Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

/ 1977. MÁRCIUS 6., VASÄRNAP A hét kérdései Elénk szocialista Zavaró közjátékok — A SALT és az ENSZ Repubiic helyett Public Kormányunk három elnök- helyettese külföldön tárgyalta héten — majdnem egyidejű­leg: Borbándi János Laosz- ban és Vietnamban, Havasi \Ferenc Olaszországban és Sze­kér Gyula Irakban. A külügy­miniszter Londonban folyta­tott megbeszélést, külkereske­delmi miniszterünk pedig a [Távol-Keleten járt. Gáspár Sándor vezeti a magyar dele­gációt Genfben, a népi dip­lomácia, kiemelkedően fontos rendezvényén, a második európai szakszervezeti konfe­rencián. Övári Miklós vezeté­sével ott volt az MSZMP de­legációja Szófiában, a szocia­lista országok testvérpártjai KB-titkárainak konferenciá­ján. [ MIRŐL TANÁCSKOZTAK SZÓFIÁBAN? ' Szemlátomást megélénkült {tehát a magyar s általában a •szocialista diplomácia. Külö­nösképpen érvényes ez földré­szünkre, hiszen a júniusban esedékes belgrádi előkészítő találkozó közeledtével sűrű­södnek a kelet—nyugati érint­kezések, ám vannak NATO-kö- rök, amelyek Belgrád ürü­gyén a terméketlen vitákat kívánják szaporítani. Jól is­mert a nyugati országokban kibontakozott kampány, amely az emberi jogok védelmével a szocialista országok belügyei- be való beavatkozással pró­bálkozik; s különösen vissza­tetsző volt, amikor a héten olyan látogatója volt a Fehér Háznak, akit köztörvényes bűncselekményei miatt elő­ször elítéltek, majd kiutasí­tottak a Szovjetunióból. Ezek a közjátékok nagyon zavarók és veszélyesek lehetnek, mert elvonják a figyelmet a valósá­gos problémákról. Holott a Salt—2-megállapodás aláírá­sától kezdve más leszerelési témákon át a gazdasági együttműködés kiszélesítéséig sok sürgető probléma vár megoldásra szovjet—amerikai viszonylatban. A szocialista országok ideológiai és nemzetközi ügyekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai ezért első­sorban arra figyelmeztettek e heti szófiai tanácskozásukon, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának önkényes ér­telmezése és szándékos félre­értelmezése, a beavatkozási kísérletek nehezítik és mérge­zik a légkört, gátolják a ha­ladást. A szocialista országok, híven eddigi politikájukhoz, a jövőben is mindent megtesz­nek az akadályok elhárítá­sáért, s külön is hangsúlyoz­ták a tömegtájékoztató eszkö- z.ök, a rádió, a tévé, a sajtó fontos szerepét helsinki szel­lemének továbbvitelében. Köztudomású, hogy a szo­cialista országok közössége igen nagy hatásai van a vi­lágpolitikára, a világ fejlődé­sére. A reakciós, nyugati kö­rök ezért elsősorban a létező szocializmus ellen irányítják támadásaik fő tüzét. Az idei kiemelkedő jubileum, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának ün­neplése különösen jó alkalom a szocializmus fölényének, lendületes fejlődésének be­mutatására; ezért szóltak Szó­fiában nyomatékkai november 7-e megünneoléséről. Hiszen nem protokolláris megemléke­zésekről van szó, hanem a történelmi távlatok felrajzolá­sáról és a jelen nagy politi­kai harcáról — a nevezetes dátum kapcsán. MIÉRT SÜRGETI A SZOVJETUNIÓ AZ ENSZ- KÖZGYÜLÉS RENDKÍVÜLI, LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKÁT? bécsi egyezmény nem függ össze közvetlenül más testü­letek tárgyalásainak eredmé­nyességével), mégis kap­csolódnak egymáshoz. Egy­részt: veszélyt jelent, hogy miközben egyik területen fé­kezik a fegyverkezési ver­senyt, az a másik vonatkozás­ban fokozódhat. Másrészt: az alapvető stratégiai egyensú­lyon belül lehetségesek árnya­lati eltérések, valódi vagy vélt előnyök az egyes fegyverfaj­táknál, tehát elejét kell venni az egyoldalú előnyszerzési kí­sérleteknek. Ezért javasolta a Szovjet­unió, hogy hívjanak össze le­szerelési világkonferenciát, amelyen valamennyi állam részt vehetne (azok is, ame­lyek valamilyen oknál fogva nem tagjai az ENSZ-nek), s lehetőség nyílnék rá, hogy csak a leszereléssel foglal­kozzanak, viszont annak min­den vonatkozását napirendre tűzzék. Hosszú viták után kompromisszum született: még a leszerelési világkonfe- íencia előtt összehívnák az ENSZ-közgyűlés kizárólag le­szerelési kérdésekkel foglal­kozó, rendkívüli ülésszakát. Ez a forma nem ígérkezik ugyan olyan tökéletesnek, mint az eredetileg indítvá­nyozott világkonferencia, de fontos kezdő lépés lenne, s a folyamat elvezethetne a ter­vezett értekezletig is. A közvetlen feladat tehát a rendkívüli közgyűlési ülésszak öszehívása; a szovjet kormány e héten ebből a célból fordult sürgető megkereséssel az ENSZ-hez. A visszhangokból ítélve valósnak látszik a fel- tételezés, hogy a rendkívüli ülésszak egy éven belül meg­tarthatja tanácskozásait. MI A JELENTŐSÉGE A LÍBIAI ÁTALAKULÁSOK­NAK? Kadhafi ezredes, az arab nyelv közismert apostola ez­úttal angol szavakkal érzékel­tette a végrehajtott változá­sok lényegét a Szebhában tartott legfelsőbb népi kong­resszusi ülésszakon. A repub­lic (köztársaság) szó helyett a publicot (nyilvánosság, kö­zönség) javasolt az állam ne­vébe. Az észak-afrikai ország új, angol nyelvű elnevezése ily módon People’s Socialist Líbián Arab Public, amit Lí­biai Arab Szocialista Népi Ál­lamként fordíthatunk. A név­cserével együtt megváltoztat­ták az ország eddigi intéz­ményrendszerét: a forradalmi parancsnokságot öttagú leg­felsőbb titkársággal helyette­sítették, a minisztertanácsot legfelsőbb népi bizottsággal. (A személyi összetételben nem történtek érdemleges változások, az új kinevezések azzal kapcsolatosak, hogy egy személy csupán egy veze­tő posztot tölthet be!) Az a tény, hogy Líbia, mely I960 őszéig az arab kelet egyik legelmaradottabb és legreak- ciósabb királysága volt, most szocialista, népi állammá nyilvánította magát, bizonyít­ja a haladó eszmék erősödé­sét a fejlődő világban. Még akkor is, ha nem a tudomá­nyos szocializmus ismérveit tartja mértékadónak, s a tör­vényhozás alapjául a ikorán szolgál. A lényeg tehát, hogy haladó irányzatot kíván meg­valósítani belső rendszerében, s antiimperialista álláspontra helyezkedik külpolitikájában, jó kapcsolatokra törekszik a szocialista közösséggel. Ezt fejezhette ki az a viharos ün­neplés, amelyben, a legfel­sőbb népi kongresszus az ülé­sen jelenlevő Fidel Castrót ré­szesítette. Réti Ervin az európai szakszerrezetek II. konferenciája GÁSPÁR SÁNDOR FELSZÓLALÁSA Szombat délelőtt Genfben, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) székházában meg­kezdte munkáját az európai szakszervezeti központok II. konferenciája. Az esti órákban szólalt fel Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára. Beszédében többek között a következőket mondta: A munkahelyi környezetről és a szakszervezeti oktatásról szóló, rendelkezésünkre bocsá­tott beszámolók is bizonyítják, hogy az európai szakszerve­zetek eredményes munkát vé­geztek és végeznek a munka­helyi környezet emberibbé té­tele érdekében. A dolgozó embereknek min­denütt a világon, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi rendszerben élnek, gondjaik vannak. Igaz, ezek a gondok nem azonos jelentéssel, nem azonos módon jelentkeznek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy nyugodtan feltehetem a kérdést: ki van közülünk olyan helyzetben, aki azt állí­taná vagy azt állíthatná, hogy náluk a szakszervezeti mozga­lom már minden tekintetben betölti hivatását, rendeltetését. A szakszervezeti munka na­gyon széles skálájú. Beletar­tozik ebbe a szakszervezeti oktatás is. Békedelegációk Bécsben A nemzetközi közvélemény | veres erők és fegyverzet köl- egyre nagyobb érdeklődést ta­núsít a Bécsben folyó haderő­csökkentési tárgyalások iránt. Az elmúlt napokban két béke­küldöttség kereste fel az oszt­rák fővárost azzal a céllal, hogy találkozzék a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről kezdeményezett tár­gyalásokon részt vevő több nyugati és keleti delegáció­val. Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottságának, valamint a nyu­gatnémet Béke Unió tartomá­nyi csoportjainak küldöttsége szombaton fejezte be informá­ciós jellegű megbeszéléseit. Mindkét csoport tájékoztatást kapott a tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttségtől is. Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottságának Raymund Goor belga kanonok vezette, 10 nemzet képviselőiből álló cso­portját bécsi nagykövetségünk épületében Fodor Zoltán nagy­követ, a közép-európai fegy­csönös csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője tájé­koztatta. Hangsúlyozta: a bé­csi tárgyalások alapvető elve —, amelyben az előzetes kon­zultációkon a résztvevők meg­állapodtak — az, hogy Közép- Európa térségében úgy kell megvalósítani a csökkentést, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen kárt. Kifejezésre juttatta: a nemzetközi közvé­lemény rendkívül sokat tehet annak érdekében, hogy Bécs­ben mielőbb eredményeket ér­jenek el. A nyugatnémet Béke Unió küdöttsége Herbert Bader ve­zetésével kereste fel a magyar delegációt. Fodor Zoltán nagy­követ részükre is kimerítő vá­laszokat adott a bécsi tárgya­lások jelenlegi állásáról és a szocialista országok őszinte megegyezést sürgető törekvé­seiről, amellyel a Helsinkiben megfogalmazott politikai eny­hülést katonaival kívánják ki­egészíteni. Mindezekben a kérdésekben a magyar szakszervezetek szé­les, törvényben biztosított jo­gokkal rendelkeznek, de ugyanakkor nálunk is érheti igazságtalanság és méltányta­lanság a dolgozó embert. Mi sem vagyunk tehát a hegy te­tején, a szakszervezeti munka tartalma állandóan gazdago­dik. A szakszervezeti mozga­lom a társadalom szerves ré­sze, állandó mozgásban, fejlő­désben és változásban van. Ez pedig azt igényli, hogy állan­dóan vegyük figyelembe és hasznosítsuk egymás tapaszta­latait. A II. európai szakszervezeti konferencia szombati első nap­ja a résztvevők tiszteletére adott fogadással zárult. A ta­nácskozás vasárnap folytatja munkáját, és a délutáni órák­ban sajtóértekezlettel ér vé­get. Szaljut—5, Szojuz—24 A szovjet űrhajósok beszámolója A Szaljut—5 űrállomás le­génysége, a Szojuz—24 űrha­jósai, lassan befejezik a repü­lés utáni pihenést. Viktor Gor- batko és Jurij Glazkov, a baj- konuri űrrepülőtérről szomba­ton a Moszkva melletti Csil­lagvárosba utaztak, ahol az űrrepülés során szerzett ta­pasztalataikról számoltak be. Lenin-renddel és másod­szor az Aranycsillag Érdem­renddel tüntették ki Viktor Gorbatko űrhajóst a Szaljut—5 orbitális űrállomáson végre­hajtott sikeres űrrepülés so­rán tanúsított bátor helytállá­sáért. Jurij Glazkov űrhajóst a Szovjetunió Hőse címmel, Le­nin-renddel, valamint az Aranycsillag Érdemrenddel tüntették ki.. ANDREJ GROMIKO szov­jet külügyminiszter szomba­ton Moszkvában fogadta Malcolm • Toon-t, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagy­követét. Megbeszélésükön a szovjet—amerikai kapcsola­tokat érintő kérdésekről volt szó. AZ AP HÍRÜGYNÖKSÉG li­banoni kormányforrásból úgy értesült, hogy szombat déltől kezdődően tíz napra szóló tűz- szüneti megállapodás jött létre az izraeli határvidéken egy­mással 'szembenálló libanoni jobboldali és baloldali erők között. Vendégünk: Bohuslav Chnoupek Mint már jelentettük, hét­főn hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter. 1925. augusztus 10-én szüle­tett Bratislavában. A közgaz­dasági egyetem elvégzése után, 1958-tól 1965-ig a pozsonyi Pravda szerkesztőségének tag­ja, 1960-tól 1965-ig pedig a lap moszkvai tudósítója. Hazatéré­sét követően, 1967-ig a Szlo­vák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága politikai hetilap­jának, a Predvojnak a főszer­kesztője. 1967-ben a csehszlo­vák kormány tagja lett, s két éven át művelődésügyi és tájé­koztatási miniszterhelyettes volt. 1969-ben a csehszlovák rádió vezérigazgatójának ne­vezték ki. 1970 szeptemberé­ben átvette a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság moszkvai nagykövetségének irányítását. 1971. decemberében a Svoboda köztársasági elnök által kije­lölt kormányban külügymi­niszter lett. 1971 decemberétől a nemzetközi kulturális, okta­tási, tudományos és egészség- ügyi kapcsolatok kormánybi­zottságának elnökhelyettese. 1972 szeptemberétől a szövet­ségi gyűlés népi kamarájának képviselője. Bohuslav Chnoupek 1969-től tagja a CSKP Központi Bizott­ságának: Ivfunk^ajai magas ál­lami kitüntetésekkel jutalmaz­ták. 1966-ban megkapta a Kle- ment Gottwald állami díjat, 1970-ben pedig a munka ér­demrendet. 1972-ben a Bolgár Népköztársaság, a Sztara Pla- nina érdemrend 11. fokozatá­val tüntette ki. SZOMBATON az afrikai és az arab országok külügymi­niszterei az utolsó simításokat végezték azon a politikai nyi­latkozaton, amelyet a két nagy országcsoport hétfőn kezdődő államfői konferenciája elé ter­jesztenek. romániai és bulgáriai földrengésről A leszerelést, a katonai enyhülést joggal mondják öszetett témának. Elegendő arra utalni, hogy hány fóru­mon, helyszínen tárgyalnak róla, s a javaslatok köre mi­lyen szélesre bővült — a rész- megállapodásoktól az általá­nos és teljes leszerelésig. Az egyes tanácskozások önálló Az AGERPRESS román hír- ügynökség szombaton hajnal­ban 3 óra 45 perckor elnöki rendeletet közölt: 1977. március 4-én este Ro­mániában földrengés volt, amely emberáldozatokat kö­vetelt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke, a fegyveres erők főpa­rancsnoka szükségállapotot rendelt el az ország egész terü­letére. A rendelet értelmében moz­gósították a pártmunkásokat, az állami intézmények dolgo­zóit, a tömeg- és társadalmi szervezetek aktivistáit, katonai egységeket, a belügyminiszté­riumi dolgozókat és a polgári védelmi alakulatokat, hogy minden rendelkezésükre álló anyagi eszközzel és emberi erővel nyújtsanak segítséget a földrengés sújtotta lakosság­nak, a vállalatoknak, üzemek­nek és társadalmi szervezetek­nek. A dekrétum sürgős intézke­déseket rendelt el közlekedés és távközlés biztosítására, az áramszolgáltatás helyreállítá­sára, a lakosság élelmiszer-el­látásáról való gondoskodásra, az elemi csapás által sújtottak­nak adandó elsősegélynyújtás­ra, a károsullak megsegítésére. A Román Kommunista Párt életet élnek (a SALT-meg- állapodás, vagy egy esetleges Központi Bizottsága, az állam­tanács és a Román SZK kor­mánya mindent megtett es megtesz a földrengés okozta veszteségek enyhítéséért, min­den segítséget megad a káro­sult lakosságnak, és igyekszik minél gyorsabban a rendes me­derbe terelni az ország gazda­sági és társadalmi életét. A párt- és állami vezetés felszólítja az egész lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát és fegyelmezetten, minden erővel segítse a földrengés okozta ká­rok helyreállítását és a veszte­ségek enyhítését. A TASZSZ és az ADN hír­ügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Románia délkeleti területeit — beleértve Bukarestet — sújtotta. A TASZSZ közölte, hogy Buka­resttel megszakadtak a távköz­lési kapcsolatok. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Ko­szigin a román vezetőkhöz in­tézett táviratában fejezte ki részvétét. Illetékes helyről közölték, hogy a Bukarestben tartózkodó hivatalos magyar kiküldöttek és családtagjaik közül senki sem sérült meg és jól vannak. ★ Szombaton délben Szófiában hivatalos közleményt adtak ki a péntek esti földrengés által Bulgáriában okozott károkról és a mentési munkálatok meg­szervezéséről. A közleményből kitűnik, hogy a péntek esti földmozgá­sok Bulgáriában is komoly anyagi károkat okoztak és az ország északi városaiban szá­mos emberáldozatot követeltek. A rengések következtében la­kóházak, gazdasági és tanépü­letek dőltek össze. Sok helyütt megrongálódott az elektromos hálózat, megszakadt a telex- és telefonösszeköttetés. A mentő­osztagok szombaton délig a romok alól 19 holttestet és 164 sérültet ástak ki. A rend­kívül komoly anyagi károk kö­vetkeztében több iparvállalat ideiglenesen beszüntette a ter­melést. Országosan eddig hit- van teljesen összeomlott épü­letet vettek nyilvántartásba. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke Nicolae Ceauses- cuhoz intézett részvéttáviratá­ban fejezte ki a bolgár nép együttérzését a földrengés által különösen sújtott román nép­pel. Bulgáriában szombaton egész nap folytatódtak a földrengés által okozott károk felszámolá­sára indított mentési munkála­tok. Az energetikai miniszté­rium szerveinek gyors fellépé­se eredményeképpen az egész országban sikerült helyreállíta­ni az energiahálózatot. A török rádió szerint péntek este Törökország egész terüle­tén a Richter-skála szerinti 1-től 5,6-ig terjedő földrengést észleltek. A legerősebb földlö­késeket Isztambulban, az or­szág legnagyobb városában mérték. Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. ★ Péntek este 20.30 óra körül Ju­goszláviában, Szerbia, Vajda­ság és Bosznia-Hercegovina te­rületén, sőt Horvátország egyes vidékein is erős földmozgás volt érezhető. A romániai földrengést érezték Belgrád- ban, Újvidéken, Kragujevá- son, Leszkovácon, Nisben és más helységekben, egyebek között Zágrábban és Szaraja- vóban is. Az emberek Belgrádban és más városokban is kitódultak az utcákra, de sebesülésekről és károkról sehonnan sem ér­kezett jelentés. Nisben és Kra- gujevácon átmenetileg szüne­telt az áramszolgáltatás. ★ A Románia délkeleti terüle­tein péntek este keletkezett erős földrengés jelentős talaj- lengéseket, okozott A szomszé­dos Moldavában is. Kisinyov- ban a föld alatti lökések ere­je elérte a 12 fokozatú skála szerinti hetet, a köztársaság déli területein p>edig a nyol­cat. A köztársaság minisztertaná­csa a TASZSZ tudósítójával közölte, hogy emberéletben nem esett kár. Kisinyov egyes épületeiben repedések kelet­keztek, Raguiban, a köztársa­ság legdélibb városában p>edig néhány régi épület összomlott. ★ A romániai földrengést nemcsak a magyar szeizmoló­giai műszerek észlelték, jelzé­sek érkeztek békéscsabai, bu­dapesti lakosoktól is. A Magyar Tudományos Aka­démia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete sashegyi szeiz­mológiai obszervatóriumának szakemberei a piszkés-tetői és a szolnoki obszervatóriumtól is jelzéseket kaptak a földren­gésről, s ennek alapján nagy valószínűséggel megbecsül­hető, hogy Budapesttől 600— 700 kilométernyire, a Kárpá­tok déli lejtőinél, a Vrancea- hegység térségében volt a föld­rengés epicentruma. A hazai obszervatóriumok szeizmikus műszereinek kilengéseiről ké­szült grafikonok részlete­sebb elemzéséből kitűnt, hogy a Richter-skála szerint az epi­centrumban 6,5—7 fokos erős­ségű lehetett a földrengés, te­hát nagyobb, mint Skopjéné! vagy mint a maigyar területen Dunaharasztinál volt. A Vran- cea-hegység térsége egyébként is földrengéses vidék, ahol évente száznál több gyenge rezgés keletkezik, s legutóbb a mostanihoz hasonló erősségű földrengés az 1940-es évek ele­jén volt. A sashegyi obszerva­tórium műszerei a szombatra virradó éjszaka, 1 órakor, is­mét jeleztek egy földmozgást, ami valószínűleg utórezgése volt a nagy erejű rengésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents