Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
1977. MÁRCIUS 30., SZERDA *KST MF.GYFJ íHcw Lengyel—magyar áracsere-megálkpadás Lázár György, a kormány elnöke kedden fogadta Ta- deusz Pykát, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes és dr. Stefan Jedrychowski, Lengyelország magyarországi nagykövete. Tegnap dr. Sághy Vilmos és Adam Kowalik belkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá a magyar—lengyel belkereskedelmi együttműködés további bővítéséről. A megállapodás értelmében az 1977. évi bővített belkereskedelmi választékcserében többek között 700 ezer pár cipőt, 800 ezer rubel értékű édességet, 850 ezer rubelért papírárut, 350—350 ezer rubelért gyümölcskonzervet és burgonyakészítményeket, 400 ezer rubel értékű magnetofont, 450 ezer rubel értékű mosógépet, 300 ezer rubelért szeszes italokat kapunk bútorok, különféle textíliák, kötöttáruk, szövetek, függönyök, cipők, já- tókáruk, húskonzervek és szeszes italok' ellenében. A belkereskedelmi választékcsere fejlesztésére vonatkozó tárgyalásokat dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tadeusz Pyka miniszterelnök-helyettes vezette. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy a következő években a belkereskedelmi választékcsere-forgalom további bővítésére, a kölcsönös árucsere növelésére törekednek. A lengyel küldöttség kedden este elutazott hazánkból. Kiváló népi ellenőrök Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából népi ellenőröket tüntettek ki tegnap délelőtt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon. A kitüntetéseket Péteri István, a Központi . Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhe lyettese adta át. Az ünnepsé. gén részt vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és Bori Rudolf, a NEB Pest megyei elnöke is. Kiváló népi ellenőr lett Masszi Tibor, Kakucsy György, Komáromi Lajos, mindhárman a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai; valamint Széchenyi János, a ceglédi NEB elnöke, dr. Dömsödy László, a gödöllői járási NEB elnöke, Tanyi József, a mono. ri járási NEB tagja, Sas Ferenc, a váci járási NEB tagja és Suba Lajosné, a nagykőrösi járási NEB tagja. Hogy több legyen (3.) A fóliás falu: Szent!őrinckáta Minden községnek van valamilyen jellegzetessége. Az egyikben jó bort termelnek, a másikban szép kövér bikákat hizlalnak ... Szentlőrinc- káta arról híres, hogy elvétve található olyan udvar a községben, amelyikben ne feszülne fóliasátor. Kákái Márton, a tóalmási Egyesült Lenin Tsz elnöke szerint — ehhez a gazdasághoz tartozik a szentlő- rinckátai határ is — a 720 ház közül több mint 620 udvarán megtalálható a fólia vagy az üvegház, de a legtöbb helyen mindkettő. — Szentlőrinckáta ’deális zöldségtermő terület — mondja az elnök. — Ha iKúrnak 20 méter mélyre, már vizet találnak, s ott folyik a község határában a Zagyva. A közös zöldségterületet is abból öntözzük. Sajnos Tóalmáson nincs ilyen lehetőség, itt még 150 méter mélységben sem találunk vizet. Ezek az adottságok meghatározzák a két település termelési szerkezetét. Ha érik a paradicsom Míg beszélgetünk, megérkezik Barabás Sándor főme- zőgazdási: és Nemes László főkertész is. Ök veszik át a szót. — Az utóbbi években sokan felismerték a zöldségtermesztés előnyeit — mondja a főmezőgazdász. — Nemcsak azok álltak rá a fóliázásra, akik a tsz-ben is ezt csinálják, hanem sokan felmondták a budapesti állásukat és hazajöttek, Az asszonyok többsége nem áll munkaviszonyban, hanem otthon dolgozik a kertben. Ez több pénzt hoz a konyhára. Sajnos a közösben munkaerőgondokkal küzdünk. Tavaly felépítettünk egy paradicsomlé-vonalat, ami nagyszerűen bevált. Éppen akkor ért be a paradicsom, amikor a szőlőben csökkent a munka- lehetőség. Az asszonyok egy részét átmenetileg átcsoportosítjuk erre a munkára. A