Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

1977. MÁRCIUS 6., VASÄRNAP <Mriai> TANÁCSKOZIK A MÁSODIK ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA (Folytatás az 1. oldalról) Erdei Lászlóné a továbbiak­ban példákkal, adatokkal il­lusztrálta a népgazdaság kü­lönböző ágaiban dolgozó nők élet- és munkakörülményei­nek változásait, a nők foglal­koztatási szerkezetének kedve­ző alakulását, hozzátéve, hogy az előző konferencián már jel­zett problémát — bizonyos pá­lyák elnőiesedését, más szak­mákból pedig a nők kiszorulá­sát — máig sem sikerült meg­oldani. A nők politikai felkészültsé­géről, iskolázottságáról és szakképzettségéről szólt ez­után, s örömmel nyugtázta, hogy ma már a 35 éven aluli nők és férfiak általános és kö­zépfokú végzettsége azonos arányú, egyetemi és főiskolai végzettség tekintetében pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Aggasztó azonban, hogy bizo­nyos tendenciák semmit sem változtak közoktatásunkban. A gimnáziumokban még mindig több, mint 60 százalékot tesz ki a lányok aránya, a szak­munkásképzőkben viszont még mindig csak 29-et! — A szakmunkásképzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben — a tex­til-, a ruházati-, a kereskedel­mi, s a bőr- és szőrmeszakmá­ban — találjuk a leánytanu­lók kétharmadát. Jellemző, hogy a szakközépiskolákból is elsősorban azokat választják a lányok, amelyek az úgyne­vezett női pályákra készítik fel őket. Hasonló a helyzet az egyetemeken, főiskolákon: a tanítóképzőkben csaknem ki­zárólag lányok tanulnak, a ta­nárképzők hallgatóinak há­romnegyede nő; ezzel szem­ben a műszaki egyetemek, fő­iskolák diákjainak csupán 18 százaléka. Ezek az arányok folytonosan újratermelik a nemek közötti egyenlőtlen munkamegosztást! A fizikai munkakörökben is lassan nö­vekszik a szakképzett nők ará­nya, holott hiány van szak­munkásokban, a mezőgazda­ságban például már-már a fej­lődést akadályozza. E kedvezőtlen jelenség okait vizsgálva, Erdei Lászlóné bí­rálta az iskolák gyakran gé­pies pályairányítási tevékeny­ségét, a szülők szemléletét, amely a női munkaköröket il­letően nemigen alkalmazkodik korunk és társadalmunk igé­nyeihez, s azt a gyakorlatot, hogy sok szakmunkásképző is­kola kollégiumában csak fiúk­nak van hely. A gondok orvoslásáról szól­va Erdei Lászlóné rámutatott: a konferencia javasolja az Ok­tatási Minisztériumnak és a tanácsoknak a tankötelezettsé­gi törvény végrehajtásának szigorú ellenőrzését; a Munka­ügyi Minisztériumnak, hogy vizsgálja felül, a műszaki­technológiai fejlődés milyen új szakmákat és lehetőségeket nyit meg a nők előtt, s dolgoz­za ki a szükséges intézkedé­sek tervét; javasolja a konfe­rencia az Országos Tervhiva­talnak és az érintett minisz­tériumoknak, hogy távlati ter­veikben a szakmai szerkezet átalakításakor, az oktatás fej­lesztésekor tudatosan töreked­jenek a két nem helyes ará­nyainak kialakítására. — A dolgozó nők munkakö­rülményeinek további javítá­sa érdekében a konferencia javasolja a Minisztertanácsnak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának, hogy o jövőben következetesebben érvényesít­sék a kormány 1013-as számú határozatának következő pont­Nővéreket, asszisztenseket, védőnőket köszöntöttek Pest megyei egészségügyi szakdolgozók nagygyűlése Budagyöngyén Kórházi, rendelőintézeti nő­vérek, gyógyszerész és labo­ráns asszisztensek, csecsemő- és szociális otthonok ápolónői és védőnők gyülekeztek teg­nap mintegy 300-an a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza fcudagyöngyei előadó­termében. Az összejövetelt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottsága, a szakszervezet kö- zépkáder-szakcsoportja, vala­mint a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya szervez­te, hogy a résztvevők megis­merkedhessenek egészség­ügyünk soron levő feladatai­val, s az időszerű szakmai kér­désekkel. A szakdolgozókat, valamint az ünnepségen megjelenő Ba- rinkai Oszkárnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kárát, dr. Csicsay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettesét, Németh Veronikát, a Vöröskereszt Pest megyei ve­zetőségének titkárát és Gál Lásziónét, a szakszervezet me­gyebizottságának titkárát, Varga Ágnes, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete megyei középkáder-szak- csoportjának titkára üdvözölte. Ünnepi beszédében dr. Ten­gelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője egészségpoliti­kánk időszerű kérdéseivel fog­lalkozott. Szólt az egészség­ügyi szakdolgozók élet- és munkakörülményeinek javu­lásáról, továbbá etikai kérdé­sekről. Köszöntötte a résztve­vőket a közelgő nőnap alkal­mából, s a megye legjobb munkát végző egészségügyi szakdolgozóinak átadta az egészségügyi miniszter kitün­tetéseit: heten a helyszínen, tízen már korábban, munka­helyükön vették át az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, egy dolgozó pedig miniszteri dicséretben része­sült. A szünet után dr. Varga István Pest megyei belgyó- gyász-szakfőorvos tartott szak­mai továbbképző előadást ar­ról, hogy melyek a vesebeteg­ségek kezelésének aktuális problémái. Előadását diavetí­téssel illusztrálta. Dr. Varga István után Var­ga Ágnes vette át a szót, s az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete megyei kö- zépkáder-szakcsoportjának az elmúlt évek során kifejtett te­vékenységéről számolt be. Végezetül újraválasztották a szakcsoport tizenegy tagú ve­zetőségét, melynek elnöke dr. Varga Zoltánná, a törökbálinti Tüdőbeteggondozó Intézet ve­zető főnővére lett, titkára pe­dig Menner Tiborné, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás ellenőre. V. G. P. Centenáriumon Az üzemi demokráciáról A vasasszakszervezet fenn- ■ állásának 100. évfordulója al- | kalmából rendezett esemény- sorozat keretében, szombaton tanácskozás kezdődött a dol­gozók beleszólási jogának, vagyis az üzemi demokráciá­nak az érvényesüléséről, to­vábbfejlesztésének kérdései­ről. A Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megkez­dődött konferencia mintegy 200 résztvevője között, meg­hívott vendégként ott voltak . 18 ország társ-szakszervezetei- I nek delegációi is. l Borovszky Ambrusnak, a vasasszakszervezet elnökének megnyitója után Méhes Lajos főtitkár tartott eladást. Fel­szólalt a tanácskozáson Kara- kas László munkaügyi minisz­ter is. A tanácskozás első napján több gyár képviselője szólalt fel, s néhány külföldi szak- szervezet képviselője is beszá­molt saját országának tapasz­talatairól. ját: „Az állami vállala- a feladatokhoz és megbirkózik és a teljesítmény mércéjét ma- lekedni a XI. kongresszus ha­toknak és szövetkezetek- velük. Ezért tudunk mi is ne- gasabbra állító népgazdasági tározatainak valóra válta­nék adományozott kitün- kirugaszkodni a munkaerkölcs tervnek és elkötelezetten cse- sáért. tető címek odaítélésekor Borbély Sándor: Az eddigihez hasonló gondossággal, felelősséggel azt is értékeljük, hogy mit tettek saját erőforrásaik felhasználásával és belső szer­vezési intézkedésekkel a dol­gozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és élet- körülményeinek javításáért.” A konferencia javasolja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, hogy a korsze­rűbb, biztonságosabb, használ­hatóbb munkavédelmi beren­dezések tervezésére és gyár­tására fordítson nagyobb fi­gyelmet; a konferencia java­solja, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek és nőbizottsá­gaik ne engedjék meg, hogy megsértsék a munka szerinti elosztás szocialista elvét, s hogy átmeneti nehézségekre hivatkozva halogassák a nők bérének felzárkózását a férfia­kéhoz — tolmácsolta az MNOT állásfoglalását Erdei Lászlóné. A nők kettős hivatásából a második, az anyaság nem ke­vésbé jelentős a termelésben való részvételüknél a társada­lom fejlődése szempontjából. Az MNOT véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy az utóbbi években nagyobb lett az anyák társadalmi megbe­csülése, a munkahelyek is mind több segítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk ellátásához. — Az első konferencia óta eltelt időszakban hozta meg kormányunk azt a népesedés- politikái határozatot, amely­nek gyakorlati feltételeit nagy erőfeszítésekkel teremtettük meg, és ezután sem lesz más­képp. Jelenleg az általános is­kolai tanulóknak több mint 30 százaléka napközis, holott az igények ennél nagyobbak; a 3—6 éves korú kicsinyek 80 százaléka jár óvodába, s ez az arány nemzetközi összehason­lításban is kiemelkedő. Nem így a bölcsődei ellátás, ami sokat javult, de még mindig csak tízszázalékos. Az óvoda­hálózat fejlesztéséhez hason­lóan, a bölcsődei kapacitás bővítésére is társadalmi össze­fogásra van szükség. A konfe­rencia javasolja a kormány­nak a bölcsődék, az óvodák és a gyermekgondozási segély összehangolt fejlesztését, s an­nak megvizsgálását: az óvoda­program, a gyermekek egész­sége és nevelése nem tenné-e lehetővé, hogy már két és fél éves koruktól óvodások legye­nek. A nők második műszakjá­nak megkönnyítéséről, a csa­ládon belüli munkamegosztás, s a háztartási munkát segítő szolgáltatások fejlesztéséről szólva az MNOT titkára ki­tért a családi életre nevelés társadalompolitikai jelentő­ségére. A Magyar Nők Országos Ta­nácsának nemzetközi kapcso­latairól, a békés egymás mel­lett élés. az általános enyhülés politikájának érvényesítéséért végzett tevékenységéről szóló tájékoztatás után, befejezésül Erdei Lászlóné a következőket mondotta: — Az újonnan megválasz­tandó nőtanács előtt nagy fel­adatok állnak. Szocialista fej­lődésünk törvényszerűsége, hogy minduntalan többre vál­lalkozunk, magasabbra törünk. E fejlődés törvényszerűsége az is, hogy felneveli a mindig többre képes embert, aki felnő Borbély Sándor beszédében elöljáróban tolmácsolta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üd­vözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jókí­vánságait. — A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája bel­politikai életünk fontos esemé­nye. Az országos tanács nél­külözhetetlen társadalmi hiva­tást teljesít. Az embert és a társadalmat formáló országépítés — mon­dotta a továbbiakban Borbély Sándor —, amelynek során valóra váltjuk elveinket, az elmúlt esztendőkben sem volt, s ma sem mentes ellentmon­dásoktól, gondoktól. Küzdel­mes és sikeres munka közben születtek meg az anyagi jólét eddigi feltételei, de nemcsak a jólété, hanem a teljesebb, szo­cialista humánumtól áthatott erkölcsi felfogásé is. Borbély Sándor elismeréssel szólt arról, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa ered­ményesen végzi munkáját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresszusán megalkotott program megvalósításához. Olyan időszakban ülésezik a konferencia, amikor a pártunk XI. kongresszusán elfogadott, s ma már méltán nemzetinek tekintett program valóraváltá- sán dolgozunk. A Központi Bi­zottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi haladásért végzett tevékenysé­gen belül kiemelt jelentőségű a gazdasági építő- és termelő- munka. Életünknek egyetlen olyan területe sincs, amely ne függne a gazdasági eredmé­nyektől. Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek meg­felelően fejlődik. A szocialista tervgazdálkodásnak és a szo­cialista országok együttműkö­désének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb meg­rázkódtatás nélkül viseli el a tőkéspiac okozta teherpróbát. Tervünk szerint — folytatta Borbély Sándor —, ebben az évben a nemzeti jövedelmet 6—6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalékkal, a me­zőgazdasági termelést 7—8 százalékkal növeljük. Fel­adataink nagyok és fe­szítettek. A feladatok megol­dásához elsőrangúan fontos a munka szervezettségének, fe­gyelmének, minőségének je­lentős javítása. Az előző évi­nél szigorúbb követelményeket akkor lehet teljesíteni, ha a maga helyén mindenki, fér­fiak és nők a célokat megért­ve, azokkal azonosulva, leg­jobb tudásuk szerint helyt­állnak. — E fórumról is üdvözöljük, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának méltó megünneplésére a dolgozó nők országszerte tö­megesen vállalnak részt a cse­peliek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják a szovjet nép, a Szovjetunió iránt ér­zett őszinte tiszteletüket, szo­cialista hazafiságukat, inter­nacionalista meggyőződésüket. Ezután a Központi Bizottság titkára a nők szerepéről be­szélt. Mint mondotta: a nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A fokozódó kormányzati, mun­kahelyi, társadalmi gondosko­dás — beleértve a szociálpoli­tikát és annak gyakorlatát is — jól szolgálja ezt. Az utóbbi években fiatal leányok és asz- szonyok tíz- és százerei mo­dern, új feltételek között lép­tek munkába. Hazánkban min­denki dolgozhat, aki akar és képes rá. Továbbra is felada­tunknak tekintjük a dolgozni kívánó nők szervezettebb munkába állítását, a lehető legjobb körülmények között. Az elért haladást nagyra ér­tékelve és a jó tapasztalato­kat felhasználva szólnunk kell arra is, hogy még sok a tenni­valónk. Jelentősen javítanunk kell a pályaorientációt ahhoz — hangsúlyozta Borbély Sán­dor —, hogy a nők teljesebben élhessenek a társadalmunkban meglevő új foglalkozási lehe­tőségekkel, hogy mind többen valóban adottságaik és képes­ségeik szerint pályát választ­hassanak. Arra kell töreked­nünk, hogy minden olyan pá­lyán, amely nincs káros ha­tással a nők egészségére, jobb legyen a nők és a férfiak ará­nya. Az egyenlő jog teljes ér­tékű gyakorlásának szükséges feltétele a magasabb általános műveltség, a nagyobb szakmai tudás. További feladataink vannak a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek javításában is. Követ­kezetesen folytatjuk azt a csa­ládtámogató politikát, amely­ben kiemelten szerepel a gyer­mekekről való sokrétű gon­doskodás, a szolgáltatások fej­lesztése és az időskorúak el­látása — mondotta. A haladás fontos összetevő­jének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a társadalmi szervezetek vezető testületéi, valamint a helyi szervek to­vábbra is az eddigihez hasonló gondossággal, felelősséggel fog­lalkozzanak a nők társadalmi helyzetének javításával. Mun­kálkodjanak következetesen és szívósan azoknak a feltételek­nek a megteremtésén, amelyek biztosítják a dolgozó nők tel­jes társadalmi egyenlőségét. A vezető testületek a rájuk bí­zott hatáskörökkel élve — . e feltételteremtő tevékenységük során — idejében intézkedje­nek a döntésre érett kérdések­ben. Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszerveze­tek, a kommunisták a felelő­sek. Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd — mondotta a Központi Bizott­ság titkára. — Munkánk ed­digi eredményei, népünk elkö­telezettsége a szocializmus iránt, s az a szilárd elhatáro­zás, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadal­mat, programunk megvalósítá­sának legfőbb biztosítéka. A fejlett szocialista társada­lom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadal­munk szép műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiség­gel, igaz emberséggel vállalják a rájuk háruló nemes felada­tokat, az alkotómunkát és az új nemzedék nevelését — fe­jezte be beszédét Borbély Sándor. koság ellátásához, illetve az exportárualap növeléséhez. Kitekintve saját közös gaz­daságuk kerítésén, a továb­biakban a járás, a megye más termelőszövetkezeteiben dol­gozó nők életét-munkáját ecsetelte. Mindenkelőtt a her­nádi Március 15. Termelőszö­vetkezetben dolgozó nőkét, akik közül például 450-en ke­resnek — és találnak — biz­tos megélhetést a baromfifel­dolgozó üzemben. Elmondot­ta. hogy ebben a gazdaság­ban március végén adják át rendeltetésének azt az évi 50 ezer sertés vágására és fel­dolgozására alkalmas üzemet, amelyet a dabasi Fehér Akác Tsz-szel közösen építettek, s amely, természetesen újabb munkalehetőségeket kínál a nőknek. A nők munkába állásának legfőbb akadályáról, a gyer­mekük elhelyezési gondjairól szólott végezetül Kakucsi Gabriella, s tovább társadalmi összefogásra biztatott a gyer- mekm+ézmények fejlesztése érdekében. A tanácskozás szünetében: Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára, Turcsányi Imréné, a szentendrei városi népfrontbizottság titkára, Pikó Jánosné, a nagykátai Magyar- Kereti Barátság és Széger Ignácné, a clunavarsányi Petőfi tsz dolgozói. Bozsán Péter felvételei Kakucsi Gabriella: Példamutató helytállással Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác MgTsz elnöke felszólalásában a termelőszö­vetkezetben dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről szólt. Elmondta: saját közös gaz­daságuk csaknem 3000-et számláló tagságának jelentős része, a produktív dolgozók 50 százaléka nő. Évti­zede még szinte kizárólag nők dolgoztak itt, jórészt a szántó­földi növénytermesztésben és — kisebb létszámmal — az állattenyésztésben. Aztán a gyors ütemű anyagi-technoló­giai fejlődés, az ipari eredetű anyagok, eszközök felhaszná­lása azzal a következménnyel járt, hogy a termelés korsze­rűsítésével párhuzamosan ki­szorította a nőket a szántóföl­di növénytermesztésből. — Szövetkezetünk vezetősé­ge olyan feladat elé került — idézte a nem is távoli múltat Kakucsi Gabriella —, hogy megfelelő munkaterületről gondoskodjék a legnehezebb időszakban is becsülettel helytállt nődolgozóinak, ahol jó körülmények között, reális anyagi elismerés mellett dol­gozhatnak. Elsősorban az élel­miszerfeldolgozást szerveztük meg Napi 20 ezer liter kapa­citású tejfeldolgozót. szalon­nafüstölőt és csomagolóüze­met létesítettünk, a mai igé- ryeket kielégítő szociális kö­rülményekkel. — Szövetkezetünkben az idén növeltük a közös zöld­ségterületet, és szervezetten oldjuk meg a háztáji zöldség- termesztést — tért át a vala­mennyiünket érintő problé­mára Kakucsi Gabriella. — Mind a közösben, mind pedig a háztájiban megtermelt zöld­séget saját tisztítóüzemünk­ben dolgozzuk fel, ily módon kívánunk hozzájárulni a la-

Next

/
Thumbnails
Contents