Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

1977. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK iscrn Tg v/urnip Három évtized a néphadsereg kötelékében Felavatták az első haditanoda parancsnokának síremlékét Nemes jubileumhoz érkezett az idén néphadsere­geink: most ünnepeljük a szocialista tisztképzés 30. év­fordulóját. Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főisko­lán is méltóképpen emlékeznek meg a jubileumról: már­ciustól július elejéig színvonalas rendezvényekre kerül sor. Emeli az esemény jelentőségét, hogy a Duna-parti város tanintézetét tíz esztendővel ezelőtt nyilvánították főiskolává. A jogelőd, a Honvéd Kossuth Akadémia volt, aihol 1947-ben kezdődött meg a tisztképzés. A kettős évforduló jegyében az elmúlt napokban a város temetőjében felavatták Petzelt József honvéd ez­redes, mérnök-pedagógus síremlékét, akit 1848-ban Kos­suth nevezett ki az első hadi tanoda — az akkori időszak szellemének megfelelő katonai főiskola — parancsnoká­vá. A szabadságharcot azonban leverték, s ezért nem si­került tervük, a megfelelő tisztikarral rendelkező önálló magyar hadsereg megalakítása. Petzelt Józsefet Szent­endrén temették el, s a főiskola hallgatói felkutatták sírját. Magyi Sándor Dercze Sándor Leányvárt Ferenc Az évforduló alkalmából ez­úttal három olyan tisztet mu­tatunk be olvasóinknak a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolá­ról, akiknek sorsa, életútja egy­beforrt a jubileum három év­tizedével. Gazdag tapasztala­taikat pedig átadják az új nemzedéknek: a jövő alegy- ségparancsnokainák. Magyi Sándor a gépesített lövész tanszék szakcsoportve­zető főtanára — ízes .tájszólása a bizonyíték rá — a Hajdú- Bihar megyei Konyámról indult életútja. Huszonkét éves volt 1948. január 5-én, amikor sor- állományúként bevonult határ­őrnek, s ugyanezen év októbe­rében már a Honvéd Kossuth Akadémián tanult. A sorállo- mányúak közöt ugyanis kom­munista fiatalokat toboroztak leendő tiszteknek. s ő, az egy­kori napszámos szülők gyer­meke, örömmel jelentkezett. Az akadémián az elsők között kapott diplomát. — A leendő alegységparamcs- Bokoknak mindenekelőtt ha­tározottságra és akaraterőre van szükségük, a megalapozott tudás mellett — mondta Ma­gyi Sándor. — Az ismereteket nem elegendő raktározni, azt át is kell adni a bevonuló sor­katonáknak. Éppen ezért a ki­kerülő tiszteknek szüntelenül — szakmailag és politikailag egyaránt — képezniük kell magukat Ha ezzel tisztában vannak, akkor eleget tehetnek a kivánalmaknak és jó alegy- séigiparancsnokokká válhatnak. Az alezredes elmesélte: hu­szonkét éves fia autószerelő, s most áll bevonulás előtt. Ütra- valóul pedig csak ennyit mond majd nekj! — Mindig becsü­letesen, legjobb tudásod szerint hajtsd végre a kapott paran­csot, maradéktalanul végezd el • rád bízott feladatot. Ha így teszel, sokat leszel itthon sza­badságon ... Dercze Sándor, a főiskola gépesített lövész szaktanszé­kének vezető helyettese 1950- öen — 20 éves korában — vette fel először az egyenru­hát: a pesterzsébeti óragyár egykori anyagbeszerzője az üzemi párttitkár javaslatára került tiszti iskolára. Amikor megkérdezték tőle, vállalja-e ezt a hivatást, örömmel mon­dott igent. Pécsett végezte el a Dózsa Gyöngy tiszti iskolát 1952-ben, s azóta is egyfolytá­ban oktatja a fiatalokat. A kezdeti időszakra így em­lékezett: — Az akkori és a jelenlegi oktatási körülmények egy má­sodpercig sem hasonlíthatók össze. Régebben a krétán és a táblán kívül más nemigen állt rendelkezésünkre, úgy próbál­tunk segíteni magunkon, hogy mozgatható famaketteket ké­szítettünk házilag — többnyire szabad időnkben. Ha ezt össze­vetem mai helyzetünkkel, szin­te hihetetlen, milyen szédüle­tes tempóban fejlődött a tech­nika. . így igaz. Jelenleg ugyanis a tv képernyője előtt ülnek a hallgatók, s a harcrend min­dig úgy alakul, ahogy a gya­korló dönt: a járművek oly módon mozognak a képernyőn, ahogyan a készülék előtt ülők elhatározzák. Dercze Sándor egyébként 1973-ban egy teljes évet töltött Vietnamban, a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság tagjaként: a 3-as számú kato­nai körzet, Pleiku városának körzetparancsnoka volt. A tá­voli országban is több kitünte­tést kapott, hazatérve pedig át­vehette a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet. Leányvári Ferenc, a főiskola műszaki tanszékének vezető­helyettese Űzd környékéről származik: Putnokon tanult, s az egész családja a királdi bá­nyában kereste kenyerét. Az iskola utolsó évfolyamába járt, amikor megjelent a felhívás: elkötelezett, kommunista fiata­lok jelentkezését várják a Honvéd Kossuth Akadémiára. Vonzódott a katonaélethez, ezért gyorsan döntött: ezt a pályát választja. Igaz, a jelentkezésnél korenged­ményre volt szüksége, mert még nem töltötte be 18. életévét, ám ezt is meg­kapta, s így nem volt akadálya, hogy beiratkozzon az akadé­miára, ahol 1949-bn végzett. Az ellenforradalom alatt kar­hatalmi szolgálatot teljesített, s mivel mindig érdeklődött a tanári pálya iránt — pedagó­giával fiatal kora óta foglalko­zott — ezt a diplomát is meg­szerezte a Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémián. Ma már je­lenlegi posztján remekül hasz­nosítja korábbi tapasztalatait. Lelkesen beszélt történelmi szakköréről, amelynek ő a vezetője. Húsz hallgató segít­ségével ápolják, gyűjtik és közkinccsé teszik katonapoliti­kai hagyományainkat. Felku­tatták a műszaki csapatok tör­ténelmével kapcsolatos sze­mélyi és tárgyi emlékeket, s azt tervezik, hogy feldolgozzák a Tanácsköztársaság, valamint hazánk felszabadításának fegy­veres hadműveleteit — minden részletre kiterjedően. A mű­szaki csapatok történelmi do­kumentumait pedig magneto­fonszalagra rögzítették az egy­kori szemtanúk visszaemléke­zéseivel: a riportanyag négy és fél órás, s olyan adatok kerültek napvilágra, amelyek­ről még senki sem tudott. A szakköri anyag nagy segítsé­get nyújt, hogy a főiskolára kerülő elsőévesek megismer- ! kedhetnek leendő szakterüle­tükkel. — Összegyűjtött anyagunk­ból — a jubileum jegyében — kiállítást nyitunk tanszékün­kön. Haladó hagyományaink megőrzése ugyanis -vélemé­nyem szerint valamennyiünk kötelessége! _ . ___ Fa lus Gabor Korabeli felvétel: a Honvéd Kossuth Akadémián 1949-ben az első­ként felavatott tisztek esküt tesznek. Tábornoki kinevezések, kitüntetések, előléptetések a néphadseregben A katonai és politikai kikép­zés színvonalának emelésében, a néphadsereg harckészültségé­nek fejlesztésében elért ered­ményeik, s hosszabb időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként hazánk felsza­badulásának 32. évfordulója al­kalmából az Elnöki Tanács ve­zérőrnaggyá nevezte ki Bokor József, Sztanó Géza és Varga László ezredeseket. Többen ré­szesültek Vörös Csillag Érdem­rend kitüntetésben, számosán kaptak Munka Érdemrendet, Kiváló Szolgálatért Érdemren­det, a Haza Szolgálatáért Ér­demérmet, illetve Honvédelmi Érdemérmet. Elöljáró parancsnokaik