Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
1977. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Matt Halásztelki otthonok V >!3 mim#? lm % ' >«** r A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata Csepel-szigeti építés- vezetősége Halásztelken OTP-la-kásakat épít. Képünkön a XII. számú épülettömb 36 lakásos háza. Geleta Pál felvétele Versenytárgyalás után Árammérők Versenytárgyalást nyert a Ganz Műszer Művek Algériában háztartási fogyasztásmérők exportjára. Ennek alapján a vállalat hárommillió dollár értékű hosszú lejáratú szerződést írt alá a napokban, az algíri Sonelgaz állami villamos- és gázmüvekkel. A megállapodás alapján a szállítások még az idén megkezdődnek. A magyar áramérők kelendőek külföldön, mintegy 50 országba exportálnak belőlük rendszeresen. Új termékekké! jelentkeznek Eredmények és tervek a PEVDI-nél A rendkívül szerteágazó, sokrétű tevékenységet folytató Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál az év várhatóan nem a látványos sikerek, hanem a kiegyensúlyozott munka és a vele járó folyamatos termelésnövekedés esztendeje lesz. Az árbevétel 8 százalékkal, 720 millió forintra emelkedik az idén, változatlan vagy némileg csökkenő létszám mellett. A termelési érték felét kitevő export ennél valamivel dinamikusabban nő. Az első negyedév a tervek realitását igazolta, kivétel nélkül minden gyáregységük eleget tett a vállalt kötelezettségeknek, 10 százalékkal teljesítettek többet, mint az előző év hasonló időszakában. Tollak külföldre Legnagyobb egységük, a szentendrei írószergyár, januárban a milánói vásáron mutatta be egyik új, sokat ígérő termékét, a különleges megoldású fémtoliakat. A tetszetős írószer azzal szorít magának — remélhetőleg — helyet a nyugati piacokon, hogy hasonló kivitelű és működési elvű társainál lényegesen olcsóbb. A tömeggyártás a második negyedévben kezdődik, s a hazai üzletekben is találkozhatunk már velük az év vége felé. Két termékcsalád gyártását — a nyomtatott áramkörökét és a címkéket — viszont abbahagyták, illetve átadták a süly- sápi termelőszövetkezet melléküzemágának. Az így felszabaduló mintegy 50 embert szintén az írószergyártásban fogják foglalkoztatni. A vállalaton belüli legjelentősebb gépi beruházást is itt hajtják végre, 20 millió forint értékben. A létszámproblémákat, valamint ezzel párhuzamosan a termelékenység növelését kívánják ilyen módon megoldani. Az új berendezések segítségével és a gyártmányszerkezet szűkítésének hatására a termelés itt a vállalati átlagot jóval meghaladó ütemben, 15—20 százalékkal nő majd. Új termékek A gyömrői vegyipari gyár- egység szintén fontos, tőkés valutát megtakarító, nemrég kikísérletezett termékekkel dicsekedhet: a bútoriparban használatos lakkot már folyamatosan szállítják a Szék és Kárpitosipari Vállalatnak. Jelentősége abban van, hogy míg a régebbi típusokkal háromszor kellett átfesteni a lakkozandó felületet, addig ezzel a fajtával elég kétszer, s az áruk majdnem azonos. Ha már a bútoroknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a solymári faipari gyáregység is próbálkozik újdonságokkal, mégpedig az Artex Külkereskedelmi Vállalat ösztönzésére. Most folynak a tárgyalások egy 10 millió dolláros üzlet megkötéséről, kerti garnitúrákra. Ez a gyáregység eddig csak irodabútorokat és ajtókat, ablakokat állított elő a belföldi igények kielégítésére. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a faipari részleg, bértermelési előirányzatait szintén teljesítette, de árbevételben lemaradt a tervezettől. Remélik, hogy ezt a lemaradást az építési szezon beköszöntővel gyorsain pótolják. Két héttel korábban I A Pilisszentivánon és Kis- | tárcsán működő bőrdíszmű ! gyáregység termékeinek há- ! romnegyede kerül határainkon | túlra. A női- és iskolatáskák jó része o Szovjetunióban talál gazdára. A közeljövőben kerül sor a pilisszentiváni részleg bővítésére. Az üzem nagyob- bításával, s az ide beállítható új gépekkel szeretnék megoldani a szorongatóan szűk kapacitás növelését. A tervek elkészültek, s az építkezés megkezdésének — melyre 10 millió forintot szántak — már csak a kivitelező hiánya vet gátat. Hétszeresére nőtt az árbevétel A ceglédi konfekciórészleg termékeivel nem nagyon találkozhatunk az üzletekben, az üzem elsősorban tőkés valutát hoz az országnak. Munkájukkal a külföldi, főleg a nyugatnémet vevők elégedettek lehetnek, mivel hét év leforgása alatt hétszeresére nőtt az árbevételük. A munkaigényes termékek azonban nemcsak a vállalat eredményét javítják, hanem a dolgozók szakmai kultúráját, technikai felkészültségét is nagyban növelik. II. Sz. Hogy több legyen (7.) Közös szemlélet - jó együttműködés AZ UTÓBBI KÉT ÉVBEN sok és sokszor szenvedélyes vita folyt a zöldségtermesztésről. Az érdekeltek a maguk és a szomszédok területén is körülnéztek, hogy mi okozta két egymásután következő évben az ágazat visszaesését. Az érdekeltek sokan vannak: jószerivel mindenki, aki zöldséget termel, forgalmaz, feldolgoz, fogyaszt, sőt azok is, akik a termelőeszközök mennyiségével és árával a termelés feltételeit befolyásolják. Azt hiszem megállapíthatjuk: nem a jószándék hiányzott a jobb eredményhez, hanem a kialakult feltételek jártak az ismert következményekkel. Jobb eredmény eléréséhez tehát a feltételeken kell változtatni. Ahhoz pedig, hogy változtassunk, tisztánlátásra van szükség. Az ügy fontossága hazai ellátási és export szempontból is széles körben tudatosodott. Mégis 1—2 adatot én is hadd ismételjek meg. Az idén a szántóföldről 1 670 000 tonna, a kertből 450 000 tonna, összesen 2 120 000 tonna zöldséget várunk. Ebből a lakosság szükséglete mintegy 900 000 tonna. A kerti termelés tehát kb. fele a lakosság szükségletének. Ennek nagyobb része nem kerül kereskedelmi forgalomba: a termelők azt közvetlenül használják fel. Az adatokból világosan látszik, hogy zöldségszükségletünk nagyobb részét szántóföldön, üzemekben kell megtermelni, úgy, hogy az az üzem számára is hasznos legyen. Főként a lakossági ellátásban betöltött nagy súlya miatt azonban tudatosan kell számolnunk a saját célra — és esetenként elég jelentősen eladásra — történő kerti termeléssel. A ZÖLDSÉGVERTIKUM — a termelés, a forgalmazás, a feldolgozás, a fogyasztás és a kapcsolódó területek — problémaköréből csak egy-két kérA kkóbizottságok továbbfejlesztéséért Szoros kapcsolat a tanácsokkal öt év tapasztalatai tükrében vizsgálta meg a Hazafias I Népfront Országos Tanácsának település- és szövetkezetpolitikai bizottsága szerdai ülésén a lakóbizottságok munkáját, tevékenységük továbbfejlesztésének feladatait. A tanácskozáson — melyen részt vett és felszólalt S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára is —, Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese tartott referátumot. Az utóbbi években — állapították meg — jó irányban változott a lakóbizottságok jellege, szerepköre, kapcsolataik rendje, tevékenységük egész tartalma. Munkájuk középpontjába —, a korábbi hatósági, kisegítő jogkörrel szemben — az öntevékeny társadalmi-érdekképviseleti tennivalók kerültek és a lakóterületi munka társadalmi, politikai, mozgalmi segítése. A lakóbizottságok újjáválasztására 1973—74-ben került sor. Akkor mintegy 17 ezer lakóbizottságot választottak, több mint 68 ezer taggal, azóta az új lakótelepek építésével együtt növekedett számuk, s jelenleg 17 ezer 423 lakóbizottság működik mintegy 70 ezer taggal. A bizottságok általában megfelelnek rendeltetésüknek: szervezetileg a lakóterületi munka legkisebb alkotóelemei, a tanácsok lakossági kapcsolatai fejlesztéséhez nélkülözhetetlen bázist jelentenek, a szocialista demokrácia intézményrendszerének formái és jelzőrendszerei is. Tevékenységüket elsősorban a lakóközösség érdekeinek képviselete, a társadalmi tulajdon védelme, valamint a közéleti aktivitás fejlesztése terén kell tovább erősíteni. A tapasztalatok szerint a vidéki városok többségében is — főleg Békés, Csongrád, Pest és Veszprém megyében — jó kapcsolat alakult ki a lakóbizottságok és a tanácsok között. Eredményes az együttműködés a lakóhely fejlesztéséhez kapcsolódó társadalmi munkában. Például Komlón a művelődési központ, Szekszár- don a játszóterek, Debrecenben, Kalocsán a járdák építését szervezték meg a lakóbizottságok. Segítségüket kérik a tanácsok a szociális segélyre- gondozásra szorulók, a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek támogatásában, helyzetének felmérésében. A tanácskozáson szorgalmazták, hogy — az eddigi hiányosságokat felszámolva — mindenütt érvényt kell szerezni a lakóbizottságok működésére vonatkozó tanácsi rendeletek előírásainak. Szabályozni és egyértelművé kell tenni a tanácsi és a népfrontszervezetekkel való kapcsolatuk rendjét és módszereit. A lakóbizottságok bejelentéseit a közérdekű bejelentésekről és javaslatokról szóló törvény szellemében kell intézni. Hazai és külföldi tudósok a daganatos megbetegedésekről Háromnapos nemzetközi rákkutatási szimpozion kezdődött szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében, mintegy 250 neves hazai és külföldi szakember részvételével. Az emberi daganatok kutatására alakult nemzetközi szervezet, valamint a Magyar Onkológusok Társasága által rendezett tanácskozást dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. A megjelenteket a nemzetközi szervezet nevében dr. Sugár János professzor, a szervezet elnöke; a magyár onkológusok nevében dr. Lapis Károly akadémikus, a társaság elnöke, valamint dr. Zoltán Imre professzor, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke üdvözölte. A megnyitó ülésen felszólalt dr. Walter Davis professzor, a szervezet főtitkára is. A nemzetközi szervezetet 1961-ben Londonban alakí- I tották meg a daganatkuta; tással foglalkozó európai ; szakemebrek, az emberi j daganatok biológiai jellegze- I tességeinek tanulmányozására. Kétévenkénti tanácskozásaikon olyan kérdéseket tűztek napirendre, amelyek közelebbről megvilágítják ezt a témakört. Az idei, sorrendben a 7. szimpozion az első, amelyet szocialista országban rendeznek. S hogy éppen Budapesten, ez a magyarországi daganatkutatás nemzetközi elismerését jelenti. A tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően a kutatásban számottevő eredményeket elért meghívott előadók tartanak referátumot. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a tanácskozás iránt a szocialista országokban, de — túllépve az európai kereteket — érkeztek kutatók a tengerentúlról, Thaiföldről és Indiából is. A három napon mintegy 130 előadás hangzik el a virusok szerepéről a daganatok keletkezésében, a rák gyógyszeres gyógyításáról, valamint az emlődaganatokról. dést ikívánok kiemelni. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy egységes zöldségtermelés legfeljebb olyan mértékben van, mint egységes szántóföldi növénytermelés. Ahogy ott megkülönböztetünk búzát, kukoricát, cukorrépát stb., úgy itt is különböző igényű zöldségnövények termeléséről kell szólni. Sőt a zöldség- termelés még sokrétűbb, hiszen egy-egy növényt aránylag nem nagy területen, de többféle célra és esetenként másmás időben termelünk. A mi változékony időjárásunk mellett a termés meny- nyisége, minősége, érésideje erősen ingadozik. Ezzel együtt nem változik a hazai fogyasztás, az export és a konzervipar szükséglete. Ezt a fogyasztóknál a korábbi évek igénye alapján, az exportnál a külföldi piacok ismeretében, az iparnál a feldolgozó kapacitás figyelembevételével előre megtervezzük. A termelés alapvető feladata, hogy ezt a tervet minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználva minél pontosabban teljesítse. A korábbi két évhez viszonyítva a legtöbb zöldségnövénynél azt kell elérnünk, hogy több legyen belőlük. Az ez évi feladatunkat pontosabban úgy határozhatjuk meg, hogy a terv szerint legyen elég zöldség. Ez a cél, ezt segítik a szerződések, amelyekben a felek nemcsak a termés mennyiségét és minőségét határozzák meg, hanem az érést, az átadás ütemét is előirányozzák. A termelők és a felhasználók közös megegyezéssel a termő- terület nagysága mellett többnyire megállapodnak a termesztett fajtákban, sőt a termesztési módbí n is és a termést minden vonatkozásban ennek figyelem!>evételével tervezik. A TERMELŐÜZEM adott lehetőségein felhasználásával, tervszerű tápanyagellátással, növényápolással — többek között öntözéssel növényvédelemmel stb. — a legkedvezőbb feltételeket igyekszik megadni a növénynek. Mégis, ahogy ez minden évben előfordult, a termés az előirányzotthoz képest az egyik rövénynél több, a másiknál kevesebb lesz, s a tervhez képest a minőség és az érési idő is változhat. A tervezés során át tagos időjárási körülményekkel számolunk. Ez azonban csak a legritkább esetben, de mir den növénynél sohasem következik be. Ami az egyik növénjnek jó, az a másik számára kedvezőtlen. Tehát, ha ossz« sségében megvalósul is a terv, részleteiben mindig lesznek differenciák. Ez a tervtől v aló eltérés mindenekelőtt a termelőüzemben okoz nehézségei. A több, vagy a gyorsabban beért termés leszedéséhez tartalék gép és munkaerő szükséges. Ha kevesebb a termés, a speciális gépek többnyire állnak, a .munkaerőt pedig más feladatra kell átcsoportosítani. A nehézség a vertikum következő lépcsőin az iparnál, a kereskedelemnél hasonlóan ismétlődik Ilyenkor fordul elő, hogy hiány van, vagy a már megtermett termés kerül veszélybe. A KÉRDÉS: kinek a feladata, hogy ezt a problémát megoldja? Ügy érzem, az elmúlt évben az ágazatot segítő nagy jelentőségű intézkedések mellett elsősorban ennek a kérdésnek a megválaszolásával jutottunk a leginkább előre. A kialakult helyes szemléletet a konzervipar vezérigazgatója fogalmazta meg egy nyilatkozatában. ... a zöldségtermelésben, ahol a termés mennyisége és minősége még a legjobb agrotechnika mellett is nagyon ingadozik, olyan együttműködés jöjjön létre, amelyben nincs alá- és fölérendeltség, és amelyben nem arról folyik a véget nem érő vita, hogy ki kit integrál. Még egyszer megismétlem: a termelés biztonságának növelése, a termésingadozás csökkentése elsősorban a termelőüzem feladata. Józan belátás és saját érdek alapján minden üzem törekszik is erre. Hiszen a termésingadozás kedvezőtlen hatása először és leginkább őt érinti. Emellett a termésingadozás csökkentése többnyire azzal jár, hogy állandósulnak a nagy termések. Ha mégis előfordul nagyobb eltérés a tervezettől, a levezetésénél, a proléma megoldásában minden érdekelt félnek van feladata. Több termés esetén az üzem által leszedett és értékesítésre felajánlott termés minél nagyobb részének tárolásával, feldolgozásával, forgalmazásával — kevesebb termésnél pedig a hiányzó áru helyettesítéssel, illetve tárolt, vagy feldolgozott termény felhasználásával. A megoldás természetesen nemcsak jószándék kérdése. Ehhez a gazdaságosság határáig a szükséges feltételeket is meg kell teremteni. Az érdekeltek feladata, hogy keressék, az állami irányításé pedig, hogy különböző intézkedésekkel elősegítse a legkedvezőbb megoldást. Előre látni egy évre szükséges, de kevésbé pontosan lehet, mint egy hónapra, egy hétre, vagy néhány napra. Ezért a helyzet folyamatos figyelemmel kísérése, menet közben az érdekeltek minden szinten való együttműködése és kölcsönös megértéssel történő gyors intézkedése döntő része lehet a jó eredménynek. PEST MEGYE mintegy 16— 18 százalékát adja az ország zöldségtermésének. Területén van a legnagyobb zöldségfogyasztó: a főváros és környéke. Emellett több konzervgyár és más felhasználó is várja az elmúlt évinél több, erre az évre pedig áz elegendő zöldséget. Az országos intézkedések mellett a megyében is összefogtak az érdekeltek az ügy érdekében. A tettek mellett ma az is feladatunk, hogy nagy figyelemmel kísérjük és elemezzük az eseményeket. A tapasztalatok a menet közbeni intézkedések mellett a későbbiekben is segítségünkre lehetnek. Dr. Cselőtei László akadémikus, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára. Nemzetközi szocialista brigád A nnunkaverseny-felhívás nyomán Magyar—NDK nemzetközi műszaki szocialista brigád alakult az NDK-beli Haldens- lebenben a Nagy Októberi Szocialista Fonadalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére született csepeli munkaverseny-1 elhívás nyomán. Évi 8000 tonr a kezdő kapacitású egészségügyi kerámia- áru-gyár épül az Elba .menti városban a KGST komplex programjának keretében a Magyarország és az NDK közötti gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb beruházásaként. Az ú; üzem magyar tervek alapján, mintegy 500 magyar szakén bér, szakmunkás részvételével, az alföldi porcelánárugyár mintájára épül. A munkáknak határidőre történő magas színvonalú, elvégzésére tavaly szeptemberben szocialista együttműködési szerződést kötöttek az építkezést lebonyolító magyar válla- j latok és az NDK porcelánipari beruházó válalata, a WTK Meissen. <■ Ennek alapján alakult meg Haldenslebenben a nemzetközi műszaki szocialista brigád, amely — rendhagyó módon — részben a helyszínen, részben pedig a Budapesten és i Meissenben dolgozó magyar I és NDK-szakembereket fogja Í össze.
