Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

MENDE Társadalmimunka-akciók Márciusban a mendei lako­sok több helyen végeztek tár­sadalmi munkát. A Dózsa és Honvéd utcában lakók az 1. számú orvosi ren­delő kertjét és udvarát hozták rendbe, a művelődési házban működő ifjúsági klub tagjai a hét végén az intézményt kö­rülvevő parkot csinosították, szépítették, a községhez tarto­zó Pusztaszentistvánon az ál­talános iskola szülői munkakö­zössége, összefogással, játszó­tér építését kezdte meg, a Felszabadulás téren. A játszó­téren felállítandó mászókákat és egyéb játékokat szintén a szülők készítik el, társadalmi munkában. Ugyanott kialakí­tanak egy tollas- és egy röp­labdapályát is. "V Különösen kiemelkedő szer­vező munkát végez Tréfák Ist­vánná, a művelődési ház igaz­gatója, Dudás Ferenc, a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságának tagja, valamint Lilik Pálné és Kiss József tanács­tag. (g.) Kirándulás — Szegedre A Monorvidéki ÁFÉSZ két­napos kirándulást szervez a szegedi ünnepi játékokra. Az első nap programjában, a városnézés után, este A i ci­gánybáró című operett megte­kintése szerepel, másnap a környékbeli műemlékeket ke­resik fel, este pedig a dóm or­gonahangversenyét hallgatják meg a különbusszal utazó ki­rándulók. MOHOMIDfB A PEST M B'G Y El H I R-L A P KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1977. MÁRCIUS 29., KEDD A Úttörők nyara Tábor a Balaton partján Összefogással — a fejlesztéséért Társadalmunk egyre na gyobb gondot fordít az iskolás korú gyermekek nyári üdülte­tésére, táborozására. Évről év­re több az olyan gyerek, aki egyénileg vagy a családdal, üdülőben töltheti a nyári va­káció egy részét. A pajtások azonban sokkal jobban szere­tik a táborozást. A gyömrői úttörőcsapatok, együttes összefogással, 11 év­ivel ezelőtt közös tábort alakí­tottak ki a Balaton mellett, Káptalanfüreden. A tábor meg­nyitásától kezdve, a községi tanács és a helyi vállalatok igen sok segítséget nyújtottak berendezéséhez, szebbé téte­léhez. Gyomron a nagyközségi ta­nács legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén foglalkozott az úttörőtáborral. Dobossy Ta­más, a Ságvári Endre Üttörő- ház igazgatója tájékoztatta ró­la a testület tagjait. Elmond­ta, hogy Zöldségtisztítók ihm • i appii * W* • * *: * * A »V­m Fy ÍJÉ ****''■" /■-- f . . y ** *' f'v—'t IV o i / 1 <á|j| A Jh V* ' | Műszakonként csaknem 100 mázsa zöldséget és burgonyát tisztítanak meg a Monori Mezögaadasági Tsz zöldségfeldolgozó üzemében. Az előkészített zöldségféléket budapesti üzemi konyháknak és gyermekélelmezési intézményeknek szállítják. Ifj. Fekete József felvétele A PÁLYA SZÉLÉRŐL A megyei labdarúgó-baj­nokságban. járási rangadóra került sor vasárnap: a pilisiek a monoriakat fogadták. A ki­esés elkerülése végett, a mo- noriaknak igen nagy szüksé­gük lett volna a pontra, a pi­lisiek pedig az élmezőnyhöz való felzárkózás érdekében szerettek volna győzni. A tartalékos monoriak egy pillanatig sem tudták kétsé­gessé tenni a hazaiak győzel­mét: Pilis 3:0-ra győzött, s megerősítette helyét a táblá­zaton. Monor vereségével sú­lyos helyzetbe került. Sülysápon a listavezető, a Nagykőrösi Kinizsi gyengél­kedő gárdáját fogadta. A túl nyomórészt hazai fölénnyé eltelt 90 perc alatt a hazaial 4:l-re győzték le a vendége két. Olykor szellemesen ját szottak a sülysápiak, s aká 3—4 góllal többet is rúghatta! volna. A gólokon Tóth S. (2) Merczel