javas­latára erdményes munkájuk el­ismeréseként a honvédelmi mi­niszter 22 alezredest ezredessé léptetett elő. A tábornoki kinevezéseket, a kitüntetéseket és az előlépteté­seket Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter szer­dán nyújtotta át a Magyar Néphadsereg Központi Klubjá­nak nyári helyiségében. Az ün­nepségen megjelent Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, aki a Központi Bizottság nevében köszöntötte a kinevezett, kitüntetett és elő­léptetett hivatásos katonákat, polgári dolgozókat és sok sikert kívánt további munkájukhoz. Jelen voltak az ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai tanácsának tagjai, vala­mint a társ fegyveres testüle­tek magasrangú képviselőd. Politikai könyvekért Szerdán az MSZMP Buda-« pesti Bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán Szat­mári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője értékelte a politikai könyvek előállításában részt vevő nyomdák 1976. évi verse­nyének eredményeit. A ver­senyben a Zrínyi Nyomda az első, az Athenaeum Nyomda a második, a Kossuth Nyomda a harmadik, a Franklin Nyomda pedig a negyedik díjat nyerte. Különdíjjal és elismeFo okle­véllel jutalmazták a Szikra Lapnyomdát. A díjakat Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára nyújtotta át. A KGST-országok szövetségeinek vezetői A szocialista újságírás közös feladatairól Szerdán Tihanyban meg­kezdődött a KGST-országok, Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, NDK, Romá­nia és a Szovjetunió újságíró szövetségei elnökeinek és fő­titkárainak kétnapos tanács­kozása, amely a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom Jól gazdálkodtak a tsz-ek Szerdán Szabó István elnök­letével ülést tartott a TOT el­nöksége, amely egyebek között megtárgyalta a tsz-ek 1976. évi zárszámadását és az 1977. évi tervkészítés tapasztalatait. Az elnökség megállapította: az elmúlt év kedvezőtlen idő­járása, a nyári aszály éreztet­te hatását a közös gazdaságok tevékenységében, de nem olyan mértékben, mint ahogy arra számítani lehetett; a tsz- ek ugyanis sikeres erőfeszíté­seket tettek a terméskiesés részbeni pótlására. Ennek is köszönhető, hogy 1975-höz ké­pest 10,5 százalékkal nőtt a közös gazdaságok termelésé­nek értéke, s árbevételük elér­te a 116 milliárd forintot. Vi­szont nőtt a tsz-ek termelési költsége is: 12,6 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Az átlagosnál nagyobb mértékben fokozódtak például az anyag- költségek, valamint nagyobb mértékű volt a társadalmi biz­tosítási járulék növekedési üteme is. A bérköltségek 2,2 ved és a népgazdasági elő­irányzatok között megfelelő összhang alakult ki. 60. évfordulójának méltó megünneplését, valamint a szocialista újságírás aktuális, közös feladatait tűzte napi­rendre. A tanácskozást Győri Imre, az MSZMP KB titkára nyitot­ta meg. A két napirendi pont­ról dr. Várkonyi Péter, a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke és dr. Pálfy József, a MUOSZ elnöke tartott bevezető elő­adást. A referátumok elhangzása után a részvevő újságíró szö­vetségi vezetők szólaltak fel. A tanácskozáson meghívott­ként részt vett Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet főtitkára is. Tájékoztató Sublban A barátsági napok programjáról Szerdán Suhlban sajtóérte­kezleten ismertették a Német Demokratikus Köztársaságban megrendezendő NDK—magyar barátsági napok programját, amelyet április 15 és 20 között Suhl megye és Pest megye kö­zös