betakarítás még így is nehézkes. Az idén 200 hektáron termesztünk szabadföldi paradicsomot, s kísérletképpen megkezdjük a gépi művelést és betakarítást 72 hektáron. Ha beválik, jövőre az egészet gépesítjük. Az idén 128 hektárt kiadunk a tagoknak részes művelésre. Meghatározzuk: mekkora területre hány munkanapot számolunk el. Természetesen mindenütt segítenek a családtagok is, az általuk ledolgozott munkanapokat jóváírjuk, s így futja tagjaink idejéből a háztáji kertészkedésre. Amíg a tagok maguk nevelték a részes területre szükséges palántát, a termés 5 százalékát kapták ezért a munkáért. Az idén már a közös és a háztáji részére is üvegházaikban- neveltünk másfél millió palántát. Patánta: szaktanáccsal Nemes L,ászló főkertésztő! halljuk: — Tavaly 30 tagunk kötött értékesítési szerződést a MÉK- kel és mintegy 2,5 millió forint értékű primőr zöldséget ] adott át a vállalatnak. Az idén l már 300 a szerződő tagok száma. Sajnos elég nagy az árrés — jóval drágábban kerül a piacra az áru, mint amit a termelő kap érte —, így amit lehet, felvisznek a fővárosba, a Bosnyák téri piacra. Nem érdekelt a kistermelő abban, hogy az állami felvásárló vállalatnak adja el itt helyben az áruját. Az idén mi is kötöttünk szerződést a tagjainkkal, s itt a felvásárlótelepe a jászfényszarui ÁFÉSZ-nek is. Ismétlem: nem is a felvásárlás megszervezése okoz ma gondot, hanem az ár. Indokolatlanul nagy a különbség az átvételi és a kiskereskedelmi ár között. — Mivel segítjük a kistermelőket? Adtunk szerves trágyát a hollandiágyakhoz, műtrágyát a fóliás termesztéshez, segítettünk a fólia, vetőmag, növényvédő szerek beszerzésében. Ha kérik, szívesen adunk szaktanácsot és a miénkkel együtt vállaljuk az értékesítést. Az út mellett hatalmas fóliasátrak, üvegházak fogadják a Szentmártonkáta felől érkezőt. Mintegy ezer négyzetméter alapterületű fólia alatt már „termőre ültették” a paradicsomot, szorgos asszonykezek tápkockázzák a húszcentis paprikapalántát. Négyszáz méteres üvegházban nevelték a növénykéket a termelőszövetkezet dolgozói. Balázs Sándor, a kertészeti brigád vezetője joggal büszke ezekre a palántákra. — Nézze meg ezeket a paradicsomokat — mutatta — május közepére már a piacon lesz a termésük. De az se mindegy, hogy másfél milliót elvittek a háztájiba, elismerés az, ha egy kertész tőlünk viszi a palántát! Ha kifogy az üvegházból a paradicsom meg a paprika, káposztát nevelünk, a kis, 90 négyzetméteres fóliák alatt meg uborkát. — Az itt dolgozók is kertészkednek otthon? Arrésrejteímek — Igen, mindannyian. Nekem például 500 négyzetméter fóliám van. Ebből száz az eper, a többi retek meg sóska, ha leszedem, paprikát ültetek a helyébe. A feleségem otthon van, főként ő a háztáji kertész. Sok munkával jár, de megéri. Tavaly 50 ezer forintot árultunk zöldségből. Csak az bosszant, hogy tőlünk 1 forint 80 fillérért veszik át a 26 milliméter átmérőjű retket, az üzletben meg 4—6 forintért adják. Inkább fölviszem Pestre .. Szabó László a főutcán lakik. Udvarában egy 120 és egy 220 négyzetméteres, nemrég készült üvegház és egy 600 négyzetméteres fóliasátor áll. Alattuk már bimbót hajtott a paprika. — A nagykátai mentőszolgálatnál dolgozom, mint gépkocsivezető. A munkabeosztásomból adódóan van egy kis szabad időm, így aztán belevágtunk a feleségemmel, öt éve csináljuk. Igaz, hogy nincs se szabad szombatunk, se vasárnapunk augusztusig, de akkor kiveszem a szabadságomat, van egy kis víkend- házunk, ott kipihenjük a tél és tavasz fáradalmait. — Hol adja el az áruját? — Ahol megveszik. Ne gondolja, hogy nekünk annyira tetszik éjszakánként Pestre furikázni, de mit tehetünk? Bemegyek a MÉK-hez, bejelentem, hogy van ennyi meg ennyi paprikám. Megmondják az árát és szedhetem, vagy azt mondják, mint már nemegyszer, hogy hozzam három nap múlva, vagy egy hét múlva, most