és Motolai osztozott. ' Vasárnap, április 3-án, a második helyezett Iklad ott­honába látogatnak a sülysá­pjuk, s ha legalább egy pon­tot szereznek, akár övék le­het a bajnoki cím. Készül­nek is nagyon a mérkőzésre, s fogadkoznak, hogy döntet­lennél rosszabb eredménnyel nem térnek haza. (—é—) A nap kulturális programja MOZIK | orosz levelezők klubjának Gyömrő (forradalmi ifjú- | összejövetele, 16-tól: közép sági napok): Blokád, I—II Maglód: Kilenc hónap. Men- rie: Rendet csinálok Ameriká­ban és visszatérek. Monor: Fekete gyémántok, I—II. Pilis: Szépek és bolondok. Üllő: Os­ceola. Vecsés: A cél kiválasz­tása, I—II. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomrán, 15 órától: társas- tánctanfolyam, 15.30-tól: az I iskolai előkészítő oroszból, 17- től: szolfézstanfolyam, 18­tól: a kertbarátok klubjának foglalkozása, 19-től: a hang­lemezklub összejövetele (a TÖVÁL-székházban). Magló­don, 14-től: a fotószakkör fog­lalkozása, 19-től: az irodalmi színpad próbája. Mendén, 18- tól 20-ig: a népitánccsoport próbája. Monoron, 16-tól: új párttagok szemináriuma. tavaly június elsejével, a Pest megyei Tanács elnö­kének utasítására, a tábor működtetését a helyi ta­nács vette át. Attól kezdve a tábor gazdasá­gi ügyrendje is megváltozott. Tavaly, nyolcszor tíznapos és egyszer ötnapos turnusban, több mint ezer pajtás töltött kellemes napokat Káptalaníü- reden. Felújításra 98 ezer fo­rintot fordítottak, ebből egy Adám típusú faházat és ezer­literes Lehel hűtőszekrényt vásároltak. Az idén szintén körülbelül ezer pajtás táboroztatására van lehetőség. Mivel Kápta* lanfüred Gyömrőtől több mint 150 kilométerre esik, nehéz az irányítás és az adminisztrációs teendők elvégzése, helyben la­kó, állandó gondnokot állítot­tak a közelmúltban munká­ba, akik ősztől, a táborozás megkezdéséig őrzi a tábort, a felszereléseket kiadja. A tábo­ri személyzetet szerződéses munkaviszonnyal alkalmaz­zák minden nyáron. örvendetesen jó kapcsolat alakult ki az évek során a Veszprémi Élelmiszer­nagykereskedelmi Válla­lattal, amely a megren­delt árut időben, pontosan szállítja a tábornak! Az úttörőház igazgatója szólt a még meglevő problémákról, gondokról is. A tábor ma már nem felel meg a követelmé­nyeknek. A faházak állaga megromlott, korszerűtlen az étkezde és a többi mellékhe­lyiség. A TÖVÁL tervezői társadal­mi munkában elkészítették egy 120 személyes, korszerű mosdó és mellékhelyiség ter­vét. Sajnos, az úttörőcsapatok anyagi ereje kevés ahhoz, hogy a tervet valóra váltsák, az idén azonban remény van rá, hogy a helyi üzemek, vál­lalatok, a tanács és a kisipa­rosok segítségével megépül a létesítmény. A Vas- és Fémipari Szövet­kezet és a PEVDI vegyi gyár­egysége vasszerelést, a Járási Szolgáltató Szövetkezet aszta- talosmunkát, a kisiparosok víz- és elektromos szerelést vállaltak. Nagy segítséget nyújt a Rákosmezeje Tsz. amely a vízvezetéki és csatornázási munkákat vállalta magára. A TÖVÁL a szennyvíztá­rolót építi meg. A járási hivatalhoz benyújtott ötéves fejlesztési tervben sze­repel mosdó, vizesblokk, új ét­kezde és foglalkoztató, vala­mint 18 új faház beszerzése és felállítása. Feltétlen szükség lenne a támogatásra, hogy a pajtások még kulturáltabb kö­rülmények között, még gond- talanabbul tölthessék el nyári szabad idejüket. Mivel a káptalanfüredi tá­borban más községek úttörői is nyaralnak, a többi község köz­reműködésére is szükség lenne. Gér József ILLŐ Mozgalmas klubélet Az ifjúság forradalmisága címmel, jól sikerült előadást tartott Hanzély Mátyás tanár Üllőn, a művelődési ház pin­ceklubjában. Az előadáson 40 fiatal vett részt, és az előadást követő vitában sokan mondták el véleményüket is. A klubtagok a hét végén kétnapos gyalogtúrán jártak a Pilis hegységben. Kommunista műszak Az Elektromos Művek Dél-Pest megyei igazgatósága közelmúltban aláírt szocialista szerződése alapján, kommunista műszakot tartottak, és rövid idő alatt kiépítették Üllőn az új iskola elektromos ellátását biztositó hálózatot, valamint a transzformátorállomást. E munkálatok egyébként csali az év második felében készültek volna el. Mérlegzáró közgyűlés Kedvezőbb körülmények közt, eredményesebben dolgoztak Kiüintefett szocialista brigádok A hét végén megtartotta mórlegzáró közgyűlését a Mo­nori Járási Szolgáltató Szö­vetkezet isi A múlt gazdasági esztendő eredményeiről Fo­dor Mihály elnök és Baltigh Gerzsonné főkönyvelő szá­molt be a gyömrői Halászkert­ben összegyűlt tagságnak. A számok, a tények azt bi­zonyítják, hogy a szövetkezet tagjai jól dolgoztak. Szerve­zettebbé vált a munka, na­gyobb gondot fordítottak a tervszerűségre, s kedvező ha­tással volt az eredményre az az intézkedés is, melynek ré­vén minden szakmában meg­valósult a teljesítménybérezés valamilyen formája. A monori lakatosrészleg beosztottjainak munka- körülményei a legkedve­zőbbek, számukra új gé­peket vásároltak, új mű­helyrészt alakítottak ki. Azt, hogy a többi árutermelő részlegben is a monoriakéhoz hasonló helyzetet teremtse­nek, még nem sikerült meg­valósítani, mégis jól helytáll­nak az ecseri vasipari, a villa­mossági és a fémtömegcikk- részAeg dolgozói, az irodagép- javítók, a szolgáltatást vég­zők közül a monori fényképé­A kezdettől napjainkig Kiállítás a tanácsháza folyosóján Ezrek és ezrek megnézik Vecsés nem tartozik a mo­nori járás legrégibb községei közé. Bár mint település, már az Árpádok korában is léte­zett, csak egy XIV. századbeli oklevélben olvashatunk róla először. Községük szeretete ihlette azokat a lelkes honismereti szakköri tagokat, akik az utób­bi években több, igen jól si­került kiadványt szerkesztet­tek, s adtak ki, kiállításokat rendeztek. Most, ha szerény keretek között is, de nagyon ötletesen, a tanácsháza folyo­sóján lévő egyik vitrint hasz­nálták fel arra, hogy bem> taissák híres gyűjteményük egy részét. Oklevél 1345-böl Nevezhetnénk ezt a tárla­tot, mai divatos szóval, mini­tárlatnak is, mivel csak pár darabból áll, de olyan sikere­sen rakiták őket egymás mel­lé, hogy szinte végigkövetik a kezdettől napjainkig Vecsés történelmét. Láthatjuk annak az eredeti oklevélnek a másolatát, amely­ben először szerepel a Vecsés elnevezés: 1345-ből szárma­zik, Vecsercsi Mátyás fiai, Miklós és Jakab, vecsésá bir­tokrészüket, a Mindenszen­tek tiszteletére épült temp­lom fele részével, a gyümöl­csösökkel együtt, három bu- (jai márkáért elzálogosítják Péterman fia Jakab pesti polgárnak. Megtudhatjuk egy másik oklevélből azt is, hogy kereken tíz évre rá, a telepü­lés másik fele is idegen kéz­be került, mivel Péter, Kontii Miklós erdélyi vajda ítélőbí- rája úgy rendelkezik, hogy az összes birtokát, Vecsés felét is a nejére hagyja. Úrbéri per A későbbi évszázadokban Vecsés elnéptelenedett. Bete­lepítése 1786-ban kezdődött meg. Az első telepesek a szomszédos községekből, Ecserről, Maglódról, Sorok­sárról, Dunaharasztiból jöt­tek (a névsorukat tartalmazó kópia is látható), de az alapí­tók nagyobb része nem ma­radt Vecsésen: az 1823-as úr­béri összeírás szerint, már csak 9 család szerepel közü­lük a névsorban. A következő években azonban egyre töb­ben és többen telepednek le, főleg német anyanyelvűek, s 1847-ben már 249 család él Vecsésen. Láthatunk egy 1831-ből származó eredeti pecsétet, de kiállították a vecsésiek első, 1864-es úrbéri peréről szóló okmányt is. Ennek a pernek véglegesen valószínűleg csak az 1865—67-ig tartó pestis­járvány vetett véget, ugyanis megharmadolta a lakosságot, de egy-két év múlva az állat- állomány nagy része is áldo­zatául esett. Térképek, kiadványok A Vecsésen áthaladó, Szol­nokig vezető vasútvonal en­gedélyező okiratát is bemu­tatják a kiállítók, azt, ame­lyet a Magyar Királyi Hely­tartótanács adott ki 1847-ben. A felsorolt iratokon kívül, közszemlére tették a község első térképét, melléje helyez­ve a jelenlegit. Egy-két forrásmunkát is lát­hatunk a vitrin aljában, Bé­kés István Pest megyei ba­rangolások, Berkovits György Világváros határában című könyvét és a Vecsés község 175. jubileumára megjelente­tett kiadványt. Akii olvasni akarja, a helybeli könyvtár­ban megtalálja valamennyit. Akadnak tablók és stílszerűen bekötött nagykönyvben, egyéb adalékok is Vecsés történel­méből. Valami azért kimaradt. Az MSZMP monori járási bizott­sága nemrégiben adta ki a Fejezetek a monori járás munkásmozgalmi történetéből című kiadványát, amelyben Vecsés munkásmozgalma, kezdettől napjainkig, elég nagy terjedelmet kapott, és amely ugyancsak megtalál­ható a helyi könyvtárban. ★ Hogy mennyire érdemes ilyen Kiállítást rendezni, erre csak egy számadatot idézünk. A kiállítás melletti népesség- nyilvántartót tavaly több mint 12 ezer vecsésd lakos kereste fel, minden bizonnyal ebben az évben még magasabb lesz felkeresőinek száma, s ha csaik az ott járók fele tekinti meg a vitrint, már jelentős a siker. Kovács György szék, a sülysápi, a monori és a pilisi cipészek. A szövetkezet vezetősége negyedévenként három ülést tartott, melyeken megtár­gyalta a gazdálkodással kap­csolatos rendelkezéseket, uta­sításokat, a munkában elő­adódó gondokat. Jelentős intézkedés szüle­tett a bérfejlesztésben, mely- lyel kedvező alapot teremtet­tek az idei bérgazdálkodás­hoz is. A fejlesztési tennivalók közül a legjelentősebb a monori szolgáltatóház épí­tése, még ebben az évben szeretnék átadni rendeltetésének az új létesítményt. Tíz szocialista brigád tevé­kenykedik a szövetkezetben. A monori lakatosok Mező Im­re szocialista brigádja ezen a -közgyűlésen vehette át az aranykoszorús jelvényt, a köz­ponti iroda Kállai ' Éva s a gyömrői asztalosok Március 15. brigádja az ezüst fokozatot. A feladatok növekednek, maradéktalanul csak akkor le­het őket teljesíteni, ha a hibákból levonja a vezetőség is, a tagság is a következtetést, ha tovább javul a munkafegyelem, s nagyobb gondot fordíta­nak a takarékosságra. A számok, a nyereségfelosz­tás ismertetése után, a nőbi­zottság tavalyi eredményes munkájáról is szó esett, majd jutalmat kaptak a legjobban dolgozó aktívák, s azok, akik szakmai vagy politikai tanul­mányaikban sikeres előmene­telt tanúsítottak. (k. zs.) Az első nyilvános telefon A vecsésl tanácsházíéren fel­állították a község első nyilvá­nos telefonfülkéjét. Ifj. Fekete József felvétele Pilisi és siiiysápi győzelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents