Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! ' Genscher Moszkvába látogat A nyugatnémet külügymi­nisztérium csütörtökön beje­lentette, ' hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter jú­nius közepén Moszkvába lá­togat. Jól értesült források sze­rint a szovjet kormány meghí­vására történő látogatás pon­tos dátuma június 11—15. Genscher és Gromiko szovjet külügyminiszter moszkvai megbeszéléseinek középpont­jában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tervezett NSZK-beli látogatásának elő­készítése áll. Május 6. — Varsó: A béke építőinek világközgyűlése Rliomes Chandra sajtóértekezlete Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára sajtóérte­kezletet tartott csütörtökön Varsóban, ahol, mint ismere­tes, május hatodikán ül ösz- sze a béke építőinek világ- közgyűlése. Mint mondotta, a közgyűlés, minden, az ember számára fontos problémával foglalkozni fog. A résztvevők számáról még nincs pontos adat, de az már bizonyos, hogy politikailag a legszéle­sebb körű lesz a Béke-világta- nács által kezdeményezett ed­digi tanácskozások között. A világközgyűlés elnevező­CSAK RÖVIDEN... PHAM VAN DONG mi­niszterelnököt, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját a Kremlé­ben fogadta Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes, elvtársi légkörben tartott találkozón a felek köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tekintettek át. LIPCSÉBEN csütörtökön megkezdődött a Német Nemze­ti Demokrata Párt (NDPD) XI. kongresszusa, az 1948-ban ala­kult párt tagjai főként kisipa­rosok és értelmiségiek, akik — elismerve a munkásosztály, az NSZEP vezető szerepét — az NDK nemzeti frontja kereté­ben működnek. ÁPRILIS 22-TÖL 25-ig hi­vatalos és baráti látogatást tesz Jugoszláviában Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztár­saság kancellárja is. ABU SZADAT MOHAM­MED SZAJEM, Banglades köz­társasági ' elnöke lemondott tisztségéről és utódjául Ziaur Rahman tábornokot, a fegy­veres erők vezérkari főnökét nevezte ki, aki egyben a rend­kívüli állapot kihirdetése óta érvényben levő katonai igaz­gatás vezetője is. A 66 éves Szajem rossz egészségi álla­potára hivatkozva nyújtotta be lemondását. A PORTUGÁL KOMMU­NISTA PÁRT Politikai Bizott­sága nyilatkozatot tett közzé arról az incidensről, amely egy szocialista gyűlésen zaj­lott le kommunista és szocia­lista párti aktivisták között Salvaterra de Magosban. A PKP sajnálatosnak tartja és el­ítéli a párt tagjainak inkor­rekt viselkedését, azt, hogy megzavarták a PSZP gyűlését. Síkraszállt az egységpolitika mellett és elutasította az olyan konfrontácókat, amelyekből a jobboldal húz hasznot. A FEHÉR HÁZ feloldotta a Törökországgal szemben el­rendelt fegyverszállítási em­bargót. sét illetően a főtitkár kifejtet­te, hogy az új szakaszt jelzi a név változása — a béke védel­mére természetesen szükség van, de a, korábbi szakaszhoz képest csökkent a világháború veszélye, és lehetőség nyílt az új világ építésének megkezdé­sére, ezért .viseli a közgyűlés a béke építőinek világközgyű­lése nevet. Az emberi jogok kérdéséről szólva Romesh Chandra kifej­tette, hogy Carter amerikai el­nök ezirányú nyilatkozatainak akkor lenne hitele ha előbb a saját hazájában biztosítaná ezeket a jogokat. Ami az ame­rikai külpolitikát illeti — az Egyesült Államok nem csupán a legalapvetőbb emberi jogo­kat semmibevevő rendszerek támogatásáért, hanem ezek ha- talomrajutásáért is felelős. Brezsnyev fogadta Edward Babiuch-t Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Edward Babiuch-t, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bi­zottságának tagját, a KB tit­kárát. Babiuch az SZKP KB meghívására érkezett Moszk­vába, hogy tanulmányozza az SZKP párt építési munkáját. A találkozó során Leonyid Brezsnyev kitért az SZKP és a LEMP közötti testvéri együtt­működés továbbfejlesztésére is, ami a szovjet és lengyel nép közötti baráti és testvéri kap­csolatok erősítésének legfőbb tényezője. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió­ban nagyra értékelik azt a széles körű mozgalmat, amely Lengyelországban bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak megünneplésére. SPANYOLORSZÁG Szocialista-kereszténydemokrata választási koalíció Nem engedélyezték a szakszervezetek május 1-i madridi nagygyűlésének megtartását A madridi hatóságok nem engedélyezik a három legna­gyobb spanyol szakszervezet­nek: a Munkásbizottságok, a Megbénult az élet... Általános sztrájk Pakisztánban Karachiban, Pakisztán leg­nagyobb városában és egyetlen tengeri kikötőjében szerdán 18 halálas áldozatot követeltek az immár' hat hét óta tartó kor- mát^fje^lenes megmozdulások. Hetven személy megsebesült. A városban a súlyos inciden­sek nyomán kijárási tilalmat rendeltek el. Szerdán tovább éleződött a belső helyzet. Ezért a kormány bejelentette, hogy a hadsereg fog közbelépni a személyek és vagyonértékek védelmére, va­lamint a lakosság biztonság- érzetének helyreállítására. A kilenc, főként jobboldali pártot tömörítő ellenzéki Pa­kisztáni Nemzeti Szövetség ál­talános sztrájkfelhívása nyo­mán országsíerte szinte telje­sen megbénult az élet. A Reuter karachi tudósítása szerint a város utcáin teljes harckészültségben járőrök cir­kálnak. A kulcsfontosságú pontokat fegyveres osztagok szállták meg. A pakisztáni kormány csü­törtök este Karachiban, Labo­réban és Hyderbadban kihir­dette a rendkívüli állapotot — jelenítette be az islamabadá rá­dió. Dolgozók Általános Szövetsé­ge és a Szakszervezeti Munkás­szövetség május 1-re tervezett közös nagygyűlését. A szakszer­vezetek a kormányhoz fordul­tak, hogy engedélyezze a május 1-i megemlékezést. A spanyol kormány hivatalos közlönyében megjelent egy, a múlt hónapban hozott, a ka­tonák politikai tevékenységét megtiltó rendelet végrehajtási utasítása. Eszerint a hadsereg kötelékébe tartozó személyek nem csatlakozhatnak semmifé­le politikai párthoz, kizárólag tisztán katonai vagy szakmai jellegű egyesületeknek lehet­nek tagjai. A rendelet a tarta­lékos tisztekre is vonatkozik. A spanyol szocialisták és ke­reszténydemokraták közös je­lölteket indítanak a júniusi vá­lasztásokon, hogy ezzel meg­akadályozzák jobboldali több­ség kialakulását a szenátusban — közölték a két párthoz kö­zelálló forrásokból. Kapcsolataink figyelenrremélíóan fejlődnek Közlemény a dél-jemeni párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról európai együttműködési és biztonsági értekezlet pozitív eredményeit. Kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a po­litikai enyhülést katonai eny­hülésnek kell követnie. A közlemény szerint külön­leges figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a válság igazságos és tartós rendezése csak az izraeli csa­patoknak az 1967-ben elfog­lalt arab területekről történő, kivonulásával és a palesztinai arab nép — amelynek egye­düli törvényes képviselője a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet — elidegeníthetetlen nemzeti jogainak biztosításá­val lehetséges. A magyar fél nagyra érté­kelte azt a politikát, amelyet a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság folytat az Ará- biai-félszigeten és az -öbölben. A két fél támogatja az ománi népnek a Népi Felszabadítási Front vezetésével folytatott nemzeti felszabadító harcát. Hangsúlyozták az afrikai fel­szabadító mozgalmak támoga­tásának szükségességét a faj­üldöző rendszerek elleni har­cukban Zimbabwéban, Namí­biában és Dél-Afrikában. Tá­mogatásukról biztosították az afrikai országok, különösen Angola és Mozambik harcát a gyarmatosítás és a neoko- lonializmus ellen. Az el nem kötelezett mozgalmat a nem­zetközi kapcsolatok fontos és nozitív tényezőjének tekintik Támogatják a fejlődő orszá­gokat az egyenlőtlen gazdasá­gi kapcsolatok felszámolásáért folytatott harcban. Támogat­ják azokat az erőfeszítéseket amelyek arra irányulnak, hogv az Indiai-óceánt imperialista támaszpontoktól mentes bé­keövezetté tegyék. A magyar fél támogatia a denlokratikus Jemen politikáját, hogy a Vö- rös-tengert a béke és az együttműködés övezetévé vál­toztassák valamennyi környe­ző ország érdekében. Abdul Fattah Iszmail meg­hívást adott át Kádár János­nak. hogy nárt- és kormánv- kfildöttség élén terven látoga­tást a JNDK-ban. Ká'iár János a meghívást örömmel elfogad­ta. a látogatás időpontját a későbbiekben állapítják meg. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének magyar- országi látogatásáról kiadott közlemény szerint a tárgyalá­sok — melyeken a küldöttsé­geket Abdul Fattah Iszmail, a JNDK Nemzeti Front Egyesí­tett Politikai Szervezet Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a JNDK elnöki tanácsának tagja, illetve Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja vezette szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le. A felek tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről. Megelégedéssel nyugtázták pártjaik kapcsola­tainak fejlődését és hangsú­lyozták az együttműködés erő­sítésének fontosságát. A ma­gyar fél magasra értékelte a JNDK haladó bel- és külpoli­tikáját, s támogatásáról bizto­sította azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a két Jemen gyümölcsöző együttműködésé­nek megteremtése, Jemen egy­ségének helyreállítása érdeké­ben kifejt. A továbbiakban . megelége­déssel nyugtázták a két ország kapcsolatban figyelemreméltó fejlődését és azt a szoros együttműködést, amelyet né­peik javára, a haladás és a bé­ke érdekében kialakítottak. A kétoldalú kapcsolatok elmélyí­tése érdekében jegyzőkönyvet írtak alá a két párt együttmű­ködéséről, a gazdasági együtt­működésről, valamint aláírták az egészségügyi, és tájékozta­tási egyezményt, a kulturális együttműködési, és a műszaki­tudományos együttműködési munkatervet. Véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a megtárgyalt kérdések­ben nézeteik azonosak. Egyet­értettek abban, hogy a szocia­lista országok békepolitikája, a haladó és békeszerető erők harca eredményeként a nem­zetközi enyhülés kedvezőbb feltételeket teremtett a békés egymás mellett élés politiká­jának valóra váltásához, a társadalmi haladásért, a nem­zeti függetlenségért, a tartós békéért és a biztonságért foly­tatott harchoz. Üdvözölték az Gazdaság és politika A marxizmus—leninizmus tanítása kapcsolatukról Mint lapunk 1. oldalán közöljük: az MSZMP Pest megyei Bizottsága, tegnap, Le­nin születésének 107. évfordulója alkalmá­ból elméleti konferenciát rendezett. Ezen hangzott el dr. Kövesi Tibor kandidátus, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanárá­nak előadása A marxizmus—leninizmus ta­nítása a gazdaság és politika viszonyáról cím­mel, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A TÁRSADALMI TULAJDON SZEREPE — A szocialista világ országai alig néhány évtizéd alatt valósították meg az évszázados elmaradást megszüntető strukturális forradal­mat, melynek eredményeként ezen országok nagy részében a gazdaság úgynevezett mak- roszerkezete megközelítette vagy el is érte a fejlett nyugat-európai tőkésországokét — kezdte referátumát dr. Kövesi Tibor, majd így folytatta: — A gazdasági erőviszonyok szakadatlan változása a szocialista világ ja­vára a szocialista társadalmi-gazdasági rend­szer fölényéről, korszerűségéről tanúskodik. Ez a fölény a tulajdon társadalmi jelle­gében gyökerezik. A társadalmi tulajdon az a sajátos előny, amely lehetővé teszi a gazdaságban rejlő összes belső erő és képesség felszabadítását és közvetlenül a fejlődés, a társadalmi szükségletek kielé­gítésének szolgálatába állítását. — A gazdaság és politika a szocializmus­ban nemcsak a hivatásos közgazdászok és gazdaságpolitikusok szűk körének ügye — mondotta —, hanem társadalmi ügy. A szo­cializmus ledöntötte azokat a korlátokat, amelyek a politikát elválasztották a néptől, a népet pedig a politikától, s az embert a gazdasági folyamat eszközszerű szereplőjéből alkotójává avatta. A gazdaság és politika dialektikus viszonyát, kölcsönhatásának min­dennapi gyakorlatát illető felfokozódott ér­deklődés természetesen nem véletlen, mert szoros kapcsolatban van korunk olyan fő kérdéseivel, mint amilyenek például: a fej­lett szocializmus építése; a két rendszer gazdasági versenye; az ideológiai harc jelen­tőségének növekedése és így tovább. Ezután az előadó arról beszélt, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok alkotó ré­szesévé csak e folyamatokban érvényre jutó belső hajtóerő, törvényszerűségek felismerése és felhasználása révén válhat az ember. A politikai gazdaságtan kutatás alapvető felada­ta éppen ezeknek a belső. összefüggéseknek, törvényszerűségeknek a feltárása a gazda­sági folyamatok elemzése útján. A gazdaság- politika feladata pedig a gazdasági- elmélet és a gazdasági gyakorlat kapcsolatának a megteremtése, melynek során megvalósul a gazdaság és politika kölcsönhatása. Mint mondotta: A POLITIKAI SZEMLÉLET ELSŐBBSÉGE — Ha figyelmesen olvassuk Lenint, kide­rül, hogy amikor nála a politika feltétlen elsőbbségéről van szó, ez nem a politikának a gazdasággal szembeni meghatározó szere­pét jelenti, hanem a politikai szemlélet, fel­fogás elsőbbségét a gazdasági szemlélettel szemben. A társadalom valamennyi problé­máját lehet gazdasági és lehet politikai néző­pontból vizsgálni, de ebben mindig a politi­kaié az elsőbbség. — Mindenki tudja — folytatta —, hogy a gazdasági hatékonyság növekedésének egyik fontos szférája a munka termelékenységé­nek növelése. Az is ismert — már pártunk X. kongresszusa is felhívta a figyelmet a ha­tékonyság, a termelékenység növelésének je­lentőségére, a XI. kongresszus pedig a prog­ramnyilatkozatba foglalva is aláhúzta —, hogy a hatékonyság a jövőbeni gazdasági fej­lődésünk kulcskérdése. Mégis helytelen len­ne, • ha társadalmi fejlődésünk eme lényegbe vágó problémájának megoldásához elsősor­ban gazdasági és nem politikai szempontból közelednénk. Az előadó kifejtette, hogy a gazdaság és politika kölcsönhatásának vizsgálata tulajdon­képpen négy — egymással összefüggő, de soha össze nem olvaszható — kérdés meg­válaszolását teszi szükségessé. E kérdések a következőképpen fogalmazhatók meg: mit kell érteni a politika primátusán; mit jelent a gazdaság meghatározó szerepe a politikát illetően; mi a lényege a politika viszonylagos önállóságának, s végül hogyan érvényesül a politika visszahatása a gazdaságra? A politika primátusáról szólva elmondotta, hogy ennek révén érvényesül a társadalmi tudatosság. A politika, mint társadalmilag tudatos cselekvés, mindig a gazdasági fejlő­dés felismert törvényszerűségeiből, a fejlődés konkrét időszakára jellemző objektív követel­ményekből indult ki, figyelembe véve a nem gazdasági körülményeket is. Ily módon a gazdasági cselekvés tudatos motiváló ténye­zői éppen a politika révén válnak sokoldalú­vá, s nem szűkülnek le az úgynevezett tisz­tán célracionális motiváló tényezőkre. A KÖLCSÖNHATÁS SAJÁTOS JELENTŐSÉGE A gazdaság meghatározó szerepét elemezve hangsúlyozta: a gazdaság fogalmában az anyagi javak termelési módjának két oldala, a termelőerők és a termelési viszonyok egy fogalommá olvadnak össze. — A gazdaság fogalmának ez a pontosí­tása — mondotta —. azért is fontos, hogy világosan meghatározhassuk, mit értünk az állam gazdasági tevékenységén. így például amikor azt mondjuk, hogy a társadalmi tu­lajdon össznépi formája a termelési eszközö­ket üietően állami tulajdonként funkcionál, azaz az állami működteti ezeket az eszközö­ket, akkor a termelési eszközökről minde­nekelőtt mint a termelőerők eleméről van szó. A szocializmusban — folytatta referátu­mát dr. Kövesi Tibor — éppen a társadalmi tulajdonból eredően a gazdaság és a politika viszonyának és kölcsönhatásának kérdése sa­játos jelentőségű kérdéssé lép elő. Ez kifeje­zésre jut a politikai gazdaságtan tárgyának a kiszélesedésében is. A politikái gazdaság­tan a szocializmusban a szó legszorosabb értelmében politikai. Leninnek abba a rend­kívül kifejező tételébe, hogy a politika sűrí­tett gazdaság, ez is beletartozik. A továbbiakban a gazdaság fogalmának leszűkített értelmezésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a termelési viszonyok technikai-gazdasági és társadalmi­gazdasági szférákra bontása egyfelől olyan különbséget hangsúlyoz, ami helytelen vagy felesleges, másfelől elmos valóban meglevő és fontos különbséget a rendszer egyes ele­mei, illetve szférái között. Arra a kérdésre, hogy mi a lényege a poli­tika viszonylagos önállóságának, az előadó így fogalmazta meg válaszát: — A politika a gazdaságnak nem mecha­nikus tükörképe, ami kifejezésre jut a poli­tika viszonylagos önállóságában is. Ugyan­akkor tény, hogy a felépítményi rendszer különböző szférái közül a politika az, amely a legközvetlenebb kapcsolatban van a gazda­sággal. A filozófiára, kultúrára, művészetre a gazdaság elsősorban nem közvetlenül, ha­nem a politikán keresztül hat. Így nézve a dolgot, a felépítményi rendszer egészén belül a politikai szféra az, amely a gazdaság tekin­tetében a legkisebb mértékű viszonylagos ön­állósággal rendelkezik. Miközben a politika és általában a felépítmény viszonylagos ön­állóságát hangsúlyozzuk, rá kell mutatni ar­ra is. hogy sem a politika, sem a politikai intézmények semmikénpen sem lehetnek ön­állóak a társadalmi osztályoktól. Nincs osz­>

Next

/
Thumbnails
Contents