Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
1977. ÁPRILIS 20., SZERDA x^unan Heti jogi tanácsok • A kiskorú gyermek elhelyezéséről. Egy vita kellős közepére ér- eztünk, amikor az apa a bí- óság ítéletét panaszolta, mely reá nézve kedvezőtlen olt. Ezek a panaszok rend- zerint egyoldalúak, nagyon zuhjektívek, és mindjárt a elelősök után kutatnak, ahe- yett, hogy a hiba, a sérelem agy döntés okát keresnék, ía ilyen előzmények után ke- ült sor tulajdonképpen an- lak tisztázására, hogy mi is ilvasónk panasza, illetve sé- elme. I. Sz. 1972-ben kötött há- .'asságot. A házasságból egy >yermek született, aki most 6 íves. A házastársak I. Sz. ínyjánál rendezkedtek be latás hiányában. A feleség, vagyis az anya, a szülés után íeveny elmebetegséggel kórházba került. Egészségi állapota javult, habár kisméretű emotionális labilitás még visz- 5zamaradt nála. Kétségtelen azonban, hogy egészségi állapota javult, a környezetváltozás sokat segített rajta, és abban is szerencsés volt, hogy ez alatt az idő alatt -férje és anyósa nevelték a gyermeket. Amikor azonban az anya úgy érezte, hogy meggyógyult, és erre alapot szolgáltattak az orvosi leletei, a gyermek elhelyezése és kiadása iránt pert indított férje ellen. Közben erőszakkal is megpróbálta a gyermeket anyósáéktól elhozni. A per eredménye az lett, hogy jogerősen az apánál helyezték eí a kisfiút. Az apa és az anyós, mivel korábban az anya megkísérelte erőszakosan magához venni a gyermeket, most csak jelenlétükben engedik a gyermeket látogatni. Ezt követően az apa, a házasság felbontása, és az anyát gyermektartásdíj fizetésre kötelezés iránt pert indított. Az anya ugyanis a gyermek tartásához eddig nem járult hozzá. Az anya a házasság felbontását ellenezte, viszontkeresettél kérte a gyermekelhelyezés megváltoztatását, a gyermeknek nála való elhelyezését. Az apa a viszontkereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy az alperesnek a házassághoz való ragaszkodása nem őszinte, a gyermek nála megfelelő nevelést kap, az anya viszont erre nem alkalmas. A bíróság a környezettanulmány lefolytatása és a bizonyítékok mérlegelése alapján az anyánál helyezte el a gyermeket, és ez az ítélet másodfokon is jogerőre emelkedett. Itt tartanak most a felek, huzakodnak, egymás kezéből marják ki a gyermeket, olyan eset is előfordult, hogy az egyik házastárs a játszótérről vitte el önkényesen magával a kisfiút egy másik alkalommal pedig az anya megbízottja villanyszámla leolvasása ürügyével ment a kisgyermek tartózkodási helyére, és onnan vitte el az anyához. Mi most a jogi helyzet? Mit lehet tenni? A gyermek érzelmi, lelkivilágával nem lehet játszani felelőtlenül. A szülők érzelmi, esetleg hiúsági indulatait is alá kell ennek érdekében rendelni. A lelki sérüléseket egy fejlődésben levő gyermek nehezen heveri ki, és talán egész életére is testi, szellemi fejlődésére nyomot hagy az olyan szülői viselkedés, mint amit ez az apa és anya csinál. A jelenlegi jogi helyzet az, hogy a bíróságok bizonyítékok megfelelő, alapos mérlegelése után, úgy látták, hogy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása, annak testi, értelmi, erkölcsi fejlődése szempontjából indokolt. Minthogy más jogorvoslatnak helye nincs, jelen esetben törvényességi óvás iránti kérelemmel lehet fordulni a Legfőbb Ügyészséghez, vagy pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. A családjogi törvényünk szerint ugyanis, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése az addigi környezetében már nincs biztosítva. A 7/1974. (VI. 27.) IM sz. rendedet 33. §- ának (1) bekezdése szerint, a bíróságnak a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti kereset benyújtása esetében gondosan vizsgálni kell, megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A Legfelsőbb Bíróság a 37. számú elvi döntésével módosított 21. számú elvi döntésében hangsúlyozta, hogy a gyermek huzamosabb elhelyezésének megváltoztatása csak akkor indokolt, ha a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése különösen a körülmények lényeges változása miatt, addigi környezetében már nincs megfelelően biztosítva, és a másik szülőnél való elhelyezését a gyermek érdeke kívánja meg. E szempontok helyes értelme szerint, ha a gyermek érdekének nem felel meg az elhelyezésének adott rendje, akkor indokolt az elhelyezés megváltoztatása. A környezetváltozás izgalmaitól azonban a gyermeket lehetőleg meg kell kímélni. Mi még az iratok birtokában sem tudtuk elbírálni, és erre jogunk sincs, hogy az eljárt bíróságok az előbb említett szempontok értékelésénél helyes vagy helytelen következtetésre jutottak. Nyilván figyelembe vették, hogy az apa és az apai nagyszülők a gyermek születése óta miként látták el a gyermeket, és azt is, hogy jóformán az anyát Tíz nap rendeletéiből A különösen nagy kárt okozó | elnökének az 1/1977 (IV. 2.) pincebeomlásokkal érintett te- ÁH. számú rendelkezése, rületeken levő pincékről, a | A lakásépítő szövetkezeti 12/1977. (III. 30.) MT. rendelet ' építkezéseknél, a pénzügyi fedezet igazolással kapcsolatos eljárásról az 1/1977. ÉVM—PM. elvi állásfoglalás rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 15. számában találnak meg. rendelkezik, a Magyar Közlöny 28. számában. A kisipari dolgozók munkaviszonyára vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/ 1968 (I. 16.) Kip.M. számú rendelet módosításáról a 2/1977. (IV. 2.) Kip.M. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 29. száma) A kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló 3/ 1968 (I. 16.) Kip.M. számú rendelet módosításáról a 3/1977. (IV. 2.) Kip.M. rendelet intézkedik ugyanitt. A szarvasmarha keresztezésekről és a keresztezésből származó utódok felhasználásáról a 15/1977. (IV. 2.) MÉM. rendelet rendelkezik a Magyar Közlönynek ugyancsak a 29. számában. Az átalányfizetéses szolgáltatások díjáról ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg az Országos Anyag- és Arhivatal eltiltották gyógyulása után a gyermek láthatásától. Azért, mert beteg volt az anya, nem lehet megfosztani gyermekétől. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől különösen nyomós indok nélkül elzárja. Természetesen azt is figyelembe kellett venni, hogy az anya sem kezdeményezte a gyermek láthatásának hatósági rendezését, amikor csak az anyós jelenlétében találkozhatott gyermekével. Ezek azonban a szülők magatartását, viselkedését, a gyermekhez való kapcsolatát, ragaszkodását vagy ahhoz val) nem ragaszkodását igazolják, amely 2kből természetesen a szükséges következtetéseket le kell vonni. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermek születése óta megszokott környezetében élt, és arra sem merült fel adat az elmondások alapján, hogy nem látták volna el megfelelően. Ha ez utóbbit vesszük figyelembe, akkor igaza lehet panaszosnak, hogy a gyermek- elhelyezés megváltoztatásának feltételei nem állottak fenn, ezért tévedett a másik bíróság, amikor a gyermeket az anyjánál helyezte el. Viszont le kell szögezni, hogy az anya nem saját hibájából nem tudta idáig a gyermeket nevelni, gondozni, hanem betegsége és egyéb körülményei miatt. Az. anya ennélfogva nem is vált érdemtelenné a gyermek nevelésére, gondozására. Mindenesetre nagyon nehéz kérdés elé állítják a ha.óságokat a szülők, és gondos körültekintéssel kell majd ismét — ha esetleg arra sor kerül — a környezettanulmányt elkészíteni, és csak a gyermek érdekében szabad bármit is tenni. O A felnőttkorú gyermek joga a szülői otthonhoz. Egy 22 éves fiatalember keresett fel bennünket a jogi tanácsadáson. Elmondta, hogy 1974-ig 10 éven át volt állami g-ndozott. Csavargásért került az intézetbe. Itt szakmát tanult, és hazakerült. Két évig nem is volt vele szemben kifogás, dolgozott, rendesen hazajárt, káros szenvedélyei nem voltak. Néhány héttel ezelőtt egy szombati napon kimaradt, és csak hétfőn tért vissza a szülői házhoz. Ettől kezdve nem engedik haza őt a szülők, munkásszállásra volt kénytelen menni a fiatalember. Természetesen nem követendő példa, hogy 2 napig kimaradjon a gyerek. De úgy gondol juk, hogy nem is jóvátehetetlen. Tíz évig ez a gyermek állami gondozott volt, és a szülők vajmi keveset törődhettek vele, és amint látjuk, ahogy akkor nem hiányzott nekik a gyermekük, most az első botlás után ismét kiadják az útját. Fel sem merül ezekben a szülőkben az, hogy a társadalom milyen nagymértékben segített helyettük a gyermek nevelésében, de az anyai, apai szeretetet nem tudta megadni, és ilyen körülmények között felnövekvő fiatalembert most is elzárják attól, hogy érezhesse a meleg családi otthont. Nem helyes így bánni e zel a gyerekkel, mert ezzel elősegíthetik, hogy gyermekük visszaesik a régi életmódjába. Dr. M. J. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár DEVIZA — VALUTA A valuta egy-egy ország pénzneme, fizetési eszköze. A deviza ezzel szemben nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valutára) szóló követelés. A deviza lehet váltó, csekk, hitellevél, de megjelenhet könyvkövetelés formájában is, vagyis nem feltétlenül ölt értékpapír alakot. Az a magyar turista, akinek a Nemzeti Bánk külföldre való kiutazása előtt valamilyen külföldi pénznemre szóló csekket ad, amelyet az adott külföldi országban valamelyik banknál lehet fizetőeszközre beváltani, a beváltásig devizaköveteléssel rendelkezik. A nemzetközi pénzforgalmat túlnyomórészt nem konkrét külföldi pénznemek küldésével, hanem a követelések jóváírásával, vagy e követeléseket megtestesítő értékpapírokkal, tehát devizákkal bonyolítják le. Forgách Katalin közgazdász Társadalmi összefogással — még fiatal korban AZ ELÍTÉLT amikor kilép] a börtönk-apun, fontos szerepe; van sorsának további ala-' kulásában, a társadalomba, váló minél zökkenőmentesebb beilleszkedésében az úgyneve-1 zett utógondozásnak. Ez utóbbi különösen jelentős a börtönből szabaduló fiatalkorúak esetében, hogy megmentsük őket az újabb bűnelkövetéstől. Hiszen a bűnözés számottevő csökkenését csak úgy tudjuk elérni, ha sikerül a fiatalkori bűnözést visszaszorítani. Konkrét kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gyermek-, illetve fiatalkori bűnözés és felnőttkori (még inkább a visszaeső) bűnözés között összefüggés van. De az is bizonyított, hogy a különösen veszélyesnek mondható többszörös visszaesők túlnyomó többsége fiatal korban kezdte bűnöző életpályáját. Példaként említhető a fiatalkorban elkövetett lopás miatt javítóintézeti nevelésre ítélt L. F. maglódi lakos esete. Szabadulása után ismét és most már sorozatban követett el vagyon elleni bűncselekményeket, amiért 1 év és 3 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Ennek letöltése után újból lopás miatt került bíróság elé és szabadságvesztésre ítélték. Amikor kiszabadult, most már felnőttkorúként folytatta eddigi életmódját és követett el betöréses lopásokat. Még több, hasonló példát lehetne sorolni, melyeknek lényege, hogy a felnőttkori bűnözés utánpótlását tehát a fiatalkori bűnözés jelenti. AZ UTÓGONDOZÁS akikor éri el a célját, ha a büntetés letöltése után a szabadultak számára sikerül megteremteni a társadalmi beilleszkedés feltételeit. Ennek egyik kézen fekvő bizonyítéka a rendszeres munka, a stabil munkaviszony és jövedelem. Tapasztalat: ha a szabaduló a korábbi hátrányos környezetbe került visz- sza, társadalomba való beilleszkedés szándéka ellenére is hamarosan újabb bűncselekményt fog elkövetni. Ezért elsőrendű feladat, hogy a büntetés-végrehajtás után az elítéltek megfelelő életfeltételek közé, új környezetbe kerüljenek. A gondoskodás csak akkor lehet eredményes, ha az abban érdekelt állami és társadalmi szervek — köztük a társadalmi és a hivatásos pártfogók, a munkahelyi kollektívák js — szorosan együttműködve és tevékenyen részt vesznek a rájuk bízott fiatalkorú átnevelési folyamatában. Ha ez bármilyen tekintetben is hibás, könnyen ahhoz vezethet, hogy az utógondozott fiatalkorú lejtőre csúszik, és nemritkán újabb törvénybe ütköző cselekményeket követ el. Példa erre annak a fiatalkorúnak az esete, aki lopásért előbb próbára bocsátást kapott, majd később a bíróság több rendbeli lopás bűntette miatt 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyből feltételesen szabadult. A vendéglátóiparban helyezkedett el fizikai munkásnak és a gyámhatóság az egyik munkatársát rendelte ki társadalmi pártfogójául. A munkahelyén több esetben nem jelent meg, és gyakran éjszaka sem ment haza. Pártfogója a munkaidőn túli életmódjával nem törődött, nem ellenőrizte, az édesanyjával a kapcsolatot nem vette fel. Szeretett szórakozni és társaságban feltűnően költekezni. Végül a hiányos szülői, munkahelyi és pártfogói ellenőrzés — és nem megfelelő felnőttkori baráti társaság — megkönnyítette a fiatalkorúnak, hogy fél év alatt a váci és szentendrei járás területén 27 magánházba betört, ahonnan pénzt és egyéb értékesebb tárgyakat vitt el 75 ezer forint értékben. Azóta a bíróság — jogerősen — 2 év és 10 hónapi szabadságvesztésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sajnos, olyan eset is előfordult. amikor az 1 év és 4 hónapi szabadságvesztéséből feltételesen szabadult fiatalkorú esetében az utógondozás elmaradt. A fiú folytatta a bűnöző életpályáját, nem dolgozott, csavargóit és elfogásáig 61 bűncselekményt követett el, közte betöréses lopásokat mintegy 55 ezer forint körüli kárt okozva. A bíróság — jogerősen — 3 év és 6 hónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre, valamint mellékbüntetésül 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A TAPASZTALATOK arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozás során széles körű és hathatós társadalmi összefogásra van szükség az .utógondozott fiatalkorúak társadalmi beilleszkedését elősegíteni, hogy megmentsük őket az újabb bűnözés elkövetésétől. Számos példa bizonyítja, ha a szabaduló fiatal rendezett körülmények közé kerül, és maga is akarja a beilleszkedést, magatartásában, életvezetésében és környezeti kapcsolatában egyaránt pozitív változás állhat be. Megemlíthető annak a nagykátai fiatalnak az esete, akit a fiatalkorúak bírósága több rendbeli lopás bűntette miatt 1 évi szabadság- vesztésre ítélt, és majd büntetéséből feltételesen szabadult. Munkát vállalt, és munkahelyére rendesen eljár dolgozni, felettesei is elégedettek a magatartásával. Otthoni magatartása is sokat változott, nevelő anyjának szótfogad, a keresetét hazaadja. Korábbi rossz társaságával szakított. A GYÁLI ÉS AZ ÓCSAI községi tanácsnak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos intézkedési tervében — többek között — külön szerepel a fiatalkorúak utógondozásának társadalmi méretű segítése. Ennek során — egyebek között — célul tűzték ki a hivatásos és társadalmi pártfogók, valamint a különböző gazdasági egységek vezetőinek részvételével és a munkahelyi kollektívák támogatásával az utógondozott fiatalkorúak munkába való beilleszkedésének fokozottabb segítését. De ezentúl különösen szükség van a társadalmi aktívák támogatására azon szabaduló fiataloknál, akiket nem várnak vissza a szülők és ha magukra vannak hagyatva, bizony köny- nyen követnek el újabb bűn- cselekményt. Dr. Orell Ferenc János, Pest megyei gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész A Legfelsőbb Bíróság döntése Munkabérről, prémiumról a tsz-ekben A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kiegészítő munkabére és prémiuma kérdésében, ami gyakori vitákra és perekre ad alkalmat, hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tsz alkalmazottja a múlt év november végén munkahelyéről kilépett, ezért a nyereségrészesedés iránti igényét elutasították. Az emiatt megindult perben a munkaügyi bíróság a volt tsz- tag keresetét azzal az indoklással utasította el, hogy a szövetkezet bérszabályzata szerint nyereségrészesedés nem fizethető annak, akinek tagsági vagy alkalmazotti viszonya valamilyen okból megszűnt. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — A munkaügyi bíróság ítélete megalapozatlan, mert nem tisztázta, hogy a nyereségrészesedésnek nevezett igény a mezőgazdasági termelőszövetkezeti alkalmazottakra irányadó jogszabályok szerint voltaképpen milyen követelésnek minősül, mert ennek ismerete nélkül nem lehet eldönteni, vajon ebben az esetben alkalmazható-e az igény elvesztésének kikötése amiatt, hogy az alkalmazotti jogviszony a juttatás esedékessé válása előtt megszűnt — hangzik a határozat? Ameny- nyiben a felek között létrejött munkaszerződés alapján a nyereségrészesedésnek nevezett juttatás az alkalmazott kiegészítő munkabére és így a tsz-tagok kiegészítő részesedésével esik egy tekintet alá, akkor elvesztését az alapszabályban nem lehet érvényesen kikötni arra az esetre, ha a munkaviszony az esedékesség időpontja előtt megszűnik. A vonatkozó rendelkezés ugyanis kötelező erővel mondja ki, hogy az alkalmazottat a kiegészítő munkabér — a zárszámadás megállapítása után — a munkaviszony év közben történt megszűnése esetén is megilleti. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint a kifizetett kiegészítő részesedés visszavonására alapot ad, ha a tag tagsági viszonyát a következő év első hat hónapján belül méltányolható ok nélkül megszünteti, a fennálló, rendelkezésekbe ütközik. — Más megítélés alá esik — hangzik tovább a határozat, ha a tsz-tag munkadíja nem tagozódott alap- és kiegészítő munkabérre. Ebben az esetben a nyereségrészesedésnek nevezett juttatás helyesen prémiumnak tekinthető, feltéve, hogy a szövetkezet annak folyósítását meghatározott feladatok teljesítése esetére az illetőnek kilátásba helyezte. A munkaügyi bíróságnak tehát vizsgálnia kellett volna, hogy a volt tsz-tag teljesítette-e a megállapított feladatokat. Igenlő esetben a számára járó prémiumot meg kellett volna ítélnie. Ha ugyanis a prémiumfeladatokat teljesítette, az összegre jogot szerzett, hacsak valamilyen kizáró feltétel ennek útjában nem állt. A jogszerzésnek nem lehet akadálya az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a vitatott juttatást nem kaphatja meg az, akinek alkalmazotti jogviszonya az esedékesség előtt megszűnt. A munkaviszony megszűnése ugyanis a prémiumfeladat teljesítésével semmiféle összefüggésben nincs. Mindebből következik, hogy a munkaügyi bíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett volna a nyereség- részesedésnek nevezett juttatás jogi minőségét és ennek eredményétől függően a tsz-t marasztalnia kellett volna. Tisztáznia kellett volna a volt tag követelésének összegszerűségét is. II. E. VASEDENVVASEDENY+VASEDFNY A nagyobb termés előfeltétele a korszerű növényvédelem Műtrágyák, permetezőszerek, permetezőgépek kaphatók a VASEDÉNY KERTGAZDASAGI SZAKUZLETÉBEN: Budapest V., Tolbuhin krt. 12. Telefon: 180-361, és a többi szaküzletben: VI., Lenin krt. 86. XIX. , Vörös Hadsereg útja 117. XII., Alkotás utca 13. XVIII., Vörös Hadsereg útja 129. XXI., Kossuth L. út 100. XX. , Kossuth u. 37. ASF IEWV• VASEDENY•VASEDENY . f, i
