Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
1977. MÁRCIUS 6., VASÄRNAP <Mriai> TANÁCSKOZIK A MÁSODIK ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA (Folytatás az 1. oldalról) Erdei Lászlóné a továbbiakban példákkal, adatokkal illusztrálta a népgazdaság különböző ágaiban dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek változásait, a nők foglalkoztatási szerkezetének kedvező alakulását, hozzátéve, hogy az előző konferencián már jelzett problémát — bizonyos pályák elnőiesedését, más szakmákból pedig a nők kiszorulását — máig sem sikerült megoldani. A nők politikai felkészültségéről, iskolázottságáról és szakképzettségéről szólt ezután, s örömmel nyugtázta, hogy ma már a 35 éven aluli nők és férfiak általános és középfokú végzettsége azonos arányú, egyetemi és főiskolai végzettség tekintetében pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Aggasztó azonban, hogy bizonyos tendenciák semmit sem változtak közoktatásunkban. A gimnáziumokban még mindig több, mint 60 százalékot tesz ki a lányok aránya, a szakmunkásképzőkben viszont még mindig csak 29-et! — A szakmunkásképzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben — a textil-, a ruházati-, a kereskedelmi, s a bőr- és szőrmeszakmában — találjuk a leánytanulók kétharmadát. Jellemző, hogy a szakközépiskolákból is elsősorban azokat választják a lányok, amelyek az úgynevezett női pályákra készítik fel őket. Hasonló a helyzet az egyetemeken, főiskolákon: a tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok tanulnak, a tanárképzők hallgatóinak háromnegyede nő; ezzel szemben a műszaki egyetemek, főiskolák diákjainak csupán 18 százaléka. Ezek az arányok folytonosan újratermelik a nemek közötti egyenlőtlen munkamegosztást! A fizikai munkakörökben is lassan növekszik a szakképzett nők aránya, holott hiány van szakmunkásokban, a mezőgazdaságban például már-már a fejlődést akadályozza. E kedvezőtlen jelenség okait vizsgálva, Erdei Lászlóné bírálta az iskolák gyakran gépies pályairányítási tevékenységét, a szülők szemléletét, amely a női munkaköröket illetően nemigen alkalmazkodik korunk és társadalmunk igényeihez, s azt a gyakorlatot, hogy sok szakmunkásképző iskola kollégiumában csak fiúknak van hely. A gondok orvoslásáról szólva Erdei Lászlóné rámutatott: a konferencia javasolja az Oktatási Minisztériumnak és a tanácsoknak a tankötelezettségi törvény végrehajtásának szigorú ellenőrzését; a Munkaügyi Minisztériumnak, hogy vizsgálja felül, a műszakitechnológiai fejlődés milyen új szakmákat és lehetőségeket nyit meg a nők előtt, s dolgozza ki a szükséges intézkedések tervét; javasolja a konferencia az Országos Tervhivatalnak és az érintett minisztériumoknak, hogy távlati terveikben a szakmai szerkezet átalakításakor, az oktatás fejlesztésekor tudatosan törekedjenek a két nem helyes arányainak kialakítására. — A dolgozó nők munkakörülményeinek további javítása érdekében a konferencia javasolja a Minisztertanácsnak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának, hogy o jövőben következetesebben érvényesítsék a kormány 1013-as számú határozatának következő pontNővéreket, asszisztenseket, védőnőket köszöntöttek Pest megyei egészségügyi szakdolgozók nagygyűlése Budagyöngyén Kórházi, rendelőintézeti nővérek, gyógyszerész és laboráns asszisztensek, csecsemő- és szociális otthonok ápolónői és védőnők gyülekeztek tegnap mintegy 300-an a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza fcudagyöngyei előadótermében. Az összejövetelt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottsága, a szakszervezet kö- zépkáder-szakcsoportja, valamint a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya szervezte, hogy a résztvevők megismerkedhessenek egészségügyünk soron levő feladataival, s az időszerű szakmai kérdésekkel. A szakdolgozókat, valamint az ünnepségen megjelenő Ba- rinkai Oszkárnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, dr. Csicsay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesét, Németh Veronikát, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárát és Gál Lásziónét, a szakszervezet megyebizottságának titkárát, Varga Ágnes, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei középkáder-szak- csoportjának titkára üdvözölte. Ünnepi beszédében dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője egészségpolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott. Szólt az egészségügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásáról, továbbá etikai kérdésekről. Köszöntötte a résztvevőket a közelgő nőnap alkalmából, s a megye legjobb munkát végző egészségügyi szakdolgozóinak átadta az egészségügyi miniszter kitüntetéseit: heten a helyszínen, tízen már korábban, munkahelyükön vették át az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, egy dolgozó pedig miniszteri dicséretben részesült. A szünet után dr. Varga István Pest megyei belgyó- gyász-szakfőorvos tartott szakmai továbbképző előadást arról, hogy melyek a vesebetegségek kezelésének aktuális problémái. Előadását diavetítéssel illusztrálta. Dr. Varga István után Varga Ágnes vette át a szót, s az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei kö- zépkáder-szakcsoportjának az elmúlt évek során kifejtett tevékenységéről számolt be. Végezetül újraválasztották a szakcsoport tizenegy tagú vezetőségét, melynek elnöke dr. Varga Zoltánná, a törökbálinti Tüdőbeteggondozó Intézet vezető főnővére lett, titkára pedig Menner Tiborné, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás ellenőre. V. G. P. Centenáriumon Az üzemi demokráciáról A vasasszakszervezet fenn- ■ állásának 100. évfordulója al- | kalmából rendezett esemény- sorozat keretében, szombaton tanácskozás kezdődött a dolgozók beleszólási jogának, vagyis az üzemi demokráciának az érvényesüléséről, továbbfejlesztésének kérdéseiről. A Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megkezdődött konferencia mintegy 200 résztvevője között, meghívott vendégként ott voltak . 18 ország társ-szakszervezetei- I nek delegációi is. l Borovszky Ambrusnak, a vasasszakszervezet elnökének megnyitója után Méhes Lajos főtitkár tartott eladást. Felszólalt a tanácskozáson Kara- kas László munkaügyi miniszter is. A tanácskozás első napján több gyár képviselője szólalt fel, s néhány külföldi szak- szervezet képviselője is beszámolt saját országának tapasztalatairól. ját: „Az állami vállala- a feladatokhoz és megbirkózik és a teljesítmény mércéjét ma- lekedni a XI. kongresszus hatoknak és szövetkezetek- velük. Ezért tudunk mi is ne- gasabbra állító népgazdasági tározatainak valóra váltanék adományozott kitün- kirugaszkodni a munkaerkölcs tervnek és elkötelezetten cse- sáért. tető címek odaítélésekor Borbély Sándor: Az eddigihez hasonló gondossággal, felelősséggel azt is értékeljük, hogy mit tettek saját erőforrásaik felhasználásával és belső szervezési intézkedésekkel a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és élet- körülményeinek javításáért.” A konferencia javasolja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, hogy a korszerűbb, biztonságosabb, használhatóbb munkavédelmi berendezések tervezésére és gyártására fordítson nagyobb figyelmet; a konferencia javasolja, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek és nőbizottságaik ne engedjék meg, hogy megsértsék a munka szerinti elosztás szocialista elvét, s hogy átmeneti nehézségekre hivatkozva halogassák a nők bérének felzárkózását a férfiakéhoz — tolmácsolta az MNOT állásfoglalását Erdei Lászlóné. A nők kettős hivatásából a második, az anyaság nem kevésbé jelentős a termelésben való részvételüknél a társadalom fejlődése szempontjából. Az MNOT véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy az utóbbi években nagyobb lett az anyák társadalmi megbecsülése, a munkahelyek is mind több segítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk ellátásához. — Az első konferencia óta eltelt időszakban hozta meg kormányunk azt a népesedés- politikái határozatot, amelynek gyakorlati feltételeit nagy erőfeszítésekkel teremtettük meg, és ezután sem lesz másképp. Jelenleg az általános iskolai tanulóknak több mint 30 százaléka napközis, holott az igények ennél nagyobbak; a 3—6 éves korú kicsinyek 80 százaléka jár óvodába, s ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Nem így a bölcsődei ellátás, ami sokat javult, de még mindig csak tízszázalékos. Az óvodahálózat fejlesztéséhez hasonlóan, a bölcsődei kapacitás bővítésére is társadalmi összefogásra van szükség. A konferencia javasolja a kormánynak a bölcsődék, az óvodák és a gyermekgondozási segély összehangolt fejlesztését, s annak megvizsgálását: az óvodaprogram, a gyermekek egészsége és nevelése nem tenné-e lehetővé, hogy már két és fél éves koruktól óvodások legyenek. A nők második műszakjának megkönnyítéséről, a családon belüli munkamegosztás, s a háztartási munkát segítő szolgáltatások fejlesztéséről szólva az MNOT titkára kitért a családi életre nevelés társadalompolitikai jelentőségére. A Magyar Nők Országos Tanácsának nemzetközi kapcsolatairól, a békés egymás mellett élés. az általános enyhülés politikájának érvényesítéséért végzett tevékenységéről szóló tájékoztatás után, befejezésül Erdei Lászlóné a következőket mondotta: — Az újonnan megválasztandó nőtanács előtt nagy feladatok állnak. Szocialista fejlődésünk törvényszerűsége, hogy minduntalan többre vállalkozunk, magasabbra törünk. E fejlődés törvényszerűsége az is, hogy felneveli a mindig többre képes embert, aki felnő Borbély Sándor beszédében elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jókívánságait. — A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája belpolitikai életünk fontos eseménye. Az országos tanács nélkülözhetetlen társadalmi hivatást teljesít. Az embert és a társadalmat formáló országépítés — mondotta a továbbiakban Borbély Sándor —, amelynek során valóra váltjuk elveinket, az elmúlt esztendőkben sem volt, s ma sem mentes ellentmondásoktól, gondoktól. Küzdelmes és sikeres munka közben születtek meg az anyagi jólét eddigi feltételei, de nemcsak a jólété, hanem a teljesebb, szocialista humánumtól áthatott erkölcsi felfogásé is. Borbély Sándor elismeréssel szólt arról, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa eredményesen végzi munkáját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresszusán megalkotott program megvalósításához. Olyan időszakban ülésezik a konferencia, amikor a pártunk XI. kongresszusán elfogadott, s ma már méltán nemzetinek tekintett program valóraváltá- sán dolgozunk. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi haladásért végzett tevékenységen belül kiemelt jelentőségű a gazdasági építő- és termelő- munka. Életünknek egyetlen olyan területe sincs, amely ne függne a gazdasági eredményektől. Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek megfelelően fejlődik. A szocialista tervgazdálkodásnak és a szocialista országok együttműködésének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb megrázkódtatás nélkül viseli el a tőkéspiac okozta teherpróbát. Tervünk szerint — folytatta Borbély Sándor —, ebben az évben a nemzeti jövedelmet 6—6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 7—8 százalékkal növeljük. Feladataink nagyok és feszítettek. A feladatok megoldásához elsőrangúan fontos a munka szervezettségének, fegyelmének, minőségének jelentős javítása. Az előző évinél szigorúbb követelményeket akkor lehet teljesíteni, ha a maga helyén mindenki, férfiak és nők a célokat megértve, azokkal azonosulva, legjobb tudásuk szerint helytállnak. — E fórumról is üdvözöljük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére a dolgozó nők országszerte tömegesen vállalnak részt a csepeliek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják a szovjet nép, a Szovjetunió iránt érzett őszinte tiszteletüket, szocialista hazafiságukat, internacionalista meggyőződésüket. Ezután a Központi Bizottság titkára a nők szerepéről beszélt. Mint mondotta: a nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A fokozódó kormányzati, munkahelyi, társadalmi gondoskodás — beleértve a szociálpolitikát és annak gyakorlatát is — jól szolgálja ezt. Az utóbbi években fiatal leányok és asz- szonyok tíz- és százerei modern, új feltételek között léptek munkába. Hazánkban mindenki dolgozhat, aki akar és képes rá. Továbbra is feladatunknak tekintjük a dolgozni kívánó nők szervezettebb munkába állítását, a lehető legjobb körülmények között. Az elért haladást nagyra értékelve és a jó tapasztalatokat felhasználva szólnunk kell arra is, hogy még sok a tennivalónk. Jelentősen javítanunk kell a pályaorientációt ahhoz — hangsúlyozta Borbély Sándor —, hogy a nők teljesebben élhessenek a társadalmunkban meglevő új foglalkozási lehetőségekkel, hogy mind többen valóban adottságaik és képességeik szerint pályát választhassanak. Arra kell törekednünk, hogy minden olyan pályán, amely nincs káros hatással a nők egészségére, jobb legyen a nők és a férfiak aránya. Az egyenlő jog teljes értékű gyakorlásának szükséges feltétele a magasabb általános műveltség, a nagyobb szakmai tudás. További feladataink vannak a nők élet- és munkakörülményeinek javításában is. Következetesen folytatjuk azt a családtámogató politikát, amelyben kiemelten szerepel a gyermekekről való sokrétű gondoskodás, a szolgáltatások fejlesztése és az időskorúak ellátása — mondotta. A haladás fontos összetevőjének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a társadalmi szervezetek vezető testületéi, valamint a helyi szervek továbbra is az eddigihez hasonló gondossággal, felelősséggel foglalkozzanak a nők társadalmi helyzetének javításával. Munkálkodjanak következetesen és szívósan azoknak a feltételeknek a megteremtésén, amelyek biztosítják a dolgozó nők teljes társadalmi egyenlőségét. A vezető testületek a rájuk bízott hatáskörökkel élve — . e feltételteremtő tevékenységük során — idejében intézkedjenek a döntésre érett kérdésekben. Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszervezetek, a kommunisták a felelősek. Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd — mondotta a Központi Bizottság titkára. — Munkánk eddigi eredményei, népünk elkötelezettsége a szocializmus iránt, s az a szilárd elhatározás, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadalmat, programunk megvalósításának legfőbb biztosítéka. A fejlett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk szép műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiséggel, igaz emberséggel vállalják a rájuk háruló nemes feladatokat, az alkotómunkát és az új nemzedék nevelését — fejezte be beszédét Borbély Sándor. koság ellátásához, illetve az exportárualap növeléséhez. Kitekintve saját közös gazdaságuk kerítésén, a továbbiakban a járás, a megye más termelőszövetkezeteiben dolgozó nők életét-munkáját ecsetelte. Mindenkelőtt a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben dolgozó nőkét, akik közül például 450-en keresnek — és találnak — biztos megélhetést a baromfifeldolgozó üzemben. Elmondotta. hogy ebben a gazdaságban március végén adják át rendeltetésének azt az évi 50 ezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas üzemet, amelyet a dabasi Fehér Akác Tsz-szel közösen építettek, s amely, természetesen újabb munkalehetőségeket kínál a nőknek. A nők munkába állásának legfőbb akadályáról, a gyermekük elhelyezési gondjairól szólott végezetül Kakucsi Gabriella, s tovább társadalmi összefogásra biztatott a gyer- mekm+ézmények fejlesztése érdekében. A tanácskozás szünetében: Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára, Turcsányi Imréné, a szentendrei városi népfrontbizottság titkára, Pikó Jánosné, a nagykátai Magyar- Kereti Barátság és Széger Ignácné, a clunavarsányi Petőfi tsz dolgozói. Bozsán Péter felvételei Kakucsi Gabriella: Példamutató helytállással Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác MgTsz elnöke felszólalásában a termelőszövetkezetben dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről szólt. Elmondta: saját közös gazdaságuk csaknem 3000-et számláló tagságának jelentős része, a produktív dolgozók 50 százaléka nő. Évtizede még szinte kizárólag nők dolgoztak itt, jórészt a szántóföldi növénytermesztésben és — kisebb létszámmal — az állattenyésztésben. Aztán a gyors ütemű anyagi-technológiai fejlődés, az ipari eredetű anyagok, eszközök felhasználása azzal a következménnyel járt, hogy a termelés korszerűsítésével párhuzamosan kiszorította a nőket a szántóföldi növénytermesztésből. — Szövetkezetünk vezetősége olyan feladat elé került — idézte a nem is távoli múltat Kakucsi Gabriella —, hogy megfelelő munkaterületről gondoskodjék a legnehezebb időszakban is becsülettel helytállt nődolgozóinak, ahol jó körülmények között, reális anyagi elismerés mellett dolgozhatnak. Elsősorban az élelmiszerfeldolgozást szerveztük meg Napi 20 ezer liter kapacitású tejfeldolgozót. szalonnafüstölőt és csomagolóüzemet létesítettünk, a mai igé- ryeket kielégítő szociális körülményekkel. — Szövetkezetünkben az idén növeltük a közös zöldségterületet, és szervezetten oldjuk meg a háztáji zöldség- termesztést — tért át a valamennyiünket érintő problémára Kakucsi Gabriella. — Mind a közösben, mind pedig a háztájiban megtermelt zöldséget saját tisztítóüzemünkben dolgozzuk fel, ily módon kívánunk hozzájárulni a la-
