Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Púja Frigyes hazaérkezett Görögországból Púja Frigyes külügyminisz­ter szombaton hazaérkezett Görögországban tett hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár, s a miniszté­rium több vezető munkatár­sa fogadta. Jelen volt a fo­gadtatásnál Jean Beveratos, a Görög Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Ezt megelőzően külügymi­niszterünk szombaton reggel Athénből vidéki útra indult, (A látogatásról közleményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon ismertetünk.) Meggyilkolták Marien Ngouabit A Kongói Munkapárt KB megbízásából katonai bizottság vette át a hatalmat A Kongói Forradalom Hang­ja elnevezésű rádióállomás szombaton bejelentette, hogy Marien Ngouabit, a Kongói Népi Köztársasáig államfőjét, a Kongói Munkapárt KB elnökét pénteken halálosan megsebe­sítették, és hogy Ngouabi még aznap este belehalt sérülései­be. A politikai orgyilkosságot egy terrorista csoport követte el, amelyet Kikadidi, a kongói hadsereg nyugalmazott száza­dosa vezetett. A rádióállomás Kikadidit imperialista ügynök­nek nevezte. Hétf R övid idő múlva hét városa lesz Pest me­gyének, hat idősebb testvéréhez felsorakozik az ifjú, Dunakeszi. Másfél év­tizeddel ezelőtt a megye négy városában 101 ezer ember élt, ma a hat város lakónépességének száma ennél hatvan százalékkal több, s Dunakeszi várossá nyilvánítása elérhető közel­ségbe hozta azt a dátumot, amikor Pest megye városai­ban a lélekszám meghalad­ja majd a kétszázezret. Igaz, a megye közelít az egymillió fős határhoz, de a kétszázezer mégiscsak húsz százalék. Ami koránt­sem alacsony érték akkor, ha figyelembe vesszük, hogy más megyéknél a me­gyeszékhely népessége nö­veli meg tetemesen a város­lakók arányát, ám magas értéknek sem tarthatjuk a húsz százalékot, éppen a megye különleges földrajzi, gazdasági helyzete miatt. Könyvtárnyi irodalma van az urbanizációnak, az­az a városiasodás, s a vá­ros népességnövekedése fo­lyamatának, mert ez a vi­lágjelenség megköveteli, s megérdemli a tudományos elemzést. A baj ott van, hogy az élet nem nagyon veszi figyelembe a köny­vekben, tanulmányokban le­írt okos gondolatokat, megy a maga útján, azaz az em­bernek kell ügyeskednie ahhoz, hogy ez az út egy­beessék a társadalmilag kí­vánatossal. Ez utóbbi pedig az urbanizáció folyamatá­nak kiegyensúlyozottságát, lezajlásának egészséges ke­reteit fogja össze, azt tehát, hogy a város ne puszta cím legyen, hanem olyan társa­dalmi, gazdasági szerepkör, melyet a település haszon­nal, értelmesen tölt be, mind lakói, mind a tágabb közösség megelégedésére. P atinás, nagy történel­mi múltra visszate­kintő megyebeli vá­rosaink mellé már e mérle­gelés megejtése után került Gödöllő — a csúfondárosan emlegetett egyetemi falu —, majd a gyorsan gyarapodó ipar szüietteként Százha­lombatta. így lett hat a vá­rosok száma, s kétségtelen, mind a hat település egyé­niség, önálló arculattal, jel­lemmel, légkörrel, más és más hagyományokkal. Ami közös bennük; az nemcsak szerepkörük az adott föld­rajzi, gazdasági környezet­ben, hanem fejlődésük fő iránya. Egy évtized alatt például Százhalombatta la­kossága majdnem a két és félszeresére növekedett, de úgy, hogy a főváros és Mis­kolc után itt a legnagyobb a szocialista ipar állóesz­közeinek értéke! Országo­san harmadiknak lenni nem csekélység, persze, nem va­lamiféle verseny, versengés okán, hanem mert o népes­ségnövekedés és a gazdasá­gi fejlődés itt harmonizált, úgy bővült mindkettő, hogy nem okozott feloldhatat­lan feszültségeketj Azért fontos ezt kiemelni, mert nemzetközileg is egy­re nagyobb figyelmet kap a város, mint emberi telepü­lés, s mint termelői hely egysége, összefonódása. Szovjet kutatók például megállapították, hogy szo­ros kapcsolat fedezhető fel a város lélekszáma, s az ott működő ipar hatékonysága között. Kiderítették a kuta­tók, hogy bizonyos iparterü­letek fejlesztése — a teljes társadalmi ráfordításokat tekintve — kimondottan veszteséges százezernél na­gyobb lélekszámú városok­ban, ugyanakkor másfajta ipari tevékenységek itt hoz­zák a legtöbb — társadalmi — hasznot. Anélkül, hogy a felületi érintésnél többre hivatkoznánk a kutatók megállapításaiból, bátran leírhatjuk: az ilyesfajta kapcsolatok mélyreható elemzése hazánkban még a kezdet kezdeténél tart. Sok még a kezdetleges módsze­rekkel hozott döntés, az olyan elhatározás, amely­nek következményeit nem mérték fel kellően, s mi­közben a városok gyorsan növekednek, egyensúlyza­varaik is sokasodnak. Bizo­nyos elégedettségre ad okot, hogy a megyében a nagy buktatókat sikerült elkerülni a városok gyara­pításában, s az új városok fejlesztésében. T alán nemokvetetlenike- dés, ha ugyanakkor azt is leírjuk, hogy a hat város — s nem kevésbé a hetedik, Dunakeszi — még messze van az igazi város, a mai követelménynek meg­felelő város színvonalától. Persze, ezt az ország min­den hasonló rangú települé­sére elmondhatjuk. Általá­nos jellemzőről van szó te­hát, s a keserves örökséget csak fokozatosan lehet föl­számolni. Mert alapvetően örökségről van szó, sok év­tized mozdulatlanságáról, arról, hogy ezeknek a váro­soknak egy ugrással kelle­ne a tizenkilencedik század­ból eljutnia a huszonegye­dikbe, ami nem megy, ami képtelenség. A város: vonzerő. Még akkor is, ha nem minden­ben város. Annak ellenére vonzerő, hogy az előnyök­kel hátrányok is járnak. A vonzerőt csökkenteni re­ménytelen vállalkozás len­ne; világjelenség. Arra azonban mód van, hogy a népesség városokba áramlá­sa és a városok erre való felkészülése tervszerűbb, összehangoltabb legyen a korábbiaknálj Az örökös késedelmet, az ismétlődő lé­péshátrányt, pontosabban ezek okait kell alaposabban szemügyre venni ahhoz, hogy elkerülhessék a váro­sok a feszültségek fennma­radását, új ellentmondások tartós jelenlétét. S ez a ter­vezőknek ad sok ágra bom- ló programot, majd azoknak a testületeknek, melyek a területfejlesztés egészén belül a városok holnapjá­ról határoznak. Hét városa lesz rövidesen Pest megyének. Nem az a fontos, hogy más megyék­ben már korábban is volt ennyi az ilyen rangú tele­pülésekből — például Szol­nok, Veszprém megyében —, mert nem versenyfutás­ról van szó. Hanem a fej­lődés olyan tényeinek elis­meréséről, amelyek az élet- körülmények magasabb fo­kát rejtik magukban, s ame­lyeket hasznosítaná kell. A hasznosítás egyik formája a várossá szervezés, s ezért bizonyosra vehető, a hetes szám sem lesz örök életű. Mészáros Ottó Kikadidi egy gyalogzászló­alj parancsnokának adta ki magát, és ily módon félreve­zetve áz elnöki őrséget, beha­tolt az elnöki rezidencia terü­letére. A bűntett elkövetése után sikerült elrejtőznie. Ki­kadidi ellen az egész ország területére érvényes körözési parancsot adtak ki. Marién Ngouabi személyé­ben a kongói nép kiemelkedő afrikai politikust vesztett eh Ngouabi fáradhatatlanul har­colt az afrikai népek szabadsá­gáért és függetlenségéért, Af­rika és a világ békéjéért és biztonságáért, következetesen szembeszállt az imperializmus, sal, a gyarmatosítással, az új. gyarmatosítással és fajüldözés­sel. Szombaton ülést tartott a Kongói Munkapárt Központi Bizottsága. Az ülésen hozott döntés értelmében az or­szágban a hatalmat egy 11 főből álló katonai bizottság vette át. A rend és a biztonság fenn­tartása érdekében a bizottság este 18 órától reggel 6 óráig ér­vényben levő kijárási tilalmat rendelt el. Ideiglenes hatály- lyal lezárták az ország hatá­rait, betiltottak minden de­monstrációt és gyülekezést. A 11 tagú katonai bizottság telj­hatalommal rendelkezik és a kijárási, valamint a gyüleke­zési tilalom érvényesítése mel­lett feladatai közé tartozik Ngouabi temetésének megszer­vezése is. Az ország egy hóna­pig gyászolja elhunyt elnökét. A katonai bizottság közle­ményben szólította fel az or­szág lakosságát: őrizze meg éberségét és a nemzeti egysé­get, ügyeljen a rendre és a nyugalomra. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP'PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ara 1 forint 1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Vetik ä borsói burgonyát a megyében Tavaszi facsemetevásár a falvakban is Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget — tartja a népi szólás, s tény, hogy pénteken húsz fok fölé emelkedett a hőmérő higany­szála. Nem kell bizonygatni, hogy itt a tavasz, hiszen a dombok déli, szélvédett lejtőin virágba borultak a mandula­fák, s egy-egy őszibarack is. Dánszentmiklósról kaptuk a hírt, hogy pénteken megkezdték a burgonya vetését. Az idén kétszer akkora terü­leten. 240 hektáron termesztik a növényt, mint tavaly, s 30 hektáron előhajtatott gu­mókat ültetnek, egy hónappal előbb kerül az áru a piacra. Hozzákezdtek a krumpli ülte­téséhez a megye legnagyobb burgonya termesztő gazdaságá­ban, a pilisi Aranykalász Tsz- ben is, ahol 315 hektáron te­rem majd ez a növény. Egyéb­ként a burgonyából az idén 7 ezer 170 hektárt vetnek Pest megyében. Törteién, a Dózsa Tsz-ben elég sok gondot okozott a bel­víz — a gabonák fej trágyázásá­hoz is helikoptert kellett igény­be venniük —, de amint felszik­kadt a talaj, azonnal hozzá Bemutatkozik Pest megye Suliiban Barátsági hét NDK-beti testvérmegyénkben Csaknem egy évtizedes kap­csolat köti össze Pest megyét az NDK-beli Suhl megyével. E barátságot az ipar, a mező- gazdaság, a kulturális élet te­rületén egyaránt széles körű együttműködés, rendszeres ta­pasztalatcsere jellemzi. Az idén áprilisban — a testvér- kapcsolatok eddigi legnagyobb rendezvényeként — NDK—ma­gyar barátsági hetet rendeznek Suhlban, Mintegy száztagú küldöttség utazik a baráti or­szágba, hogy ismertesse Pest megye és hazánk életét, fejlő­dését. Városokban, falvakban, üzemekben kiállításokat, elő­adásokat rendeznek, bemutat­ják Szőnyi István, Czóbel Bé­la, Ferenczy Károly grafikáit, Pest megye fiatal képzőművé­szeinek alkotásait, a Galga. mente népművészeinek reme­keit. kezdtek a talajmunkákhoz. El­sőként a zöldborsót vetik, ed­dig mintegy száz hektáron, a tervezett terület felén került földbe a mag. Sülysápon fólia alatt nevelik a paprika- és paradicsompa­lántákat. A sülysápi Tápió- völgye Tsz-ben már meg is kezdték a palán­ták kiültetését 8 ezer 400 négyzetméter alapterületű fóliasátorba, ahonnan a primőr áru kerül majd a Pest megyei és főváro­si piacokra. Megérkeztek Süly­sápra a horti és csányi diny- nyések is és hozzáfogtak a 30 hektárra kiültetendő palánták neveléséhez. Üllőn is palántázzák a pap­rikát és paradicsomot, elkez­dődött a sárgarépa vetése. Az Űj Tavasz Tsz-ben ez idén 300 hektáron zöldül majd ez a nö­vény. Megyeszerte metszik a szőlőket, permetezik a gyü­mölcsfákat, vegyszeres gyom­irtás folyik a lucernásokban. A Pest megyei Növényvédő Állomás szakembereinek vé­leménye szerint a házikertek­ben is elengedhetetlen a tava­szi növényvédelmi munkák el­végzése a jó termés érdeké­ben. Most a legfontosabb a gyümölcsfák tisztogatása, ápo­lása a metszéssel egy időben. Mindenütt célszerű elvégezni a gyümölcsfák lemosó permete­zését, különösen ott, ahol ta­valy sok volt a károsító rpvar, hernyó. Telt raktárral nyitottak a tavaszi telepítési szezon kez­detén az Országos Ültetvény Tervező- és Szaporítóanyag­forgalmazó Vállalat faiskolai lerakatai Vácott, Szigethal­mon, Szentlőrinckátán, Tá- piószentmártonban és Nagyká- tán. Az idén a sláger a gyümölcs­fafélékből az alma, a kör­te és a cseresznye. Mintegy 110 ezer csemete, egy­éves suháng és szőlőottvány kerül ki a kertekbe, s ennek kétharmadrésze már gazdát talált. Az utóbbi évek hiány- cikk-szőlőoltványai közül kap­ható a jó minőségű cardinál, saszla és muscat otonel. A le­rakatok az idén feketeribizlit és kétfajta málnát is árusíta­nak. Érdekes kezdeményezéssel is kirukkolt a vállalat a héten: bevezették a piaci árusítást. A községi tanácsokkal előre meg­beszélt piaci napokon teherau­tóval szállítanak ki árut. Ed­dig a Pest megyei községek kö­zül Gombán, Bényén, Káván, Monoron, Pándon és Pili­sen tartottak facsemete- vásárt. A sikertől függően a vállalat tervbe vette az akció kibővíté­sét. Természetesen a lerakatok leiszapolt, levermelt áruja nem alkalmas a szállításra, a fácskák kiszáradnak, vagy leg­alábbis csökkenne az életké­pességük. Ezért a vállalat a községekbe fóliába csomagolt hosszabb ideig eltartható sza­porítóanyagot szállít. GYÁR A FUTÓHOMOKON Az első magyar írógép Vasadról Panelek, helyből Mi J Dunakeszin az ötödik ötéves terv idején 120« lakás épül. Ebből az idén 336-ot adnak át. Jelenleg jó ütemben halad a helyi házgyárban készített elemek összeszerelése, az első — képünkön látható — 84 la- kásos szalagbáz műszaki átadását május 15-re tűzték ki. (Koppány György felvétele) Eredeti kezdeményezésbe vágott néhány esztendeje a vasadi Kossuth Szakszövetke­zet. Hogy a gyenge minőségű földön gazdálkodó tagok jöve­delmét kiegészítsék és a hoz­zátartozóknak is munkát tud­janak adni, néhány üzemcsar­nokot építettek fel. Ezután bérlőt kerestek és találtak is: az Irodagép és Finommecha­nikai Vállalatot. Az új telepen pénztárgépek gyártását kezd­ték el százegynéhány dolgozó­val. A megállapodás azóta is él, sőt az üzem tovább bővült. Négy csarnokban nagyüzemi körülmények között 320 em­ber dolgozik. Alig egy évvel ezelőtt még csak 180-an vol­tak itt. A fejlődés előzménye: Az IGV profilját új termék­családdal bővítette, Magyaror­szágon elsőként vállalkozott írógépgyártásra. 1975-ben vet­ték meg a szakmában a leg­jobbak köz Itt számontartott HERMES svájci cégtől a me­chanikus táska- és irodai író­gépek licencét, valamint a gyártáshoz szükséges gépeket és szerszámokat. Nem egysze­rű adás-vételi szerződés ez, hanem hosszú távra szóló ko­operációs megállapodás. . A HERMES cég ugyanis, amellett, hogy vállalta, ha­zánkban meghonosítja az író- gépgyártást, a termékekre bi­zonyos darabszámig fenntart­ja az elővételi jogot. Így már tavaly az IGV-nek 2,5 millió dolláros bevételt hozott az írógépgyártás, 1980-ig ez az összeg megduplázódik. Az első alkatrészek elkészí­tésétől alig 18 hónap telt el a teljes technológia bevezetéséig. Az IGV-n belül az új profil komoly szervezeti változtatáso- sokat is szükségessé tett. Más gyáregységeikben abbahagyták több, korszerűtlenné vált ter­mékük előállítását, ide kerül­tek Vasadról a pénztárgépek, Vasadra pedig az írógép-al­katrészek gyártása és elősze­relése. Az év végéig az ere­deti terméknek már hírmon­dója sem marad a telepen. Üj gyártmány, más techno­lógia, vajon mit követel ez a dolgozóktól? A pénztárgépek gyártósorain más termékek is készülhetnek, ezért esett az IGV választása az írógépekre, így viszonylag rövid idő, há- rom-négy hét alatt az emberek képesek voltak elsajátítani a tudnivalókat. A vasadi telep­ről néhányan a helyszínen, Svájcban is tanulmányozhat­ták az írógépek előállításának módszereit. Ók és a budapes­ti gyárból érkezők tanítják be a többieket az újonnan importált gépek kezelésére. A termékszerkezet-váltás ez­zel azonban még nem zárult le. Rövidesen újabb feladat vár a vasadiakra, az IGV-nél tervezik ugyanis, hogy az elektromos írógépek gyártá­sát is elkezdik. A Kossuth Szakszövetkezet vállalkozása, kezdeményezése meghozta a gyümölcsét, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a munkalehetőséget és más életet kínáló gyártelep, s nem utolsósorban az innen kikerü­lő, egyelőre évi 60 ezer, va­lutát hozó írógép. H. Sz. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével szombaton megérkezett Moszk­vába a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának delegációja, amely részt vesz a szovjet szakszervezetek 16. kongresz- szusán. Zenei életünkből a váci Mu- sica Humana kamarazenekar, Varsányi László, zongoramű­vész, Kincses Veronika, ope­raénekes, a Fóti Gyermekvá­ros pengetőzenekara, a Tápió- mente Együttes ad ízelítőt. A delegációval vendégként utazó Madách Színház művészei iro­dalmi összeállítással lépnek a német közönség elé. Suhl megye 18 mozijában, 75 magyar filmet vetítenek majd a barátsági hét idején. A Pest megyei üzemek kiállításokon mutatják be termékeiket, s több helyen rendeznek áru­sítással egybekötött népművé­szeti, iparművészeti, hangle­mez- és könyvkiállítást. Étel­különlegességeinket magyar gasztronómiai napokon ízlel­hetik meg a Suhl megyebeliek.

Next

/
Thumbnails
Contents