Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
1977 MÁRCIUS 27., VASÁRNAP x/Éíiiap 3 A fényvivők árnyékban Fogadóállomás: Albertirsa Küldöttértekezlet Dunakeszin Megválasztották Pest megye áj városának pártbizottságát = Dunakeszi kommunistáinak megbízásából szombaton I délelőtt 120 küldött tanácskozott — az Elnöki Tanács 1 rendelete értelmében április 1-től városi rangra emelt — 1 nagyközség művelődési központjában. A pártértekezleten | részt vett Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizott- I ságának titkára is. Megmozdult a világ az al- bertirsai határban 1975 júliusában. A község szélét jelző tábla mögött jó félórái gyalogúira, a két helybeli tsz egykori gabonatábláján bulldózerek, markológépek és tehergépkocsik jelentek meg, néhány hónap elteltével pedig felvonulási épületek nőttek ki az addig csak gabonát termő földből. Az időközben eltelt majdnem két év alatt alaposan megváltozott a határ képe. Üj épületek sorakoztak a másfél év előttiek mellé, s az agyagos talajt ma gödrök, pocsolyák, kocsikerék túrta árkok szabdalják. Épül az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos elektromos távvezeték, amely a Szovjetunió déli energiarendszerét köti össze a KGST-országok egyesített energiahálózatával. A távvezetéken hazánk 3,3 milliárd kilowattóra villamos energiát kap a Szovjetunióból, amelyből azután másfél milliárd kilowattnyit a környező szocialista országokba továbbít. Az oszlop csúcsán A 22-es számú Állami Építőipari Vállalat főépítés-vezetője, amikor megtudja, hogy honnan jövök ezt kérdezte: a barakkok miatt? Fogalmam sincs miről beszél, mindenesetre megnyugtatom, hogy néhány szerelőjükkel szeretnék beszélni arról, milyen érzés több emelet magasságban dolgozni, honnan jöttek, tudják-e azt, mit építenek? A választól a főépítés-vezető, mintha megnyugodott volna. Akkor még én sem gondoltam, hogy aznap ismét terítékre kerül majd a barakkok ügye. Kísérőt ad mellém. A csizmamarasztaló agyagban jó tízperces gyaloglás után érjük el az első brigádot, a Bányai István vezette szerkezetlakatosok első csoportját, akik egy éppen helyére illesztett 58 tonnás fémkolosszus alatt azon igyekeznek, hogy megszabadítsák a távvezetékállványt a rögzítés után feleslegessé vált fémmerevítőktől. Bányai István ez idő szerint két brigádot vezet. Kollégája megbetegedett, így annak 18 embere is hozzá tartozik. A brigádvezető reggelente Ceglédről jár munkába. Saját kocsin. A családban ketten keresnek, ő és a felesége, aki a Budapesti 4. számú Postahivatal alkalmazottja. A család nem nagy, csak egy hároméves kisfiúk van. Bányai István 16,50-es órabérért télen negyven, nyáron 48 órát dolgozik hetente. Így jön ki a havi 44 órás átlag. Keresete túlóradíjakkal és különféle pótlékokkal együtt februárban majdnem elérte a 6 ezer forintot. — Nem fél a magasban? — Az első napokban vacogott tőle a fogam'. De lassan megszokja az ember, és azt is, hogy a 10—12 emeletnyi magasságban, hogyan lehet úgy dolgozni biztonsági övben, hogy a köldökzsinór ne zavarja az embert. Cipőkrém és szalonna Az építkezés dolgozói sokféléi jött emberek. Vannak közöttük Budapesten lakók, és a főváros környékéről ingázók, a többség azonban Szabolcsból és Hajdú-Biharból érkezett. A brigád legfiatalabb tagja, a 18 éves Répási László például egy Hajdú-Bihar megyei községből, az alig 5 ezer lelket számláló Görbeházáról jött. Az általános iskola elvégzése után a Tiszai Vegyiművekben tanulta ki a karbantartó-lakatos szakmát, de az ottani munka csak kevéssé kötötte le. Mindig ugyanazok a gépek, ugyanazokkal a hibákkal, és ugyanazok az emberek mondja. A 22-es ÁÉV-nél két éve van. Elégedett, ötezer forint körüli keresetét — egy ezrest leszámítva — az utolsó fillérig hazaadja. Ha a hajtás engedi kéthetenként hazalátogat szüleihez, akik a postán érkezett pénzeket takarékba teszik; neki. Még nem tudja mire gyűjt, kocsira vagy házra. Ez utóbbira elsősorban abban az esetben, ha beüt a mennykő, a nősülés. Az út hazáig öt óra. Ha megérkezik, éli a görbeháziak megszokott életét. Gondozza a hatszáz négyszögöles telket, nyesi a fákat, lefesti a kerítést, rendbehozza azt, ami két hét alatt tönkrement a ház körül. De a vasárnap az más. Akkor kivonulnak a fiúk a gyepre. A Görbeháza SE járási csapat, amelyben Répási László a távolságok ellenére is szívesen látott játékos. A fiatalember egyike azon keveseknek, akik nem az építkezés melletti barakkok valamelyikében laknak. Ő Cegléden munkásszállón él, nem úgy mint az Albertirsa határában dolgozó. 160 fizikai munkás kétharmada, akiknek a barakkok jutottak. Az ő mindennapjaikat ez, a falutól való jó háromkilométernyi távolság és valamiféle kaszárnyaszellem határozza meg a maga megszokottságával és a kantinnal. Az étkezde szomszédságában a kis vegyeskereskedés árukészlete a 40 ezer forintot se nagyon éri el, polcain mégis minden megtalálható, ami csak kellhet. Tizenegyfajta cigaretta, a pult előtti kirakatban kávé, felvágott, keksz, szalonna, nápolyi és üdítő italok. Kétfajta szappan kapható. Van sampon, cipőkrém és borotválkozáshoz használt korongszappan. A tisztasági szerek polca fölött konzervhegyek magasodnak, tarhonya- és csőtésztahalmok szomszédságában. A barakkban lakó férfiak közül sokan maguk főznek. Mexikótól a szigetig Tizenkettő múlt néhány perccel. A lakatosok lerakják szerszámaikat, és elindulnak az étkezdébe. A cuppogó sártengeren át megtett út után csizmatakarítás következik, két perccel később pedig már két messziről jött fiatallal a sá- razsadányi Kulcsár Miklóssal, és a nyírségi Báktalórántházá- ról érkezett Tulipán Miklóssal beszélgetünk az ebédlőasztalnál. A bmv-levest kanalazó fiúktól — az általuk használt rövidítés annyit jelent: benne minden vacak — szabad idejük felől érdeklődöm. Elmondják, hogy a barakktelep felépítése előtt a faluban laktak, ahol a vállalat bérelt számukra szobát. Azt mondják, hogy most jobb, mert akkor öt perc járásnyira laktak az eszpresz- szótól és a csalogató közelség esténként húsz, olykor ötven forintot is kiszedett a zsebükből, A barakktól a falu is messze van, meg a presszó is, az esték eltöltésére tehát marad a tévé. Rádiójuk nincs, újsághoz csak akkor jutnak, ha a konyhások közül megkérnek valakit és az hoz nekik. A szobában hárman laknak. Három ágy, három szék, egy asztal, fogas, szekrény meg fűtőtest. Ez a berendezés. A falakat — mint mondják — ahogy lehetett kidekorálták. Könyv ritkán kerül a kezükbe. Tulipán Miklós két hónappal ezelőtt végzett egy kötettel. Valami kalandregény lehetett, a főhős nevére nem emlékszik, annyit tud róla. hogy 48-as honvéd tiszt volt, akinek a forradalom bukása után menekülnie kellett. Bejárta Törökországot, Mexikót, mindenféle izgalmas kalandba keveredett. A tiszt végül meggazdagszik és egy szigetet vásárol. Válasz sem jött Eddig jut a történet mesélé- sében, amikor 50 év körüli férfi telepszik asztalunkhoz. Bemutatkozik. Ö Baranyi László, az építkezés szakszervezeti bizalmija, aki végül is elmagyarázza a főépítés-vezető izgatottságát és a barakkok körül hónapok óta folyó huzavona főbb állomásait. Az első munkások tavaly augusztusban költöztek be a fabódékba. Eleinte 20-an lehettek, aztán, ahogy érkeztek az újabbak, számuk úgy szaporodott előbb ötvenre, aztán nyolcvanra és ma már száz fölött jár. A létszámgyarapodástól azonban alaposan elmaradt mindaz, amit az építőipar szociális létesítményeknek, az egyszerű szóhasználat vécének, mosdónak nevez. Több mint fél éve csak két vécé és három mosdókagyló van a barakkokban. Ez utóbbiakat kétszáz literes vízmelegítő látja el, így a legbőkezűbb számítások szerint sem jut két liter meleg víznél több egy emberre. És ezt kell beosztani, úgy, hogy elegendő legyen a mosdáshoz és a mosáshoz is. November elején a barakkok lakói 60 aláírással levelet küldtek Budapestre, a vállalat vezetőjének. Azóta is csak ígéreteket kapnak. A közétkeztetéssel is bajok vannak. Reggelit és vacsorát — a falutól mért távolságok ellenére sem kapnak a dolgozók. Mindkettőről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Csak akkor van baj, ha valaki zárás után érkezik a kantinhoz, mert akkor kutyagolhat Albertirsá- ra. Az előírások felfelé is köteleznek A lakatosbrigád tagjainak és a többieknek előre láthatólag 1978 végéig ad munkát az al- bertirsai szerelés. Bő másfél évet töltenek tehát még a határban, ennek a furcsa, nyitott, több ezer kilométer hosszúságú szabadtéri műhelynek magyar- országi sarkában. Télen fagyban, metsző szélben, nyáron a tűző napon szerelik a portálok tucatjait, előkészítve azokat a huzalozók számára. Szerelő nem lehet akárki. Egészségügyi szabványok, pontos orvosi előírások alapján vizsgálják meg őket: idegeik, vérnyomásuk renden találta- tik-e? Aztán jön a forgószék. Néhányszor megpörgetik a jelöltet, s amikor kilép belőle becsukott szemmel, előretartott karokkal néhány lépést kell tennie az orvosi rendelőben. Jaj annak, aki szédül, vagy megbillen, mert menthetetlenül kiszuperálják. A munka ■ helyen is kötelező előírások védik az emberek egészségét. A vastag gumicsizma, a védősisak és védőkesztyű használata kötelező, s ugyanígy áll a helyzet az ötven méternyi magasságban is biztonságot nyújtó köldökzsinórral. A munkahelyeken túl nem kötelező rájuk vigyázni? Azoknak nem jutna fény, akik a világosságot viszik a falvak, a városok ezreibe? Barát Endre, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást és beszámolt arról, hogy a március 1. és 20. között a nagyközség pártalap- szervezeteiben tartott rendkívüli taggyűléseken ismertették a parttagsággal az Elnöki Tanács határozatát és megválasztották a pártértekezlet küldötteit is. A rövid tájékoztatást követően a küldöttértekezlet megválasztotta tisztségviselőit, s Valet Gyulának, a Mechanikai Laboratórium igazgatójának elnökletével folytatta munkáját. Rubik László, a nagyközségi pártbizottság titkára beszámolójában tájékoztatta a küldöttértekezletet a XI. kongresszus óta végzett munkáról. Részletesen beszélt arról, hogy mennyit tett a nagyközség lakossága — élén a kommunistákkal — azért, hogy a település fejlődjön, s elnyerhesse a városi rangot. A lakosság kívánságát az 1975- ben tartott pártértekezlet foglalta határozatba, miszerint Dunakeszi fejlődését a továbbiakban úgy kell gyorsítani, hogy megfeleljen a városi rangnak. Ennek érdekében a pártbizottság és a tanács intézkedési tervet készített, amely elsősorban az emberek ellátásának javítását tűzte ki célul. Meghatározta az építkezések és a fejlesztés ütemét. A negyedik ötéyes terv időszakában például 1147 lakást építettek, az utóbbi két évben 6760 méter szilárd burkolatú közutat és félezer méter járdát. Mérhetően javult a kereskedelmi és egészség- ügyi ellátás, új bölcsődék és óvodák épültek, új tantermekkel gazdagodtak az iskolák. A község lakói és az üzemek dolgozói, a kommunisták kezdeményezésére, fáradhatatlanul kivették részüket a községfejlesztésből. A kommunisták mindig igyekeztek elöl- iárni a munkában, segíteni a szervezésben — hangsúlyozta Rubik László. — Nyilván ezzel kapcsolatos — folytatta a továbbiakban —, hogy a pártmunka egyéb területén is pezsgővé vált az élet. Ezeket összegezve, a pártbizottság titkára a továbbiakban köszönetét mondott az irányító pártszervezetek segítségéért, majd befejezésül nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a kommunisták példamutató helytállására a jövőben is számítanak, mert arra a fejlődés, az előrelépés érdekében még nagyobb szükség lesz, mint eddig. A beszámolót élénk vita követte. Ennek során felszólalt Lehoczky Sándorné, a konzervgyár szakmunkása, Botos Sándor, a járműjavító üzem alapszervezeti párttitkára. Szabó József, a hűtőház igazgatója, munkásmozgalmi veterán, dr. Sátori Árpád, a rendelőintézet vezető főorvosa és Antal Janos, a járműjavító osztályvezetője. Felszólalt a küldöttértekezleten Arató András, a megyei pártbizottság titkára is, aki elismerően szólt a dunakeszi kommunisták eddigi tevékenységéről, s ezért a megyei Ülést tartott a váci Ülést tartott a váci járási pártbizottság, amelyen új tagokat választottak meg a pártbizottság megüresedett helyeire és a végrehajtó bizottságba. A pártbizottság tagja lett dr. Almár Iván csillagász, a penci obszervatórium igazgatója, Csernák István, a KIPSZER kisnémedi üzemének esztergályosa, Dudás József né, a Galgavölgye Termelőszövetkezet lakatosüzemének betanított munkása, dr. Fehér László vegyészmérnök, a püspökszilágyi izotóptároló munkatársa, Fézler Lászlóné, a sződi termelőszövetkezet kertészeti csoportvezetője, Kle- nyán László, csővári tanár, pártbizottság köszönetét tolmácsolta. A megválasztandó városi pártbizottságnak további sikereket és eredményes munkát kívánt, s a megyei pártbizottság további támogatásáról biztosította a város lakosságát, Dunakeszi kommunistáit. A vitát Rubik László foglalta össze, majd a pártértekezlet egyhangú szavazással elfogadta a beszámolót. Szakács József, a jelölőbizottság nevében javaslatot tett a városi pártbizottság és a fegyelmi bizottság tagjaira. A pártértekezlet egyhangú szavazással megválasztotta a 44 tagú pártbizottságot és a 10 tagú párt-végrehajtóbizottságot. járási pártbizottság Mayer Antal agrármérnök, a Bernecebaráti-Kemence Egyesült Termelőszövetkezet elnöke és Papp István, az Ör- bottyáni Téglagyár villanyszerelője. A végrehajtó bizottságba is beválasztották Mayer Antal agrármérnököt. A pártbizottsági ülés befejezéseként Barát Endre, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte az újonnan megválasztottakat, majd tíz emlékplakettet és nyolc elismerő oklevelet adott át, munkájuk elismeréseként, azoknak a volt pártbizottsági tagoknak, akik a jövőben más fontos pártmegbízatást teljesítenek. Bcrkó Pál Mészégetés a Pilisben A Pilisben is begyújtották a mészégető boksákat. Tavasztól késő őszig tart ez a munka. Az ősi módszerrel égetett anyagot főleg a magánlakás-építők használják. Piliscsaba határában is füstölögnek már a boksák, készül a jó minőségű mész. Ifjúmunkások fóruma Csepelen Pest*megye fiataljait tizenheten képviselik Több mint 300 nagyválllalati KlSZ-titkár, ifjúsági brigádvezető, a KISZ 20 évvel ezelőtti zászlóbontásának egykori részesei — közöttük 17 Pesit megyei üzem küldöttei —, továbbá a nemzetközi ifjúsági hegesztőverseny részvevői gyűltek össze szombaton délelőtt országos ifjúmunkástanácskozásra a Csepel Művek munkásotthonában. A munkaértekezleten Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára vázolta a KISZ feladatait az idei népgazdasági terv teljesítésében. Elöljáróban megemlékezett arról, hogy 20 évvel ezelőtt az újjászervezett KISZ egy erős osztaga, a csepeli KISZ- esek kezdeményezésére indult útjára a szocialista mun- kaverseny-mozgalom egyik legnépszerűbb formája, a Szakma ifjú mestere mozgalom. E nemes vetélkedésnek évente 10 ezer részvevője volt. Örömmel üdvözölhetjük — mondotta —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére dolgozó ifjúságunk országszerte tömegesen vállal részt a Csepel Vas- és Fémművek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Az ifjúsági szövetség több mint 800 ezres tagságának az a legfőbb tennivalója, hogy igyekezzék példát mutatni pártunk politikájának megvalósításában, ifjúkommunistához méltóan vegye ki részét a tervfeladatok megvalósításából. A KISZ 1977/78. évi akció- programja a dolgozó ifjúkommunisták fontos feladatává teszi, hogy a KISZ-radarakciót országosan a nagy értékű gépek és berendezések kihasználásának növelése szolgálatába állítsák. Fontos feladat a hasznosítható hulladékok ösz- szegyüjtése. Ebben az esztendőben a KISZ- és az úttörőszövetség 100 ezer tonna vas-, fém- és papírhulladék összegyűjtését vállalta. A műszaki újdonságok kimunkálásának, az újítómozgalomnak kínál jó alkalmat az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás. Az egyedi nagyberuházások, kormányprogramok megvalósításában vállalt védnökségek terén nagy feladatok várnak az ifjúságra. Az ifjúsági szövetség legmagasabb fóruma KlSZ-építke- zéssé nyilvánította a Paksi Atomerőmű és az Orenburgi Gázvezeték magyar kivitelezésű létesítményeinek beruházását. örvendetes, hogy a 300 fős Kun Béla építőbrigód határainktól 7000 kilométerre, Uszty-Ilimszkben sikerrel teljesíti feladatait a fa- és cellulózipari kombiinát épít- Kczésén A KISZ KB titkára emlékeztetett arra, hogy a KISZ akcióprogramja a dolgozó fiatalok KISZ-sizervezeteinek fontos feladatává teszi: vállaljanak részt a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása állásfoglalásainak megvalósításából. Napjainkban a brigádmozgalomban mintegy 600 ezer fiatal tevékenykedik. Kétharmaduk szo- cialisita brigádokban, felnőtt, tapasztalt munkatársakkal közösen végzi feladatait A termelő- és nevelőmunkában egyaránt fontos szerepet *ölt be a mintegy 25 ezer ifjúsági brigád. Ahol a fiatalok számaránya és a gazdasági körülmények lehetővé teszik, célszerű ifjúsági brigádokat szervezni. Ezt követően élénk, alkotó eszmecsere bontakozott ki. A városi pártbizottság tisztségviselői- A végrehajtó bizottság tagja lett Bittér Attila, a 201. | számú Iparitanuló-intézet tanműhely vezetője, Dobrovics | István, a járműjavító pártbizottságának titkára, Péter- ! bencze Erzsébet, a hűtőházi laboratórium vezetője, dr. | Sági Lajos, a konzervgyár igazgatója, dr. Sátori Árpád, | a rendelőintézet vezető főorvosa, Szakács Lajos, a ház- I gyár lakatosa, Török Sándor tanácselnök, Valet Gyula, a | Mechanikai Laboratórium igazgatója és Wiszt Péterné, 1 a járműjavító műszerésze. A pártbizottság ezután megtartotta első ülését, ame- 1 lyen Rubik Lászlót választotta a pártbizottság titkárává. A fegyelmi bizottságba hét tagot választottak. A bi- ! zottság elnöke Kálnoki Ferencné, a Lóverseny Vállalat I telepvezetője lett
