Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-16 / 63. szám
4 1977. MÁRCIUS 16., SZERDA %j§ßsm Vendégjáték ». \ * Néhány napos vendégsze- í replésre Budapestre érkezett { Wanda Bargielowska, a varsói ' operaház magánénekese. A j művésznő tegnap este tartotta koncertjét a Lengyel Kultúra székhazában. A nagy sikerű műsor programjában F. Chopin, de Falla és R. Wagner műved szerepeltek. A dalesten zongorakísérőként közreműködött Renata Humen. A koncertet ma este 6 órakor megismétlik a Ganz-MÁ- VAG művelődési központjában, így azok a Pest megyeiek is meghallgathatják, akik a nagy józsefvárosi vállalatnál dolgoznak. Kiváló klubok a katonai főiskolán A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a közelmúltban Pándi András, a KISZ Központi Bizottságának kulturális osztályvezetője adta át a kiváló klub címeket. ünnepi beszédében Pándi András hangsúlyozta, hogy a kiváló klub cím elérésénél ma már nem az anyagi elismerés a fontos, hanem o tartalmas kulturális nevelő munka. Az ifjúsági klubok egyre inkább nemcsak a KISZ-tagoké, hanem valamennyi fiatalé. Éppen ezért felhívta a leendő tisztek figyelmét arra, hogy a néphadsereg ma még sok területen úttörő munkát végez a kultúra terjesztésében is. Ezt követően átadták a Nógrádi Sándor ifjúsági klubnak a Néphadsereg kiváló ifjúsági klubja címet, amelyet ez a közösség immár másodszor nyert el. Elismerő oklevelet kapott Mitzán József hallgató is, a Nógrádi Sándor ifjúsági klubvezetője. A közösség az elismerő oklevél mellé sztereó lemezjátszót és ötezer forintot kapott. Az ünnepség további részében a Pátaj Mihály ifjúsági klubnak átadták — második alkalommal — az arany- koszorús címet, a Lékai János ifjúsági klubnak a kiváló címet. Két alegység a főiskola kiváló, egy alegység pedig a főiskola élenjáró klubja címet nyerte el. G. S. Sorsok, emlékek — szalagon, naptárban Kiírták az idei helytörténeti krónikaíró-pályázatot A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya és a megyei levéltár ez idén is honismereti és krónikaíró pályázatot hirdet. A felhívást a községi népfrontbizottságoknak, az iskolák tantestületeinek és az eddigi pályázatok résztvevőinek küldik szét. Ahogy eddig, most is pályázni lehet községek, városok, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények, egyesületek és mozgalmak a felszabadulástól napjainkig terjedő időről szóló történetét, illetve történelem-statisztikai feldolgozást tartalmazó pályaművel. A pályázók Pest megyei helytörténészek, krónikaírók, és pedagógusok lehetnek. Nem pályázhatnak azonban főhivatású történészek, levéltárosok és muzeológusok. Ilyen kikötés idén először fordul elő a pályázati felhívásban. • Ügy értelmezendő ez, hogy a pályázaton történelemtanárok nem vehetnek részt? — kértünk felvilágosítást dr. Lakatos Ernőtől, a megyei levéltár igazgatójától. Felelete: — A történelemtanár fő hivatása a tanítás, de valamely tudományos intézet, például a Történettudományi Intézet munkatársa, illetve a levéltáros, muzeológus hivatalból foglalkozik történelemkutatással, neim lehet tehát versenytársa a napi munkája mellett hasonló, de szűkebb körű kutatást végző történelemtanárnak, vagy más foglalkozású helytörténésznek, krónákaíró- nak. • Másik kérdésünk a mostani pályázati felhívásnak erre a mondatára vonatkozik: A bíráló bizottság nem vesz figyelembe szépirodalmi jellegű, vagy múzeumi feladatkörbe eső néprajzi és régészeti munkákat, de elfogad forrásértékű visszaemlékezéseket. — Ebből, azt hiszem — hangzik' a válasz — csak az utolsó félmondat szorul magyarázatra. Századunk nagy és sokszor szomorú történelmi eseményeinek számos tanúja él még. Eddig is törekedett a levéltár élőszóval elmondott megyei vonatkozású emlékeiket magnószalagra rögzíteni, örülnénk, ha most minél többen megírnák, vagy akár tollbamondanák visszaemlékezéseiket és részt vennének a pályázaton. • Olvassuk a felhívásban, hogy a bírálatnál előnyben részesülnek a fel nem dolgozott területekre vonatkozó pályaművek. Hogyan értendő ez az előny? — Ügy, hogy amennyiben az ilyen terület helytörténete vagy krónikája egyenértékű a már többször feldolgozott, területről érkezett, természetesen új adatokat tartalmazó pályamunkával, a díj odaítélésénél előnybe kerül. Az a célunk ezzel, hogy a számos helytörténeti munkával és a még több éves krónikával nem rendelkező Pest megyei községekből is érkezzen be pályamű az idén. Egyszóval, hogy ne legyen a megyében helység helytörténet és krónikaírás nélkül. Egyébként a pályaműveket, ahogy az előző években is, augusztus 31-ig kell beküldeni a megyei levéltárba. A pályázati eredmény kihirdetésére és a díjak kiosztására a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján, november 7-én kerül sor. Sz. E. Társadalmi segítségre számítanak Kisdiákok pártfogói: a szocialista brigádok A ráckevei pedagógusok gondjai, tervei Négy pedagógus, Tóth Mi- hályné, iskolaigazgató, Raffay Béláné, a helyettese, meg dr. Szánthó Györgyné, az iskola napközis pedagógusai munka- közösségének és Detrich Lászióné, a járásiak munkaközösségének vezetője ül a ráckevei általános iskola igazgatói irodájában és gondterhelten arról tanakodik, hogyan helyezzék el a jövő tanévben a növendékeket, főleg a napköziseket. Több lesz ismét a tanuló és már most is szűkös a hely. Épül a nyolctanlermes — Talán két év múlva jobb lesz a helyzet — állapítja meg az igazgatónő. — Felépül az új nyolctantermes iskola tornateremmel, étkezőhelyiséggel, szertárakkal. Ez azonban azt jelenti, hogy míg most a belterületen három épületben tanítanak, akkor majd négy épületben oktatunk. Ez évben 930 növendékünk van és az alsó tagozat minden évfolyamát A, B, C, D, osztályban váltakozva, délelőtt, délután tanítjuk. A Népi famunkák A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának restaurátor laboratóriumában a Népi famunkák című kiállításra készülnek. Képünkön Hegybíró József az egyik érdekességet, az 1700-as években használatos csinvágó gyalut konzerválja. Nagy Iván felvétele Olvasókönyv felnőtteknek A KIRAKATOKBAN már az év eleje óta ajánlkozik a könyv harsány ciklámen-lila- s ágával. Természetesen minden esetben magára vonta tekintetemet, de egy esetben sem vettem meg. És ha betértem a könyvesboltokba — egy esetben sem lapoztam bele. Mert az ember a böngészéseknél is siet; csak a szükséges, a feltehetően hasznos könyveket nyitja ki. Mi rxlezéítiből világosan következik, hogy a Mindenki iskolája Olvasókönyv felnőtteknek című kötetet — ez az említett élénk színű könyv — sem számomra szükségesnek, következésképp hasznosnak sem tartottam. Mivel hogy — így vélekedtem — a nyolcadik osztályt annak idején már „kijártam”. A könyv alcímében ugyanis „fennen” hirdeti, hogy ezen évfolyamnak készült. Így vélekedtem — a későbbiek majd példázzák, hogy nem eléggé körültekintően és igazságosan — szombat délig. Amikor is nem a könyvesbolt kirakatából, hanem egyik na- lyatársam és barátom hóna alól harsánykodott felém a kötet. Kollégám — sokat látott és tanult ember — bölcsészeti doktorátussal és eléggé jelentős publikációkkal háta mögött — észrevette csodálkozásomat és közismert szerénységével tért a tárgyra: — A fiam idén nyolcadikos és sajnos, bizonyos szülői nehézségeim vannak: főleg a matematika és fizika terén. Tudod, mi már régen jártunk iskolába, és különben is ... Valóban — mélyedtem magamba, miután elbúcsúztunk — régen jártunk iskolába ... És amikor a legközelebbi kirakatban szemem elé került a könyv, befordultam a könyvesboltba. Kerül, amibe kerül — harminckét forint az ára —, megvettem és aznap este hozzáfogtam a kötet tanulmányozásához. (Ezért sajnos sohasem tudom meg, hogy szombaton este a tévében merre is robogott az úthenger.) De amit elvesztettem ezen a „réven”, azt bőségesen megnyertem a „vámon”. — Szórakoztató, irodalmi leckét vehettem Szappanos Balázstól, akivel a valóság és irodalom mezsgyéjén bolyongtunk hetven oldalon át. Nagyjából ilyen terjedelemben foglalta össze dr. Köves József Európa természet- és gazdasági földrajzát, Kőszegi Ábel pedig Európa történetét a XIX. -század elejétől a II. világháború végéig. MIKOR AZTÁN a Gál Mihály és Lengyelné Szilágyi Ágnes által írt fejezet, a matematika tanulmányozásához értem, ismét fülembe csengtek barátom szavai. A kémiai és a fizikai fejezet átlapozása után (a szerzők Kovács Barna, illetve Gál Mihály) végérvényesen megállapítottam, hogy bizony mi már sokat felejtettünk. (Vagy talán rendesen meg sem tanultuk annak idején ezt a leckét; esetleg éppen akkor „hiányoztunk”.) És hogy kik ezek a „mi”? Valószínűleg a felnőtt generációk igen széles skáláját fogják — fogjuk — át. Hát ezért — vagy elsősorban ezért — „mindenki iskolája” a Mindenki iskolája. Amiből nem kell természetesen mindjárt arra a következtetésre jutni, hogy akkor mi — felnőttek — kérjük vissza egykori tandíjunkat. És az elmondottakat oda sem kell egyszerűsíteni, hogy ez a lila könyv valóban jó „puska” lesz a szülő—gyermek kapcsolatok egyensúly-konfliktusainak megoldására. És — ez már nemcsak ennek a kiadványnak a gondja — abban is némi kétségeim vannak, hogy a dolgozók iskoláit végző felnőttek számára a könyv azt a segítséget nyújtaná, amit a szerzők, továbbá a Mindenki iskolája televíziós és rádiós adásainak szervezői gondoltak vagy megálmodtak. (A könyv szövege egyébként a szükséges szervezeti módosításokkal, azonos a rádió irodalmi és történelmi, valamint a tévé természettudományos Mindenki iskolája adásaival.) A NYOLCADIK osztályosok számára készített kötet — és az ugyancsak nemrégiben megjelent, hetedik osztályosoknak ajánlott könyv is — véleményem szerint1 elsősorban olvasókönyv felnőtteknek; közülük is talán leginkább azoknak, akik már — régebben — elvégezték a nyolcadik osztályt. (Akik, felnőtt fejjel most végzik a hetedik, nyolcadik osztályokat, azok számára készítettek speciális tankönyveket; más kérdés, hogy milyenek ezek.) A könyv egyes fejezeteinek íróin kívül elsősorban tehát a szerkesztő bizottságnak (Gartner Eva, Gál Mihály, dr. Major Klára, Martos Istvánná) és a kitűnő illusztrációkat készítő Rogán Ágnesnek és Rogán Miklósnak érdeme az, hogy az adott kereteken belül ezt a komplex, ismeretterjesztő kézikönyvet létrehozták. És dicsérni kell a Minervát — a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadót —, hogy a vállalkozást igen csinos és áttekinthető formában közreadta. Itt kell megemlítenünk, hogy a kiadó gondozásában egymás után látnák napvilágot a tévé szabadegyetemi sorozatához kapcsolódó könyvecskék. Eddig megjelentek a Változó világ, a Változó föld és a Változó élet című kötetek. IDÁIG JUTVÁN a Illa könyv feletti töprengésemben vasárnap délelőtt, úgy tíz óra körül, azt gondoltam: kis ki- kapcsolódásképpen a tévét kapcsolom be. Ahol is éppen azt sejtették velem, hogy: „Az ellenállás a vezető keresztmetszetével fordítottan arányos”. — Az első meghökkenésem után természetesen kiderült, hogy a Mindenki iskolája fizikaóráját sugározzák, és a különböző kapcsolási módokról, túlterhelésről, rövidzárlatról van szó. És — talán a ciklámenlila kötettel szembeni méltatlan előítéletem bűntudatának okán is — végignéztem az adást... Bóday Pál felső tagozat évfolyamaként három tanulócsoportban, délelőtt jár iskolába — az idén. Jövőre azonban az ötöditaben is lesz D osztály. Elsőst pedig jóval többet várunk az ideieknél. Az elhelyezés gondjai tehát valóban komolyak, s kétségtelen, hogy nagyon szükséges az új iskolaépület. Ahhoz pedig, hogy az építése megkezdődhessék, még ebben az évben a társadalmi segítség sem marad el. Az Aranykalász Tsz központi fekvésű területet adott az iskola számára, egy épülete nagy belsőségének jó részét. Ezenkívül a Középülettervező Intézetnél megrendelte a tervdokumentációt is. Virág Csaba és felesége készítette el a tervet, szép, korszerű épület lesz az iskola. A meglévő három iskolaépület nagyon öreg. Egyedül, amelyik most a felső tagozatnak ad otthont, épült ebben a században. Földszintes falait a huszas évek elején húzták fel, a harmincas években pedig újabb tantermeket toldottak hozzá. Ez volt az állami polgári iskola Ráckevén. A Duna-parti iskola már 300 évesnél is idősebb. Valaha Ráckeve lakosságának többsége a református hitet követte és egyházuk még a török hódoltság alatt alapított iskolát. A mostani épületből három osztályterem még akkoriban épült, s úgy tartják, hogy Szegedi Kiss István is tanított ezekben. A múlt században két, ebben a században, 1932- ben további három termet építettek a meglevőkhöz, de akkor már megfogyatkoztak a reformátusok, iskolájukat a község vette át. Ódon iskolákban A katolikus egyház a mostani István téren 1770-ben emelte a ma is oktatás célját szolgáló egyemeletes épületet. Az iskolák államosításakor csak tatarozásra, némi korszerűsítésire, meg belső átalakításra szorult, egyébként olyan masz- szív ez az épület, hogy még sokáig használható lesz. Természetesen ennek a műemlék- jellegűnek nyilvánított két ró-" gi iskolaépületnek a karbantartása sokba kerül. Egyes években több százezer forintba. A megyei tanács az új ráckevei iskola építéséhez 17 milliós támogatást nyújt, ami ugyan nem fedezi teljes egészében a költségeket, de, ha gyermekintézmények építéséről van szó, Ráckeve társadalma soha nem fukarkodik. — Ha az új iskola megépül, sem lesz könnyű, a napközisek elhelyezése — jegyzi meg Detrich Lászlóné. — Jelenleg a 480 alsótagozatosból 360 tanuló, kilenc csoportba osztva napközis. Minden évben, jövőre is növekszik a számuk, — Minden csoportot valamelyik üzem egyik szocialista brigádja patronálja — közli dr. Szánthó Györgyné. Végigkalauzolnak ezután az István téri iskolaépület emeletén elhelyezett napközis termeken. Mutatják az egyikben a szép függönyöket és kézimunkákat, amiket ennek a csoportnak a patrónái, az Aranykalász Tsz nőkből álló Zrínyi Ilona állat- tenyésztési szocialista brigádja ajándékozott. Egyelőre 400 kötetből álló könyvtára is van a napköziseknek. A kötetek számát évről évre a védnökséget vállaló szocialista brigádok és a szülői munkaközösség gyarapítja. Napközisnek jó kosztot Máshol a napközit általában egy-egy osztályteremben helyezik el és a padokban szoronganak a gyerekek. Itt a tágas, levegős, világos termekben négyszögletes kis asztalom kát ül körül négy-négy gyermek. Üres szék egyikben sincsen. — Még szerencse — hallom —, hogy a konyha 900 adagnál többet főzhet és ma, miután az óvodát és a felsőtagozatos 65 tanulószobást is ellátja, egyelőre 860 adagot készít. A tökéletesen korszerű konyha két éve épült az emeletes iskola udvarára. Akik a főztjét eszik, nagyon meg vannak elégedve. — Ráckevén először az 1958/ 59-es iskolaévben nyílt meg napközi otthon — halljuk a napközis pedagógusoktól. — Jövőre tehát a huszadik napközis iskolaévet nyitjuk, de aligha rendezünk azért ünnepséget. Pedig nagy szó, hogy sok más községet megelőzve ennyi esztendővel ezelőtt is volt már nálunk napközi otthon. Az egész országban az első éppen 75 esztendeje alakult Budapesten, Angyalföldön, de vidéken csak jóval később, legtöbb helyen csak a felszabadulás után. Szokoly Endre MOZIMŰSOR MÁRCIUS 17-TÖL MÁRCIUS 23-10 CEGLÉD, Szabadság 17—20, délutáni előadás: Budapesti mesék 17—20, esti előadás: Fáraó I—II. 21—23 i Volt egyszer egy vadnyugat CEGLÉD, Kamara 17—20: A télapót Viliinek hívták 21—23: A felrobbantott pokol GÖDÖLLŐ 17—20: Szöktetés* 19—20, első előadás: A copfos csoda 21—23: A nagy Caruso SZENTENDRE és bolondok bizonyíték elle17— 18: Szépek 19—20: Minden ne szól 21—23: Szöktetés* VÁC, Madách Imre 18— 23: Fekete gyémántok I—n. ABONY 17: A keresztapa másik arca 18—20: Herkulesfiirdői emlék 21—23: Oz, a csodák csodája BUDAÖRS 17— 20: Kétéltű ember 21—22: Árvácska 23—24: Lázadás a Bountyn I—II. DABAS 18— 20: Prémium 21—23: Üdülők DUNAHARASZTI 17—18: Fehér farkasok 19— 20: A fekete farkasok üvöltése 21,-22: A jégsziget foglyai I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20: Lázadás a Bountyn I—II. 21—23: Ellenintézkedés DUNAKESZI, Rákóczi 16— 17: Mr. Majestyk 19— 20: Kenguru 21: Ellenintézkedés 23—24: Harc Rómáért I—H. ÉRD 15—17: A fekete farkasok üvöltése 20— 21: Halál az életért 22—24: Járvány FÓT 17— 20: Éjfélkor indul útjára a gyönyör« 21— 22: Kard, avagv én vagyok a falu rossza GYÁL 17—19: Három testőr (A királynő gyémántjai) 20— 21: Péntek 13 (Latabár show) KISTARCSA 17—18: Az ígéret földje I—II. 19—20: A nagy Caruso 21— 22: A copfos csoda NAGYKATA 17-20: I^égi 21—23: Kilenc hónap1 idők rock zenéje c hón; “ PILISVOROSVAR 18— 20: A rendőrnő* 21—23: Az ötödik pecsét POMÁZ 17—18: A copfos csoda 19— 20: Az ígéret földje I—II. 21—22: Amarcord* RÁCKEVE 17—18: A nagy Caruso 19—20: Miért ölnek meg bírót?* 21—22: Lila ákác SZIGETSZENTMIKLÓS 17—20: Négy testőr (A Milady bosszúja) 21—22: Miért ölnek meg egy bírót?* egy Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek!
