Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
%/fíihm 1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Egyetértés a kapcsolatok fejlesztésében Közlemény a magyar külügyminiszter görögországi látogatásáról A magyar külügyminisztér görögországi látogatásáról közleményt adtak ki, mely szerint Dimitri Biciosz görög külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai során áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. A külügyminiszterek megvitatták az enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai helyzet alakulását az enyhülés határozza meg. Hangsúlyozták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős lépés volt az európai béke és biztonság megerősítésében és az együttműködés bővítésében, valamint a részt vevő országok kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló, kedvező légkör kialakításában. Megerősítették kormányaik azon szándékát, hogy teljes mértékben végrehajtják a helsinki záróokmány rendelkezéseit és erőfeszítéseket tesznek azok maradéktalan megvalósítására. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a belgrádi találkozóról. Egyetértettek abban, hogy az lehetőséget nyújt konstruktív légkörű vélemény- cserére a záróokmány alkalmazásáról és olyan megfelelő intézkedések tanulmányozására, amelyek előmozdíthatják a találkozó célkitűzéseit. A felek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse. A ciprusi helyzettel kapcsolatban a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy megállapodás történt a két cip- 1 rusi néoközösség tárgyalásainak az ENSZ-főtitkár égisze alatt történő újrafelvételére. Eszmecserét folytattak a közel-keleti helyzetről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ENSZ határozatain alapuló tartós béke a térségben csak úgy teremthető meg, ha az izraeli csapatokat kivonják valamennyi 1967-ben megszállt arab területről,- elismerik Palesztina arab népének törvényes jogait és tiszteletben tartják a térség valamennyi államának jogát, hogy békében és biztonságban éljen saját határain belül. A két külügyminiszter támogatja a Közel-Kelettel foglalkozó genfi értekezlet felújítását valamennyi érintett fél részvételével. A miniszterek megállapították, hogy az elmúlt év során országaik kapcsolatai számos területen fejlődtek. Egyetértettek abban, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség együttműködésük szélesítésére, és kifejezték készségüket a két ország kapcsolatai további fejlesztésére. A magyar külügyminiszter látogatása idején folytatott tárgyalások szívélyes légkörnek voltak, és tükrözték a két fél azon szándékát, hogy fejlessze a két ország baráti kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere átadta Konsz- tantin Karamanlisz görög miniszterelnöknek Lázár György, a Minisztertanács elnöke levelét, amelyben a görög miniszterelnököt magyarországi hivatalos látogatásra hívja meg. Púja Frigyes külügyminiszter magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívást adott át Dimitri Biciosz görög külügyminiszternek. Mindkét meghívást örömmel elfogadták. A látogatások időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Fidel Castro Angolába látogat Luandában szombatra virradóan bejelentetnék, hogy Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai államtanács és a kormány elnöke rövidesen Angolába látogat. A kubai párt- és állami vezető Agostinho Neto, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom és az Angolai Népi Köztársaság elnöke meghívásának tesz eleget. Fidel Castro afrikai körútja során jelenleg Tanzániában tartózkodik. I Tüntetések Bejrútban A Béke-viláfftanács szombaton Helsinkiben kiadott közleményében élesen elítélte Kamat Dzsumblattnak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökének, a Iléke-viláKtanács Elnöksége tagjának alattomos meggyilkolását. A libanoni; fővárosban pénteken két tüntetés zajlott le Dzsumblatt meggyilkolásának utörezgéseként. A baloldali pártok felhívására mintegy ötszáz tüntető vonult fel a főváros egyik sűrűn lakott körzetében, követelve a Libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője gyilkosainak felkutatását. A tüntetők a város központjába akartak vonulni, az arabközi biztonsági erők szíriai alakulatai azonban közbeavatkoztak, s a tüntetők békésen szétoszlottak. Valamivel később Bejrút egyik elővárosában a hegyvidéki Suf körzetéből érkezett hétszáz keresztény sorakozott fel tüntető menetbe, hogy tiltakozzék a Dzsumblatt halálát követő felekezeti indíttatású gyilkosságok ellen. Valid Dzsumblatt, a baloldali vezető fia, aki a druz vallási szekta élén apja örökébe lépett, felhívást intézett a druz lakossághoz, hogy tartózkodjon az erőszakos megnyilvánulásoktól. A felhívást követően pénteken már nem érkeztek jelentések újabb véres megtorlásokról. Pénteken Bejrútban tanácsi kozást tartottak a libanoni baloldal és a jobboldali pártok vezetői is. A bololdali erők tanácskozásán határozat született arról, hogy március 27-én Bejrutban megemlékeznek Kárnál Dzsumblattról. A libanoni konzervatív erők képviselői — Camille Cha- moun, Szolimán Frangié, Pierre Gemajel és Sardel Kasszisz — ugyancsak tanácskozást tartottak és szombaton azzal a kérelemmel fordultak Szárlcisz elnökhöz, tegyen intézkedéseket a biztonság megerősítése érdekében. Palesztin Nemzeti Tanács Teljes egyetértés A Palesztin Nemzeti Tanács plenáris ülése szombaton a záródokumentum végső megszövegezésével és a bizottságok jelentéseinek meghallgatásával foglalkozott Ä PFSZ szóvivője szerint a dokumentum nagy részét illetően teljes egyetértés van, néhány kérdést azonban még megvitatnak, így mindenekelőtt a palesztin állam megalakításának problematikáját. A genfi értekezlet kérdésében — mondta a szóvivő — a végső dokumentum nem foglal állást, mert a palesztin mozgalom konkrét meghívás nélkül nem kíván a kérdésről véleményt nyilvánítani. A tanács ma a bizottságok jelentéseinek megtárgyalásával folytatja munkáját. A hozzászólók nagy száma miatt lehetséges, hogy az ülésszak csak hétfőn ér véget. A világbéke és a SALT-tárgyalások A megegyezés parancsoléan szükséges Paul Wurnke tv-nyilatkozata A világbéke szempontjából parancsolóan szükséges, hogy a megegyezés minden lehetséges módját keressük a Szovjetunióval, hogy nagyobb stabilitást teremtő fegyverkorlátozási egyezmény kidolgozására törekedjünk — mondotta Paul Warnke. Az amerikai SALT-küldött- ség új vezetője pénteken este az országos közművelődési tv- hálózatban sugárzott nyilatkozatában kijelentette: nyilvánvaló, hogy a két nagyhatalom versengése, a többi között ideológiai kérdésekben, a jövőben is folytatódni fog — mégis józan megegyezésié lehet jutni abban, hogy a versengés, vetélkedés ne vezessen mindkét társadalom pusztulásához. Warnke, aló tíz nap múlva Vance amerikai külügyminiszter kíséretében tárgyal majd Moszkvában, vezető szovjet államférfiakkal, szólt arról: a technológia fejlődése elképzelhetővé teszi, hogy sebezhetővé válnak mindkét fél száraztól d ön elhelyezett nukleáns fegyverei. Véleménye szerint azonban erre nem az a válasz, hogy új fegyverrendszerek építését indítsák meg, hanem az, hogy megegyezzenek a szárazföldi, mozgatható kilövőállású hadászati rakéták korlátozásában. PÁRIZS Baloldali választási nagygyűlés A baloldal egységéről tanúskodó impozáns nagygyűléssel ért véget Párizsban a közös programot aláírt pártok választási kampánya. A péntek esti nagygyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára, Francois Mitterand, a Szocialista Párt első titkára és Robert Fahre, a baloldali radikálisok mozgalmának elnöke a községtanácsi választások vasárnapi, első fordulójában elért siker kiszélesítésére, elmélyítésére szólította fel a választókat. A nagygyűlésen más baloldali szervezetek, mozgalmak és a szakszervezetek képviselői is részt vettek. A ma megtartandó második fordulóban mintegy 90 ezer tanácsost választanak meg azokban a városokban, ahol az első fordulóban egyik párt, egyik lista sem ért el abszolút többséget. A jelöltek száma jelentősen csökkent, mivel ezúttal a viszonylagos többség is elegendő a győzelemhez és így a politikailag egymáshoz közelálló jelöltek közül a rosszabb helyzetben levők általában visszalépnek a jobb helyzetben levők javára, azok pedig, akik az első fordulóban nem érték el a 12,5 százalékos küszöböt (a választójogosultak számához viszonyítva), kiestek a versenyből. A hét kérdései és képei Közel-Kelet új kérdőjele Lázongó itáliai fiatalok — Körút Afrikában Világszerte mély megdöbbenést keltett Kárnál Dzsumblattnak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökének a meggyilkolása. Érthető, hogy sokan kérdezik: miért kellett meghalnia akkor, amikor egyébként a libanoni válság már a megoldásához közeledett? — Közelebb hozzánk, Olaszországban a társadalmi válság tovább tart, különösen az ifjúság lázongása kelti fel a figyelmet. Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? — Fidel Castro észak-afrikai és egyes arab országok meglátogatása után Fekete- Afrikába utazott, így, Etiópiába és Tanzániába. Mi magyarázza a Kuba növekvő szerepét Afrikában? — sokan kérdezik. szervezik a zavargásokat, ők szerzik a fegyvereket a lövöldözéshez, a robbanóanyagot a merényletekhez. A csoportocskák, amelyeket a háttérből a hatalomra törő szélsőséges jobboldal irányít, tartoznak lejáratni az igazi baloldalt, felelőtlenségükkel és bűnös fellépésükkel a valóban elégedetlen ifjúságot kell, hogy belesodorják a végzetes kalandokba. így volt ez 1968-ban Párizsban is. Franciaországban sokan megvannak győződve arról, hogy végeredményben bizonyos imperialista hatalmak titkosszolgálatai szervezték a diáklázadást! Annak akkor az volt a célja, hogy De Gaulle tábornokot megbuktassák, aki — mint tudjuk — szembefordult a NATO-val, az Egyesült Államokkal, Izrael- lal __ Vi szont még egy hasonlóság van a kilenc évvel ezelőtti Franciaország és a mai Olaszország között: a diákok, a fiatalok mozgolódása önmagában még semmilyen eredményre sem vezethet, csak ha a munkásság szervezett és fegyelmezett sztrájkmozgalma párosul hozzá, akkor válik jelentőssé, pdlitikaformáló erővé. A hét végén tízmillió olasz dolgozó vett részt egy országos sztrájkban. Az elmaradott Dél fejlesztése, az Andreottikormány legutóbbi gazdasági intézkedéseinek visszavonatá- sa — ez volt a sztrájkkal támogatott követelés. Komolyabb és felelősebb követelés, mint a csoportocskák lázongásai közben hangoztatott maximalista program. MI MAGYARÁZZA KUBA NÖVEKVŐ NÉPSZERŰSÉGÉT AFRIKÁBAN? A szocialista Kuba népének egy része afrikai eredetű: rabszolgakereskedők hurcolták őseiket a közép-amerikai szigetre. Fidel Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes kormányának nyújtandó kubai segítséget megindokolta, a proletár nemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is felsorakoztathatta. Sok kubai szívén át afrikai vér lüktet... Az afrikai népek is rokon- szenvvel, tisztelettel tekintettek és tekintenek az amerikai földrész első szocialista államára. A kubai forradalmi mozgalom sikere éppúgy kivívhatja elismerésüket, mint az, hogy a szocialista építőmunkában a kubai kommunisták vezetésével az a korábban elmaradott nép rendkívüli eredményeket mutathat fel. Hogy az alapoknál kezdjük: éppen az írástudatlanság felszámolása lehet a legvonzóbb az analfabétizmus átkával küszködő afrikai népek szemében. Az a segítség, amelyet önzetlenül és elvi alapon nyújtott Kuba Angolának, az imperialisták és a zsoldosaik által megtámadott országnak és törvényes kormányának, csak még inkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fogadtatásból, amelyben Fidel Castrót részesítették az északafrikai és fekete-afrikai kőrútjának eddigi állomásain. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács és a kormány elnöke, előbb Líbiában tett látogatást, és éppen akkor tartózkodott az észak-afrikai arab országban, amikor Kadhafi ezredessel az élen az állam vezetői új, népi és az ő megfogalmazásuk szerint arab szocialista alkotmányt hirdettek ki. Utána megfordult Castro Dél-Jemenben és Szomáliában, a Vörös-tenger bejáratánál levő államokban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Látogatást tett Addisz-Abebában, tárgyalt Etiópia új veztőivel, akik hatalomra kerülésük óta újra meg újra az antiimperialista harcra szólítják fel tömegeiket. Tanzániában azzal a Julius Nyererével folytatott eszmecserét Castro, aki az úgynevezett afrikai szocializmus úttörője. Pálfy József Amerikai küldöttség tárgyalt a Vietnami Szocialista Köztársaságban. A küldöttség vezetője, Carter elnök személyes különmegblzottja, Leonard Woodcock, az autóipari szakszervezet elnöke. Képünkön: az amerikai küldöttség vezetőjét Hanoi repülőterén Nguyen Minit, a VSZK külügyminisztériumának főosztályvezetője fogadta. MIÉRT KELLETT MEGHALNIA DZSUMBLATTNAK, AMIKOR PEDIG a LIBANONI VÁLSÁG MAR A MEGOLDÁSÁHOZ KÖZELEDETT? Meglehet, hogy azok az egyelőre ismretlen fegyveresek, akik a libanoni hegyek között tőrbe csalták és gépkocsivezetőjével meg testőrével együtt agyonlőtték a libanoni baloldal vezetőjét, éppen azért végeztek Dzsumblattal, hogy újra felélesszék a gyűlöletet és az ellenségeskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visszatérni a régi kerékvágásba. Igaz, hogy a válság egy esztendeje alatt, a megannyi vérontás után sem dőlt el a nagy kérdés: igazaiét), demokratikusabb rend alakulhat-e ki? De a libanoni rendezés a közel-keleti válság megoldásától is függ és fordítva: ha újraéled a libanoni polgárháború, akkor a közel-keleti megoldás tovább várat magára. Az is igaz, hogy Dzsum- blatt kiemelkedő egyénisége volt a libanoni baloldalnak, az ő halála után az egységes baloldal több kisebb mozgalomra, csoportra bomolhat. Tehát a Dzsumblatt elleni gyilkos merénylet éppúgy lehetett a libanoni haladó erőkre mért csapás, mint kísérlet a belső helyzet kiélezésére, s ezen keresztül a közel-keleti helyzet újabb elmérgesítésére. MEGISMÉTLÖDIK-E A MAI OLASZORSZÁGBAN AZ 1968- AS PÁRIZSI DIÁKLÁZADÁS ? Mind több ola?z város utcáin émelyegteti az emberek gyomrát, csípi a szemüket a könnygázgránátok füstje. Helyenként kiégett autók füstö- 1 grrek, felforgatott kocsik és buszok, meg felszedett kockakövek formálódnak barikáddá. A kép valóban hasonlít as 1968 májusában, júniusában a francia fővárosban látotthoá a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin volt akkor a tőkés rend ellen lázongó fiatalok ellenállási fészke. Van hasonlóság abban is, hogy a mai olasz ifjúság épp oly kilátástalannak látja a kapitalizmus által ígért jövőt, mint a francia diákság kilenc évvel ezelőtt. De további egyezésként egy szónak az újra felbukkanása? is említhetjük: csoportocskák Sült Államokban is: ugyan, ki állíthatja, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat magasztos eszméit a chicagói üzletemberre és a mexikói vagy a Puerto Ricó-i vendégmunkásra egyformán alkalmazzák? Külön fejezetet' érdemelnek a fasiszta módszerek jellegzetes megjelenési formái Chilében. Pinochet juntája alkalmazza a faji megkülönböztetést, mint dicstelen elődje és véres kezű példaképe, Hitler. Koncentráció? táborok és koholt perek, sortüzek és az emberi szabadságjogok lábbal tiprása. A faji és nemzeti elnyomás íratlan doktrínái — sajnos — változatlanul szedik áldozataikat. IVI árcius 21-én világszerte azért emelnek szót, hogy a faji megkülönböztetés minden formája egyszer s mindenkorra eltűnjék a népek életéből, a történelem fogalomtárából. Amíg azonban az Őt világrészen bárhol is szenvedés, megalázás és rettegés jut osztályrészül bármely kisebbségnek, vagy a többséget tartja vasmarkában a terror, addig Auschwitz és Sharpeville véres mementóként figyelmeztet a haladó emberiség legelemibb kötelességére: a szolidaritásra. J elképpé magasztosult helyneveket tart nyilván korunk históriája. Auschwitz, Buchenwald, Lidice és Ora- dour a régmúltat idézi, a nácizmus bűntetteit. My Lai-t a közeli múlt véres emlékei avatják feledhetetlenné: Cal- ley hadnagy amerikai különítménye ártatlan vietnami asszonyokat, aggastyánokat és gyermekeket gyilkolt halomra. Mégis: a dél-afrikai Sharpeville a folyamatos jelen. Az ENSZ ugyanis- a tizenhét esztendővel ezelőtti mészárlás dátumát, március 21-ét a faji megkülönböztetés, az apartheid felszámolásáért vívott harc napjának nyilvánította. Hetvenketterí váltak a shar- peville-i vérengzés áldozatává. A városban békésen menetelő színes bőrűekre támadó rendőrség eljárása korántsem elszigetelt jelenség. Azóta is gyakran ismétlődik a Délafrikai Köztársaságban, ahol a fehér kisebbség máig is jog- fosztottságban tartja a fekete bőrű többséget. Ám a jelenség nem korlátozható Dél-Af- rikára. Korunkra jellemző, hogy a fajüldözés nem csupán Afrikában, a színes bőrűek és a fehérek ellentétében jut kifejezésre. Akadnak példák az EgyeA faiüldözés ellen