eddig húsz brigáddal kötöttek szocia­lista szerződést, a jelzések, a beérkezett igények szerint azonban ez a szám rövid időn belül megtöbbszörözhető. Ép­pen ezért hat újabb brigád le­téti könyvtár létesítését is tervezik. Amíg korábban egy mind­össze tizenöt négyzetméteres helyiségbe zsúfolódott az üzem mindinkább gyarapodó szépirodalmi és ismeretterjesz­tő könyvgyűjteménye, ma már két helyiségből álló, több mint hatvan négyzetméteres terület biztosítja a mind gaz­dagabb választási lehetőséget. Mindenki hasznára. P. P. SZÁZÉVES A FONOGRAF Bartók első felvétele követve a „Lenin összes mfl- vei”-ben megjelent fordítást. Filozófia és vallás A könyvben azokat az elő­adásokat gyűjtötték össze, amelyek a párizsi Marxista Tanulmányi és Kutatási Köz­pontban hangzottak el a filo­zófia és a vallás témájáról. Természetes, hogy ezeknek az előadásoknak az volt a cél­juk, hogy tisztázzák a Hlozó- fia és a vallás kapcsolatát, a filozófia és a politika idősze­rűségét, egyben a vallásnak mély marxista elemzését ad­ják. Mégsem valláselméleti tanulmánykötet ez, hanem a filozófiai valláskritika törté­netének összegezése. Egységes szemlélet kereté­ben vizsgálják a szerzők az egyes korszakokat, s ezek tár­sadalmi és gazdasági elemzé­sét adják. A kötet nyitó ta­nulmánya, A materializmus és a valláskritika a klasszikus ókorban címmel, Epikurosz műveit alapul véve, elsősor­ban azt vizsgálja, hogy az ókorban milyen szerepet ját­szott a vallás, és a filozófia miként küzdött ellene. Ezt kö­vetően a kötet végigvezet ben­nünket a máig: hogyan mutat­kozott meg a politika és a val­lás például Spinozánál, majd Hegel és a vallás* összefüggését elemzi a szerző, de találunk a kötetben az ateizmusról, az ideológiáról és a vallásról elő­adást, végül Lenin és a vallás címmel arról értekezik az egyik szerző, hdgy a leninizmusban hol van a helye a valláselmé­letnek. Idézi Lenint, aki szerint a harc két síkon folyik: az első sík a gyakorlat, az osztályharc gyakorlata, amely a tömegeket öntudatra ébreszti, a másik az ideológiai harc, amelynek esz­köze a tanítás és a propagan­da, de egyik sem helyettesíthe­ti a másikat: a kettő együtt hat, de hozzáteszi, hogy az ateista propagandát óvatosan kell folytatni, nem szabad az emberek vallásos meggyőző­dését megsérteni. Ez a mai pro­pagandára is áll. A könyvet Székely Andorné fordította, és dr. Lakatos György szerkesztette. A tudományos problémától az elméletig Fehér Márta és Hársing László munkája a tudomány kutatásával foglalkozik. Azt bizonyítják, hogy a tudomá­nyos-technikai haladás olyan ütemben halad, hogy szüksé­gessé vált magának a tudo­mánynak a tudományos kuta­tása. Vagyis a tudósoknak ön­vizsgálatot kell tartaniok, per­sze nem úgy, hogy megfigyelik magukat, hanem a tudomány- elméletnek a birtokában vizs­gálni a sajátos vizsgálati mód­szereket s kiválasztani a leg­hatékonyabbakat. Vagyis a szerzők arra vállal­koztak. hogy népszerűsítsék a tudományelméletet. Ezt a rendkívül gazdag nemzetközi irodalom felhasználásával si­került is elérniük. A köznapi tudattal egybevetve elemzik e tudományos gondolkodást, lo­gikai, nszichológiai sajátossá­gait, társadalmi meghatáro­zóit. Hangsúlyozzák, hogy szükség van a tudományos megismerésre, elemzik a tu­domány nyelvét, a megismerés alkotó jellegét és módszeressé­gét, a megfigyelés és a kísérlet fontosságát. majd áttekintést nyújtanak a tudományos isme­„A zseni egy százalék talá­lékonyság és kilencvenkilenc