Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko megbeszélései Cyrus Vmce-szal Hétfőn Moszkvában meg­kezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter között. Szovjet részről a megbeszélésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko külügymi­niszter van jelen. A felek véleményt cseréltek a szovjet—amerikai kapcsola­tok elvi kérdéseiről. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió — ugyanolyan mértékben, mint az Egyesült Államok — kész kölcsönösen elfogadható megoldásra jutni a kétoldalú kapcsolatok kér­déseiben és a nemzetközi Kádár János és Lázár György fogadta Kulikov marcalit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó V. G. Kulikov marsalit, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, és A. I. Gribkov hadseregtábomokot, az egye­sített fegyveres erők törzs­főnökét. A szívélyes, baráti találko­zón jelien volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, Csémi Károly altá­bornagy, honvédelmi állam­titkár, Oláh István altábor­nagy, miniszterhelyettes, va­lamint J. A. Naumenko ve­zérezredes, a főparancsnok magyarországi képviselője. Kezdeményezési cm bővelkedünk azok- jl ban a munkahelyek­ben, amelyek bátran kezdeményeznek, vállalják a kockázatot, nem riadoz- r\ak az újtól. A tisztes kö­zépszer értéke már-már akkora, hogy az válik gya­nússá, akinek ez nem elég, többet, jobbat akar, nem­csak szavakban keresi a tökéletesebbet, hanem cse­lekedeteivel. Az sem szá­mít ritkaságnak, hogy a gyáregység nyughatatlan- sága ellenszenvet kelt a vállalati központban — mondja a váci városi párt- bizottság első titkára mali- ciával —, holott mi gyár­egység-város vagyunk, főbb ipari üzemeink legtöbbje egy-egy nagyvállalat ré­sze. A cég azonban a vidé­ki telephely kezdeményezé­sében nem mást, csupán többletmunkát lát, igényt a fokozott törődésre. Leinti tehát őket, csinálják azt, amit megszabtak számukra, ne akarjanak okosabbak lenni a központban ülők­nél. Véletlenek , szerencsétlen összejátszása, egyetlen te­lepülésre jellemző tapasz­talat? Szónoki a kérdés, mert sajnos, ismereteink nagyon is meghatározzák a választ. Általában csuda­bogárnak számít az, aki mindig valami mást akar a már meglevőnél, aki nem telik be az elérttel. Senki sem kerget persze illúzió­kat, mert az újnak mindig küzdenie kell létjogosultsá­gáért, ismételten bizonyíta­nia szükséges életrevalósá­gát. Csak az a kérdés, meddig elviselhető ez a bi­zonyítási határ, s mikor válik a haladás akadályá­vá? A termelőágazatok ál­talános helyzete ugyanis azt mutatja, hogy a kezde­ményezés körül van a leg­több gond, hogy a kényel­mességnek, a középszerű­ségnek a megérdemeltnél nagyobb, az átlagosnál jobbnak pedig a megérde­meltnél kisebb a társadal­mi becsülete, ez utóbbi alatt erkölcsi, anyagi elis­merést egyaránt értve. H iba lenne persze a végletesség diktálta gondolatsor rabjává válni. Sokféle hasznos kezdeményezésnek lehe­tünk tanúi, olyan kis ügytől kezdve, hogy a Váci Kötöttárugyár bemutató- termet nyit a városban, egészen odáig, hogy az Or­szágos Gumiipari Vállalat Taurus Gumigyára idén kétszeresére kívánja növel­ni a tőkésországokba elju­tó áruinak értékét. Tágít­va a kört: fontos kezdemé­nyezés, hogy a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat a törzsgyár és a zsámbéki telep között az élőmunka­igény alapján osztja fel a gyártást, s a solymári üzemben olyan új termé­kek előállítását kezdik meg, amelyek termelése jó­részt automatizált. Ugyan­csak nagy horderejű kezde­ményezést, hogy bár ha­gyományos termékeivel is tartós piaci sikerei vannak a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárának, foko­zatosan új fogyasztásmérő­család veszi át ezek helyét a gyártószalagokon, a pró­batermekben. így valahogy folytathat­nánk hosszan a sort, mert hiszen haladás mindenütt van, s a haladás első moz­zanata a kezdeményezés, annak kimondása, valami újnak kell következnie. A gondot az okozza, hogy ezek a kezdeményezések nem alkotnak rendszert, megmaradnak egyedi ese­teknek, nem élvezik a köz­vélemény konkrét tények­ben lemérhető támogatását. Sajnos, még a munkahelyi közösségek sem értékelik igazán a kezdeményezése­két, nem fedezik fel, hogy azokban a jobb holnap csí­rája rejlik, s így a kezde­ményező emberek sűrűn társaikkal kerülnek szem­be, főnökeikkel kevered­nek vitába, s végül már magyarázkodni kényszerül­nek, hogy jót akartak. L egyintéssel egyetlen jelenséget sem lehet elintézni, hiszen a je­lenségnek okai vannak, az okoknak eredői. Mégis, az a tapasztalat, hogy a kez­deményezők kálváriáját a legtöbbször legyintéssel in­tézik el, olyasfajta rossz ízű bölcsességekkel hogy benne van ez is a nyugdí­jukban, meg azzal: annál jobban örülnek majd, ha lesz a dologból valami. S tényleg, sok dologból lesz valami, hiszen például a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú gyára a ma már jelentős textilgép­részegység exportot azzal kezdte, hogy megpróbálja, egyáltalán képes-e előállí­tani ilyen technológiai igé­nyű árut... Sok dologból tehát valóban lesz valami, de sok másból sem, s ami­ből lett, annál sem bizo­nyos, hogy a tökéletes, a maradéktalan megvalósítás útján járt. A párt Központi Bizott­sága 1976. december 1-i ülése nagy nyomatékkai mutatott rá a különböző veszteségforrásokra, s ezek sorában első helyen emlí­tette az ágazati, vállalati kezdeményezések hiányát, s következményét, a rugal­matlanságot, a lassúságot, a félig végrehajtott intéz­kedéseket. Sűrűn kap nyil­vánosságot az az igény, hogy a társadalom azon tagjait, akik az átlagnál többet nyújtanak, az át­lagnál nagyobb elismerés övezze. Ennek az igénynek a hangoztatását azonban lassan, felemásan követik a cselekedetek, főként iparági, vállalati, de oly­kor még ágazati körben is, a szavaknak ellentmonda­nak a tettek, a tapasztala­tok. Mészáros Ottó problémák rendezésében, to­vábbhaladva a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban az előző években elért eredmények alapján. Kellő megítélésben része­sültek az Egyesült Államok politikájának azon mozzana­tai, amelyek nincsenek össz­hangban az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveivel, amelyek be­tartása nélkül lehetetlen a két ország közötti kapcsolatok konstruktív fejlődése. Cyrus Vance kifejezte az Egyesült Államok kormányá­nak óhaját, hogy folytassák a Szovjetunióval fennálló kap­csolatok pozitív fejlesztésének irányvonalát és megállapodá­sokra törekedjenek a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kérdésekben. Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere hétfőn villásreggelit adott Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek tiszteleté­re. A villásreggelin Andrej Gromiko és Cyrus Vance be­szédet mondott, melyeket a 2. oldalon ismertetjük. PEST MEGYEI világ; PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ára 80 fillér 1977. MÁRCIUS 29., KEDD Pest megye az elsők között Több milliárdos társadalmi munka Országos tájékoztató Sóskúton A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala a településfejlesztési társadalmi munka eredményeiről tartott sajtótájékoztatót tegnap dél­előtt a sóskúti klubkönyvtár­ban. Hogy miért éppen Sós- kútra, erre a kis Pest megyei településre esett az országos rendező szervek választása? S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára megnyitójában ezt a következőkkel indokolta: Gazdagodik a Ráckevei-Duna-ág Újabb meleg vizű strandok nyitnak Javult a tömegközlekedés Az anyagi lehetőségekhez képest dinamikusan fejlődött a Ráckevei-Duna-áf) üdülő­övezete — állapította meg a Ráckevei- (Soroksári-) Duna Intéző Bizottság tegnapi ple­náris ülésén, amelyet a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartott. 1976- ban. valamelyest tovább nőtt e szép vidék népszerűsége. A becslések szerint tavaly a nyári hétvégeken 120—140 ezer turista érkezett a rácke­vei járás Duna-menti telepü­léseire, 20—30 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt, s majdnem kétszer annyi, mint öt évvel korábban. Ennyi ven­dég megfelelő ellátásáról gon­doskodni természetesen nem lehet máról holnapra. Az in­téző bizottság különböző szak- bizottságai a területen műkö­dő 42 testületi üdülőhelyi bizottság javaslatai alapján gondosan mérlegelik, melyek a legfontosabb, legsürgőseb­ben megoldásra váró felada­tok. ♦ Tavaly tovább javult a tö­megközlekedés: a teljes HÉV- vonal villamosítását követően megépült Tököl és Ráckeve között a szigeti gerincűt, amely tehermentesíti az igen forgalmas 51-es utat. Ugyan­csak megépült az 5-ös út kis- kunlacházi átkelő szakasza, s elkészült Délegyháza—Duná- varsány között, az üdülőterü­letre, a tavakhoz vezető út is. A kereskedelmi hálózat, to­vábbi bővülésének eredmé­nyeként ma már az üdülőöve­zet valamennyi községében van ÁBC-áruház, ezek azon­ban elsősorban a helyi lakos­ság igényeit hivatottak kielé­gíteni, mivel vasárnap — az érvényes rendeletek értelmé­ben — zárva vannak. A turis­ták. ellátására az elmúlt év­ben kisebb, vasárnap is áru­sító élelmiszerüzletek és ven­déglők nyíltak Kiskunlachá- zán, Makádon, Áporkán, Szi­gethalmon. (Érdemes megje­gyezni, hogy dr. Dobrai La­josnak, az intéző bizottság al- elnökémek véleményle szerint javult az élelmiszer-ellátás: bár zöldségből és sörből időn­ként hiány volt, de kenyérből, tejből és húsból a korábbinál jobbat és többet kínáltak az üzletek.) Újabb vállalati üdülők és horgásztanyák épültek, s ez­zel további 1000 személy el­szállásolására nyílt lehetőség. A Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság tonnapályákat épített és ligetet telepített Tökölön és Makádon. Az összes eddig említett beruházás mintegy 600 millió forinttal gazdagí­totta a környéket. Elismerésre méltó, hogy ennek az összeg­nek 10 százalékát szocialista brigádok, KISZ-fiatalok, a fal­vak leglelkesebb lakói társa­dalmi munkával teremtették elő. Az idei feladatok: a sze­métgyűjtés és -elszállítás meg­szervezése az üdülőterülete­ken, a vezetékes ivóvízháló­zat bővítése, a partvédő mű­vek megerősítése, s megkez­dődik a pesti szakaszon a me­derkotrás is. Taksonyban hor­gászparadicsom kiépítését ter­vezik, üdülőt nyitnak. (A me­deralakításra, partvédelemre, csatornázásra, vízvezeték-épí­tésre az ötödik ötéves terv­időszakban 506 millió forintot fordít a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság.) A csé­pel autógyáriak és néhány pesti üzem dolgozói meleg vizű strandot építenek Cse­pelen és Pesterzsébeten. Cz. V. Tartály csövek méretre — Esztendeje született itt az elhatározás, hogy egy száz­személyes óvodát építenek, amelynek alapkövét tavaly április 4-én helyezték el, ben­ne annak a kétszáznegyvenhét sóskúti lakosnak a nevével, aki önként vállalkozott arra, hogy munkájával hozzájárul az építkezéshez. Erre azért volt szükség, mert a több mint hatmilliós beruházáshoz a helyi tanácsnak mindössze 3,5 millió forint állt a rendel­kezésére. Az óvoda mégis megépült, méghozzá rekord­idő, tizenegy hónap alatt, s alig egy hete már birtokukba is vehették kis lakói. Hogy ez minek köszönhető? Elsősor­ban annak a nagyszabású tár­sadalmi összefogásnak, amely­ben több mint hatszáz sóskúti lakos vett részt. Munkájuk értéke 3,2 millió forint volt! A megnyitót követően dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhe­lyettese arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy húsz esztendeje évről évre mind je­lentősebb eredmények szület­nek a lakosság társadalmi munkájának eredményeként. Mint mondotta, 1958-ban pél­dául még csak 6,7 forint volt az egy lakosra jutó érték, amely 1970-re már elérte a 80 forintot. A településfejlesztést segítő közhasznú társadalmi munka megbecsülését segítette elő az az 1974-ben hozott kor­mányhatározat, amely első alkalommal jogszabályokban is megkülönböztetett rangot adott a lakosság széles körű összefogásának. — A társadalmi munka te­lepülésfejlesztésünk számon tartott tartalékává vált — folytatta a továbbiakban dr. Raft Miklós — és kiegészítő forrása gazdasági eszközeink­nek. Nagyszerű megnyilvásu- lása ez szocialista szemléle­tünk formálódásának, az egyéni és közösségi érdek ta­lálkozásának, az egészséges lakóhelyszeretetnek s ezáltal nélkülözhetetlen része a vá­ros- és községfejlesztésnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban: az elmúlt esztendőben a tár­sadalmi munka értéke 2 mil­liárd 656 millió forint volt, vagyis az egy lakosra jutó ér­ték elérte a 251 forintot. E nagyszabású összefogás nyo­mán bölcsődék, óvodák, isko­lák, játszóterek, tornatermek, sportpályák, művelődési há­zak, orvosi rendelők épültek szerte az országban. Az össze­fogásban Rest, Szolnok és Csongrád megye jár az élen. Ezután az előadó arról be­szélt, hogy a fejlesztést segítő társadalmi munkának szinte kimeríthetetlen tartalékai vannak, amelyben az egyéni társadalmi munkások mellett mind nagyobb szerepet kap­nak a munkahelyi kollektívák, a szocialista brigádok, előse­gítve ezzel a lakóhely és a munkahely kapcsolatának to­vábbi erősödését. — Az 1977. évi akció jelen­tőségét növeli — mondotta be- bejezésül dr. Raft Miklós —, hogy a Vas megyei népfront­bizottság felhívta az ország valamennyi népfrontbizottsá­gát a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére Csepelen kezdeményezett szocialista versenymozgalomhoz való csatlakozásra. — Örömmel üdvözöljük a Vas megyeiek felhívását — kezdte tájékoztatóját dr. Mon­dok Pál, Pest megye Tanácsá­nak elnöke —, s más megyék­hez hasonlóan mi is bejelent­jük csatlakozásunkat. Meg­győződésünk, hogy az évfordu­ló tiszteletére kibontakoztatott mozgalom növeli a társadal­mi munkában részt vevők körét és tovább gazdagítja te­lepüléseinket. Egy ilyen jelle­gű versenyben mindenki nyertes, mivel a községek és városok lakossága azzal lesz gazdagabb, amit társadalmi munkában lakóhelyük fejlesz­téséért tesznek. Dr. Mondok Pál ezután bér számolt az újságíróknak a megyében elért eredmények­ről. Mint mondotta, Pest me­gye lakossága a IV. ötéves terv időszakában 696 millió forint értékű társadalmi műn- kát végzett. Ennek eredménye volt a többi között az, hogy tízezer óvodai hely épült öt esztendő alatt, a tervezett két­ezer helyett. A társadalmi összefogásnak számos egyéb szép példája is van a megyében. Az Üllőn épülő 16 tantermes általános iskolát például a tervezők 1978-ban akarták átadni ren­deltetésének, a község lakói­nak segítségével azonban már az idén szeptemberben meg­kezdhetik a tanítást az új is­kolában. Hasonló összefogás­sal épül a kistarcsai 580 ágyas kórház is, amely rekordidő alatt, 1978 végére készül el. — Tavaly Pest megye la­kossága rekordteljesítményt ért el a társadalmi munkában — mondotta a továbbiakban. — Az elvégzett munka értéke 245 millió forint volt! Az ered­mény: 1200 helyett 2400 óvo­dai elhelyezési lehetőség. Az idei esztendőtől kezdődően — folytatta — a társadalmi mun­ka középponjába a tanterem­építés kerül, mivel ma ez az egyik legnagyobb gond a me­gyében. A tájékoztató S. Hegedűs László zárszavával fejeződött be. Prukner Pál A PEVDI szentendrei írószergyárának fémüzemeben ja­nuár óta működik a fúró-oldalazó automatagép; naponta 20 ezer PAX golyóstollbetét tartálycsövét szabja méretre. A gépet a gyár dolgozói tervezték. Tadeusz Pyka, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese hét­főn lengyel kereskedelmd kül­döttség élén hazánkba érke­zett. Délelőtt a Parlamentben dr. Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tárgya­lást folytatott Tadeusz Pyká- val. A megbeszélésen részt vettek dr. Sághy Vilmos és Adam Kowalik belkereskedel­mi miniszterek is. Afanaszij Melnyicsenko, a Szovjetunió gyógyszeripari minisztere március 22—27 kö­zött hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodott. Tár­gyalt dr. Simon Pál nehézipa­ri miniszterrel, találkozott dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel, valamint Rabi Béla kohó- és gépipari mi­niszterhelyettessel. Fogadta Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A. Melnyicsenko vasárnap elutazott Budapestről. Karakas László munkaügyi miniszter hétfőn küldöttség élén Moszkvába utazott. Tár­gyalnak a Szovjetunió minisz­tertanácsának állami munka­ügyi és szociális kérdések bi­zottságával időszerű munka­ügyi és szociálpolitikai kérdé­sekről, valamint aláírják a két ország központi munkaügyi szervei közötti együttműkö­désről szóló megállapodást.

Next

/
Thumbnails
Contents