Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
( A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1977. MÁRCIUS 29., KEDD A több tejért Törekvők, gyengék, igyekvők Az elmúlt időszakban többször is tanácskoztak a járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek vezetői. Legutóbb az MSZMP gödöllői járási bizottságán találkoztak a párt- bizottság munkatársaival s a tavalyi gazdasági eredményeken, az idei terveken kívül jobbára a zöldségtermesztés és a tejtermelés teendőiről esett szó. Frankó Jánostól, a járási pártbizottság titkárától a beszélgetések tanulságairól érdeklődtünk. Mivel a zöldség- termesztésről lapunk más helyén most folyik az eszmecsere, főként a tejtermelésről kértünk helyzetjelentést. Szakszerűbb tartást — Két év óta kísérjük különös figyelemmel ezt az ágazatot. Fontos népgazdasági érdek, hogy a tej és tejtermékek importját megszüntessük. Gazdaságunk adottságai ezt lehetővé is teszik, de átgondoltabb, szakszerűbb munkára van szükség. A Pest megyei állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek külön feladatuk, hogy a fővárost ellássák naponta friss tejjel, tejtermékekkel. Nem kifizetődő, hogy a távoli megyékből, Baranyából vagy éppen Szabolcsból szállítsák a tejet Budapestre. Az sem utolsó szempont, hogy a gazdaságok gazdaságosan, nyereségesen foglalkozzanak szarvasmarhatartással, tejtermeléssel, az ágazat fejlesztéséhez hozzájárul-' va. — Milyen célokat tűztek az üzemek elé? Négy kiemelkedő gazdaság — Emelni kell a takarmányozási színvonalat, a fajtaátalakító keresztezéseket folytatni s a tartási kultúrában is előre kell lépni a gazdaságoknak, ezen belül fejleszteni a technológiát, eleget tenni a fajtaigényeknek. — Milyen eredményeket értek el tavaly a járásban? — Szövetkezeteink állománya teljes egészében magyar- tarka fajta. Most folyik a keresztezés. Tavaly 4026 teihén volt a gazdaságokban. Az átlagos tejtermelés 3052 liter, s ez két literrel jobb a megyei átlagnál. A kép azonban csalóka. Ezt az eredményt ugyanis csak a járás legjobb tejtermelő gazdaságainak köszönhetjük. Négyük közül is kiemelkedik a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet. Az összes tehén 28 százalékát itt tartják és ez az állomány adja a járás tejtermelésének több mint egy- harmadát. Dicséretet érdemel a galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet is. 1975-ben utolsó helyen álltak a járásban, a fejési átlag nem érte el a 2100 litert sem. Egy év alatt nagyot fejlődtek, másodikként 3444 literes átlagot értek el. Az átlagon felül volt a kereoesi Szilasmenti és az ikladi Galgaparti tsz is. A legrosszabb eredményt Versegen produkálták, mindössze 2123 liter volt a fajlagos tejhozam. Fajtajavitással — Mit terveznek az idén? — A járási pártbizottság cselekvési program lábam már két éve kiemelt helyen szerepéi a szarvasmarha-ágazat. Mindenki többet törődik a tejtermeléssel is, ennek köszönhető, hogy tavaly 200 literes átlagemelkedést sikerült elérni a megelőző évhez viszonyítva. A további fejlesztést új telepek építésével, fajtajaví- tással tervezzük. Három nagyobb telep megépítését határozták el. — Hornyán valósulnak meg a tervek? — Az egyetemi tangazdaság nagygombosi kerületében haladtak legjobban a munkákkal. A 680 férőhelyes telepre előreláthatóan még az idén megérkeznek az intenzív Holstein—Friz üszők. Egyszerű gazdasági együttműködésben, közös vállalkozás formájában határozta el három szövetkezet, a galgamácsai, az ikladi és a bagi, hogy 1980-ra Aszód mellett egy 1300 férőhelyes telepet építenek. Hozzájuk csatlakozott Verseg is. Most a tanulmányterveket készítik, s ha semmi sem jön közbe, az idén elkezdik a földmunkákat. A kerepesi Egyesült Szilasmenti Tsz volt jogelődei az előzőhöz hasonló együttműködést terveztek. Most, hogy egy lett a gazda, könnyebb lesz az építkezés, itt 600 férőhelyet terveznek. Sajnos a vízellátás nagy gond ezen a környéken, s így az építkezéssel a próbafúrások kedvező eredményéig várniuk kell. Az új telepek építésén kívül rekonstrukciós munkálatok folynak több gazdaságban. Vácszentlászlón egy új épületet is felhúznak a régiek mellé, ebben 700 tehén fér majd el. Így fest tehát a kép. Ahány szövetkezet, annyiféle eredmény. Bgyikben kiugró teljesítmények, a másikban lemaradás. Itt dinamikus; fejlődés, ott pangás. Tervek, építkezések. Azért, hogy több legyen a tej. S vajon miért éppen így állnak? Erre keressük a választ az elkövetkező hetekben, a legjobbaknál, a gyengéknél s a törekvőknél. Gáti Zoltán Vizes gondok Kistarcsán Tervek a csapadék elvezetésére Sok gondot okozott tavaly Kistarcsán és Kerepesen a vízellátás Ennek megoldására fúrták azt a két kutat, amelyeket a felső vízadó rétegekre telepítettek, s így bővízűek. További javulást várnak attól, hogy a kórház elkészültéig megépítik a Fótról Csömörön át ideérkező vezetéket. Annak ellenére, hogy az ivóvíz kevés, gyakran okoz problémát a környék csapadékvize. Egy-egy nagyobb nyári zápor után 40—50 ezer forintba kerül az utak rend- behozatala. A dimbes-dombos táj terepviszonyai teszik szükségessé, hogy elkészítsék a csapadékelvezetési terveket, s hogy ha a megfelelő pénzösz- szeg rendelkezésre áll, azonnal hozzákezdhessenek a munkához. öt ilyen területük közül jövőre egyet rendeznek. Olvasóink fóruma Szemét, szellőztetés és a műhelykocsi Másfél hónapja állt Gödöllőn, a Bethlen Gábor u. 56-os számú ház elé a Fővárosi Elektromos Művek műhelykocsija, amely azóta sok gondot okoz nekem és az utca lakóinak. A műhelykocsit használó brigád a kocsi mellé ásott gödörbe gyűjti a szemetet. A kóborló kutyák nagy örömére akad itt zsíros papír, szalonnabőr, konzervdoboz, s ami csak kutyaszemnek, -szájnak ingere. De ez csak a kisebb baj. A nagyobb az, hogy a dolgozók a lakókocsi árnyas oldalát használják alkalmi illemhelynek. A szobám ablaka mindössze négy lépésnyire van ettől, így hát szellőztetésre nem is gondolhatok. Az utca elég forgalmas, s az arra járók sem állják meg szó nélkül a látottakat. Különösen azért bosszantó a dolog, mert a szemben álló — s a városi tanács tulajdonában levő telken egy dupla illemhely található. Ezzel a telekkel amúgy is baj van, a mindössze néhány négyzetméteres területet a 97-es számú zöldségbolt használja. A telek előtti járdát azonban senki nem takarítja. Ideje volna tisztázni, kinek .lenne ez kötelessége. A február 14-i tanácstagi beszámolón szóvá tettem ezeket a problémákat, de úgy látszik, süket fülekre találtam Pedig a megoldás egyszerűnek látszik, pénz sem kell hozzá, csak egy kis törődés. Dósai G. Ferenc, Gödöllő, Bethlen Gábor u. 56. Szakma, közélet, művelődés Újjászervezik az agrárklubot Hatszázharminchét mező- gazdasági szakember működik a járásban. Közülük száznyolcvankettő egyetemet vagy főiskolát végzett, háromszázöt-. vennek van középiskolai képzettségé. A szám figyelemre méltó: ugyanannyian vannak, mint a pedagógusok. Nem férhet tehát kétség a falu arculatának, közművelődésének alakításában játszott szerepükhöz. Ahhoz legalábbis, hogy milyen fontos lenne, hogy e szerepet jól játsszák. A múlt kötelez Az adatokat Jósvai Lajostól, a gödöllői járási hivatal elnökhelyettesétől tudom, akivel a megalakulóban lévő agrárértelmiségi kör előzményeiről, terveiről, céljairól beszélgettünk. Nem újkeletű az ötlet: — A hatvanas 1 évek elején szerveztünk először agrárklubot. Ősztől tavaszig havonta találkoztunk. Az ákkoriban aktuális mezőgazdasági kérdéseken kívül a legkülönfélébb témákról tartottunk előadásokat. Társadalompolitikai kérdésekről vitatkoztunk, s olyan jeles vendégeink voltak mint Erdei Ferenc és Veres Péter. Író—olvasó találkozókat szerveztünk, filmankétokat. Igazi klub volt. Hosszú, tartalmas működése után a klub elfáradt. A szervezési problémák, a személyi változások, nem kedveztek munkájának. Tavalyelőtt ismét tartottak néhány előadást, de ez már nem volt a régi. Most újra lendületet vett a dolog. — Egyre több fiatal szakember kerül ki a főiskolákról, egyetemekről, járásunkban is javul a szakember-ellátottság. Szeretnénk, ha a mezőgazdászok is jobban bekapcsolódnának a közéletbe, szeretnénk őket bevonni a termelésen kívüli — vagy azzal összefüggő, hiszen a termelés is az emberért van — társadalmi, politikai, kulturális tevékenységbe. Oldani az elszigeteltséget Egy hónappal ezelőtt tartották meg az első összejövetelt. Nyolcvan fiatal szakembert hívtak egybe. Nem tettek különbséget, érkeztek a termelő- szövetkezetekből, tangazdaságból, ott voltak az Agrártudományi Egyetem végzős hallgatóinak képviselői, de érdeklődtek már a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetből is. — Az első találkozáson a klub céljait határoztuk meg. A lényeg az, hogy nem szakmai továbbképzést akarunk, arra Folyamatos munka, bedolgozóknak Az állandó tagakon kívül, sok bedolgozónak nyújt munkalehetőséget a 25 éve alakult gödöllői Háziipari Szövetkezet. A bedolgozók ellátása munkával 1976 óta folyamatos. Ennek is köszönhető, hogy a szövetkezet nyugdíjasai közül is mind többen vállalnak Ilyen munkát. Nemrég tartották meg jubileumi ünnepségüket, amelyen huszonhatan kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, illetve pénzjutalmait, közöttük nyugdíjasok is. mmm Készülnek a szebbnél szebb műanyagláskák. Félautomata gépeken kötik az export gyermekpulóvereket. Czangár Gyula felvételi más szervezeti formák vannak. Klubszerű tevékenység: alkalmat adni, az egymástól gyakran elszigetelt szakemberek rendszeres találkozására, beszélgetésekre, vitákra. Olyan előadásokat szervezünk, amelyek a szűkebb szakmán túlmutatnak, népgazdasági, társadalompolitikai, közművelődési irányultságot adnak. A befelé- fordulás, a zárkózottság, ellen akarunk hatni. Tudatosítanunk kell, hogy az agrárértelmiség, a közélet valamennyi fórumán, s különösen a községekben aktív, formáló erőké. Nem mindegy tehát, hányán, mit, és hogyan tesznek. Azon is törik a fejüket a szervezők, hogy klub legyen-e a klub? — A klub tagdíjjal, ilyenolyan bizottságokkal, bürokráciával jár, ha nem vigyázunk. Jobb volna kötetlenebb, szabadabb formát találni, de ez majd kialakul. A kezdet biztató Jelenleg csak egy bizottság van, a szervező. Ennek vezetője Jósvai Lajos. Egykori tapasztalatait jól hasznosíthatja a klub összejövetelem. — Első rendezvényünk március 28-án, délután 4 órakor lesz az agrártudományi egyetemen. A téma: az agrárértelmiség helye és szerepe a társadalomban. Előadó: Dr. Burgert Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a bábolnai mezőgazdasági kombinát vezérigazgatója. A fiatalok különösen érdeklődnek; hová tartoznak, mi a feladatuk? Második előadásunkon szeretnénk bemutatni azt a filmet, amely dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyesült államokbeli útján készült. A további programokat is együtt beszéljük meg. Terveink között szerepelnek a végzős hallgatók és a gyakorló szakemberek találkozói, üzem- látogatások, író—olvasó találkozók, vetítések, s mindez ami még egy klubban elképzelhető. A rendezvények helyszínéül szinte kínálja magát az agrár- tudományi egyetem. S ha újra, a régi klubhoz hasonlót sikerül létrehozni Gödöllőn, hasznos hozzájárulása remélhetően kedvező hatással lesz járásunk mezőgazdaságára, s hosszabb távon községeinkre is. G. Z. Negyedszázados évforduló A Fáklya-klub 25 évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek azon a nagy sikerű bálon, amelyet a Pedagógusok Szak- szervezetének városi bizottsága rendezett Gödöllőn, a Légszesz utcai általános iskolában. Lencsés Rezső az 1959- ben alakult Fáklya-klub vezetője üdvözölte a régi tagokat, s a megjelent vendégeket, Plutzer Miklóst, a városi párt- bizottság első titkárát, Benedek Jánost,, a városi tanács elnökét. A hajnalig tartó vidám rendezvényre az ország minden részéből eljöttek a fáklyások, s még a zenét szolgáltató kitűnő zenekarban is ott ültek a veteránok: Kőrösfői András és Kőrösfői László mérnök-tanárok. A rendezőgárda, lványi Lajos_ né városi titkár vezetésével hasznos időtöltésként könyvelheti el a szervezésre fordított időt. Újjáélesztés, áramütés után A középiskolások elsősegélynyújtó versenyén Alapos ijedelmet okozott volna u tájékozatlan betoppanónak a Vöröskereszt jaiasi- varosi hivatali helyiségei uen eléje táruló látvány: a raktár oan kékre duzzadt szemű, ájult kerékpáros, az egyik iro- aáoan a padion lekvo, nyílt láDtorést szenvedett gyalogos. Pedig ok csak imitátorai voltak a járási-városi elsősegélynyújtó versenynek, amelyen az aszódi gimnázium, az aszódi kollégium, a péceii és a gödöllői szakmunkástanuló intézet legjobb vöroskeresztesei adtak számot ismereteikről. Meray, Tiborné, a Vöröskereszt városi szervezetének titkára tájékoztatott bennünket: a középiskolás verseny résztvevői vöröskeresztes tanfolyamok elvégzése után merik össze erejüket. A tanfolyam és a verseny lebonyolításához is nagy segítséget adtak az egészségügyi intézmények dolgozói, az orvosok, a mentősök. A verseny négy helyszínen folyt. Az első állomáson, az újjáélesztés, szaknyelven a reanimáció tudnivalóiról számoltak be a diákok. Juhász János, a gödöllői mentőállomás dolgozója így foglalta össze a verseny tanulságait: — Ezen a segélyhelyen az áramütés következményeinek elhárítását és az újjáélesztés gyakorlati fogásait kellett bemutatniuk a versenyzőknek. Ezeket a fontos szabályokat valamennyi csapat kellően ismeri. Ha csak ennyi eredménye lenne a tanfolyamoknak és a versenyeknek, már akkor is megérte a fáradságot. A következő állomáshelyen a törést szenvedett, vérző beteg ellátása a vizsgafeladat. Amikor bepillantottunk a helyiségben, éppen az aszódi szakmunkástanuló intézet csapata állta körül a földön fekvő sérültet, aki élethű lábszártörésével megadóan tűrte, hogy az ifjú vöröskeresztesek „ellássák a baját”, Dr. Weindl József körzeti orvos, a városi Vöröskereszt vezetőségi tagja, a zsűri elnöke figyelte: eíkötik-e az ütőeret. kitisztítják-e a sebet, megfelelően rögzítik-e a sérült végtagot. Az elfogódott elsősegélynyújtók néha még bizonytalanul mozogtak, de az alapvető teendőket jól ismerték A polgári védelem témaköréből is vizsgázni kellett. To- tószerűen töltötték ki azt a tesztlapot, amelyen a sugár- és vegyvédelem legfontosabb szabályaira lehetett tippelni — de nem ötletszerűen. Az eredményhirdetés előtt az aszódi gimnázium csapatának tagjaival beszélgettünk. Nyíri Szabolcsné, az iskola vöröskeresztes tanárelnöke mutatta be az aspiránsokat. Knetik Gábor, a csapat egyetlen' fiú tagja a kiválasztásról és a felkészülésről beszélt: — önkéntes jelentkezők vesznek részt a tanfolyamokon, a legutóbbi november elejétől februárig tartott. A gimnáziumból többnyire azok a diákok jelentkeznek, akik továbbtanulásukhoz is fel tudják használni a megszerzett ismereteket. Én például biológiából felvételizek. Felesleges részletezni, hogy milyen előnyök származnak a vöröskeresztes tanfolyamokból. A legfontosabb, hogy a tanulók, akik megismerkednek az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati kérdéseivel, nem jönnek zavarba, ha az utcán, az iskolában segítséget kell nyújtaniuk. A vetélkedőn a gödöllői 202-es számú Szakmunkástanuló Intézet tanulói szerepeltek a legeredményesebben, ők kénviselik járásunkat a megyei vetélkedőn. <*•) A Nagy Október tiszteletére Kispályás labdarúgó- bajnokság Túrán Kispályás labdarúgó-bajnokságot rendez a túrái Cíalga- menti Rákóczi Termelőszövetkezet Braun Éva KlSZ-alap- szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A bajnokságon utcaválogatottak, baráti körök, intézmények, alapszervezetek csapatai vehetnek részt. A feltétel: ne szerepeltessenek- igazolt játékost, legalább tizen legyenek és a mérkőzésekre tornacipőt hozzanak. Nevezni március 31.-ig lehet a túrái művelődési házban, a sportkörnél és a rendező KISZ-alapszervezetnél.