szervezésében tartanak meg. A tájékoztatón részt vett Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, aki az előkészületekre utazott testvérmegyénkbe. Suhl megyében a barátsági napok idején 10 kiállításon mutatják be a szocialista Ma­gyarország, s azon belül Pest megye életét, fejlődését, egye­bek között a műmelékvédel- met, a munkásmozgalom tör­ténetét, kép- és iparművésze­tünket, a Galga menti népmű­vészetet. Előadások hangzanak el politikai, gazdasági és kul­turális életünkről, s mintegy 50 magyar film is szerepel a barátsági napok műsorán. A két testvérmegye találkozóján Pest megyei előadóművészek, művészegyüttesek is fellépnek. A barásági napokra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba várják Pest megye kül­döttségét is. százalékkal haladták meg az 1975. évit. A tsz-ek nettó nyeresége az előző évinél 2,6 milliárd fo­rinttal kisebb volt, viszont az 1975. évinél kevesebb közös gazdaságban — összesen 54 üzemben — került sor szaná­lási eljárásra. Az elnökség tudomásul vet­te, hogy a tsz-ek 1977. évi ter­Eszmecsere Gödöllőn Mezőgazdaság és közművelődés A közművelődési ismeretek fakultatív oktatásáról tanács­koztak tegnap a mezőgazdasá­gi felsőoktatási intézmények képviselői a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. A téma időszerűsége az ag­rárértelmiség egyre növekvő számából, a falusi közéletben, a közművelődésben, a paraszti életmód formálásában betöl­tött, vagy betöltendő szerepük növekedéséből következik. Ezért az Oktatásügyi Minisz­térium utasítása kötelezi va­lamennyi felsőoktatási intéz­ményt, hogy az idén szeptem­bertől szervezzék meg a köz­művelődési ismeretek oktatá­sát, — Az agrárfelsőokitatási in­tézmények eddig is elöljártak abban, hogy a hallgatók szak­mai képzésén kívül a társadal­mi élet más területeit is meg­ismertessék azokkal a fiata­lokkal, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerül­nek a falun élőkkel — mondta vitaindítójában Czine Mihály- né, a Népművelési Intézet ok­tatási osztályának csoportve­zetője. Rámutatott a többi kö­zött, hogy a közművelődésről könnyű általánosságban be­szélni, ehelyett olyan előrevi­vő, konkrét feladatokat kell kijelölni és megoldani, ame­lyek végre kézzelfogható ered­ményeket hoznak, mint pél­dául a fiatal agrárértelmiség közművelődési képzése. A Népművelési Intézet két féléves tantervi vázlatot állí­tott össze, a közművelési kollégiumok vezetőinek, amely az előképzésben részt vett nép­művelő tanároknak és elő­adóknak szakszerű útmutatá­sul szolgál. Ez a program a közművelődési intézmény rend­szerétől kezdve a különböző rétegek műveltségi szintjének szociológiai vizsgálatán át az ismeretterjesztés módszerta­náig minden olyan témát tar­talmaz, amely a hallgatók ér­deklődését megfelelően irá­nyíthatja. ' A gödöllői tapasztalatok alapján dr. Balia G. Tamás egyetemi tanársegéd a képzés gyakorlati szükségességéről el­mondta : — A mezőgazdaság és a közművelődés kapcsolata csak akkor lehet gyümölcsöző, ha nemcsak a közművelődés kö­vetel a mezőgazdaságtól, ha­nem a mezőgazdaság is a köz- művelődéstől. A követelménye­ket az agrárértelmiségieknek kellene megfogalmazni. Arra a kérdésre, hogy a hivatásos népművelők miért nem min­den esetben alkalmasak e fel­adatra, egyszerű a válasz: mert a mezőgazdasági termelés köz- művelődési szükségleteinek felméréséhez magas szintű ag­ronómiái ismeretek is szüksé­gesek. Az egyetemi oktatásban az elméleti foglalkozásokat gya­korlati munka egészíti ki. A hallgatók bekapcsolódnak az egyetem kulturális nevelő­munkájának szervezésébe, a város és a járás közművelő­dési életébe. Vállalják TIT- előadásokat, vetélkedőket, klubfoglalkozásokat vezetnek. A közművelődési ismeretek fa­kultatív oktatásának szerves része a tíznapos téli népmű­velési gyakorlat. Ezt a moz­galmat a Népművelési Intézet indította el, tizennyolc évvel ezelőtt. A szakemberek megvitatták az oktatás módszertani és szer­vezési kérdésein kívül a tan­tervi programjavaslatot, és be­számoltak eddigi tapasztala­taikról, majd a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem köz- művelődési speciál kollégiu­mának bemutató foglalkozását tekintették meg. G. Z. AKTIVAERTEKEZLET VÁCOTT Az országos nőkonferendáról számolt be Duschek Lajosné Vácra látogatott tegnap Duschek Lajosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára. Egész napos programjára elkísérte Jámbor Miklós, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága végrehajtó bi­zottságának tagja, az SZMT vezető titkára. A vendégeket a pártszékházban Papp József, a városi pártbizottság első tit­kára és Weisz György, a váro­si tanács elnöke fogadta. A város vezetőinek tájékoz­tatóját követően a SZOT tit­kára elsősorban a nő- és szo­ciálpolitika érvényesüléséről érdeklődött, Elismerően vette tudomásul az ezzel kapcsolatos válaszokat, amelyekből kide­rült, hogy a nők egyre jelen­tősebb szerepet töltenek be a város közéletében. Ez annak is köszönhető, hogy a város vezetői a lehetőségekhez ké­pest könnyíteni igyekeznek a nők életét. Ezt a célt szolgál­ják a többi között a korszerű áruházak, a tizenöt óvoda, amelyekben az óvodáskorúak nyolcvan százaléka kapott ed­dig helyet. Ez az arány a je­lenlegi tervidőszakban tovább javul, amire szükség is van, mivel jelenleg kétezer váci kismama veszi igénybe a gyer­mekgondozási szabadságot. A délelőtti programban he­lyet kapott a Szőnyi Tibor kórház megtekintése is, ahol dr. Kollár Lajos igazgató és dr. Korona Árpád igazgató- helyettes számolt be a vendé­geknek a kórház nagyarányú fejődéséről: Délután a Madách Imre mű­velődési központban rendezett aktívaértekezleten Duschek Lajosné a március elején meg­tartott országos nőkonferencia tapasztalatairól számolt be a több száz résztvevőnek. Mint mondotta: a Központi Bizott­ság 1970-es határozata meg­gyorsította a nők politikai, gaz­dasági és szociális helyzetének javulását és hozzájárult társa­dalmunk előrehaladásához. A nők munkájukkal, hivatásuk betöltésével cselekvő, alkotó részesei a szocializmus építé­sének — hangsúlyozta. — Ak­tivitásuk nélkül elképzelhetet­len a társadalmi előrehala­dás. Ezért is örvendetes, hogy nőtt a nők száma a vezetés­ben, ugyanakkor egyre többen élnek az eddiginél jobban a képzés és a szakképzés lehető­ségével. Mint mondotta: ezt a folyamatot kell még tovább erősíteni. P. P. SZOFOSZmétleg Több más fontos téma mel­lett az ÁFÉSZ-ek és a szövet­kezeti vállalatok tevékenysé­géről, 1977. évi terveiről tár­gyalt szerdai ülésén a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A dr. Molnár Frigyes elnökletével megtartott tanácskozáson meg­állapították, hogy a szövetke­zetek bruttó árbevételüket ösz- szességében 9,5 százalékkal tervezik növelni az idén, s íg? az a múlt évi 81,4 milliárd fo­rintot meghaladva várhatóan 88,7 milliárd forint lesz. Ez a terv megfelel a fejlődés gyor­sítására vonatkozó központi célkitűzéseknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents