Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

1977. ÁPRILIS 19., KEDD av 3 A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Ünnepélyesen megnyílt a gödöllői hét Éppen fél esztendővel ez­előtt, tavaly novemberben ír­ták alá a gödöllői járás és Gö­döllő város, valamint a Szov­jet Kultúra . és Tudomány Házának együttműködési szer­ződését, amelyben vállalták, hogy kölcsönösen bemutatják egymás gazdasági, kulturális és tudományos eredményeit. Ez volt akkor a záróeseménye a Gödöllőn rendezett szovjet kultúra hetének. A viszonzás nem sokáig vá­ratott magára. Tegnap dél­után Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány - Házá­ban ünepélyes keretek között nyitották meg a gödöllői hetet, amelyre a magyar—szovjet barátság jegyében került sor. A megnyitón megjelent Ivan Szalimon, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének tanácsosa, Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára és dr. Csi- tsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese. Részt vettek az eseményen a gödöllői já­rás és a város párt-, állami és gazdasági vezetői, a járás két országgyűlési képviselője, Bozsó Lászlóné és dr. Cselő- tei László, valamint a város és a járás üzmeinek, gazda­ságainak, intézményeinek kül­döttei. Tartalmas kapcsolatok A bensőséges hangulatú ünnepséget Albert Krajcov Mesél a Bajkál című költe­ménye vezette be, amelyet Bárdi Péter, a gödöllői gim­názium negyedik osztályos diákja tolmácsolt. Vladislav Ceorgejevics Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója meleg sza­vakkal köszöntötte a megje­lenteket. Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő városi Bizottságának első titkára ünnepi beszédét a fél esztendeje kötött szerző­dés felidézésével kezdte. Mint mondotta: — Az a cél vezérelt ben­nünket, hogy szervezettebbé, tartalmasabbá ' tegyük kapcso­latainkat, még inkább meg­ismerjük a Szovjetunió nagy­szerű eredményeit, a szovjet emberek életét; tovább széle­sítsük politikai, tudományos és gazdasági kapcsolatainkat, ugyanakkor a szovjet elvtár­sak is még jobban megismer­jék Pest megyét, ezen belül is járásunk és városunk életét, gazdasági és tudományos eredményeit, rendkívül gaz­dag népművészetét. Ezen a ki­állításon elsősorban olyan vál­lalatok, intézmények, üze­mek és termelőszövetkezetek mutatkoznak be, amelyeknek szoros kapcsolatuk van o Szovjetunióval, a szovjet társ- intézményekkel. Négy tárlat Mindazzal, amiről a városi pártbizottság első titkára be­szélt, a megnyitót követően meg is ismerkedhettek a meg­hívottak. A járás és a város vezetőinek kalauzolása mellett először a járás és város üze­meinek, gazdaságainak ter­mékkiállítását tekintették meg. A Ganz Szovjetunió­ban is jól ismert mérőmű­szereit Nagy Lajos főmérnök mutatta be. Az ikladi Ipari Müszergyár elsősorban kis­motorjait állította ki, amelyek a különböző háztartási gépek­be szerelve a mindennapok otthoni munkáját könnyítik. A gödöllői Háziipari Terme­lőszövetkezet jó munkáját íz­léses ruhák, pulóverek, tás­kák fémjelezték. Nagy sikert arattak a Lignifer Fa- és Fémfeldolgozó fa, fém és kerámia dísztárgyai, dobozok, tálak, vázák, faliképek. A já­rás mezőgazdaságát a Galga menti Rákóczi, a kerepesi Szilasmenti és a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet képviselte. Nagyon nagy sikert arattak a meghívottak körében Sze­keres Erzsébet nagy méretű, népi ^motívumokkal díszített faliszony egei, amelyek szinte bevezetőjéül szolgáltak a Gal­ga mente népművészetét be­mutató tárlatnak. Vankóné Dudás Juli remekbeformált agyag kisplasztikái és festett tányérjai, túrái és nagytar­Hétfőn a ráckevei járásba látogatott Mándics Mihály or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, Kovács Antalnénak, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága titkárának társasá­gában. Ráckevén Jónás Zoltán, a já­rási pártbizottság első titkára nyújtott részletes tájékoztatást az e területen élő jelentékeny számú délszláv nemzetiség éle­téről, helyzetéről, s arról a sze- i repéről, amelyet egyenrangú állampolgárokként töltenek be politikai, gazdasági, kulturális I csai hímzések, a zsámboki és nagytarcsai népviseletek csu­pán jelezték e táj gazdag népművészetét, amelynek egyik személyes képviselője, a galgahévizi Péli Ferencné drukkolóasszony is eljött, hogy a helyszínen mutassa be, miként „írja elő” a jellegzetes népi motívumokat a zsebken­dőkre, vállkendőkre. És ilyen gazdag látnivaló után maradt még elismerő szó azokra a gyermekrajzokra is, amelye­ket a járás és a város általá­nos iskolai tanulói készítet­tek.- Zenével, tánccal A gödöllői hét ünnepi meg­nyitója zenével, tánccal foly­tatódott. Először a városi ka­marakórus, valamint a zeneis­kola kamarakórusa mutatta be műsorát, majd a nagytar- csak szlovák nemzetiségi együttes fergeteges tánca kö­vetkezett. Nehéz lenne kü­lönbséget tenni, kik kapták a legtöbb tapsot, a hévízgyörki asszonykórus, a galgahévizi citerazenekar vagy a már em­lített nagytarcsai táncegyüttes. Egy biztos, műsoruk felejthe­tetlen élményt adott a jelen­levőknek. Az egyhetes programsoro­zat ma délután 4 órakor foly­tatódik. Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára em­lékezik majd Leninre, születé­sének évfordulója alkalmából, ezt követően a járás és a vá­ros ipari üzemeinek szocia­lista brigádjai találkoznak szovjet szakemberekkel. A holnapi programot Torma Gabriella zongoraművész és Anatolij Ljlubimov oboamű­vész hangversenye zárja. Prukncr Pál területeken, s a közéletben egyaránt. Az áttekintő tájékozódást-követően Tökölre utaztak át, s itt a délszláv lakta község párt-, állami, népfrontvezetői­vel folytattak beszélgetést. Megtekintette a magyarországi délszlávok képviselője az óvo­dát (melyben szerb-horvát nyelven is folyik foglalkozás) és az ú j nyolct an term es, ka­binetrendszerű modem iskolát, amelyben szerb-horvát tagoza­tok működnek. Az egész napos látogatás vé­gén Mándics Mihály megelé­gedését fejezte ki a látottak fe­lett. Pest megyébe látogatott a magyarországi délszlávok képviselője Ötletekkel, szorgalommal Dél van. Az elnök szüne­tet rendel el. Kinyílnak a ha­talmas terem ajtói és hangos zsivaj tölti meg a pár perccel azelőtt még csendes, kihalt folyosót. Az ülésteremből ki­tódulnak a tanácskozók, s vi­tatni kezdik a délelőtt hallott felszólalásokat. Brigádvezetők valamennyien, akik üzemek, termelőszövetkezetek, intéz­mények és nagyvállalatok kis munkahelyi közösségei nevé­ben vesznek részt a szocialis­ta brigádvezetők ötödik orszá­gos tanácskozásán. Akadnak közöttük olyanok is, akik az elmúlt napokban munkájuk elismeréseképpen magas kor­mánykitüntetéseket vettek át. Kóródi Miklós, a Bu­dapesti és Pest megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vál­lalat ferencvárosi malomüze­mének tmk szocialista brigád­vezetője a Munka Érdem­rend arany fokozatát, Kovács János, a pátyi Zsámbéki-me- dence Lenin Termelőszövet­kezet brigádvezetője, a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg pénteken a Parla­ment épületében. Ugyanennek a kitüntetésnek bronz foko­zatát nyúitották át Oláh Lász­lónak, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat brigád­vezetőjének. A szünetben ve­lük beszélgetünk arról, mi­lyen is volt az eddig vezető út, hogyan tervezik a továb- bot? KORODI MIKLÓS brigádja 1962-ben alakult. Tagjai között univerzális emberek is akad­nak, hiszen a 103 évvel ezelőtt épült kivénhedt ferencvárosi malom karbantartása, foltoz- gatása több tucatnyi szakma ismeretét kívánja meg, ők pe­dig csak tízen vannak. Szfj- jártók, lakatosok, vízszerelők és hegesztők, hogy csak a leg­fontosabb szakmákat említ­sük. Kóródi Miklósnak a ka­zánszerelő, a lakatos és az esz­tergályos szakmákról van pa­pírja, de, ha kell, ért az őrlő­hengerek rovatkolásához, kö­szörüléséhez is. Brigádjuk ed­dig tízszer érte el a verseny­ben az arany fokozatot. Ami­kor legközelebbi terveikről faggatom őt, azt válaszolja, hogy legfontosabb feladatuk­nak — erre utalt egyébként Gáspár Sándor elvtárs is, a ta­nácskozáson elmondott meg­nyitó beszédében —, a munka folyamatosabbá tételét tart­ják. Mint mondja, válaszolva a csepeliek felhívására, fel­ajánlották azt, hogy a malom hengerszékeinek karbantar­tását folyamatosan, év közben végzik el. Űj dolog ez, hiszen amióta csak malmok és mol­nárok léteznek, május-június táján volt az ideje ennek. Nya­ranta a ferencvárosi malmot is bezárták egy hónapra, a felúiítás idejére. Mostantól kezdve az öreg malom folya­matosan termel majd. OLÄH LÁSZLÓ, a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat nyolctagú, Luna nevet viselő tmk-lakatos brigádjá­nak vezetője azzal kezdi a be­szélgetést. hogy náluk a haté- konvság igazán nem lehet vi­tatéma, hiszen mindössze né­gyen vannak. Feladatuk sze­rint ők a karbantartói a vál­lalat gépeinek, de mint el­mondta, már több újításukat is elfogadták. A tavaly meg­hirdetett pályázaton ők né- tJyen hozták el az első és a harmadik helyet. Konstruál­tak egy olyan A—C típusú csőesztergát, amin az azelőtt kidobásra ítélt hajlott, törött, repedt anyagot is képesek megmunkálni. Az ügy nagy port vert fel, s ha a siker egy­szer beüt, akkor nagyon ne­héz gátak közé szorítani. El­ső nekifutásra elfogadták az újítást, amelynek a szakmá­ban is nagy visszhangja volt. Néhány hét leforgása alatt húsz ilyen esztergapad elké­szítését rendelték meg. A fennállásának negyed- százados évfordulóját a közeli napokban megünneplő PVCSV számára — mint azt Oláh László elmondta — nagy se­gítséget jelentenek a szocia­lista brigádok. Az 1300 dolgo­zót foglalkoztató vállalatnál a kollektíva kétharmada vala­melyik szocialista brigád tag­ja. Hétköznapjaik a legna­gyobb jóindulattal sem mond­hatók gondtalannak tekintve, hogy évek óta munkaerő­gondokkal küzdenek. Kevés a szakemberük. főként az ácsok és a vasbetonszerelők hiányoznak nagyon a munka­helyekről. Pótlásuk szerinte csak összehangolt munkával, tenniakaró szorgalommal le­hetséges. KOVÁCS JANOS, a Pátyi Zsámbéki-medence Lenin Ter­melőszövetkezet Lenin arany­koszorús állattenyésztési szo­Kiállítások, hangversenyek, népi együttesek bemutatkozása (Kiküldött tudósítónk jelenti.) A mein Ingen i Elisabeth-kastély évszázados falai modern művészeti múzeumnak adnak otthont. Most csaknem két héten át három magyar képzőművész alkotásait tekintheti meg testvérmegyénk művészetkedvelő lakos­sága: a zebegényi Szőnyi István, a szentend­rei Czóbel Béla és Ferenczi Károly alkotásai kapnak helyet a tárlaton. Gerhard Höhlein, a meiningemi járási tanács elnöke nyitotta meg vasárnap délelőtt a kiállí­tást a kastély márványtermében, majd Hargi­tai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője beszélt a három képző­művész életútjáról. A megnyitó ünnepségen megjelent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Hans Albrecht, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Suhl megyei pártbizottság első titkára, valamint delegációnk több tagja és a meiningeni járás politikai és társadalmi életének vezetői. A ki­állítás megtekintése után Meiningen, új lakó­telepének modem éttermében látták vendégül küldöttségünket a megye és a járás vezetői. Este pedig Bad Liebenstein színházában Ko­dály Zoltán-emlékversenyt rendeztek. Vasárnap és hétfőn folytatódtak a barátsági hét kulturális rendezvényei. Vasárnap délután a Galgamente népművészetét és Vankóné Du­dás Juli alkotásait bemutató kiállítás nyílt a schmalkaldeni Wilhelmsburg kastélyban. Ezen a napon a nagykátai Tápiómente népi együt­tes a sonnebergi művelődési házban lépett színpadra, Varsányi László pedig Bad Salzun- genben a zeneiskolában adott koncertet. A fóti gyermekváros zenekara Schmalkaldenben szerepelt. Ezután baráti találkozón ismerked­tek meg az NDK-beli pionírok életével. Tegnap délelőtt Cservenka Ferencné elő­adást tartott a Suhl megyei pártbizottságon, majd Hans Albrecht kíséretében az Ilmenaui Porcelángyárral és dolgozóival ismerkedett. Delegációnk másik csoportja pedig dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei tanács elnökének veze­tésével a hildburghauseni Csavargyárba láto­gatott Pártmunkások ismerkedtek Pest megyével Cservenka Ferencné előadása a hétfői találkozón — Évtizedes kapcsolatunk alatt legalább nagy vonalak­ban, suhli elvtársaink is meg­ismerkedhettek Pest megye fejlődésével. S valószínűleg véleményt is alkottak. Éppen ezért inkább jelenlegi helyze­tünkről, feladatainkról és ezek megoldására vonatkozó elképzeléseinkről igyekszem tájékoztatni önöket — mondta Cservenjca Ferencné a Suhl megyei pártbizottság nagyter­mében tartott előadásán, az egybegyűlt mintegy ötszáz kommunista pártmunkásnak. Sajátos helyzetben A megyei pártbizottság első titkára nem egyszerűen hely­zetképet adott viszonyainkról, hanem elemezte azok össze­függéseit, Példái gyakorlati módszerként — Suhl megyei pártmunkások mondották — kivétel nélkül megfontolásra érdemesek voltak. Pest megye sajátos földrajzi és szocioló­giai helyzetének ismertetése után, az 1961 óta lezajlott je- 1 lentős iparosodásról beszélt. Megemlítette, hogy Pest me­gye 403 ipari üzemének, 101 mezőgazdasági termelőszövet­kezetének és állami gazdasá­gának a munkaerőterveket ki­dolgozva figyelembe kell ven­nie, hogy a megyéből csaknem 170 ezer munkás Budapestre jár dolgozni. — Pártunk XI. kongresszu­cialista brigádjának vezetője szerint náluk nem is annyira a létszám hiánya, mint in­kább a munkafegyelem oko­zott gondokat évekkel az­előtt. Brigádjuk 1970-ben ala­kult, 12-en tagjai. Munkahe­lyük az ötezer 400 hektáron gazdálkodó közös gazdaság sertésgondozó telepe. 100—120 évi anyakoca szaporulatát ne­velik a leadásig, ami évi két­szeri elletést véve alapul, 1800 darab, 100—125 kilogramm közötti malacnak felel meg. Évekkel ezelőtt, amikor a bri­gád alakult, rendkívül sok baj volt a telepen. Napirenden voltak a munkaközbeni ita­lozások, és egyéb szabálysérté­sek, fegyelmezetlenségek. Ügy tűnik, jót tett a telepen dol­gozóknak a brigádélet, hiszen azóta ezeket a bajokat már rég elfelejtették a szövetke­zetben. A mérleg átbillent. Eredményeik napról napra jobb képet festettek a brigád­ról, s tavaly már sikerült el­érniük azt, hogy egy kilo­gramm sertéshús előállításá­hoz mindössze 3,9 kilogramm takarmányt használjanak fel. sa egyebek között azt a fon­tos feladatot határozta meg, hogy rövid időn belül jelen­tősen növelni kell az élőmun­ka hatékonyságát, és ezzel ter­mészetes összefüggésben a gazdaságosságot — hangsú­lyozta Cservenka Ferencné. — Ezért több vállalatunknál kor­szerűsítenünk kellett a ter­mékszerkezetet. Igyekszünk kihasználni ennek érdekében a szocialista országok ipari kooperációja nyújtotta hasz­nos lehetőségeket, A mezőgazdasági helyzetet ismertetve örömmel számolt be arról, hogy Magyarorszá­gon egyedül Pest megyében si­került megakadályozni az ál­latállomány háromévenként jelentkező ciklikus csökkené­sét. Sőt a sertés- és a tehén- állomány két százalékkal nö­vekedett tavaly. így megvaló­síthattuk Budapest körül a hús- és a tej ellátási övezetet. Továbbra is gondot okoz vi­szont a zöldségtermesztés, de mint mondta: elhatározott szándékunk, hogy sürgősen megoldjuk ezt a problémát is. Jó módszerként említette az üllői Űj Tavasz Termelőszö­vetkezet megalakította gyö- kérzöldség-termesztési társu­lást, melynek keretében több szövetkezet koncentrált anya­gi erőforrásaival világszínvo­nalon tudták megteremteni a termesztés technikai feltéte­Az évkezdés a pátyi határ­ban sem volt gondoktól men­tes. A fagy nagy károkat oko­zott a gyümölcsösben, s vár­ható bevételkiesés ellensúlyo­zására a szövetkezet vezetői a brigádokhoz fordultak segít­ségért. A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben dolgozó kollektívák, valamint a szö­vetkezet ipari üzemeiben dol­gozó társaik vállalták azt, hogy az eredeti tervet túlteljesít­ve, majdnem 7,8 millió forin­tos többletbevételhez juttat­ják a közös gazdaságot. ★ Csengettek. A szünetnek vé­ge, a tanácskozás tovább foly­tatta munkáját. A három kor­mánykitüntetéssel jutalma­zott szocialista brigádvezető a másfél napon át tartó ta­nácskozás után, hétfőn reggel visszatért munkahelyére. És kezdődött minden elölről. Az öreg malom javítása, másfaj­ta újítások kidolgozása, s ta­lán a tsz-ben is sikerül szor­gos munkával továbbcsökken- teni a fagy okozta károkat... Berkó Pál leit, így rövid idő alatt ötszö­rösére emelkedett a termés­hozam. A pártbizottság első titkára ismertette a háztáji gaz­daságok munkájának fellendí­tése érdekében kidolgozott módszereket is. Kiemelte: az a célunk, hogy nagy mennyiségű áruval lássuk el a lakosságot. Ezt követően Cservenka Fe­rencné beszélt az MSZMP bel­ső életének legjelentősebb eseményeiről, így a XI. párt- kongresszuson elhatározott és a tavaly végrehajtott tag- könyvcseréről. Őszinte légkör — Nem a párttagság felül­vizsgálatát, vagy valamilyen vizsgáztatását hajtottuk végre, hanem a tagkönyvcseréhez kapcsolódó egyéni beszélgeté­seken éppen pártunk politiká­járól, vezetési módszereiről és a politika munkahelyi meg­valósulásának módjáról kér­tünk véleményt a párttagok­tól. Megállapíthattuk: párt­tagságunk alapvetően egyetért a párt politikájával, de sokan elmondták, hogy fontosnak tartják a pártfegyelem, a pártegység további erősítését és a szocialista demokrácia fejlesztését. A bírálatokban elhangzóit, hogy nagyobb energiát kell fordítani az ész­szerű határozatok végrehajtá­sának ellenőrzésére, s nagyobb igényességet várnak a vezetés színvonalában és a munka­erkölcsben. Az előadó kitért arra is, hogy tavaly nem mindenben tudtuk elérni a kitűzött cé­lokat. Kétségtelenül jelent­keztek feszültségek, de a párt és a tömegek kapcsolata kiáll­ta ezt az erőpróbát. Ebben ré­sze volt annak is, hogy min­den párttaggal őszintén ismer­tették a nehézségeket, termé­szetesen a gondok okait és a megoldásukat szolgáló elkép­zeléseket. Befejezésül Cservenka Fe­rencné a következőket mond­ta: — Ilyen rövid előadás­ban nem lehet összefoglalni egy megye fejlődését, szorgal­mas munkával elért eredmé­nyeit és gondjait. Ezért in­kább szeretettel meghívjuk önöket, jöjjenek el hozzánk, gyarapodjanak személyes él­ményekkel, s meglátják, ha­zánkban és Pest megyében igaz barátokkal találkoznak majd. Hasonló feladatok Ezt követően Hans Albrecht, a Suhl megyei pártbizottság első titkára köszönte meg Cservenka Ferencnének az előadást. Mint mondotta: a hallottakból kitűnik, hogy sok hasonló gondja, s felada­ta van a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Német Szocialista Egységpírtnak, van tehát miről gondolatokat és tapasztalatokat cserélnünk. A program a Suhl megyei pártmunkásokkal folytatott beszélgetéssel fejeződött be. Kriszt György i 1 1 Sokrétű program Suhlban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents