Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
Éljen és erősed|ék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! Ülést tartott a parlament mezőgazdasági bizottsága Eredményes munka, megalapozott tervek Az állattartás eredményeinek javításában fontos követelmény a fertőző betegségek feszámolásának tervszerű folytatása, az állatorvosi munkához nélkülözhetetlen eszközök, oltóanyagok, gyógyszerek zavartalan biztosítása, a megfelelő üzemi takarmányvizsgálat, a szaporodásbiológiai rendellenességek megelőzése. Ezek voltak a főbb megállapításai az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, amely csütörtökön dr. Bélák Sándor, elnökletével tanácskozott. Az állategészségügyi helyzet alakulását, fejlesztésének lehetőségeit, oktatás és a kutatómunka feladatait elemezték a képviselők a MÉM írásos előterjesztése, valamint Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szóbeli tájékoztatója alapján. Részt vett a tanácskozáson dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes is. A vitában dr. Lukács János képviselő egyebek közt az állattenyésztésben dolgozók kollektív felelősségét hangsúlyozta. Dr. Pál István képviselő úgy vélte: az állatorvosnak kulcspozíciót kellene betöltenie a takarmányváltoztatásban, a technológia megváltoztatásában és más állattartási kérdések eldöntésében. A képviselők közül többen szóvá tették az állatorvosi eszköz- és műszerellátás zökkenőit is. A vitában felszólalt még dr. Cselőtei László, (Pest megye 2. aszódi választókörzet), Mateo- vics József, Vass József, Hankó Mihály, Kovács István, dr. Varga János (Pest megye 11. monori választókörzet), Szeme- sics Ferencné, Kasó József, Varga B. István, Vadkerti Miklósné, Horváth László és Bozsó Lászlóné képviselő. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Szovjet ösztöndíjasok találkozója a gödöllői hét alkalmából Hazánkban a politikai élet, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra szinte valamennyi területén dolgoznak olyan szakemberek, akik ösztöndíjasként szovjet főiskolákon tanultak, vagy tudományos minősítésüket a Szovjetunióban szerezték. A szovjet ösztöndíjasok az elmúlt évek során Budapesten és az ország különböző városaiban, megyéiben klubokat hoztak létre, a magyar—szovjet barátság ápolása, a főiskolákon, egyetemeken kiépített kapcsolatok bővítése, valamint politikai, szakmai tapasztalatcserék, baráti találkozók szervezése céljából. Gödöllőn, tavaly decemberben, a volt szovjet ösztöndíjas diákok ugyancsak klubot létesítettek. Ennek, tagjai a városban, a gödöllői járásban élnek, dolgoznak, többségük a gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatója, kutatója. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a gödöllői hét rendezvénysorozata keretében került sor tegnap délután a szovjet ösztöndíjasok találkozójára. A résztvevők először megtekintették a város és a járás életét bemutató kiállításokat, majd baráti eszmecserén időszerű politikai kérdésekről beszélgettek. A találkozón megjelent Fehér Béla, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, Ga- bányi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője — aki a Szovjetunióban, az SZKP Politikai Főiskoláján szerzett diplomát —, valamint Benedek János, a gödöllői városi tanács elnöke. A klub tagjaitól beérkezett kérdésekre a szovjet vendéglátók, Ivan Vasziljevics Szali- mon, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, Vlagyiszlav Grigorjevics Szorokin, másodtitkár, Vlagyiszlav Georgijevics Szerge- jev, a ház igazgatója, valamint Jurij I vanovics Fagyejev, a ház osztályvezetője válaszolt. Elsősorban gazdaságpolitikai kérdések, a szovjet külpolitika és külkereskedelem, a magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok — köztük a mezőgazdaság és élelmiszeripar együttműködésének további lehetőségei —, a szovjet felsőoktatás időszerű kérdései szerepeltek a baráti légkörben megtartott eszmecsere fórumán. A találkozó résztvevői a program befejezéseként a Mi, o Szovjetunió című filmet tekintették meg. tályoktól független politika vagy párt, mint ahogy magának az államnak sem tagadható osztályfüggősége. A VISSZAHATÁS KETTŐS EREDMÉNYE — A politika viszonylagos önállósága — folytatta — mindenekelőtt abban fejeződik ki, hogy a politika minden más társadalmi jelenségtől különböző sajátos jelenség. E sajátossága kölcsönös viszonyban nyilvánul meg más társadalmi jelenségekkel. Így például ez nyilvánul meg abban a lenini mondásban, hogy a politika sűrített gazdaság, a gazdaság általánosítása és kiteljesedése. Ez lényegét, tartalmát tekintve a következőket jelenti: a gazdaság a politikában fejeződik ki a legközvetlenebbül, a legvilágosabb, legkézzelfoghatóbb formában; a politikában fejeződnek ki az egyes társadalmi osztályok alapvető, meghatározó érdekei; a politika általánosítja, szintetizálja a gazdasági valóság tényeit, és ennek alapján határozza meg a társadalmi fejlődés stratégiáját, s végül a politika az a legfőbb eszköz, melynek segítségével az állam elősegíti a társadalom gazdasági szükségleteinek kielégítését, az egyes osztályok alapvető gazdasági érdekeinek megvalósítását. Az a lenini kifejezés tehát, hogy a politika sűrített gazdaság, egyfelől a gazdaságnak a politikában való sajátos tükröződését tartalmazza, másfelől azt, hogy a gazdaság és a politika viszonyában a politika az elsődleges. A politika viszonylagos önállósága továbbá azt is jelenti, hogy a politika bizonyos határok, között el is maradhat a gazdaságtól és meg is előzheti azt, azaz a gazdaságnak a politikában való kifejeződése ellentmondásos. Dr. Kövesi Tibor referátumának befejező részében arra a kérdésre adott választ: miben áll a politika gazdaságra gyakorolt visz- szahatásának a lényege. — A politika viszonylagos önállósága mellett t— hangsúlyozta —, aktívan visszahat a gazdaságra, s ez a visszahatás kettős eredménnyel járhat. Kedvező feltételeket teremthet a termelőerők fejlődése számára, gyorsíthatja a gazdasági növekedést, vagy ellenkezőleg, fékezheti a gazdasági növekedést, lassíthatja a termelőerők fejlődését. De előfordulhat az az eset is, hogy a politika egy bizonyos vonatkozásban elősegíti a gazdasági fejlődést, míg más vonatkozásban lassítja azt. Továbbá egy és ugyanazon politika az egyik esetben gyorsítója, a másik esetben fékezője lehet a gazdasági-fejlődésnek. — A gazdaság állandó fejlődése — folytatta —, szükségszerűvé teszi a gazdaságpolitika fejlődését, változását is. Különben nagyon egyszerű lenne a helyzet, hiszen elegendő volna egyszer kidolgozni megfelelő, a fejlődést gyorsító gazdaságpolitikát, azután a dolgok szinte maguktól mennének. A valóság azonban merőben más. A gazdasági fejlődés eredményeként kialakuló új gazdasági helyzet új problémákat vet fel, új célokat és feladatokat tűz napirendre, s megoldásukhoz mindig új formákat, új eszközöket,, új utakat és módokat kell keresni, azaz fejlődnie kell a gazdaságpolitikának is. Természetesen itt nem alapvető, lényegi, koncepcionális változásokról van szó, arról, hogy — a hosszabb- rövidebb távú célok rendszerében — a már megvalósultak helyére mindig új célok és új feladatok, új követelmények lépnek. A gazdaságpolitikának ezek a változásai, módosulásai teszik lehetővé, hogy kedvező legyen visszahatása a gazdaságra. TUDOMÁNYOS ALAPOKON — Ismeretes — mondotta —, hoigy a gazdaságirányítás fejlesztésének, korszerűsítésének gyakorlati megvalósítását a hatvanas évek közepétől évekig tartó tudományos kutató- elemző munka előzte meg, s azóta is a gazdaságirányítás konkrét folyamatának szakadatlan tudományos elemzésére épülnek a folyamatot alakító politikai, gazdaságpolitikai döntések. — A szocializmusban tehát — fejezte be referátumát dr. Kövesi Tibor — nemcsak a társadalmi fejlődés stratégiája nyugszik tudományos alapokon. hanem a szüntelenül változó gazdasánpolitika is, amely a gazdasági folyamatok állandó elemzése, tanulmányozása révén tudományosan megalapozott. \ 4 Elismeréssel fogadta a kormány a Pest megyei Tanács irányitó tevékenységét — Reálisnak értékelte a fejlesztési célkitűzéseket Lapunk 1. oldalán jelentjük, hogy a Minisztertanács a tegnapi ülésén megtárgyalta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának beszámolóját tevékenységéről, különös tekintettel a megye mezőgazdasági helyzetére és a lakossági szolgáltatásokra. A kormány ülésén, a beszámoló megtárgyalásában részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és — egyben mint előadó — dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is. Az ország legnépesebb meséjének (az idén január elsején a lakosság száma 956 ezer fő volt) tanácsi végrehajtó bizottsága rendszeresen és arányosan foglalkozik a különböző ágazatok helyzetével és feladataival. Megkülönböztetett figyelmet fordít a vb a helyi, elsősorban a községi, nagyközségi tanácsszervek irányítására, segítésére, ellenőrzésére. Hozzájárul a munka színvonalának folyamatos javításához a tanácsapparátus megfelelő politikai és szakmai képzettsége, a továbbképzés rendszeres, sége. Középpontban a népgazdasági tervek és a lakosság ellátásának javítása Elismeréssel értékelte a kormány — hangsúlyozta dr. Mondok Pál, akivel az ülést követően beszélhettünk — azt a gazdaságszervezői tevékenységet, amelyet a vb folytat, s amelynek középpontjában a népgazdasági tervek teljesítése, s a lakosság ellátásának tökéletesítése áll. Az erőfeszítések hatásosságát bizonyítja, hogy a tanácsi szervek a negyedik ötéves tervben az eredetileg számított 3,2 milliárd forinttal szemben 4,5 milliárdot költöttek kommunális beruházásokra, s például a tervezettnél több lakás, óvodai hely épült meg. Részletes áttekintést nyújt a Minisztertanács által elfogadott beszámoló a közműfejlesztés eredményeiről és gondjairól, az oktatás, a közművelődés, az egészségügyi ellátás helyzetéről. Az elemzésből egyebek között kitűnik, hogy hat év alatt megkétszereződött a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya, s bár a tervezettnél jóval több általános iskolai tanterem épült a negyedik ötéves tervben — összesen 509 —, még mindig kedvezőtlenek a tantermi viszonyok. Akadnak települések, ahol már három váltásban kénytelenek tanítani, s az általános iskolai tanulmányaikat megkezdők nagy száma miatt növekszik a szükségtantermek aránya. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága az erők ösz- szefogásával terven felül is bővíteni kívánja az iskolahálózat befogadóképességét. Az egészségügyi ellátásban a fekvőbeteg-intézmények fejlesztése az elsődleges. Jó iramban épül az 580 ágyas kistarcsai kórház (amelyről külön elismeréssel beszélt hozzászólásában az egészségügyi miniszter), s folynak a rendelőintézet tető alá hozásának munkálatai Százhalombattán, Monoron és Vácott. Beszámolónk azt sem hallgatta el — mutatott rá a megyei tanács elnöke —, hogy bár a központi szervek a korábbiaknál jobban figyelembe vették o megye sajátos helyzetét a tervezéskor, az ellátottság a kedvező fejlődés mellett sem javult lényegesen. Több területen az ellátottsági színvonal nem éri el az országos átlagot, s különösen a községek tekin. tétében tartozik a megye a legkevésbé ellátott országrészek közé. Érthető tehát, hogy nagy figyelmet kaptak azok a teendők, amelyek a helyzet javítását szolgálják, s amelyeket az előterjesztés befejező részében fogalmaztunk meg. Dinamikusan Jejlodo mezogazdasagi termetes Pest megyeben, tekintettel a főváros ellátására, nagy fontosságú a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. Örvendetes eredménynek tarthatjuk éppen ezért, hogy a megye mezőgazdaságát a dinamikus, az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődés jellemzi. A hozamok folyamatos gyarapodásé nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek halmozott termelési értéke megközelíti a 12 milliárd forintot, s az alaptevékenység, valamint az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítéséhez nyújtott forrásokat az is, hogy a kiegészítő üzemágban elért nyereséget a közös gazdaságok tervszerűen használták fel. Ágazatonkénti csoportosításban taglalja a végrehajtó bizottság beszámolója a növény- termelés és az állattenyésztés helyzetét. Az eredmények között sorolja fel azt az 50 szakosított (44 termelőszövetkezeti és 6 állami gazdasági) tehenészeti, s 17 sertéstelepet, amely öt esztendő alatt került tető alá. Az állatállomány növekedett, megvalósult a szakosítás, s például tavaly 2000 vagon vágóbaromfit és 300 millió tojást termeltek meg a megye gazdaságai. ''Kitér a kormány ülése elé terjesztett elemzés a háztáji és kisegítő gazdaságok további, fokozott támogatásának módjaira, majd megállapítja, hogy sok gondot okoz a mezőgazdasági nagyüzemek szakmunkás-igényeinek kielégítése. Ez utóbbival kapcsolatban aláhúzza azt a tényt, hogy évről évre nehezebb jelentkezőket találni a megyei szakmunkásképző intézetek zöldség- és gyümölcstermelő, állattenyésztő szakjaira, s a végzett szakmunkások fele más népgazdasági területeken helyezkedik el. Kielégítőnek tartja a végrehajtó bizottság a mezőgazdasági szövetkezetek állami tevékenységi felügyeletének színvonalát, az ezt ellátó szerveknek egyre ritkábban kell közbelépniük a jogszabályok vagy a belső szabályzatok megsértése miatt. Kitér arra is a beszámoló, hogy a fővárosi székhelyű termelőszövetkezetek felügyeleti jogkörének átvétele zökkenőmentesen zajlott le, _s ma már jelentős az együttműködésük e gazdaságoknak a megyei termelőszövetkezetekkel. Megkülönböztetett feladat: a szó Iga Itatások azt is a magánkisipar tevékenységével. Ma a megyében 23 szolgál- tatóház működik, s igen jelentős a magánkisipar szerepe. A nyolcezer szolgáltató kisiparos többsége a községekben dolgozik, táboruk azonban apad, utánpótlás alig van. A végrehajtó bizottság az ötödik ötéves tervben változatlanul megkülönböztetett feladatának tartja a szolgáltatások fejlesztésének szervezését. A szocialista szektorban a teljesítmény — érték alapján számolt — ötvenszázalékos növelését, ezen belül az építőipari javítótevékenység megkétszerezését jelöli meg szükségesként. A központi támogatásként rendelkezésre álló 110 millió forintból 92 milliót az ún. kiemelt szolgáltatási területek fejlesztésére fordítanak, s ennek az összegnek negyven százalékát az agglomerációs övezetben használják fel. A tetemes kiadások és a következetes erőfeszítések ellenére sem sikerül azonban a növekvő igényeket teljesen kielégíteni. Az életkörülmények javulása természetszerűen magával hozza a szolgáltatások iránti kereslet fokozódását. A megyei tanács vb ezért megkülönböztetett feladataként kezeli e terület fejlesztésének szervezését, s mint a kormány elé terjesztett beszámolóból kitűnik, nem eredmények nélkül. A lakossági szolgáltatások értéke ugyanis a negyedik ötéves tervben 52,1 százalékkal növekedett. Összesen 300 millió forint értékű beruházás — ebből 103 millió volt a központi támogatás — valósult meg a szolgáltatások állami és szövetkezeti szektorában a legutóbbi középtávú tervidőszakban. A szolgáltató üzemeknek ma már 1517 felvevőhelyük van • a megyében, s tevékenységük a települések kilencven százalékára kiterjed. Egyetlen területen nem sikerült lényeges haladást elérni s ez az építőipari javító szolgáltatás, ahol az igényeknek csak kis részét képesek kielégítem, s döntő részben A sajátosságok figyelembevételével Számunkra örvendetes és megnyugtató volt az az értékelés — állapította meg dr. Mondok Pál —, amelyet beszámolónk alapján a Minisztertanács adott. A munkát ösz- szességében eredményesnek, a terveket reálisnak ítélte. A kormány is, s előterjesztésünkben mi magunk is^ legfontosabbnak a megyéje vonatkozó központi határozatok következetesebb végrehajtását tartjuk. Ehhez tovább kell javítani az országos szervek és a megyei tanács együttműködését, illetve a megyei testületi munkát. A beszámoló vitájában egyébként a kormány több tagja szóvá tette az együttműködés fontosságát a fővárossal. Nemcsak a vitában, hanem az összefoglalóban is hangsúlyt kapott ez, mégpedig úgy, hogy a megye és a főváros segítésének kölcsönösnek kell lennie. Mindahhoz, amit Pest megye rendszeresen nyújt, nem nélkülözheti Budapesttől a viszontsegítsé- get. A napirend megtárgyalásának egész menetében érezhető volt a Minisztertanácsnak az a szándéka, hogy a jövőben jobban vegyék figyelembe Pest menyének más területektől eltérő sajátosságait. így a legjellemzőbbeket különösen, mint az agglomerációt, az önálló megyeszékhely hiányát, az alapvetően munkáslakta jelleget. A kormány több tagja — a megyében tett látogatásaira utalva — személyes tapasztalatokkal is alátámasztotta, hogy mindezek milyen nehézséget, gondot, törődést jelentenek a megyei vezetésnek. Ezért kapott hangot, hogy ennek megítélésében most már a konzekvenciák levonásának kell következnie, s konkrét intézkedésekben kell előrelépni. így remélhető, hogy a következő, a VI. ötéves tervben Pest megye az eddiginél nagyobb központi segítségben, fejlesztésben részesülhet. Összehangolt gyarapodás mölcsöst és 1800 hektár korszerű szőlőültetvényt telepítenék. A feladatok sikeres megvalósítása érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja a vezetés színvonalának emelését a gazdaságokban, a miunka- és üzemszervezés javítását, a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatását. Szint5n az összehangolt fejlesztési törekvésekről tanúskodik a lakossági szolgáltatások holnapjának körvonalazása. A már említett teljesítménynövekedés mellett bővíteni kell a felvevőhálózatot, s a tervidőszak végére minden megyei települést bekapcsolnak a textiltisztításba, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításába. Több, kizárólag szolgáltatással foglalkozó vállalatra van szükség, s arra is, hogy javuljon a munka minősége. A további feladatokat a beszámoló egyelőre a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek Eigyelembevételével állapította meg, s ezekkel is egyetértett a ------»isztertanács. Nagyra értékelte ennek kapcsán azt á törekvést, hogy — mint eddig — a jövőben is számol a tanács a fejlesztésben a lakosság áldozatkész társadalmi munkájára, amelynek sok szép eredménye, számos kézzel fogható objektuma található megyeszerte. A jelentésből egyébként kitűnik, hogy nagy feladatokat kell megoldani az ötödik ötéves tervben mind a mezőgazdasági termelés, mind a lakossági szolgáltatások fejlesztésében. Ennek jegyében bővítik a zöldségfélék termőterületét 3300 hektárral, gyarapítják az árutömeget 107 ezer tonnával, s 3700 hektár új gyüMagas színvonalon sának főbb pontjaira, a politikai és a szakmai felkészültség fokozására is. A Minisztertanács mindezeket is egyetértőén fogadta el. reálisnak értékelte, annál is inkább, mivel az eddigi munkában biztosítékát látja a továbbiaknak is. összegészében így nyert megállapítás1, hogy Pest megyében a tanáért irányítás magas színvonal ■< mind elvi, mind operatív síkon. Ennek szellemében a megyei tanács végrehajtó bizottságának tevékenységéről szólj beszámolót elismeréssel fogadta el a kormány. Mindezekkel a tennivalókkal kapcsolatban a beszámoló jelentés körvonalazta a tanács igazgatási munkájának fejlesztési elképzeléseit is. Ezek között szerepel a helyi tanácsok irányításának további tökéletesítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Megjelöli a szak- igazgatási szervek, a járási hivatalok munkálkodásának fő irányait, a városi és a községi tanácsok együttműködésének szükséges szélesebb körét. Kitér a végrehajtó bizottság a kádermunka javítá-