százalék verejték” — mondo­gatta munkatársainak Edison, a menloparki műhelyében, ahol nemcsak világraszóló ta­lálmányok születtek — mint a villanyégő, a telefon, az író­gép és a „beszélőgép” —, ha­nem megteremtette a világ el­ső tudományos munkaközössé­gét is, amellyel példát muta­tott a mai kutatásoknak. Edison már nem éppen fia­tal, amikor megpillantja mű­helyében Mary Stilwellt. Táv­írót szerelt darabbérben: ügyes ujjai, haja aranya, szürke szeme csillogása oda vonzotta „az öreget”. (így emlegették a fedtoláló't a mű­helyben.) Edison felajánlotta a tizenhat éves leánynak, hogy megtanítja a táviratozás­ra. Az első szavak leánykérés­sel folytatódtak: Szeretsz? — Szeretlek! — kopogott a vá­lasz — így olvassuk Száva István: A menloparki va­rázsló című életregényében. Maryból nagyszerű Jeleség vált, csakhamar egy kislány és két kisfiú édesítette a felta­láló életét. Gyermekdal, szlaniolon Éppen száz éve, 1877 tava­szán új találmány került a munkaasztalra. A gép tölcsé­rébe kellett beleéneitelni, vagy beszélni. A hangaullámoa rezgésbe hoztak a tölcsér vé­gén egy membránt. A memb­ránhoz erősített Edison egy tűt, és a tű alá egy sztanioi- lemezzel borított hengert. A hengert fogantyúval forgatva, a tű belevéste, „írta” a hang­rezgéseket a puha sztornóiba. A próbafelvételre összegyűlt a munkaközösség, mely több nemzetiségű volt, köztük ma­gyar is. Edison forgatta a nengert és — talán Maryra és gyermekeire gondolva — egy közismert gyermekdalt éne­kelt a tölcsérbe: Marynak egy hószín gyapjas báránykaja volt, Bárhol járt a lány, a bari utána loholt... Az ezüstösen csillogó ónle­mezen szemmel láthatóan kör-, be futottak a barázdák, spirá­lisan egymás mellé. Edison visszaállította a tűt előre, és óvatosan forgatni kezdte újra a hengert: a hang visszajött a tölcséren át, kissé fémes csen­géssel. Ha gyorsabban forga­tott, akkor magas, sipító han­gon, ha lassabban, akkor mé­lyen, dörmögve... A gépnek ezt a tulajdonságát éppen a magyar népdalkutatás alkal­mazza ma is, a díszítőhangok pontos megfigyelésénél. rét logikai szerkezetéről és formáiról, s végül a tudomá­nyok fejlődéséről adnak szá­mot. A kötetet Tömöri Lajos szerkesztette, a borító Serediuk Péter munkája. Marxista—leninista esztétika Végijl szeretnénk felhívni a figyelmet egy hatszáz oldalas tankönyvre, amelyet nemcsak az esti egyetemre járók for­gathatnak sikerrel. Ugyanis az immár harmadik kiadásban megjelenő kötet az esztétikára mint tudományra koncentrál. Kimutatja, hogy mi az esztéti­ka tárgya, módszere, fogalma, hogyan tükröződik a művészet­ben az esztétikum és a műal­kotásban, amelyben össz­hangban kell lennie a tartalomnak és a for­mának, de foglalkozik a művész és az alkotó folyamat, a művészet és a közösség, a befogadás problémáival, az esztétikai kategóriák fogalmá­val. korunk művészetének problémáival, a ' szocialis­ta realizmussal, az elkötele­zettség és pártosság kérdései­vel és különböző művészeti ágak esztétikai problémáival. A kötetet neves magyar szer­zők írták: Aradi Nóra. Her­mann István, Szigeti József, j Üjfalussy József, Vitányi Iván j és mások. Elsősorban az esti I egyetemen folyó esztétikaokta­tás igényének a kielégítését tartották feladatuknak. Ennek kitűnően megfeleltek, s egy. ben haszonnal forgathatják a kötetet azok is. akik mélyeb­ben érdeklődnek korunk esz­tétikája, a művedet iránt. Gáli Sándor A „hangíró” gép neve lett a görög szó alapján fonográf. Másnap a New York-i lapok beszámoltak a találmányról, és Edison úgy képzelte, hogy majd irodákban az igazgató belemondja a levelezést, más­nap a titkárnő visszahallgatja és legépeli. Nem kell többé gyorsirni. De nem ez történt! A fonográfot elhódította a ze­neélet: a szfcaniolhengert, fel­cserélték viaszhengerrel, majd műanyag lemezzel, és a szá­zad elején világszerte felvi­rágzott a hanglemezipar. Ma már Bartók összes műveivel a magyar hanglemezgyártás is betört a világpiacra. Vikii r-módszer Száz éve, amikor a fonográf megszületett, Vikár Béla az egyetemre járt. Nyelvtanári, pályára készült, és a népha­gyományok gyűjtésére ő al-. kalmazta először a — gyors­írást. 1889-ben Finnországban Kalevala-runokat gyűjtött. Si­ratóénekeket is énekeltek néki a finn asszonyok. Zokogva rögtönözik a verssorokat, alá- szálló dallamra, megismétel­hetetlenül. „— Itt a fonográf valóságos áldás lenne!” — vil­lan át találékony agyán. Ha­zajött és a fonográfra pénzt kér a minisztériumtól. Nincs pénz — kapta a választ. Erről értesülve Vikár újra pénzt kért és az új miniszter, Wekerle Sándor megadta. El­készült a gép és Vikár 1895. december 24-én a Borsod me­gyei Emőd-Csincsepusztán — miután már jól ismerte a ma­gyar népzenét —, fonográfra vette egyik legrégibb nép­balladánkat: Fehér László lo­vat lopott... öt versét éne­kelte Takács István 50 éves pásztor. Vikár az egész országot be­járta a fonográffal, Zalától . Ősikig, Kecskeméttől Mező­kövesdig. 1896-ban, az ország ezeréves fennállását ünneplő világkiállításon, a városligeti „magyar faluban” kiállította az ezeréves dallamot egy kot­tatáblán, valamint a fonográ­fot. Ezt látta egy nagyszom­bati gimnazista, a 14 éves Ko­dály Zoltán, és egy életre megjegyezte Vikár nevét. Mintegy 500 fonográfhenge­ren Vikár egész Magyarország népdalkincsét összegyűjtötte, rendezte, kottáztatta, és feltér­képezte a népdalok vándorlá­sát. 1900-ban mindezt bemu­tatta Párizsban. A világkiállí­táson a földkerekség tudósai kimondták, hogy ezután a mú­zeumok csakis a géppel rögzí­tett népdalokat, táj nyelvet fo­gadják el tudományos értékű­nek. A „Vikár-módszert” Gráztól Szentpétervárig tőle tanulták el a népdalkutatók. A fonográf szülőföldjén szob­rot kapott ezért a magyar tu­dós. Kanászlány, Túra mellett Közben elvégezte a zene- akadémiát Bartók Béla és Ko­dály Zoltán. Huszonhárom- huszonnégy éves korukban. 1906-ban a huszonkét évve! idősebb Vikár odakölcsönözte nekik a fonográfgépeit. Leg­előbb meghallgatták mindazt, amit Vikár tíz éven át gyűj­tött szerte az országban. Bartók Béla a Pest megyei Tura-Harasztpusztán kezdte a fonográfozást 1996. június 29-én, egyik legszebb új stí­lusú népdalunkkal: Ablakom­ba, ablakomba besütött a holdvilág ... Énekelte Kocsi örzse 18 éves pusztai kanász­lány. Bartók ezt a Pest megye-' népdalt rögtön lejegyezte, és közreadta a Húsz magyar nép­dal-bán, az első helyen. 1920 tálán ismét lejegyezte, sok­kal pontosabban, amikorir közreadta a Magyar népdal 1924. című főművét, önkén­tes száműzetése előtt, az 1930-as évek végén ismét le­jegyezte, még pontosabban, kiírva sok-sok apró díszítő- hangot és rejtett ritmust, amit avatatlan fül csak lassított forgatással tud meghallani Ekkortájt vált Bartók Béla a világ legnagyobb népzenetu­dósává. és éppen az Edison fonográfján megörökített nép­dalok pontos lejegyzéséve1 pillanthattunk bele a népzene „mikroflórájába”. Volly István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents