Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
•f ECYKi Távlati koncepció Főszerep a hazai turizmusé Az Országos Idegenforgalmi Tanács első ülése Magyar aranyérmesek a lipcsei vásáron A lipcsei vásáron három magyar termék nyerte el a kiváló gazdasági és műszaki tulajdonságokat kifejező aranyérmet. Az aranyérmeket pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között osztották ki. Aranyérmet nyert a TRA- KIS Szövetkezet által gyártott ipari anyagvizsgáló röntgenberendezés. A lipcsei vásár második aranyérmét a Textilipari Kutató Intézet által tervezett és előállított, a Metrimpex által exportált Multimat FY—36. Tip. nevű textilipari anyagvizsgáló berendezés nyerte el. A harmadik aranyérmet a Kertitox nevű növényvédőszer- permotező gép nyerte el. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatában tegnap jubileumi találkozót rendeztek Nagykátán, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a járási pártbizottság épületében. E kibővített KISZ-bizottsági ülésen — amelyen megjelent Pataki Márton, a járási pártbizottság első titkára — nem mindennapi eseményre került sor: az ifjúsági mozgalopn mai zászlóvivői találkoztak az egykori alapító tagokkal, köztük Király Antallal, az első járási KISZ-titkárral, a tápiószelei ÁFÉSZ mai elnökével, Kocsis Sándorral, a szentlőrinckátai területi KISZ-alapszervezet megalapítójával, aki ma a íó- almási Egyesült Lenin Termelőszövetkezet brigádvezetője és Csákó Ferenccel, a kákái területi alapszervezet létrehozójával, aki most a Nagy- kátai Járási Építőipari Szövetkezet belső ellenőreként keresi kenyerét. A baráti találkozón Pál Mária, a tápiógyörgyei ivóvíztársulat adminisztrátora mondta el Várnai Zseni: Tanulj ámulni hazám ifjúsága című versét, majd Kovács János, a járási KISZ-bizottság titkára emlékezett meg az ifjúsági mozgalom elmúlt két évtizedéről. Egyebek közt hangsúlyozta: a KISZ teljesítette azokat a célkitűzéseket, amelyeket feladatául az 1957. március 11-d párthatározat rögPénteken a Parlamentben tartotta első ülését a Minisztertanács által a közelmúltban kinevezett kormánybizottság: az Országos Idegenforgalmi Tanács. Az ülést Szurdi István, az ÓIT elnöke vezette. Az ülés napirendjén szerepelt az idegenforgalom hosszú távú, 1990-ig szóló fejlesztési koncepciójának előkészítése. A koncepció körvonalazza majd az idegenforgalom szerepét hazánk gazdasági, társadalmi életében. A turizmus növekvő jelentőségét az elmúlt évi forgalmi adatok ás demonstrálják: 1976-ban a lakosság mintegy 12 milliárd forintot költött idegenforgalmi célú kiadásokra, zített. így — leghaladóbb történelmi hagyományaink ápolása mellett — kiemelkedő szerepet vállalt az ifjúság szocialista egységének megteremtésében, kommunista nevelésének elősegítésében és mindenekelőtt a párt utánpótlásának biztosításában. Kovács János arról szólt, hogy a mai utódok sem vallanak szégyent: a nagykátai járásban például védnökséget vállaltak a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységében a könnyűszerkezetes program megvalósítása felett, a telefongyári KISZ-fiatalok részt vesznek a számítástechnikai programban, a kilenc járásbeli termelőszövetkezet fiataljai pedig a húsprogram megvalósításában tevékenykednek. A járási KlSZ-bizott- ság titkára társadalmi összefogás szép példájaként említette a mátrafüredi járási KISZ- és úttörőtábor felépítését — 1971-ben nyílt meg —, amelynek értéke hétmillió forint, s ebből az összegből másfél millió a különböző üzemek, intézmények felajánlásai nyomán gyűlt össze, a fennmaradó pénzösszeget pedig társadalmi munkával pótolták. A jubileumi találkozón a fiatalok meleg szeretettel köszöntötték, s emléktárgyat nyújtottak át az egykori alapítóknak. F. G. s megközelítően négymillióan jártak külföldön. Ugyanakkor hazánkat csaknem 10 millió külföldi kereste fel. A kidolgozás alatt álló koncepcióban a főszerepet a hazai turizmus fejlesztése kapja, ez azonban a nemzetközi idegen- forgalomra is hat, hiszen a fogadókapacitás bővítése, a szolgáltatások színvonalának növekedése egyben hazánk idegenforgalmi vonzerejét is növeli. Ennek a fejlesztési koncepciónak a tükrében kerül felosztásra az idegenforgalmi alap az 1977-es évre. A tanács ennek kérdését is megtárgyalta az ülésen. Az idén az idegenforgalmi alapból 477 millió forint támogatást nyújtanak a vállalatoknak a különféle fejlesztésekre, egyebek mellett a higiéniai szolgáltatások bővítésére, a nagy forgalmú üdülőtelepek autóparkolóinak bővítésére, és olcsó szálláshelyek építésére. Ipargazdasági kutatásokról A Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági Bizottságának és Ipargazdasági Kutatócsoportjának rendezésében március 22-től háromnapos tudományos konferencia kezdődik a Tudományos Akadémián. A tanácskozásról pénteken sajtótájékoztatót tartott Román Zoltán, az MTA Ipar- gazdasági Kutatócsoportjának igazgatója. A most második alkalommal megrendezésre kerülő konferencia időszerű ipargazdasági kérdések tudományos megvitatását tűzi napirendre, elméleti kutatók és gyakorlati szakemberek egyeztetik elképzeléseiket. A tanácskozáson,350-en vesznek részt, s több mint 20 előadás hangzik el. Két szekcióban tanácskoznak majd, az egyikben az ipari struktúra kialakításának elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a másikban a gazdaságirányítás legaktuálisabb feladataival foglalkoznak, * egyik érdekes előadás az iparpolitikánk és az ipar előtt álló tennivalókat vázolja fel, s külön előadásban pedig a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedésének arányait és összefüggéseit elemzik a szakemberek. A JUBILEUM JEGYÉBEN t Kél nemzedék találkozója ban 30 csendőrt vezényeltek a fegyintézetbe „a rend helyreállítására”. A csendőrség parancsnoka formailag a fegyintézet igazgatójának alárendeltje volt, ez az alárendeltségi viszony azonban sohasem valósult meg. A csendőrség vezetője, titkos megbízatás alapján, rendszeresen beszámolt az igazgatóság és a személyzet munkájáról. A megindult szervezkedést a csendőrség nem tudta szétzúzni. A Tanácsköztársaság első évfordulójára tervezett kitörést belső árulás akadályozta meg. A kitörési kísérlet szervezéséről 1920. március 19-én számolt be a Pestvidéki Királyi Ügyészség vezetője az igazságügyminiszternek. Az ügyész jelentése, dr. Vajda Zoltán budapesti ügyvéd, elítélt jelentésére épült. (Vajda a Tanács- köztársaság alatti tevékenységéért 5 évi büntetést kapott. A fegyházban élvezte társai bizalmát, s így módjában állt rendszeresen informálni az ügyészt a szervezkedés részleteiről. Árulása jutalmaként büntetésének nagy részét elengedték.) Az árulás Vallomása: „Vasárnap a református templomban egy előttem ismeretlen egyén a következőket súgta a fülembe: elvtárs, híveink Bécsben és Kassán dolgoznak. Mindkét helyről kb. 100 ezer fős inter- nacionális csapat jön Magyar- országra. Hajón jönnek, s az első megálló Vác lesz, ahol a politikai foglyok csatlakoznának hozzájuk... A templomból kijövet, számára ismeretlen rab a következőket mondta: „végtelenül csodálkozom, hogy sem Bécsből, sem Kassáról nem kapok hírt, pedig állandó összeköttetésben vagyok velük. Útlevéllel ellátott egyének hozzák, viszik a hírt. A budapesti információkat pedig egy, a fegyházba rendszeresen bejáró védőügyvédtől kapom... Egy intelligens külsejű egyén azt közölte: Sürgősen teremtsen a külvilággal összeköttetést, mert egy kis kiruccanást szeretnénk csinálni.” E feljelentés alapján, széles körű nyomozás indult. Az ügyről, az igazságügyminiszter, azonnal jelentést tett a miniszterelnöknek, aki pedig utasította a hadügyminisztert, hogy „egy főtiszt vezetése alatt, egy megbízható 60 fős alakulatot vezényeljen ki őrszolgálatra a váci fegyintézetbe, az ottlévő őrség és a csendőrség megerősítésére. A nyomozás során kiderült, hogy a szervezkedés fő irányítója: dr. Trattner Árpád, Mosolygó Antal, Mikulik József, Zsemberi Árpád volt. A Tanácsköztársaság kikiáltásának első évfordulójára kitörést terveztek. A szervezésben agitációs eszközként a fegyintézetben szerkesztett, kézzel írott „VÁCI VÖRÖS ÚJSÁG”-ot használták. (Az újság felbecsülhetetlen értékű 2. száma a váci Vak Bottyán Múzeum birtokában van.) A másolással sokszorosított újságot titokban terjesztették, s a kitörést március 21-re tervezték. A nyomozás során Karvasz Vilmos elítélt dr. Vajda állítását megerősítve, szintén terhelő vallomást tett a fentebb említett kommunista foglyok ellen. Karvasz azt vallotta, hogy Zsemberi Árpád kispesti hírlapíróval egy cellában volt, s Zsemberi „Váci Vörös Újság” címen egy lapot ír, s azt csempész úton terjeszti.” Szerkesztők, magánzárkában Karvasz vallomása után, az összes kommunista fogoly zárkáját feldúlták. A kutatás eredménnyel járt, a Zsemberi- vel szomszédos zárkában megtalálták a lap második, Zsemberi zárkájában pedig a harmadik számát. Az írásazonosítás során kiderült, hogy mindkét számot Zsemberi Árpád írta. A lap természetesen nemcsak Zsemberi személyes munkája volt, mögötte egy börtönbeli illegális szerkesztőbizottság állt, számtalan megbízható összekötővel, akik a külvilág aktuális híreit hozták. A lap megjelenése elgondolkoztató, hisz illegális lapot írni, 1920-ban, a börtönön kívül sem kis bátorságot igénylő dolog volt. A börtönben a kockázat természetesen ezerszer nagyobb volt”. A magyar munkásmozgalom történetének eddig ismeretlen. jelentős dokumentumával állunk szemben. Az ügyben fontos szerepet játszó 19 foglyot 1920. április 10-én különleges őrizet mellett Szegedre, a Csillag börtönbe szállították, s ott vala- mennyiüket magánzárkába csukták. Alföldi Vilma (Folytatjuk) Hogy iöhb legyen (1.) Kedvezmények a zöldségtermelés fejlesztéséhez Beszélgetés Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel A zöldségtermelés és -ellátás javítására a negyedik ötéves tervidőszakban két alkalommal— 1971-ben és 1974- ben hozott határozatot a Minisztertanács. A több irányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondokat, amelyek 1968- tól kezdve mind fokozottabban jelentkeztek. A kedvezőtlen irányzat átmeneti megszüntetése után, 1975-ben ismét lényeges csökkenés következett be a termelésben. A zöldségtermő terület több mint 11 ezer hektárral lett kisebb, és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb zöldség termett. Nem teljesültek a szántóföldi zöldségtermelési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is érzékeny veszteségeket okozott. A tervek szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldségtermesztő területet. A tervezett termés- mennyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 százalékkal haladja majd meg a tavalyit. O Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődéshez? * — kérdeztük az illetékes miniszterhelyettestől, Váncsa Jenőtől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdekében a Minisztertanács megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az intézkedések részben a termelés korszerűsítésére, részben a termelés gazdaságosságának javítására irányulnak, s a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fokozottan érintik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten belül a friss, fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozó- ipari célokat szolgáló termékeké. Sor került a felvásárlási árrendszer továbbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körébe állapítottak meg a korábbiaknál lényegesen magasabb állami védőárakat, amelyeket a szabadon felvásárolt árunál is alkalmazni kell. A felvásárló szervezetek (a Zöldker tagvállalatai, a konzerv- és a hűtőipar) az értékesítési szerződésben minden fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantálnak. Ezek a szerződéses felvásárlásra érvényes vállalati garantált árak a termékek sokkal szélesebb körére terjednek ki és magasabbak, mint az állami védőárak. Szerződéses felvásárlás esetén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervezetek ennél többet is fizethetnek. A szabadfelvásárlási árak alacsonyabbak lesznek a szerződéses felvásárlási áraknál. A felvásárlási árak szín- vonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudott azonban, hogy a zöldségtermelés fejlesztésé meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számíthatnak , az üzemek? — A beruházási. támogatások körét és mértékét éppen ezért növelték a mezőgazda- sági üzemek támogatásáról szóló rendeletek a múlt év végén. Ezek szerint 70 százalékos támogatást nyújt az állam a zöldség- és növényvetőmag- termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére; pályázat alapján a nagyüzemi z ldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítéséhez; a meglevő öntözőtelepek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján a legalább 200 tonnás zöldségtároló és a hozzá kaocsolódó áruelőkészítő létesítéséhez. Van egy 40 százalékos támogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgáló fűtött és fűtetlen fóliatelepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Az előírt feltételek teljesítése esetén ezt a támogatást az ÁFÉSZ-ek, valamint az ÁFÉSZ-ek és a zöldségfelvásárló, illetőleg zöldségfeldolgozó vállalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mező- gazdasági kistermelők fűtetlen fóliasátrainak megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az ÁFÉSZ vagy a megyei Zöldért Vállalat boltjaiban 20 százalékos támogatással, csökkentett áron vásárolhat fóliát és előregyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az ÁFÉSZ-szel, a Zöldérttel vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja. Vonatkozik a 40 százalékos támogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő berendezésekkel felszerelt, legalább 1000 tonna kapacitású z ldségtároló létesítésére is. Mindemellett a mezőgazda- sági nagyüzemek kaphatnak a fejlesztési alapjukat gyarapító támogatást is, ha számottevően növelik zöldségtermelésüket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, amelyek a zöld- és paradicsompaprika, a vöröshagyma, a paradicsom termelésének növelésére vállalkoznak. © Ennek a támogatásnak bizonyára vannak olyan feltételei is, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben ismernek még. Szólhatna ezekről részletesebben? — A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem pályázhat, amely vállalja, hogy a zöldségtermelés, illetve a zöldségvetőmag-termelés növelésének tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy termésmennyiségét (üvegház, fólia, vagy más által) növeli, és ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. Támogatásban részesíthető az a mezőgazdasági nagyüzem, amely fővetésű zöldség- termelő területét 1976-hoz képest négy év alatt legalább 50 hektárral, az első évben legalább 30 hektárral növeli. Előnyt élvez az a mezőgazda- sági nagyüzem, amely öntözéses zöldségtermelő területét legalább 100 hektárral emeli. A támogatás alapja a szocialista kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak értékesített zöldségből, illetőleg zöldségvetőmagból származó árbevétel. Az értékesítésbe beleszámít a háztájiban, illetőleg a kisegítő gazdaságokban termelt, de a mezőgazdasági nagyüzem révén az említett szerveknek és a mezőgazdasági nagyüzem saját, állandó elárusítóhelyein értékesített zöldség is. O A tapasztalatok szerint a nem mindig megfelelő vetőmagnak és a növényvédelem fogyatékosságainak is fontos szerepük van a zöldség termelési eredmények alakulásában. Milyen 'avulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvetőmag-termelés és -feldolgozás érdekében megalakult a Békés Megyei Zöldségvetőmag Termesztési Társulás, amely a tervidőszak végére az itthon megtermelhető kerti magvak mintegy 90 százalékát állítja elő. Meggyőződésem, hogy ez sokat segít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöldségfélék növényvédelnr helyzetét. Ennek alapján új védekezési eljárásokat vezettünk be a vetőmagcsávázásban és a palántanevelésben. Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelyesek és kobakösok káro- sítói ellen is. Az országos hatósági növényvédőszer-kísér- letek eredményeként új növényvédő szereket engedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöldségnövények védelmét. Jelentősnek tartom azt is, hogy az igények alapján gondoskodunk a szükséges repülőgépekről, helikopterekről, továbbá fejlesztettük az előrejelző-hálózatot, s az üzemek rendszeresen tájékoztatást kapnak a károsítok várható fellépéséről. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paprika, paradicsom, káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyomirtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji területekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyomirtószerének használatát is. © Erezhető-e már a korábban részletezett kedvezmények, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Tavaly 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből 12 hektárt az idén üzembe helyeznek. Január 1. óta 10 hektár alapterületű növényház pályázatának elbírálása és további 16 hektáros beruházás előkészítése van folyamatban. A hazai és a szocialista gépgyártás fejlesztésének eredményeként a főbb zöldségfajok gépesített termesztése is megoldható. Tovább bővül a komplex termelési technológiák köre és a gyökérzöldséget betakarító gépek beszerzési lehetősége. Ezen túlmenően minden indokolt tőkés gépigény is kielégítésre kerülhet. A szükséges devizafedezetet biztosítottuk, ami több mint a kétszerese a tavaly ilyen célra adott keretösszegnek. A zöldségvetőmag-termesz- tés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására a teljesen gépesített nagyüzemi zöldségtermelő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra növekszik, és így eléri az összes nagyüzemi zöldségterület 38 százalékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM az idén jelentős összegeket fordít a kisgépek beszerzésére. A megrén- delt kisgépek februártól már folyamatosan érkeznek. Ennek megfelelően a kertészeti kis- gápellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen javul. A kisgazdaságok termelőeszközei, a szeráruk közül meny- nyiségi és választékhiány van gereblyéből, valamint egyes kapatípusokból. Az ellátásban tapasztalható nehézségek megszüntetésére a KGM gyártmányfejlesztési programot dolgozott ki. A kiskertészetek növényvédőszer- és műtrágyaigényének kielégítéséhez elegendő áru van a kereskedelemben. Műtrágyából 700 000, növényvédőszerből 17 500 tonnát hoznak forgalomba. A közkedvelt műtrágya- és növényvédőszer- egységcsomágból (kombi) 50, illetve 25 százalékkal több kerül az üzletekbe, mint 1976- ban. Mindent egybevetve, megál- ’ api tható. hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan örvendetesen növekszik. G. P.
