Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
4 1977. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Ajánlat A Reich Károly rajzai - Holland képzőművészek a Műcsarnokban Koszortlzási ünnepség Serény Sáliért sírjánál Mennyi az a legkevesebb eszköz, ami még képzőművészet, ez'a Műcsarnokban kiállító holland művészek fő kísérlete. Törekvésük annyira végletes, hogy ez a minimum már nem éri el a képzőművészeti minőség határait, csak ritkán. Mindez tanulság is, a formáknak ez a totális gyöktele- nítése sterilizálja a szépséget. Hetek tárlata Láthatunk két képkeretet, s benne a mű a Műcsarnok meszelt fala. A hajlított lemezek ötletszerű társítása sem szobor. Valami nagyon hiány- zik; az érzelem, a társadalmi probléma. Az egyik műcsoport erotikus hatásokra épít, de az is inkább gusztustalan, mint igazán érzéki. A másik elképzelés a naturalizmus szükségtelen végletét erőlteti erőtlenül. Nem vitatom az április elejéig látható holland anyag művészeinek, Ad Dekkersnek, Jan Dibbetsnek, Ger van Elk- nek, Reiner Lucassennnek, Jan Schoonhovennek, Peter Struyc- kennek, Carel Vissemek igazi képességeit, de a művészet olyan harcosai ők, akik eldobták fegyvereiket, vagy inkább maga a társadalom? Egy biztos; kifosztott érzelmekkel nem lehet képzőművészetet teremteni. Gúny nélkül mondom; azt a felismerést köszönhetjük a hét holland művésznek, hogy érzékeljük; ez az út zsákutca, sürgős irányváltoztatásra van szükségük npkilc is, másoknak is, akik ide jutottak, ide érkeztek. Piros textíliák A technikailag tökéletes, de egyúttal fáradt holland anyaggal ellentétben lelkesítőén virulens a március 22-ig megtekinthető Bolgár iparművészeti kiállítás a Csontváry-terem- ben. A piros színre építő textíliák, az ötletes bőrmunkák, bábák és kovácsoltvas tárgyak formájuk és díszítésük arányrendjével boldogítják az embert a puszta rátekintéssel és a használattal. Ez a népi lelemény és mértéktartás jellemző a vonzóan egyéni hímzésű parasztingekre, táskákra, kerámiatárgyakra, térítőkre. Az ősi szorgalom és ízlés, a fáradhatatlan környezetszépítés szándéka közös a bolgár és a mi népművészetünkben, mely szépített eszközökkel növeli az emberi derűt Néhány vonallal Reich Károly grafikáit a Csók István Galériában nézhetjük meg. Könnyeden tökéletesek e rajzok, egy-két vonallal szerveződnek. Tavaszt, ifjúságot jelöl a lovak bravúros formáival. Vajon nem lenne-e indokolt a százezreket mozgató apaji lovasnapok idei eseményéhez társítani e virtuóz lórajzokat,' mely a Pest megyei rendezvénynek és a művészetnek is jó, hasznos hírverését jelentené, s a közönség számára is árnyaltabb élményt?! Meggyőződésem, hogy a hazai és külföldi látogatókat a képzőművészet jelenléte még nagyobb számmal hívná Apajra, s a híres lovasbemutató, a pásztorjáték, és a rajz együtt szerezne maradandó emléket. Gazdag témavilág Pálfy Gusztáv szobrait a Helikon Galériában láthatjuk. Az 1942-ben Kiskunfélegyházán született szobrász 1969-ben kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Azóta él és alkot Kecskeméten. Műveit 1971- ben Vácott és 1973-ban NagyA Magyar Higiénikusak Társasága pénteken délelőtt tartotta a minden évben megrendezett Fodor József és Feny- vessy Béla emlékülést, amikor egy higiénikus orvost a közegészség- és járványügy terén kimagasló, eredményes munkásságáért a Fodor József emlékéremmel tüntetnek ki. Ez alkalommal dr. Bakáts Tibor egyetemi tanár, a társaság elnöke nem egy, hanem két emlékérmet nyújtott át, éspedig dr. Madár Jánosnak, a Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás igazgató főorvosának, valamint dr. Biró György professzornak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem közegészségtani és járvány tani intézete vezetőjének. Ezután az emlékérem új tulajdonosai megtartották a Fodor Józef emlékelőadást. Dh Madár János előadásának tárgya a környezetvédelem volt. Kifejtette, hogy Fodor József alapozta meg az ivóvíz, a szennyvíz, a talaj és a levegő közegészségügyi ismereteit, s a higiénia Magyarországon ma is az ő nyomdokain halad. Részletesen foglalkozott azzal, hogyan alakulnak a higiénés viszonyok Pest megyében az ötéves terv során. A negyedik ötéves terv elején sokat kőrösön is bemutatták. Ötletekben kifogyhatatlan, témavilága is gazdag. Pedáns együttérzéssel véglegesíti szoborrá a bohóc, a maneken, az artista, a kaszás, a mészáros világát. Hatásos szobrászi ritmussal jeleníti a Körtáncot és a lány könnyed mozdulatában a Tavasz friss hamvasságát. Elgondolkodtató Nagy kapuja és az Útról vallott plasztikai elképzelése. Minden, biztosított Pálfy Gusztáv törekvéseiben ahhoz, hogy előrelépjen, hogy ötleteit váltsa fel a megrendülés, a nagyobb gondolati mélység, a festői hatások elvetése, mely néhol zavaró a felületkezelés minden hatásossága ellenére. S még valami; kevés az új szobor. A legtöbb itt található mű már szerepelt tavalyi, kiskunfélegyházi tárlatán. Azt sürgetjük, hogy új sorozatával érkezzen Vácra és Nagykőrösre, ahol sokan megszerették igényes és távlatokat rejtő művészetét. Losonci Miklós fejlődött a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. A megye lakosságáTiak 54 százaléka jutott vízművekhez, vízvezetékhez, az V. Ötéves terv végéig már 79 százaléka kap jó vizet. Azelőtt a lakosság túlnyomó részét ásott kutak látták el. A kutak nagy részének vize szennyezett volt és ahol sok nitrátot tartalmazott, a csecsemők súlyos betegségét okozta. A szennyvízcsatornák építése messze elmaradt a vezetékes vízellátás fejlődése mögött, mert sokkal költségesebb. A szennyvíz nagy része a Dunába kerül, más részét a talajban szikkasztják el. Mindegyik mód veszélyes az egészségre. Ha a Duna szennyezettsége tovább fokozódik, a partja menti települések kútvize használhatatlanná válik. A szikkasztás útján a talajba kerülő szennyvíz messze- fekvő kutak vizébe is átszivárog. A 60-as években néhány tsz eloxáló és galvanizáló melléküzemének szennyvizét a talajban szikkasztották. Ezáltal mérgező, nehéz fémek kerültek a talajba és így a környék kútjait tápláló talajvízbe is. A szennyeződés után még nyolc évvel is újabb kutakban mutattak ki mérgező anyagokat Gyálott, Szigetszentmiklóson, Biatorbágyon, Csömörön és Maglódon. A megye földtani adottságai kedvezőtlenek a szennyvíz szikkasztására. Ugyanis sók a karsztos és a kötött talaj, amelyek megnehezítik a szikkasztást. Megoldatlan probléma a szakosított sertéstelepeken keletkező nagy mennyiségű trágyáié megfelelő elhelyezése is. Pedig a talajba kerülve veszélyezteti a környék kútjai vizének tisztaságát. A megye közegészségügyének egyes helyeken sok gondot okoz a levegő szennyezettsége is. Bőven van tehát megoldásra váró feladat. Egyszerre valamennyi természetesen nem oldható meg, de folyamatosan csökken a víz, a talaj szennyeződése, s a levegőé is. Dr. Madár János után dr. Biró György egyetemi tanár tartotta meg emlékelőadását a higiéné jelentőségéről és feladatairól, a tudományos-technikai forradalom időszakában. Sz. E. A SZAKMA KIVÄLÖ TANULÓI A Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a KISZ Központi Bizottsága Kecskeméten rendezte meg a kereskedelmi szakmunkástanulóknak, a-szakma Kiváló tanulója címért folyó verseny idei országos döntőjét. A pénteki díjkiosztó ünnepségen dr. Sebők Éva, a KPVDSZ titkára köszöntötte a győztes, illetve a helyezést elért fiatalokat. Ady-emlckliidllítás Az Ady-centenárium újabb rendezvénye a Műcsarnokban pénteken megnyílt emlékkiállítás, amely Székely Aladárnak, a századelő művészi krónikásának, Ady kortársának a nagy költőről készített fényképeit mutatja be. A mintegy 30 nagyméretű fotográfia a fiatalkorú és az érett költőt édesanyja, Léda, Csinszka és Babits Mihály társaságában, az érmindszenti szülőházat, a párizsi hotelszobát ábrázolja. Amikor becsaptam a gépkocsi ajtaját, megpróbáltam kívül rekeszteni minden korábbi információmat, sőt, a korábban kialakult véleményemet is, az eredmények és gondok változatos képét, amelyből ösz- szetevődik megyénk közművelődése. Csupán egy részkérdésre kerestem választ: milyen művelődési és szórakozási lehetőséget kínálnak szombat estére a községi művelődési otthonok. A csaknem kétszáz- kilométeres útvonalat is a véletlen, vagy inkább az idő alakította, korlátozta. Rajzlap az ablakban Az első állomás Inárcs. Szépen rendezett település, a szép házakról, elegáns kerítésekről következtetni lehet, nem is szegény emberek lakják. Kétszer is elmegyünk a klubkönyvtár — ez a hivatalos besorolása — előtt, mire észrevesszük az egyik ablakhoz támasztott rajzlapon .a feliratot. Az ajtó zárva. Próbálkozom az udvar felőli bejáraton. Itt is egy felirat: heti program — röpülj páva-kör ének- és táncpróbája, könyvtári nyitvatartás, délelőtti tanfolyam. Az udvaron egy öreg néni rövidke baltáját feszíti egy hatalmas fának. — Szoktam tudni, ha jönnek valami rendezvényre, de most nem lesz semmi — pihenteti beszélgetéshez a derekát. — A tanár úr, aki vezeti itt a dolgokat, most biztosan otthon van. Este többnyire csak akkor van Valami, ha esküvőt rendeznek. Azért , látok néha mozgást... Nem tudtam otthon hagyni teljesen az információimat. Például azt. hogy a dabasi járás párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogy eleget tettek-e a közművelődési határozat megvalósításának. A megállapítást így lehetne összefoglalni: a testületek koncepciói jók, de a végrehajtás lassú. Sok még a tennivaló. Szabad szombatos népművelés Az 5-ös út következő nagyközsége Dabas, járási székhely. Amint befordulunk a községbe, elmegyünk egy művelődési otthon mellett, de nem vesz- szük észre. A harmadik kocsmánál megállunk, és az útbaigazítás után, nagynehezen megtaláljuk a Fehér Akác Művelődési Otthont. Az ajtón lógó lakat nem nagy meglepetés, hiszen a hirdetőtábla üres, az ablakok sötétek, de szépen rendben tartott épület. Végül az udvarban lakó fiatal házaspárral sikerül szót váltani. — Biztosan ezt a kultúrott- hont keresik? — hitetlenkedik a fiatalasszony. — Itt most nem lesz semmi, nemrégen volt a téesz zárszámadója, előtte kívül-belül tatarozták az épületet, most meg a rendezvény után kell takarítani. Hétköznapokon szokott itt mozielőadás is lenni, vasárnap táncot tartanak, ha nem is rendszeresen, de gyakran. Haladunk tovább, jobbra- balra megszámolunk vagy öt kocsmát, mire a Kossuth Művelődési Otthonhoz érünk. Az általános iskolások farsangi bálja alig fél órával korábban ért véget. A gondnokék pakolják a székeket, a tiszta, ízlésesen berendezett nagyteremben: nem nagy, de jól épített színpad, zenekari árokkal, színváltós reflektorokkal. Az egész műemlék jellegű épület nagyon -barátságos az oszlopos félkörfolyosóval. Valamikor úrikaszinó volt. — Ez Dabas központi művelődési otthona — tájékoztat Berény Róbert, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a XX. század kiváló képzőművész mestere születésének 90. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzás! ünnepséget tartottak a Farkasréti temetőben levő sírjánál. Az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztálya részéről Rátkai Ferenc osztályvezetőa gondnoknő. — Mindig vannak itt rendezvények: Hofi Géza volt decemberben, Kazal László úgy három hete, novemberben pedig Köllő Miklós együttese. Programfüzetet nem tudok adni, mert az iroda zárva. Ma már nem lesz semmi nálunk, az igazgatónőnk szabad szombatos. Szabad szombatos kultúr- otthon-igazgató? Ez olyan mint a fából való vaskarika. Hát mikor legyen szabadnapos a művelődési intézmény egyetlen főállású dolgozója, ha nem szombaton? ... És a művelődési otthonban egy délutáni iskolai rendezvény van és más semmi. A bejárat előtt üres hirdető- tábla. Kicsit távolabb lányok, fiúk ülnek a pad támláján és lábukat a pádon pihentetik. Ülnek sorban, mint költöző madarak a villanydróton. Nevetnek, viccelődnek a kérdésemen, hogy Dabason mit lehet szombat este csinálni. Aztán kiderül: nyolc után magnós bál lesz a KISZ-klubban, éjjel tizenegyig. A dabasi Gyóni Géza művelődési otthonban is sötétség fogad, bár bentről hangokat hallani. Botorkálok a sötétben, amíg a hatalmas színházterembe jutok: hárman asztaliteniszeznek. Egyikük a művelődési otthon igazgatója Sepsi István: — Általában háromhetente szoktunk szombati programot szervezni, többnyire táncesteket, időnként meghívjuk a humorszínpad művészeit is (ez zsargonnal, haknibrigád) és két “hónappal ezelőtt nálunk vendégszerepeit Korda György. A heti műsor többnyire így alakul: kedden asztalitenisz, szerdán néptáncpróba, csütörtökön népdalkor és szombaton délután rendezzük a nyolcadikosok klubját. Eredménynek könyvelhetem el, hogy sikerült egy szépen berendezett klubhelyiséget kialakítanunk, ahol KRESZ- és MHSZ-tan'fo- lyamokat, valamint kisebb rendezvényeket tartunk. Az igazgató szavainak többsége panaszos: a színháztermet tatarozni kellene, mert nagyon elhanyagolt képet mutat, állandó gondot okoz a fűtés, és a közönséget is nehéz becsalogatni. Főleg azon volna érdemes elgondolkodni, hogy az emberek azért mennek egy eszpresszóba, bisztróba, vagy éppen kocsmába, hogy igyanak és ezt a szándékot, ezek az „intézmények” egyértelműen kielégítik. A művelődési otthonban viszont valamilyen konkrét programot keresnek, hogy aktívan művelődhessenek, szórakozhassanak és ha nem találnak ilyen programot, akkor nem is mennek. Körülmények? Otthonosság? Megnéztem néhány dabasi bisztrót és ivóhelyiséget, többségük színvonalban alatta marad a Gyóni Géza művelődési otthon klubjának és a Kossuth művelődési otthon színháztermének. Csakhogy a művelődési otthonok szombat este zárva vannak, ettől hangosabbak a kocsmák, vagy a srácok kint a padokon. Sötét és világos Tovább robogtunk az 5-ös úton. Csak egy percre álltunk meg Örkényben: a néhai kastélyból átalakított művelődési ház teljesen sötét, az oldalbejárat postaládájában megtaláltuk a reggeli Népszabadságot és a Pest megyei Hírlapot. A főkapu melletti hirdetőtáblán egy másfél hónapos plakát invitál sakkversenyre. Innen a megyehatár valóban csak né-. helyettes és Bereczky Lóránd munkatárs helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Kulturális Minisztérium nevében dr. Boros Sándor miniszter- helyettes és Gönyei Antal főosztályvezető koszorúzott. A Magyar Képzőművészek Szövetsége képviseletében Kiss István szobrász, Kossuth-díjas érdemes művész, a szövetség elnöke és Vecsési Sándor, a vezetőség tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját. hány perc, a táborfalvai művelődési ház igazgatóját a sportkör közgyűléséről hívtuk ki. Az előcsarnokban állunk meg, mert a nagyteremben az úttörőkarnevál után, most a pedagógusok és a szülők beszélgetnek, szórakoznak. Az egyetlen klubhelyiségben folyik a'sportköri megbeszélés. Kiss Károly igazgató sorolja az aznapi programot: délelőtt két esküvő, közben iskolamozi (nincs filmszínház a községben), délután az úttörők jöttek, este a sportolók. Búcsúzás után még két plakát hívja fel a figyelmünket, az egyik vidám. zenés műsorra invitált, a másik a Déryné Színház Bánk bán előadására. Táborfalva elég kis község, a megye határán, a művelődési otthon körülményei semmivel sem jobbak, mint a Gyóni Géza művelődési otthoné. Rendbontók Visszafordulunk és a bekötő úton átvágunk a 4-es útra. A pilisi művelődési otthon színháztermében ki tudja hány decibeles zajártalommal dolgozik a lemezlovas és a hangulatvilágításban vagy háromszáz fiatal önfeledten ososz- szantja a séket. A terem végében kabáthalmok (nincs megfelelő ruhatár), és itt van bent a pénztár is. Az ajtó mellett álló fiatalokkal beszélget Pell- czhoffer Erzsébet, a művelődési otthon igazgatója. Néhány percre egy csendesebb helyet keresünk. — Hosszú idő-óta ez az első táncos rendezvényünk, sajnos a legutóbbin verekedés volt, így a rendőrség hosszú ideig nem engedélyezte a táncot — mondja az igazgató, látható bosszúsággal. A szombat esti programokat általában elosztjuk a KISZ-szervezettel, vagy a klubban, vagy nálunk van rendezvény. Szombatonként tartja foglalkozását az irodalmi szakkör, de emellett működik felnőtt irodalmi színpad is. Az előttünk álló legnagyobb feladat: szoros együttműködést kialakítani az üzemekben dolgozó szocialista brigádokkal. Az utolsó állomás Monor. Ennek a járási székhelynek egyetlen művelődési otthona van, pontosabban egy hatalmas művelődési terme, az erkélyéből választották le az ifjúsági klubot. A szülők és pedagógusok közös báljába érkezünk: jó zenekar, kellemes hangulat, legalább háromszáz résztvevővel. A művelődési otthon dolgozói közül egyedül a» takarító nénit találjuk szolgálatban, ő a ruhatáros is. Megmutatja az irodában kifüggesztett programot. A művelődési otthonban nem sok rendezvény van, alkalmazkodva a körülményekhez, inkább kiviszik az intézményekbe, termelőegységekbe a műsorokat, ismeretterjesztő előadásokat. A szombatok? Többnyire üresek, mint a takarító néni mondta: néhéz kiszűrni a rend- ' bontókat, ezért aztán nem is kockáztatnak. ★ Éjszaka van, mikorra Vecsés felé közeledünk. Belenézek a szembejövő autók reflektoraiba, figyelem az út mentén elsuhanó fákat és magammal vitatkozom : — Végül is tanulságos este volt, ha mégoly kevés is, amit láttam. — A végeredmény? — Ezeket a tapasztalatokat nem lehet általánosítani, csupán hat példa, nem több. — De nem is kevesebb ... Kriszt György A közös éneklés öröme Negyedszázad a kórus élén Néhány hónap múlva szép évfordulót ünnepel a budaörsi Texelektro kórusa, amely huszonöt évvel ezelőtt alakult meg. Szakály Mátyás, a helybeli általános iskola és gimnázium tanára megalakulása óta vezeti az énekkart. Amint belenézünk a sikerekről tanúskodó műsorfüzetbe, elsőként a zenei sokoldalúság tűnik fel, hiszen preklasszikus, romantikus és modern szerzők művei is szerepelnek programjaikon. — Az amatőr együttesek erényei, akkor domborodnak ki a legjobban, ha a karvezető a változatosságra törekszik — mondja Szakály Mátyás a füzetekben lapozgatva. — Ezt bizonyítják 40 éves tapasztalataim, minthogy 1935 óta vagyok karvezető különböző budaörsi kórusok élén. Kórusunk most a Texelektro háziipari szövetkezet védnöksége alatt működik. — Hogyan indult meg a jubiláló kórus munkája? — A kezdet kezdetén — 1952-ben — eljött hozzám néhány férfi, nagyrészt volt tanítványaim — emlékezik Szakály Mátyás. — Azt mondták; szeretnénk együtt énekelni. Időközben elvállaltam a bia- torbágyi és a törökbálinti községi kórus vezetését is, az iskolai énekkarról nem is beszélve. Ma sem tartom ezt a mnkát fárasztónak, mindig ez volt a szenvedélyem. Visszatérve a budaörsiekre, elmondanám, hogy szervező mun- j kánk a kezdettől folyamatos, I mert számolnunk kell a leI morzsolódással. Motorral járom a községet, toborzom a kórustagokat. — Az első években a közös érdeklődés, a társaság keresése segítette a kórus kialakulását. Több generáció énekelt együtt. Anya és lánya is szerepelt egy kórusban. A közös éneklés öröméért ma is sokan összejönnek. — Mikor voltak a nagyobb sikereik, is milyen szereplésre készülnek most? — Részt veszünk á megye és a járás k^rusmozgalmában, a járási, a megyei versenyeken. A Mezőkövesden megrendezett országos folklórfesztiválon másodikak lettünk. (Közbevetve megemlítem, hogy a biatorbágyi kórus ezüstdiplomát nyert, a törökbálintiak aranykoszorús jelvényt kaptak, az iskolai gyermekkórus az Éneklő Ifjúság műsoraiban rádiószerepléssel és két aranyoklevéllel büszkélkedhet.) A közeljövőben hangversennyel szeretnénk megünnepelni 25 éves jubileumunkat. Ünnepeken, fontosabb rendezvényeken is számítanak a fellépéj sünkre. 1 Pósa Zoltán Egészség és tudomány •• Elismerés a Pest megyei KÖJÁL igazgatójának Pedig hangulatosabb, mint a bisztró Szombat este hat művelődési otthonban