nem kell. Hiába van szerződésem ... Este megpakolom a Zsigulit, aztán gyerünk. Segít a tsz [, Csányi János portáján 350 négyzetméter fűtött fójia alatt virágzik a paprika. Mikor odaértünk, két idős ember szellőztette a sátrakat, tápkockákba ültette a még ültetésre váró palántát. — A szüleim — mutatott rájuk Csányi János —, mindketten megérdemelnék a pihenést, hiszen túl vannak a hetvenen, de segítenek. Egész életükben a földdel dolgoztak, Értenek is hozzá ... nekünk meg jól jön a segítség. Én brigádvezetőként dolgozom a tsz-ben, a feleségem itthon van. Tulajdonképpen hárman művelik a kertet. Hogy segít-e a tsz? Segít. Néha még erején felül is, hiszen kevés az ember és mindenkinek egyszerre érik be a paprikája. Azt szedni kell, nem várhat még egy-két napót se. Ezért is sürgető a közösben a gépesítés. Jól indult az idei tavasz; sok napfénnyel, szép, nyárias idővel. Bár csak ilyen maradna a folytatás is ... Mikor hazaértünk, már hű- vösödött az idő, viharos északi szeleket jósolt a Meteorológiai Intézet. A szenlőrinckátaiak most újra feltöltik az olajkazánok tartályait és aggódva lesik az égen sebesen vonuló felhőket: nem kapja-e fel a szél a nyöszörgő fóliasátrakat?! Hogy is mondta egyikük? „Dupla van semmi játék ez; ha sikerül, sok munkával sokat nyerhetünk, ha nem, sokat vesztünk.” T. Ágoston László Beszélgetésék a szocialista életmódról HAGYOMÁNNYÁ LETT az elmúlt három évben Pest megye KlSZ-alapszervezetei- ben, hogy évről évre. megvitatnak, lelkesítő, izzó hangulatú taggyűléseken, klubfoglalkozásokon megbeszélnek egy- egy aktuális témát, egyszersmind valamennyiüket érintő kérdéseket. Szó esett már ezekben a közösségekben a forradalmiságról, a hazafiság- ról, a szolidaritás és békeharc fontosságáról, és az ifjúságnak a gazdasági építőmunkában való helytállásáról. A napokban új gondolatkör, tisztázandó fogalom indul útjára a megye KISZ-fiataljainak körében. A feladat, tisztázni- a szocialista életmód fogalmát, kinek-kinek hozzárakni a fogalomhoz a maga véleményét, a maga életének követésre méltó tapasztalatát, hogy a viták során kristályosodjon pontossá, teljessé legyen a válasz a kérdésre, hogyan éljünk? A vita megszervezésével hagyományt folytatunk. A párbeszéd hagyományát. Ám ezúttal valami többről is szó van. Olyan témáról kezdődik egy hosszú, egyszerűen-okos. jószándékú beszélgetés, amely nem nélkülözheti az előző viták következtetéseit. Mert lehet-e szocialista hazafiság, mai forradalmiság, pártos szolidaritás és békeharc, meg az ötéves terv céljainak megvalósításában való részvétel minőségi élet nélljül? Aligha! Kérdezhetnék sokan, hogy kerül ide a forradalmi ifjúsági napok idején a szocialista életmód kérdéseiről folytatandó beszélgetés? Nem úgy és nem azért, mert erről vitázni, javaslatokat tenni, ítéleteket mondani divatos dolog. Hanem legfőképpen azért, mert Szolgálni szeretnénk vele. Szolgálni azt a szép, tiszta szándékot, amely a tavaszi ünnepléskor előtűnt sorainkból, szolgálni tágabb jövőnket, amelyben a párt program- nyilatkozata alapján kirajzolódnak a még tartalmasabb, okosan gazdagabb életünk kontúrjai. Az elmúlt napokban és április elején nemzeti színű és vörös zászlók alatt, 48-as és munkásmozgalmi dalokat énekelve megünnepeltük és megünnepeljük legszebb nemzeti ünnepeinket. A forradalmi ifjúság lelkesedésével. Ez jó munka, mert ilyenkor mindig pontosan elválik, ki hogy értelmezi a hazát építés, a közösségvállalás emberi és eszmei, történelmi távlatokkal is mérhető ügyét. A KÖZÖSSÉG VÁLLALÁSNÁL, a közösséghez tartozásnál kezdődik, itt az életmód kérdése. Ellenére annak, hogy sokan, ilyen-olyan megfontolásból az életmódot igyekeznek a szabad idő eltöltésére leegyszerűsíteni. Sokaknál az életmód a munkahely kapujánál megáll, mondván, a munkában eltöltött idő az más. Pedig nem más, mert az élet minősége ott, annak megválaszolásánál kezdődik, ki mennyire van jelen a munkában, mekkora kedvvel dolgozik, érzi-e a felelősséget. megtalálja-e dolgos helyét. Itt mindenekelőtt a kitűzött tervek teljesítéséről és túlteljesítéséről van szó. Ahogy ez napjainkban egyre többször, egyre gyakrabban és sürgetőbben megfogalmazódik. Az elmúlt napokban, hetekben sok szó esett pártnapokon, brigádbeszélgetéseken az idei tervről. Egy nép feszített, de megvalósítható programjáról. Ehhez a tervhez, a megkívánt munkához odaállni, erkölcsi, hazafias kötelesség. így válik mindennapivá, életünk minőségének megkívánható, elvárható részévé a becsületes munka, így érik forradalmi feladattá a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem eredményeinek növelésében ..való alkotó részvétel. De forradalmi íze van a munka és a munka teremtette dolgozó kollektíva embert formáló hatásának is. Döntő, hogyan formálódik, alakul az ember, különösen a fiatal, a szocialista brigádban, a rohammunkák közben. Hogyan találja meg a munka értelmét idősebb kommunisták, tapasztalt munkásemberek körében. Nem frázis az — bár vannak, kik annak tartják —, hogy öröm a munka. Meg lehet szeretni a gyárat, s legfőképpen a gyárhoz tartozó embert Mondják, nagy szavak! Lehet, hogy annak tűnnek, de vajon azok-e még akkor is, ha termelési tanácskozásokon, szocialista brigádértekezleten jó tulajdonosként kell nyilatkozni, hozzászólni, javaslatot tenni? Ez is frázis? Nem hiszem! Lehetne a kollektív bölcsességről szép, okos szavakat mondani, de ehelyett csak egy dolgot kell, érdemes megemlíteni. A közömbösség is vélemény. Ennek, ezeknek is köze van életünk minőségéhez. Mi azt akarjuk, hogy a munkában való helytállás legyen elfogadott, teljes része az emberi megítélésnek, méltó eleme a szocialista életmódnak. ■ Én arra szavazok, aki becsületesen dolgozik, aki nem sumákol. Arra szavazok — mert ez a társadalom szavazata is —, aki megszelídíti a vasat, aki kombájn alá hajtja az érett búzakalászt, aki rajzasztal fölé görnyedve tervez, aki elad a boltban, aki .nap nap után visszamosolyog ’rám a munka két nehéz mozdulata között. HÁNYSZOR ÉS HÁNYÁN vágják oda, lehet szeretni a munkát? Vallom, hogy igen, és ilyenkor a munkában, a közösségben való helytállás naponta megnyilvánuló szép példáira gondolok. Az őszi oetakarításban való részvétel, az óvodák, bölcsődék, a tantermek megépítésében való együttmiunkálkodás, a szolidaritás vállalása mind-mind gyakorta ismétlődő dolgok. Általánosan elfogadott magatartásformák. Eletmódelemek. Nap mint nap ütköztetésre alkalmas bizonyítékok, a lustasággal, a tunyasággal szemben. Azokkal szemben, akiknél sikk a lógás, a munka helyetti napozás vagy kártyázás. Azokkal szemben, akik csak a pénzért hajlandók dolgozni. Azokkal szemben, akik ki sem látszanak a maszekolásból. Azokkal szemben, akiket még soha nem töltött el a jól végzett munka öröme. Az életmódról, a szocialista életmódról való beszélgetés számtalan kérdést vet fel. Ilyenkor a parázsló, szenvedélyes gondolatok mögött egy kicsit megmérettetik az ember. Hiszen nem kevés gondunk van, elmarasztalható, múltból maradt, vagy rossz divatból azóta felvett csöke- vény, hibás életstílus. Hányszor mondunk például vaskos ítéletet — jogosan — az úr■hatnámságról, a kivagyiságról, a mértéktelen túlmunkáról, a nyugatmajmolásról, az egoizmusról. Ezen változtatni, ezt felszámolni mindennapos kemény harc kérdése. Ebben a harcban nekünk, fiataloknak, élen kell járnunk. Elítélni kispolgári beütéseket, elhagyni, vagy át nem venni társadalmunktól idegen szemléletmódot, életstílust. Megtanulni értelmesen, minőségi módon dolgozni és élni a szabad időben., Élni tudni megszerzett javakkhl, gépkocsival, lakással, mással. Tudni, hogy hol van a szerzésben, az öltözködésben, egész életvitelünkben az egészséges, a közösség hasznára is váló határ. Elfogadni, szolgálni a közösséget! A közvetlen környezetet, meg a nagy közösséget, a népet. Az életmódról beszélve elkerülhetetlen az összehasonlítás. Egymás mellé kerülnek a mai és a 30—40 évvel ezelőtti statisztikai adatok, meg a szemáiyes élmények. A beszélgetések 'így akarva-akaratlanul alkalmat adnak arra is, hogy észrevegyük, meglássuk, mekkora az út, amit felszabadult országunk több mint három évtized alatt megtett. Innen már csak egy lépés a haza, a hazafiság. Szeretni, jól szeretni a hazát! Szocialista hazafisággal, a szocialista országokkal összekötő internacionalizmussal szeretni ezt a hazát. Ez is életünk része, életünk minőségivé válásának eleme. EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL váltanak szót márciusban és áprilisban Pest megye fiataljai. A magunk érdekében. Mert a szocialista módon élő, gondolkodó ember karakterének megfogalmazása, példaképpé állítása társadalmi és ezért ifjúsági érdek. Valósággá finomítani a gondolatokat — ez a végső cél! Elérni, hogy mind többen érezzék és értsék a társadalmi elvárást. Elérni, hogy mind többen érezzék otthon és jól. magukat a munkahelyeken, meg a szabad időben. Elérni, hogy mind többen tudják maguktól, hogy hol a harácsolás és a takarékosság közötti határ. Elérni, hogy mind többen legyenek jártasak a történelemben, irodalomban, a művészetekben, a zenében és a szakmában egyaránt. Elérni, hogy mind többen váljanak értelmes, kiegyensúlyozott gyermekeket nevelő, minden vonatkozásban tiszta családok kohéziós erejévé. Elérni, hogy ............elérni, hogy ne legyen fe lesleges ez a vita! A hogyan éljünk kérdésre keres választ a szocialista életmód pontos, vagy hozzávetőleges meghatározásával egy korosztály. Az a korosztály, amelynek része lesz a szocialista társadalmat építő emberek életmódjában megbúvó ellentmondások — fejét itt-ott felütő, közösségtől embert elválasztó — felfogások felszámolásában. Része és döntő szerepe lesz a pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, a fejlett szocialista társadalom megvalósításában. Nem könnyű feladat! Mert évszázadok, berögződött — bár önmagát régen, túlélő —, már nem tömeges nézetek ellen kell küzdeni. De érdemes, mert ettől, a vitákban megtisztuló igazságtól és azok hatásától lesz életünk nemcsak jobb, hanem szebb is! DR. ÁRPÁSI ZOLTÁN, ‘ a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára Elismerés - alkotó munkáért A szentlcrinckátai Egyesült Lenin Tsz-ben a paprikapalántákat fóliasátor alatt tápföldbe ültetik. Naponta 3—10 ezer palántát tűzdelnek. Halmágyi Péter felvétele Kedden a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében felszabadulásunk évfordulója alkalmából tartott könnyűipari ágazati ünnepségen Keserű Jánosné miniszter kitüntetéseket, Eötvös Loránd- díjakat és Tótfalusi Kis Miklós díjakat adott át. Az ünnepségen részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője is. A magyar könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából alapított, a nyomdatechnika, a könyvművészet jeles művelőit elismerő Tótfalusi Kis Miklós díjat a következők kaptr' Molnár László, az AÍfc' Nyomda művészeti tanácsac... ja, Nagy Zoltán, a Magyar Iparművészeti Főiskola docense, Petöcz Károly /a Kner Nyomda termelésirányítója. A műszaki-gazdasági haladást kiemelkedően szolgáló alkotó, irányító, szervező tevékenységet kifejtő szakemberek számára alapított Eötvös Loránd-dijban részesült: Lantos Miklós, a Hegyalja Ruházati Szövetkezet elnöke, Rieperger László, a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat igazgatója, Röder Iván, a Textilipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, dr. Solt Antal, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője és Weiszböck Rezsőné, a Soproni Szőnyeggyár igazgatója. I
